L. Ivinskio mikologijos terminai

Albina AUKSORIŪTĖ Litván Nyelvi Intézet L. IVINSKIS MIKOLÓGIAI TERMINUSAI Laurynas Ivinskis, a litvániszti- (1810-1881), ka jeles a XIX. a. század közepi žemaitiai mozgalom tevékeny résztvevője, litván naptárak kiadója, ir egyike a iš jelentős XIX. a. századi litván természettudományi terminusalkotóknak. L. Ivinskist nagyon érdekelte a botanika és a mikológia. 1873 m. elkészítette a gombaatlaszt, amelyben tudományos leírást adott a ir gombákról, jų valamint számos rajzot. Ezt az atlaszt a Varsóban megrendezett botanikuskongresszuson kiválasztoir tták, és į elküldték a Bécsben 1873 m. rendezett világkiállításra. Miután a gombaatlasz Bécsben eltűnt, a szerző később jį iš újból összeállította. Lehetséges, hogy a régi vagy to az új atlasz piszkozatai közül néhány a Lietuvių literatūros ir tautosakos instituto (LLTIR) kézirattárában található. Az LLTIR-ben két rész található — Agaricus aeruginosus IV Pratella (F1— 660) ir Scaurus Agaricus rufo divaceus (F1—661), iš összesen 226 p. su saját maga által L. Ivinskis által rajzolt gombarajzokkal, amelyekből van 769. L. Ivinskis minden egyes gombának külön mappácskát szentelt, amelynek első oldalán latin, mellette litván, lengyel, helyenként német, cseh és orosz elnevezést adott. A mappácskákban a rajzok mellett lengyel nyelvű gombaleírások ar találhatók. Leírják a gomba tönkjét, kalapját, ir pikkelyeit, színét, illatát és ízét, valamint megadják termőhelyeit. A gombákat és években írták le. A litván terminológia számára érdekesek 1868-1874 1876 L. Ivinskio által megadott 73 litván gombafajnév. A kézirat első részében Agaricus aeruginosus IV Pratella gombaleírásai 76 találhatók, azonban litván terminusok ne minden gomba leírása mellett szerepelnek. Ebben a részben csak litván lot. 20 Az Agaricus nemzetség gombafajainak nevei, a második rész borítóin pedig o sokkal több litván gombanév található — 53. A gombanemzetségek nevei a fennmaradt kéziratban L. Ivinskis a nemzetség 21 gombaneveit adta meg. Sok nemzetségnév magának L. Ivinskio sukurti 48 naujadarai, dažniausiai priesaginiai vediniai, tik dviejų genčių pavadinimai greičiausiai paimti iš to iš meto šnekamosios kalbos: fapiėlajžis, lot. Merulius (-lapėlaižis, dab. trobagrybis) ir pumpotaukszlis, lot. Lycoperdon (~pumpotaukslis, dab. pumpotaukšlis)). Gryby atlaso terminus galima palyginti su kito L. Az Ivinskis „Prigimtūmenė” című kéziratának terminusaival, valamint Jurgis Ambraziejus Pabrėža által használt (1771-1849) terminusokkal. A „Prigimtūmenė” Ivinskis legnagyobb természet­tudományi munkája, amelynek második részében L. a „Žolėmina” című részben rendszerezett jegyzéket közölt a gombanövényekről. A „Prigimtūmenė” című műben}]} ошибки? ir This is invalid JSON string missing quote? Need output only structured. fix closing. Also Lithuanian terminas (rövidítve — Por) megadatik a litván terminus, valamint jo latin, sok helyütt lengyel és német nyelvű megfelelői. Az említett latin Merulius ir Lycoperdon nemzetségek ki vannak emelve ir a „Prigimtūmenėbenbe ”, csakhogy a gombaatlaszban