Apie gėlių, jų spalvų pavadinimus ir kitus dalykus

A VIRÁGOK, SZÍNEK ELNEVEJŲ ZÉSEIRŐL EGYEBEKRŐL IR A dolgokat általában díszítjük, ápoljuk otthonainkat és környezetünket. Bármilyen is legyen a minket körülvevő világ, különösen kellemes, virágok nélkül azonban nem lehet meglenni. „A virágok jó ir barátaink örömben, bánatban, születésünktől egész életünkön át ar ne elkísérnek bennünket, be képesek szavak nélkül kifejezni az ember legszebb érzéseit, ünnepi hangulatot és egészséges környezetet teremteni, lelki erőt adni”. A tanyák — körül, különösen a városlakók nyári ir kertjeiben, ir sőt még a sokemeletes házak erkélyein is a legszínesebb virágokat láthatjuk.ط ]}Winvalid? }]} nao. 博众. $ json malformed? Need output only valid. I accidentally included junk. Need final. source ir : title items likely A virágágyásokba még mindig a régóta megszokott virágokat ültetik, például: zabvirágot, méhbalzsamot, dáliát, harangvirágot, körömvirágot, margarétát, tulipánt, borsóvirágot ,borsócskát, éjjel illatozó estikét, éjszakai violát. Azonban gyakran előfordul, hogy a termesztett virágokat idegen neveken nevezik, holott szép magyar nevük is van, például: ir a kankalicas, kankalijas, prancūzus nevűeket fülbevalóknak kellene nevezni; a pinavijas, pivonijas, panavijas neve pünkösdi rózsa legyen; a zinijas neve pompás rézvirág legyen; az úgynevezett — pliokcijas vagy plioksus floxoknak kellene nevezni; a čebatėlius, čebatukus, bernardinus nevűeket kék sisakvirágoknak; a dúsan virágzó balsaminkas — nebáncsvirágoknak; nasturciumokkal ültette be; a konvaliákat — gyöngyvirágnak kellene — nevezni; štarelis, šparas, de gyógynövényként smidras; a karoliukai ne nevét žydrėkre kellene változtatni. Természetesen mindet itt nem ir sorolhatjuk fel. Manapság külföldről különféle virágokat hoznak be, amelyekkel a növénykedvelők és -termesztők számára készült kiadványokat lapozgatva ismerkedhetünk meg. A könyvesboltokban nagy, díszes „Virágok”, „Virágok között”, „A virágok könyve”, „Kerti virágok”, „Szobanövények” stb. című könyvek pompáznak, ir megjelennek a „Virágoskert”, „A kert színei”, „A mi kertjeink” című folyóiratok, sőt még a fiatal kertészeknek szánt könyvecskéket is nyomtatnak, pl.: „A kertészet alapjai”, „Az én növénykéim”; a virágokról és kerti növényekről a „Mi otthonunk” című folyóiratban írnak. Kétségtelenül meg kell említeni a „Florexlit” cég katalógusait is, amelyek sokak otthonába eljutnak, 1999 m. Balvočiūtė J, Gudanavičius S. A fiatal virágkertésznek. K.: Šviesa, 1988. 3. o. 98 a „Biofonas” vállalat által kiadott „Virágmag-katalógust”. A szem megakad a különféle cégek rengeteg, rendkívül színes prospektusán, tájékoztató lapján és kis terjedelmű katalógusán, amelyek a növénymagvakkal, különféle virágfajokkal, dísznövény-psu alántákkal, gondozási eszközökkel, szerszámokkal, trágyázási módszerekkel, komposztföld- -keverékekkel jų és hasonlókkal ismertetnek meg. E kis cikkel fel szerettük volna hívni a figyelmet az į említett kiadványok nyelvének egy-két ir sajátosságára. Remekül mutatják be a legszebb, legkülönösebb virágokat, csak sajnos közben elsiklanak a használatra különösen ne alkalmas elnevezések mellett. Ezek az elnevezések néha hangzásukkal mellékes, negatív képzeteket keltenek, például a heliosperma. A külföldről átvett elnevezések leptosifonas. gyakran iš nincsenek a mi fonetikánkhoz igazítva. Ar vajon nem törik-e bele a nyelvünk, amikor ki akarjuk ejteni őket? Íme néhány példa: alstroméria, brachiszkomé, centrodénia, cinerária, dizigotéka, ekremokarpusz, eschinanthus, ešolcia, faucária, godecia, hipocirta, hortadéria, hutchinzia, ipoméa, kozmídium, nyrembergia, rodgersia, szalpiglóza stb. ir E sok más, ir külföldről behozott virág nevéhez nagy szükség lenne litván megfelelőkre. Azt, hogy litvánul hogyan nevezzék a