„Varantieji ratai“

Jonas KLIMAVIČIUS Lietuvių kalbos institutas HAJTÓ KEREKEK A technikai terminológiában a hajtó és a hajtott szembeállításáról gondolkodva gyakran már a kezdetekkor két akadályba ütközünk: az egyik a litván nyelv, a másik az orosz nyelv, amellyel a litván műszaki terminológia a leghosszabb ideig állt kapcsolatban. Kažkodėl būtinai pradedama nuo automobilio, ir jo tekiniai (nebe terminas, nors dar 1959 m. PolŽ1 колесо – ratas, tekinis) užstoja visus technikos ratus. Taigi pradedama gerai: jei ne visurėgis (jo visi ratai/ašys/tiltai varantieji), tai vieni ratai/viena ašis/vienas tiltas yra varantieji. Kaip grindžiamas neveikiamojo dalyvio reikalingumas? Sukimo momentas nuo variklio kardanine pavara perduodamas porai ratų/ašiai/tiltui. Jie iš tikrųjų varomi, tai kodėl nevadinami varomaisiais? Tačiau tikslas – ne juos varyti, o visą automobilį. Nors pavaros patys varomi, jie automobilį varo, todėl ir vadinami varančiaisiais: Transmisija jungia variklį su v a r a n č i a i s i a i s r a t a i s LTE I 506. V a r a n č i ų j ų r a t ų s t u m i a m o j i j ė g a (...) p e r d u o d a m a v a r a n č i a - j a m t i l t u i ir toliau – rėmiui; todėl automobilis važiuoja VairV 144. Teoriškai šitie ratai yra varytuvai (traktoriaus – vikšrai, laivo, orlaivio – sraigtai). És mi a helyzet az autó többi kerekével? Ezeket a sebességváltó nem kapcsolja össze a hajtó kerekekkel. Ezért terminológiailag néha tagadó előtaggal nevezik meg őket: Azoknak az autóknak, amelyek kerékfelfüggesztése függő rendszerű, az első (n e m h a j t o t t) tengelyét kéttartós keresztmetszetű gerenda alkotja (...) VairV 147. A rájuk olykor alkalmazott hajtott elnevezés sem alaptalan: maga az autó, annak vonóereje mozgatja őket. Nem érdemes azonban túl messzemenő következtetéseket levonni abból, hogy egyes műszaki szótárakban nem szerepel a hajtott kerék kifejezés – ennek egészen irracionális okai is lehetnek. Például az ALPolŽ-ben még a hajtó kerék sem található meg, pedig szerepel benne a hajtott tengely (driving axle), valamint a hajtó fogaskerék (drive gear); a TechŽ-ben szintén nincs hajtó kerék, jóllehet szerepel benne a hajtó és hajtott tengely (ведущая и ведомая ось), valamint a hajtó és hajtott tengely (ведущий и ведомый вал); a PolŽ1 csupán 18 hajtókerék (бедущее колесо), bár szerepel benne a hajtó- és hajtott tengely, valamint a hajtó- és hajtott tengely. Fontosabb szempont, hogy a kerék a szakszótárakban nem feltétlenül az autó kerekét jelentheti; az autó tengelyei sem szükségképpen azok, amelyeken a kerekek forognak. A szótárakban természetesen gondosabban kell használni a műszaki fogalmakat, de még az AutoserŽ hajtó és hajtott kerék kifejezése sem mond semmi pontosat. Mostanra a nem hajtott kerekek és tengelyek megnevezésére egy másik forma is megjelent – pozitív tagú ellentétpárként: hajtókerék (12. 2), oroszul ведущее колесо, angolul driving wheel, németül Treib rad, Antriebsrad, franciául roue motrice, roue couplée ↔ szabadon gördülő kerék (12. 4), oroszul колесо свободного вращения, angolul free rolling wheel, németül Tragrad, franciául roue porteuse PAutŽ; hajtótengely (12. 6), oroszul ведущая ось, angolul driving axle, live axle, németül Tre ibachse, Antriebsachse, franciául essieu moteur ↔ szabad tengely (12. 