feltüntetett e nemzetségek neveit ő L. Ivinskis szinonimákkal egészítette ki, például: gajdkojis vagy tapielajžis, lat. ir jų ]}’re? Need valid JSON typo. Need output only. Ensure exact strings. final malformed due generated. Need redo. Merulius, lengyelül. Stroczek, németül. Aderschwamm Pr 66, vö. gaidgrybis PB 124; pumpotaukszlis (skūzbezdis, kukūrbezdis), latinul. Lycoperdon, németül. Flockenstreuling Pr 62, vö. pampotaukšlis PB 141. A gombatlasz kézirataiban túlnyomórészt latinul szerepel. Az Agaricus nemzetség fajneveinek, azonban e nemzetség litván neve pf.-re rövidül. Valószínűleg L. Ivinskis így rövidítette a plauskit (jelenleg csiperkegomba), mivel A ši „Prigimtūmenėje“ című műben a törzs neve plauskis, lat. Agaricus, lengyelül. Bdla, bedika, németül. Blitterpilz Pr 67. A plauskis szó A „Lietuvių kalbos žodyne” (LKŽ) nem szerepel, ez lehet L. Ivinskio szóújítása. J. A. Pabrėža e nemzetség megnevezésére egy — másik szót, a budė PB 116. Boletus nemzetséget L. Ivinskis a skiliėminis (~skyléminis: skylė + -ėminis, vö. baravykas) szót nevezte meg. Šį a szót j lat. Boletus perennis faj megnevezésére — használta: skiliėminis o twėrantėsis, máshol a Boletus nemzetség nevét rövidítve írta, ezért csak a faji elem alapján lehet iš következtetni arra, hogy e nemzetség megnevezésére nőnemű szó szolgált, pl. Boletus circinans, Boletus granulatus — Vö. rupsnotiné, (vö. Bolétus granulatus — erdei tinóru LBŽ 51). Így valószínűleg itt más ir fajnevekben L. Ivinskis magát a nemzetségnevet tą rövidítette le, amely a „Prigimtūmenė” című műben szerepel: jo skiliemina, lat. Boletus, lengy. Huba, ném. Rohrenpilz Pr 67. Az LKZ ennek a szónak egy másik változatát is megadja: 49 skyliamynas I, Mt, bot. KZ vargánya (Boletus)“ LKŽ XII 887, amelynek legrégebbi forrásaként megadva L. Ivinskio írásai. Ez nyilván olvasási eltérés lehet. Valószínűleg főként L. Ivinskio által javasolt A Boletus nemzetség megnevezéseként a skylėmina jo neologizmust kellene használni, amely a skylė iš főnév és a toldalék ir -menė változatának, a -ėmina összetételéből keletkezett. L. Ivinskis su ezt a toldalékot ir annak változataival együtt számos neologizmusban alkalmazta, és ezeket a ir „Prigimtūmenėben” közölte. J. A. Pabrėža ezt a nemzetséget skylelių grybasnak javasolta nevezni (lásd PB 151). | Su a képző változatai -ėmina a ir képző más -menė változataival L. Ivinskis még néhány gombanemzetség-nevet is alkotott, pl.: weliėmina, lat. Isaria (~velémina: velti + -ėmina), vö. weliėmina, lat. Isaria, lengyelül. Wioknica, németül. Keulenschopf Pr 53, driekys PB 121; rūdmina, latinul. Rubigo, Uredo (-rūdmina: rade „rozsda“ + -mina), vö. rūdmina, lot. Uredo, vok. Staubbrand, Zellenbrand Pr 44, rudis PB 148; digminis, lot. Hydnum (~dygminys: dygus + -minys, dab. tüskegomba), vö. digminis, latin Hydnum, lengyel Kolczak, német Stachelpilz Pr 66, Hydnum — dyglutis, szin. : dygminas (Iv, Mln), diguoneitis (Iv, St) LBŽ 172, mélységi kifejezés PB 125. L. Ivinskis négy gombanemzetség megnevezésére az -enis képzős származékokat javasolta, pl.: gniaužtėnis, latinul