„Dailylentė“ ir „dailyjuostė“

Jonas KLIMAVIČIUS Litván Nyelvi Intézet DESZKABURKOLAT IR BURKOLÓLÉC 1947 m. LKŽ II, a dailylentės még nincs (nincs ir az LKŽ II kartotékájában). Į 1948 m. RZ a lambéria már be lett illesztve. Így nem világos, miért nem tė került be a lambéria į 1954 m. DZ, ir 1972 m. DZ,, į 1959 m. PolŽ, ir į 1984 m. PolZ,, sem į 1971 m. MedZ,. Ez most ezeknek a ir divatos dolgoknak a hirdetéseiben váltakozik: eladodaillécdu et, sőt egy daillécet is (egyébként ir technológiai forgácsot); előfordul még a dailléc állítólag asztalosok — deszkája is (egyébként a bútorasztalosok léceit mindjárt megtaláljuk); kiváló minőségű dailléccel burkoljuk az erkélyeket, lakásokat; kőrisfa-, fenyőfa-daillécet és padlódeszkákat adunk el [padlódesz- — kákat, o daillécet — egyet?!]. A dailléc fogalma (a kiterjedése) legalább valamelyest megváltozott. 1959 m. kiadott A. Gurvičius „Asztalosmunkák” című könyvében ez áll: A profilozott hosszanti anyag, amelyet „asztalosléceknek” is neveznek, keresztmetszetében téglalap alakú, összetettebb, figurális ne kontúrral o rendelkezik, például a lambéria, a padlószegélyléc, a vályús léc, a korlátokhoz való párkány, az ablakés ajtókeretlécek stb.) (88 73. Ott van a falburkoir ló deszka: Burkoló faldeszka (rusztik) (87 stb.) - a vékony, szélezett deszkák — egyik síkjukon kis bemélyedésekkel ellátott, hosszanti hengerecske (= henger) alakú figurális profillal rendelkeznek; épületek falainak burkolására használják 73. [LKŽ XII nincs ezen a falitáblán; van egy másik falitábla — „térkép” L 443 (mapboard). Sehol sem található most az orosz. pycmux PrekŽ — rustelis, de ez hihetetlen, mert a rustas —ez egy rusztikus kő]. Van még egy hasonló, a vagonfalitábla: Bélésdeszka (vagonka) (86 kép) — vékony, nútolt deszkák, amelyek egyik sík felületén hosszanti hengerek (= görgők) alakjában kialakított díszes profilok találhatók, kisebb bemélyedésekkel 72. E szakterület későbbi kiadványaiban a lambériadeszkák rendeltetését – amelyek profiljukban kissé a bélésdeszkákhoz hasonlítanak – a falécekéhez hasonlóként határozzák meg: A falakat lambériadeszkákkal burkolják. A tu lambériadeszka nútja ferde vágású éllel kialakított csapoláshoz hasonló. Ji beillesztendő (= į beeresztendő) a szomszédos lambériadeszka csapja. — — — Jų a látható oldal profilja összetettebb, mint a bélésdeszkáké V. 44 Kuksovas, J. Kuksovas, Anyagtudomány asztalosir ok és ácsok számára, 1971, p. 80. Bár néha a későbbi kiadványokban is érthetetlenül jų leszűkítik a rendeltetését: A lambéria — gyalult deszka, amelynek színoldalje án profil található, ablakés ajtónyíláir sok belső és külső iš burkolásáir ra szolgálti Ipari termékek tudománya, kötet 1, K., 1975, p. 368. A lambéria 1993 m. DŽ; 4 „burkolódeszka”, 1993 m. StatŽ — angl. sarking [kuop. „apmušimo lentelės“), 1998 m. MedZ, — „įvairaus profilio obliuota lentjuosté, naudojama namų sienų apdailai“ rus. — 0o0wuenas docka vok. , Bekleidungsbretter npl, angl. lining [kuop. „burkolat, borítás, kikészítés; erre alkalmas anyag”), match boarding |továbbá vezetőképes —, lemezből készült hornyolt — táblák®]. Tehát kezdetben a dailylentét el akarták különíteni ir a faléc­től, és a — lécekhez kívánták sorolni, vö. asztaloshevederek. Még MedZ, a lambéria — egy bizonyos »deszka léc®. De mi az a léc, mi az a heveder? ta A heveder már benne van 1935 m. a kiadott