8), oroszul свободная ось, angolul dead axle, németül Tragachse, franciául essieu porteur, essieu fou PAutŽ. Némi terminológiai hiányosságot jelent a szabadon gördülő kifejezés, akárcsak a szemantikailag nem teljesen egyértelmű szabad tengely. De megoldható. A megtévesztő orosz kerék jelentheti a fogaskereket is (bár létezik a fogaskerék és a fogaskerékkerék szó is), vagyis a litván fogaskerék (egyébként az angol wheel, a német Rad jelentése egyaránt kerék és fogaskerék, noha a fogaskerék angolul gear-wheel, németül pedig Zahnrad). Az orosz nyelvben az összetett terminus jelzőjét, a fogazott szót gyakran elhagyják, és helyette egyszerűen a kerék fölérendelt kifejezést használják; így a litván fordításokban is már nem fogaskerék, hanem egyszerűen kerék szerepel, majd később a nem fordításból származó szövegekben is, például: A kettős főhajtómű két fogaskerékpáron keresztül viszi át a forgást: az egyik párt 2 kúpfogaskerék, a másikat 2 hengeres fogaskerék alkotja (ábra). Kettős főhajtómű esetén az áttétel (a hajtó és a hajtott kerekek fordulatszámának aránya) nagyobb, LTE VIII 402. Az ábrán jól láthatók a fogaskerekek. És ugyanitt: Az egyszeres főhajtómű két kúpfogaskerékből áll: a kis hajtó fogaskerék forgatja a nagyot, ezért a kerekek lassabban forognak, mint a kardántengely, a forgatónyomaték pedig nagyobb, LTE VIII 402. Azt mondani, hogy a hajtó fogaskerék forgatja (LTE VIII 402), a motor forgatja <...> a kerekeket (LTE I 506) szemantikailag nagyon pontatlan: ha a hajt- 19 A hajtómű, az áttétel, a hajtószerkezet: ezek hajtanak, még ha forognak is (a kormány pedig kanyarodáskor forgatja a kerekeket). A hajtani jelentése 3. „működésre késztet (szerkezetekről)” (a gőz hajtja a gépeket, az elektromos hajtóerő) már 1954-ben szerepel a DŽ1-ban. Ez a jelentés az élő nyelvből (nyelvjárásból) ered – 1 hajtani 8. „működésre, mozgásra késztetni, forgatni, tolni (szerkezeteket)”: A víz mindenféle kereket forgat és a malomköveket hajtja Antašavà. A vízimalmot víz hajtja Ragainė. Aztán végül [ui] megjelentek a lóvontatásúak [cséplőgépek], lóval hajtottak Kārtėna. Az egyik [fújtató] széllel működött, egy olyan kerékkel Ylakiai. A motort elektromosság hajtja Kernavė(LKŽ XVIII 210). Még 1949-ben a TechŽ-ben kölcsönszói jelentés is szerepelt: ведущая ось – vedančioji ašis (nors ось ведущая – varančioji ašis), ведущий шкив – vedantysis skriemulys, ведомый шкив – Az 1968-as német–litván LRKŽ V „hajtani” 1. jelentését ilyen szókapcsolatok is szemléltetik: hajtómű, kerék – Triebwerk, -rad; hajtószíj, hajtótárcsa – Triebrie­men, -scheibe; hajtótengely, hajtómű – Triebackse, -werk. A német megfelelőkből kitűnik, hogy a varomasis itt „hajtó” jelentésű (ha ezek nem volnának, a köznyelv beszélője, különösen pedig a műszaki szakember, azt értené rajta, hogy „hajtott”). Ha figyelmen kívül hagyjuk a terminuspár ellentétét, akkor itt terminus sem marad. Ez csupán egy nyelvjárási mondat, amelyet az LKŽ XVIII 210 a „hajtani” 8. jelentéséhez közöl: Ott van [a] kis kerék zsinórja [azaz fonál] varomasis Kintai. Nem titok, hogy egyesek nagyon szeretik a passzív igeneveket erővel beemelni a terminológiába (javaslatuk: számítógépek, vezérelt rendszerek,...), noha a szakemberek erősen tiltakoznak ellenük. A leleményes javaslatokból nincs hiány. Íme, állítólag csak hajtott zsinór létezik, hajtó nincs, és éppen azt nevezik hajtó-nak, ami hajtott, ennélfogva az autó kerekei is, amelyek hajtanak, hajtottak kell legyenek. Ugyan kit érdekel, hogy ötven éven át hajtók voltak, ellentétpárjuk pedig a hajtott. Valójában a fonó a lábával hajtja a taposót – a pedál hajtja a kereket, a kerék hajtja a zsinórt, a zsinór a tárcsát, a tárcsával együtt pedig forog az orsó, és húzza a fonalat. Tehát a zsinórt a kerék hajtja, és a zsinór hajtja a tárcsát. Már szó esett róla, hogy az autó kerekeit is hajtás hajtja, és azok hajtják az autót, de a terminus: hajtók, mert ez fontosabb: ők végzik a legfontosabb műveletet – hajtják