Terminologų pranešimai tarptautiniame baltistų kongrese Rygoje

TERMINOLÓGUSOK ELŐADÁSAI A NEMZETKÖZI BALTOISZTIKAI KONGRE2000 SSZUSON RIGÁBAN 3-6 október hónap napjain Rigában nemzetközi IX baltoisztikai kongresszust tartottak, amelynek témája — „A balti nyelvek a korok változásában”. A két plenáris ülésen és a négy jo szekcióülésen áttekintették a ir grammatika, a lexikológia, a lexikográfia, a szemantika, a fonetika, a névkutatás, a stilisztika, a nyelvművelés, a szövegtan, a régi szövegek, a szociolingvisztika, valamint a számítógépes és matematikai nyelvészet problémáit és a baltoisztika általános kérdéseit. ir Számos előadás hangzott el a szinkrón nyelvészet ir témakörében. A kongresszust a Lett Köztársaság elnöke, mų ir iš Vaira VikeFreiberga nyitotta meg. Előadásokat tartottak a következő országok nyelvészei: iš Litvánia, Lettország, Oroszország, Ukrajna, Lengyelország, Németország, Olaszország, Svédország. A kongresszuson ezenkívül számos terminológus is részt vett. A litván terminológu2 sok előadásokat tartottak. Tudományos munkatárs Albina Auksoriūtė előadást tartott az egyik híres iš a XIX. a. század közepén élt litván természettudományi terminusalkotó Laurynasé Ivinskio gombanevei, a gombaatlaszban bemutatva ir „A Prigimtūmenėje“-ben. A me gombanemzetségek fajneveit megvitattir ák és összehasoir nlították su A J. Pabrėža által használt terminusokkal. Az idősebb tudományos munkatárs Stasio Kein kongresszuson fel nem olvasott előadásának tézisei a litván terminológia nemzeti jellegével foglalkoznak. Napjainkban nagyon megszokott a terminológiai terminusok nemzetköziségéir ről beszélni, mivel különböző területeken számos nemzetközi terminust használnak. A szerző szerint azonban „annak nemzetközi jellege, amit nyelvi eszközökkel fejeznek ki, nem jelenti magának a nyelvnek a nemzetköziségét”, mivel minden nyelv sajátos. Minden ir nemzeti nyelv sajátos terminológiája. St. Keinys a terminusképzés 2 fő módjai között tárgyalja az nų egyszerű szavak terminologizálás- — át és a terminusok saját nyelvi eszközökkel ir történő megalkotását. Ezeket a módszereket mind a litván terminológia első megalkotói, mind XIX. a. század első felének — XX a. kezdeti litván tudományos nyelvének megalkotói alkalmazták. Angelė Kaulakienė vezető tudományos főmunkatárs „A litván terminológia forrásainak változási tendenciái” című előadásának fő 104 gondolatai a litván terminológia sajátosságának problémájára irányulnak. A szerző azt is hangsúlyozza, hogy a saját nyelv eszközei a terminológia létrehozásának egyik legfontosabb forrásai voltak és vannak. ir Napjainkban a litván iš terminológia forrásainak változásában új tendencia figyelhető meg: a terminusok kölcsönzése, amely sajnos néha teljesen megalapozatlan, és amely miatt kialakul a saját és kölcsönzött — terminológia aránytalansága. ir ir Ennek to elkerülése érdekében a szerző azt javasolja, hogy támaszkodjunk terminológiánk ko úttörőjére, prof. S. Šalkauskis nyelvi tisztaság elve ir alapján minél több litván terminust kell alkotni. A terminusir okat, akárcsak a köznyelv szavait, szinonimák révén kell normázni. A terminológiával kapcsolatos három előadást a Rigai tudósok. Ilgos Brigzna előadásának témája — „A szakmai szövegek német nyelvről lett iš nyelvre történő fordításának į terminológiai problémái” („Terminologieprobleme bei der Ubersetzung der Szakmai szövegek németről lettre.“ A szakmai szövegek fordítóinak szerepe egyre jelentősebbé válik. Iš jų csak a ne nyelv nagyon jó ismeretét, hanem a szaktudáir st is elvárják. A németről lett nyelvre fordító iš fordítók további į nehézségekkel szembesülir nek: számos tudomány- — os és műszaki ir területen hiányoznak a jóváhagyott terminusok. Ezért a német szavak fordításakor gyakran rögtönözve kell lett megnevezéseket alkotni. Ennek oka, hogy a szakmai szövegek lett nyelvre történő fordításánį ak hagyományaival hosszú éveken át nem foglalkoztak. Többnyire csak szépirodalmi szövegeket fordítottak. A szakirodaloir mban szinte kizárólag a szépirodalmi szövegek fordításait ir elemezték és értékelték. A szerző a szakszövegek fordításának különleges nehézségeként a hosszú, összetett ir német szavakat említi. A rigai terminológus Biruta Uzijas „A modern terminológia dinamikája” („Dynamics modern of terminology”) című előadása a terminológia filozófiai su problémáival kapcsolatos. Ji röviden tárgyalja a nagyon tág fogalmakat, például : az „ember”, ir a „béke” stb. Hogyan alakult ki A lett jog nyelve, mi befolyásolta annak kialakulását a szovjet években, a függetlenség visszaállítása után; A lett jog nyelvének jellemzői, a jogi terminológia ir szabványosításának kérdései – erről beszél — Andrejs Veisbergs „A lett jogi nyelv kialakulása – a eredmények 2000-ig” 105 („Shaping — latvian legal language —the 2000 results by year 2000”) című előadásában. A következő baltista kongresszust tervezik megrendezni po 4 évben Vilniusban. Palmira ZEMLEVIČIŪTĖ Palmira ZEMLEVIČIŪTĖ 2000 10 16 Litván Nyelvi Intézet Antakalnio utca 6. LT-2055, Vilnius 106