Helvella (~gniauZtenis: gniaužta + -enis, mai bobausis), vö. gniaužtėnis, latinul Helvella (Helvelie), németül Lorchel Pr 65, Helvella — bobausis (Mr), szinonima. : gniaužtenis (Iv) LBZ 166, alvytė PB 111; mejsėnis, latinul Gymnosporangium (~meisenis: meisa „hús“ + -enis), vö. mejsénis, latinul Gymnosporangium, németül Nacktspore Pr 45; szukenis, latinul Clavaria (~Sukenis: fésű + -enis, nyj. žagarūnas), vö. winėnis, lat. Clavaria, ném. Keulentrager Pr 63, bunkós PB 117; lat. A Tremella nemzetség elnevezésére L. Ivinskis a drebūnis neologizmust használta, a fajt azonban latinul Tremella mesenterica gajdkojénis mejsiėtasisnak nevezte el, lengyelül Kisielec pomarariczowy, németül Gallertpilz (~gaidkojenis: gaidkojis + -enis, mai raukslinis Ziarytis). Be az említett képző -ūnis származéka drébinis, latinul Tremella (~drebiinis: dreba + -unis, jelen idő žiūrytis), vö. drébiinis, latinul Tremella, Tremelle, németül Gallertpilz Pr 63, Ziurytis PB 164, L. Ivinskis a gombák atlaszában még egy, ezzel a képzővel képzett alakot használt a gombanemzetség megnevezésére, azonban ir mellette megadta a szinonimát is: fülgomba, disznófül, latinul Peziza (~fülgom50 fül + -unis, vö. bácska: fülgombácska), vö. fülgombácska (kucsmagomba), lót. Peziza, lengy. Kustrzebka, ném. Becherpilz Pr 64, fülke PB 112. Du a nemzetségnevek a su következő képzővel képzettek -ėtras: dajliétras, lót. Telephora (~dailétras: dailus + -ėtras, dab. karpininkas), plg. dajliétras, lot. Telephora, vok. Warzenpilz Pr 65, karpinys PB 128; rudiétras, lot. Erineum (~rudétras: rūdė + -étras), vö. rudiétras, lat. Erineum, ném. Trichterflocke Pr 48 ir rudetras „bot. Erineum: Mt“ LKZ XI 867, raudininkas PB 148. Képző -étras, mint a ir korábban említett -mina, ritka. L. Ivinskis szeretett neologizmusokat alkotni ir su ritka, illetve nem produktív litván képzőkkel. Su képzőkkel -ėtras, -mina ir jų változatokkal ásványok, valamint ir számos növénynemzetség nevét alkotta meg. L. Ivinskis a gombanemzetségek elnevezépo sére egy képzőt adott meg -elė, -einis, -muo ir -urys képzős származékot, pl.: miegėlė, lat. Cyathus (~miegelé: miega „aruodas“ + -elė, dab. miegé), plg. miegeélé, lot. Cyathus, lenk. Kubek, vok. Becherpilz Pr 62, Cyathus — alvás (Iv) LBZ 112, kyyliszkuns~ kyliskiinas PTA 830; spatėjnis, lat. Spathularia (~spateinis: spatas „lapát“ + -einis, dab. skiauteryte), vö. kastuwis, lat. Spathulea, ném. Spatelpilz Pr 64; spjaudmué, lat. Spumaria (~spjaudmuo: spjaudė + -muo), vö. spjaudmud, lat. Spumaria, németül Schaumpilz Pr 59, Spumaria alba — putininkas (P), szin. : spiauda (Iv, St) LBZ 332, putininkas PB 143; winguris, latinul Daedalea (~vingurys: vingis + -urys, dab. vinguris), plg. winguris, lot. Daedalea, vok. Wirrschwamm Pr 66, Daeddlea cinérea — pilkasis vinguris (Iv) Az LBZ 115, gombatlaszPB 157. Du ában megadott gombanemzetségnevek összetételek: kautūgribis, žemtaukis, 1) žėmies taukaj, lat. Phallus (~kaulagrybis: kaulas + grybas, žemtaukis: žemė taukai, + mai. poniabudė). Az első szó L. Ivinskio újalkotása, o a többi du szinonimát