Lietuvos Respublikoje (1918–1940) veikusio „Baudžiamojo statuto“ vertimų teisės terminijos skirtybės

Alvydas UMBRASAS Litván Nyelvi Intézet A LITVÁN KÖZTÁRSASÁGBAN (1918–1940) HATÁLYBAN VOLT BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV FORDÍTÁSAINAK JOGI TERMINOLÓGIAI ELTÉRÉSEI Az 1918-ban létrejött független litván államban rövid idő alatt lehetetlen volt megalkotni a saját jogrendszert, az állam pedig nem maradhatott jog nélkül, ezért át kellett venni az addig itt hatályos orosz törvények többségét. Kivételt csak a büntetőjog területén tettek. Litvániában fél évszázadon át voltak hatályban a cári hatalom által ráerőltetett 1864. évi Büntetési szabályzat és az 1866. évi Büntető statútum. Oroszországban több mint két évtizedes munka után, 1903-ban jóváhagyták az új Büntető törvénykönyvet (Уголовное уложение), amelynek hatálybalépését határozatlan időre elhalasztották. Ezt a statútumot vezette be 1914-ben Litvániában a megszálló német hatalom, mivel közel állt a német büntetőjoghoz, ráadásul már németre is lefordították. Litvániában 1918-ban úgy döntöttek, hogy nem térnek vissza a korábbi, elavult orosz büntetőtörvényekhez. Ennek következtében sajátos helyzet alakult ki: Litvániában az orosz Büntető törvénykönyv volt hatályban, amely magában Oroszországban – néhány cikk kivételével – nem lépett hatályba. El kell azonban ismerni, hogy Litvánia ezzel nyert: az új statútum a Nyugat-Európában hatályos büntető törvénykönyvek mintájára készült, és bizonyos szempontból még azoknál is fejlettebb volt. Azt mondják, megfelelt a kor szellemének, racionális rendszerrel és pontos terminológiával rendelkezett (bővebben lásd Stankevičius 1925: 10–15; Andriulis 1996: XXVII; Maksimaitis 2001: 55–56). Mivel Litvánia szabadságának már a második évében, a litván bíróságok ideiglenes szervezetéről és működéséről szóló törvényben (LLTS 1919: 7) úgy döntöttek, hogy a bíróságokon az államnyelvet, a litván nyelvet kell használni, sem az 1903. évi orosz, sem – még kevésbé – a német Büntető törvénykönyv szövege nem felelt meg az igényeknek. Litván fordításra volt szükség. A fordítás már 1918 tavaszán megkezdődött. A Litván Tanács által erre a célra létrehozott jogászbizottságban Petras Klimas, Liudas Noreika és Antanas Sugintas dolgozott (1958: 27). Vannak utalások arra, hogy 1918 végére a fordítás 78 munkája már befejeződött (M. Maksimaitis (2001: 169) az Államtanács üléseinek jegyzőkönyvei alapján tesz erre megjegyzést). Bizonyítékok azonban hiányoznak: a fordítás nem jelent meg, és a kéziratokhoz – ha voltak ilyenek – alighanem csak kevesen férhettek hozzá. Egyébként ez a bizottság terminológiai munkát is tervezett. Az 1918. augusztus 20-i, említett Jogi Bizottság munkáinak költségvetésében, amely „A Jogi Bizottság munkaprogramja” című irathoz kapcsolódik, és amelyet a bizottság ideiglenes elnöke, Stasys Šilingas írt alá, szerepel az „Anyaggyűjtés” című rész. Ebben az áll, hogy A. Janulaitis feladata a terminológiai szótár gondozása, P. Klimasé és L. Noreikáé pedig a jogi terminológia (Šilingas 1918: 10. dokumentum). Nem sokkal később (1919-ben) az Igazságügyi Minisztériumban fogtak hozzá a Büntető törvénykönyv fordításához. Itt a munka feltehetően gyorsabban haladt, mert a minisztérium már 1919 végén kiadta a fordítást (Büntető törvénykönyv, K., 1919). L. Noreika igazságügyi miniszter előszavában nem tesz említést a fordítóról vagy a fordítás menetéről. A jogtudósok ezt a statútumot rendszerint egyszerűen az Igazságügyi Minisztériumnak tulajdonítják. A szűkös sajtóadatok alapján a szóban forgó szöveget Boleslovas Masiulisszal konzultálva Konstantinas Jablonskis fordította (Masiulis 1954 6: 2). Akkoriban fiatal jogász volt, aki éppen csak megkezdte munkáját az Igazságügyi Minisztérium referenseként. A fennmaradt dokumentumokból kitűnik, hogy K. Jablonskis a Jogi Bizottság fordítóinak munkájában is közreműködhetett. A bizottság munkáinak említett költségvetési mellékletében az orosz büntetőtörvények fordításával foglalkozó P. Klimas neve mellé utólag K. Jablonskis nevét is beírták (Šilingas 1918: 10. dokumentum). Egyébként nem világos, miért jelent meg ugyanaz a fordítás két címmel. A könyvtárakban megtalálható az említett Büntető törvénykönyv című könyv, valamint egy teljesen azonos kiadás Büntetőtörvények címmel (K., 1919). Nem tudni, melyik változatból adtak ki többet. A kutatók által megfigyelt érdekes jelenségre azonban érdemes felhívni a figyelmet: a szóban forgó fordítás megjelenésétől kezdve erre a célra a statútum kifejezés honosodott meg. A Litvániában korábban megjelent törvényekben említett Büntető törvénykönyvet később Büntető statútumnak nevezték¹ (Maksimaitis 2001: 172). 1 Ezt a megnevezést használja ez a tanulmány is, noha a mai litván jogban a kódex terminus a bevett. 