Latvių augalų vardai Jurgio (Ambraziejaus) Pabrėžos žodynuose

Solvita LABANAUSKIENĖ Litván Nyelvi Intézet A LETT NÖVÉNYNEVEK JURGIO (AMBRAZIEJAUS) PABRĖŽA SZÓTÁRAIBAN A cikk anyagát 298 lett növényfaj neve alkotja, amelyeket Jurgis (Ambraziejus) Pabrėža (1771–1849) két szótárából gyűjtöttünk ki: Taislôs augininu (1843, a továbbiakban TA) és Waardaau tayslynee Auginiu (1834, a továbbiakban WTA). J. Pabrėža, miközben K. Linnaeus növényrendszere alapján rendezte és alkotta meg a litván növényneveket, más nyelvek forrásaira is támaszkodott: könyveket szerzett be Vilniusból, Petrapilisből és Rigából (Gidžiūnas 1993: 207). Ezek egyike volt a Oekonomisch-technische Flora von Wilhelm Christian Friebe (Riga, 1805) című mű (a Vilniusi Egyetem könyvtárának Ritka Nyomtatványok Osztályán őrzik). A német szerző könyvében a latin és német nevek mellett mindegyikük mellett lett, észt és orosz növényneveket is közöl, amint azt a cím is jelzi; ezeket célirányosan gyűjtötte össze. W. Ch. Friebe szótárából, az Oekonomisch-technische Flora című műből kerültek J. Pabrėža mindkét botanikai szótárába lett, valamint orosz (moszkvai) növénynevek is, ahogyan J. Pabrėža Tayslôs auginiu előszavában maga is említi. Nem minden litván növénynévhez jutott lett megfelelő, mivel W. Ch. Friebe gyűjteménye szűk körű és egyoldalú. A lett növénynevek gyűjtése és kutatása később, a XIX. század második felében kezdődött. 2003-ban jelent meg Inese Ēdelmane és Ārija Ozola Latviešu valodas augu nosaukumi című könyve (a továbbiakban LAN), amelyben a korábbi forrásokból összegyűjtött növénynevek a lett terminológiai alap kialakulásának történetét mutatják be ezen a területen (Reidzāne 2003: V). J. Pabrėža szótárai lett elnevezéseinek alakjait e mű alapján ellenőriztük. A tanulmány célja J. Pabrėža lett és litván növényrendszertani terminusainak összevetése. A TA és a WTA lett növénynevei A botanikai nevek létrehozására és kiválasztására először a WTA-ban tettek kísérletet, ennek alapján folytatódott J. Pabrėža életének legnagyobb 145 tudományos munkája, a Taiślōs augimui, amely közel ezer növénynemzetség nevét foglalja magában. A szótárak összevetése. A lett növénynevek átvételekor J. Pabrėža egyetlen német kiadványra, W. Ch. Friebe Oekonomisch-technische Flora című művére támaszkodott. A WTA és a TA között azonban mind az írásmódban, mind magukban a növénynevekben vannak eltérések. A táblázatokban a szerző a lett és litván növénynevek alakjait vetette össze (a lett adatokat a LAN, a litvánokat pedig Giedrius Subačius Jurgio Ambraziejaus Pabrėžos žemaičių kalba című tanulmánya alapján ellenőrizte (Subačius 1996: 12–42)). Például: lat. Asarum europaeum – lett Kummelu pēdas (~ kummelu pēdas) [vö. kumeļu pēda, piparu zāle LAN] – litván Pypyyrtapy europyny (~ pipirlapė europinė) TA – lett Kummelu pēdas. Pippiru Sahles (~ kummelu pēdas, pippiru zāles) WTA; lat. Convallaria majalis – lett Wetschokli. Wēlschawas. Wēschauštini (~ večokli, vēšavas, vešauštini) [vö. vēžokli, vēžavas, vēžauštini LAN] – litván Pakalnōty Wōōžbardzy (~ pakalnutė ožbarzdė) TA – lett Wetschokli. Wehschawas. Weschi-austini (~ večokli, vēšavas, vēš-austini) WTA; lat. Fragaria