„Sirgalius“, „aistruolis“, „mėgėjas“, „fanas“

Jonas KLIMAVIČIUS SIRGALIUS, AISTRUOLIS, MEGEJAS, FANAS Már ne tegnap óta egyesek kétségbe vonják a sirgalius szó jóságát — jo litván jellegét, jelentésének megfelelőségét. Itt meglehetősen sok a tudatlanság, felszínesen gondolkodnak, találomra járnak el, különféle helyettesítők — özönlenek, s egy zavaros, irracionális tarkabarka egyveleg alakul ki. Ezért már régen itt az ideje, hogy alaposan tisztázzuk és megvitassir uk a sirgalius ar szinonimáinak, versenytársainak megfelelőségét. Az, hogy a sirgalius az orosz OO/IEJIBIIHK tükörfordítása, még nem jo bizonyítja alkalmatlanságát. 1954 m. DŽ-ben jo még nincs. A Litván Nyelvi Intézet Terminológiai Bizottságának 1958 m. júliusi 25 d. jegyzőkönyvében szám 34 rögzítették: boners — szurkoló, sirgčius (részt vett V. Kazakevičius, A. Kučinskaitė, V. Labutis, Ch. Lemchenas, J. Macaitis, A. Pranskėtis). Az 1959-es STZ-ben, OOJIEJILIKHK aistruolis (sportszerető) szerepel. Mindazonáltal akkor az aistruolis nem terjedt el. 1972-es DZ, szerepel benne a sirgalius 1. is. „aki állandóan beteg, betegeskedik- ”, 2. „a sportversenyek szenvedélyes megfigyelője, sportrajongó, aistruolis”, valamint az arstruolis „aki valaki vagy valami iránt szenvedélyt érez; rajongó, szurkoló”; sőt az entuziastas „lelkesedéssel teli, valamely eszme által magával ragadott ember; lelkesedő” szó egyetlen illusztrációja is ez: sportrajongó (Ez a szókapcsolat a sirgalius 2. értelmezésének szinonimája, maga az entuziastas pedig az aistruolis értelmezésének szinonimája). Az LKŽ XII, források és használati példák közlése nélkül, az 1972-es DZ-re, a sirgalius 1.-re támaszkodik. „aki gyakran beteg, megbetegedett“, 2. „a sportversenyek szenvedélyes nézője, szurkoló“. A kétnyelvű szótárak közül csak az 1967-es RLKŽ hagyja figyelmen kívül a sirgalius szót: OOJIEJILIOIHK — szurkoló, sportmérkőzések kedvelője. A többiek gondosan feltüntetik mindkettőt — a sirgaliust és az aistruolist is, normatív állásfoglalást nem tesznek. Egyébként némelyek igen körültekintően járnak el: sirgalius —Go/re/IBIIHK (Sportszurkoló), az aistruolis pedig — CTPACTHBIH YC/IOBEK LRKŽ,, vagyis az aistruolisnak tágabb jelentést tulajdonítanak. Még az aistruolis állítólagos szerzője" (valójában talán csak felújítója) is a sirgaliust részesíti előnyben: OOJIE/ILINHK Šnek. — (sport) szurkoló, aistruolis RLKŽ, IŽr I. Sabaliauskas A. Honnan ők? V, 1994. P. 11. 17 Leginkább csak a sirgalius szót használták. Természetesen morgolódások is akadtak, még sportemberek részéről is, csakhogy nem túl komolyak és gyengén megalapozottak, például: „Nem volna-e ideje a mi nézőnknek sokkal tiszteletreméltóbb [a sirgaliusnál —J. K.) nevet adni: mėgėjas, gerbėjas, vertintojas, specialistas. Nos, amíg a nyelvészek egy találékonyabb nevet javasolnak, megelégszünk a régivel is.” Šv 1981 3 27. Mindazonáltal jellemző, hogy a sirgalius helyett nem az aistruolis szót javasolják. Szurkoló — tükörfordítás. De térjünk vissza a litván nyelvhez, és kezdjük a sirgti szóval. LKZ XII SIrgti 2. átv. „törődni, aggódni” minden nyelvjárásból nagyon gazdagon adatolva van: Kitas kas cia sirgs del tavo vargų Tauragnai. Ne törődj a saját ügyeiddel ne Kvėdarna. Ką Ön rólam betegeskedik, vigyázzon magára|s| Alanta. A saját gondjaid járnak a fejedben, ne mégis tu mások miatt betegeskedsz Skudutiškis. Most mindannyian ettől szenvedünk, hogyan tanítsuk jobban a gyerekeket Marijampolė. Anya most kezdett el betegeskedni ezektől a krumplikatól su Skaisgirys. Ha nincs, ko akkor is mindig jo beteg a feje Mielagėnai. Van itt ir Jono Jablonskio mondata: Be reikalo taip sergi mumis. Nincs beillesztve Kazimiero Būgos: Ugyanis más barátaim, prof. tiszt. A. Dambrauskas, prof. pap. P. Būčys, pap. J. Tumas ( Vaižgantas) rájöttek, hogy engem a nyelvi kérdések érdekelnek, hogy még betegesen is foglalkozom velükir ma K. Būg RR III Ezt 10. egyszer ne megismételte ir K. Būga kutatói, pl.: miután tapasztalták, hogy A nyelvi dolgokért Būgáért betegszünk meg Z.. Zinkevičius ir J. Kabelka, — K. Būg RR I 25. A nyelvjárásokban ir hasonlóan használják az apsirgti, persirgti alakokat. nė Turtu Normantas egyszer sem betegedett meg úgy, mint kétszer a szerelemtől Vaižgantas. Bajok, mint a nyavalya ir (betegségek): az egyiken - átestél, a másik rád támad Utena. Túlestünk egy ügyön, most könnyebb lesz Dusetos. Előfordulnir ak különlegesebb használati esetek: A miénk Ona Petru serga (Petras kedveli) Alovė. A ritka sirgute, sirgulėlė főnevek „lelki fájdalmat“ jelentenek. Vannak ir még távolabbi jelentései is: — apsirgti „mások ügyeit elintézni, megvizsgálni“: Tir visus apsergi Tauragnai; atsirgeti „elszenvedni- “: Pasikarščiavau, pasiskubinau, paskui reikėjo atsirgt Vabalninkas; „nehézségek árán viszonozni“: Užu šrtuos grūdus aš jam atsirgau: ir talkoj buvau, ir bulbas kasiau Tauragnai. Ilyen betegséget mivel kapni? ir miért? a használati iš írások, be J. Jablonskisnak, K. Būgának, Vaižgantasnak sok komolyabb, régebbi és újabb [írása] van. 18 Jasmantas (Antanas Maceina filozófus költői álneve) arról, hogy 1942 m. Antanas Tu verset írt: iš girder Po žirgą rieskuciy lauko Ir azuolu senu nejutai, kaip vėjas pučia Coates & bársony fürtjeinTu ek girdei žirgą Iš rieškučių... Ir aš most beléd vagyok szerelmes: Nevetésedet fújja nekem a szél, az Ir ezüstpatkók dübörgését A. Jasm P 36 1948-ban Juozas Lukša (Skrajūnas, Daumantas) ezt írta: Jy érkezése [| Lietuva) megoldotta a külfölddel való kapcsolattartás problémáját, miközben az országban meglévő ellenállás már a mozgalom legelső napjaitól szenvedett ettől KB 1995 4 68. Meilė Lukšienė írja: siettek élni, fejvesztve igyekeztek, a társadalmi gondoktól szenvedve J. Būt VKB 81. A tenger nyugtalanságától szenvedek J. Kant KR 9, — verseli a költő. Példa a periodikából is akad bőven: Az ég betegségéből gyógyíthatatlanul szenvedett T 1981 17 4. A németek egyenesen a munkától szenvednek LA 1997 22 27. Minden rossz csavargói célkitűzést meghiúsíthat egyetlenegy fej is, ha saját vállalkozásáért aggódik LA 1997 37 9. A vállalat igazgatója nem aggódik a cég ügyei miatt, inkább más dolgok érdeklik LA 1996 219 9. A polgármester, a női alpolgármester „aggódik” a kulturális ügyekért LA 1996 65 17. DZ jelentésbeli különbségtétel nélkül közli: Ti manimi nesirk (ne aggódj értem). DZ megkülönbözteti —sirgti 2. átv. „törődni- ”, DŽ, —2. átv. „törődni, bánkódni- ”: <...