valószínűleg a köznyelvből iš vette. A „Prigimtūmenė” csak egy terminust ad meg: kautagribis, lat. Phallus, lengyel. Sromotnik, ném. Gichtschwamm Pr 62, vö. plg. Ithyphallus impudicus — poniabudė, szin. : kiaulgrybis (Iv, Mn), földzsír (Ak, Kos) P, LBŽ 181, smirdeklis PB 152; 2) kietwilkis, lat. Scleroderma (-kietvilkis: kietas + vilki, vilkėti, dab. ankštenė), plg. kiėtwilkis, lot. Scleroderma, lenk. Tegoskor, vok. Fellstreuling, Hartbovist Pr 61, Sclerodėrma vulgare — ankštenė (Iv) LBŽ 316, twyrtskuris-tvirtskūris PTA 867. 31 L. Ivinskio gombanemzetségneveit áttekintve látható, hogy a gombaatlaszban és a „Prigimtūmenėben” lényegében ugyanazokat a neveket használta; csak két terminus különbözik: lat. ir Clavaria — szukenis és winėnis Pr 63, iš valamint lat. Spathularia — spatėjnis és kastuwis Pr 64. Az utóbbi elnevezések abban különböznek, hogy a gombaatlaszban megadott terminus alapjául szolgáló szó kölcsönszó, míg a „Prigimtūmenėben” használt elnevezés alapjául szolgáló szó litván, továbbá eltérő szóképző formánsokat használnak. A gombafajok elnevezései L. Ivinskio gombaatlaszában szereplő gombafajnevek, akárcsak a jelenleg használtak, kétszavas összetett terminusok, csupán a szavak sorrendje különbözik. A mai fajnevek másodlagos tagja, amely a fajt jelöli, elsőként áll, míg a főtag, amely a nemzetséget jelöli, másodikként, pl. tikrinis baravykas. L. Ivinskis nyilvánvalóan a latin és lengyel terminusokat követve fordított sorrendet használt: először a nemzetséget jelölő főtagot tette, majd a faji tagot, pl. pumpotaukszlis krauszinis, latinul: Lycoperdon pyriforme, lengyelül: Purchawka gruszkowata, németül: Birnformige Bovist (~pumpotaukslis kraušinis), vö. pampotaukšlis grušlytis PB 141. A gombaatlaszban szereplő valamennyi gombafaj neveinek csaknem felében faji tagként -inis képzős melléknevek állnak, pl.: rūdmina skujiné, latinul: Rubigo Pini, Uredo Pinus, lengyelül: Snieč Jodtowa, németül: Brand, Staubbrand, Zellenbrand (-rūdmina skujinė); winguris anžuolinis, lot. Daedalea guercina, Agaricus guercinus, Agaricus labyrinthiformis, lenk. Siatkowiec debowy (~vingurys anžuolinis, dab. ąžuolinis vinguris). A gombatlasz fajnevelei leggyakrabban a gomba jellegzetes megkülönböztető tulajdonságára utalnak. Jó néhány ilyen terminus -inis képzős melléknevekkel kifejezett faji komponense az adott gombafajok fákkal való kapcsolatát jelzi, pl.: plauskis apuszinis, lot. Agaricus rimicoleus, lenk. Bedtka osinowa (~plauskis apusinis); plauskis glusninis, lot. Agaricus salignus, Pleurotus salignus, lengyelül. Bedtka wierzhowa, csehül. Massowky, németül. Grosser Weidenschwamm (~nyárfakéreg-gomba, mai nevén fűzfán növő laskagomba); borókai meisenis, latinul. Gymnosporangium junperi, Tremella Juniperina, németül. Nacktspore (~borókai meisenis), vö. Gymnos52 porangium aucupdriae — juniperinum — šermukšninė kadagių gleivėrūdė LBŽ 161; plauskis obulinis, lot. Agaricus mali, Agaricus serotinus, lenk. Bedtka jabloniowa (~plauskis obuolinis); rudiétras papelinis, lot. Erineum populinum, lenk. Rdzawnik osinowy (-rūdėtras