scieee AI-readable full text Open interactive document viewer

Lauryno Ivinskio mineralogijos naujadarai

Albina Auksoriūtė

Full text

Albina AUKSORIŪTĖ Litván Nyelvi Intézet LAURYNAS IVINSKIS MINERALÓGIAI NEOLOGIZMUSAI Lauryno Ivinskio (1810–1881), vieno iš pirmųjų XIX a. lietuviškų gamtos mokslų terminų kūrėjų, botanikos ir mikologijos terminai jau šiek tiek nagrinėti1, o šiame straipsnyje aptariami L. Ivinskio sudaryti mineralų pavadinimai. L. Ivinskis a „Prigimtūmenė” kézirat első részében közölte az ásványtani terminusokat. Amint arról már szó esett2, az említett tudományos mű első részének két változata maradt fenn: a Litván Irodalmi és Folklórintézet könyvtárának kézirattárában őrzött „Žemėtros”, valamint a krakkói Lengyel Tudományos Akadémia könyvtárának kézirattárában őrzött „Žemėmina”. A két kézirat fő részei, amelyek az élettelen természetet írják le, szinte semmiben sem különböznek, ezért a cikkben tárgyalt ásványnevek a Vilniusban őrzött kéziratból származnak. A „Žemėtrų” leírásakor L. Ivinskis több mint 400 földrajzi és ásványtani terminust közölt, minden litván terminus mellett latin, sok esetben lengyel és német megfelelőket adva meg, például: bōraksas, lat. Chrysocolla, lengy. Borax, ném. Der Borax Pr 36; sidābras, lat. Argentum, lengy. Srébro, ném. Das Silber Pr 37. Az említett részben L. Ivins- 1 Lásd J a n k e v i č i u s K., J a n k e v i č i e n ė R. Néhány új adat L. Ivinskis munkásságáról a litván botanikai terminológia terén. – Botanikos klausi-mai 2, Vilnius, 1962, 151–163; A u k s o r i ū t ė A. L. Ivinskis „Prigimtūmenė” című művének taxonnevei. – Terminologija 2, Vilnius, 1995, 58–65; A u k s o r i ū t ė A. Laurynas Ivinskis „Prigimtūmenė” című művének rendszertani kategórianevei. – Lauryno Ivins-kio kalendoriaus 150-mečiui: Straipsniai ir dokumentai, Vilnius, 1997, 33–39; J a n-k e v i č i e n ė R. Laurynas Ivinskis – a növénynevek litván megalkotója. – Lauryno Ivinskio kalendoriaus 150-mečiui: Straipsniai ir dokumentai, Vilnius, 1997, 40–46; A u k s o r i ū t ė A. L. Ivinskis mikológiai terminusai. – Terminologija 7, Vilnius, 2000, 48–58. 2 Lásd A u k s o r i ū t ė A. Laurynas Ivinskis kéziratai Krakkóban. – Terminolo-gija 5, Vilnius, 1998, 102–110; A u k s o r i ū t ė A. Laurynas Ivinskis terminológiai hagyatéka. – Lietuvių kalbotyros klausimai 40, Vilnius, 1998, 32–40. 95 Az általa közölt neologizmusok e rész összes tárgyalt terminusának több mint egyötödét teszik ki. L. Ivinskis alkotta ásványnevek többsége szerepel a „Lietuvių kalbos žodynas” című szótárban, azzal az egyetlen megjegyzéssel, hogy a szó L. Ivinskis írásaiból származik. Ha összevetjük az LKŽ-ben közölt ásványneveket a „Prigimtūmenė” első részének terminusaival, világossá válik, hogy az LKŽ-be felvett L. Ivinskis-féle ásványnevek éppen ebből a művéből származnak. L. Ivinskis neologizmusainak valamivel több mint felét származékok, a fennmaradó részt pedig összetételek alkotják. A származékok csoportjában a képzővel alkotott származékok vannak túlsúlyban: ezek négyötödöt tesznek ki. Az előtagos és a végződéses származékok együttesen az összes származék mindössze egyötödét alkotják. Képzett alakok képzőkkel L. Ivinskis az ásványok megnevezésére leggyakrabban az -enis, -enė képzőt használta. A képző -enis változatával 16 származékot alkotott, például: dervenis ~ derwēnis3, lat. Porphyrites piceus, Picites seu Lapis piceus, lengy. Smotowiec, ném. Pechstein Pr 22 (: gyanta), vö. porfyritai ChTŽ; jakšenis ~ jakšēnis, lat. Axinites rhomboides, lengy. Axynit, ném. Axinit Pr 18 (: jakšis „fejsze“ LKŽ IV), e származék motivációja és alapja megváltozott (lat. axinites; gör. axon „tengely“), vö. aksinitas ChTŽ; popierenis ~ popierēnis vagy kalnakimštis, lat. Asbestus papyraceus vel suberosus, ném. Der Papierasbest oder Bergkork Pr 25 (: papír), vö. asbestas ChTŽ; ratenis ~ ratēnis, lat. Actinotus, lengy. Promieniec, ném. Der Strahlstein Pr 24 (: kerék), vö.? aktinolitas ChTŽ; rievenis ~ riewēnis, lat. Stearochalyx, lengy. Dolomit, ném. Der Dolomit Pr 31 (: barázda), vö. rievėnis I „dolomit“ LKŽ XI; sviestenis ~ swiestēnis, lat. Alumen butyraceum, lengy. Masło górne, ném. Bergbutter Pr 36 (: vaj), vö.? aliūnitas ChTŽ; taukenis ~ taukēnis, lat. Oreostear, lengy. Talkowiec, ném. Der Talk Pr 28 (: zsír), vö. 1 táłkas DŽ, NdŽ, TŽŽ, MedŽ 531, LTE VII 275; Ser „nagyon puha, zsíros ásvány – vizes magnézium-szilikát, amelyet az orvostudományban, a kozmetikában és a technikában használnak“ LKŽ XV; 3 Először a köznyelvi alakra átírt terminusok szerepelnek, a tilde után pedig a litván elnevezések és más nyelvű megfelelőik, úgy, ahogyan L. Ivinskis írta őket. 4A rövidítések a „Lietuvių kalbos žodynas” alapján szerepelnek (I – Ivinskis). 