J. Kruopas – nuoseklios ir kryptingos fizikos terminijos tvarkybos šalininkas

A MÚLT VISSZHANGJAI Angelė KAULAKIENĖ Litván Nyelvi Intézet, Vilnius J. KRUOPAS – A FIZIKAI TERMINOLÓGIA KÖVETKEZETES ÉS CÉLTUDATOS RENDEZÉSÉNEK HÍVE A mai fizikai terminológia az egyik legjobban rendezett Litvániában. Ezt kétségtelenül sok tényező határozta meg. A legfontosabb azonban alighanem maguknak a fizikusoknak a terminológiájuk következetes és céltudatos rendezése volt, nyelvészek bevonásával. A fizikai terminológia ilyen céltudatos rendezésének nyomai I. Končius tankönyvében is fellelhetők, amelyet 1916. január 28-tól 1919. december 23-ig 1 írt, miközben Észtországban tanított, miután a palangai leánygimnázium Verro városába költözött. A tankönyv írása közben sok emberrel levelezett, akiknek csak a kezdőbetűit adta meg: G. D., G. G., R. S., R. P.; ezért nehéz megállapítani, kiknek szóltak a levelek. Valószínűleg a legtöbbet a Tanítók Szövetségének tagjaihoz írta. L. Dzigaite az „Ignas Končius ir jo „Žemaičio šnekos“ (V., 1992)2 című könyvében arra következtet, hogy R. P. talán fizikus volt, mert I. Končius neki szóló levele ilyen tartalmú: „Nézze meg, talán semmire sem jó az írásom; akkor sem könyveket nem fogok tovább szétszaggatni a képek kivágásával, sem a papírt pazarolni. Összesen több mint 400 oldal lesz.”3 A levelezés folyamatát részben maga I. Končius is ismertette a „Fizikos terminai”4 című cikkében. A cikkhez fűzött szerkesztői megjegyzésében A. Žvironas pontosítja a „Fizika” tankönyv megírásának szakaszait és egyes terminológiai kérdéseket. Megjegyzi, hogy „a fizikai terminusok megállapítására Voronyezsben „Nyelvi Bizottságot” hoztak létre, amelynek K. Būga az elnöke. [...] A „Fizika” írása közben a szerző [I. Končius] gyűjtötte a ter- 1 Ignas Končius. Literatūros rodyklė. Sudarė E.Makariūnienė. V., 1990. 142 p. 2 D z i g a i t ė L. Ignas Končius ir jo „Žemaičio šnekos“. V., 1992. P. 21–22. 3 K o n č i u s I. Fizika: Fizikos vadovėlis gimnazijoms: [Rankraštis] // VU BR.F1.F1039. P.70. Tekstas pateiktas autentiškas. 4 K o n č i u s Ig. Fizikos terminai // Gamta. 1938. Nr.3. P. 258–260. 93 mínuszokat, és elküldte őket a „Nyelvi Bizottságnak”, vagy egyszerűen K. Būgának, aki a beküldött terminusokat jóváhagyta, javította, vagy újakat „dolgozott ki”5. Amint I. Končius rámutat, a feltett 158 szóra K. Būga kézzel írt magyarázatai közül 101-hez érkezett válasz, egy kiegészítéssel. „Tisztelt Uram! A fizikai terminusokat egy nem fizikusnak nagyon nehéz megállapítania. Az én megjegyzéseim Sveikasnak csak egy kevés anyagot nyújtanak. Meg kell mondanom, hogy belőlem igen gyenge kovács válik. Jablonskiui jobban megy a kovácsoló munka. Sveikas fizikatankönyvében szívesen látnám a žemaitiai körmöket. Minél inkább žemaitiaiul írsz, annál emberibb lesz. Daukantas megmutatja, hogy žemaitiaiul minden tudomány könyveit meg lehet írni. A terminusok körülbelül 10 napig feküdtek nálam, mert akkor jutottak el hozzám, amikor betegeskedtem. Minden jót! Kaz. Būga“. I. Končius valamennyi kérdéses szava, szókapcsolata vagy mondata K. Būga javasolt megfelelőivel, magyarázataival és az említett levéllel együtt a Litván Tudományos Akadémia Könyvtárának Kéziratok és Ritka Nyomtatványok Osztályán található.7 Mintegy két jegyzéket alkotnak. Az első, „Fizika” című jegyzék I. Končius fizikatankönyvének száz lexikai tételét foglalja magában. A fizikai terminusokon