79 Az említett fordítást nem ismerték el hivatalosnak. A litván viszonyokhoz sem igazították – az 1903. évi orosz törvénykönyvnek olyan fordítása volt, amely Oroszországot, annak vidékeit (például Altajt, Zabajkalt) és aranybányákat, valamint az Uralkodó Szent Személyét említi. Bár hiányoztak a kodifikációs erőfeszítések, és írni kezdtek a fordítás homályosságáról, pontatlanságairól és hibáiról, kortársai elismerték annak értékét a jogtudomány és a joggyakorlat számára (Stankevičius 1925: 15). Ez a fordítás kétségtelenül a büntetőjogi terminológia további fejlődése szempontjából is jelentős volt. Figyelemre méltó, hogy 1919. november 3-án – nem sokkal a Baudžiamojo statuto megjelenése előtt (az előszót november 12-én írták) – a sajtóban hír jelent meg az Igazságügyi Minisztérium által készített „jogi terminusok és szavak szótáráról, amelyekre leginkább a bíráknak, vizsgálóbíróknak, közjegyzőknek stb. van szükségük” (DJTŽ 1919: 2). A hírt aláírók egyike K. Jablonskis volt, aki a szótár2 fő szerkesztője is volt. Nagyon valószínű, hogy a Baudžiamojo statuto fordítását a szótár anyagának összeállításával hangolta össze. Az 1919. évi Baudžiamojo statuto fordítása egy teljes évtizeden át az egyetlen volt. K. Jablonskis csak 1930-ban adott ki – úgy tűnik, saját kezdeményezésére – egy másik Baudžiamojo statuto-fordítást (Baudžiamasis statutas: kiegészítésekkel. K. Jablonskis, K., 1930). Itt a Rusija szó helyett már Lietuva szerepel, továbbá kihagyták a hatályon kívül helyezett vagy Litvánia számára nem releváns cikkeket. A kötet végére a J. Byla által rendezett, újonnan kiadott törvények függelékét, valamint Viskanta összeállította tárgymutatót illesztették. A következő évben megjelent a könyv második kiadása is3. A második kiadásban a törvénykönyv szövegét lényegében nem változtatták meg, csak több függelékkel egészítették ki. A könyvek borítóján feltüntetett K. Jablonskis név nem határozza meg egyértelműen, milyen munkát végzett – fordítónak vagy összeállítónak, szerkesztőnek tartotta-e magát. Tartalmi szempontból a könyv felépítése eltért az 1919. évi fordításétól, nyelvi stílusát és terminológiáját tekintve azonban (ha nem a függelékek, hanem a törvénykönyv cikkeinek fordítását hasonlítjuk össze) a változások 2 Plačiau apie minimą žodyną žr. Umbrasas 2001: 77–80. 3 Az első kiadás előszavának kelte 1930. április 8., a másodiké december 31. A dátum alapján a második kiadásnak 1931-ben kellett volna megjelennie, a könyvtárakban azonban találhatók 1930-as dátummal ellátott második kiadású példányok; olyanok is vannak, amelyek borítóján 1931-es dátum szerepel, a címlapon viszont 1930-as. 80 kevés volt (ezekről lásd alább), és szinte teljes egészében az 1919. évi szöveget közli. Az 1919. évi fordítástól nagyobb mértékben tért el M. Kavolis és S. Bieliaickinas 1934-ben sajtó alá rendezett „Baudžiamajame statute, kiegészítő büntetőtörvényekkel és az Orosz Szenátus, valamint a Litván Legfelsőbb Törvényszék határozataiból és más értelmezésekből összeállított kommentárokkal” című kötete (K., 1934). Ez a kor legteljesebb büntetőjogi törvénygyűjteménye, tárgymutatóval. A korábbi fordításokhoz képest itt a nyelvezetet is jobban rendbe tették (Juozas Sužiedėlis javította). Hogy miként változott a fordítások nyelve, egy fordított cikk összevetéséből látható (a különbségeket ritkított szedés jelöli): 391. A hajóvezető vagy a kikötő, illetve a partvidék más vezetője, aki kötelességét megszegve nem teljesítette a hajók vezetésére vonatkozó feladatát, továbbá az a személy, akinek nincs hajóvezetői elnevezése, és aki megfelelő engedély vagy kifejezett szükség nélkül vállalta e feladat ellátását, legfeljebb két hét elzárással vagy legfeljebb ötven rubel (kétszázötven litas – BS30, BS31) pénzbírsággal büntetendő. Ha a révkalauz (révkalauz – BS31), vagy az, aki vállalta a révkalauzi feladatok ellátását, vétkessége miatt az általa vezetett hajó zátonyra vagy sziklára futott, vagy a hajóforgalom akadályozva lett (hajózás – BS31), akkor a tettes legfeljebb három hónapig terjedő elzárással vagy legfeljebb háromszáz rubel pénzbírsággal büntetendő (ezerötszáz litas – BS30, BS31) (BS19, BS30, BS31). 391. A hajóvezető vagy a kikötő, illetve a partvidék más vezetője, aki kötelességét megszegve nem teljesítette a hajók vezetésére vonatkozó feladatát, továbbá az a személy, akinek nincs hajóvezetői képesítése, és aki megfelelő engedély vagy kifejezett szükség nélkül vállalta e feladat ellátását, legfeljebb két hét elzárással vagy legfeljebb kétszázötven litas pénzbírsággal büntetendő. Ha a hajóvezető vagy az, aki a hajóvezetői feladat ellátását vállalta, hibájából a vezetése alatt álló hajó zátonyra vagy sziklára futott, vagy a hajók közlekedését akadályozták, a tettes legfeljebb három hónap elzárással vagy legfeljebb ezerötszáz litas pénzbírsággal büntetendő (BS34). 