Pranas Dankso könyvében „Az asztalosmesterség kézikönyve” (II. rész, a terminusokat Stasys nyelvész litvánosította Stasys Dabušis) által beillesztett szójegyzékben „Asztalosipari műszaki (275—281): terminus- — ok” lystai németül Leisten — faléc, (276), medjuostės — medjuostés németül Leisten — szakzsargon lystai E (279). könyv egy I része i csak 1948 m. O a germanizmus lyste, lystelė egy ideig visszatért a terminológiába, pl.: naanka lystė, lota į — TechZ, naanka —lyste, lota; plokštelė PolZ,, canmens —2. lystelė (stat.) PolZ.. PolZ, eanmens jau — 3. stat. medjuosté (1. medn. lovelinis dblius). De mit ką jelent a medjuostė? DZ, az értelmezés ir általánosan pontatlan — „facsík, amellyel valamilyen rést beszegelnek“, LKZ VII teljesen pontatlan — „fadeszka, amellyel a padló és a fal közötti rést beütik”, a ir MedZ-ben és a MedZ-ben nincs medjuostes (jóllehet a grindA Juostė magyarázatában használt medinė Juosta). Van léc — „keskeniš y, deszkából — kivágott csík” orosz peiika, német Latte, angol lécezés, tetőlécek, lécek Medž.,. Ar ugyanaz, mint a medjuostė? Néha — mintha ne ugyanaz lenne: packaadka — 2. stat. szegélyező faléc (és petixa — 1. medn. szalag) PolŽ,, packaadka — stat. köztes léc, szegélyléc, peiūxa — 1. léc PrekZ. Néha — ugyanaz: eanmen»b hornyolt — 1. léc PrekZ. DZ, léc — „keskeny deszkaléc“, LKZ o VII nincs. — a legérdekesebb; hogy már 1948 m. RŽ van, be lambéria, ir lambérialé- - c. 1975 m. A „Ipari termékek tudománya” tankönyvben szintén már két 45 tárgyat különböztetnek meg, csak a második neve —dailylystė: A gyalult hosszú termékek választékához tartoznak: lambérialécek, szegélylécek, dai lylystės, korlátok és mások (53. ábra). A szegélylécek és a dailylystės — profilozott elemek, amelyek a padló és a fal közötti sarok ir burkolására szolgálnak; <...> 368. Így még a -lystė is előkerült, noha már 1948-ban az RŽ-ben -juostė szerepelt. A LKŽ VII (1970) a medjuostė szót „grindjuostė” jelentésűként magyarázza, itt pedig a grindjuostė szóval azonosítják a dailyjuostė szót. 1983 m. Az RKLŽ a II dailyjuostė szót a su bagettel azonosítja: xaneera —2. dailyjuostė, bagett, oxnadnas kanreska —dailyjuoste, bagett. A bagett már a PolZ.-ben, valamint a PolZ.-ben is szerepel. De mi ez? A különböző magyarázatokban a fogalom terjedelmét eltérően adják meg. A bagett gyűjtőjelentése (fr. baguette — pálca, vessző) — „festett, polírozott falapok, amelyeket keretekhez (mappákhoz, szegélyekhez), kárpitokhoz, függönyökhöz használnak“ LE II; bagettek —„polírozott, gyakran aranyozott falécek, amelyeket képkeretekhez, falikárpitok, függönyök karnisaihoz stb. használnak“ TZZ 1936; bagett —„képkeretek készítésére használt profilozott lécek“ —orosz. 6a2em, német. Garnierungsleiste MedŽ,, —orosz. baeem, német. Leiste, ang. fillet, moulding MedZ, [mondune —szegélyszalag PrekŽ.]; bagett —1. „festett faléc képkeretekhez, mennyezetés falfelület díszítéséhez“ TŽŽ 1985; 6aezem —bagett, keretléc PrekŽ. DZ, bagett —„kerethez való léc, keretléc“. Így mind a lambéria, mind a bagett lehet különböző profilú és rendeltetésű, ezért talán jobb, pontosabb lenne megkülönböztetni: a díszléc —bármely csinos, díszes, Oo a bagett —ez keretléc: képkeretléc (és bagett), ablakkeretléc, ajtókeretléc. A keretléc már 1935-ben szerepel P. Dankšas tankönyvében: ramštukas (ném. Rahmstiick) —keretléc (277). Széles körben használatos: keretléc —„az ablakvagy ajtókeret része, <...