Pr. Skardžiaus terminologijos srities veikla ir jos reikšmė

MÚLT VISSZHANGJAI Stasys KEINYS Litván Nyelvi Intézet ELŐSZÓ SKARDŽIUS TERMINOLÓGIÁJA TERÜLET TEVÉKENYSÉG IR ŐK JELENTÉS A XIX. a. század ir végén, különösen az első három során XX a. Évtizedeken át fektették le a mai litván mi terminológia alapjait. A különböző szakterületek terminusait az akkori ar művelt értelmiség egy csoportja alkotta meg, rendezte és a mai köznyelv követelményeinek megfelelően korszerűsítette. Ennek a kis, ám rendkívül szorgalmas, nagyrészt önzetlen, a nemzet ügyeinek szentelt közösségnek nemcsak szellemi vezetője és ihletője, hanem legnagyobb munkása is volt ne ir ir J. Jablonskis. Nem véletlen, hogy nem po sokkal később e litván nyelvészeti klasszikus halálának pályatársa jo J. Balčikonis ezt írta: „Iskolánk történetében Jablonskis nevének örökre meg kell maradnia. Hiszen ő adott neki elsőként kizárólag litván ne nyelvtani olvasmányokat, ő adta neki ir más tantárgyak terminusait is“!. ir J. Jablonskis su nemzedékének felvilágosult képviselőivel meghatározta ir a terminológiai munka irányát, megszabta a munka rendjét to és módszereit, amelyekhez e terület legalább jelentősebb munkásai lényegükben mindmáig tartják magukat. iš Így a harmadik évtized végén į munkába álló fiatal, kezdő nyelvészek számára Pr. Skardžiui, A. Saliui és ir másoknak már nem kellett lefektetniük a mai litván terminológia alapjait, sem elméleti, sem gyakorlati szempontból*. Ezek az alapok iš lényegében már le voltak fektetve. Az új nemzedék feladata az volt, hogy a terminológia po épületének falait felhúzza, és megkoronázza az épületet. A dolgozók erői nem voltak nagyok, ráadásul ugyanazok be elsősorban ir más munkákkal voltak elfoglalva, így nem lehetett arra számítani, hogy a munka lázasan folyik majd. nė A terminológia elméleti kérdései iránt akkoriban főként a filozófus "Balčikonis érdeklődött J. Előszó // Jablonskis írásai. Kaunas, 1933. T. 2. P VII. *Vö. Rosinas A. Pranas Skardžius, a — köznyelv ir fejlesztésének tudósa // Pranas Skardžius, — a köznyelv teoretikusa és ir fejlesztője: A szeminárium tézisei. Vilnius, 1999. P. 5, ahol azt állítják, hogy „Skardžius lefektette a terminológia rendezésének elméleti alapjait”. 69 St. Šalkauskis, be akinek nagy gyakorlati ir tervei voltak, s amelyek feltehetően megszakították a szépen ir beindult elméleti terminológiai tevékenységejo t. O sok más személy is végzett az adott időszakban valamiféle ar gyakorlati terminológiai munkát. Az ilyen gyakorlati munkások közé mindenekelőtt ir Pr. Skardžiust kell sorolni. Nos, Pranas Skardžiu- (1899-1975), s, akinek születésének századik évfordulóját nemrég Litvániában széles körben megünnepelték, az első poszt-Būgaés poszt-Jablonski-generáció nyelvésze. Neki még alkalma nyílt, ha rövid időre ir is, a huszadik század tų elejének két legjelentősebb (és csakis ne az ő) nyelvészének ne tanítványaként lenni, akik egy-egy terület úttörőinek dicsőségét szerezték meg a litván nyelvtudományban; o J. Jablonskinak még magának a köznyelvnek az atyja megtisztelő címét is elismerik (ha így van, akkor nyilván e nyelv terminológiájának atyjáét ir is). Egy gondoskodó apa, mert ez J. Jablonskis gondoskodásával Pr. Skardžius együtt su A. Saliusszal (1902-1972) együtt küldték a tanulmányok befejezésére į Németorsir iš zágba, onnan po mindketten néhány év múlva doktorokként tértek vissza, hogy folytassák egykori kaunasi professzoraik munkáját. K. Būga akkor már néhány éve a Vytauto sugárút temetőjében pihent, nemsokára az Úr angyala el lett énekelve magának a sír által befogadott ir tų J. Jablonskisnak. Így nagyon gyorsan a fiatal, ügyes