vesca – lett Semmenes. Semmohgas (~ zemenes, zemogas) [vö. zemenė, zemenoga LAN] – litván Žemyny Žemōōgy (~ žeminė žemuogė) TA – lett Semmenes. Semm-Ohgas (~ zemmenes, zemn-ogas) WTA; lat. Ficaria ranunculoides – lett Tukkuma Sahle (~ tukkuma zāle) [vö. tīukuma zāle LAN] – lit. Szwatyk szwatykweedy (~ švatikas švatikvedė) TA – lett. Tuhkume Sahles (~ tūkume zāles) WTA; lat. Malva rotundifolia – lett. Kakku seers (~ kakku siers) [vö. kaku siers LAN] – lit. Katsury apsōkōrtaapy (~ katsurė apsukurtlapė) TA – lett. Kakku seers. Pappeles (~ kakku siers, pappeles) WTA; lat. Nymphaea alba – lett. Lehpa (appa). Baltas Lehpas (~ lēpa appa?, baltas lēpas) [vö. baltā (ās) lēpa, lēpu lapa LAN] – lit. Undlelyje baltooji (~ undlelija baltoji) TA – lett. Lehpu lappa. Baltas lehpas (~ lēpu lappa, baltas lēpas) WTA; lat. Rubus fruticosus – lett. Kasenes. Kasa (~ kazenes, kaza) [vö. kazene, kazu ogas LAN] – lit. Aawietie žiórkszynyny (~ aviete žiūrkštinė) TA – lett. Kasene. Kasa ohgas (~ kazene, kaza ogas) WTA; 146 lat. Sambucus nigra – lett. Plēderu kokks. Plūschus (~ plēderu kokks, plūšus) [vö. plēderu koks, plūsti koks LAN] – lit. Bezdas juodasis (~ bezdīs juodasis) TA – lett. Plēderu kokks. Pluschu (~ plēderu koks, plūšu) WTA; lat. Trifolium pratense – lett. Abbolites. Abbolinas. Abbolu sahles (~ abbolites, abbolinas, abbolu zāles) [vö. ābolītis, āboliņu zāles, āboliņu LAN] – lit. Dobÿts takÿwnis (~ dobilas tankinis) TA – lett. Abbolites. Abbolinas. Abbolu sahles. Abbolinni (~ abbolites, abbolinas, abbolu zāles, aboliņi) WTA; lat. Ulmus campestris – lett. Gohba (~ goba) [vö. goba LAN] – lit. Winkszna ganikłwyny (~ vinkšna ganyklinė) TA – lett. Goba Sauswesche (~ goba sausvēse) WTA; lat. Veronika officinalis – lett. Apini semnes (~ apini zemnes) [vö. zemes apinis LAN] – lit. Wērony aptiekÿny (~ veronė aptiekinė) TA – lett. Appini semnes (~ appini zemnes) WTA. Vannak olyan esetek is, amikor a WTA-ban nem szerepel az a lett név, amely a TA-ban megtalálható, például: lat. Humulus lupulus – lett Appini (~ appini) [vö. appini LAN] – lit. Aapinis vysórtynesis (~ apynis visurtiniais) TA; lat. Solanum tuberosum – lett Rahcinas (~ rāčinas) TA [vö. rācenis LAN] – lit. Džiögma Ropóoty (~ džiūgma roputė) TA; lat. Stellaria media – lett Mauring (?) [a LAN-ban nem szerepel] – lit. Žvayzdynyky Žłūgis (~ žvaizdinyke žliūgis) TA. Szinonímia és szemléletesség. A vizsgált anyag alapját a népi, vagyis nyelvjárási növénynevek alkotják. A neves lett terminológus, V. Skujiņa a népi terminológiát a nyelvjárási szókincs körébe sorolja (Skujiņa 2002: 41). Litvániában J. Klimavičius terminológus írt a népi terminológiáról: „a litván nyelvészeti hagyományban a népi terminológiát elsősorban a tudományos terminológia legfontosabb forrásaként és mintájaként emelték ki. <...