scieee AI-readable full text Open interactive document viewer

Keletas pastabų apie sistematikos terminiją

Kazimieras Gaivenis

Full text

VITÁK, JAVASLATOK NÉHÁNY MEGJEGYZÉS A RENDSZERTANI TERMINOLÓGIÁRÓL A nagy „Litván nyelv szótárában” (a továbbiakban — LKŽ) sem a karalystė, sem a karalija szócikknél nem találjuk meg az élővilág legmagasabb szintű fő taxonjának elnevezését. A „Mai litván nyelv szótárában” (a továbbiakban — DŽ) a karalystė szócikknél a harmadik — átv. —jelentés, „Olyan terület, ahol valami uralkodik, dominál” mellett találunk egy szemléltető példát: grybų karalystė, de azt nem rendszertani terminusként közli. Egyes botanikusok ezt a taxont a karalystė terminussal nevezik AAS 17, mások pedig — karalija G 170. A gyakoribb és régebb óta használatos terminus a — karalystė. Ezt kellene normatívnak tekinteni. Ezenkívül néha a köztes taxonokat is helytelenül nevezik meg, például: antkaralystė (Superregnum) és pokaralystė (Subregnum). Helyesen: antkaralystis és pokaralystis. Einigen Taxonnamen sind sowohl spezielle lateinische als auch litauische Suffixe eigen. Beispielsweise wird zur Benennung von Pflanzenabteilungen das litauische Suffix -ūnai (lat. -phyta), für Klassen -ainiai (lat. -opsida), für Ordnungen -iečiai (lat. -ales) und für Familien -iniai (lat. -aceae) verwendet. Bei ihrer Verwendung besteht jedoch noch nicht die erforderliche Konsequenz. So wird zur Benennung von Pflanzenordnungen neben dem Suffix -iečiai auch das Kompositum -žiedžiai verwendet. Die Benennungen von Varietäten und Sorten weisen Schwankungen auf. Solche Uneinheitlichkeiten könnten nur die Fachleute der jeweiligen Bereiche gemeinsam mit den Terminologen beseitigen. Im Folgenden werden wir einige von uns festgestellte Unstimmigkeiten bei der Bildung und Verwendung von Termini in diesem Bereich erörtern. 1. Die Terminologie der Entomologie ist noch nicht gefestigt Tettigonia viridissima! Tettigonia viridissima! Ő maga sem tudja, hogy a neve ilyen — évszázadokon át —, Kiálts, amennyit csak akarsz a réten vagy a pusztaságban — senki Sem válaszol sem latinul, sem litvánul, sem halála után. S. Jonauskas: „A zöld szöcske” 138 Az idézett versben a költő mintha a szöcske latin nevével játszana. Hasonlóképpen írnak azonban a „Litvánia faunája” című akadémiai műben is (I, V., 1995), például: „Csak Litvánia tengerpartján találhatók halofil bogarak. Ezek olyan fajok, amelyek alkalmazkodtak a sós talajban való élethez (pl. Cicindela maritima, Dyschirius obscurus, D. impunatipennis, Bembidion pallidipenne, Pogonus chalceus, Dicheirotrichus rufithorax, Cercyon litoralis, Aegiala arenacia, Coccinella undecimpunctata, Phyllon gibbus)” (24. o.). Csakhogy ez már nem költői szellemeskedés, hanem — tudományos elnevezés. De miért nem használják a litván terminusokat? Hiszen ugyanabban a műben később sok említett bogarat már litvánul neveznek meg, pl. : Cicindela —šoklys, Dischirius —nykštukžygis, Bembidion —barzdukžygis, Dicheirotrichus rufithorax —rudakrūtinis žygis, Cercyon —puvėsinukas, Aegiala arenaria —kopinis mėšlavabalis, Coccinella —boružė, Phylan gibbus —pajūrinis juodvabalis és stb. E példákból látjuk, hogy az entomológusok számára a latin professzionalizmusok kényelmesebbek, a tudományos irodalomban gyakran kizárólag ezeket használják. A litván entomológiai terminológiát jelentősen rendezték S. Pileckis professzor könyveinek, valamint a „Lietuvos fauna” című akadémiai műnek a kiadásával. A rendezett kiadványokban azonban még mindig előfordulnak javításra szoruló esetek. Vegyünk például két terminust: ūsuotiškasis juodvabalis (Upis ceramboides L.) és ūsuotiškasis dulkiagraužis (Pseudocistela ceramboides) LF II 63, 66. Van továbbá egy bogárcsalád, az ūsuočiai (Cerambycidae) LF II 87. A litván nyelvben nem létezik az ūsuotiškas melléknév. A rovarászok ezt a hasonlóságot kifejező -iškas képző felhasználásával alkotják meg. Vagyis az Upis ceramboides egy ūsuotisra hasonlító fekete bogár. Hasonlóképpen motivált a krypūnėliškasis juodvabalis (Crypticus guisguilius L.) terminus is — egy krypūnėlįre hasonlító fekete bogár. Ugyanakkor ugyanennek a taxonnak a kailiavabalinis juodvabalis (Cylindrinotus