>, 3. átv. „szenvedélyesen támogatni valakit vagy valamit”: Sirgti už „ZŽalgirį- “. Ezután rendszeresen /fga következik — elsősorban a nyelvjárásokból. LKZ VII /iga 2. prk. „aggodalom, baj”: Or tu mano liga (mondja az apa a gyermekéről, aki miatt aggódik) Sy Krosna. //„nehézség, kellemetlen dolog” Rasčiniai, Eriškiai. A savo liga sirgti „saját gondjai miatt bánkódni- ”: Kožnas (kiekvienas) savo liga serga Tauragnai; svetimo liga sirgti „másvalaki gondjai miatt bánkódni- ”: Ko tu sergi svetima liga? Anykščiai; viena liga sirgti „ugyanazzal az aggodalommal élni, mint más” A 1883 72. 19 Komoly írásokból: magam is az „Aušra” által felbuzdulva buzdítottam másokat is arra, hogy „Aušra” szemével tekintsenek Litvánia ügyére, és hirdessék az általa hirdetett evangéliumot Litvánia ifjúságában, valamennyire annak „betegségében” szenvedve J. Jabl R I 249. Némely gimnázium egyenesen „szenvedett” – jó értelemben mondom – irodalmi betegségben Kazys Bradūnas, — Snt 1991 R 108. <...> először a költészettől betegszik meg az ember, aztán a ir prózától, és csak legvégül a — drámairodalomtól, mintegy si az öregség betegsége Viktoras Miliūnas, — Nkn 1968 2 5. Azt mondja, éjjel Litvániáról álmodik, nappal pedig o róla gondolkodik. ją Saját földjének betegségében szenved KV 1992 33 3. Felejthetetlir en láz átv. 3. „a tevékenység heve, sietség, forró időszak” DŽ,. A rendszert a megfertőződni egészíti ki. LKZ VI megfert8. őzni, átv. „átadni valakinek a hangulatát, jellembeli sajátosságait...; átragadni másra, hatalmába keríteni mást (hangulatról, hajlamról)“: <...> // Ahogyan a szegénység és a betegség ir ragályos, ugyanúgy rendkívül ragályos a be nevetés és a vidámság is ir Jonas Jablonskis. Jo a vidámság mindenkit magával ragadott Juozas Balčikonis. // refl. : Miután meglátták a ruhámat, mind megfertőződtek: látom, — mind ugyanolyat varrattak maguknak Upytė. Ir vigyáznunk kell, nehogy megfertőződjünk a hazugsággal Jonas Balvočius-Gerutis. Iš kortárs írások: R. Ramunienė annyira képes Jo volt megfertőzni bennünket a francia nyelv iránti szeretettel, hogy alig győztük kivárni az előadásait LA 1997 108 14. A régészeti kutatások lázával megfertőződve <...> szorgalmasan gyűjtötte a kőeszközöket Z.. Kos LZ 54. <...> a gyermekek iránti ji szeretettel gyógyíthatatlanul megfertőződött. Jóféle ilyen „betegség” TMkt 1968 18 1. Aztán ir megfertőzte a színház LA 1997 100 27. Természetesen ir előfordul a stílustalan, ízléstelen használat is: Mikor ir hogyan Ön a nyugalom megzavarójává vált, megfertőződöir tt az Oginskiakkal és más furcsaságokkal? LA 1995 107 12. Némelyik alkalmi szóalkotás szintjén áll: átadja a köszönet jelét „a kézilabdázó betegnek“ LA 1996 237 19. A sirgti ige átvitt jelentése azonban összességében igen tág és törvényszerű. Ir a sport területji én — kettős, itt is különbözik a sfretri, miben? ir už mit? Vö. : A fiúk po egyszerűen beleszerettek ezekbe a mérkőzésekbe, az asztaliteniszbe Šv 1968 3 20. Hollandia tömegesen „megszállottja” a gyorskorcsolyázásnak Sp 1968 33 4. És: Akkor éppen Szpasszkij játszott su Fiseriu, aš beteg voltam už Szpasszkij LA 1996 24 19. Néha még a közvetlen és az átvitt jelentés ir ellentéte is játék tárgya: Žiūro vas, aki 1973-ban 61 szívinfarktuson esett át, a kaunasi už „Žalgirist” A „beteg” 30 szó M ir T 1975 8 57. 