> elképzelhetetlen, hogy a botanika ne merítsen a népnyelvből” (Klimavičius 1996: 4). A népi terminológiára jellemző a szinonímia, a szemléletesség és a kifejezőerő. A botanika és más szakterületek esetében is elkerülhetetlen a szinonímia jelensége, különösen a terminológia kialakulásának kezdetén. A szinonimitás oka lehet, hogy egy szó az adott nyelvjárásban megszokott (Keinys 1974: 46). J. Pabrėža a latin terminus mellett egy tudomá- 147 nyos nevet. A német nyelvű forrásban a lett növénynevek nem kevesebb mint 60 szinonimasort alkotnak; szinonimaként egy- és kétszavas elnevezések egyaránt használatosak, ezért a TA-ban nemcsak egy, hanem 2, 3 vagy akár 4 szinonima is szerepel. Például: lat. Menyanthes trifoliata – lett Puppu lappa. Puplatschi (~ puppu lappa, puplači) [vö. pupu lapas, puplači LAN] – lit. Pylwity Puupłayszky (~ pilýtė puplaiškė) TA; lat. Rosa canina – lett Ehrkschki. Wilke drilzehkle (ērkšķi, wilke drīcekIe) [vö. ērškis, vilka drīcekle LAN] – lit. Erszkroozý Eerszketis (~ ērškrože ēršketis) TA; lat. Scirpus caespitosus – lett Aschki doni. Meldi (~ aški doni, meldi) [vö. aški, doni, meldri LAN] – lit. Smóklie kúoksztatojì (~ smukle kuokštotoji) TA; lat. Calluna vulgaris – lett Wirsnes. Mellotni. Mehna sahle. Garzhe (~ wirsnes, mellotni, melna zale, garše) [vö. wirsnes, mellotnis, melna zale, garšes LAN] – lit. Wvrži wysórtynesis (~ viržis visurtin(i)asis) TA és egyebek. A népi növénynevekre jellemző a szemléletesség és a kifejezőerő. Kazimieras Gaivenis szavaival élve, kifejező terminusok még a rendszertani terminológiában is keletkeznek (Gaivenis 1991: 29). J. Pabrėža természetesen a már említett forrásból vette a lett növényneveket, anélkül, hogy különbséget tett volna szemléletes és nem szemléletes elnevezések között. A szemléletesekből azonban jó néhány van. Például: lat. Hypericus perforatum – lett Jāņu sahles (~ Jāņu zāles) TA [vö. Jāņu zāles LAN] – lit. Jonón parmałspóugy (~ jonutė parmałspuogė) TA; lat. Pinguicula vulgaris – lett. Dzeggu ses seetawas (~ dzeguzes sietavas) TA [vö. dzeguzes sietava LAN] -- lit. Tóklie wysórtyvny (~ tuklė visurtinė) TA; lat. Primula officinalis – lett. Gaila bikses (~ gaila bikses) TA [vö. gaila bikses LAN] – lit. Pawasaargy aptiekyny (~ pavasargė aptiekinė) TA; lat. Verbascum lychnitis – lett. Saules szwezze (~ saules svecce?) TA [vö. saules svece LAN] – lit. Dewinmaacy mažesnioji (~ devynmacė mažesnioji) TA stb. 148 Néhány mai tudományos név megváltozott, például nem Jāņu zāles, hanem divšķautņu asinszāle; a dzegezes sietavas mai neve: parastā kreimule LAN. A Verbascum lychnitis tudományos név képi ereje a lett névben is megmaradt: parastais deviņvīruspēks. Egyszavas fajnevek. A TA-ban az egyszavas lett növénynevek vannak túlsúlyban (176). Ebben a szótárban, a népi terminológiához hasonlóan, ezek nemzetséget és fajt is jelölnek, például: lat. Cornus sanguinea – lett. Beswarde (~ bezvarde) [vö. bezvārde LAN] – lit. Seedōla Kraujūvny (~ sedula kraujinė) TA; lat. Fraxinus excelsior – lett. Ohsis (~ osis) TA [vö. osis LAN] – lit. Ousis wysōrywnis (~ uosis visurīnis) TA; lat. Hyoscyamus niger – lett. Driggenes (~ driggenes) [vö. drigene LAN] – lit. Drygnie jōudooj (~ drignė juodoji) TA; lat. Salix amygdalina – lett. Karklis (~ karklis) [vö. kārklis LAN] – lit. Blindv mygdolyny (~ blindė migdolinė) TA. Összetett fajnevek. A legkevesebb azokból az összetett növénynevekből található, amelyeknek mindkét tagja lett nyelvi szó, például: lat. Cichorium intybus – lett. Zellmellas (~ cellmellas) [vö. ceļmala LAN] – lit. Cykooryje wysōrytnioji (~ cikorija visurīnioji) TA; lat. Potentilla anserina – lett. Platkahjischi (~ platkājiši) [vö. platkājiši LAN] – lit. Daugauy Žąstesala (~ daugale žąnsesala) TA; latinul Spiraea ulmaria – lettül Plohstbardsis (~ plostbardzis) [vö. plostbārzdis LAN] – litvánul Łąkswa Wędrikszis (~ lanksva vendrykstis) TA. Összetett fajnevek. A növénynevek másik jelentős része összetett, két szóból áll (122); ezekben a (a) fajjelölő tag melléknévi (vagy igenévi), illetve (b) birtokos esetű, például: a) latinul Agrimonia eupatoria – lettül Sihki dadschi (~ sīki dadži) [vö. sīkadaži, sīki dadži LAN] – litvánul Dyrwonka Gidunuy (~ dirvonka gydūnė) TA; latinul Ribes nigrum – lettül Melni sutrini (~ melni zutrini) [vö. melni zustrini LAN] – litvánul Meelwy Serbešta (~ mełvė serbenta) TA; latinul Urtica dioica – lettül Sihkas. Swehtas nah tres (~ sīkas, svētas nātres) [vö. sīkā nātre, svētā nātre LAN] – litvánul Notriny dwynōomy (~ notrynė dvinumė) TA; 149 latinul U. urens – lettül Baltas nātres (~ baltas nātres) [a LAN-ben nem szerepel] – litvánul N. twykłatioji (~ n. twikantioji) TA; b) latinul Anthoxanthum odoratum – lettül Tabaka sahle (~ tabaka zāle) [vö. tabaka zāle LAN] – litvánul Gardunytis kwapiingasis (~ gardūnytis kvapingasis) TA; latinul Erythraea centaurium – lettül Drudscha sahle. Wehdera sahle (~ drudža zāle, vēdera zāle) [a LAN-ben nem szerepel] – litvánul Tiima Šžiimtauksa (~ tyma šimtauksa) TA; latinul Glyceria fluitans – lettül Ehrsku ausa (~ ērsku auza) [vö. ēršku auzas LAN] – litvánul Saldūuny pluudórątoji (~ saldūnė plūdūrantojii) TA; latinul Hypericus perforatum – lettül Raggana kauli (~ ragana kauli) [vö. raganas kauli LAN] – litvánul Jonóty parmaltspóugy (~ jonute parmaltspuoge) TA; latinul Iris pseudoaconus – lettül Saules rassenes. Saubinu sahles (~ saules rassenes, saubinu zāles) [vö. saules rasene, zobinu zāle LAN] – litvánul Orairikszty Neteys Ajers (~ oranykštė neteis ajeras) TA; latinul Primula officinalis – lettül Gaila kahjas (~ gaila kājas) [vö. gaila kājas, gaiļa LAN] – litvánul Pawasaargy aptiekynny (~ pavasargė aptiekinė) TA; latinul Salix fragilis – lettül Sehtas wihtols (~ sētas vītols) [vö. sētas vītols LAN] – litvánul Bliindy graudiooji (~ blindė graudioji) TA; latinul Syringa vulgaris – lettül Wahzsemmes karkli (~ Vāczemmes karkli) [vö. Vāczemes kárkli LAN] – litvánul Babiliôs wysórtyynis (~ babylìus visurtinis) TA. A lett és a litván elnevezések hasonlóságai és különbségei. A lett növényneveknek olykor részben vagy teljesen megfelelnek J. Pabrėža által megadott tudományos litván nevek – genetikai rokonságok, például: lot. Acer platanoides ~ latv. Klawa (~ klava) [vö. klava LAN] – lit. Klavs jowariveydis (~ klavas jovariveidis) TA; lot. Aegopodium podagraria – latv. Gahrses (~ gāršes) [vö. gāršes LAN] – lit. Geerszwa (~ geršva) TA; lot. Arunda phragmites – latv. Needra. Steebrs (~ niedra, stiebrs) [vö. niedra, stiebrs LAN] – lit. Nędry wysórtyynny (~ nendrė visurtinė) TA; lot. Galium aparine – latv. Marnakas (~ marnakas) [vö. marnakas LAN] – 150 lit. Kiimbara Maarnaka (~ kimbara marnaka) TA; lot. Humulus