96 gáz halmazállapotú magnézium-szilikát, amelyet az orvostudományban, a kozmetikában és a technikában használnak“ LKŽ XV; titnagenis ~ titnagenis, lat. Schistus Lydius, lengy. Kamień Łydiski, ném. Kieselschiefer Pr 5 (: kovakő), vö. titnagenis I „kovapala“ LKŽ XVI és másutt. E képző két származékát L. Ivinskis alkotta, alapszóként saját maga által képzett származékokat véve, például: palakštenis ~ palakštėnis, lat. Atizoës Lepidolithus, lengy. Lepidolit, ném. Lepidolith Pr 26–27 (: pàlakštzis arba palakstis, lat. Atizoës micans Pr 26), vö. lepidolitas ChTŽ; rašmenis ~ razsmenis, lat. Schistus tabularis, lengy. Łupek pisarski Pr 4 (: raszmuo, lat. Graphites Pr 17). A -enis képzős további származékok alapszavai nem teljesen világosak, például: plostenis ~ plostėnis, lat. Hydrargyrus argent osus, lengy. Amalgama, ném. Das Amalgam Pr 37 (: plostekė? lásd plostėkė 1) [K], Jn (Kv), J „szilánk, forgács“. 2) J „lap“. 3) J, Vdk „szeletke“ LKŽ X; ebben az esetben dezintegráció történhetett – az alapszó képzője maradt el), vö. amalgamà „fém higanyban oldva“ ChTŽ; tirptenis ~ tirptenis, lat. Basanites columnaris, lengy. Bazalt, ném. Basalt Pr 7 (: olvadni), vö. bazáltas ChTŽ; ebben a származékban az L. Ivinskis a képző előtti t mássalhangzót feltehetőleg az infinitívuszi képzőből vagy más alaptövekből vette, például: swiestėnis, palakštėnis, mivel a képző és a tővégi hang találkozásánál álló azonos mássalhangzó elrejthette a képzőhatárokat, és L. Ivinskis ebben az esetben úgy vélhette, hogy t-t tartalmazó képzővel van dolga. Az -enė képzőváltozattal L. Ivinskis mindössze néhány származékot adott meg, például: paskandenė ~ paskandenė, lat. Diluvialis, lengy. Pokłady napływowe, ném. Fluthland (uolas pasidariusęs nuog paskandos metu) Pr 7 (: árvíz, lásd LKŽ IX); sanpuvenė ~ sąnpuwėné, lat. Stagnigena, ném. Tertiär oder Molassegebirge Pr 6–7 (: posvány); vyšnenė ~ wiśznenė, lat. Ceremium, lengy. Kamień Ceresowy, ném. Cerinstein Pr 42 (: meggy); žemčiūgenė ~ žemčziugenė, lat. Atizoës Margarites, lengy. Margaryt albo perłowiec, ném. Der Perlglimmer Pr 27 (: žemčiūgas „gyöngy“). L. Ivinskis kevés ásványelnevezésre szolgáló, más képzőkkel alkotott származékot adott meg. Néhány képzőből mindössze három vagy két származékot találtak, például: -ėtras: akėtras ~ akietras, lat. Phlegraeus pyropoecilödes, lengy. Trachit, ném. Trachyt Pr 7 (: szem), vö. trachitas „egyenetlen szemcséjű szerkezetű, likacsos kiömlési kőzet“ ChTŽ; skylėtras ~ skiliėtras, lat. Calx 97 mésztufa, lengy. mésztufa, ném. mésztufa Pr 30 (: skyle), vö. skilietras LMD (I) geol. „meszes tufa” LKŽ XII, tūfas „vulkáni eredetű könnyű, lyukacsos kőzet” ChTŽ; zöldkő, lat. Atizoēs Chloauges, lengy. Chloryt, ném. A klorit Pr 27 (: zöld), vö. klorit ChTŽ. A -ėtras képzőt L. Ivinskis sajátos, egyéni képzőjének kell tekintenünk; úgy tűnik, kedvelte, és vele nemcsak ezeket az ásványneveket, hanem a már említett általános ásványtani megnevezést – žemėtros (: žemė + -ėtros) – és néhány növénynevet is alkotott, például: ankštėtras ~ankšztietras, lat. Lomentaria Pr 93; buožėtras ~bužietras, lat. Cephalotrichum Pr 53; kaišėtras ~kajšzietras, lat. Naematella stb. -menis: baltmenis ~baltmenis, lat. Astroites foliatus, lengy. Albit, ném. Albit Pr 22–23 (: fehér), vö. albit ChTŽ; pilkmenis ~pilkmenis, lat. Grammatikas griseus, lengy. Coizitis (Zoisit), Pr 23 (: szürke), vö. coizit ChTŽ. A -menis képző meglehetősen ritka, és rendszerint csak a nyelvjárásokban ismert, L. Ivinskis új alkotásaiban azonban gyakran előfordul. -mina: gelžmina ~gelžmina, lat. Metalla, lengy. ércek, fémek, ném. a fémek Pr 36 (: vas; lásd DünŽ), vö. gelžmena I neol. „fém” LKŽ III; šarmina ~szārmina, lat. Natrum, lengy. Natron, ném. ásványi alkáli Pr 36 (: lúg), szinonimákat is közöl: közönségesen szódának vagy miltenának nevezik Pr 36, vö. nátrium ChTŽ. A -mina képző a -mena képző žemaitiai változata5. -ainis: mielainis ~mièlajnis, lat. Cyanoïdes pseudo-sapphirus, Cyanites, lengy. Cyanit, ném. Cyanit oder Disthen Pr 23 (: kréta, lásd 1 mielas 1) SD 59, [K], Kv, Rt, J. Jabl „gipsz, mészkő”. 2) Kos 48, SD 113, J „kréta” LKŽ VIII); ragainis ~ragājnis, lat. Silex corneus, lengy. Rogowiec, ném. Hornstein Pr 21 (: szikla), vö. 1 ragainis I, D޹ „hegyvidéki kőzet – agyagos kőzetek, gránit és más anyagok keveréke” LKŽ XI. -einis: ledeinis ~ledejnīs, lat. Coagulum saxeum, lengy. Kryolit, ném. a kriolit Pr 35 (: jég), vö. kriolit ChTŽ; lapeinis ~lapejnis, lat. Actinotus virgulatus, Anthophyllites, lengy. Antophyllit, ném. Anthophyllit Pr 24 (: levél), vö. antofillit ChTŽ. 5 Žr. Grinaveckis V. Lietuvių tarmės: Fonetika. Morfologija, Vilnius, 1991, 16; Vitkauskas V. Lietuvių kalbos tarmių morfoneminiai reiškiniai ir jų svyravimas: Habilitacinis darbas, Vilnius, 1999, 44–45. 