férfiakra szállt az elhunytak által végzett munkák jelentős része, általuk a terminológiai su terület nyelvi ir oldala. Kezdetben még megjegyzendő, hogy a nagyobb példa Pr. Skardžiusnak kellett lennie K. Būga, bár amint maga írta, közelebbi kapcsolatban állt su J. Jablonskival.” Első Németországban folytatott tanulmányai idején írt nyelvészeti cikkecskéiben egyértelműen megpróbálta követni A „Kalbos ir senovės” írójának nyomdokain haladva, az be elkezdett kitépdesni néhányat, iš kezdetben a nevét nem említve J. Jablonskis állításait, már ettől K. Būga búcsúzása. Ilyen csipkedések (még a folyton ismétlődőket sem) kerülte sokáig Prof. Skardžius. Ezek a csipkelődések, egyet nem értések, helyenként még a saját felsőbbrendűségük kimutatása is (azok a hangsúlyok, hogy ő maga J. Jablonskis engedett neki) ir most, po 60-70 évek múltán, nem tűnnek sem kellően megalapozottnak, sem időben és helyénvalónir ak. Annál is inkább, mivel maga a gáncsoskodó sem fiatal korában, sem idősebbként nem tűnik a köznyelvi hasz- * Skardžius Pr. Válogatott írások. Vilnius, a 1997. T. 2. P. 16. 70 használat élő voltának, valamint az egységes kodifikációnak ar legalábbis figyelembevevő őre. Hozzájárulni a terminológiai munkához Prof. Skardžiui még tanulnia kellett A Litván Egyetemen (itt tanult ettől 1923 m. őszig 1925 m. november ). Erről hetvenötödik születésnapja alkalmából Az „Aidai” folyóiratban megjelent cikkben „Az én életem ir munkája” című írásában ő maga így írt: „<...> együtt su vele [J. Jablonskįszal — St. K.] dolgoztam a terminológiai bizottságban, amelynek összejövetelejį it én ir titkárként aš vezettem, később egy ir ideig együtt vele még a helyesírási bizottságban su is dolgoztam, egészen addig, amíg külföldre nem utaztam”. į Később, a harmincas években már po J. Jablonskis halála után 1935 m. létrehozott A Litván Nyelv Társaságban Pr. Skardžius vezette A Terminológiai Szekciót. Amint az akkori iš „Gimtosios kalbos” újságban közölt beszámolóta kból látható, a szekció megvitatta prof. St. Šalkauskis által összeállított szótár az „Általános filozófiai terminológia” terminusait, valamint a sport (labdarúgás, kosárlabda, korcsolyir ázás), a szembetegségek és a színház terminusainak csoportjait. Be Kétségtelenül e szekció legnagyobb munkája a vo „Általános filozófiai terminológia”, amelyben világosan látható a hozzáértő nyelvészek hozzájárulása. Ez egyébként már a szótár „Előszavának” első mondatában is elhangzik: „Az alább közölt filozófiai [=filozófiai — St. K.] a terminológia megvitatása, kijavítása, kiegészítése ir és elfogadása az első nagyobb munka, amelyet elvégzett Litván Nyelv Társaság (LKD) Terminológia Szekció (TS), összeállította iš „az elnök, docens Dr. Skardžius, a titkár A. Vaičiulaitis ir tagjai: A szótár szerkesztője J. Balčikonis, ezredes J. M. Laurinaitis, docens A. Salio ir professzor Szt. Šalkauskis. A munka terjedelme abból is megítélhető, hogy iš számára az ülésekből több 35 po 2 óra is ki volt jelölve.” Be abból, amit ugyanott mondanak, a szótár szerkesztéséhez megjegyzésekkel, tanácsokkal és ar javaslatokkal járult hozzá Dambrauskas prelátus, dr. ... A. dr. J. Pankauskas, püspök M. Reinys, professzor V. Sezemanas, professzor J. Vabalas-Gudaitis ir festőművész A. Varnas, a o beillesztett terminusokat hangsúlyozta Rövidítés: Skardžius, aki „egyébként is sokat fáradozott az egész írás tökéletesítésén”®. 4 Ugyanott. SSalkauskis St. Raštai. Vilnius, 1991. 2. köt. 126. o. ¢ Ugyanott. P. 127. 