J. Kruopas – nuoseklios ir kryptingos fizikos terminijos tvarkybos šalininkas
Full text
A MÚLT VISSZHANGJAI Angelė KAULAKIENĖ Litván Nyelvi Intézet, Vilnius J. KRUOPAS – A FIZIKAI TERMINOLÓGIA KÖVETKEZETES ÉS CÉLTUDATOS RENDEZÉSÉNEK HÍVE A mai fizikai terminológia Litvániában az egyik iš legjobban rendezett terminológia. Ezt be kétségtelenül sok tényező meghatározta. De talán a legfontosabb maguknak a fizikusoknak ir a nyelvészek bevonásával végzett következetes és célirányos terminológiai munkája volt. Az ilyen célirányos fizikai terminológiai rendezés megnyilvánulásai fellelhetők I. Končius tankönyvében, amelyet ő írt (tól 1916 m. január 28 d. -ig 1919 m. decemberi 23 napján) Észtországban tanítva, miután a palangai leánygimnázium átköltözött į Verro városát. A tankönyv írása közben számos su személlyel levelezett, akiknek csak a monogramjai vannak feltüntetve G. D., G. G, R. S., R. P, ezért nehéz megállapítani, kinek szólnak a levelek. Úgy tűnik, a jų legtöbbet A Tanítók Szakszervezete tagjainak írták. L. Dzigaitė a könyvben „Ignas Končius ir jo „A žemaičiai beszéde” (V., úgy 1992)? véli, hogy R. P. talán fizikus, mert neki szól Končius ilyen I. levele. „Nézzék meg, talán az írásom semmire sem jó, akkor sem könyveket nem fogok tovább tépkedni a képek aš kivagdosásával, sem a papírt nem fogom tovább pazarolni. Az egész legfeljebb valamivel több oldal lesz 400“. A levelezés egy részének iš sorrendjét maga ir I. Končius tárgyalta egy tanulmányban „Fizikai terminusok“- *. A szerkesztő A. Zvironas e cikkhez fűzött jegyzete pontosítja a „Fizika“ tankönyv megírásának szakaszait, valamint a terminológia néhány kérdését. Ebben megjegyzi, hogy „a fizikai terminusok megállapítására Voronyezsben létrehozták a „Nyelvi Bizottságot“, amelynek vezetője K. Būga. [...] a „Fizika“ írása közben a szerző [I. Končius] gyűjtötte a ter- * Ignas Končius. Irodalmi mutató. Összeállította E. Makariūnienė. V., 1990. 142 p. *Dzigaitė L. Ignas Končius ir jo „A žemaitis beszéde“. V., 1992. P. 21-22. * Končius I. Fizika: Fizik tankönyv gimnáziumok számára: [Kézirat] // VU BR.F1.F1039. 70. o. A szöveg hiteles formában van közölve. *Končius Ig. Fizikai szakkifejezések // Természet. 1938. 3. sz. P. 258-260. 93
mínusz ir elküldte őket „A Nyelvi Bizottságnak” vagy egyszerűen K. Būga, aki a beküldött terminusokat jóváhagyta, javította vagy újakat „dolgozott”.” Amint jelzi I. Končius, į 158 a megkérdezett 101 szavakhoz megkaptuk a szó K. Būga kézzel írt magyarázatainak su utóiratával. „Tisztelt Uram! A fizikában használt szakkifejezéseket egy nem fizikus számára nagyon nehéz meghatározni. Megjegyzéseim Sveikui tik šiek tiek medžiagos duos. Turėsiu pasakyti, kad manęs iš kalvio įgūdžiai labai menki. Jablonskiui kalvystės darbas labiau sekasi. Sveiko fizikos vadovėlyje norėčiau rasti žemaičio nagus. Kuo žemaitiškiau rašysi, tuo žmoniškiau skambės. Daukantas rodo, kad žemaitiškai galima rašyti visų