Terminizacija ir determinizacija

TERMINOLÓGIAI PROBLÉMÁK Kazimieras GAIVENIS TERMINUSKÉPZÉS ÉS DETERMINIZÁCIÓ A terminusosítás a szavak terminusokká válása, a determinizáció pedig a terminusok közszavakká válása. Ez a két folyamat elsősorban abban különbözik egymástól, hogy az első szabályozható, a második pedig spontán, nem szabályozott. A terminusosítás gyakran megváltoztatja a szavak grammatikai és lexikai jellegét: módosul a terminusok kapcsolódási képessége, egyes grammatikai sajátosságai, a szinonímia- és antonímia-viszonyok stb. Például a köznyelvi só szónak nincs többes száma, leggyakoribb fajtaneve pedig kettő van: takarmánysó és konyhasó. A kémiai terminológiában ezzel szemben a sók szó egy vegyületosztályt jelöl, vagyis ionos szerkezetű kristályos anyagokat. A kémiában a sók lehetnek normál, savas, bázikus, kettős sók stb. Egyes fajtanevek egyes számban is előfordulhatnak a só szóval, például: Bertole-só, Glauber-só, keserűsó stb. Vagy egy másik példa. A közszóként használt meleg antonimája a hideg szó, a hő terminusnak viszont nincs antonimája, mert a hideg szó a fizikai terminológiában nem terminologizált. A „hideg” fogalma a fizikai terminológiában egyáltalán nem létezik. Terminizaciją S. Šalkauskis vadino „žodžio precizavimu“. Jis rašė: „Mažiausiai apkitimo patiria žodis, patekdamas į moksliškąją terminiją tada, kai šitam reikalui telieka vien tiksliai nustatyti talpa bei tįsa tos sąvokos, kuri glūdi jo pagrinde. Šitas terminologinis vyksmas gali būti pavadintas žmonių žodžio precizavimu, arba tikslinimu. Jis visada yra neišvengiamas, kai tenka moksliškajai terminijai skolintis žodžių iš paprastos žmonių kalbos, nes šioji pastaroji niekados nepasižymi tuo tikslumu, kurio gali reikalauti mokslo tikslai. Žodžio tikslumo stoka faktinai parodo tai, kad sąvoka, kuri glūdi jo pagrinde, nėra sąmoningai nustatyta talpos bei tįsos atžvilgiu. Jei, pavyzdžiui, žmonės vartoja žodį „gyvulys“, tai jie dažniausiai neišsiduoda sąskai- 4 terjedelméről, milyen jegyek alkotják az állat fogalmának tartalmát, és ennek megfelelően mely egyedek vagy akár fajok jelölhetők ezzel a szóval. Igaz, mindenki, aki az állat szót vizsgálja, többé-kevésbé világosan tudja, hogy az állat fogalmában valamiképpen jelen van az élet jegye, de a képzetlen ember ritkán tudja meghatározni, milyen további jegyek alkotják az állat fogalmát az élet jegye mellett. Ha egyáltalán nem ismerünk el ilyen jegyeket, akkor a „gyalu” szót a növényekre is alkalmaznunk kellene, hiszen a növényeket bizonyos értelemben élet, mégpedig növényi élet jellemzi. Ha viszont az élet jegye mellett legalább egy további jegyet is felveszünk, ennek megfelelően szűkítenünk kell a „gyalu” szó jelentését, vagyis a dolgok szűkebb körére kell alkalmaznunk. Kiderül, hogy ez a jegy az érzékelőképesség (sensibilitas), amely nem engedi meg, hogy a „gyalu” szót a növényekre alkalmazzuk, mivel az érzékeléssel rendelkező élet körére kell korlátozni. Így azt kapjuk, hogy a „gyalu” szó kizárólag ott alkalmazható, ahol az élet és az érzékelőképesség együtt van jelen”1. A terminusosítás tehát mindenekelőtt a szó extenziójának és intenciójának pontosításával függ össze. Egyes tudományterületeken a terminusok terminusosítással történő megalkotása nagyon gyakori jelenség, más területeken viszont ritka. Például a botanika, zoológia, mezőgazdaság, állattenyésztés, meteorológia és más területek terminológiájában számos, terminussá vált köznyelvi és nyelvjárási szó található, a kémia, informatika és csillagászat terminológiájában viszont nagyon kevés. A terminusosítás kétoldalú folyamat: az egyik esetben a köznyelv és a nyelvjárások szavai válnak terminusokká, a másikban pedig a szomszédos területek terminusai. Az utóbbi jelenséget transterminizációnak nevezik. Sajnos gyakran nehéz