Terminizacija ir determinizacija

TERMINOLÓGIAI PROBLÉMÁK Kazimieras GAIVENIS TERMINIZÁCIÓ ÉS DETERMINIZÁCIÓ A terminizáció — a szavak terminusokká válása, a determinizáció pedig — a terminusok közönséges szavakká válása. A két folyamat elsősorban abban különbözik egymástól, hogy közülük az első szabályozható, a második pedig — spontán, nem szabályozható. A terminizáció gyakran megváltoztatja a szavak grammatikai és lexikai jellegét: módosul a terminusok kapcsolhatósága, egyes grammatikai sajátosságai, a szinonímiai és antonímiai kapcsolatok stb. Például a köznyelvi druska szó nem rendelkezik többes számmal, leggyakoribb fajtanevei pedig kettő van: pašarinė druska és valgomoji druska. Ezzel szemben a kémiai terminológiában a druskos szó a kémiai vegyületek egy osztályát jelöli, azaz ionos szerkezetű kristályos anyagokat. A kémiában a druskos lehetnek normálisak, savasak, bázikusak, kettősek stb. Ugyanígy lehetnek egyes számú fajtanévként használt terminusok is a druska szóval, pl. : Bertoleto druska, Glauberio druska, karčioji druska stb. Arba vėl kitas pavyzdys. Paprasto žodžio šr/urna antonimas yra žodis saltis, o terminas šiluma antonimo neturi, nes žodis šaltis fizikos terminijoje yra neterminizuotas. „Šalčio“ sąvokos fizikos terminijoje išvis nėra. Terminizaciją Šalkauskis vadino S. „žodžio precizavimu”. Jis rašė: „Mažiausiai apkitimo patiria žodis, patekdamas į moksliškąją terminiją tada, kai šitam reikalui telieka vien tiksliai nustatyti talpa bei tįsa tos sąvokos, kuri glūdi į jo pagrinde. Ez a terminológiai folyamat az emberi szó precizírozásának, vagyis pontosításának nevezhető. Mindig elkerülhetetlen, amikor a tudományos terminológiának a köznyelv szavaiból kell kölcsönöznie, mivel ez utóbbi soha nem iš rendelkezik azzal a pontossággal, amelyet a tudomány céljai megkövetelhetnek. A szó pontatlansága ténylegesen azt mutatja, hogy az alapul szolgáló fogalom nincs jo tudatosan meghatározva a terjedelme és kiterjedése tekintetében. Ha például az emberek használják a szót „állat”, többnyire nem adják meg a számítását annak, hogy milyen jegyek alkotják az állat fogalmának terjedelmét, és ennek megfelelően milyen egyedek vagy akár fajok jelölhetők ezzel a szóval. Igaz, mindenki, aki az állat fogalmát vizsgálja, többé-kevésbé világosan tudja, hogy az állat fogalmában ilyen vagy olyan módon benne rejlik az élet jele, ám a műveletlen ember ritkán lesz képes meghatározni, milyen további jegyek vannak még az állat fogalmában az élet jele mellett. Ha az efféle ismérveket egyáltalán nem fogadjuk el, akkor az „állat” szót még a növényekre is alkalmaznunk kellene, mivel a növények bizonyos értelemben élettel rendelkeznek, mégpedig növekedési élettel. Ha viszont az élet jelölése mellé legalább még egy másik jelölést is írunk, akkor ennek megfelelően szűkítenünk kell az „állat” szó jelentését, azaz a dolgok szűkebb körére kell alkalmaznunk. Kiderül, hogy ez a jegy a lélekérzékelés (sensibilitas), amely nem engedi az „állat” szó növényekre való alkalmazását, mivel annak az érző élet területére kell korlátozódnia. Ily módon azt kapjuk, hogy az „állat” szó csak ott alkalmazható, ahol az élet és az érzékelés együttesen van jelen“!. A terminologizálás tehát elsősorban a szó extenziójának és intenziójának pontosításával kapcsolatos. Egyes tudományterületeken a terminologizálás útján történő terminusalkotás nagyon gyakori jelenség, más területeken viszont — ritka. Például a botanika, zoológia, mezőgazdaság, állattenyésztés, meteorológia és más területek terminológiájában rengeteg a köznyelvi és nyelvjárási szó terminologizált változata, míg a kémia, informatika és csillagászat terminológiájában nagyon kevés ilyen található. A terminologizáció kettős folyamat: az egyik esetben a köznyelv és a nyelvjárások szavait terminologizálják, a másik esetben pedig — a szomszédos területek terminusait. Az utóbbi jelenséget transterminologizációnak