kívül számos mondat vagy mondattöredék is szerepel benne, amelyekkel kapcsolatban I. Končius kételyeit fejezte ki. Ezért a legtöbbet litvánul és oroszul is megadta. I. Končius valamennyi kérdéses szót és mondatot megszámozta. A másik jegyzék címe „Fizikai terminusok”. Az oldal egyik felén I. Končius terminusai vannak felsorolva, a másikon pedig K. Būga megfelelői – többségük hangsúlyjelöléssel –, valamint magyarázatai. Így néz ki ez a jegyzék. Fizikai terminusok I. Končius плотность K. Būga {sűrűség, hígság, szilárdság (a víz {szilárdsága?) a kásának, pépnek hígssága (putra blandì „sűrű”) {úgy tűnik, a gabona szilárdsága, csak ezt mondják? 5 A.Ž. A szerkesztő megjegyzése // Uo. 260. o. A szöveg hiteles formában közölve. 6 Končius Ig. Fizikai terminusok // Gamta. 1938. 3. sz. 258–260. o. 7 A Litván Tudományos Akadémia Könyvtárának Kéziratok és Ritka Nyomtatványok Osztálya. F12, ap.1742. 94 Két szám aránya úgy viszonyul négyhez, mint tíz az öthöz két szám (találkozás) aránya nyolc úgy viszonyul négyhez, mint tíz az öthöz, tér terület, üreg (tér) vízhatlanság átázásmentesség, nedvességállóság {vízhatlan „непромокаемый” > vízhatlanság épület épület (palota, palac Kelet-Litvániában „palota” plurale tantum) egész, egész szám egész szám (teljes, egész más esetekben) tört szám törtszám = tört = törtek [csak többes szám?] súly, a nehézségi erő nehézség, a nehézség ereje teher rakomány, -a, rakományt különbség vagy eltérés különbség vagy eltérés (szamogit nyelvjárásban „bė skyrōs”) drót drót, dróté, drótot nyugalom nyugalom, mozdulatlanság, nyugalmi állapot (mozdulatlanság), nem mozgás mozgás mozgás (elmozdulás, forgás) {a legmegfelelőbbnek, úgy tűnik, a „kušėjimas” lesz {vö. su-kušti (su-kušo) {kušėti, kušinti abszolút abszolút relatív relatív szó szerinti (a betű jelentése: szó szerinti jelentés, a betű jelentése szerint véve) egyenletes egyenletes, -a, egyforma, egynemű (egynemű, egyneműségű) Kelet-Litvániában egyenes vonalú egyenes (vö. menj egyenesen, orral előre), egyenes vonal (eszközhatározói egyes szám) a test egyenes vonalú és egyenletes mozgást végez a test(ek) egyenesen és egyenletesen forognak; forgás (egyenletesen) vékony, üvegből készült, hengeres cső cső; vékony üvegcső, henger alakú csövecske (cső) 95 helyzet és távolság egy nyugalomban lévő testtől hely; távolság; távolság mozdulatlan, nem mozgó test; nyugalomban lévő test az az idő, amely alatt az utat megtették az idő, amely alatt megtették az az út; ennyi út ellenkező eset visszafelé; ellenkező, vele ellentétes eset? akadály akadály súrlódás (tárgy tárgyhoz dörzsölődése) (tárgy tárgyhoz, test testhez dörzsölődése) dörzsölődés pillanatnyi {szempillantásnyi, hirtelen, -i̇ villanás (heves, határozószó: hevesen) folytonos meg nem szűnő, vég nélküli, tárgyból eredő, állandó? a cselekvés függetlensége a működés, a cselekvés függetlensége (függetlenség) ellenhatás ellentétes irányú működés?? kerület kerék?? csiga, -ja, csigát (ami O = maga a közép, ami körülhatárolt) körzők körül kör alakú kör {körbe jár, kört ír le (kanyarog), karikázz = (németül) kanyar (litvánul) ívO = körív (vö. rat—lankis) = körlap ellentétes a másik végén, ellenkező? ellentétes? irány {irány (gondolatoké, földé), út, irányulás, {irány (merre tart?) {az az oldal, ahonnan a szél fúj eredő szint, -na?? két erő eredője, támaszpont, forgáspont {duzzanat (nyj. duzzanat), {pont támasz helye (a