az autót. Ezekre a kerekekre kétféleképpen is tekinthetünk, de azokat is és az egész autót is szem előtt kell tartanunk. A fogalmak tudományos megnevezésekor, 20 azt a nézőpontot választjuk, amely az adott esetben releváns; ezt nem a nyelvészek, hanem a megnevezett dolog szakemberei választják ki. Még fontosabb, hogy a tudományos és műszaki terminológia nem házi barkácsmunka. Létezik úgynevezett népi terminológia, ám nincsenek népi vagy litván (sőt, žemaitiai) mechanikai alapelvek, illetve hajtás- és erőátviteli rendszerek – a terminusok fogalmi rendszerei nemzetköziek, akárcsak maga a tudomány. Egyébként a hajtott zsinór egyáltalán nem ellentétes a tudományos szemlélettel – épp ilyen a szíjhajtás PolŽ2 (ременный привод) hajtott szíj, bár ma már gyakrabban nevezik hajtószíjnak PolŽ2, VLAutŽ – oroszul приводной ремень PolŽ2, RPTechS, lengyelül pas napędowy (:napęd – pavara) RPTechS, németül Antriebsriemen (:Antrieb – pavara), Triebrie­men (:Trieb – pavara) PAutŽ, angolul drive [transmission] belt RAPolS, franciául courroie de commande [de transmission] RFPolS. Ez valamennyi nyelvben egytagú megnevezés. Ez azonban semmit sem mond a kéttagú fogalmi ellentétpárokról, amelyeket szintén valamennyi nyelvben megneveznek (bár léteznek a „hajtani” igétől eltérő motivációjú szinonimák is, de ezekben az esetekben is fennáll az ellentét): litvánul hajtó kerék ↔ hajtott kerék oroszul ведущее колесо ↔ ведомое колесо lengyelül koło napędzające ↔ koło napędzane koło napędowe koło czynne ↔ koło bierne németül hajtókerék ↔ hajtott kerék Treibrad, Triebrad angolul hajtókerék ↔ hajtott kerék franciául 1. hajtó kerék ↔ hajtott kerék roue menante ↔ roue commandée 2. (fogaskerék) engrenage moteur ↔ engrenage recepteur barbotin liet. varantysis velenas ↔ varomasis velenas rus. ведущий вал ↔ ведомый вал lenk. wał napędzający ↔ wał napędzany wał czynny ↔ wał bierny 21 vok. Antriebswelle ↔ Abtriebswelle Triebwelle angl. drive shaft ↔ driven shaft driving shaft pranc. arbre moteur arbre d’entraînement ↔ arbre entraîné arbre menant ↔ arbre mené arbre de commande ↔ arbre commandé (duomenys iš RPTechS, VLAutŽ, RAPolS, RFPolS). A többnyelvű autóipari terminológiában (PAutŽ) is következetesen megőrzik ezt a szembeállítást, bár az egyes terminusok változatosak: varantysis velenas ↔ varomasis velenas (72.10 ↔ 67.3), orosz ведущий вал ↔ ведомый вал, angol output [=input?! – J. K.] shaft ↔ output shaft, turbine shaft, runner, német Abtriebswelle [=Antriebswelle?! – J. K.] ↔ Abtriebswelle, francia arbre de sortie ↔ arbre récepteur, arbre de turbine; a vezérműszerkezet varantysis krumpliaratis ↔ varomasis krumpliaratis fogaskereke (31.5 ↔ 31.6), orosz ведущая шестерня ↔ ведомая шестерня, angol crankshaft timing gear (pinion) ↔ camshaft gear-wheel (driven), német Kurbelwellen-Zahnrad ↔ Nockenwellen-Zahnrad, francia pignon de distribution ↔ roue de distribution; hajtó tárcsa ↔ hajtott tárcsa (85.2 ↔ 85.8), orosz приводной раздвижной шкив ↔ приемный раздвижной шкив, angol driving pulley, primary pulley ↔ driven pulley // input pulley ↔ output pulley, német Antriebs-Riemenscheibe, treibende Riemenscheibe ↔ Abtriebs-Riemenscheibe, francia poulie motrice, variateur à dépression ↔ poulie réceptrice. A jelzők általánosított szembeállítása is megjelenik: hajtó ↔ hajtott (202.27 ↔ 202.28), orosz ведущий, приводной, движущий ↔ ведомый, приводимый, angol driving, actuating ↔ driven, német treibend (-es Organ) ↔ angetrieben (-es Organ), francia entraînant ↔ entraîne, actionne // menant ↔ mené, mis en marche, commandé. Az autó kerekeinek ellentéte nyilvánvaló, bár a második tagot egyelőre többféleképpen nevezik – nem hajtott, hajtott, szabadon gördülő kerekek. Még ha a hasonló fogalmi ellentét passzív tagját nem is nevezik meg terminussal, az aktív tag csak cselekvő melléknévi igenévvel fejezhető ki. Például nincs megnevezve a „tartó…” fogalma. 