81 Amint látható, az Igazságügyi Minisztérium kiadványának nyelvezete és K. Jablonskis későbbi fordítása lényegében nem különbözik. Az 1934-es fordítás már nagyobb mértékben módosult, és valamivel korszerűbb, ám összességében nem hajtottak végre jelentős változtatásokat. Másfelől az olyan módosítás, mint büntetése letartóztatás → büntetése letartóztatással, visszalépésnek is tekinthető. * * * A tanulmány további részében összehasonlító szempontból kívánjuk áttekinteni az említett Büntető Törvénykönyv (a továbbiakban: BS) fordításaiban megmutatkozó jogi terminológiai különbségeket. Mivel, mint említettük, az 1930-as és az 1931-es kiadás csupán a mellékletek mennyiségében, nem pedig magának a törvénykönyvnek a szövegében tér el, az összehasonlítás alapjául csak a későbbi kiadás szolgál. Így az 1919-ben, 1931-ben és 1934-ben megjelent BS-fordításokat kívánjuk összehasonlítani. A különféle mellékleteket, a cikkekhez fűzött kommentárokat stb. nem vetjük össze, mivel ez túlságosan bonyolult lenne – olyan volna, mintha különböző könyveket hasonlítanánk össze. Csak az 1903-as orosz BS-szöveget vesszük alapul, amely 687 cikkből áll (a fordításokból néhány, kevésbé releváns cikk kimaradt). Az összehasonlítás elve a következő: azt vizsgáljuk, hogy az azonos cikkekben szereplő jogi szakkifejezések eltérnek-e a különböző fordításokban4. Kiindulópontként az első fordítást (1919) vesszük. A vizsgálat során összesen mintegy 200 terminológiai eltérést találtunk5. Mivel a három fordításban ugyanazon cikkhelyen álló kifejezéseket hasonlítjuk össze, többféle kombináció lehetséges: mindhárom fordításban ugyanaz szerepel (ekkor nincs eltérés), vagy legalább az egyik fordításban más kifejezést használnak. Az is előfordulhat, hogy minden kifejezés különbözik. Más szóval, ha az azonos kifejezéseket ugyanazzal a betűvel jelöljük, a három fordításban a következő eltérésminták fordulhatnak elő: aab, abb, aba, abc. Az eltérések fordítások közötti arányát az ábra mutatja. 4 Ezért a kifejezés mellett a cikk számát tüntetjük fel. Ez kényelmesebb, mint az oldalszámok megadása, amelyek a fordításokban nem egyeznek. 5 Egy adott kifejezés másikra cserélésének rendszerint első előfordulását számítjuk egy esetnek; ha a kifejezést különböző cikkekben azonos módon cserélik le, azt egyetlen eltérésnek tekintjük. 82 Ábra A jogi szakkifejezések eltéréseinek aránya a BS-fordításokban 1. A BS19 és a BS31 egyezik, a BS34 eltér (aab); 2. A BS31 és a BS34 egyezik, a BS19 eltér (abb); 3. Mindhárom BS eltér (abc); 4. A BS19 és a BS34 eltér, a BS31-ben pedig ezek a cikkek nem szerepelnek (a-b); 5. A BS19 és a BS34 egyezik, a BS31 eltér (aba). Mint látható, a jogi terminusok tekintetében az 1919-es és az 1931-es fordítás tér el a legkevésbé – az anyag mintegy 72%-ában csak az 1934-es fordítás terminusai különböznek (pl.: 161 jelölés BS19, BS31 – igazolás BS34; 593 ingatlan BS19, BS31 – ingatlan BS34). Jóval kevesebb, mintegy 13% azoknak az eseteknek az aránya, amikor az 1931-ben módosított terminust az 1934-es fordítás is átvette (pl.: 158 bejelentő BS19 – tanú BS31, BS34; 265 hivatalnok BS19 – polgár BS31, BS34). Még ritkábbak azok az esetek, amikor mindegyik BS eltérő terminust használ – körülbelül 10% (pl.: 157 büntetőeljárási nyomozás BS19 – büntetőnyomozás BS31 – büntetőjogi üldözés BS34; 158 nyilatkozat BS19 – vallomás BS31 – tanúvallomás BS34). Az anyag mintegy 3%-ában előre nem látott helyzet áll fenn – mivel a BS egyes cikkelyei kimaradtak, itt csak a BS31 és a BS19, illetve a BS34 közötti különbségekről van szó (pl.: 29 határozat BS19 – döntés BS34; 659 bírósági tárgyalás BS19 – bírósági ülés BS34). A különbségeknek mindössze körülbelül 2%-a olyan, amikor az 1931-es terminust módosították, 1934-ben azonban visszaállították az 1919-es fordítás régi terminusát (pl.: 30 bejelentő BS19, BS34 – tanú BS31; 117 bizonyíték BS19, 83 BS34 – bizonyíték BS31). Látható, hogy szabálytalan változtatások is történtek (lásd a kétszer idézett felperes – tanú), vagyis az egyik helyen (BS34) a felperes helyébe tanú került, másutt nem. E számokból arra lehet következtetni, hogy a jogi terminológia szempontjából a BS19 és a BS34 különbözik leginkább. A BS31 mintegy köztes helyet foglal el közöttük, mivel a BS34 terminusainak egy részét átvette. Egyúttal az is látható, hogy az 1931-es fordításban a BS19-hez képest alig változott valami. Ez a tény részben megerősítheti azt a feltevést, hogy a fordító ugyanaz a személy volt. Most térjünk rá részletesebben a különbségekre. Az összegyűjtött eltérések mintegy 85 százaléka főnévi vagy főnévi szerkezetű terminusok cseréje. E szám körülbelül 89 százalékánál az összetevők számát tekintve azonos számú összetevőből álló megfelelőre cseréltek terminusokat, vagyis az egyszavas terminusokat egyszavasra, a kétszavasakat kétszavasra stb. És mindössze körülbelül 11 százalékban módosult a terminus összetevőinek száma: kevesebb vagy több lett, vagyis az 1919-es fordítás egyes jogi terminusait a későbbi fordításokban összetevőik számát tekintve rövidebb vagy hosszabb megfelelőkkel fordították (például az egyszavasat kétszavasra cserélték: 409 eszméletlenség