megmondani, hogy valamely terminus transterminizált-e a nyelvünkben. Az ilyen terminusok többsége nemzetközi tükörfordítás. Például az informatika megszólítás terminusa, amelynek angol megfelelői a call(ing), call-in és fetch(ing), valószínűleg az orosz обращение terminusból származik, mivel a grammatikai megszólítás angol megfelelői az allocution és address. A matematika komplementer terminusa (egy halmaz és részhalmaza különbsége) alighanem a nyelvtani komplementer terminus hatása nélkül alakult ki, hanem más nyelvek megfelelő terminusainak fordításával (vö. angol complement, orosz дополнение stb.). 1 Šalkauskis S. Raštai. V., 1991. T. 2. P. 24–25. 5 A nyelvjárásokban, sőt olykor a köznyelvben is gyakran ugyanazzal a szóval teljesen különböző dolgokat neveznek meg. Például a gurgždis szóval Litvániában legalább több növényt is neveztek: erdei angyalgyökér (Angelica silvestris), orvosi angyalgyökér (Archangelica officinalis), orvosi lestyán (Levisticum officinale), podagrafű (Aegopodium podagraria), vízi bürök (Cicuta virosa), foltos bürök (Conium maculatum) stb. A botanika, miután a növényrendszertani terminológiában terminussá tette ezt a szót, csupán egyetlen növényt nevez meg vele: a Chaerophyllum nemzetséget. Ez az ernyősvirágzatúak (Umbelliferae) családjába tartozik. Azonos terjedelmű abszolút szinonimák a terminológiában hiponimákká és hiperonimákká válhatnak. Például a šikšnys szóval nyelvjárásainkban és a köznyelvben bármely denevért megnevezhettek, az állatrendszertani terminológiában azonban ezt a szót csak bizonyos fajok elnevezésére használják, például: késői denevér (Eptesicus serotinus), vö. angolul Serotine bat, oroszul поздний кожан2; északi denevér (Epitesicus nilssoni), vö. angolul Northern bat, oroszul северный кожан3. Ugyanez történt a plikšnys szóval is. J. Baronas szótárában ez a szó általában denevért jelöl, az állatrendszertani terminológiában viszont csak a faj megnevezésére szolgáló terminust találjuk: kétszínű denevér (Vespertilio murinus), vö. angolul Particolored bat, oroszul двухцветный кожан4. Ebben az esetben a šikšnosparnis szó csak a rend megnevezésére terminologizálódott. A terminológiai munkában elég gyakran előfordulnak kevéssé sikerült terminologizációs esetek is. Például a vízépítési terminológiában a sugár belső részének megnevezésére megpróbálták terminussá tenni a branduolys (čiurkšlės branduolys) szót. Itt sokkal megfelelőbb lenne a šerdis (čiurkšlės šerdis) szó. Az állatanatómiai terminológiában nem megfelelő a veidas (karvės veidas) szó. A mezőgazdasági terminológiában aligha beszélhetünk kukoricaszalmáról, lóhere-szénáról5 stb. A determinizáció – a terminusok köznyelvi szavakká válása – jellemzően... 2 Lietuvos fauna. Žinduoliai. V., 1988. T. 1. P. 84. 3 Ten pat. P. 87 4 Ten pat. P. 89. 5 A n s k a i t i s V., K i l a s M. Rusų-lietuvių kalbų žemės ūkio terminų žodynas. V., 1971. P. 259, 275. 6 azzal, hogy a terminus terminologizálása után nem tűnik el, hanem csupán új hajtást (közszót) ereszt egy másik használati területen. Például a fizika és a geológia epicentrum terminusa a Föld felszíne felett vagy az alatt zajló jelenség középpontjának a Föld felszínére vetülő pontját jelöli, a terminológiából kikerült epicentrum szó pedig bármilyen társadalmi események forgatagát nevezi meg (pl. a zavargások epicentruma). A beszélt nyelvben különösen gyakran használnak determinologizálódott fizikai és műszaki terminusokat, pl.: kaliber, spektrum, készülék, blokk, impulzus, mechanizmus, súrlódás stb. A determinologizáció végbemeneteléhez azonban bizonyos feltételek szükségesek, mégpedig: 1) a terminusnak széles körben elterjedtnek és nemcsak a szakemberek számára ismertnek kell lennie; 2) a terminus és a terminologizálódott szó bizonyos szemáinak egybe kell esniük. 7