Medžioklės terminų žodynas

VADÁSZATI SZAKKIFEJEZÉSEK SZÓTÁRA Lengyel ir litván a „vadászat” szakkifejezései jelentős betekintést nyújtanak az ókorba. K. Būga Hasonló kiadványunk még nem volt, ezért e terület ötnyelvű (litván–angol–német–francia–orosz nyelvű) szakkifejezés-szótárának összeállítására irányuló szándék kétségkívül jó. Annál is inkább, mivel a vadászat és annak hagyományai ősidők óta nem idegenek a litvánok számára. A szótár tematikus elv alapján készült; — terminusai témák szerint vannak felosztva, į 8 olyan fejezetekbe 1000 rendezve, amelyek körülbelül alfabetikus sorrendben elrendezett, a ir vadászok által használt általános ir terminusokat és kifejezéseket, a vadászat fajtáit és módszereit, a ir vadászeszközöket, a jų vadászkutyafajtákat, a madarak, vadállatok és testrészek, valamint a trófeák és vadászpuskák megnevezéseit foglalják magukban. Az utolsó du fejezetek illusztráltak. Néhány litván terminus mellett zárójelben magyarázatok találhatók, sok állatés madárnév mellett pedig o po latin megnevezések szerepelnek. ir ir A terminusok jelentős részéhez szócsaládok tartoznak, csak nem egészen világos, milyen elv alapján állították össze ezeket a szócsaládokat, mivel például a csorda, populáció; a patás vadak csordája, a vadon élő állatok populációja, a vadászható vadak csordája külön címszóként szerepelnek, míg magában a fejezetben a kacsák fészekalja, a farkasok fészekalja, a ludak o to fészekalja terminusok egyetlen, fészekalja címszó alatt, egy szócsaládban találhatók. su A szerkezet ilyen egyenetlensége az egész szótárra jellemző. Jó, hogy valamennyi címszóbeli faji ir terminus (kivéve 7 ir 8 A fejezetek terminusai) meg vannak számozva, ezért a kívánt terminus megtalálását segíthetik a kiadvány végén található, mind az öt nyelv betűrendes mutatói, amelyekben a terminusok számozása megfelel a szótárban szereplő terminusok számozásának. Azonban itt ir pontatlanságok vannak. Pavyzdául a sų többnyelvű mutatókb196 an számmal jelölt „kacsavadászat” terminus a szótár szövegében nem szerepel (kihagyva), 0 95 ir 308 A számokkal jelölt terminusok sem a mutatókban, sem a szövegben nem szerepelnek (vagy a kifejezések, vagy a számok kihagyása). Pontosítani kell, hogy a mutató terminusának sorszáma „Petružis G. Vadászati szótár. Vilnius: Enciklopedija, 1997. 128 p. 77 amely nem „minden címszó mellett” készült, ahogy az előszóban áll (ezekben a mutatókban ugyanis nincs o szócikkbokor!), hanem minden egyes terminus mellett, hiszen a medžioklės plotas vagy a šakotaragis antrametis stirninas nem szó, hanem összetett terminus. Az sem világos, mit akart a szótár szerzője megmagyarázni azzal, hogy „az összetett terminusok szavainak sorrendje a mutatókban olyan maradt, amilyen a szótárban volt”. Felmerül a kérdés, hogy lehetne-e bármilyen más. Ráadásul még mielőtt magában a szótárban kezdenénk elmélyedni, | már az előszó első mondatában szembetűnik egy észrevétlenül maradt sajtóhiba és néhány pontatlanság: a szócikkbokrokat valamiért „polizdžiai”-nak nevezik; A „niekatroji giminė“ terminus helyett jobb lenne a „bevardė giminė“ terminus. Néhány megjegyzést magukkal a terminusokkal kapcsolatban is meg kellene fogalmazni. E szótár egyik legszembetűnőbb hiányossága az, hogy a benne szereplő litván terminusok nincsenek hangsúlyozva. A szavak, így a terminusok hangsúlyozása is nagyon fontos a litván nyelv használója számára, ezért a litván terminusok hangsúlyozása nem kevésbé fontos, mint a német és francia címszavas terminusok főszavánál a nyelvtani nem megjelölése vagy a többes számú szavak jelzése. E szótárban a terminusok megadásának néhány kisebb pontatlansága és következetlensége is előfordul. Például, bár a dresuoti szó (20) szerepel benne, a gerai dresiruotas (=dresuotas) šuo terminust használja (267). A sumedžiojimas terminust (147) a következőképpen magyarázza: „az állatok száma, amely elejthető vagy amelyet elejtettek”. Hogyan jelenthetne a sumedžiojimas szó számot? Valójában ez csupán a cselekvés elnevezése. Furcsa, hogy a vadászati szótárban megtaláljuk a gaidys (330) terminust, de a gaidukas (Philomachus pugnax) terminus nincs benne. Megtaláljuk az ornitológiai terminusokat: juodasis gandras (Ciconia nigra), gulbė giesmininkė (Cygnus cygnus), de nincs benne az érdekes litván gargatūnas terminus. Ugyancsak nem találjuk a nemrég kihalt vadászható állatok elnevezéseit, például: ernis, vilpišys stb. Ha szerepelnek a Šarka, varna terminusok, akkor a kovas (Corvus frugilegus), /ingé (Circus) terminusok is megfelelnének. A nemzetközi szavak és terminusok mellett (vagy helyett) néhol hiányoljuk a litván megfelelőket. Miért lenne rosszabb a tikrinti, prižiūrėti az inspektuoti, kontroliuoti (38) helyett; a bulvinė saulėgrąža a topinambó helyett (169); a lapocka hibái a lapocka rendellenességei helyett (62. o.) és ir hasonlók ? 18 Érdekes lenne tudni, hogy a szótár szerzője milyen lexikográfiai forrásokra és ir terminuskiválasztási kritériumokra támaszkodott, mivel a fejezetben „Vadászkutyák” mindössze néhány fajta szerepel, az enciklopédiában jų o „Kutyák” (V., a 1995) vadászkutyafajták száma többek között: 50, afgán agár, angol foxhound, golden retriever, azawakh (déli agár), bladhaund (szent. Huber-kopó), észt kopó, clumber spániel, kurzhaar (német rövidszőrű vizsla), lajka, langhaar (német hosszúszőrű vizsla), lett kopó, litván kopó, orosz hosszúszőrű agár, slughi (arab agár), tajgan (kirgiz agár), terrierek, weimari vizsla (weimari vizsla), magyar agár stb. ir Talán itt említettük a kiadvány ne valamennyi hiányosságát, de ezek összességében nem csökkentik a szótár jelentőségét. Talán hasznosak lesznek a szótár következő, ir tökéletesebb és teljesebb kiadásának elkészítésében. Nijolė BANEVIČIENĖ 79