>“ —orosz. 06613xa, ném. Fries, Rahmenholz MedZ, [MedZ, —nincs]; obeaska —1. medn. remjuoste, 2. stat. rėmas PolZ, [PolZ, —1. riSinys (medz.), 2. rėmas (langų, dury)], PrekZ. Grindjuostė 1935 m. P. Dankšo vadovėlyje pakeitė fuslystą: fuslystai —vok. Fussleisten —pagrindžiai, arba grindjuostės (276). Dabar visur teigiama, kad grindjuostė yra vietoj plintuso, paplitusio iš rus. naunmyc (šiaip graikiškos kilmės), tačiau TŽŽ 1936 plinta, plintusas 46 (gr.) —2. „a padlószegélyek és egyéb tárgyak széleinek beborítására szolgáló falécek” (az 1. oszlop alapja). 1949 TechZ naunmyc — szegélyléc, burkolat (ép.). A kifejezés csak a padlószegély — „faléc, amellyel a padló és a fal találkozását befedik” — orosz. naunmyc, német. Fufbodenteiste, Dielenleiste MedžŽ,, angolul skirting board, skirting plate, plinth MedŽ.,. A padlószegély mintájára keletkezett a mennyezeti szegélyléc LA 1997 24 14 (a hirdetésekben dek. palubio juosta, azaz mennyezet alatti díszléc szerepelt)”. Régóta létezik az üvegezőléc — „az ablak vagy ajtó üvegét leszorító faléc (= léc — J. K.)” — orosz. wmanux, német. Glasleiste MedžŽ,, bár MedZ, vagyis — az üvegrögzítő léc —angl. glazing bead. A StiklaJuostė találó és pontos terminus, mint a német vok. Glasleiste, angl. glazing bead, az orosz uumanuk viszont — nem kellően meghatározott: wmanuk —2. stat. fából készült léc (1. medn. gömbölyítő gyalu) PolZ, (noha az angl. glazing bead — szintén fából készült léc StatZ), 1. stat. gaubtjuostė (2. gömbölyítő gyalu) PrekZ (A mutatóban ——gaublajuoste). Ez feltehetően újabb keletű neologizmus. Lehet, hogy a gaubt(a)- juosté csak az üveglécek egyik profilja? A gaubt(a)- juosté azonban talán a vájatlécnek (A. Gurvicius, Stalių darbai, 73. o.) vagy különösen a külső sarok EL 1996 23 1 szerinti helyettesítésére is megfelelő lenne (noha itt a kampajuosté is megfelelne). Grynas vertinys antplysis (rus. naweanuk) EL 1996 23 1 terminologijoje taip pat to paties modelio žodžiu plysiajuosté PrekZ įvardijamas. Kito modelio lieka apvadas — figūrinė arba lygi detalė, naudojama staktoms, durų rėmams ir kitoms detalėms apk alti“ — rus. Haruunux, vok. Beischub, Beistof3 MedZ1; 1. „figūrinė arba lygi lentelė, uždengianti plyšius tarp durų (langų) staktų ir sienų“ — rus. xa/uunukr, vok. Beischub, Beistof3, angl. trim, 2. „tašelis arba juostelė, tvirtinami prie detalės krašto“ — rus. obkaaodka, németül Verkleidung, angolul lipping MedžŽ,,. Ez nem rosszul motivált terminus (:apvesti- ), de nemcsak a faanyagológiában kétértelmű, hanem a műszaki nyelvben és az építészetben is többértelmű. Talán ezért jelenik meg az apylangė: oKonnbie kopobku — apylangės (az ablak tokja) (ép.) TechZ, naruunuk —1. apylangė (2. burkolat, 3. apyrakté) PrekZ. Az apylangė szót az LKŽ L nem kellően differenciált jelentésben közli Daugėliškisből (Reikia Muižgot apylanges), a terminológiában már régóta próbálták így is, úgy is használni, de nem talált helyet magának. De véglegesen már választani kellene, mert korábban volt a nem litván lamperija (alkalmatlanságáról lásd J. Klimavičius, Lamperija, lota, mūrlotas, —LA 1994 47 109 16), P. Dankš tankönyvének fordítása, az apranga (ném. Verkleidung) (276, 278) — végre ideje megállapodni. Az építőiparban az apvadas egyben 06x00 is 2: PolZ,, i és 06600, 06600Ka PolZ,, és obpamaenue 3. A PolŽ,, a