71 Az „Általános filozófiai terminológia” a két világháború közötti időszak egyik legjobb kų szakkifejezés-szótára, iš amely lényegében teljes egészében felhasználásra került a mai köznyelvi norma legfontosabb műveiben. O ez e munka elismerésének legnagyobb bizonyítéka. Az, hogy a szótárban nincs egyetlen nė úgynevezett nemzetközi terminus sem, látszólag nyilvánvalóan tanúsítja a szerkesztők nyelvtisztímą tó törekvését, ugyanakkor ez annál érdekesebb lépés a köznyelvi norma történetében általában is. E szótár meggyőzően megmutatta, hogy teljességgel tévednek azok a korabeli jelenkori emberek ir (egyébként nyelvészek is), akik ir gyakran azt állítják, hogy a litván nyelvben nincs mód mindent kifejezni to (vagy hogy egyáltalán ne lehetséges volna mindezt kifejezni- ), amit mások azokkal „nemzetközi” megnevezésekkar el mondanak, még azt is, hogy to nė nem kellene megpróbálni. A szótár be kétségtelenül a szerkesztők úgynevezett purista (nyelvtisztító) törekvéseit tükrözi. E tekintetben valóban nagyon érdekes és figyelemre méltó a ir po 35 évvel az „Általános filozófiai terminológia” chicagói megjelenése óta 1973 m. megjelent Előszó Skardžius szótára: „A nemzetközi szavak litván megfelelői“. E munka bevezetőjében helyesen írják, hogy „az emberek, akik elsajátították a szükséges idegen ir nyelveket, és su megismerkedtek az adott terület nemzetközi terminológiájával, gyakran iš egyáltalán nem hajlamosak a litvánosított helyettesítőket használni, amelyek asszociatív módon gyakran már eltérnek a megfelelő nemzetközi szavaktól. Ši a gyakorlat különösen külföldön ma figyelhető meg, ahol a kivándorlók az elsajátított idegen nyelveken gyakran jobban boldogulnak, mint anyanyelvükön, különösen valamely szakterületen“. Sajnos, sajnos! A helyettesir ítő szavak, különösen a litván megfelelőik használatne ára, illetve keresésére való hajlandóság hiánya nagyon jellemző, amint írja Prof. Skardžiusnak, a kivándorlir óknak, de legalábbis maga Litvánia tudományos, műszaki, vallási, politikai stb. területei sok tevékeny emberének. ir itt néha még meglehetősen sokáig is meg kell győzni egy meggyőződéses „nemzetközist”, hogy a litván terminusnak, ha nem is részesítik előnyben, legalább joga van a kölcsönzött, gyakran egyáltalán nem is nemzetközi terminus mellett használatban lenni. Ir A „Litván nemzetközi szavak megfelelői” ne szótárában hozzávetőleg ezer nemzetközi szó litván megfelelői találhatók meg. Jelentős részük már régóta jól ismert a köznyelv használatában-}]}- -semaphore ... recipients labels to ne jų „Skardžius Pr. Válogatott írások. Vilnius, ahol 1998. T. 3. P 437. 72 még új képzések, ar sőt az élő nyelv szavai is találhatók, például: abažūras — gaubtas, — abscėsas — pūlinys, abstinencija — — blaivybé, abstrakcija — — atsaja, abzūcas — — pastraipa stb. — ir Ez a szótár, amely kétségtelenül be szintén a litván nyelv megtisztítását kívánja ta elősegíteni, nagyon fontos a mai szakmai litván nyelv számára, amelyben túlságosan XX a. sokféle, tiszteletreméltóan nemzetközi szavaknak nevezett jövevényszót használnak. A mai szaknyelvet kevésbé szennyezik jövevényszavak, mint a korábbi évszázadok írott nyelvét. nė ne Ir A jövevényszatų vak jelentős része semmivel sem jobb, mint azok a nyelvi už barbárságok, amelyeket a ir múlt század eleji értelmiség igyekezett kiszorítani. iš Így hát szó esik Előszó. Skardžius könyve, amelyre egyébként a „Dabartinės lietuvių kalbos žodynas” harmadik kiadásának előkészítésekor is támaszkodtak, negyed évszázada még mindig nagyon fontos a mai terminológia, általában pedig a köznyelv használatának ajánlása szempontjából. ir po Egyébként, ahogyan ir ir St. ir Šalkauskis „Bendroji filosofijos terminija” című műve, amelyet több mint hatvan évvel ezelőtt tettek közzé. A második világháború után, odakerülve azon