98 Néhány képzővel alkotott ásványelnevezésből csak egy-egy adat került elő, például: -eitis: lašineitis ~ lašžinėjtis, latinul Steatites communis, lengyelül Steatyt czyli stoninieć, németül Der Speckstein Pr 29 (: lašiniai), vö. steatitas ChTŽ. Ahogy P. Skardžius írta, az -eita- képző nagyon ritka; leggyakrabban az -ietis képzős származékok használatosak, de vannak -ei- képzős származékok is, amelyekben a képző még nem alakult át -ie-vé⁶. -ėtis: molėtis ~ molėjtis, latinul Schistus argillaceus, lengyelül Lupek gliniany miękki, németül Schieferthon Pr 26 (: molis). Nyelvünkben ebből a képzőből szintén kevés származék van, és szinte mindegyik – ahogy ebben az esetben is – képzésileg főnevekkel hozható kapcsolatba. -ininkas: stiklininkas ~ stiklininkas vagy atgires, latinul Antimonium, lengyelül Antymon, németül Spiesglanzmetall Pr 40 (: stiklas), vö. 1 stiklininkas (-inykas Kos 122). 2) Kos 122, I, J, NdŽ „arzén” LKŽ XIII; lengyelül antymon – vegy. „antimon”. E képzővel alkotott származékok többnyire személyeket neveznek meg, különféle élettelen tárgyak elnevezésére – mint ebben az esetben – ritkábban használatos. -ūnas: ragūnas ~ ragūnas bazaltos, latinul Actinotus basaniticus, lengyelül Rogowiec bazaltowy, németül Die basaltartige Hornblende Pr 24 (: ragas). -uonis: baltuonis ~ baltuōnis, latinul Oritis alcalinus, Leucites, lengyelül Leucyt, németül Der Leucit Pr 23 (: baltas), vö. baltuonis I „ilyen ásvány, leucit” LKŽ I. -oklis: smirdoklis ~ smirdoklis, latinul Dysodes, Lapis suis, lengyelül Kamień śmierdzący, németül Der Stinkstein Pr 31 (: smirda). -muo: rašmuo ~ rašmuo, latinul Graphites, lengyelül Ołówek, németül Graphit, Reissblei Pr 17 (: rašė), vö. grafitas „a hexagonális rendszer kristályos szénmódosulata” ChTŽ. -snis: tirpsnis ~ tirpsnis, latinul Rvax, lengyelül Lawa, németül Lava Pr 7 (: tirpo), a magyarázat így szerepel: isztirpitas o užszałuses uolas Pr 7, vö. tirpsnis I „láva” LKŽ XVI. A -enis, -ėtras, -mina, -ainis, -einis, -eitis, -ėtis, -ininkas és a -ūnas képzős származékok alapszavai többnyire főnevek, 6 Skardžius P. Rinktiniai raštai: Lietuvių kalbos žodžių daryba 1, Vilnius, 1996, 360–361. 99 A -menis, -uonis képzős származékok melléknevek, a -oklis, -muo és -šnis képzős származékok alapszavai pedig igealakok; így az ásványok megnevezésére szolgáló képzős származékok többsége főnevekből, ritkábban melléknevekből és igékből keletkezett. Előtagos származékok L. Ivinskis az ásványok megnevezésére mindössze néhány előtagos származékot alkotott. Ezek a pa-, pro-, san- előtagokkal jöttek létre, például: pa-: paanglenis ~ paanglenis, lat. Caementum carbonaceum, ném. Keupersandstein Pr 6 (: anglenis, lat. Carbonicums Pr I Kr 11); palakštis ~ pàtakšztis vagy palàkštis, lat. Atizoës micans, lengy. Mìka, ném. Der Glimmer Pr 26 (: lakštas), vö. palakštis I, lásd palakštė LKŽ IX, pàlakštė Šts „érckő, érckő lapocskája, kőben levő lapocska” LKŽ IX. pro-: prokalkis ~ pròkalkis, lat. Lychnites versicolor, lengy. Wapień przechodowy, ném. Uebergangskalkstein Pr 5 (: kalkis), vö. prókalkis I „kalkakmenis“ LKŽ X; prorievis ~ pròrievis, lat. Schistus transitorius, lengy. Łupek przechodni, ném. Uebergangsschiefer Pr 5 (: rievė), vö. prórievis I „skalūnas (?)“ LKŽ X. san-: sankuolis ~ sánkuolis, lat. Bary lithus lamelliformis, lengy. Spat ciężki, ném. Schwerspath Pr 34 (: kūlys). L. Ivinskis ehhez a származékhoz alapszóként a žemaitė nyelvjárási kūlys szót vette, a származékban írt uo pedig hipernormalizmus, vö. kūlis DŽ, BŽ 195, Š, kūlyš Pp, Krkl, Lž; IM 1858, 46, Kos 121 „kő“ LKŽ VI. L. Ivinskis valamennyi prefixummal képzett származékának jellegzetes végződése a prefixumos főnevekre jellemző -is. Amint a bemutatott példákból látható, L. Ivinskis nemcsak a mai köznyelvi és terminológiai szóalkotás legproduktívabb prefixumával, a pa--val, hanem a származékokban jóval ritkábban előforduló pro- és san- prefixumokkal is alkotott új szavakat. Ez azt mutatja, hogy L. Ivinskis a prefixumos neologizmusok megalkotásakor sem kerülte a meglehetősen ritka szóalkotási formánsokat. Egy elnevezés előtaggal és képzővel együttesen jött létre: pro- + fehér + -mispròbaltmis, lat. Oritis leucitoïdes, lengy. Pro-leucyt, ném. Anal-zim Pr 23 (pro- + baltas + -mis). 100 Képzőképzés végződéssel A „Prigimtūmenė” első részében L. Ivinskis a képzés harmadik módját – a végződéssel való képzést – mindössze két elnevezés megalkotására használta: girnis ~ girnis, lat. Pyropoecilos foliaceus, lengy. Gnejs, ném. Gneuss Pr 3 (: girna), vö. gneišas „putnagból, kvarcból és más ásványokból kialakult, metamorf, sávos (gneiszes) szerkezetű kőzet” ChTŽ; trąšis ~ trąnšis, lat. Chromium, lengy. Chrom, Nadelerz Pr 42 (: trąšus „tömör, sűrű”), vö. chrōmas ChTŽ. Mindkét neologizmus az -is végződésű névszói képzők származéka. L. Ivinskis az -is végződés egyik legtermékenyebb típusát használta, alapszóként pedig egy főnevet és egy melléknevet vett. Összetételek Az összetételeket általában aszerint osztályozzák, hogy második tagjuk melyik szófajból származik. L. Ivinskis valamennyi összetett ásványnevének második tagja főnévi, kivéve egyetlen összetételt, amelynek második tagja melléknévi. L. Ivinskis 41 olyan összetételt alkotott, amelynek második tagja főnévi. Ezek a neologizmusok aszerint tárgyalhatók, hogy első tagjuk melyik szófajból származik (főnévből, melléknévből vagy igéből). 