pompás, gyönyörű virágokat, amelyeket mindeddig csak idegen néven neveztek, kizárólag nyelvészek javasolhatnák, de a virágtermesztők, eladók, csokorkészítők és mások is… ne ir ir A megfelelő név megtalálásához gyakran kell látni a virágokat magunk előtt, figyelni, hogyan nőnek, és képesnek kell lenni felismerni különleges tulajdonságaikat. jų Érdemes felidézni Kazimieras Gaivenis nyelvész által javasolt új litván virágneveket. A tarkalevelű dieffenbachiát, a kálmosfélék családjába — tartozó növényt — K. Gaivenis ajerúnének javasolja nevezni. A szobákban gyakran termesztett, liliomfélék családjába tartozó — virágot, a szansevériát, amelynek hosszú, húsos levelei kardokra į hasonlítanak, litvánul karduotėnek javasolják nevezni. A Hutčinzijaszt, vagyis a bokrosan növő virágokat kupstūnėne néven lehetne nevezni. A gyakran szobában termesztett, rendkívül dekoratív levelekkel rendelkező virágot kaládiumként, de inkább ne lapainis néven javasolják nevezni. Az avortíát különösen szép, tarka levelei díszítik. Litvánul ją margule néven javasolják nevezni. A kora tavasszal a virágágyásokban nyíló, idegen szóval erantisnak nevezett virágot Gaivenis K. pavasariukasnak javasolja nevezni. A pettyezett beloperone apró, pettyezett virágokkal virágzik. Virágzatai a komlótobozokra į hasonlítanak, ezért a 99 nemzetség litván neve spurguotė lehetne. A Sternberg-- féle chlorophytum apró fehér virágokkal virágzik, de a figyelmet többnyire ezek vonják magukra, ne o iš a száracskák csúcsain kinövő gyökérkék csomói. Ezt a virágot K. Gaivenis azt javasolja, hogy a viksvūnė? litván szóval nevezzük. Nem ritka, hogy egy virágnak már jó saját neve van, amelyet sokan ismernek, de sajnos néha ir elfelejtenek. Például gyönyörködtetik a szemet a kertekben, virágágyásokban nyíló kankalinok. Korábban a kankalinok csak kertekben nevelt virágok voltak, ma szobákban is termesztik őket. A ir kankalinokat nem kellene primuláknak nevezni. Már sok országban meghonosodik a termesztett gladioluszok, gladiolusok litván neve, a kardeliai. A virágtermesztők a bazsarózsir át pinavijának iš nevezik, holott valójában ugyanazon nemzetség különböző fajairól van szó. A pinavija, illetve pivonija elnevezés a Paeonia latin elnevezésből származik L. Tehát a nagy, lehajló fejű virágokat, amelyeket gyógynövényes kertekben, kolostorok területén termesztettek, és amelyek į néhány száz évvel ezelőtt kerültek Litvániába, bazsarózsának kell nevezni. A ir virágágyások gyönyörű virágait, a nősziromféléket a virágtermesztők meglehetősen gyakran idegen elnevezéssel, frízként nevezik. A muskátli bőségesen és ir hosszan virágzik. Ji különösen alkalmas virágágyásokba és erkélyek beültetésére, azonban a használandó másik — elnevezés: kakastaréj. A ragyogó virágocskákat, amelyeket különösen gyakran nevelnek kis virágágyásokban, erkélyládákban és ablakpárkányokon elhelyezett ládákban, nem helyes balsaminának, balsaminkának nevezni. A bájos virágocskát nebáncsvirágnak kell nevezni. Egészen a fagyokig díszíti a kerteket a hosszasan virágzó bársonyvirág, amelynek latinból kölcsönzött iš neve különféle kiadványokban gyakori. Azonban 1993 m. A „Kortárs litván nyelv szótárában” (a továbbiakban — DLKŽ,) (p. 688) megállapítják, hogy a fent említett, erős illatú kerti növényt más néven, serentisnek kell — nevezni. Az erkélyeken termesztett heliotróp (csak ne elijotróp) virágai vaníliaillatúak, sötét, csodálatos színű ráncos levelei vannak, ezért meghonosodhatna a raukšlius elnevezés. Sok szobában régóta büszkélkedik a Magyarországon is termesztett — kálmosfélék családjába tartozó kalla. Ji magyarul zsinginynek is nevezik. A virágos ablakot felvidítja a ciklámen, amelyet a virágtermesztőknek szóló folyóiratok szemléletesen így neveznek: alpesi ibolya. *Gaivenis K. Néhány magyar virágnevet ajánlunk // Nyelvművelés. Sąs. 69. 