lupulus – latv. Appini (~ appini) [vö. appini LAN] – lit. Apiniis wysórtynesis (~ apynis visurtiniasis) TA; lot. Lonicera xylosteum – latv. Sausweschi (~ sausvēši) [vö. sausvēši LAN] – lit. Sauskuuny Sauswiitis (~ sauskūne sausvytis) TA; lot. Symphytum officinale – latv. Tauka sahle. Glume (~ tauka zāle, glume) [vö. tauku zāle, glume LAN] – lit. Tauky aptiekynny (~ taukē aptiekinē) TA. Más esetekben a lett megnevezések szó szerint vagy részben megfelelnek a litván nyelvjárási (samogitiai) neveknek, például: lot. Solanum dulcamare – latv. Bebra karkle (~ bebra karkle) [vö. bebra kārkls LAN] – lit. Džiógma Kaarklawyje (~ džiugma karklavia), samog. Bebraus kaarklag (~ bebraus karklai) TA; lot. Iris germanica – latv. Wilku sohbens (~ vilku zobens) [vö. vilku zobens LAN] – lit. Orariikszty wookyszkoji (~ oranykštė vok iškoji), samog. Wylkodalg ee (~ vilkodalgiai) TA. Az említett közös vonások közé sorolhatók a lett és a litván nyelv közös jövevényszavai is. Ezek olyan szláv jövevényszavak, amelyek a mai balti nyelvekbe kerültek, például: lat. Apium graveolens – lett Sellerijes (~ sellerijes) [vö. selerija LAN] – lit. Byttuny Saliera (~ bitūne saliera) TA; lat. Carum carvi – lett Kimmenes (~ kimmenes) [vö. ķimene LAN] – lit. Kmiins wysórtynesis (~ kmynas visurtiniasis) TA; lat. Polygonum fagopyrum – lett Grikki. Drikki (~ grikki, drikki) [vö. grikis LAN] – lit. Ruktis Gyks (~ rūgtis grikas) TA és mások. Bár a nyelvek a legközelebbi rokonok, több az egyedi, mint a közös vonás. Itt néhány lett sajátosság említhető. A lett növénynevek között kitűnnek a germanizmusok, például: lat. Anethum graveolens – lett Dilles (~ dilles) [vö. dille LAN], ném. Dill – lit. Kraaps skaudeeckwepąsis (~ krapas skaudiakvepansis) TA; lat. Valeriana officinalis – lett Baldriini. Baldrians (~ baldriņi, baldrians) [vö. baldriņi, baldrians LAN], ném. Baldrian – 151 lit. Vylgy aptiekvyny (~ ilgė aptiekine) TA; lat. Viola odorata – lett. Vijoles (~ vijoles) [vö. vijole LAN], ném. Viole – lit. Prijalka kvapingoji (~ prijalka kvapingoji) TA. Ezek német Dill, Baldrian, Viole jövevényszavak, amelyek a mai nómenklatúrában is használatosak (csak a violes – vijolites helyett). J. Pabrėža egyik jövevényszava legkésőbb a lett nyelvből került át: lat. Viburnum opulus – lett Yrbenes. Irbenaji (~ yrbenes, irbenaji) [vö. irbines, irbenājs LAN] – lit. Irbenis Póotelis (~ irbenis pūtelis) TA. A TA mutatóiban szereplő lett növénynevek Megállapítható, hogy a TA lett nyelvű mutatójában (a továbbiakban TAR) 30 olyan lett növénynév található, amely magában a szótárban nincs feltüntetve. A lett név mellett a latin megfelelő is szerepel. Ezek tehát W. Ch. Friebe könyvének mutatója alapján kerültek be. A LAN alapján történő ellenőrzéskor nem minden lett elnevezés volt megtalálható. Egy részük egyszavas növénynév, például: lat. Alnus glutinosa – lett Elkschnis (~ elkšnis)TAR [vö. elkšnis LAN] – lit. Alksnis glytēsis (~ alksnis glitiasis); lat. Euphorbia Esula – lett Peenaines (~ pienaines) TAR [vö. pienaine LAN] – lit. Kiaupyniy Szónpyina (~ kiaupienė šunpiena); lat. Sambucus Ebulus – lett Krukli (~ krukli) TAR [vö. krūklis