23 olyan összetett szó található, amely két főnévből áll. Hat terminus utótagja a žemaitiai kūlys szó, jelentése „kő”; nem világos azonban, miért az a-tövű szóként adta meg L. Ivinskis, például: akmenis vagy kuotaj, lat. Fossilia terrena, lengy. Ziemie i kamienie, ném. Erdige Fossilien Pr 17. Amint ebből a példából látható, L. Ivinskis az akmuo szót tekintette alapterminusnak, és munkájában később is ezt használta (akmenis bran-giejė Pr 17), az összetett terminusok létrehozásához viszont a žemaitiai szinonimát választotta. A kuotaj szóban L. Ivinskis által írt uo kettőshangzót hipernormalizmusnak kell tekinteni. A kūlys sajátos žemaitiai szó. „A tengerparti dounininkai, a kvėdarnai és švėkšnai dunininkai, valamint a donininkai többségének nyelvjárásaiban használták ezt a szót; olyan, arról a vidékről származó szerzők is használták, mint A. Pabrėža, S. Daukantas és A. Kosaževskis – írásaikban- 101 azokban7. Számos folklórgyűjteményben, A. Juška, J. Šlapelis, M. Niedermann és mások szótáraiban is előfordul. L. Ivinskis szülőföldi nyelvjárásában ma a kūlys szó a girnų kūlys vagy girnakūlis összetételben használatos. Lehetséges, hogy a kūlys szó mai elterjedési területe nem felel meg a korábbinak, de L. Ivinskis alighanem nemcsak a girnakūlis szót ismerte, hanem Rietavason élve a kūlis szót is hallotta „bármilyen kő” jelentésben. Mind a girnakūlis, amelyet L. Ivinskis megváltoztatott végződéssel, -as alakban írt: girnakuolas ~ girnãkuotas, lat. Pyropoecilos granites, lengy. Granit Pr 3, mind a kūlis végződése -is vagy -ys volt a teljes használati területén. L. Ivinskis tehát tudatlanságból nem tévedhetett, és nem írhatta a kūlis szót más végződéssel; hogy miért írta mégis így, nem világos. L. Ivinskis két összetételt a főnevek összetételeire jellemző -is végződéssel alkotott: raup(l)akuolis ~ raupãkuolis, lat. Variolites, lengy. Ospowiec, ném. Variolith Pr 22 (: rauplės, kūlys), vö. lengy. ospa – „himlő, rüh“; žirnakuolis ~ žirnãkuolis, lat. Arragonites pisiformis, lengy. Arragonit grochowaty, ném. Erbsenstein Pr 31 (: žirnis, kūlys), vö. aragonitas ChTŽ, ném. die Erbse – „borsó“, ném. der Stein – „kő“. A második tagban kūlys szót tartalmazó további összetételek végződése -as, például: anglėkuolas ~ anglėkuotas, lat. Lithoxylon, Petrosilex xyloïdeus, lengy. Drzewo skamieniałe w rogowiec, ném. Holzstein Pr 21 (: anglės, kūlys); dervakuolas ~ derwãkuotas, lat. Picites, Porphyrites piceus, lengy. Smotowiec, ném. Pechstein Pr 7 (: derva, kūlys), vö. porfyritai ChTŽ, lengy. smotowiec – „szurok“, ném. das Pech – „gyanta, szurok“; ezt az új szót a már említett -enis képzős származékszó, a dervenis szinonimájának kell tekinteni, mivel a más nyelvekbeli megfelelői azonosak; gaurakuolas ~ gaurãkuotas, lat. Natrolithus, lengy. Natrolit, ném. Der Natrolith Pr 25 (: gaurai, kūlys), vö. natrolitas „világos, rostos ásvány“ TŽŽ; laukakuolas ~ laukãkuotas, lat. Feldspathum, lengy. Feldspat, ném. Feldspath Pr 3 (: laukas, kūlys), vö. pūtnagai „földpátok, földpátok, a szilikátok osztályába tartozó ásványok csoportja“ ChTŽ, ném. der Feldspat – „földpát“. 7 Vitkauskas V. Néhány žemaitiškas szó használatáról. – A litván nyelvészet kérdései: A litván nyelv szókészletének fejlődése 8, Vilnius, 1966, 160. 102 „földpát“. L. Ivinskis valószínűleg a gaurakulą kivételével az összes említett összetételt más nyelvek megfelelőit követve alkotta. Ebbe a csoportba tartozik még két elnevezés is, amelyeknek első tagját a szerző más nyelvek megfelelőiből kölcsönözte: amazonkuolas ~ ama-zõnkuolas, lat. Astrios Amazonicus, lengy. Feldspat Amazoński, ném. Amazonenstein Pr 22; sprudелkuolas ~ sprudелkuotas, lat. Arragonites, lengy. Arragonit sprudlowy, ném. Sprudelstein Pr 31. Mindezek az új szavak a köznyelvi litvánban szokatlan -as végződéssel rendelkeznek, mivel az összetett főnevek túlnyomó többsége -is (ritkábban -ys) vagy -ė végződésű. Az ettől eltérő végződésű ilyen összetételek rendkívül ritkák8. Azok között az összetételek között, amelyek második tagja a žemaitiai kūlys főnév, két olyan új szó is említendő, amelynek második tagja az akmuo („kő”) szó: kosakmenis ~ kosakmenis, lat. Stipteriacites, Alumen calcareus aluminaris albus, lengy. Kamień