dermestoides) terminusa, bár ugyanilyen motivációjú, már az -inis képzővel alakult. A probléma itt csekély: az -inis képzős melléknevek is kifejezhetnek hasonlóságot. P. Kniūkšta nyelvész, aki alaposan kutatta az -inis képzős mellékneveket, ezt írja: „Az -iškas és -inis képzős melléknevek szinonim volta, amint azt már említettük, amikor a hasonlóságot kifejező melléknevekről beszéltünk, jelentésbeli különbségekkel jár. Az -iškas képzős melléknevek a jellegzetes tulajdonságot jelölő minőségi jelentéssel bírnak, míg az -inis képzősek a dolgok fajtáját jelölik” PB 183. Ezért a faj megnevezésére ebben az esetben az -inis toldalék lenne alkalmasabb, de ezzel a toldalékkal az entomológiai terminológiában más motivációjú faji terminusokat képeznek, például: kinivarpinis krypūnėlis (Paromalus parallelipipedus), pjūklelinis vaisiastraublis (Curculio crux) stb. Itt nem a hasonlóság, hanem a közös 139 életmód és táplálkozás jelentése van megadva. Mivel a hasonlóság kifejezésére e szakterület terminológiájában az -iškas toldalékot más esetekben is használják (például kiaušiniškoji dusia (Hyphydrus ovatus L.), rutuliškasis kūdravabalis (Coelostoma orbiculare) stb.), ezért az -inis toldalékot ebben a jelentésben nem kellene használni. Az -iškas toldalékos faji mellékneveket azonban főnevesíteni kell, például: kriaušiškas (=kriaušiškasis) šliužažygis (Cychrus ceraboides L.), gaubliškas (=gaubliškasis) kerpvabalis (Amphicyllis globiformis) stb. Ez a köznyelvi norma terminológiai változata lenne. Kifogásolható terminusok a juostuotoji prūdadusia (Porhydrus lineatus) és a paprastoji naradusia (Scarodytes halensis). Az egyik dolog a prūdas szó használhatatlansága, a másik pedig az, hogy az összetett szó végződésének nem -ia, hanem -ė kellene lennie (vö. paprastoji kūdradusė —Graptodytes granularis L.). Egyáltalán nem világos, mihez kellene kapcsolni a naradusia összetett szó első tagját. A bogarak nevei néha túlságosan nehézkes képzésűek, például: rausiavabališkasis urvavabalis (Nemadus colonoides) és hasonlók. Sokkal egyszerűbb lenne ezt a bogarat például így nevezni: rausiavabališkasis urvūnėlis. A Briaunavabaliai (Micropeplidae) családot a briauniliai kifejezéssel lehetne nevezni. Különösen ügyelni kellene a nemzetségnevek egyszerűségére. Akkor a fajnevek is egyszerűbbek lennének. 2. A növénynevek torzításai Légy elnéző és jó a Virágzó búilisszal, Ki még mindig nem tanulta meg Latin nevét, Musca domestica! A. Nyka-Niliūnas „Musei“ Minden növény és növényke már tudja a latin nevét. Ezt K. Linné és tanítványai tanították meg nekik. Csak a litván nevek hiányoznak még mindig, vagy eltorzítják őket. Például a „FLOREXLIT PAVASARIS 1998” reklámjában a lenktažiedis trimičius (Salpiglossis sinuata) nevű virág a 140 lenktažiedis trinyčius nevet kapta. Ilyen név sem az LKŽ-ben, sem az LBŽ-ben nem szerepel, amelyekben nemcsak tudományos, hanem a növények tájnyelvi nevei is megtalálhatók. Úgy véljük, hogy ez a hibás, alkalmi terminus sajtóhibából keletkezett. Vagy itt egy másik példa. A nagyon díszesen és gondosan kiadott „Sodo gėlės” (V., 1996) című könyvben a virgininė kalabarpuprė (Physostegia virginiana) terminust találjuk. A könyv mutatójában kijavítják: virgininė kalabarpupė. És még mindig nem jó. A Physostegia pūstatauris, a Physostigma pedig kalabarpupė. Vagyis két teljesen különböző növényt kevertek össze. A litván nevük is, mondhatni, teljesen használhatatlan. A pūstatauris csak azért hagyható meg, mert szerepelt az LBŽ-ben, a kalabarpupė helyett pedig jobb lenne a litván pupuėlė szó. A litván növényneveket kellene előnyben részesíteni. Például jelenleg a čėras és az eleboras terminusok versengenek egymással. Ez egy nagyon korán virágzó, de mérgező növény neve. Az első terminust J. Pabrėža használta, de az LKŽ keresztjel nélkül közli (vagyis használhatóként), a második pedig görög eredetű, latinosított Helleborus-- terminus. J. Pabrėža terminusát nem kellene elfelejteni. Néhány latin jövevényszó nehezen ejthető ki, és még csak nem is hasonlít a növénynevekre. Így például a szépen kiadott „Kambarinės gėlės” (V., 1997) című könyvben elégtelenül litvánosított növényneveket találunk. Az