nevezik. Sajnos gyakran nehéz megmondani, hogy valamely terminus transterminologizálódott-e a nyelvünkben. Az ilyen terminusok többsége nemzetközi tükörfordítás. Például a számítástechnikai kreipinys terminus, amelynek angol megfelelői a call(ing), call-in és fetch(ing), valószínűleg az orosz o6pairrreHHHe terminusból lett lefordítva, mivel a grammatikai kreipinys angol megfelelői az allocution és address. A matematika papildinys terminusa (egy halmaz és részhalmaza különbsége) valószínűleg a grammatikai papildinys terminus hatása nélkül keletkezett, hanem más nyelvek megfelelő terminusaiból lett lefordítva (vö. angol complement, orosz AOrIO/IHeHHe stb.) Šalkauskis S. Írások. V, 1991. T. 2. P 24-25. A nyelvjárásokban, valamint ir olykor a köznyelvben is ugyanazzal a szóval gyakran teljesen különböző dolgokat neveznek meg. Például a gurgždis szóval Litvániában legalább több növényt is neveztek: erdei angyalgyökeret (Angelica silvestris), orvosi angyalgyökeret (Archangelica officinalis), lestyánt (Levisticum officinale), podagrafüvet (Aegopodium podagraria), mérges csomorikát (Cicuta virosa), foltos bürökda (Conium maculatum) ir stb. A botanikusok, miután a növényrendszertan terminológiášį jában terminussá tették a szót, csak egyetlen növény megnevezésére használják — ChaerophylJum. A zellerfélék (Umbelliferae) növénycsaládjába tartozik. A terminológiában az azonos extenziójú abszolút szinonimák hiponimákká és hiperonimákká válhatnak. Például a ir šikšnys szóval nyelvjárásainkban a köznyelvben bármely denevért ir megneveztek, a zoológiai rendszertan terminológiájában azonban ezt a szót csak bizonyos fajok megnevezésére használják, például: vélyvasis šikšnys (Eptesicus serotinus), vö. angolul Serotine bat, oroszul rro3/tHHii KoxaH?, šiaurinis siksnys (Epitesicus nilssoni), vö. angol Northern bat, rusy CEBEDHBIK Koxan“. Ugyanez történt a p/ikšnys ir su szóval. J. Barono szótárában ezzel a szóval általában a denevért nevezik meg, az állatrendszerto ani terminológiában azonban csak a fajmegnevezést, a kétszínű szőröskarú denevért (Vespertilio murinus) találjuk, vö. angol Particolored bat, rūsų /IBYXIIBETHBIĖ Koxan“. Ebben az esetben a šikšnosparnis szó csak egy rend megnevezésére terminologizálódott. A terminusok rendezésének munkájában meglehetősen gyakran ir fordulnak elő a szavak terminologizációjának nem túl sikerült esetei. Például a hidrotechnikai terminológiában a sugár belső részének megnevezésére megpróbálták terminologizálni a branduolys szót (a sugár magja). Itt már sokkal jobban megfelelne a šerdis szó (a sugár magja). Az állatanatómiai terminológiában nem megfelelő a veidas szó (a tehén arca). A mezőgazdasági terminológiában aligha beszélhetünk kukoricaszalmáról, lóhereszénáról“ stb. ir Determinizáció — a terminusok egyszerű szavakká való átalakulása — feltű2 Litvánia faunája. Emlősök. V., 1988. T. 1. P. 84. * Ugyanott. P. 87 * Ugyanott. P. 89. SAnskaitis V, Kilas M. Orosz–litván mezőgazdasági terminológiai szótár. V., 1971. P. 259, 275. 6 mi azzal, hogy a determinologizálódott terminus nem tűnik el, hanem csak új hajtást ereszt (egy egyszerű szót) az alkalmazás más területén. Így például a fizikai-geológiai ir epicentrum terminus a Föld felszíne fölött vagy az alatt lejátszódó jelenség középpontjának a Föld felszínére vetített pontját jelöli, a determinologizálódott epicentrum szó pedig bármilyen társadalmi esemény örvényét nevezi meg (pl. a zavargások epicentruma). A beszélt nyelvben különösen gyakran használnak determinologizálódott fizikai és műszaki terminusokat, pl.: kaliber, spektrum, apparátus, blokk, impulzus, mechanizmus, súrlódás stb. A determinologizálódás végbemeneteléhez azonban bizonyos feltételek szükségesek, nevezetesen: 1) a terminusnak széles körben elterjedtnek és nemcsak a szakemberek számára ismertnek kell lennie; a terminus determinologizálódott szavának egyes szemáinak egybe kell esniük. 2) ir