BS19, BS31 – eszméletvesztés BS34). Először az azonos számú összetevőből álló főnévi (azaz főnévi vagy főnévi szerkezetű) terminusok cseréjéről. A terminológiában általánosan megfigyelhető, hogy minél több összetevőből áll egy terminus, annál ritkább. Ugyanezek a tendenciák a BS jogi terminusainak eltéréseit vizsgálva is megmutatkoznak. Leggyakrabban az egyszavas terminus egyszavasra (mintegy 40 százalék), illetve a kétszavas terminus kétszavasra történő cseréje fordult elő (mintegy 46 százalék). A fennmaradó 14 százalék a vizsgált anyagban előforduló valamennyi, több szóból (kettőnél több összetevőből) álló főnévi szerkezetű terminus megfelelő hosszúságú terminussal történő cseréjét foglalja magában. A vizsgált anyagban 60 lecserélt egyszavas terminus található. Ezek mintegy 40 százalékát lényegileg, körülbelül 60 százalékát pedig részlegesen változtatták meg. Lényegi változtatásnak azokat az eseteket tekintjük, amikor a terminus helyébe egy másik, eltérő tövű, formailag nem rokon szó kerül, vagyis amikor a BS31-ben vagy a BS34-ben a BS19-hez képest teljesen más (nem hasonló) terminusokat használnak, például: 479 fogoly BS19, BS31 – letartóztatott BS34; 684 előírás BS19, BS31 – tűrés BS34; 158 kifejezés BS19 – bemutatás BS31 – tanúvallomás BS34; 124 szövetség BS19, BS31 – közösség BS34; 265 hivatalnok BS19 – polgár BS31, BS34; 532 utazó BS19 – utas BS31, BS34; 410 vezetés BS19, BS31 – 84 házasság BS34; 627 század BS19 – büntetés BS31, BS34. Ide sorolható a 161 vezető BS19, BS31 – kerítő BS34 érdekes terminuspár is, továbbá az 526 szajha BS19 – prostituált BS31, BS34 változtatás valószínűleg eufemisztikusnak tekinthető. A részlegesen megváltoztatott terminusokból, mint említettük, valamivel több van. Részleges változtatás esetén a terminus formailag hasonló marad – ugyanaz a tő megőrződik, az affixumok vagy hasonló elemek viszont változnak (egyes változatok variánsoknak tekinthetők). Ez akkor látható a legjobban, amikor a különbség minimális – a szó egyetlen morfológiai része módosul, például: • előtag: 117 bizonyíték BS19, BS34 – bizonyíték BS31; 10 elítélt BS19, BS31 – elítélt BS34; 29 határozat BS19 – döntés BS34; 2 kitelepítés BS19, BS31 – kiutasítás BS34; 68 elöregedés BS19, BS31 – megöregedés BS34; • képző: 160 válaszadó BS₁₉ – alperes BS₃₁, BS₃₄; 167 büntetés BS₁₉, BS₃₁ – büntetés BS₃₄; 160 felperes BS₁₉ – peres fél BS₃₁, BS₃₄; 479 utazó BS₁₉ – utas BS₃₁, BS₃₄; 606 hitelező BS₁₉, BS₃₁ – hitelező BS₃₄; 457 erőszaktevő BS₁₉, BS₃₁ – erőszak BS₃₄; • végződés: 264 tőzsde BS₁₉, BS₃₁ – tőzsde BS₃₄; 351 hitelesség BS₁₉, BS₃₁ – hitelesség BS₃₄; 524 támadás BS₁₉, BS₃₁ – támadás BS₃₄; 363 vesztegetés BS₁₉ – vesztegetés BS₃₁ – vesztegetés BS₃₄ (ez utóbbi esetben fonetikai különbségek is vannak). Néha egyszerre két affixum változik (pl.: 639 károkozás BS₁₉, BS₃₁ – kár BS₃₄; 660 vesztegetés BS₁₉, BS₃₁ – vesztegetés BS₃₄), vagy általában véve megváltozik a szóalkotás módja, például: 25 előnév BS₁₉, BS₃₁ – név BS₃₄; 42 bűnösség BS₁₉, BS₃₁ – bűn BS₃₄; 30 kötelességek BS₁₉, BS₃₁ – kötelesség BS₃₄; 662 érték BS₁₉, BS₃₁ – erőszak BS₃₄. Vannak más jellegű részleges eltérések is. Némelyikük morfonológiai jellegűnek tekinthető, például: 490 segítség BS₁₉, BS₃₁ – segítség BS₃₄; 611 szerződés BS₁₉, BS₃₁ – ügylet BS₃₄; mások fonetikai (vagy helyesírási) eltérések, például: 34sk⁶ csődeljárás BS₁₉, BS₃₁ – csődeljárás BS₃₄; 262 rendőrség BS₁₉ – rendőrség BS₃₁, BS₃₄; 279 csempészet BS₁₉, BS₃₁ – csempészet BS₃₄. A vizsgált törvénykönyvekben 68 kétszavas, főnévi szerkezetű jogi terminus cseréjét találták. Leggyakrabban valamelyik egyetlen 6 Nem a BS valamely cikkében, hanem egy fejezet címében szerepelt. A továbbiakban is így jelöljük. 85 a terminus egyik eleme (80%). Mindkét elemet négyszer ritkábban változtatták meg (20%). Azokban a terminusokban, amelyeknek egyetlen eleme tér el, csaknem egyforma gyakorisággal változott a függő elem (kb. 53%) és az alapelem (kb. 47%). A terminus megváltoztatásakor általában megmarad ugyanaz a szintaktikai szerkezet (kb. 86%), vagyis az elemek közötti viszony nem változik – az egyeztetés egyeztetésnek (a), a vonzatosság vonzatosságnak (b), a kapcsolódás kapcsolódásnak felel meg (c), például: a) 433 žymėtinė markė BS19 – žyminė markė BS31 – žyminis ženklas BS34; b) 4sk darbų pakaltinimas BS19, BS31 – veiksmų pakaltinimas BS34; c) 198 teisė pirkliuati BS19, BS31 – teisė prekiauti BS34. A jogi terminusoknak csak mintegy 14%-át fordították le a későbbi (1919 utáni) BS-kiadásokban eltérő szintaktikai szerkezetű terminusokkal, vagyis az egyeztetést vonzatosságra (a), a vonzatosságot egyeztetésre (b) cserélték, vagy megváltoztatták a vonzat esetét (c), például: a) 175 nutremtoji vieta BS19, BS31 – ištrėmimo vieta BS34; b) 142 piktadarių sambūris BS19, BS31 – nusikalstamas sambūris BS34; c) 2sk įstatymų peržengimas BS19, BS31 – nusikaltimai įstatymams BS34. Az alapterminus elemcseréinek mintegy 62%-a