ahunowy, ném. Der Alaunstein Pr 35 (: kosas, akmuo), vö. kõsas Als, Kv, J, M, BS 101, Vkš, lásd kvosas LKŽ VI, kvõsas (lengy. kwas) „timsó“ LKŽ VI; arlagelžis, arlaakmenis ~ artāgelžis vagy artāakmenis, lat. Ferrum aëtites, lengy. Żelazo gliniaste nerkowe, ném. Die Esenniere oder der Adlerstein Pr 39 (: arlas, gelžis; arlas, akmuo), vö. arlaakmenis I; lásd arlagelžis LKŽ I, arlagelžis (hibrid) I min. „lat. ferrum aëtites“ LKŽ I, ném. der Adler – „sas“, ném. der Stein – „kő“. L. Ivinskis az arlaakmenis összetételt szinonimaként adta meg. Ezek a példák azt mutatják, hogy L. Ivinskis összetett főnevek alkotásakor nemcsak a žemaitiai kūlys szót használta, hanem a Litvánia nagyobb részén használatos akmuo szót is. Öt terminus második tagja a žemaitiai használatú gelžis szó (lásd gelžis, -ies „vas“ DūnŽ, LKŽ III), például: auksagelžis ~ auksa-gelžis, lat. Ferrum sulphuratum seu Pyrites, lengy. Piryt żelazny, ném. Schwefelkies Pr 38 (: auksas, gelžis), vö. auksagelžis I chem. „kén és vas vegyülete; pirit“ LKŽ I, pirītas [gr. pyritēs (lithos) – „tüzes kő“] „világossárga ásvány“ TŽŽ; deguongelžis ~ deguõngelžis, lat. Ferrum phosphoratum, lengy. Fosforan żelaza, ném. Phosphorsaure = Eisen Pr 39 (: deguonis, gelžis); piengelžis ~ piengelžis, 8 Ke i n y s S t. Bendrinės lietuvių kalbos žodžių daryba, Šiauliai, 1999, 73. 103 lat. Lycochalcos, Scheelium ferrugineum, lengy. Wolfram, ném. Wolframmetall Pr 42 (: tej, vas), vö. piengelžis I „volfrám” LKŽ IX, volframas [ném. der Wolf – „farkas” + der Rahm – „hab”] „kém. W elem, rendszáma 74; fém” TŽŽ; rašmuogelžis ~ raszmuogelžis, lat. Ferrum rubrica, lengy. Żelazo rubryka, ném. Röthel Pr 39 (: raszmuo, lat. Graphites Pr 17, vas); stiklagelžis ~ stiktagelžis, lat. Ferrum niteus, ferrum speculare, lengy. Żelazo błyszczące, ném. Der Eisenglan[z] Pr 38 (: üveg, vas), vö. ném. Eisenglanz – ásv. „hematit, vasfény.” L. Ivinskis a gelžis utótagú összetételeket alkotta meg az általa elkülönített vasfajták egy részének megnevezésére. Ezeket az új szavakat valószínűleg önállóan alkotta, hasonlóság alapján nevezve meg a különféle vasfajtákat vagy más ásványokat, nem pedig más nyelvek megfelelőit követve. A piengelžis terminussal nem egy vasfajtát, hanem egy másik fémet, a volfrámot nevezte meg. A szerző magának a vasnak a megnevezésére két szinonimát adott meg, a gelžis szót másodikként feltüntetve, például: gelažis, gelžis ~ getazis arba gelžis, lat. Ferrum, lengy. Żelazo, ném. Das Eisen Pr 38, vö. geležis 2) „kis mennyiségű egyéb elemet tartalmazó Fe-ötvözetek köznyelvi elnevezése” ChTŽ. A gelžis szót L. Ivinskis összetett terminusokban is használta, amelyekkel más vasfajtákat nevezett meg, például: gelžis getswasis, lat. Ferrum badium, ferrum oxygenatum fuscum Pr 38; gelžis paprastasis, lat. Ferrum nativum Pr 39; sąnkolinis gelžis, lat. Ferrum carbonatum Pr 38–39 stb. A harmadik csoportba a különféle palafajtákat megnevező összetételek tartoznak; ezek második tagja a skiltis főnév, 4) „levált darab, letört darab, töredék, szilánk” M, Vžns, S. Dauk, BsP II 146 LKŽ XII; vö. skalūnas „vékony lemezekre hasadó üledékes metamorf kőzet” ChTŽ. E csoport összetételeinek példái: kosa-skiltis ~ kosāskiltis, lat. Schistus aluminosus, lengy. Łupek atunowy, ném. Alaunschiefer Pr 26 (: kosa, skiltis); rašmuoskiltis ~ raszmuoskil-tis, lat. Schistus pictorum, Schistus graphicus, ném. Zeichenschiefer, pa-prastaj juòdkrejdė Pr 26 (: raszmuo, lat. Graphites Pr 17, skiltis), vö. juodkreidė „írótábla”: Juodkreide, arba rašmuoskiltis I LKŽ IV. L. Ivinskis által megadott juodkreidė szinonima első tagja melléknév; ugneskiltis ~ ugnièskiltis, lat. Schistus glisceus, Schistus bitumi- 104 nosus Pr 26 (: ugnis, skiltis), vö. degūsis skalūnas „kukersit, bitumenes pala – agyagos kovakőzet, amely akár 80% szerves anyagot is tartalmaz” ChTŽ; molaskiltis ~ molaskiltis, lat. Schistus communis, Argillosus, lengy. Łupek gliniany, ném. Thonschiefer Pr 26 (: molis, skiltis), vö. molaskiltis I új képzés „agyagpala” LKŽ VIII, lengy. gliniany – „agyagos”; ehhez a terminushoz még egy másik képzés is kapcsolódik: skiltmolis ~ skiltmolis, lat. Schistus communis, mensalis, tegularis, durus, lengy. Łupek gliniany, ném. Thonschiefer Pr 4 (: skiltis, molis), vö. skiltmolis I „agyagpala, amelyet rendszerint írásra használnak” LKŽ XII. Amint látható, ez a képzés ugyanazokból a tagokból áll, mint az előtte említett terminus, csak a tagok sorrendje fordított; a két képzés más nyelvű megfelelői pedig azonosak. Ezért ezeket a képzéseket szinonimáknak kell tekinteni. A mészfajták megnevezésére használt négy képzés második tagja a kalkis (lásd LKŽ V). E szó ilyen alakját más fajták nevei mutatják – L. Ivinskis által megadott összetett terminusok, például: kãlkis paprastasis, lat. Calx