kapta magát, hogy... támaszkodsu ott el. Po A második világháború, amelynek következtében oda került Miután az ir Egyesült Államokban nem kapott nyelvészi állást, Pr. Skardžius befejezte a könyvtárosképző iskolát, és nem ir sokkal később az ország legfontosabb Kongresszusi Könyvtárában kezdett dolgozni 15 (ott dolgozo1971 tt évig, -ig*?). A könyvtárosi végzettség és ir munka minden bizonnyal hatással volt egy közel 200 szócikk terjedelmű, könyvtárosi szakkifejezéseket tartalmazó kisszótár összeállítására. Ez a kisszótár a 1961 m. az Egyesült Államokban újjáélesztett „Gimtoji kalba” című folyóiratban jelent meg. Į azt, a szerző szavaival élve, a litván nyelvi anyagot bővebben (ne tik siauriems bibliotekininkystės reikalams) vartojamų sąvokų pavadinimai, pateikti anglų, prancūzų ir vokiečių kalbų atitikmenys, kai kurie terminai glaustai paaiškinti. ir Sunku būtų pasakyti neatlikus išsamesnio tyrimo, Pr. ar Skardžius naudojosi 1956 m. Lietuvoje išleistu I. Kisio sudarytu žodynėliu „Bibliotekinė bibliografinė ir terminologija“ kiek daugiau nei — šeštadaliu Pr. Skardžiaus rinkinio terminų sudaro tik su I. Kisio žodynėlyje sutampantys terminai, kai kurios sąvokos įvardytos kitaip, pavyzdžiui, Pr. Skardžiaus által megadott másodpéldány (vagy duplikátum- ), másodlagos szerző, közös katalógus, kiegészítir és stb., o I. Kisino szójegyzékéb- — en duplázott, társszerző 8 Skardžius. Előszó. Válogatott írások. T. 2. P 24, 29. * Újranyomva a harmadik Előszó. Skardžiaus A „Válogatott írások” kötetében (p. 315-324). 73 [=társszerző — St. K.), összesített katalógus, kiegészítés. Rész Pr. Skardžius által beillesztett terminusok Litvániában teljesen ir ismeretlenként, például: adresynas „címjegyzék“, bibliotekininkybė „könyvtárosság, könyvtártudomány“, dailmenys „kalligrafikus típusok“, evangelynas „evangéliumos könyv“, kelionraštis „útikönyv, of útiterv“, nūorašininkas „másoló“, pasakynas „mesekönyv“, skolykla „kölcsönzési osztály, kölcsönzőterem, kölcsönzési részleg“ stb. ir Általában e kis gyűjtemény Pl. Skardžius újításai, mondhatni, nem honosodtak meg, egy részük jų ir képzés szempontjából túl szokatlan (például: bibliotekininkybė, dailmenys, skrajūtė „röplap, egyoldalas röplap, szórólap“). Be ide olyan terminusok kerültek, amelyek Litvániában ir akkoriban, ir és ma sem ajánlottak használatra, pl.: titulus „a könyv egy ar cikkének címe, fejléc“, tifulinis lūpas „title page“ (A Litván Nyelv Irodalmi ir Intézete Terminológiai Bizottsága által használatra jóváhagyott į I. A Kisino szótáracskájába bekerült az antraštinis lapas terminus, amelyet e terület szakemberei általában használnak). ir Ezért ez a Pr. Skardžius munkája úgy értékelhető, mint egy olyan kísérlet, amelynek nem volt nagyobb hatása a könyvtártudományi terminológia fejlesztésére. Igaz, talán hasznosabb volt az amerikai litván nyelv számára. Számos különböző terület (talán valamivel több műszaki) terminusa Pl. Skardžius számos, nyelvgyakorlati kérdéseknek szentelt cikkében és rövidebb írásában javított és javasolt terminusokat. Iš jų az a benyomás alakult ki, hogy a nyelvész inkább maga szeretett terminusokat alkotni, jų mintsem embereket keresni (népi) nyelvben. Talán ir ezért a fonalas jo alakok jelentős része nem honosodott meg szélesebb körben. Másrészt azokban a cikkekben és cikkecskékben hasznosabb, szélesebb ma jellegű tanácsok is találhatók, amelyek megmutatják, hogyan kell végezni a terminológiai munkát, milyen irányba kell fordítani. Például, m., amikor az oroszok bevonulása 1940 után a „Gimtoji kalba” című lapban a kérdésre válaszolva— į mą „Valóban iš csak az obalsis használható-- e?”, azt írta, hogy egyesek bizonyítás nélkül kezdik állítani, sőt előírni a šūkis, obalsis használatát, ir ne o ir ta az alkalmat teljesen helyesen felhasználva „<...