mokslų knygas. Terminai pas mane išgulėjo apie dieną, nes jie mane pasiekė, kai 10 sirginėjau. Labas dienas! Kaz. Būga”. Mind I. Končius által kérdezett szavak, ar szókapcsolatok és mondatok su K. Būga által javasolt megfelelőkkel, a nevezett ir levélben szereplő magyarázatokkal együtt a Litván Tudományos Akadémia Könyvtáráir nak Kéziratok és Ritka Nyomtatványok Osztályán őrzik őket. " Ezek mintegy ir du listákat alkotnak. Az első, elnevezve „Fizika“, százat foglal magában I. Končius által megkérdezett fizikatankönyv lexikai tételeit. Benne a be fizikai terminusok mellett számos mondatar jų töredék található, amelyek miatt I. Končius elbizonytalanodott. Ezért a legtöbbjų et litkė ir vánul, ir oroszul adta meg. Az összes kérdőszavas ar mondat I. Končius megszámozta őket. A másik lista „Fizikai terminusok” címen szerepel. Az oldal egyik oldalára fel vannak írva I. Končius terminuo sai, a másikra — K. Būga megfelelői, amelyek többsége hangsúlyozva van, ir magyarázatok. Így néz ki ez a lista. Fizikai terminusok I. Končius K. Būga IUIOTHOCTD {tir§tumas, blandumas, stangūmas (vandens {stangimas?) košės, putros blandumas (putra blandi ,, JUIOTHBII {rodosi, drobés stangumas, tėra sakoma? 5 A.Z. Redaktoriaus prierašas // Ten pat. 260. o. A szöveg hitelesen került közlésre. „Končius Ig. Fizikai terminusok // Természet. 1938. 3. sz. P. 258-260. ' A Litván Tudományos Akadémia Könyvtáráir nak Kéziratok és Ritka Nyomtatványok Osztálya. F12, 1742. melléklet. 94
OTHOINIEHIE ABYX UHCEJIb OTHOCHTCS Kb YETBIPEMb KaKb ĮĮECSITb Kb IISITH tér ingatlan épület jelenség, esemény elme arányos elme nehézség, erő TSDKECTH Ipy3b skirtas ar skirtumas IIPOBOJIOKA IIOKOM JIBUXEHIE aOCOTIOTHBIN OTHOCUTEJIbHBIN OYKBaJIbHBIN PaBHOMBPHBIN IIPSAMOJIMHEUHBIN THJIO JIBUXETCS IIpS1MOJIHHEMHO H PAaBHOMBPHO TOHKAsl CTEKIISHHASI HWIAHApHAYECKas: TpyOKa dviejų skaičių (susitikimas) santykis aštuoni sutinka keturis, kaip dešims penkis, plotas ertmė (erdvė) neperšlapimas, neperdrėgimas {nepérslampamas ,HETIPOMOKaeMBIii“ > neperslampamumas trobesys (Bopens, patac Rytų Lietuvoje „palota“ plurale tantum) egész szám (egész, más esetekben osztatlan) tört szám = 1po6p = törtek [pl. tant.?] nehézség, a nehézség ereje súly, Os, a súlyra szánt ar különbség (žemaitiškai „bė skyros“) drót, os, vičlą nyugalom, nyugalom, nyugalom (mozdulatlanság) nemmozgás mozgás (mozgás, forgás) {a legmegfelelőbb, úgy tűnik, lesz „kušėjimas“ {cf. su-kūšti (su-kūšo) fkušėti, kusinti absoliutus reliatyvus (raidės prasmė 6yKB. cMacJI5, raidės prasmė imant) lygus, -i, vienddas, vieno lūomo (vienaluomis, vienalūomiškas) Rytų Litvániában -i egyenes, (cf. menj egyenesen), egyenes vonal (instrum. sg.) test(ek) {egyenletesen ir forog {forgás (egyenletesen) {cső {vékony csövecske (vékony) üveg, henger alakú cső (csövecske) 95