communis Pr 30; kãlkis grudiẽtasis, lat. Calx Lychnitis, Calcareus granularis Pr 30. A kalkis utótagú összetételek példái: anglėkalkis ~ angliẽkalkis, lat. Calces caementariae, lengy. Węglany wapna, ném. Brausekalksteine oder Kohlensaure Kalke Pr 30 (: anglės, kalkis); gaurakalkis ~ gaurãkalkis, lat. Calx stiriaeformis seu Stalag mias, lengy. Wapień naciek albo sopel, ném. Der fasrige Kalksinter Pr 30 (: gaurai, kalkės), L. Ivinskis szinonimát is megad: gražiausis yra ant satos Antiparos, paprastaj wadinas lekėtkalkis Pr 30 (: leketas 3. „jégcsap” DŽ, kalkis), vö. lengy. sopel – geol. „sztalagmit”, a sztalagmitai „a karsztbarlangokban alulról fölfelé növő cseppkövek” ChTŽ; varėkalkis ~ wariẽkalkis, lat. Calx fodinalis cuprifera, ném. Zechstein Pr 6 (: varis, kalkis), vö. lat. cuprum – „réz”. A negyedik terminus e képzéstípushoz sorolható, ám első tagjának alapszava nem világos: sraugėkalkis ~ sraugėkalkis, lat. Caementum calcareum interjectum, ném. Muschelkalk Pr 6 (: sraigė?, kalkis), vö. ném. der Muschelkalk – geol. „kagylós mészkő”. Még két, két főnévből alkotott képzés található: plytmolis ~ plītmolis, lat. Argilla, lateraria seu Argilla martialis, lengy. Glina cegłarska, ném. Der Lehm Pr 27 (: plyta, molis), vö. plytmolis I „téglagyártásra alkalmas agyag” LKŽ X; tauk rievis ~ tāukriewis, lat. Talcum schistosum, lengy. Łupek talkowy, ném. Talkschiefer Pr 4 (: taukai, rievė), vö. 105 talkpalapala „talkból, klorittal, csillámmal és más ásványokkal keveredett, palás metamorf kőzet” ChTŽ, 1 talk „nagyon puha, zsíros tapintású ásvány – víztartalmú magnézium-szilikát, amelyet a gyógyászatban, a kozmetikában és a technikában használnak” LKŽ XV. L. Ivinskis két főnévből alkotott új szavai az összetételi tagok jelentésviszonya szerint alárendelő (determináló) összetételek. Első tagjuk meghatározza a másodikat. Ez a típus mind a köznyelvben, mind a terminológiában a legelterjedtebb. Az első főnévi tag sokféleképpen határozhatja meg a második tagot, amint az L. Ivinskis összetételeiből is látható. Az első tag hasonlóságot jelöl (leketkalkis, stiklagėžis), az ásvány összetételét alkotó anyagot (angliekuolas, dervakuolas), a rendeltetést (plytmolis), a lelőhelyet (lau kak uolas), illetve a fajtajelölő fogalmat (molaskiltis, ugnėskiltis). A főnévi összetételi tagok kapcsolódása alapján az elemzett L. Ivinskis-féle összetételek valamivel kevesebb mint egyharmada kötőhangzó nélkül jött létre. Tizenkét összetételben -a- hang kapcsolja össze a tagokat (pl.: auksagelžis, gaurakalkis stb.), amely a mai köznyelvi összetételekben is a leggyakoribb; további öt új szóban -ė- a kötőhangzó (pl.: ugnėskiltis, angliėkalkis stb.), kettőben pedig -uo- kettőshangzó (rašmuogėžis, rašmuoskiltis), amely nagyon ritka, és csak a litván nyelvjárások összetételeiben fordul elő. A litván összetételek kötőhangzói többnyire a tővéghangzókból alakultak ki; ez a tendencia, vagyis hogy a kötőhangzó megegyezik az első tag alapszavának tővégi magánhangzójával, L. Ivinskis új szavaiban is megfigyelhető, pl.: arlagelžis, gaurakuolas, kosaskiltis, stiklagelžis, angliėkalkis, angliekuolas stb. Hét összetétel esetében azonban a kötőhangzó nem egyezik meg a tővéghangzóval: dervakuolas, molaskiltis, rauplakuolis, žirnakuolis, varėkalkis, rašmuogelžis, rašmuoskiltis. Egyértelműen melléknévi és főnévi tagból álló összetételből 11-et találtak. Egyes elnevezések második, főnévi tagja megegyezik a két főnévből alkotott összetételek tagjával. A kalkis második taggal három ilyen összetétel fordul elő: kietkalkis ~ kiėtkalkis, lat. Calx Spissa, lengy. Wapień zbity, ném. Grobkalk Pr 7 (: kietas, kalkis), nyj. kietkalkis I „kemény mész (Calx spissa)” LKŽ V; senkalkis ~ šėnkalkis, lat. Lychnites, Marmor candidum, lengy. Wapień stary, ném. Urkalk oder körnige Kalkstein Pr 4 (: senas, kalkis), nyj. senkalkis I „régi szemcsés mészkő” LKŽ XII; šakėtkalkis ~ šakiėtkalkis, 106 lat. Calx virgulata, lengy. Wapień gałązkowaty, ném. Der Tutenkalk Pr 30 (: šakėtas 2) „ágszerű csíkokkal” LKŽ XIV, kalkis), vö. lat. virgula – „ágacska”, lengy. gałąź – „ág”. Ez utóbbi összetétel a ritkábbak közé sorolandó, mivel a mai litván összetett főnevek általános tendenciája, hogy tagjaik tövei morfológiailag nem bonthatók tovább, ennek az összetételnek pedig az első tagja képzős melléknév. A žemaitiai kūlys főnévből egy ilyen típusú terminus alakult: senkuolas ~ šėnkuotas, lat. Psaronius tenax, lengy. Afanit zbity, ném. Urgrünstein, kitapj wadinas djoritas Pr 4 (: senas, kūlys), vö. dioritas „közepes savasságú magmás mélységi kőzet” ChTŽ. Ennek az összetételnek, akárcsak a két főnévi tagból alkotott összetételeknek, jellemző végződése az -is (-ys) vagy az -ė; ezért ez a terminus, akárcsak a korábban említett, -as végződésű néhány