támaszkodás helye) összetevő dāras különbség {maradék (fennmaradó rész, -e, maradvány??) {különbözet, különbség; eltérés fordítottan arányos egyenesen arányos közvetlen arányosság? (ėinas stb.) a megtett út egyenesen arányos az idővel a megtett út az idővel való közvetlen arányosságban mérendő 96 a munkások száma fordítottan arányos az idővel pár emelő, Arkhimédészi emelő elsőrendű emelő másodrendű emelő egyenlő karú emelő kar hossza rúd egyetemes gravitáció egyetemes súlyos súlyos egyenes vonal súlyos test, folyadék sík üresség egység a munkások száma fordítottan arányos az idővel kettes (nyj. dvéitas), pár emelő Arkhimédészi emelő elsőrendű emelő másodrendű emelő egyenlő karú, egyenlő karú (egyenlő karú?) mérlegkar pálca (nyél, nyelű, nyelet), kis rúd? általános súlyerő (nyj. nehézségi erő), vonzóerő egyetemes? (az egész) világé? mérhető, súlyos mérhető egyenes vonal test, folyadék, folyékony anyag – súlyos, mérhető sík, egyenletesség üresség egység, birt. egyes szám egysége (vö. egészség, rútság, élet) {egység, vagy talán csak egyetlenség, {egység – egyediség? Csak sajnálni lehet, hogy I. Končius gimnáziumi fizikakönyve nem jelent meg nyomtatásban. 312 oldalas kéziratát a Vilniusi Egyetem kézirattára őrzi⁸. I. Končius gimnáziumok számára készült fizikatankönyvének kéziratát tanulmányozva a következő dolgok tűnnek fel. Először is, az egyszavas terminusok és az összetett terminusok fajtajelölő tagjainak változatossága, a körülíró terminusok sokasága, a személynévi terminusok írásmódjának következetlensége (amely egyébként ma is megfigyelhető). Ezek teljesen érthető és elkerülhetetlen jelenségek, mivel a tankönyv írásának idején a fizikai terminológia még kialakulóban volt. Másodszor, a tankönyv bizonyos ⁸ K o n č i u s I. Fizika: Fizikos vadovėlis gimnazijoms: [Rankraštis] // VU BR.F1.F1039. P.70. Tekstas pateiktas autentiškas. 97 normázási kritériumai is megfigyelhetők: a kölcsönszavakhoz igyekeztek litván megfelelőket választani, a fajtajelölő fogalmak megnevezésére pedig igyekeztek határozott melléknévi vagy melléknévi igenévi alakokat használni. Kétségtelen, hogy e kritériumok kialakulására hatással volt I. Končius levelezése K. Būgával. Miután visszatért Litvániába, és Dotnuvában tanított, I. Končius 1921-ben bizottságot állított fel a fizikai terminusok megvitatására9. A bizottságba a mezőgazdasági és erdészeti iskola tanárait, V. Gaigalast, J. Murkát, V. Ruokist, J. Stanišauskast és J. Vienožinskist vonták be. A bizottság mintegy 1600 terminust tárgyalt meg, és 1922 nyarán J. Jablonskisnak adta át őket felülvizsgálatra, majd az Oktatási Minisztérium mellett már 1921-ben létrehozott Terminológiai Bizottságnak. Az általa megvitatott terminusokat megszámozták, és a nyilvánosság bírálatára a „Lietuva” című lapban tették közzé10. Szinte minden terminusjegyzék a Terminológiai Bizottság titkárának, A. Vireliūnasnak a bevezetőjével kezdődik. A. Vireliūnas közlése szerint rajta kívül K. Būga, A. Dambrauskas, Pr. Dovydaitis, A. Smetona és Iz. Tamošaitis dolgozott a bizottságban; valamivel később J. Beinoris, K. Kepalas, J. Laurinaitis, Pr. Mašiotas, J. Murka és A. Varnas is bekapcsolódott a munkájába11. A „Terminai fizikos reikalams” (Terminológia a fizika számára) című jegyzéket a „Lietuva” litvánul és oroszul közölte, de nem ábécérendben. A. Vireliūnas az egyik bevezetőben így magyarázza ezt a félreértést: „Megjegyzem, hogy