IIOJIOXeHiIEe H Pa3CTOsIHie OT HeINOJĮBHXHAaIoO TbJIa BpeMA, Bb TeJYEHIC KOTOpOTO Atmenetileg megfordított út Akadály Súrlódás (tárgy súrlódása egy tárgyhoz) Merevítő Folyamatos Függetlenség Tulajdonságok Ellentmondás OKPYXHOCTh KpyTrb IIDOTHBOIIOJIOXHbIK HarIpaBJIeHie PaBHOIBUCTBYIOIIIN pPaBHOABICTBYIOIIAS JIBYX CWIb TOYKA, TOYKA ONODpbI COCTaBJISIOIIINA pa3HOCTb 06paTHO-IIpONOpINHOHAJIbHbIH IIpsIMO-IIpOIODpIHOHAaJIbHEIH IIpOHJIEHHbIH IIyTb IIDpMO- "IIpOINOpH1OHAaJIEHb BPEMEHU 96 (hely (elmozdulás {mozdulatlan, nem forgó vonatkoztatási rendszer (test {az idő, amely alatt megtett {tas kélias : (tiek kélio fo6parno atgal tam priešingas atsitikimas? kliūtis (daikto į daiktą, kūno į kūną) trynimos (MrHoBexie akiés staigūs, —-1 mirksnis (ūmus, adv. ūmai) nenustėjamas, bė galo, nuo daikto ein3s, nuolatinis? veikimo, veiksmo nepriderėjimas (nem megfelelő) működés szemben? ? ratan? ? csiga, -mens, csigát (ami maga a O= közép, ami meghatározott) körzővel körberajzolva {kör, kört alkot (ívet), válaszd ((németül) = ív (litvánul) lankasO {(vö. rat-lankis) = skritas (vö. pavardę Skri[t]-daila) = skritulys kito galo, priešinis? priešingas? (pūsė (gondolatok, föld) irányulása, hajlása, irányultsága (merre tart?) (az az oldal, ahol (ahová) a szél fúj, síkság, -na? ? (pattanás (žem. spuogas), {pont, támaszhely (nekifeszülési hely), dolog {időköz (lieckmuo, -mens, liekmenj??) {váltás, különbség; Egyenetlenség, egyenes arányosság? (megy stb.) Az előző út egyenes időarányban mérendő
DOLGOZÓK SZÁMA FORDÍTOTTAN ARÁNYOS IDŐ a bér, az 1. sor bérét, a 2. sor bérét meghatározni EGYENLŐSÉG MAGASSÁGKÜLÖNBSÉG CTEpXEHb BCceoOIIlee TATOThHIE BCEMIPHBIN BBHCOMBII BbCOMAS MpsiMasl JIMHIA BBCOMOE TEJIO, XUJIKOCTh IIJIOCKOCTb A munkások száma fordítottan arányos az idővel: kettő (zöm., kettős), páros kar Arkhimédészi kar, elsőfajú emelő, másodfajú emelő, egyenlő karú, egyenlő karú (egyenlő szárú, -ú?) a mérleg karja, száracska (mag, -ja, magot), fogantyúcska? közös súlyozás (žem. súlyosság) erő, vonzóerő általános? (egész) világé? mérhető, súlyos mérhető egyenes vonal test, folyadék, folyadék súlyos, — mérhető lekStuma, síkság üresség egység, birt. eset s. egységé (vö. egészség, csúnyaság, élet) {egység, be nem lesz csak egység, {egység — emuHCTBO? Csak sajnálni lehet, hogy I. Končius gimnáziumok számára készült fizikatankönyve nem jelent meg nyomtatásban. Jo 312 oldalas kéziratot a Vilniusi Egyetem kézirattárában őrzik*. A gimnáziumok számára készült I. Končius-féle fizikatankönyv kéziratának vizsgálatakor ilyen į dolgok tűnnek fel. Először is az egyszavas terminusok, ir az összetett terminusok faji komponenseinek változatossága, a leíró terminusok sokasága, valamint a személynévi terminusok eltérő ( írásmódja (ez egyébként ir ma is előfordul). Ezek teljesen érthető, ir elkerülhetetlen jelenségek, mivel abban az időben, amikor a tankönyv íródott, a fizika terminológiája még csak kialakulóban volt. Másodszor, a tankönyvbir en találhatók bizonyos * Končius I. Fizika: Fizikatankönyv gimnáziumok számára: [Kézirat] // VU BR.F1.F1039. 70. o. A szöveg hitelesen került közlésre. 97