lényegi jellegű (függetlenül attól, hogy változott-e az alárendelt elem): nem a terminus alakjának megváltoztatását választották, hanem egy másik, formailag nem kapcsolódó szót kerestek. Pl.: 5 įstatymų apybrėžos BS19, BS31 – įstatymų ribos BS34; 30 įtikėtinis byloms BS19, BS31 – įgalio-tinis byloms BS34; 129 priverčiamasis įsakas BS19, BS31 – priverčiamasis nutarimas BS34; 382 asmens nepavojus BS19, BS31 – asmens saugumas BS34; 545 prekybos slėpinys BS19, BS31 – prekybos palaptis BS34. Azokban az esetekben, amikor a két későbbi BS-kiadás közül legalább az egyikben megváltozott a kéttagú jogi terminus alárendelt eleme, a lényegi változtatások aránya valamivel alacsonyabb, mintegy 43% (függetlenül attól, hogy az alapelem változott-e). Pl.: 64 sudėtis taisyklės BS19, BS31 – visumos taisyklės BS34; 127 sąjungos dalyvis BS19, BS31 – bendrijos dalyvis BS34; 375 sandoros raštas BS19 – sutarties raštas BS34; 411 svainystės laipsnis BS19 – genty stės laipsnis BS31, BS34; 655 vokuotas pareiškimas BS19, BS31 – uždaras pareiškimas BS34. Így az 1931-es és az 1934-es BS-fordításokban a szóban forgó terminusok alapelemeit valamivel gyakrabban változtatták meg lényegesen, mint ugyanazon terminusok alárendelt elemeit. Miért van ez így? Legfeljebb azzal magyarázható, hogy a terminus alapelemére nagyobb jelentésterhelés jut. 86 Ez azonban vitatható, és a viszonyok ilyen megoszlása teljesen véletlenszerű is lehet. A fent említett százalékokból látható, hogy a terminusok függő elemeit arányosan gyakrabban változtatták meg nem lényegesen, hanem csak részlegesen (kb. 57%). Az alapelemek részleges változtatásai arányosan ritkábban fordultak elő (kb. 38%). Az egyszavas terminusokhoz hasonlóan a részleges változtatások leggyakrabban más affixumok választásával vagy a szóalkotás módjának teljes megváltoztatásával történtek, például: • az alapelemben: 44 tarnybos prisakymas BS19, BS31 – tarnybos įsakymas BS34; 8sk įstatymų peržengimas BS19, BS31 – nusižengimai įstatymams BS34; 125 priverčiamasis įsak(as) BS19, BS31 – privalomasis įsakymas BS34; 161 teismo mokestis BS19, BS31 – teismo mokestis BS34; 374 sąlyginė vertybė BS19, BS31 – sąlyginė vertė BS34. • a függő elemben: 39 atsakoma priežiūra BS19, BS31 – atsakinga priežiūra BS34; 165 teisus reikalavimas BS19, BS31 – teisėtas reikalavimas BS34; 280 nedoros veiksmas BS19 – nedorovės veiksmas BS31, BS34; 454 teisės tėvas BS19, BS31 – teisinis tėvas BS34. • mindkét elemben: 159 meluojamas įrodymas BS19 – meluojamas įrodymas BS31 – melagingas įrodymas BS34; 234 svaigštamieji gėrimai BS19, BS31 – svaiginamieji gėralai BS34. Egyébként az egyszerű és a határozott alakok váltakozása szinte észrevétlen maradt (a mai terminológiában a határozott alakok nagyon népszerűek, néha még túlzottan is), mindössze néhány esetben fordult elő: 16 bendroji kalimoji BS19, BS31 – bendra kalimoji BS34; 574 kilnojamas turtas BS19 – kilnojamasis turtas BS31 – judamasis turtas BS34. A szóalkotással nem összefüggő kéttagú jogi terminusok részleges változtatásából mindössze egyet találtunk – 445 hipotekos aktai BS19, BS31 – hipotekos aktai BS34. Ez a fonetika körébe tartozik. A vizsgált anyagban mindössze 19 olyan változtatást találtunk, amelyben a két szónál hosszabb jogi terminusokat azonos számú szóból álló terminusokkal helyettesítették. Többségük háromszavas, de hosszabbak is akadnak, például: • háromszavasak: 1-8sk baudimo pašalinamos aplinkybės BS19, BS31 – bausmės pašalinamosios aplinkybės BS34; 43 atsakomybę didinamoji aplinkybė BS19, BS31 – atsakomybę didinanti aplinkybė BS34; 87 161 a cselekvőképesség hiányának jogi megjelölése BS19, BS31 – a cselekvőképesség hiányának igazolása BS34; 417 a végrehajtás teljes évei BS19, BS31 – teljes végrehajtási évek BS34; 602 a fogadalomból eredő fizetség BS19 – a vállalásból eredő fizetség BS31 – a vállalás szerinti díj BS34. • négyszavasak: 55 meghatározott idejű súlyos börtön BS19, BS31 – korlátozott idejű súlyos börtön BS34; 111 az állam külső veszélyeztetettsége BS19, BS31 – az állam külső biztonsága BS34. • ötszavasak: 373 határozott idejű egyezségokirati bérleti szerződés BS19, BS31 – határozott időre szóló ügyleti okirati bérleti szerződés BS34. Mivel ezekből a terminusokból nagyon kevés van, nem érdemes részletesebb általánosításokat tenni. A terminusok módosításának elvei, mondhatni, ugyanazok, mint amelyeket korábban ismertettünk. Végül meg kell említeni a terminusok alkotóelemei számának változásait. Már szó esett arról, hogy ezekből kevés van – 19 (a főnévi vagy főnévi szerkezetű terminusok összességének körülbelül 11 százaléka). Az ilyen változásoknak két lehetősége van: az 1919 utáni BS-fordításokban a megfelelő terminusokat kevesebb vagy több alkotóelemből álló terminusokkal fordították le. A kétféle változás száma megközelítőleg azonos (10, illetve 9). Például: • kevesebb alkotóelem: 166 a bizonyítás tárgya BS19 – bizonyíték BS31 – bizonyítás BS34 (2→1); 61 összesített büntetés BS19, BS31 – összetett büntetés BS34 (3→2); 405 saját ügyét szállító személy BS19 – magánfuvarozó BS34 (3→2); 61 határozott idejű szabadságvesztés BS19, BS31 – időleges szabadságvesztés BS34 (4→3); 66 határozott idejű szabadságvesztéssel büntetendő büntetés BS19, BS31 – időleges szabadságvesztéssel büntetendő büntetés (5→4); • több alkotóelem: 409 öntudatlanság BS19, BS31 – az eszmélet elvesztése BS34 (1→2); 608 a teljes adósságösszeg BS19, BS31 – az adósság teljes összege BS34 (1→3); 2 súlyos börtön BS19, BS31 – kényszermunkára ítéltek börtöne BS34 (2→3); 54 a vizsgálati fogságban letöltött idő BS19, BS31 – az ítélethozatal előtt letöltött idő BS34 (2→4); 427 névértéknél kisebb értékű pénz (billon) BS19, BS31 – nem teljes értékű pénz BS34 (2→4). Az itt bemutatott példák némelyikét talán egyáltalán nem is kellene a terminológiához sorolni. Például az a teljes adósságösszeg (608), valamint az a vizsgálati fogságban letöltött idő terminusok helyettesítőit, a az adósság teljes összege, az ítélethozatal előtt letöltött idő kifejezéseket nem terminusoknak, hanem azok magyarázatainak tekinthetjük. Úgy tűnik, az 1919-es fordítás terminusai nem voltak kellően világosak, ezért a későbbi fordításokban leíró jellegű szókapcsolatokkal helyettesítették őket. 88 A terminológiában hagyományosan csak a főnevek és a főnévi szerkezetek terminusok közé sorolása nem vitatott. Arról, hogy a beszéd más részei is terminusnak tekinthetők-e, nincs egységes álláspont, ezért ezt a kérdést gyakran tudatosan félreteszik. E cikk V. P. Danilenko azon gondolatát követi, hogy meg kell különböztetni a terminusrögzítés és a terminushasználat szféráit (Danilenko 1977: 38–39). A terminusszótárakban és szabványokban, amelyek rögzítik és szabályozzák a terminusokat, természetesen a főnévi forma a legmegfelelőbb; a tudomány és a gyakorlat nyelvében azonban, ahol a terminusok működnek, ezek a formák nem elegendők: mindenekelőtt nem nélkülözhetők a sajátos jelentésű igék. És bár a jogi terminológiai szótárakban olykor csak a büntetés terminus szerepel, e terület konkrét nyelvhasználatában valószínűleg gyakrabban találkozunk a büntetni, büntetendő, megbüntetett és hasonló alakokkal. Egyes jogi szótárak a büntetni igét is feltüntetik. Ugyanakkor egyes jogi szótárakban a büntetés kiszabása, másokban a büntetéskiszabás szerepel (ezek egymásból átalakítható elemek). A használatban mindkét forma él, ezért nem lehet őket teljesen azonosnak tekinteni, különösen ebben a vizsgált esetben, amikor egy konkrét szöveg terminológiai különbségeit keressük. A háború előtti BS-fordításokból nemcsak a hagyományosan értelmezett főnévi terminusok, hanem más jellegű terminológiai különbségek is összegyűjtésre kerültek7. Nincs belőlük sok. Ahogy a bevezetőben említettük, a talált különbségek mintegy 15 százaléka nem főnévi vagy főnévi szerkezeti alakú. Ezeket a különbségeket akár nem is sorolhatnánk a terminusok közé, de könnyen főnévvé alakíthatók. Itt elsősorban igékre és igés szerkezetekre gondolunk. Az 1919-es BS ilyen terminológiáját a későbbi fordításokban többnyire lényegesen megváltoztatták. Fokozatosan egy vagy mindkét alkotóelem módosul, például (408 összevezetni BS19, BS31 – összeházasodni BS34; 143 adóval megterhelni BS19 – adóval sújtani BS31 – adóval terhelni BS34), vagy legalább az egyikük: 147 eszét elvenni BS19, BS31 – öntudatát elvenni BS34; 65 szolgálatból visszahelyezni BS19, BS31 – szolgálatból elbocsátani BS34; 71 az ügyet végigvinni BS19, BS31 – az ügyet megoldani BS34; 167 bíróság elé idézni BS19, BS31 – bíróságra idézni BS34. 7 A forma rendszerint általánosabbá válik – például az ige főnévi igenévi alakját adják meg. 89 Az egyik alkotóelemet olykor szerkezettel helyettesítették: 515 bérbe adni BS19, – megsérteni a szűzhártyát BS31, BS34; 527 kurválkodni BS19, – prostitúcióval foglalkozni BS31, BS34. A részleges módosítások többnyire elöljárószós szerkezeteket érintenek (például: 304 időre felfüggeszteni BS19, BS31 – ideiglenesen felfüggeszteni BS34; 317 fogadalomból fizetni BS19 – ígéretekből fizetni BS31 – ígéretek szerint fizetni BS34; 317 hitelre árusítani BS19, BS31 – hitelbe árusítani BS34; 346 forgalomba bocsátani BS19, BS31 – forgalomba hozni BS34), de más jellegűek is vannak: 317 zálogba venni BS19, BS31 – elzálogosítani BS34; 317 érvénytelennek tartani BS19, BS31 – érvénytelennek tekinteni BS34. Időnként részleges módosítások lényegesekkel párosultak: 459 túllépni a szükséges védekezés határait BS19 – túllépni a szükséges önvédelem határait BS31 – túllépni a szükséges védekezés korlátait BS34. A nem főnévi alakú terminológiai különbségek közé sorolhatók az igei alapú szerkezetek következő eltérései is: 14 büntetéssel tiltott BS19, BS31 – büntetéssel büntetendő BS34; 40 bűncselekmény miatt nem büntethető BS19, BS31 – bűncselekményért nem vonható felelősségre BS34; 55 súlyos bűncselekmény elkövetésével vádolt