LAN] – lit. Beezdis Geradies (~ bezdis geradējis?); lat. Sempervivum tectorum – lett Embutti (~ embutti) TAR [vö. embuti LAN] – lit. Ryvityna Stogui (~ rietina stogi) stb.; egy részük összetett növénynév, például: lat. Acorus Calamus – lett Kalwju saknes (~ kalvju saknes) TAR [vö. kalvis LAN] – lit. Ajers Tatarszka (~ ajeras tatarska); lat. Aethusa cynapium – lett Sunnu stohbri (~ sunnu stobri) TAR [vö. sunu stiebri LAN] – lit. Zóorda szónpetrószka (~ zurda šunpetruška); lat. Asparagus officinalis – lett Laumas slohta (~ laumas slota) TAR [vö. laumas slota LAN] – 152 lit. Špara aptekyvnis (~ šparas aptiekinis); lat. Menyanthes trifoliata – lett. Grenojama sahle (~ gremojama zāle) TAR [vö. gremojamā zāle LAN] – lit. Pylvityn Puuphtyžky (~ pilvytė puplaiškė) stb. A TA mutatója további két lett növénynevet latin megnevezés vagy egyéb utalás nélkül közöl: Rahtnu saknes, Strallēnes. Pontatlanságok W. Ch. Friebe Oekonomisch-technische Flora című munkájában olyan nevek is előfordulnak, amelyek mellett kérdőjelek állnak. Úgy tűnik, a szerző számára nem volt világos, hogy valóban létezik-e ilyen növénynév. J. Pabrėža kevésbé kételkedett, ezért kevesebb kérdőjelet tett ki. A LAN szerint ezek a nevek népszerűek a lett nyelvjárásokban. Például: lat. Carex arenaria – lett. Grīhslis (~ grīslis)? Mauklei? (~ maukleji) TAR, vö. grīsla, mauklejs LAN, lit. Wykswa smyltyny (~ viksva smiltinė); lat. Epilobium angustifolium – lett. Kazu rohises (~ kazu rozes)? TAR, vö. kazu roze LAN, lit. Ožrožy siaurtaapy (~ ožrožė siaurlapė) stb. A szótárban J. Pabrėža saját elírásai is előfordulnak – kihagyott vagy felcserélt betűk (ezek egy részét a mutatóban kijavították), például: lat. Centaurea cyanus – lett. Ruden pukkes (~ ruden pukkes) TA, vö. rudzu puke LAN, lett. Rudsu pukkes (~ rudzu pukkes) TAR, lit. Šzimtauksy Woostyka (~ šimtauskė vosilka) TA; lat. Heracleum sibiricum – lett. Bahrkschke. Kappa (~ bārkšķe, kappa) TA, vö. bārkšķi, ķepaini LAN, lett. Bahrkschke, Keppa (~ bārkšķe, keppa) TAR, lit. Bvarksztis Meszkpieda (~ barkštis meškpėda) TA; lat. Pedicularis palustris – lett. Ust sahle. Ustubunga (~ ust zāle, ustubunga) TA, vö. utu zāle, utubunga zāles LAN, lett. Uts-sahle, Uttubunga (~ uts zāle, uttubunga) TAR, lit. Otwaysa pórwyn y (~ utvaisa purvinė) TA; 153 lat. Spiraea ulmaria – lett. Plostbārzdis (~ plostbāzdis) TA, vö. plosthārzdis LAN, lett. Plostbārzdis (~ plostbāzdis) TAR, lit. takṣwa Wędriškztis (~ lanksva vendyškītis) TA. Következtetések J. Pabrėža két szótárában – a WTA-ban és a TA-ban – más nyelveken megadott növénynevek megfelelői találhatók. A WTA-ban és a TA-ban szereplő közel ezer litván növénynév közül J. Pabrėža 298 lett megfelelő alakot közölt, amelyeket Wilhelm Christian Friebe német könyvéből, az Oekonomisch-technische Flora von Wilhelm Christian Friebe című műből vett át (1805). Az anyag alapját a lett növények népi nevei alkotják, amelyeket gyakran szinonímia és szemléletesség (érzelmi-expresszív konnotáció) jellemez. A szinonimák teljes terminológiai sokaságából a mai lett botanikai rendszertan terminológiája gyakrabban választott más növénynevet, nem pedig a XVIII–XIX. századit. A