a normativizálási szempontokat, vagyis a jövevényszavakhoz igyekeztek litván megfelelőket választani, a fajfogalmak megnevezésére pedig igyekeztek melléknevek vagy melléknévi igenevek határozott alakjait használni. Kétségtelen, hogy e szempontok kialakulására hatással volt I. Končius és K. Būga levelezése. Litvániába visszatérve és Dotnuvában tanítva I. Končius 1921-ben bizottságot hozott létre a fizikai terminusok megvitatására". A bizottságba bevonták a mezőgazdasági és erdészeti iskola tanárait: V. Gaigalaitist, J. Murkát, V. Ruokist, J. Stanišauskast és J. Vienožinskist. A bizottság mintegy 1600 terminust tárgyalt meg ir 1922 m. nyáron ezeket felülvizsgálatra átadta J. Jablonskiso po nak, majd az 1921-ben az Oktatási Minisztérium mellett létrehozott Terminológiai Bizottságnak. Az általa megvitatott terminusokat számozták, és társadalmi bírálatra közzétették a „Lietuva” című újságban!?. Szinte minden terminusjegyzék a Terminológiai no Bizottság titkárának, A. Vireliūnasnak a bevezető szavaival kezdődik. Amint azt A. Vireliūnas be közli, a bizottságban K. Būga, A. Dambrauskas, Pr. Dovydaitis, A. Smetona, Iz. Tamošaitis dolgozott; valamivel később J. Beinoris, K. Kepalas, J. Laurinaitis, Pr. Mašiotas, J. Murka és A. Varnas is bekapcsolódott a munkájába'!. A „Terminai fizikos reikalams” [„Fizikai terminusok”] című jegyzék a „Lietuvában” litván és orosz nyelven jelent meg, azonban nem ábécérendben. Ezt a félreértést A. Vireliūnas az egyik bevezetőben így magyarázza: „megjegyzem, hogy I. Končius tisztelt úrnak ez a jegyzéke orosz–litván és litván–orosz nyelven, ábécérendben van összeállítva. Eközben a bizottság terminusait litván–orosz nyelven, nem alfabetikus sorrendben teszi közzé. Így történt, mégpedig a következő okból. A bizottság elvi alapon úgy határozott, hogy első helyre a litván terminusokat teszi, és oroszul, németül vagy valamely más nyelven magyarázza meg őket. E határozat értelmében a litván–orosz jegyzék-rész megvitatását és közzétételét kellett előkészítenie. Ám a munkabizottság, figyelmetlenségből, előkészítette és a Bizottság teljes ülése elé terjesztette megvitatásra az orosz–litvánŠenavičienė I. A fizika fejlődése Litvániában. 1920-1940. V., 1982. 88. o. 10 Tietuva. 1923. 108 (1225), 5–6. o.; 109 (1226). 6. o.; 125 (1242). 5–6. o.; 141 (1258). 7. o.; 149 (1266). 5. o.; 209 (1326). 5. o.; 218 (1335). 7–8. o.; 233 (1350). 7. o.; 234 (1351). 5. o.; 275 (1392). 7. o.; 277 (1394). 6–7. o.; 278 (1395). 7. o.; 285 (1402). 7. o.; 286 (1403). 7. o.; 1924. 3 (1414). 6–7. o.; 30 (1441). 7–8. o. „Litvánia. 1923. 218 (1335). 8. o. A stílust, a helyesírást és a központozást nem javították. 98
