Dėl kai kurių bendrųjų technikos terminų

Stasys ZAJANKAUSKAS A NÉHÁNY ÁLTALÁNOS MŰSZAKI SZAKKIFEJEZÉSRŐL Először az általános műszaki szakkifejezések rendszerét kellene rendezni. A nyelvészek azt az elvet javasolják követni, hogy a terminológiai szabványokba csak a jelenleg használt, már meghonosodott, kétséget nem ébresztő szakkifejezéseket kellene felvenni. Sajnos több szakkifejezéscsoport még nincs megfelelően szabványosítva és rendszerezve. Terminológiai kérdésekben az új terminusokat a megfelelő sajtóban kellene közzétenni, megvitatni, bírálni és időben kijavítani. Sajnos azonban ilyen megfelelő sajtó nincs. ir Íme, az elektronikai terminusok szabványainak kidolgozásakor teljes élességében merült fel a „jtaisas”, „prietaisas” és „elementas” általános műszaki fogalmak meg nem szilárdult viszonyának meghatározatlansága. Nem kellően világosak továbbá a jelentés és érték, valamint az üzemmód és működés terminusai sem. Ezeket röviden meg is tárgyaljuk. Miben különbözik a jtaisas az elemtől? Úgy vélem, hogy amikor arról kell dönteni, hogyan nevezzünk jobban egy bizonyos objektumot — jtaisasnak vagy elemnek —, fontos megfelelően megérteni a nyelv néhány stratégiai kérdését. Hogy itt mit akarunk mondani, az a példából világosabb lesz. Például a zakót nevezhetjük az öltözet elemének, de így csak akkor érdemes nevezni, ha valóban az öltözet felépítéséről és annak egyes részeiről akarunk beszélni. Minden más esetben a zakót ruhadarabnak kell nevezni, nem pedig valamiféle elemnek. Hiszen megállapítható, hogy lényegében minden valami általánosabbnak az eleme, de véleményem szerint az elem terminust mértéktartóan kell használni. su Ilyen kapcsolatnak kellene lennie a jfaisas és az elementas terminusok között is. Véleményem szerint az e/ementas terminust csak akkor érdemes használni, amikor valóban hangsúlyozni akarjuk, hogy valamely szerkezet, készülék, berendezés vagy eszköz felépítését és annak egyes részeit vizsgáljuk. Más esetekben meg kell találni a megfelelő terminust az objektum megkülönböztető fajtájának megnevezésére. 65 Például éppen ezért a tranzisztort, a diódát és a tirisztort, bár leggyakrabban áramkörök elemeiként használják, félvezető eszközökként határozzák meg (sok más nyelvben is így ir határozzák meg őket: angolul: — félvezető eszköz, fr. — félvezető a eszköz kt. ir Csak a németeknek ez „félvezető építőelemek”). Mi a különbség az jtaisas és a prietaisas között? Általános elnevezésre van szükség a monolitikus áramkörök, félvezető-átalakítók, érzékelők, diódák, tranzisztorok és tirisztorok megnevezésére. Többségük csupán elem, jų alkatrész, de vannak olyanok is, amelyeket elemnek nevezni nem helyénvaló. ir Hosszas mérlegelés után félvezető eszközöknek nevezték el őket. Ne egyesek számára ez szokatlan, ar sőt elfogadhatatlan. Más a helyzet az — eszközzel. Az említett eszközök lehetnek önálló ir termékek, mint az összeállítás különálló elemei (ekkor komponenseknek nevezik őket). Lehetnek összetettebb monolitikus ir szerkezet elemei is, amelyeknek még kivezetéseik sincsenek, és még mikroszkóppal sem láthatók. Például a tömbösített áramkörök szerkezetének alapvető elemei lényegében tranzisztorok, amelyekből iš több ezer vagy akár millió is lehet. ir A félvezető áramkört azonban a nemzetközi szabványok a félvezető eszközök egy általánosabb, ir nagyobb osztályába sorolják (angolul. félvezető eszközök), azaz ugyanahhoz, amelyhez a tranzisztorok tartoznak. ir Így például a tranzisztor meghatározásakor jį ffarsnak kell nevezni. Ezenkívül ez a fogalom egyidejűleg magában foglalja mind az elemi, mind a