textiliparban —kauma, a bőriparban —od600K0 2., És egyébként —oxanmoska 2. PolZ.,. De az apylange bevezetésével a So Apylangé- -nak is a palangė, viršulangė, užlangė, tarp(u)langė szavakhoz kellene igazodnia, az apydurisnak pedig a viršduris, tarpduris, užduris, prieduris szavakhoz. Nagyobb rendszerszerűség —egyértelműbb terminusok. Tehát a deszkák elnevezéseinek van egy olyan csoportja, amelynek második tagja a lenta szóból származik —storlenté [storlentés —„olyan deszkák, amelyek vastagsága (48—100) mm, szélessége pedig —(150-200) mm“ —orosz. 6ammencbi, dunenst, német. Lécek (többes szám), Dielen (többes szám), angolul battens, deals MedZ. „Lplonlentė [plonlentės —„Fűrészáruk, amelyek vastagsága (12–44) mm, szélessége pedig legalább 100 mm“ — or. 60pdcbi, ném. Boards pl, ang. boards MedZ,), grindlenté (dar neapsispresta laikyti terminu), parketlenté (dar tikslintina savoka), sienlenté (tarsi pasengs), stoglenté („malksna, skiedra, gontas“ LKZ XII),vagonlenté, onl enté (lovos, sofos) MedžŽ,, spraustlentė „Spraustinė lenta“ DZ, rus. WNyHmMuHa PolZ, (PolZ, —spraustalenté),virs(u)lenté (vok: Kopfstiick —kopštikis P Dankšo vadovėlis, p. 276, 281) [tarplentė, tarplentis, tarpulentis yra „rés a deszkák között“ LKZ XV, bár másképp PrekŽ: packaadka —stat. köztes deszka, szegélyléc). És van egy terminuscsoport, amelynek második tagja a juosta „léc, szalag” szóból származik —medjuoste, lentjuostė, rėmjuostė, grindjuostė, lubJuostė, stiklajuostė, gaubt(a)juostė, plyšiajuostė (szemantikailag eltérőek — kaklajuostė, strėnjuostė; garsajuostė, vaizdajuoste- ). A dailylentė és a dailyjuostė csupán modellértékű terminusok. Csak e szóösszetételek kapcsoló magánhangzója rendhagyó (dailialenne). De a norma állandósága fontosabb a vak rendszerességnél, annál is inkább, mivel hasonló kivételek — éppen az első melléknévi összetételi taggal — meglehetősen számosak, főként — éppen -y-vel: dailyraštis — Jonas Jablonskis alakja, bár előfordult a dailiaraštis (Jurgis Šlapelis), valamint a dailrašystė (F. Kuršaitis szótára) is, továbbá dailymolis RZ, dailysuolis LzP (és sunkymetis, brangymetis, pigymetis, karStymetis; ritkábban -i-vel: šaltibarščiai, žalibarščiai, žalitvorė). A nyelvjárásokban előfordul a dailimalkės is Alksnėnaiban (dailiamalkės Kazlų 48 Rūda), de ezek sem a köznyelv szavai, sem szakkifejezések, ezért semmiféle ellentmondást nem talált a dailylentė és a dailyjuostė esetében. Az utolsó dolog a legostobább, de nem hallgatható el. ir — Már 1954 m. LE II a bagettet bizonyos fa lécként magyarázzák. Előfordul a vajjal megvajazott, néha zsírozott... — ir Bonyolultabbá válik, amikor megjelentek a ir műanyag lambériák LA 1995 247 21. Amikor megjelent a teremfoci, a hagyomáir nyos megmaradt futballnak. Amikor megjelent a strandröplabda, a hagyományos ir megmaradt röplabdának. Régebben, amikor megjelent az asztalitenisz (egyébként a pingpong helyett), egy ideig a tenisz helyett pályatenisz volt, de — most megint csak tenisz — (nem mindig ir szabadtéren !). O a faipari reklámok kavalkádjában felbukkannak- ... fa LA 1998 37 20, lambériák fa lambériák LA 1998 162 12. Nem kell, ir tilos! Hát a fa deszkákra még várhatunk? Következtetések 1948 m. A dailylentė rögzített szó meglehetősen į sokáig nem ir került be a szabványosító terminológiai szótárakba. Su A dailylentė-vel versenyezni képes (apdarinė) sienlentė