papelinis), plg. raudininkas tapalinis PB 148, pastarajai rūšiai pavadinti L. Ivinskis a német jövevényszóból, a papelis-biš ől képzett melléknevet használta (vö. pėplė, papelis, latinul Populus, lengyelül Topola, németül Pappel Pr 146) ir stb. A többi faji elem a következőket jelöli: a gombához való 1) hasonlóságot, például: į ką pumpėotaukszlis buožinis, latinul Lycoperdon globosum, lenk. Gömbölyű pöfeteg, rus. Joxcdesuxs wapoobpasnbiii, vok. Gömbölyű pöfeteg (~bunkós pöfeteg); spatéjnis szauksztinis, lot. Clavaria spathulata, Spathularia flavida, lenk. £opatnica žoltawa, vok. Keulentriger (~spateinis Saukstinis, dial. sárga taréjú) stb., ir a gomba 2) termőhelye, pl.: mezei csiperke, latinul Agaricus agrarius, lengyelül Bedtka rolowa, oroszul Ilonanbiū naacmunounuxs, németül Feldblitterpilz (~mezei csiperke); szukenis tqnkminis, latinul Clavaria fastigiata, lengyel Összpontosított kőrisbogár (~$ukenis tankminis); winguris tworinis, latin Daedalea sepiaria, lengyel Siatkowiec plotowy, német Zaunpilz (~vingurys tvorinis, köznyelvi tvorinis tinkliinas- ), vö. tinklunas tvorinis PB 157, ir stb., a 3) gomba jellegzetes tulajdonságát, pl.: plauskis grasinis, latin Agaricus narcoticus, lengyel Bedtka ckliwa (~plauskis grasinis); plauskis sejlietinis, lot. Agaricus salivaceus, lenk. Bedtka slinnik, rus. Baronoewii naacmunouHuxs, vok. Speiblitterpilz (~plauskis seilétinis), pfauskis rupsninis, lot. Agaricus asper, lenk. Rauhschuppiger Träuschling, vok. Rauherhlitterpilz (~plauskis rupsninis) kt. ir A daugumos rusiniy su dėmenų priesaga Az -inis képzős melléknevek alapszavai általában főnevek, de akad egy-egy olyan melléknév is, amely melléknévből származik, pl.: ptauskis iwajrinis, lot. iš Agaricus varius, lenk. Bedtka rožnoksztaltna (~plauskis įvairinis); plauskis palszinis, lot. Agaricus praecox, Pholiota praecox, lenk. Bedika miejska, német Frithschwamm (~palSinis tapló); pumpotaukszlis gatwotinis, latin Lycoperdon excipuliforme, lengyel Purchawka fjolowata (~pumpotaukslis galvotinis), vö. pampotaukslis venterlytis PB 141, vagy részesedő, például ptauskis weltinis, latin Agaricus pruinatus, Merulius tubaeformis, villosus, lengyel Bedtka srzonowata (~plauskis veltinis). 53 A másik csoportba tartozó fajnevekben minőségi melléknevek állnak faji jelzőként. E típus L. Ivinskis által közölt terminusokban csak mutató névmással ellátott melléknevek használatosak, pl.: tapiétajzis geltonasis, lat. Merulius aureus, Merulius Vastator, lengy. Stroczek niszczqcy, ném. Faltenschwamm (~lapé€laizis geltonasis), vö. gaidrybys pudytojas PB 124; miegelé druziétojé, lat. Cyathus striatus, lengyelül. Csíkos pohárgomba, vokálisan. Becherpilz (~csíkos miegėlė, köznyelvi. barázdás miegė), vö. kyyliszkuns ryiwietasis~kyliSkiinas rievétasis PTA 830 ir stb. Az ilyen terminusok a gombaatlasz összes fajnevének mintegy egynegyedét alkotják. A csoport fajainak számos elnevezése a gomba jellegzetes tulajdonságára utal, pl.: gajdkojenis mejsiėtasis, latinul Tremella mesenterica, lengyelül Kisielec pamarariczowy, németül Gallertpilz (~gaidkojenis