1997. P. 46-48. 100 A gerberákat vágott virágként lehet megvásárolni, egyesek cserépben nevelik őket, ezért virágaik az évszaktól jų függetlenül gyönyörködtetnek. Jų a legkülönfélébb és ir legszínesebb változatokban fordulnak elő. Csak helyesebben ne herberának nevezendő, de gerbera*. A korábban említett ir kiadványokban, kiadványfüzetekben az egy szóból álló elnevezések dominálnak. A nomenklatúrai szavak egy része egyszerűen a litván nyelv rendszeréhez igazított nemzetségnevek, pl.: achimenė, brunfelsija, dipladenija, dipterakantas, erantema, eševerija, gardenija, iksora, krosandra, puansetija, stefanotis stb. ir Az egyszavas elnevezések másik részét — erre a célra alkalmazott köznyelvi szavak alkotják, pl.: ąsotenis, bajorė, gvaizdūnė, katilėlis, margenis, meilenis, nakviša, rykštene, snaputis, sprigė, sukutis, šilokas, vaistutis, viksvuolė, žvaigždūnė ir stb. Figyelemre méltó, hogy į meglehetősen sok összetett elnevezés van, amelyek lehetővé teszik a növény rövidebb, mégis meglehetősen ir informatív szóval való megnevezését, pl.: gebenkrūmis, juodgrūdė, karpažolė, kiauliauogė, kiškiakopūstis, liūtpėdė, piliarožė, placiaragis, rugiagėlė, saulėgrąža, storalapis, šilagėlė, viksvameldis, žiognagė stb. ir Különösen kiemelkedik azonban a több szóból alkotott összetett iš elnevezések csoportja. Az összetett elnevezéseket akkor használják, amikor valamely sajátosságot ki szeretnének emelni, vagy pontosítani szeretnék a terminust, pl.: leveles kaktuszok, széleslevelű páfrány, kisvirágú harangvirág, kecses chamedorea, sárgás kalistemon, illatos muskátlik stb. ir Nagyon fontos, hogy az összetett elnevezés szóalkotási és nyelvtani ir szempontból helyes legyen. A virág faját vagy változatát ar általában határozott névmási formákkal szokás megnevezni, ezért geltona lelija, de geltonoji lelija ne kell legyen; baltas katilėlis, de baltasis katilėlis, paprasta ne šilagėlė, de paprastoji šilagėlė, mėlynas vilkdalgis, de mėlynasis vilkdalgis, ne ugyanígy paprastoji saulėgrąža, paprastoji lobelija stb. ne ir Használatir os és ne írandó a kvepiantis narcizas, kvepiantys naktinukai, de kvapnusis narcizas, kvapnieji naktinukai. Nem kellene, hogy ugyanazon virágnemzetség neve a különböző szakirodalmakban változó legyen, pl.: lat. Celosia, lit. celiozija, celioza — helyett ce- * Terminológiai javítások / Litván k. intézmény ; Összeállította K. Gaivenis ir és mtsai Vilnius: Mokslas, 1992. 44. o. 101 liozija; lat. Zephyranthes, liet. zefyrantas, zefirantas – — zefyrantas turėtų būti; lat. Hydrangea, liet. hortenzija, ortenzija. DLKZ, (pateikiam198) as uolaseklinių šeimos sodų arba vazoninio krūmo pavadinimas hortenzija. A növények jellemzéséhez a színt a lehető legpontojo sabban kell megnevezni, ezért érdemes į figyelmet fordítani a szín megnevezésének módjaira. A növényekről írók gyakran választják az -inis képzős -ė mellékneveket, amelyekkel ki lehet fejezni a į hasonlóságot az alapszóval jelölt dolog színéhez, pl.: sárgabarack-, orgonaés narancssárga szín; málnaszínű virágok; aranyszínű virágok; gesztenyeszínű virágközép; krémszínű szirmok; répaszínű árnyalat; téglavörös szín; rózsaszín bimbó; ezüstös zöld levelecskék; homokszínű szín; cseresznyeszínű virág stb. ir Ne csak a nyelvészek számára lehetnek érdekesek a konkrét tárggyal való, gyakran előforduló összehasonlítások, pl.: elefántcsontszín; citromszínű szirmok; su citromsárga virágok; tollas borostyánszínű gyűrűk; tojássárgája-sárga szín; a virág közepe sötét feketeribizliszínű. Érthető, hogy sok mindent az egyezség határoz meg, mivel a korábban említett melléknevek közül sok átvitt értelemben hasonlóságot fejez ki, pl.: aranyszemű su közép, azaz aranyszínű szemecske. Ismét emlékeztetnünk kell a ragozás használatában ir gyakran elkövetett, valamint