Žemės ūkio ekonomikos ir rinkotyros terminų žodynas

A MEZŐGAZDASÁGI KÖZGAZDASÁGTAN ÉS PIACKUTATÁS SZAKKIFEJEZÉSEINEK SZÓTÁRA 1996-ban több nagy szakkifejezés-szótár jelent meg. Ezek egyike A. Poviliūnas „A mezőgazdasági vállalatok tudományos és piackutatási szakkifejezéseinek német–litván szótára” című műve.1 Ez a fordítási kétnyelvű szótár nemcsak szakkifejezéseket, hanem néhány nemzetközi szervezet nevét is tartalmazza. A többjelentésű szavaknál nem minden jelentés szerepel, csak a terminologizálódott jelentések. A szótár megfelelő lexikográfiai szerkesztést kapott: litván és német előszóval, a lexikográfiai források jegyzékével, a szótár felépítését magyarázó megjegyzésekkel és a litván szakkifejezések mutatójával rendelkezik. Az összetett szakkifejezések fakultatív tagjai kerek zárójelben szerepelnek. A szótár sajátos vonása, hogy egyes litván szakkifejezéseket szögletes zárójelben hosszabb meghatározásokkal is kiegészít, például: Buchwert m könyv szerinti érték [az eszköz beszerzési vagy pótlási költsége, csökkentve a tárgyi tőke éves leírásaival, illetve a mérlegkészítés napján érvényes piaci értéke, ha az alacsonyabb a beszerzési vagy pótlási költségnél], Gebrauchswert m használati érték [a gazdaság vagyonának azon értéke, amelyet saját tevékenységének folytatására használnak, és amelyet a gazdaság tulajdonosának vagy bérlőjének változásakor számítanak ki] stb. Az előszóban a szótár szerzője köszönetet mond a német AFC vállalat szakértőinek, akik segítettek kiválasztani e terület legfontosabb szakkifejezéseit, és átnézték a szótár német részét. A szinonimák használatát a szótár nem kerüli, de nem is él vissza vele. Nem tartalmaz továbbá különleges rövidítéseket, szimbólumokat és a tudományos nyelv egyéb elemeit. Ennek ellenére túl sok benne a különféle helytelen litván szakkifejezés. Különösen kirívó gondatlanság, hogy eszközök és gépek nevei cselekvőt jelölő képzőkkel szerepelnek, például: Dunggreifer m, Dunglader m trágyarakodó (= trágyarakodó gép), Gebläsehächsler m, Schneidgebläse n pneumatikus adagolású aprítógép (= adagolóval) [ugyanígy a Häckselgebläse n pneumatikus adagolású aprítógép], Maishäcksler m kukoricaaprító 1 P o v i l i ū n a s A. Žemės ūkio įmonių mokslo ir rinkotyros terminų vokiečių-lietuvių kalbų žodynas. V., Margi raštai. 1996. 410 p. 139 (= aprítógép), Obstentsteiner m magozó (= mageltávolító), Rübenköpfröder m levélvágó gyűjtővel (= gyűjtővel), Selbstfahr-Ladewagen m önjáró rakodókocsi (= önrakodó kocsi), Strohbinder m szalmabálázó (bálaformázó) (= szalmarolló-kötöző), Windfege f szelelőrostás osztályozó (= osztályozó szelelőrostás) és így tovább. Az -ėjas képző egyes nem eszköznevekben sem megfelelő, például: Samenverdünner m spermiumhígító (= hígító); Zuckeraustauschstoffe m pl cukorpótlók (= cukorhelyettesítők); Stäubegerät n, Stäuber m porozó (= porozószer, porozóeszköz) és így tovább. A Litván Állami Litván Nyelvi Bizottság úgy határozott, hogy a normatív szakkifejezés a hipoteka (jelzálog), nem pedig az ipoteca. A bírált szótárban (a továbbiakban: RŽ) viszont hemzsegnek az „ipoteca” alakok, például: Bodenkredit m, Grundkredit m földhitel (jelzáloghitel); Bodenkreditanstalt f, Bodenkreditbank f, Bodenkreditinstitut n földhitelintézet (jelzálogbank); Grundpfandrecht n ipoteca (jelzálogjog); Grundstückskredit m (föld-)jelzáloghitel; Hypothek f ipoteca [ingatlan jelzáloggal való megterhelése]; Hypothekenanstalt f, Hypothekenbank f ipotecabank; Inhaberhypothek f bemutatóra szóló jelzálog, a bemutató jelzáloga; Maximalhypothek f olyan jelzálog, amelyet a kataszterbe a földterület maximális értékének feltüntetésével jegyeznek be; Mobiliahypothek f ingó jelzálog (óvadék, zálog); Rentenbrief m jelzálogbanki kötvény; Verkehrshypothek f rendes jelzálog és így tovább. A Litván Állami Litván Nyelvi Bizottság azt is elhatározta, hogy nem a techninis direktorius (technikai igazgató), hanem a technikos direktorius (műszaki igazgató) kifejezést kell használni; az RŽ-ben viszont ez áll: Betriebsleiter m termelési vezető, technikai igazgató. Az említett bizottság határozatai (V., 1991) kimondják, hogy nem írunk kötőjelet az olyan szintaktikailag egyenlőtlen főnevek közé, amelyek közül az egyik (rendszerint a második) magyarázó, pontosító vagy kiegészítő jelentésű, és