Tarptautinė terminologijos vasaros mokykla 2005 „Terminologijos tvarkyba: teorija, praktika ir taikymas“

TARPTAUTINĖ TERMINOLOGIJOS VASAROS MOKYKLA 2005 TERMINOLÓGIAI MENEDZSMENT: ELMÉLET, GYAKORLAT ÉS ALKALMAZÁS 2005 júliusában Kölnben rendezték meg a Nemzetközi Terminológiai Nyári Iskolát. Terminológiai menedzsment: elmélet, gyakorlat és alkalmazás. Az évente egyszer megrendezett képzés szervezői a Kölni Alkalmazott Tudományok Egyetemének Információmenedzsment Intézete és a Termnet – a Nemzetközi Terminológiai Hálózat – voltak; az oktatók neves németországi, ausztriai, dániai, belgiumi és amerikai professzorok voltak. Az ötnapos elméleti és gyakorlati képzésre a világ minden tájáról több mint 30 résztvevő érkezett: fordítók, oktatók, kutatók, hallgatók, valamint állami és európai uniós intézmények munkatársai. Az előadások a terminus, a terminológia, a terminuskészlet és ezek menedzsmentjének fogalmaival, a terminusmenedzsment módszereivel és eszközeivel, azok típusaival, a fordítói munkával és a szerzői jogokkal foglalkoztak. A gyakorlati foglalkozásokon a résztvevőket megismertették a terminológiamenedzsment-rendszerekkel, és megtanították őket azok használatára. A Koppenhágai Üzleti Főiskola professzora, Heribert Picht előadássorozataiban – Az elmélet alapjai: modellek, fogalmak, terminusok, objektumok, valamint Terminológiai munka, a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) szabványaira támaszkodva ismertette a hallgatósággal a terminológia alapfogalmait: a szakemberek közötti kommunikációt, a szaknyelvet, a terminológiát, a terminológia funkcióit és a terminuskészletet. A terminus és a terminológiai munka fogalmának meghatározása után kiemelte a terminusalkotás fő alapelveit: a nyelvieket (egyértelműség, rendszerszerűség, helyesség, szóképzési lehetőség, egyértelműség, rövidség, világos motiváltság, kényelmesség), a szociolingvisztikaiakat (hasznosság, esztétikusság, a nyelvpolitikai megfelelés) és a módszertaniakat (szakemberekkel való alkotás, a meglévő modelleknek való megfelelés, a saját nyelv erőforrásainak használata és a terminusrendszernek való megfelelés). Gerhard Budin, a Bécsi Egyetem professzora előadásaiban – Fogalmi kapcsolatok, rendszerek, ontológiák és az egyetemes szemantikai hálózat létrehozása: a terminológiától az ontológiákig és az ismeretszervezési rendszerekig – felvetette a fogalmi kapcsolatok és fogalmi rendszerek problematikáját, és azt állította, hogy mind a terminológia, mind az ontológiák célja az adatok menedzselése, feldolgozása és rendszerezése. Bemutatták az ontológiák létrehozására szolgáló OntoEdit, CORPORUM és CIDOC CRM programokat. A A kockázatkezelési terminológia többnyelvű tezaurusz-referenciarendszere című előadás egy különböző nemzetközi intézmények és szervezetek együttműködésével készülő terminológiai projektről szólt. Az IRGC tezaurusz-referenciarendszere széles 1 Az ontológia a számítástechnikában egy adott terület fogalmainak specifikációja, vagyis a fogalmak felsorolása, leírásokkal és meghatározásokkal ellátott jegyzéke. 178 profilú, és különféle területeket, társadalmi rétegeket, nyelveket, kultúrákat és szövegeket foglal magában. Ez a tezaurusz elsősorban a terminusok kontextusára, a terminusok és szövegek közötti kapcsolatokra, valamint a fordításokra támaszkodik; főként a definíciókra, a fogalmi modellekre és az ontológiákra összpontosít. Kiemelte, hogy ebben a projektben a terminusmenedzsment fő formái a kulturális és nyelvi sokféleség értelmezése és leírása. Sue Ellen Wright, az amerikai Kenti Egyetem professzora a Terminuskészlet-menedzsment című előadásában ismertette a munkafolyamat és a projekttervezés fogalmait, és a terminuskészlet-menedzsment általános céljairól beszélt. Példákat mutatott be a hagyományos, a racionális és az egyetemes terminusmenedzsmentre. Hangsúlyozta, hogy a terminuskészlet-menedzsment munkáját projektvezetők, nyelvész terminológusok és szakterületi szakemberek végzik. A professzor asszony a terminuskészlet-menedzsment következő szakaszait különítette el: terminus benyújtása, terminusadatlap készítése, adatok bevitele, módosítása (frissítése vagy cseréje), ellenőrzése (terminológus vagy szakterületi szakember végzi), jóváhagyása vagy törlése, szabványosítása, közzététele. A professzor asszony bemutatta a terminuskészlet kezelésére szolgáló számítógépes rendszereket – SDL WorkFlow Service, Trados TeamWorks, Star Translation Workflow Server, Lionstream Workflow és más rendszereket. A terminológiai adatbázisok felépítéséről, a terminológiai adatokról, azok elrendezéséről, szintjeiről és más adatkategóriákról a A terminuskészlet-menedzsment adatkategóriái című előadásban