20) Ir szurkoló értelemben ne csak a sportban használatos: politikai szurkoló LA 1996 2195, LTV-szurkoló LA 1996 20 14, Jurgis Kunčinas, a [költészet] rajongója Kr 1995 1-3 97, Vytautas Rubavičius, [pipázás] rajongói LA 1997 103 20. A főbb szurkolói fogyasztók e kettőssége talán szintén némileg érthető, noha a sport szurkolója szókapcsolatot nem használják. Szó szerinti jelentésbir en a nyelvjárásokban, szótárakbar an és írásokban számos, de általában ritka cselekvőmegnevezést használnak, illetve használtak: sargalius Zvr, Skr, NdZ, sargalis BZ. 598, Rtr, NdZ, sargulys sarguolys J, Blv; sergalis Sd; beteges DZ, betegeske „aki beteg volt“ (Bik tu betegeske, légy ne-beteg- — es, úgyis meghalsz Sb), beteges tsp, betegeskedő Gr, betegeskedő Vk, beteges Lk, Ser. Mindegyikük többé-kevésbé pejoratív jelentésű, ar kivéve a sirgalius, sargalius szavakat. o ne pejoratív jelentést ad az utótag ne -alfus, ją maga a dolog gyakori — betegeskedés, gyors megbetegedés, egészségtelenség. Ne A miegalius pejoratív, már maga a o hosszas alvás miatt is. De vannak ar pejoratív jelentésű állatok — Téli alvókM, ha ez ilyen ir G 1983 4 17, fiziológia, jy természet? O nemiegalius? ! Hiszen ir the -ėlis képzős származékok egy része pejoratív jelentésű: apkiautėlis, ištvirkėlis, — nebrendélis, de némelyikük „mindig, ar legalábbis meglehetősen gyakran nem pejoratív jelentésű: numirėlis, pabėgėlis, padegėlis, paskendėlis, pavargėlis, pražuvėlis, suaugėlis, pasiryZelis, pasišventėlis, persikélélis®. Ha nem lenne semleges (vagy semlegesebb) jelentésű szavunk, talán a sirgalius szónak sem 1. ir lenne pejoratív jelentése. Ha van semleges /igonis, e tő többi megnevezése pejoratív — /igašas Krš, ligasius Skn, Sl, Kair, ligaška x Klov, Sdb, ligasninkas Ps, Paj, ligiza „paliegėlis“ Lzd, ligocas ligosius Ds, J, liguisa Grš (LKZ VII). Mivel a sirgalius, bár rendszerszerű, szükséges, tükörfordítás, érdemes megvizsgálni a forrást. mu į 1935 m. D. Usakov Az „Orosz nyelv értelmező szótára” a borers „TpoSBJISTL COCTpa/laHHE, CKOPOETS, 3a6orurebcs“ jelentését elavultként adja meg, csak a kifejezés Oo/reTB AVIIOH — ne elavult. 1948 m. a „Modern orosz irodalmi nyelv nagy akadémiai szótárában” a 6orers jelentése „HCIIbITbIBaTb MODAJI5- * Lietuvių kalbos gramatika. V., 1965. 1. köt. 318. o. HBIE CTpaiaHusA; OCCIIOKOMTbCHA, 3aGOTHTLCH O KOM-, O UEM-HHDYJIb“* — be jokios pažymos, 0 1957 m. 4-tomiame „Rusų kalbos žodyne“ O0/IreT5 reikšmė „KCITLITbIBATL TpeBOry, OECIIOKOHTbCHA; CTpalaThTM pateikiama kaip perkeltinė, jos atspalvis „ocTpo nepexusars <...