ką részt. Később, amikor a ir kezdet után ne iš to felismerték a végét, már nem tértek vissza. Ugyanis a Bizottság gondolkodva mérlegelés közben nem kerülhette el a terminusok kijavítását o és megváltoztatását, emiatt jy összekeveredett az alfabetikus iš sorrend. Mivel a terminusokat a második felétől kezdve po gyakran, minden ülésen közzé kellett tenni, ezért a listát részekben kellett átadni a „Litvániának- ““! ?, Akkor hát melyik az gi első litván fizikai terminológiai szótár? A „Terminai fizikos reikalams“ típusát pontosan meghatározni lehetetlen. Ez kétnyelvű (litván–orosz nyelvű) terminológiai szótár, amely értelmező szótári elemeket is tartalmaz, például: amper (az 19. elektromos áram mennyiségi egysége) amneps — (eAMHULA KOJIMYecTBAa TOKA), 1174. létezés, állapot, -io, helyzet; a természetkutatás számára fontos (méri, tanulmányozza, vizsgálja) az anyag hármas állapota cocToOs; — 1HHe, YYeHHE O MIPUPOIh PA3CMATPUBAET TPU COCTOsIHIS BelnecTBa, 14. amalgama, -os (Kinmeierio amalgama — 1 d. švino, 1 d. cinko ir 2 d. higanyötvözet, fém formájában) aMasibrama (Kunmaeiiepa — amanbramMa — METAJIMYecCKIŪ CIUIAaBB 1 V. cBHHIIa, | 4. IIUKKA H 2 4. pTYyTH) ir oldal Ebben a szótárban arra törekedtek, hogy a fizika műszaki ir terminológiai szókincséből minél többet közöljenek. Másfelől a szerző kívánsága (a leíró ar összetett terminusokat rövidebbekkel kell felváltani, a nemzetközi terminusok és jövevényszavar ak számára jelentésük szerint litván megfelelőket kell választani, , a -imas, -ymas, -umas képzők, valamint az -a, -as, -is végződésű származékok) mintegy a terminusok szabványosításának csírái, amelyek később a litván fizikai terminográfiában a terminusok szabványosításának alighanem legfontosabb kritériumaivá váltak. A fizikai - terminográfiai ir munka folytatódott a háború. mo A fizikai terminológia rendezésének egyik fő szervezője akkoriban Kruopas volt. ir po januárban.>]}] porrbalr sago.queega vo J. háborús.>]}] porrbalr 1954 m. sago.queega 30 d. fizikai I kérdésekben megbeszélést tartottak. Ezen részletes beszámolót „A fizikai terminológia kérdéséről” címmel doc. olvasott fel. A. Puodžiukynas. Amint a megbeszélés iš jegyzőkönyvéből látható, a terminológiai kérdésekről folytatott vitában felszólalt ir J. Kruopas”. Rámutatott, hogy „A Tudományos Akadémián terminológiai bizottság működik, amelynek feladata a terminológia rendezése. A Litván Nyelvés Irodalmi ir Intézet terminológiai bizottsága kész segíteni a fizikai ter- * Litvánia. 1923. 218 (1335). P. 7-8. A stílust, helyesírir ást, központozást nem javítottuk. P MA CA, F27, Ap. 1; B54a. A szöveg hiteles formában került közlésre. 99
A terminológiai kérdések tisztázására. 1940 m. A terminológiai bizottság je megvitatta a fizikai terminusokat. A vilniusi fizikusok közül néhányan használják őket. ir Javaslom megfontolni a fizikai terminusok meglévő jegyzékének kiegészítését és ir pontosítását. Támogatom doc. Támogatom Puodžiukynas véleményét terminológiai kérdésekkel foglalkozó szervezőbizottság létrehozásáról. Javaslom, į hogy a szervezőbizottságba különböző tudományos intézmények képviselőit is bevonják. Javaslom a fizikai terminusok tą összeállított jegyzékénir ek sokszorosítását és a fizikusoknak való megküldését. A KPI technikusai műszaki terminológiai szótárt készítenek. A terminusokat egyeztetni kellene a fizikusokkal. A su Terminológiai Bizottság a saját į 1954 m. a munkatervnek tartalmaznia kell a fizikai terminusok egyeztetését- ““!