BS19, BS31 – súlyos bűncselekmény elkövetőjeként elismert BS34. Itt a terminusok mellékneveinek különbségeiről is beszélhetünk, például: 210 hamis BS19, BS31 – hamisított BS34; 307 felelősségteljes BS19, BS31 – felelős BS34, sőt határozószók is, például 146 jogellenesen BS19, BS31 – törvénytelenül BS34. Bár a terminológiai besorolás szempontjából mindezek problémás esetek, terminológiai jellegük legalábbis egyértelműen érzékelhető. Mivel különbségekről van szó, érdemes megemlíteni őket. A BS valamennyi különbségét összegezve figyelembe kell venni, hogy a jogi terminusokat nem minden esetben változtatták meg egységesen a szöveg minden előfordulási helyén. Például a BS19 korábbi kérelmező terminusát a BS31 tanú terminusra cserélték, de a BS34 egyik helyen tanú alakra változik (158), másutt a kérelmező marad (30); a BS19 és BS31 korábbi okirat terminusát a BS34 mind tanúsítvánnyal (161), mind igazolással (161) felváltotta; hasonlóképpen a kényszerítő parancs helyébe kötelező parancs (125), illetve kényszerítő határozat (129) lépett, a üzletkötési okirat – szerződés okiratban (375), illetve ügyleti okirat (376). Az itt említett módosítások közül csak az okirat tanúsítvánnyal és igazolással való felváltása indokolt, mivel az orosz eredetiben valóban két terminus szerepel: удостоверение és 90 свидетельство (UU). Általában az ilyen jellegű egyedi eltérések többsége (nincs belőlük sok) a terminusok cseréje és egységesítése során tanúsított elégtelen körültekintés következtében keletkezett, ezért fordítási hiányosságnak tekinthető. Összességében a statútumok fordításaiban a jogi terminológiai különbségek nem csupán a terminológia fejlesztéséből erednek, hanem abból is, hogy kijavították az 1919-es fordítás kétes megoldásait és egyértelmű hibáit. A szóban forgó fordítások megjelenése óta eltelt több mint fél évszázad távlatából nehéz megítélni a módosítások indokait. A helyesség szempontjából az 1919-es fordítás terminusainak többsége és a későbbi fordításokban bevezetett változtatások többsége sem kifogásolható. Némelyikük mai szemmel kissé furcsának, szokatlannak tűnik, de nem helytelen. Mindössze egy-két változtatás tekinthető helyesebbnek nyelvtani, szóalkotási vagy nyelvtisztasági szempontból, például: 43 felelősséget növelő körülmény BS19, BS31 – felelősséget növelő körülmény BS34; 577 gyámság alatt álló BS19, BS31 – gyámolt BS34; 183 tartalékos tiszt BS19 – tartalékos tiszt BS31, BS34. A változtatások többsége, például a 160 válaszoló BS19 – alperes BS31, BS34; 160 kereső BS19 – felperes BS31, BS34; 479 utazó BS19 – utas BS31, BS34; 532 járművezető BS19 – utas BS31, BS34, nem a hibák kijavítását, hanem a terminusok fejlesztését, a megfelelőbb szóváltozat kiválasztását jelzi. Bár ha például a 684 pótlék BS19, BS31 (поставка UU) terminust illetmény BS34 alakra cserélték, az még nem jelenti, hogy az utóbbi terminus sokkal jobb. Ha meghonosodott volna a pótlék (a hozzáadni igéből), ma is ezt használnánk. Abban az időben a terminusok megváltoztatásakor talán nem a helyesség, hanem a pontosság volt fontosabb szempont. A későbbi fordítások egyes változtatásainak oka az eredeti szöveggel összevetve válik láthatóvá, például: 15 совершать смертную казнь UU – halálbüntetéssel büntetni BS19, BS31 – végrehajtani a halálbüntetést BS34; 210 подделка UU – hamis BS19, BS31 – hamisított BS34; 124 сообщество UU – szövetség BS19, BS31 – közösség BS34; 480 волостной старшина UU – járási elöljáró BS19 – járási vezető BS31, BS34; 681 публичный торг UU – nyilvános tárgyalás BS19 – nyilvános árverés BS31, BS34. Amint látható, az 1934-es változatok pontosabban felelnek meg az eredetinek, az 1919-es terminusok közül pedig néhány egyenesen félrevezető. Bár az eredetihez való igazodás nem mindig helyes megoldás; például az обряды делопроизводства UU 443-at így fordították: írás- 91 eljárási cselekmények BS19, BS31, később a litván nyelvhez jobban igazodó iratok megfogalmazásának rendje BS34 formára javítva. Az eredetihez igazodó tökéletesítésre való törekvés az 1934-es fordításnak akár árthatott is. Például szükségtelen volt az 574 ingó vagyon BS19 – ingó vagyon BS31 kifejezést mozgó vagyon BS34 kifejezésre cserélni. Nem volt különösebben indokolt, hogy a 479 fogoly BS19, BS31 helyén letartóztatott BS34 szerepeljen (арестант УУ). Annál is inkább, mert a változtatás következetlen volt (például a 123., 652. stb. helyeken megmaradt a fogoly). Általánosságban a letartóztatott kifejezés teljesen megfelelő a letartóztatott, de még be nem börtönzött személy megnevezésére, ám akkoriban nem tettek különbséget. Vagy esetleg meghonosodhattak volna a litvánosabb fordítások: 443 формы судопроизводства УУ – az iratok megszövegezésének formái BS19, BS31; 669 сессия суда УУ – bírósági tárgyalás BS19, ha 1934-ben nem cserélték volna le a az iratok megszövegezésének formája, bírósági ülés. kifejezésre. Végezetül megjegyzendő, hogy a cikk célja nem az volt, hogy