esett szó; a Definíciók és kontextus című előadás pedig a definíciók alkotóelemeiről, a szokásos helyesírási követelményekről és az adatbázisokban szereplő definíciók hibáiról szólt. Hangsúlyozta, hogy a terminus vagy fogalom definíciójában mindig hivatkozni kell a szakterületre. A Terminuskiválasztás című előadásban Sue Ellen Wright professzor asszony az online terminológiai forrásokról beszélt, és kijelentette, hogy az internetes források pontosságát, megbízhatóságát és aktualitását mindig értékelni kell. A Google keresőmotor használata során a szinonímia és a homonímia problémájával szembesülünk, az online szótárak esetében pedig a forrás megbízhatóságának és állandóságának problémájával. A keresési eredményeket jelentéstani és terminológiai szempontból kell értékelni, vagyis figyelembe kell venni a megtalált terminus jelentését, használatát, szinonimáit, rövidítéseit, megfelelőit és definícióit. A professzor asszony szerint a CARS kritériumait kell követni: a megbízhatóságot, azaz a weboldal szerzője vagy támogatója hitelességének értékelését, valamint a pontosságot és a megalapozottságot, vagyis a más ismert információforrásokkal való összhangot. Az egyik előadás a terminológia gazdasági vonatkozásaival is foglalkozott. A Szerzői jogok a terminuskészlet-menedzsmentben című előadás a szerzői jog alapelveiről, valamint a védelem alatt álló és nem védett szellemi tulajdonformákról szólt. Megvitatták, milyen szerepet tölt be a terminológus a terminológiai munkában, és mit véd, illetve mit nem véd a szerzői jog a terminuskészlet-menedzsment területén. Tájékoztatott arról, hogy az adatbázisok és azok tartalmának jogi védelmét az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve írja elő. 179 Frieda Steurs professzor (Lessius Hogeschool) az orvosi terminológia fordításának kérdéseiről beszélt. Az orvosi szakterületek fordításai az összes fordítás legnagyobb részét teszik ki; a klasszifikációs rendszerek rendkívül fontosak, például a biomedicinában több mint 19 ezer klasszifikáció létezik. Ismertette a WHOART, Snomed, ICD & ICD-9-CM klasszifikációs rendszereket és más forrásokat. Az orvosi terminológia fordítóinak kritikusan kell értékelniük a forrásokat, a szakszótárakat és az általános szótárakat, az enciklopédiákat, valamint a folyóiratokat. A Műszaki dokumentáció című előadás elsősorban az egyéni fordítási technikáról szólt. A műszaki dokumentumok megfelelő elkészítéséhez és fordításához ellenőrizni kell a forrásokat, kezelni kell a terminológiát, és figyelni kell a tartalomra. A Kölni Alkalmazott Tudományok Egyetemének professzora, Klaus Dirk Schmitz a Adatmodellezés című előadásában a terminológiai adatbázisokról beszélt. Hasznos adatbázis létrehozásához megfelelő adatmezőket kell kiválasztani, és meg kell határozni a megfelelő adatkapcsolatokat. Hangsúlyozta, hogy a terminológiamenedzsment akkor valósítható meg sikeresen, ha kiválasztják a megfelelő adatmezőket, megfelelően modellezik a terminológiai szócikkeket, és megfelelő terminológiamenedzsment-eszközt vagy szoftvert választanak. A Terminológiamenedzsment-rendszerek című előadás a terminológiai adatbázisok jelentőségéről és hasznáról szólt. A Multiterm és a TermStar szoftver példáinak bemutatása után főként a terminológiai adatbázisok létrehozásának problémáival foglalkozott. Röviden áttekintette a terminológiamenedzsment-rendszerek fejlődéstörténetét, majd ismertette típusaikat: ezek lehetnek meghatározott, illetve meghatározatlan szócikkszerkezetű rendszerek. A professzor szerint az újabb terminológiamenedzsment-rendszerek nem alkalmasak a sajátos felhasználási esetek, például a kis csoportok igényeinek vagy az oktatásnak a kiszolgálására. Megfelelő adatbázis-struktúra kialakításához az ISO szabványaira kell támaszkodni: ISO 704, ISO 1087, ISO 12620, ISO 12200. A Szoftverlokalizációs terminológia című előadás arról szólt, hogy az egyértelmű, motivált és következetes terminológia, valamint annak kialakítása megkönnyíti a szoftver használatát. A gyakorlatokon a résztvevők elsősorban a Multiterm terminológiamenedzsment-szoftver használatát tanulták: az adatbázis-struktúra megtervezését, az adatmezők kiválasztását és egyéni adatbázis létrehozását. A nyári iskola résztvevői oklevelet kaptak, a záró beszélgetésen pedig megosztották tapasztalataikat és benyomásaikat. A Nemzetközi Terminológiai Nyári Iskola különösen hasznos azok számára, akiket a gyakorlati terminológia érdekel, és főként terminusok fordításával, dokumentumkezeléssel és adatbázisok létrehozásával foglalkoznak. Robertas STUNŽINAS Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius E. paštas [email protected] Beérkezett: 2005-12-09 180