*. A tanácskozáson javasolták a fizikai terminológiai bizottság létrehozását. Į ją fizikusokat vontak be H. Horodničius, J. Zdanys, docens A. Puodžiukynas, professzor P. Brazdžiūnas ir nyelvész V. Bartusevičius. Ši a bizottság sikeresen folytatta I. A Končius-- bizottság által megkezdett munkát ir 1958 m. megjelent a kis formátumú „Fizikai terminológiai 4000 szótár”, amely fizikai szakkifejezéseket tartalmazott. Bár J. Kruopas į ebbe a fizikai terminológiai bizottją ir ságba közvetlenül nem került be, de amint az a iš jo [1947—1968] m. kinyomtatott cikkek ir szerkesztési munkáinak a Lietuvių literatūros tautosakos instituto ir Könyvtárának kézirattárában található jegyzékéből*“ látható, ő, mint a Terminológiai Bizottság elnöke, részt vett a terminológiai ir szótárak 13 kidolgozásának megvitatásában, köztük jų ir az említett „Fizikai terminológiai szótáréban”. Be ahogyan az előszóban szerepel, a szótárt az Akadémia munkatársai átnézték A Litván Nyelv Irodalmi ir Intézete Terminológiai Bizottságának tagjai, J. Kruopas, A. Kučinskaitė és V. Labutis, akiknek a szótárbizottság őszinte köszönetét fejezi ki. Miben különbözik ez a szótár I. Končius „A fizika terminusai” című művétől? Először is, benne címszóként csak főnevek ir és melléknevek, hanem minden szófaj ir terminusai szerepelnek. ne Másodszor, egy fogalmat nem két, hanem több szinonimával neveznek meg, ne amelyek közül az egyik zárójelben, egyenlőségjellel szerepel, például: po degeneráció (=ki- “MA CA, F27, Ap. 1; B54a. A szöveg hitelesen került közlésre. „Kruopas J. A [1947–1968] közötti szovjet években nyomtatásban megjelent cikkek és szerkesztői munkák jegyzéke // LLTI BR, F90-111, F90-112. '** Fizikai terminológiai szótár. Szerk. akad. P. Brazdžiūnas. 1958. 122 p. 100
V., sigimimas), tilalmi elv (=Pauli-elv), érzékenyítés (=szenzibilizáció), variátor (=átalakító) stb. ir Harmadszor, nem törekednek arra, hogy jelentésük szerint megkülönböztessék a képzőket -imas, -ymas,-umas ir végződések -a, -as, -is képzett szavak. Úgy tűnik, hogy a „Fizikai terminológiai szótár” összeállításának ilyen elveire hatással lehetett ir J. Kruopas tekintélye, mivel egy-egy ilyen elv felfedezhető a cikkekben. jo Később, az első és a második ir fizikai terminológiai szótár összeállításának elveire támaszkodva, megkezdték egy nagy, négynyelvű „Fizikai terminológiai szótár” szerkesztését, amely megjelent 1979 m. Ezt a terminográfia egyik legjobb kiadványának tartják. O ezt kétségtelenül a be fizikusok és nyelvészek folyamatos együttműködése ir tette lehetővé. Beérkezett 1998 07 02 101