komponens tranzisztorokat! Egyesek eszközöknek, mások —készülékeknek nevezik őket. Az oroszok és a lengyelek „készülékeknek” nevezik őket, a németek „építőelemeknek”, az angolok és a franciák pedig —véleményem szerint a legáltalánosabb kifejezéssel, amely ffaisát, de nem készüléket jelent. x — y A litvánoknak is szükségük van egy ilyen általános elnevezésre. Egy ilyen elnevezésre véleményem szerint leginkább a ffaisas szó lenne megfelelő, amelynek lexikai jelentése még nem rögzült egyértelműen, és rendszeresen sincs korlátozva. Valójában a prietaisas szónak csak egy bizonyos „végső fogyasztói rendeltetésű eszközt” kellene jelölnie. Az įtaisas a technika egyik alapvető, sok helyen következetesen használt 66 általános terminusa. A szótárakban azonban nem egészen így szerepel. Például a „Dabartinės lietuvių kalbos žodyno” 2. kiadásában (1972) az įtaisas — jelentése „ami be van építve, ar egy berende0 zés vagy készülék alkatrésze”, a 3. kiadásban (1993) pedig már „ami be van építve; milyen eszköz (általában nem bonyolult)”. Eközben a készüléket a 2. kiadásban így határozzák meg: „valamilyen speciális szerszám, készülék- ”, a 3. kiadásban pedig — mint „berendezés (? — St. Z.), amely összetett fizikai jelenségek alapján működő készülék”. Úgy vélem, hogy a fogalmak „berendezés” ir „készülék” ilyen módon való elkülönítésére tett kísérlet megalapozatlan — ami az egyik ember számára bonyolult, az a másiknak egyszerűnek tűnik! Ki fogja eldönteni? Ezenfelül például a tantárgyak elnevezései, az elektronikus és kvantum- -mikrohullámú eszközök, valamint az impulzusés digitális berendezések egyaránt magukban foglalják az áramköröket és a készülékeket. Végül a „készülékgyártó ipar” fogalma soha nem foglalta magában a tranzisztorok vagy az integrált áramkörök gyártóiparát! A prietaisas (fr. appareil) az aparatas fogalmához hasonlítható! Nevezzünk tehát eszköznek bármely anyagi segédeszköz-egységet valamely cél elérésére, különösen pedig olyan anyagi felszerelést, amely nem rendelkezik önálló vagy végső használati funkcióval. Vagy amikor ez a funkció vagy rendeltetés nem érzékelhető, és ezért nehéz konkrétabb rendszerszintű elnevezést választani. Ezzel szemben a prietaisas csak valamely önálló használati rendeltetésű anyagi felszerelés egységét jelentené. Az eszköz fogalmának és terminusának ilyen módosítása semmit sem rombol le alapvetően, mivel valaminek a szerkezeti elemeit továbbra is úgy lehet nevezni, ahogyan eddig —eszközöknek. Érdemes ir į a szomszédokra rápillantani. A fent említett fogalmak végleges rendszerezésekor fontos ir figyelembe venni a nemzetközi kommunikáció kérdéseit. Megfelelő litván megfelelők szükségesek más nyelvek terminusaihoz. Az angol device terminus ffaisas megfelelője elsősorban „alkotást” jelent, vagyis valamit, amit létrehoztak, feltaláltak, kigondoltak ar vagy kitaláltak (lásd például a Webster-- szótárakat, a Webster's New International Dictionary, 1918 vagyis Webster's New World Dictionary (of American English), 1989). Amikor nem kétséges, hogy egy bizonyos eszközt pontosabban kell megnevezni, a megnevezést pontosítják: jo instrument, apparatus, equipment stb. ir A végső használati funkcióval nem rendelkező eszközök vegyes csoportját általánosabb device kifejezéssel nevezik meg. — 67 Az eszköz francia megfelelője, a dispositif, valaminek a szerkezeti rendjét, általános eszközt vagy nem önálló ir eszközt is jelent (Lásd például: Larousse Universel (en 2 volumes), Paris, 1922 ir Le Robert Dictionnaire d'aujourd'hui, Montreal, 1992). Következésképpen ez bármely mechanizmus, bármely készülék (vagy műszer) alkotóelemeinek összessége; továbbá maga az adott mechanizmus vagy készülék (műszer) is (lásd: Petit Larousse en couleurs, Larousse, 1989). Bizonyos, felfogott végső rendeltetésű eszközöket mindig konkrétabban neveznek meg: appareil, instrument, machine. Például a legegyszerűbb milliampermérőt már appareil-nak nevezik, a tranzisztort vagy a diódát azonban nem, mivel nincs végső rendeltetésük. Ekkor a dispositif terminust használják. A reikšmė és a ir vertė jelentése A matematikusok szinte megvannak a vertė terminus nélkül. Számukra van függvényérték, mennyiségérték, középérték stb. A „Matematikos terminų žodyne” (1994) mindössze 4, vertė összetevőt tartalmazó terminust közöl: osztásérték, játékérték, alsó/felső érték. A rádióelektronikai szakemberek alapvetően egyetértenének ezzel, de további olyan terminusokat is találnának, amelyek az értéket (értékességet) e szó valódi értelmében nevezik meg. Ez elsősorban a fizikai mennyiségek egységei (de nem maguk a fizikai mennyiségek), a fizikai mennyiségek reprodukciójára szolgáló mértékek vagy etalonok, a mérőműszerek skáláinak végés kezdőosztásértékei, bármely fizikai állandó értéke, bizonyos becslések: a függvények effektív vagy négyzetes középértékei lennének. Minden más esetben jól megfelelne a jelentés kifejezés, különösen, amikor dimenzió nélküli mennyiségekről van szó. A „Fizikos terminų žodynas” (1979) egyáltalán nem tartalmazza a reikšmė terminust. Így a fizikusok, csak a saját igazságukat ismerve el, azt kíméletlenül ráerőltetik másokra. Például a „Tamašauskas, A. ir kiti. Fizika, 3 t., 1992” című tankönyvben, P. 168 van egy alfejezet „Néhány integrál értéke”. Üzemmód, ir tevékenység A Vilniusi Egyetem fizikusai a režimas szót a veika terminussal szeretnék felváltani. A terminusok 68 litván jellege nagyon fontos. Ha már leküzdjük, akkor fordítsuk le, de legyünk figyelmesek a szó iránt! A „reZimas” fogalma a rádióelektronikában magában foglalja az eszközök működésének belső... és külső feltételeit, a működési feszültséget (például a határértékű megengedett üzemmódokat- ), továbbá a működés módját vagy rendjét, a működési állapotokat, valamint a működés jellegének típusait vagy osztályait. A jogászok, amennyire értem, a veika terminust a tevékenység következményeinek vagy eredményének megnevezésére használják. Így már felületesen szemlélve is a veika a rádióelektronikában nem jelenthetne egészen mást — a működés feltételeit: elektromos, hő-, éghajlati, sugárzási stb. feltételeket, valamint a működési állapotokat és egyebeket. A kisjelű üzemmód terminust használtuk. Most a gyenge jel működése kifejezést kellene használni! De hiszen itt nem a jel működik! Nevezhetnénk a gyenge jel feltételének. Vagyis itt egyetlen terminussal nem boldogulunk. Amikor bizonyos eszközöket raktárban tárolnak, számukra szükséges egy bizonyos, úgynevezett tárolási üzemmód. Ezek csupán ne környezeti feltételek, hanem a konzerválás és ir másfajta karbantartás is, például az akkumulátorok időszakos feltöltése stb. ir To a dolog tárolási működésének nem nevezheted! Így mondtuk, hogy valamely berendezés például adási üzemmódban működik. Tegyük fel, hogy jelenleg nem küld semmit, mert nincs mit küldenie. ko Próbáljuk meg használni az új terminust: a készülék küldiveikábmo an működik. A kellemetlenség itt az is, ir hogy a „veika” szó eszközhatározói alakja egybeesik az alanyesettel. su A ir „veikimo veika” terminusra lenne szükség. Az állapotot „veikává” į kellene átnevezni. Természetesen a fogalmat fel lehetne ir bontani, és több terminust is lehetne használni. 69