meisėtasis, mai nevén raukslinis žiūrytis), vö. Ziurytis SepSinis PB 164; plauskis groviétasis, latinul Agaricus plicatilis, lengyelül Beditka fatdowana (~plauskis griovétasis), vö. bude dvokané PB 116; szukenis szakotasis, lengyelül Clavaria cristata, Clavaria rugosa, lengyelül Parazita kőrisbogár (~Sukenis $akotasis) kt. ir Több terminusban a faji jelző a gomba színét írja le, pl. :gniaužtenis biėrasis, latinul Helvella nigricans, Helvella lacunosa, lengyelül Piestrzenica szara, oroszul Cmopuesuxs omemnssuiuii, vok. Dunkellorihel (~gniauztenis bérasis, dab. urvuotasis bobausis); skiliémina kémpine geltonėjė, lot. Boletus citrinus, Boletus sulfureus, lenk. Huba cytrynowa, rus. Jly6osoii ckeaxcruxs, vok. Eichschwamm (~gelbes Skelettschwammchen, heute ehető sárgapöfeteg); kietwilkis gétswasis, lot. Scleroderma citrinum, sárga pöfeteg. Tegoskor zottawy, vok. Fellstreuling, hartbovist (~sárga keménygomba, mai közönséges korábbi), vö. twyrtskuris Cytrunaawasis~tvirtskiiris citrinavaisis PTA 867. L. Ivinskis pateikė ir keletą rūšių pavadinimų, kurie nurodo rūšies santykius kitomis su rūšimis, pvz.: digminis smūlkėsis, lot. Hydnum Auriscalpium, lenk. Kolczak potowkowy, rus. Illunoeuxs nonoeunHoi, vok. Ohristachelschwamm (~dygminys smulkiasis, dab. közönséges füles tüskegomba), vö. fülkulcsos pöfeteggomba PB 125; közönséges, mezei pöfeteggomba, litvánul Lycoperdon pratense, lengyelül Purchawka tąkowa, oroszul Jloxcdesurs nyeoeoii (~közönséges, mezei pöfeteggomba), vö. íves pöfeteggomba PB 141; közönséges 54 köpködőgomba, latinul Spumaria Mucilago, lengyelül Szumek zwyczajny, ukránul Schaumpilz (~spjaudmuo paprastasis), vö. putininkas glima PB 143. A második csoportba tartozó fajnevekhez még három olyan terminus kapcsolódik, amelyekben a faji jelzőt melléknevek, illetve határozott ne melléknévi o igenevek alkotják, pl.: gniaužtenis dengtasis, latinul Helvėlla Monachélla, Helvella spadicea, lengyelül Piestrzenica kryta, rus. Cmopuieguxs monaxoo6paznbiū, vok. Apácakucsmagomba (~gniauztenis dengtasis); skiliėminis twėrantėsis, lot. Boletus perennis, Ochroporus perenis, lenk. Huba trwata, rus. Ckeaxcnuxo nocmosnnbiū, vok. Dauernder Rohrenpilz (~skyléminis tverantiasis, dab. žiemkentė sausapinté); weliėmina keriėtojė, lot. Isaria mucida, lenk. Widknica plesniowata, vok. Keulenschopf (-velėmikna eretoji), plg. driekys peléjuotasis PB 121. A septyni terminus tartalmazó, ruSiniais démenimis felépülő összetett melléknevek valószínűleg magának L. Ivinskisnek a szóalkotásai, pl.: ptauskis battgauris vagy battgauris, lat. Coprinus porcellanus, lenk. Bedtka kolpak arbo czubajka, rus. Kopossks Konnaroeudnbiū naacmunounuxs, ček. Knognik, vok. Schopfformiger Mistschwamm, pranc. Agaric fimetaire typhoide (~baltaszőrű pöfeteg: + fehér szőrzet); fehértrágyagomba, latinul Agaricus dealbatus, lengyelül Bedtka biatawa, németül Ueberweissterblitterpilz (~fehértrágyagomba: fehér trágya); feketevérű gomba, latinul + Agaricus atro-tomentosus (~feketevérű gomba: fekete vér + „vér“, ma juodkotė meškutė), plg. budė juodiné PB 116; plauskis