I. Končius tisztelt úr jegyzéke ábécérendben készült, orosz–litván és litván–orosz nyelven. A bizottság azonban a terminusait litván–orosz nyelven, nem ábécérendben teszi közzé. Így alakult ez, íme, a következő okból. A bizottság elvi álláspontja szerint az alapra első helyen a litván terminusokat kell tenni, orosz, német vagy más nyelvű magyarázattal. Ezt az álláspontot követve a jegyzék litván–orosz részét kellett megvitatnia és közzétennie. A munkabizottság azonban figyelmetlenségből az orosz–litván részt készítette elő, és terjesztette a Bizottság teljes ülése elé megvitatásra.” 9 Šenavičienė I. Fizikos raida Lietuvoje. 1920-1940. V., 1982. P. 88. Lietuva. 1923. 108 (1225), P. 5-6; 109 (1226). P. 6; 125 (1242). P.5–6; 141 (1258). P.7; 149 (1266). P. 5; 209 (1326). P. 5; 218 (1335). P. 7-8; 233 (1350). P.7; 234 (1351). P. 5; 275 (1392). P. 7; 277 (1394). P. 6-7; 278 (1395). P.7; 285 (1402). P.7; 286 (1403). P. 7; 1924. 3 (1414). P. 6-7; 30 (1441). P. 7–8. 11 Lietuva. 1923. 218 (1335). P. 8. Stilius, rašyba ir skyryba netaisyti. 98 … részt. Később, bár felismerték, hogy rossz irányból indultak el, mégsem tértek vissza. A Bizottság ugyanis a mérlegelés és megfontolás során nem kerülheti el a terminusok javítását és megváltoztatását, emiatt pedig felborul azok betűrendes sorrendje. Másfelől, mivel úgy döntöttek, hogy a terminusokat gyakran, minden ülés után közzéteszik, a „Lietuvai” számára a jegyzéket részekben kell átadni12. Milyen is tehát az első litván fizikai szakszótár? A „Fizikai terminusok” szótár típusát pontosan meghatározni nem lehet. Kétnyelvű (litván–orosz) szakszótár, amely értelmező szótári elemeket is tartalmaz, például: 19. amperas (az elektromos áram mennyiségének egysége) – амперъ (единица количества тока), 1174. buvimas, bū- vis, -io, stovís; a természetkutatókat a háromféle anyagállapot érdekli (méri, vizsgálja, tanulmányozza) – состояние, учение о природе рассматривает три состояния вещества, 14. amalgama, -os (Kinmeier-amalgám – 1 rész ólom, 1 rész cink és 2 rész higany ötvözete, fémszerű anyag) – амальгама (Кинмейера амальгама – металлический сплав 1 ч. свинца, 1 ч. цинка и 2 ч. ртути) stb. A szótárban arra törekedtek, hogy a fizika és a technika terminológiai szókincséből minél többet közöljenek. Másfelől a szerző szándéka (a leíró vagy összetett terminusok rövidebbekkel való felváltása, a nemzetközi terminusokhoz vagy jövevényszavakhoz litván megfelelő keresése, valamint a -imas, -ymas, -umas képzők és az -a, -as, -is végződések szerinti származékok jelentésbeli megkülönböztetése) mintegy a terminusok normatív szabályozásának kezdetét jelenti; ezek később a litván fizikai terminográfia terminusnormálási kritériumainak fő szempontjaivá váltak. A fizikai terminográfia munkája a háború után is folytatódott. A fizikai terminológia rendezésének egyik fő szervezője ekkor J. Kruopas volt. 1954. január 30-án tartották az első fizikai témájú tanácskozást. Ott A. Puodžiukynas docens részletes előadást tartott „A fizikai terminológia kérdéséről” címmel. Amint a tanácskozás jegyzőkönyvéből kiderül, a terminológiai kérdésekről folytatott vitában J. Kruopas is felszólalt13. Jelezte, hogy „a Tudományos Akadémián terminológiai bizottság működik, amelynek feladata a terminológia rendezése. A Litván Nyelv és Irodalom Intézet terminológiai bizottsága készen áll arra, hogy segítsen a fizikai termi- 12 Lietuva. 1923. 