> tanított: az élelmesebb nyelvészek vo állításaikat az emberek nyelvének adataival támasztják alá, ezért azoknak, akik pozitívan kívánnak hozzájárulni ri köznyelvünk használatának javításához, újonnan javasolt, szélesebb jellegű dolgaikat nyilvánosan alá kellene támasztaniuk, világosan meg kellene mondaniuk, miért nem megfelelő többé az eddig széles körben használt dolog; „egyébként az ir egyéni, parancsoló módszer e célra meglehetősen nagy kárt okozhat”. ir 74 ir Ši nagyon világosan ir J. A Jablonskis szellemében és stílusában megfogalmazott gondolatnak nagyon fontosnak kellett lennie az akkoriban megkezdett nyelvi forradalom körülményei ją között; a mai parancsuralį mi terminológia híveinek jól ir az eszükbe kellene vésniük. Néhány, a terminológia elméletének szentelt cikk Pr. Skardžius nem írt, és sehol sem tárgyalta, nė illetve vizsgálta tų behatóbban az elmélet kérdéseit. Úgy tűnik, nem mélyedt el jobban a terminológia į sajátosságaiban és a terminusokkal szemben támasztott követelményekben. A terminológia kérdéseit mindenekelőtt az általános nyelvészetnek és a köznyelv művelésének általános felfogására támaszkodva vetette fel, ugyanúgy, mint a nyelvi t. y. normálás egyéb kérdéseit. ir Amint azonban már említettük, Pr. Skardžius cikkeiben és ir rövidebb írásaiban számos találó általánosítás, aranyat érő gondolat és értékes tanács található, ir amelyek fontosak a terminológia elmélete ir számára. Ezeket a dolgokat valamikor külön, részletesebben kellene megvizsgálni. Po A második világháború idején, harminc érettségi évét külföldön élve, itt, a hazájában Pr. Skardžiusnak nem volt akkora befolyása, amekkora más körülmények között lehetett volna. Igaz, a jo könyveket és cikkeket ismerték a nyelvművelők és ir terminológusok, használták is ir őket, a litván terminológia fejlesztésének és művelésének alapvető munkálatait azonban közvetlen részvétele nélkül végezték, ezek a munkák mellette zajlottak. Nem maradt számára más, mint a Litvániában folyó események megfigyelőjének, időnként nagyon kritikus, talán még szigorú megfigyelőjének a szerepe. Idővel azonban ez a kritikusság észrevehetően enyhült, és néhány, — kezdetben erősen iš bírált A litván nyelvészek nyelvművelő munkáit, például a „Dabartinės lietuvių kalbos žodynas” című szótárt, később már egészen kedvezően említették. Igaz, Litvániában az ötvenes évek közepétől meglehetősen nagy számban kiadott terminológiai szótárakat Pl. Skardžius úgy tett, ir mintha nem hallaná és nem látná. Ennek ellenére sokat írt, igyekezve felébreszteni, felemelni az ir emigráció terminológiai kultúráját. E tekintetben nagyon tanulságosir ak a ne következő, ma már csak az emigránsok számára jo fontos megjegyzések P. Orintaitė 1958 m. a „Gimtoji kalba” című folyóiratban a romanas, poema, novelė terminusok használatáról kifejtett gondolataival kapcsolatban, szem előtt tartva, hogy az angol ką nyelvben ir ezek a to szavak mást ir jelentenek, ezért nem segítik, sőt akadályozzák az „idegen kultúrával” való kapcsolatot (a to javaslaSkardžius Előszó. Válogatott írások. T. 3. P 797-798. 