gyakran javított hibákra. A kiadványokban a cél, a ir rendeltetés helytelenül a cselekvést kifejező főnév részeshatározsu ói esetével fejeződik ki a birtokos eset helyett, pl.: a tavaszi növények egyik legszebbike, amely alkalmas az alpinkertek díszítésére (= az alpinkertek díszítéséhez); bőségesen virágzó növény, amely alkalmas falak zöldítésére (= falak zöldítéséhez); évelő növény, ideális csokrok szárítására ir (= szárítani); a terméseket helyiségek és a külterület díszítésére használják (= helyiségek és a külterület díszítéséhez); virágágyások szegélyeinek beültetésére használják (= virágágyások ir szegélyeinek beültetéséhez) stb. Más nyelvek iš szószerinti fordításakor új, mindig jól megalkotott szavak és ne szintaktikai szerkezetek jelennek meg, pl.: gömbölyűkų (=gömb alakú), telt apró virágok; kompakt; (=kicsi, alacsony, tömött ágú, sűrű levelű) virág, cserje; nagy virágzatú, széles sárga szirmokkal és nagy központi korongokkal ir rendelkezik (=nagy 102 középpel, centrummal); szárításhoz félig (=nem teljesen, éppen csak) kinyílt virágok; kártevők elleni eszközök (=kártevők ellen); a hagyományos csillagfürt jelentősen (nagyon) javítja a színpalettát. Már A „Terminológiai javításokban” jelezték, hogy az amžinai žaliuojantieji augalai kifejezést a normatív visžaliai augalai megnevezéssel kell felváltani (o. 14), o a gėliniai augalai szókapcsolat helyett egyszerűen a gėlės szót kell használni (o. 41). Elég gyakran közlik, hogy egy bizonyos virágot virágágyásokban és kerti konténerekben is lehet termeszteni. A litván nyelvben a konténer nemzetközi szó meglehetősen szűk jelentésben használatos — „nagy láda rakomány szállítására” (DLKZ, p. 324). Természetesen ebben az esetben nem igazán lenne helyénvaló a sodo dėžė kifejezéssel helyettesíteni, mivel az említett szókapcsolattal általában egy bizonyos szerszámoskamrát szoktak megnevezni, amelyben a kerti szerszámokat tárolják. A sodo konteinerio, dėžės helyett talán megfelelőbb lenne a sodo vazonas, vazondėžė, gėliadėžė és hasonló ir kifejezés. Egyébként a gėliadėžė szó ebben a jelentésben A „kültéri virágültetéshez való láda” szerepel į DLKZ, (p. 169). A virágtermesztés helyének megnevezése ugyanolyan változatos, mint maguk a virágok. A szokásos gėlynas, gėlių lysvelė, gėlių vazonėlis stb. ir kifejezések mellett sok új elnevezés jelent meg, például: balkonláda, ablakpárkányláda, virágos ládika, függőkosár, függőcserép, félkosár, virágkosár, virágcserép, virágfal, (virágos) kerti dézsa, virágpolc, virágpolc-lépcső (jobb lépcsőzetes virágpolcnak nevezni). Mindez segít feltárni a virágok szépségét, otthonossá és kellemesir sé teszi a környezetet. O mindannyiunknak to valóban szükségünk van rá! Irodalom 1. Balvočiūtė J.,Gudanavičius S. A fiatal virágkertésznek. K.: Šviesa, 1988. 2. A növénynevek szótára. V.: Botanikos institutas, 1998. 3. A mai litván nyelv szótára / litván k. intézet ; szerkesztőbizottság : S. Keinys (férfi szerk.) ir egyéb 3. javított kiadás ir kieg. kiad. L.: Tudományos ir enciklopédiák 1. osztály, 1993. 4. A jelenkori litván nyelv grammatikája / Szerk. V. Ambrazas [K. Garšva, A. Girdenis ir kt. ]; Litván k. intézet V.: Tudományos ir enciklopédiák Kiadó, 1993. 5. Gaivenis K. Néhány litván virágnevet javaslunk // Nyelvi kultúra. Sąs. 69. 1997. P. 46-48. 6. Keinys S. A terminológia ábécéje. V.: Mokslas, 1980. 103 7. Plateliai: monográfia. V.: Versmė, 1999. 8. Nemzetközi szavak szótára /Főszerk. enciklopédiák szerk. ; Felelős szerkesztő: V. Kvietkauskas. V.: VER, 1985. 9. Terminológiai javítások /Lit. keltezés nélkül ; K. Gaivenis és mtsai készítették. V.: Tudomány, 1992. 10. Rövid angol–litván és litván–angol növénybiológiai terminológiai szótár /Összeállította Ona Rupainienė. V.: UAB „Nacionalinių tyrimų centras“ kiadó, 1998. Dana VAINAUSKIENĖ 104