a helyesség és a pontosság szempontjából kiválassza a legrosszabb fordítást. A múlt terminusainak helyesség szerinti értékelése általában problematikus, mivel a helyesség fogalma némileg változik. Itt inkább a terminusok múltbeli változásának általános képét kívántuk bemutatni. Ugyanakkor az idézett terminusokból látható, hogy sok minden megváltozott napjainkra. Bár el kell ismerni, hogy az 1919-es BS-fordítás terminológiai és általános nyelvi szempontból korántsem volt tökéletes, első fordításként, amikor még szinte egyáltalán nem létezett litván jogi terminológia, a jog nyelve számára vitathatatlan értéket képviselt. A terminológia egyértelmű fejlődése is megfigyelhető. Az 1931-es fordítást kissé, az 1934-est pedig már jelentősen továbbfejlesztették. Utóbbi terminológiája áll a legközelebb a maihoz. Mindazonáltal nyilvánvaló, hogy az 1934-es, még inkább pedig az 1931-es BS-fordítást nem fordították le újra az eredeti alapján, hanem csupán a régi, 1919-es fordítást javították. Egyébként az 1934-es fordítás előszavában elismerték, hogy minden fordításban vannak hiányosságok. Azzal indokolták ezt, hogy jobb eredmények eléréséhez több embert kell bevonni a munkába. Magánkezdeményezés keretében, Litvániában pedig a kis könyvpiac miatt ez egyszerűen nem kifizetődő. Az állam sajnos nem gondoskodott hivatalos fordításról. Igaz, 1938-ban az Államtanácsban bizottságot hoztak létre egy lényegében új BS előkészítésére, de a kodifikációs munka lassan haladt, számos kritikát kapott (Dakutis 1939: 172–173), ezért a megszállásig kevés valósult meg. Mindazonáltal hangsúlyozni kell, hogy a Baudžiamąjį statutą fordítása során megtett jogi terminológia-fejlesztési út nagyon fontos a mai jogi nyelv számára. 92 Sok jogi terminust onnan vettünk át. Másfelől, amikor ma bizonyos jogi terminológiai kérdések merülnek fel, érdemes először a múltba tekinteni, és csak utána megalkotni vagy továbbfejleszteni a legújabb terminológiát. IRODALOM ÉS FORRÁSOK Andriulis V. 1996: Lietuvos valstybės teisinės sistemos formavimo (1918.II.16–1940.IV.15) bruožai. – Lietuvos valstybės teisės aktai (1918.II.16–1940.IV.15). Parengė V. Andriulis ir kt., Vilnius. BS19: Baudžiamasis statutas, Kaunas, 1919 // Baudžiamieji įstatymai, Kaunas, 1919. BS30: Baudžiamasis statutas: su papildymais. K. Jablonskis, Kaunas, 1930. BS31: Baudžiamasis statutas: su papildymais. K. Jablonskis, 2 leid., Kaunas, 1930. BS34: Baudžiamasis statutas su papildomaisiais baudžiamaisiais įstatymais ir komentarais, sudarytais iš Rusijos Senato ir Lietuvos Vyriausiojo Tribunolo sprendimų bei kitų aiškinimų, Kaunas, 1934. Dakutis T. 1939: Lietuviškosios teisės kelias. – Vairas 9. Danilenko V. P. 1977: Даниленко В. П. Русская терминология: опыт лингвистического описания, Москва. DJTŽ 1919: Dėl juridinių terminų žodyno. – Lietuva, lapkričio 3. LLTS 1919: Laikinasis Lietuvos teismų ir jų darbo sutvarkymas. – Laikinosios Vyriausybės žinios 2–3. Maksimaitis M. 2001: Lietuvos teisės šaltiniai 1918–1940 metais, Vilnius. Masiulis B. 1954: Kalba ir teisininkai. – Teisininkų žinios 6, 7. Stankevičius V. 1925: Baudžiamoji teisė: paskaitos, Kaunas. Sugintas A. 1958: Šis tas iš darbuotės teismo srity. – Teisininkų žinios 23–24. Šilingas S. 1918: Teisų Komisijos darbams sąmata [08 20 raštas Lietuvos Valstybės Tarybos Prezidiumui]. – LCVA, f. 1014, ap. 1, b. 32. Umbrasas A. 2001: Teisės terminijos padėtis Lietuvoje 1918–1940 metais. – Terminologija 8. UU: Уголовное уложение 22 марта 1903 г. По изданиям Н. С. Таганцева, Рига, 1922. JOGI TERMINOLÓGIAI KÜLÖNBSÉGEK AZ 1918–1940 KÖZÖTTI LITVÁN KÖZTÁRSASÁGBAN HATÁLYOS BÜNTETŐ TÖRVÉNYKÖNYV FORDÍTÁSÁBAN Summary During the period of the independent Republic of Lithuania (1918–1940) there was no original criminal code prepared. From 1918 Russian criminal laws were in force, among them – The Criminal Code (Уголовное уложение) of 1903. This article 93 A jelen tanulmány a Kódex litván fordításaiban tapasztalható jogi terminológiai eltérésekkel foglalkozik (az 1919-es, 1931-es és 1934-es fordításokat hasonlítja össze). Összesen mintegy 200 eltérést találtak. Ezeket kifejezésmódjuk szerint elemzik és csoportosítják. A terminusok helyességét és pontosságát is tárgyalják. A következtetés szerint az 1919-es és az 1931-es fordítás csak nagyon kis mértékben tér el egymástól. A jogi terminológiában a legnagyobb változtatásokat az 1934-es fordításban hajtották végre – ez áll a legközelebb a jelenlegi terminológiához. Valószínű, hogy a fordítások közötti eltérések többsége azért keletkezett, mert a terminológiát folyamatosan tökéletesítették. Néhány eltérés az 1919-es fordítás hibáinak és pontatlanságainak kijavításából adódott. A tanulmány hangsúlyozza az 1918–1940 között kialakított terminológia jelentőségét a kortárs jogi nyelv számára. Alvydas UMBRASAS Beérkezett: 2002-10-03 Litván Nyelvi Intézet, P. Vileišio utca 5., LT-2055 Vilnius E-mail: [email protected] 94