összetétel, nem jellemző a nyelvünkre. További két új szó második tagja az anglės: grynangles ~ grinąngles, lat. Carbo fossil is, ném. Steinkohlengebirge Pr 5 (: grynas, anglės), vö. 1 anglis 2) „bizonyos, földből bányászott tüzelőanyag”, valamint 3) DŽ vegyt. „a szerves anyag legfontosabb eleme (C), tiszta szén” LKŽ I; kietanglis ~ kietąnglis, lat. Lithanthrax, lengy. Węgiel kopalny czarny, ném. Steinkohle Pr 17 (: kietas, anglės), vö. kietanglis I „kőszén” LKŽ V. L. Ivinskis még néhány olyan összetételt alkotott, amelyek első tagja melléknév, második tagja pedig főnév, pl.: geltžemis ~ gėltžemis, lat. Argilla sil, lengy. Glina malarska, ném. Die gelb = Erde Pr 27 (: geltas, žemė), vö. geltžemis I lásd geltonžemis LKŽ III, geltónžemis BŽ 227, Vr „sárga színű talaj” LKŽ III; kiettaukis ~ kiėttaukis, lat. Oreostear fossile, lengy. Talk stwardniały, ném. Verhärtete, Talk Pr 28 (: kietas, taukai), vö. kiettaukis I „megkeményedett zsírnemű anyagok, »talk«” LKŽ V; meilsva molis ~ miėtswamolis, lat. Limus sub-lividus, lengy. Glina marglowata rzeczna, ném. Bläulich Lehm Pr 12 (: meilsvas, žr. DünŽ, molis), vö. meilsvamolis I „kékes agyag” LKŽ VII; raudongelžis ~ raudongelžis vagy vöröses érc, lot. Ferrum Haematites, lengy. Żelazo czerwone, ném. Rotheisenstein Pr 38 (: raudonas, gelžis), vö. raudongelžis: raudongelžis arba raudonasis akminelis (Ferrum haematites) I LKŽ XI; žalsvoriev is ~ žaltswòrievis, lat. Chlorytes, lengy. Chloryt, ném. Chloritschiefer Pr 4 107 (: zöldes, barázda), vö. német der Schiefer – „pala”, kloritpala „különböző árnyalatú zöld színű, metamorf, palás kloritkőzet” ChTŽ. Egy további terminus is besorolható lenne az ilyen típusú összetételek közé, első előtagjának alapszava azonban nem egészen világos: žuvėtakis ~ žuwietakis, latinul Nitrolithus albinus, lengyelül Natrolit rybie oko, németül Der Albin, Fischaugenstein oder Schthyophtalm Pr 25 (: žuvėtas?, szem). L. Ivinskis olyan összetételei, amelyek első tagja melléknév, a második pedig főnév, a tagok jelentése közötti viszony alapján – az első típus tárgyalt összetételeihez hasonlóan – alárendelők. Első tagjuk meghatározza, pontosítja a másodikat. Ezen összetett terminusok többsége ásványok fajneve. L. Ivinskis az ilyen típusú új szavakat valószínűleg önállóan alkotta, más nyelvi megfelelőket nem követve. A tárgyalt típusba tartozó L. Ivinskis-féle összetételek közül mindössze kettőben van kötőhangzó, a többi kötőhangzó nélkül áll. A kötőhangzóval alkotott két összetett terminusban különböző kötőhangzók szerepelnek: -a- és -o-; ez utóbbi magánhangzó az ilyen típusú köznyelvi összetételekben igen ritka. Az igei és főnévi tagból álló összetételek típusa a mai terminológiában nem gyakori. Amint St. Keinys írja: „viszonylag kevés olyan összetett terminus van, amelynek első tagja igén, második tagja pedig főnéven alapul. Ezek száma 17-szer kisebb, mint a két főnévi tagból álló képzéseké”⁹. L. Ivinskis is csak kevés ilyen típusú összetételt közölt – mindössze négyet –, ám nem könnyű megállapítani, milyen igei tagformát használt megalkotásuk során, például: mėgenkuolas ~ miegėnkuotas, latinul Silex Lydius, lengyelül Kamień probierski albo Lydijski, németül Probirstein Pr 21 (:? mėgenti, mėgena, mėgeno „próbálni, mit tenni” DünŽ, kő), vö. német der Probierstein műsz. „próbakő”; skambkuolas ~ skąmbkuotas, latinul Basanites schistosus, lengyelül Kamień brzmiący, németül Klingstein oder Phonolith Pr 7 (: hangzik, kő), vö. lengyel brzmiący – „hangzó”, német klingen – „hangzani, csengeni”; ezek az összetételek rendhagyók, mivel, amint 9 Keinys St. A litván összetett terminusok képzése. – A litván nyelvészet kérdései: A litván nyelv speciális szókészlete 22, Vilnius, 1983, 100. 108 buvo minėta, jie turi nebūdingą galūnę -as; plūdkalkis laukakuolinis ~ plūdkalkis laukakuolinis, lot. Argyrod amas tesselatus, lenk. Fluspat blaszkowy, vok. Der FlussSpath Pr 32 (: plūdo, kalkis); velt ̣molis ~ veltmolis, lot. Smectis fullonum, Argilla Smectis, lenk. Ziemia suknowalska, vok. Die Walker de Pr 28 (: veltas, molis), plg. veltmolis I „toks molis“ LKŽ XVIII, lot. fullōnius, a, um – „(milo) vėlimo“. L. Ivinskis valószínűleg más nyelvek megfelelőit követve alkotta meg az ilyen típusú terminusokat. Az említett terminusok alárendelők, igei tagjuk meghatározza a főnévi tagot, és megfelelnek az ilyen típusú köznyelvi összetételekre jellemző tendenciának: a két tag kötőhangzó nélküli összekapcsolásának. A főnévi első tagból és melléknévi második tagból álló összetételek a köznyelvben csak a -palaikis taggal fordulnak elő, például: šun-palaikis, knygpalaikė. L. Ivinskis mindössze egy, e típusra nem jellemző összetételt közölt: auksogeltis ~ auksōg e ltis, latinul Arsenicum auripigmentum, arsenicum sulphureum flavum, németül