> B A — „COCTA3aHUAX” mint beszélt nyelvi tény. A B5o/re/isitunk a „A mai orosz irodalmi nyelv szótárában” köznyelvi neologizmusként van értékelve (HOB. B IMpocTOpeuHH), magyarázata: — „INYyTJIHBOC IIpO3BaHHe CTPACTHOrO HAOJIIOJJAaTEJISI CIODTHBHEIX COCTSI3AHMIA, „OoJietontero ayumi 3a y4acTHUKOB", tačiau laikui bėgant reiksmės dėmuo „juokingas“ nukrito — „Rusų kalbos žodyne“ ir S. Ožegovo „Rusų kalbos žodyne“ (1989 m. leid.) Gorenrsugux jau aiškinamas be A ir „myrJmBoe” a köznyelv szavaként értékelendő. Az aistruolis egészen a legutóbbi időkig teljesen könyvszó volt, csak időnként használta — valamely ritkább jį szavak kedvelője: Az aistruolisok élén saját karmestereik álltak N 1971 8 57, Kęstutis Andziulis. Élőben jo még nem hallottam. Az okok világosak: a 1) sirgalius — mégiscsak megszokott szó, az aistruolisn2) ak nincs semmiféle támasza az élő nyelvben, amilyen a sirgaliusnak van (az aistruolis élő nyelvi nemkívánatos asszociációiról később). — Igaz, az aistringas szó az elmúlt néhány évtized köznyelvi használatában általában pozitív volt, pl.: szenvedélyes harcos DZ.,, szenvedélyes futballrajongó Sv 1980 22 30. Azonban senki sem feledkezett meg az alantas ir szenvedélyek szításárLA 1993 56 7, ól, kevesen hallottak a nemes szenvedélyekről. Régebben az urak megvetették a tudományt. A hét szabad művészet helyett őket a hét nemes szenvedély érdekelte: lovaglás, úszás, íjászat, vívás, vadászat, sakk, iš versírás, ir <...> S. Mark NN 133. Még ritkább, egyénibb valamiféle kecses szenvedély: a tapasztalat Ne gyümölcsei, de maga a tapasztalás a cél... Mindig égni a forró, nemes lángban, megőrizni ezt az extázist — — íme, az élet sikere... Minden elolvad a po lábak alatt, ezért jobb egy kecses szenvedélyt hajszolni... amely a magas égben egy percre felszabadítja a lelket és felkavarja az érzéseket KB 1993 1 55 (fordítás). Egyébként a szenvedélyek teljes skáláját látjuk, az autómániás szenvedélytől a könyvvadászat szenvedélyéig Šv 1975 23 18 KB 1993 1 39. Időnként valaki megpróbálja a szenvedélyt a hobbival párhuzamba állítani, de aligha célszerűen: Olaszország királya szenvedélyes numizmatikai 22 gyűjtő volt: minden ország érméit gyűjtötte. — Ismerve a király hobbyját tą (szenvedélyét), Klimas megajándékozta a királyt a Litvániában forgalomban lévő érmék gyűjteményével T ir N 1994 6 7. A kulturális szenvedélyesség megőrzi pozícióit: Mu/timilijonierius [Soros] egyszerű életet él ir Szenvedélyes filozófusként ismert LA 1993 148 7; a furcsa, haszontalan, de szép dolgok szenvedélyes kų megosztója LA 1993 117 9. A köznyelvi aistra, aistringas szavaktól az aistruolis szemantikájának pragmatikájáig vezető lépés nagyon nagy és ir hirtelen. Nem kell tų sem találgatni, sem aggódni amiatt, hogyan fogadják a szenvedély ilyen használatát: A futball a — brazilok nemzeti szenvedélye T 1980 138 4. Futballm- — illiók nų szenvedélye (Rimo Mackevičius könyvének — „Vyturys” 1990 — címe). A sport rajongója azonban — egyáltalán ne nem az, aki nem fütyül és nem ir követ el ostobaságokat, vö. ; Fribourg-ban már verekedés tört ki a két csapat vérmérsékletük által fűtött szurkolói között, egy T 1990 105 4; szurkolót agyonvertek KmT 1988 93 4. Jį megrugdir osták, ököllel ütlegelték a feldühödött futballszurkolók LA 1996 164 19. Összeverekedtek a forrófejű „Žalgiris”-sLA 1997 39 18. zurkolók. Ezek a szurkolók itt egyértelműen alantas su szenvedélyekkel kapcsolódnak össze (o ne su a sport nemes szenvedélye): A szenvedélyeket hellyel-közzel lecsillapítva a rendőrségnek a szurkolókat az Angliába tartó kompokig kellett evakuálnia į Angliát LA 1995 33 19. De a szenvedélyek ir fellángoltir ak a pályán és a lelátókon. <...