75 ta (tisztán litván terminusokkal felváltani). Ta alkalom Előszó. Skardžius részletesebben nyilatkozott a su terminusok különböző nyelvekben jų fennálló viszonyairól, valamint állandóságuk kérdéséről. Ezt írta: „Ha bizonyos terminusokat úgy kezdünk használni, ahogyan mi ne megszoktuk használni őket, de ahogyan például az ar angolok vagy az amerikaiak egészen másképpen használják, akkor egyszerűen megszakítjuk a közvetlen kapcsolatokat köznyelvi használatunkban, s ezáltal világosan akadályozzuk kölcsönös megértésünket, ezen keresztül pedig jelentősen megnehezítjük az idegen kultúra elsajátítását. Ha a pijsaką kifejezést kezdjük használni su ir o ir bár hasonlót a a mindeddig használatos regény helyett, akkor ezzel egyidejűleg nagyon megnehezítjük annak megértését, amit eddig mindenütt, az irodalomtörténetben vagy a tankönyvekben a regényekről mondtak és elbeszéltek; ar ką ezzel pedig, ha így teszünk, teljesen összekevernénk egymástól egészen különböző dolgokat, ebben az esetben a kisregényt, a romangot vagy a novellét, az elbeszélést. mindazonáltal, ezen az úton haladva, az idegen kultúra nem kerülne hozzánk közelebb: az amerikaiak és az angolok egészen más, tőlünk eltérő utakon jártak, be ezért lehetetlen a mi bejárt útjainkat megfelelően be az angolszász utakhoz du igazítani. ir ir Ir Például su ir ma fiatalabbkorábbanvalóban? javában? ]} NaN hülyeség? }ทะเบียนฟรี 天天中彩票能~~~ Litvániában is használatban volt és még mindig használják a dirigens szót „karmester, a kórus vagy ar zenekar vezetője”, o jo angol megfelelője: con - ductor A „dirigents” egyenértékű a mi konduktorunkkal „a vonatkísérővel”. Vagy íme ismét: nyelvünkben már régebb óta a zeneművek alkotóját kompozitornak nevezzük, angol megfelelője: compositor o jo (a hangsúlyos szótag -po-) csupán „betűszedő” <...> Nem, már nem mondhatunk le sem a dirigensről, sem a kompozit... ar Mindannyian már meghonosodtak nyelvünkben, bizonyos hagyományokkal rendelkeznek, ezért továbbra is ir használnunk kell őket, mivel tökéletesen megfelelnek a közvetlen célnak: a kölcsönös, általános megértésünknek“! !, Itt szándékosan egy — meglehetősen hosszú ir Előszó. Skardžius cikkének „Vajon elavult ócskaság?“ című részlete, mert most, négy po évtizeddel később, már magában ir Litvániában is egyre több nyelvi, pontosabban szóhasználati forradalmár akad, akik vakon követik magát a "" Ugyanott. 285–286. o. 76 ta o. Skardžius az angol nyelvet említette, ir egyáltalán nem véve figyelembe, hogy ez csupán akadályozza a litvánok egymás közötti jobb megértését. o. Skardžius a lehető legegyértelműbben megmutatta, hogy ez a ne nyelv fejlesztésének útja, o zsákutcája vagy, pontosabban szólva, tévútja. Amerikában élve sokkal józanabbul értékelte a litván és az angol nyelv viszonyát, mint sokan a most fennkölt gyorsasággal elangolosodó ir Litvániában. ir o. Skardžius hagyatéka jelentős, és elválaszthatir atlan a köznyelvi litván nyelv ajánlásának, nevelésének és fejlesztésének ir tevékenységétől. O mivel a terminusok az adott nyelv egyre fontosabbá ir váló, igen lényeges részét képezik, nem nehéz megérteni, miért szentelnek a terminológiai kérdéseknek valóban nagy jo figyelmet. Érkezett 1999 09 20 THE TERMINOLOGICAL ACTIVITIES OF PR. SKARDŽIUS AND JELENTŐSÉGÜK Összefoglalás Ez a cikk áttekinti a fő szervezési és gyakorlati munkát, amelyet az of litván nyelvész Pranas Skardžius (1899-1975) in a szakterminof ológia, elkészült in Litvánia és Amerika a második világháború után. A filozófus háború előtti művei közül kiemelkedik részvételi előkészítéin se of Szent Salkauskis „Általános filozófiai terminológia” című of szótárának. Prof. Skardžius könyve „Litván megfelelői of Nemzetközi szavak” megjelent a in USA in 1973 is Megvitatták, valamint elemezték a könyvtártuof dományi terminusok of gyűjteményis ét. A figyelem is néhány to időszerű gondolatra irányult Prof. Skardžius cikkei on egyes kifejezésekről, pl. a terminusok bevezetésének of megalapozásának fontossága, az of állandóság és a to hagyomány to elveinek megtartása. of 77