218 (1335). P. 7–8. Stilius, rašyba ir skyryba netaisyti. 13 MA CA, F27, Ap. 1; B54a. Tekstas pateiktas autentiškas. 99 nológiai kérdések tisztázásában. 1940-ben a terminológiai bizottság megvitatta a fizikai terminusokat. A vilniusi fizikusok rendelkeznek velük, és néhányan használják is őket. Javaslom a meglévő fizikai terminusjegyzék kiegészítését, pontosítását és megvitatását. Támogatom Puodžiukynas docens véleményét a terminológiai kérdésekkel foglalkozó szervezőbizottság létrehozásáról. Javaslom, hogy a szervezőbizottságba különböző tudományos intézmények képviselőit vonják be. Javaslom, hogy a fizikai terminusok összeállított jegyzékét sokszorosítsák és küldjék szét a fizikusoknak. A KPI szakemberei technikai terminológiai szótárt készítenek. A terminusokat egyeztetni kell a fizikusokkal. A Terminológiai Bizottságnak fel kell vennie az 1954. évi munkatervébe a fizikai terminusok egyeztetését14. A tanácskozáson javasolták fizikai terminológiai bizottság létrehozását. Tagjai H. Horodničius, J. Zdanys, A. Puodžiukynas docens, P. Brazdžiūnas professzor fizikusok, valamint V. Bartusevičius nyelvész lettek. Ez a bizottság sikeresen folytatta az I. Končius-bizottság által megkezdett munkát, és 1958-ban megjelent a kis formátumú „Fizikai terminusok szótára”, amely 4000 fizikai terminust tartalmazott. Bár J. Kruopas közvetlenül nem vett részt ebben a fizikai terminológiai bizottságban, az 1947–1968 között megjelent cikkeinek és szerkesztői munkáinak a Litván Irodalmi és Folklór Intézet kézirattári könyvtárában őrzött jegyzékéből15 kitűnik, hogy a Terminológiai Bizottság elnökeként 13 szakszótár megvitatásában és összeállításában vett részt, köztük az említett „Fizikai terminusok szótáráéban” is15. Az előszó szerint a szótárt a Tudományos Akadémia Litván Nyelv és Irodalom Intézete Terminológiai Bizottságának tagjai, J. Kruopas, A. Kučinskaitė és V. Labutis is átnézték; a szótárbizottság őszinte köszönetét fejezi ki nekik16. Miben különbözik ez a szótár I. Končius „Fizikai terminusok” című művétől? Először is, címszóként és terminusként csak főnevek és melléknevek szerepelnek benne, nem pedig a beszéd minden része. Másodszor, egy fogalmat két, nem pedig több szinonimával neveznek meg; ezek közül az egyik az egyenlőségjel után, zárójelben szerepel, például: degeneracija (= iš- 14 MA CA, F27, Ap. 1; B54a. Tekstas pateiktas autentiškas. 15 K r u o p a s J. Tarybiniais metais [1947–1968] išspausdintų straipsnių ir redakcinių darbų sąrašas // LLTI BR, F90-111, F90–112. 16 Fizikos terminų žodynas. Red. akad. P.Brazdžiūnas.V., 1958. 122 p. 100 képződés), a tiltás elve (=Pauli-elv), érzékenyítés (=szenzibilizáció), variátor (=váltó) stb. Harmadszor, nem törekednek arra, hogy jelentésük szerint különbséget tegyenek az -imas, -ymas, -umas képzőkkel és az -a, -as, -is végződésekkel képzett szavak között. Úgy tűnik, hogy a „Fizikai terminológiai szótár” összeállításának ilyen elveihez J. Kruopas tekintélye is hozzájárult, hiszen cikkeiben fellelhető egy-két hasonló elv. Később, az első és a második fizikai terminológiai szótár összeállításának elveire támaszkodva, megkezdték egy nagy, négynyelvű „Fizikai terminológiai szótár” elkészítését, amely 1979-ben jelent meg. A terminográfia egyik legjobb kiadványának tartják. Mindez kétségtelenül a fizikusok és a nyelvészek folyamatos együttműködésének köszönhető. Beérkezett: 1998. 07. 02. 101