> nė a vendégszurkolók szektora mellől már nem volt ott egyetlen hivatalos személy sem. Az indulatok sokáig nem csillapodtak. Az öltözőkocsik előtt a helyi szurkolók „Resep fejét” követelték. TermészeteLA 1995 160 26. sen nem kellene azt gondolni, hogy ez nem lehet jellemző a szurkolókra. Például. : Amikor a pályán ádáz küzdelem zajlik, a lelátókon túlcsordulnak az indulatok, a szurkolók még ököllel is egymásnak esnek, hogy tisztázzák, melyik csapat az erősebbne LA 1995 24 18. Általában meglehetősen találékonyan lehet elzargonizálni a sportterminusok egész csoportját, például. : Európa ir legnagyobb és legveszélyesebb piacterének a Varsói Lengyel Népköztársaság 10. évfordulójáról elnevezett stadiont tartják. Itt, sportnyelven szólva, naponta mintegy ezer gyűlik össze 50 „sportolók“ – kereskedők és „rajongók“ vásárlók. Amint a helyi statisztika mutatja, jų legtöbben érkeznek iš Kelet- — <... >. Az érkezőket először a nemzeti fogadja, csak a „te is é j a i“ — 23 zsarolók. Minden egyes iš jy sajátjukat szolgálja ki „csapatot“ <...> Leselkednek önre „kosarasok“. <...> Ők a saját „áldozataikat”, leggyakrabban nőket, órákon át követhetik, arra várva, hogy a táskát gondatlanul letegyék. Amikor a nő figyelmét leköti egy megvásárolį ni kívánt tárgy, a táskája egy másik, nagyobb táskában találja magát LA 1994 157 10. A rajongó, még mielőtt elterjedt volna a sportban, nagyon gyorsan elszakadt Tőle: régiségek rajongója a L ir M 1971 10 10, repülés rajongója T 1981 239 4, az ősi kultúrák rajongói a N 1981 10 58, könnyűzene rajongói KB 1983 3 9, zenerajongó KmT 1987 22 3, „heavy metal” rajongói, L ir M 1988 16 4, filmrajongók SA 1991 31 4, számítógépes játékok rajongói T ir N 1994 6 4. Ekkor a fő ir szemantikai változatot néha a sportrajongók su objektum- — mal mondják ki, T 1984 193 4, noha ez annyira felülmúlja az összes többit, hogy a jelző nem to szükséges, kivéve, ha a sportágat jelöli: futballrajongók, kosárlabda- — -rajongók. A rajongó néha nem kapcsolódik a megnevezett ir szenvedély su tárgyához: Mindenféleképpen tovább forgatják, tovább mérlegelik a projektjét pro f efesszionálisok, állítólagos ir professzionálisok, egyszerűen más rajongók oTiai, turį, tiesa, tam aspiracijų KV 1990 47 2. A N horgászat iránti szenvedélyről és a horgászathoz szükséges ir készségekről beszélhetnénk beszélni Szenvedélyes horgász, szakember LA 1997 200 27. A televízió szentmisét közvetített, a o szenvedélyes hívek, hogy megosszák egymással az ünnep örömét, a tomboló szél és ir havas eső ellenére a ...