22 szerkezet”, hanem „ami tartja” – ez a tartószerkezet. A PAutŽ megnevezi a szembeállításokat: hajtókerék ↔ szabadon futó kerék, hajtott tengely ↔ szabad tengely. Bár az „inaktív híd” nincs megnevezve, az aktív megnevezése hajtóhíd (62.13), oroszul ведущий мост, angolul merev hajtótengely, németül starre Antriebsachse, franciául pont moteur. Tehát az autó hajtókerekei egy nagyobb rendszer részeként maradnak meg – a szembeállításnak terminológiai szempontból egyértelműnek kell lennie. Ha pedig nincs szembeállítás, sőt logikailag még csak nem is lehetséges, a terminológiában széles körben használatosak az általános jelentésű, szenvedő igenévi alakok, kivéve a cselekvés közvetlen végrehajtóit (ütköző részecske, hullócsillag,...). Rövidítések ALPolŽ – Novodvorskis A. Anglų–lietuvių kalbų politechninis žodynas. Vilnius, 1948. AutoservŽ – Orosz–litván nyelvű autószerviz-szakkifejezések szótára / Összeállította R. Lapinskas. Vilnius, 1989. DŽ₁ – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Vilnius, 1954. LKŽ – Lietuvių kalbos žodynas. Vilnius, 1997, T. 18. LRKŽ – A litván írott nyelv szótára. 5. köt. / Összeállította A. Senn’as és A. Salys. Heidelberg, 1968. LTE – Lietuviškoji tarybinė enciklopedija. Vilnius, 1976, T. 1. 1981, T. 8. PAutŽ – Ötnyelvű autóipari szakkifejezések szótára / Készítette R. Katalynaitė, A. Klibavičius, A. Kvietkauskas, R. Lapinskas, G. Paliulis. Vilnius, 1995. PolŽ₁ – Orosz–litván műszaki szótár / Szerkesztőbizottság: A. Novodvorskis (elnök), L. Kumpikas, J. Mikuckas, J. Stanaitis, S. Vasauskas, J. Vidmantas. Vilnius, 1959. PolŽ₂ – Rusų–lietuvių kalbų politechnikos žodynas / Sudarė G. Daugėla. Vilnius, 1984. RAPolS – Русско–английский политехнический словарь. Москва, 1980. RFPolS – Русско–французский политехнический словарь. Москва, 1980. RPTechS – Wielki słownik techniczny rosyjsko–polski. Москва – Warszawa, 1973. TechŽ – Novodvorskis A. Trumpas rusiškai–lietuviškas techninis žodynas. Kaunas, 1949. VairV – Klenikovas V., Iljinas N. Automobilis: Pirmos klasės vairuotojo vadovėlis. Vilnius, 1976. VLAutŽ – Žitkutė A. Német–litván, litván–német autóipari szakkifejezések szótára. Vilnius, 1996. A számjegyek az éveket, a köteteket (római számokkal) és az oldalakat jelölik. 23 HAJTÓKEREKEK (DRIVE WHEELS) Összefoglalás A jármű hajtott kerekeinek litván elnevezése aktív melléknévi igenevet tartalmaz. Az autó varantieji ratai (hajtott kerekek) elnevezése lényegi jellemzőjükből ered: hajtják (varo) az autót. Más szempontból „varomieji”-nek nevezik őket, vagyis passzív melléknévi igenévvel alkotott szókapcsolattal lehetne leírni őket, mivel a sebességváltó hajtja őket. A tudományos névadásban a lényegi, aktuális jellemzőt választják. Ezt pedig nem nyelvészek, hanem az adott szakterület szakemberei választják ki. A tudományos és műszaki terminológia nem háztartási kérdés. A fogalmi rendszerek nemzetköziek. A „varantysis” ↔ „varomasis” binomiális szembeállítása az olyan páros rendszerek esetében, mint a kerekek, a hidak, a tengelyek, továbbá a fogaskerekek, a szíjtárcsák és a tengelyek, minden nyelv terminológiájában jelen van. Még azokban az esetekben is, amikor a passzív tagot nem nevezik meg, az aktív tagot aktív melléknévi igenévvel nevezik meg (tartószerkezet). Jonas KLIMAVIČIUS Lietuvių kalbos institutas Antakalnio g. 6 LT-2055, Vilnius Beérkezett: 2000. 10. 10. 24