litván botanikusok nagyobb mértékben vették figyelembe e terület úttörőinek javasolt elnevezéseit. Szerkezeti szempontból a lett botanikai rendszertani terminológia változatos: 176 egytagú és 122 összetett növénynév található benne. Lett és litván közös elemeket, valamint közös jövevényszavakat és a lett nyelvre jellemző, németből átvett szavakat is találtunk. A litván terminográfia történetében ez az első olyan eset, amikor lett növénynevek kerülnek litván terminológiai szótárakba. J. Pabrėža után csak az Lietuviškame botanikos žodyne (1938) közöltek lett nyelvű megfelelőket. ŠALTINIAI LAN – Ēdelmanē I., Ozola Ā. Latviešu valodas augu nosaukumi, Rīga, 2003. TA – Pabrėža J. (A.). Taislós augimiu (rankraštis), 1843. TAR – Taislós augimiu rodyklē. WTA – Pabrėža J. (A.). Waarudaa taislynee Augimiu, Kretingoo, 1834. LITERATŪRA Friebe Ch. W. 1805: Oekonomisch-technische Flora, Riga. Gaivenis K. 1991: Lietuviškų terminų vaizdingumo klausimu. – Lietuvių kalbotyros klausimai 29, 26–31. 154 Gidžiūnas V. 1993: Jurgis Ambraziejus Pabrėža (1771–1849), Roma, 205–210. Jurgis Pabrėža (1771–1849), Vilnius, 1972. Kecys St. 1974: Terminų sinonimijos klausimu. – Leksikos ir sintaksės klausimai, Šiauliai, 44–51. Klimavičius J. 1996: Nuo liaudies terminijos prie mokslinės. – Terminologija 3, 4–25. Reičdānė B. 2003: Priekšvārds. – Latviešu valodas augu nosaukumi, Rīga, V–VI. Skujiņa V. 2002: Latviešu terminoloģijas izstrādes principi, Rīga. Subačius G. 1996: Jurgio Ambraziejaus Pabrėžos žemaičių kalba. – Lietuvių atgimimo istorijos studijos 8. Asmuo: tarp tautos ir valstybės. Vilnius, 10–113. LATVIAN NAMES OF PLANTS IN THE DICTIONARIES OF JURGIS (AMBRAZIEJUS) PABRĖŽA Summary Two dictionaries of Pabrėža – Waarldaa tayshynnee Augimiu (1834, further WTA) and Taislós augimiu (1843, further TA) – have other language equivalents of plant names. From nearly a thousand Lithuanian names of plants in those two dictionaries 298 have Latvian equivalents, which were taken from a German book Oekonomisch-technische Flora von Wilhelm Christian Friebe (1805). Latvian folk names of plants comprise the biggest part of the material. The characteristic features of those names are synonymy and imagery (emotional-expressive connotation). From much terminological synonymy the present day Latvian botanical terminology most frequently selected a different name, not the name of the plant from the 18-19th century. Lithuanian botanists took the suggestions of the pioneers of this field for the plant names more into consideration. In respect of the structure Latvian botanical taxonomy is variable: 176 one-word and 122 complex names. There are some Lithuanian and Latvian generalities, some common borrowings and some characteristic Latvian language borrowings from German. This is the first case in the history of Lithuanian terminology when Latvian names of plants were included in Lithuanian dictionaries of terms. After Pabrėža Latvian equivalents were included only into Lietuviškas botanikos žodynas (1938). Solvita LABANAUSKIENĖ Gauta 2004-11-01 Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius E. paštas [email protected] 155