egyik ilyen név — veltheimija (Veltheilmia- ). Új szóval pluoštažiėdėnek lehetne nevezni, mivel virágzata sok apró, harang alakú virágból áll. Furcsa virágnevek: nidularijus, pteris, šaflera. Az első virágot lapokė szónak lehetne nevezni, mert levelei mutatósak. A második virágot papartūnas neologizmussal nevezhetnénk meg, mivel „nemzetségébe mintegy 280 lombhullató, félig örökzöld és örökzöld páfrányfaj tartozik” KG 221. A harmadik virág megnevezésére alkalmas lehetne a šakotė neologizmus, mivel szárára nagyon jellemző az elágazás. A litván neologizmusokat a jövevényszavak mellett lehetne használni, hogy idővel meghonosodjanak e szakterület nomenklatúrájában. Néhány szabadföldi vagy szobanövényként termesztett virág jövevényneveit pontatlanul írják vagy helytelenül ragozzák. Például a Peruból és Ecuadorból származó, kellemes illatú virágot kvapnusis elijotropas (Heliotropium arborescens) SG 86 terminussal nevezik meg. Helyesen: kvapnusis 141 heliotropas, mivel virágai a nap felé fordulnak, amelyet görögül helios szónak neveznek. A sziklakert egyik virágát etijonema (Aethionema) szóval nevezik meg SG 100. Helyesen: etionema. Leggyakrabban csak egy faja termesztett — a nagyvirágú etionema (Aethionema grandiflora). A kecses virágzatú évelő prérivirágot összetett terminussal varpotosis lijatrisnak (Liatris spicata) SG 155 nevezik. A helyes terminusnak liatrisnak kell lennie. Hasonlóan pontatlanul írják a szívlevelű tijarėlė (Tiarella cordifolia) terminust is. Helyesen: szívlevelű tiarelė. Az alacsony termetű szobapáfrányt kölcsönzött terminussal adijantasnak (Adiantum) KG 130 nevezik. Helyesen: adiantas. Azok a szobanövényként tartott pálmák, amelyek levelei nagyon eredetiek, a végükön mintha kócosak lennének, a karijota (Caryota) KG 150 elnevezést viselik. Ezt a terminust is j nélkül kell írni, mégpedig: karióta. A fordításban megjelent könyvekben néhány távoli vidékekről származó növény neve lefordítatlanul marad, mivel nincs litván megfelelője, pl. : Adenium obesum, Beaucarnea recurvata, Exacum affine, Jatropha podagrica, Medinilla magnifica és mások (KAE 126). A szakemberekkel konzultálva a fordítók új elnevezéseket is javasolhatnának ezek megnevezésére, annál is inkább, mert egyes említett virágok megkülönböztető jegyei nagyon feltűnőek. Például az Adenium obesum növényt tuklioji stiebūnė terminussal lehetne nevezni, mivel a szára nagyon vastag, egy fa törzsére hasonlít. Az agávéfélék családjába tartozó, Mexikóból származó Beaucarnea recurvata növényt lenktaldapé agavūnė összetett terminussal lehetne nevezni. A kellemes illatú szobanövény, az Exaccum affine megnevezésére megfelelhetne az enėrginė žiedūnėlė új elnevezés, mivel nagyon bőségesen virágzik apró virágokkal, gyógyítja a depressziót és aktiválja a tüdőt. Más esetekben a növények latin neveit akkor sem fordítják le, ha a megfelelő litván terminusokat ugyanabban a könyvben használják. Például a kerti körömvirágot (Calendula officinalis) „az Ageratum, Salvia farinacea, Tagetes, Delphinium, Heliopsis, Rudbeckia, Calamagrostis növényekkel ajánlatos társítani” SG 82. Ugyanott, a szöveg más helyein az Ageratumot žydrūnuként, a Salvia farinaceát lisztes zsályaként, a Delphiniumot — pentiniumként, a Heliopsist — napfűként, a Rudbeckiát — rudbekiaként, a Calamagrostist — lendrūnuként nevezik. A terminusok használatának ilyen következetlensége elfogadhatatlan. Egyébként a virágfajták neveit nem fordítják le. 142 RÖVIDÍTÉSEK AAS Galinis V. Aukštesniųjų augalų sistematika, Vilnius, 1984. DŽ Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, Vilnius, 1993. G Urbonas V. Grybai, Vilnius, 1986. KAE Hoffmann E. K. Kambarinių augalų energija, Vilnius, 2000. KG Szobanövények, Vilnius, 1997. LF Litvánia faunája. Bogarak 1, 2, Vilnius, 1995, 1997. LBŽ Litván botanikai szótár. Szerk. J. Dagys. Kaunas, 1938. LKŽ Litván nyelv szótára 5, Vilnius, 1959. PB Kniūkšta P. A -inis képzővel képzett melléknevek, Vilnius, 1976. SG Hertlé B., Kyrmejeris P., Nikig M. Kerti virágok, Vilnius, 1995. Kazimieras GAIVENIS Kazimieras GAIVENIS Beérkezett: 2001. 06. 10. Litván Nyelvi Intézet Antakalnio g. 6, 2055 Vilnius E-mail: [email protected] 143