egyáltalán nem honosodott meg semmilyen tė jelentésben. Kezdetben a dailylentė a ar lécek, falécek kategóriájába került, de jóval később, a dailyjuostė meghonosodásával (bár ez is hímneműként volt rögzítve), 1948 a dailylentė a deszkák, pallók kategóriájį ába került. ar A fél évszázados folyamat a végéhez közeledik. Ez egy szélesebb terminológiai folyamat része, amelynek eredményei a már említett sienlentė, grindlentė, parketlentė, vagonlentė, stoglentė, spraustlentė, šonlentė, višš(u)lentė, tarplentė, valamint a nemrég terminologizált storlentė és plonlentė, továbbá ir a medjuostė, lentjuostė, rėmjuostė, grindjuostė, lubjuostė, stiklajuostė, gaubt(a)juostė, plyšiajuostė. Több rendszeresség, világosabb terminusok. — De a norma állandósága fontosabb a vak rendszeressuž égnél; ez érvényes a — dailylentės–dailyjuostės kapcsolóhangzójára is: ir szabálytalan, de meglehetősen jellegzetes és szilárdan meghonosodott. ir Beérkezett: 1999. 08. 31. 49 Rövidítések DŽ — A mai litván nyelv szótára: DŽ, — 1. kiadás, V., 1954. DŽ, — II. kiadás, Vv., 1972. DZ. — III. kiadás, V., 1993. EL – „Ei, labas“. LA —„Lietuvos aidas“. LE —Lietuvių enciklopedija. Bostonas, 1954, T. 2. LKZ —„Lietuvių kalbos žodynas. V., 1968, T. 1, II leid. 1947, T. 2, I leid. 1966, T. 7. 1984, T. 13. 1986, T. 14.1991, T. 15. A cikkben ezt a szótárt rövidítve is használják. MedŽ, — A faipari feldolgozási terminusok magyarázó szótára. V., 1971. MedZ, -A faipari terminusok értelmező szótára /Felelős szerk. szerk. B. Papreckis. < K., PolZ, — 1998. Orosz–litván politechnikai szótár /Felelős szerk. A. Novodvors- ; kis. V., 1959. PolZ, — Orosz–litván politechnikai szótár / Összeállította: G. Daugėla. V., PrekŽ 1984. — Pričinauskas J. Orosz–litván áruszótár. V., 1996. RZ — A litván nyelv helyesírási szótára. K., 1948. StatZ — Angol–litván építőipari szakkifejezések szótára / Összeállította: A. Kudzys, £ A. Rosinas, B. Kudziené. V., 1993. TechZ —Novodvorskis A. Technikai szótár. K., 1949. TEZ —Idegen szavak szótára: K., 1936. V., 1985. A számok mindenütt éveket, sorszámokat (a római számok — köteteket), oldalakat jelölnek. DAILYLENTĖ (SARKING) ÉS DAILYJUOSTĖ (FILLET) Összefoglalás Az 1948-ban rögzített dailylentė szó hosszú ideig nem került be a standard nyelvi szótárakba és szakszótárakba. Az (apdarinė) sienlentė (lining) versenyezhetett volna a dailylentė szóval, de semmilyen jelentésben nem honosodott meg. Kezdetben a dailylentė a lentjuostės (léc, lécecske) vagy a medjuostės (szegőléc) kategóriájába tartozott. Jóval később, amikor a dailyjuosté (amelyet szintén 1948-ban rögzítettek) gyökeret vert, a dailylenté a lentos (deszkák) vagy lentelés (lécek) kategóriájába került. Egy ötven évig tartó folyamat ért véget. Ez a szélesebb körű terminológiai fejlődés része volt, amelynek eredményei a fent említett sienlenté (falburkolat), valamint a grindlente (padlódeszka), parketlenté (parkettablokk, fa blokk), vagonlenté (teherautó-/vagondeszkа), stoglenté (tetőzsindely), spraustlenté (hornyolt deszka), az újonnan terminologizált storlentė (léc, palló), plonlentė (deszka) és medjuosté, lentjuoste (palló, léc), remjuosteé (szegőléc, profilozott léc), grindjuosté (szegélyléc, lábazati léc, szegélylap, lábazat), lubjuoste (mennyezeti deszka) stb. A nagyobb rendszerezettség (a -lenté és -juosté komponensek) világosabb terminusokat eredményez. 50