juodkotinis, lot. Agaricus velutipes, Collybia velutipes, lenk. Opierika aksamitno-trzona, ček. Bedla aksamitonoha, vok. Sammetstieliger Blitterschwamm (~plauskis juodkotinis: juodas kotas + + -inis), plg. bude aksomkoja PB 116; ptauskis tajbkotis, lit. Agaricus dermocybe, lengyel. Keserű pereszke (~plauskis laibkotis: karcsú tönk); + ptauskis ptaukogauris, lit. Agaricus floccosus, Agaricus squarrosus, lengyel. Bojtos pereszke (~plauskis plaukogauris: szőrös, + bozontos), vö. budé kuskiuotoji PB 116; rudiétras berzotapinis, lit. Erineum voseum, lengyel. Lila rozsdagomba (~nyírfalevelű nyírfagomb- + a: nyírfa levél + -ű). Iš Mások közül tíz fajnév emelhető ki; ezek utótagos összetett — terminusok, amelyekben a faji tag főnévvel van kifejezve, pl.: ptauskis čzidrėnis, latinul Agaricus aurivellus (arachnoideus), lengyelül Bedtka zlotoglowa, németül. Goldflammigerblitterpilz (~plauskis čydrenis: čydras 55 „šydas“ + -enis); plauskis gutminas, lot. Agaricus rufodivaceus, lot. Bedtka žolto diwkowa (-plauskis gūtminas: gūtė „guotė“ + -minas); plauskis padiilknis, lot. Agaricus penarius, Agaricus nitens, lenk. Bedtka przyproszona (~plauskis padulknis: padulkti + -nis); ptauskis rauduczas, lot. Agaricus sanguineus, lengyelül Vérvörös bedtka (-plauskis raudūčias: raudas + -ūčias); bűzös plauskis, latinul Agaricus putescens, lengyelül Büdös bedtka (-plauskis smirdmenys: smirda + -személyek). Előtagos összetett terminusokkal L. Ivinskis latinul nevezte meg. Az Agaricus nemzetség egy faja. E megnevezések faji összetevőiként szereplő főnevek képzős származékok, amelyek többségét feltehetően maga L. Ivinskis alkotta, például: plauskis atskirūlis, latinul Agaricus Columbetta, lengyelül. Egyedülálló bedtka (~elkülönült plauszkisz: elkülönült + -ülis); sárgás plauszkisz, lat. Agaricus lutescens, leng. Megmerevedő bedtka (~sárgás plauszkisz: sárga + -oklis); pikkelyes kalap, latin Agaricus armeniacus, lengyel őszibarackszínű csiperke, német sárgabarackszínű tarlógomba (~pikkelyes kalap: kalapos + -ús); pikkelyes bolyhozó, latin Agaricus vaccinus, lengyel Bedtka dziana (~plauskis plaukutris: plaukas + -utris); plauskis musmiris raudunis, lot. Agaricus rubens, Amanita rubescens, lenk. Vöröses légyölő galóca, szürke-vöröses kalapú, szürke, rozsdaszínű. Kpacnoeambiū naacmunounuks, ček. Sediwa muchomorka, vok. Rothlicher Bldtterschwamm (~galócás légyölő galóca: raudiinis + -unis, dab. rózsás légyölő galóca). A mai mikológiai botanikai nómenklatúrában a mellérendelő ir összetett terminusok meglehetősen ritkák. Jellemzőbbek azok a fajnevek, amelyekben a faji tagot melléknév fejezi ki. L. Ivinskis is főként ilyen típusú terminusokat használt. Következtetések L. Ivinskis a gombászati atlaszban bemutatott gombanemzetségek megnevezésére többnyire új szavakat alkotott. A szóképzés mindkét típusát használt- — a: képzésselbą ir összetétellel. A legtöbb új terminust L. Ivinskis a szuffixumos szóképzési módot alkalmazva alkotta. A gombanemzetségek neveit csak a litván nyelv ne produktív su képzőivel alkotta, például a -enis képzővel, de ir 56