Realgar, Das Rauschgelb Pr 41 (: auksas, geltas). A mai nyelv összetett szavainak és összetett terminusainak kutatásai10 alapján elmondható, hogy a litván összetételek legjellemzőbb képzési típusai a következők: 1) főnév és főnév, 2) melléknév és főnév, 3) főnév és ige, 4) melléknév és ige. L. Ivinskis új szavait leggyakrabban az első két képzési típus alapján alkotta, tehát az általa létrehozott összetett terminusok megfelelnek a mai litván nyelv legproduktívabb összetételi típusainak, azonban sok összetétel tagjainak alapszavai (kalkis, kūlys, skiltis) szokatlanok és nem jellemzőek a litván köznyelvre. L. Ivinskis számos, mindkét tagjában főnévi összetételt, valamint igei és főnévi tagból álló összetételt más nyelvek megfelelőit követve alkotott, míg azokat az összetételeket, amelyek első tagja melléknév, második tagja pedig főnév, feltehetően önállóan hozta létre. Összefoglalásként hangsúlyozható, hogy L. Ivinskis nemcsak a litván nyelv produktív képzőivel alkotott ásványneveket, például az -enis, -enė, -ainis, -ūnas képzőkkel és a pa- előtaggal, 10 Urbutis V. Žodžių darybos teorija, Vilnius, 1978, 65–121; Keinys St. Min. str., 70–121; Dabartinės lietuvių kalbos gramatika, Vilnius, 1994, 150–167. 109 hanem kevéssé termékeny, például az -ėtras, -einis, -eitis, -ėtis képzőkkel, illetve a pro-, san- előtagokkal. Összetett ásványnevek alkotásakor többnyire a köznyelvre nem jellemző, rendszerint saját nyelvjárásából vett utótagokat használta, például: -kuotas, -gelžis, -skiltis, -kalkis. Az új szavak egy részét L. Ivinskis önállóan alkotta meg, jelentős részüket azonban más nyelvek megfelelő elnevezéseit követve hozta létre; emellett nem minden alapszó kiválasztásának indítéka világos. L. Ivinskis alkotta ásványnevek gyakorlatilag nem honosodtak meg, és a mai terminológiában nem használatosak, mindenekelőtt feltehetően azért, mert a „Prigimtūmenė” nem jelent meg nyomtatásban, és első részének mindkét kézirata szélesebb körben ismeretlen maradt. Ha a „Prigimtūmenė” megjelent volna, L. Ivinskis néhány javasolt terminusa meghonosodhatott volna, például: dervenis, sviestenis, baltmenis, pilkmenis, ledeinis, molėtis, ragūnas, baltuonis, plytmolis, ahogyan a ragainis meghonosodott. Kérdéses azonban, hogy használatba kerültek volna-e egyes szokatlan vagy akár pontatlanul motivált új szavai, például: jakšenis, taukenis, tirptenis, vyšnenė, gelžmina, prorievís, gaurakuolas, piengelžis, rašmuoskiltis, veltmolis stb. A mai terminológiában azokat az ásványokat, amelyek megnevezésére L. Ivinskis új szavakat javasolt, leggyakrabban kölcsönzött terminusokkal nevezik meg, például: baltmenis Pr 22 – albitas ChTŽ; baltuonis Pr 23 – leucitas ChTŽ; ledeinis Pr 35 – kriolitas ChTŽ; pitkmenis Pr 23 – coizitas ChTŽ; riewėnis Pr 31 – dolomitas ChTŽ; skilietras Pr 30 – tūfas ChTŽ; kiéttaukis Pr 28 – tálkas ChTŽ; stiklagelžis Pr 38 – hematitas ChTŽ stb. Érdemes volna tehát felidézni L. Ivinskis litván elnevezéseit. RÖVIDÍTÉSEK ChTŽ – Daukšas K., Barkauskas J., Daukšas V. és mások. A kémiai szakkifejezések magyarázó szótára, Vilnius, 1997. DunŽ – Vitkauskas V. Šiaurės rytų dūnininkų šnektų žodynas, Vilnius, 1976. DŽ – A mai litván nyelv szótára, Vilnius, 1993. LKŽ – A litván nyelv szótára, Vilnius, 1956–1999. Pr – Prigimtūmenė (kézirat), 1870. TŽŽ – Idegen szavak szótára, Vilnius, 1985. 110 Laurynas Ivinskis mineralógiai neologizmusai Összefoglaló Laurynas Ivinskis (1810–1881) in the first part of his manuscript „Prigimtūmenė“ presented over 400 terms of geography and mineralogy. His neologisms of mineralogy make about 1/5 of all terms presented in this part. A bit more than a half of neologisms of Ivinskis are derivates, others are compounds. The largest part of the group of derivates are derivates made with suffixes which name minerals. Ivinskis used to create derivates not only with popular Lithuanian language formants, for example, the suffixes -enis, -ene, -ainis, -ūnas and the prefix pa-, but also with less popular formants such as the suffixes -ėtras, -einis, -eitis, -etis and the prefixes pro-, san-. Ivinskis compounds correspond with the most productive types of the compounding in the modern Lithuanian, though many underlying words of components of compounds are unusual and not characteristic to standard Lithuanian, for example, kūlis, kalkis, gelžis and skiltis. Az Ivinskis által alkotott ásványnevek gyakorlatilag nem honosodtak meg, és a modern terminológiában sem használatosak, valószínűleg nemcsak azért, mert a „Prigimtūmenė” nem jelent meg nyomtatásban, hanem azért is, mert egyes neologizmusai szokatlanok voltak, és motivációjuk nem pontos. Albina AUKSORIŪTĖ Beérkezett: 2001. 07. 20. Lietuvių kalbos institutas Antakalnio g. 6, 2055 Vilnius E. paštas [email protected] 111