-on gyülekeztek A Juozapinė-- hegyen hímes tojásokat gurítani Gkr 1989 13 3. Nagyon ritkán fordulnak elő olyan mondatok, amelyekbnė en nincs kikövetkeztethető tárgy: Úgy tűnt, a Cikánylány még egy — ir elbűvölő rózsát dob majd valamelyik bájos litván fiatalembernek L 1995 36 4. Időnként a szenvedélyes hívő kifejezetten nagyon pozitív jelentést is kap: Az ő [történelmi] kedvenceik szenvedélyesek, mértéktelenek, gondolatban ir Rohamokkal törnek į kalandok felé Š. Cveig ERTT 17. Mindazonáltal nincs hiány a negatív értékelésSu ből: leplezetlen megvetés į tekint a ir futball és az esztrádzene rajongóira KmT 1987 22 3. Ką nos, csakis ilyen „balzsamir ot“ kellett önteni a szurkolók tömegére... LR 1990 157 3. Most a „politikai szurkolók“ kifulladtak, ir dolgozhatunk kulturális-- nemzeti munkán LA 1996 158 11. <...> a szétszórt, elbűvölő, költői hangulatú nyugati baloldaliak į ajkakat csókolnak a „haladó“ terrorizmust. Iš hol van ennyi szurkoló? 24 Honnan ez a sok érzelgés az emberekkel szemben, akik egyetlen demagóg visítással hárítanak minden vádat? Dnvd 1997 19 5. Valójában a fényképen a „Jedinstvo“ feldühödött szurkolói által <...> megkárosított személyt látjuk T 1990 95 4. <...> pártrajongó Albertynas LA 1995 55 5. Még az igazi nyelvtisztító is néha megfeddi a tisztaság rajongóit GK 1992 8-9 13. Leginkább azt nem szabad elfelejteni, hogy a nyelvjárások még mindig élnek, és hogy mit jelent bennük az aistra. LKZ I, aistra 1. „erős vonzódás valamihez, vágy, gerjedelem”: Aistra užėjo jam širdy, azaz noglas (hirtelen; heves) pageidimas J. Gali suvaldyti savo aistras Trg. <...>. 2. „düh, őrjöngés”: Šuniui užėjo aistra Ms, Šts. Kad užeina aistra, tai plėšo, drasko ir namiškius Brs. | Gyvolinė aistra (bėgimosi laikas) antėjo J. Jabl. LKŽ I, a jelentések sorrendje ellentétes, emellett a magyarázat is némileg eltér —2. „vágy, kívánság, hév, kedv”. Figyelemre méltó továbbá az aistruotis 1. ige. „futkározni”: Kalė aistruojasi Sts. És a DŽ is, aistra 1. „erős vonzalom, vágy”: Aftsa/o aistra. Lángoló, pusztító, ártalmas, leküzdhetetlen szenvedély. Uralkodni a szenvedélyeken. Szabad folyást engedni a szenvedélyeknek. 2. táj. „őrjöngés, vonzalom“ [DŽ, és DŽ, ——„megőrülés“]: A kutyánál kitört a szenvedély. Itt nincs szó spiritualitásról... Még a „Pszichológiai szótár” (V., 1993) sem változtat sokat: aistra (orosz crpacrs, angol passion) —„erős, állandó, az ember egész személyiségét átfogó érzés, amely az ember minden törekvését és erejét egyetlen tárgy felé irányítja. <...>. A szenvedélyt testi vágyak, nézetek, eszmék válthatják ki; a szenvedély patológiás eredetű is lehet (pl. a személyiség paranoiás fejlődése miatt). <...>“. Így az aistruolis szó ilyen értelemben is használatos: A lángoló szenvedélyű, minden nap szeretkező fiatalok között 2,8 százalék van. R 1990 272-275 31. ir Ilyen a valódi, eredeti arstruolis, amelyet a litván lexikográfiában talán először az 1929-ben Klaipėdában kiadott, A. Šolc és J. Talmant „Deutsch- -litauisches Taschenworterbuch” című nagy szótára rögzített — mint a német A Wollūstling megfelelője. Ezt már 1974-ben megállapította Rainer Eckert, LKŽ I, aki nem találta meg az Aleksandras Kuršaitis szótárában jelzett aistruolis szót. iš A. Šolco ir J. Talmanto szótára- “. Elmélyülve į *EKckert Rainer. A litván irodalmi nyelv fejlődéséről a szovjet korszakban. — Hozzájárulások a Szociolingvisztika. Halle-Saale, 1974. S. 131. 25