értelmezőként áll; az RŽ-ben viszont ez szerepel: stiller Gesellschafter néma tag-anonim; Gesundungsfrucht f talajjavító növény, szaniter növény; Verarbeitungsbetrieb m feldolgozó üzem, fogyasztó vállalat; Verbraucherbetrieb m fogyasztó vállalat. A szótárban számos helytelen, szokatlan képzésű szakkifejezés is található, például: Agrargesetzgebung f mezőgazdasági törvényalkotás (= jogalkotás); zinsloses Darlehen n kamatmentes (= kamat nélküli) kölcsön; alkoholfreie Getränke alkoholmentes (= nem alkoholos) ital 140 ok; direkter Handel m közvetítő nélküli kereskedelem (= közvetítők nélküli kereskedelem); Mitbesitzer m társtulajdonos (= közös tulajdonos); Miterbe m örököstárs (= közös örökös); Produktion typengleicher Erzeugnisse azonos típusú (= egynemű) termékek gyártása; mittelfristige Schuld középtávú (= közepesen hosszú lejáratú) adósság; zweischürige Wiese évente kétszer kaszált (= kétszeri kaszálású) rét stb. Az RŽ gyakran figyelmen kívül hagyja a litván nyelv normatív kézikönyveinek, különösen a „Dabartinės lietuvių kalbos žodynas” (a továbbiakban: DLKŽ) és a „Kalbos praktikos patarimai” (a továbbiakban: KPP) ajánlásait is. A KPP 33. oldalán például az áll, hogy az atleisti szó nem használható „eladni, kiadni, szállítani” jelentésben, az RŽ-ben viszont ez olvasható: Abgabepreis m eladási (kiadási) ár; Abgabewert m eladási (kiadási) érték (ár) stb. A DLKŽ az amžinasis įšalas (örök fagy) alakot használja, az RŽ pedig: Dauerfrostboden m amžinas įšalas (örök fagy). A DLKŽ csak a sandelis szót közli (raktár), az RŽ viszont ezt írja: Düngerlager n műtrágyaraktár (tároló); Futterlagerraum m takarmányraktár (tároló); Preis ab Lager raktári ár; Reservelager n tartalékraktár stb. A KPP szerint a prailginti szó nem használható „meghosszabbítani” jelentésben, az RŽ-ben pedig ez áll: konsolidierte Schuld konszolidált (meghosszabbított futamidejű, határozatlan idejűvé alakított) adósság. A DLKŽ az akmens anglys kifejezést adja meg (kőszén), az RŽ viszont ezt írja: Steinkohle f akmens anglis (kőszén). A DLKŽ (ahogyan a legtöbb szakszótár is) normatívnak az antpelnis (ne viršpelnis) (többletnyereség, nem pedig szuperprofit) terminust tekinti, az RŽ-ben viszont ez áll: Surplusprofit n viršpelnis; Überprofit m viršpelnis, antpelnis (szuperprofit; szuperprofit, többletnyereség). A DLKŽ szerint a vakuuminis alakot kell írni, az RŽ viszont ezt használja: Vakuumsilo m vákuum-szilótároló. A DLKŽ a susicukruoti igét adja meg (cukrosodni), az RŽ pedig ezt írja: Zuckern n cukrozás, cukrosodás. A KPP szerint a vieningas szó nem használható „azonos, közös, egy” jelentésben, az RŽ-ben viszont ez olvasható: Einheitspreis m egységes (szabványos) ár; Einheitssteuer f egységes adó; Einheitszoll m egységes tarifa, egységes vám stb. Itt-ott az RŽ-ben különféle következetlenségek, hibás terminusformák és nem világos megfeleltetések is előfordulnak. Például: Erdnuß f földimogyoró, arachis, de Erdnußkuchen m arachispréselvény; Extraktionsschrot m dara, préselvény, Rapsschrot m repcedara, de Schrot m sörét, dara, Schrotkorn n sörét, dara; Sojaschrot m szójabab-sörét (dur 141 niai); Mais m kukorica, de Stärkemais f keményítőkukorica; Tiefackern n, Tiefpflügen n mélyszántás, de Tiefpflugkultur f mélyszántással végzett növénytermesztés; grober Sand durva (= durvaszemcsés) homok, de Grobsand m durva homok; Henturm m szénaboglyatorony (= szenázstorony?); Ausbrüten n, Bebrüten n, Brüten n, Erbrüten n kiköltés (= kiköltés?), inkubáció stb. A nyelvész A. Salys egykor W. Havers német nyelvész szavait idézte, miszerint ideális nyelv nincs, és nem is lehet. Minden nyelvből olykor hiányoznak a kifejezőeszközök, máskor viszont bizonyos bőség és többlet jellemzi. Ezt a német és a litván nyelvről is elmondhatnánk. A német szakkifejezések litván megfelelőinek kiválasztásakor egyes esetekben a meglévő szavakat kell megrostálni, máskor pedig új szavakat kell alkotni vagy jövevényszavakat használni. Az RŽ szerzője szinte egyáltalán nem használ új szavakat, a jövevényszavakat körültekintően alkalmazza, ám a meglévő szavakat rosszul rostálja meg. Szitáján kifogástalan szakkifejezések és mindenféle szóalkotási hulladék, a szaknyelvbe nem illő tükörfordítások egyaránt átjutnak. Éppen ezek a szavak ártanak leginkább az RŽ-nek. Kazimieras GAIVENIS 142