scieee AI-readable full text Open interactive document viewer

Tarptautinė terminologijos vasaros mokykla 2005 „Terminologijos tvarkyba: teorija, praktika ir taikymas“

Robertas Stunžinas

Full text

NEMZETKÖZI TERMINOLÓGIAI NYÁRI ISKOLA 2005 TERMINOLÓGIAMENEDZSMENT: ELMÉLET, GYAKORLAT ÉS ALKALMAZÁS 2005 júliusában Kölnben megrendezték a Nemzetközi Terminológiai Nyári Iskolát. Terminológiamenedzsment: elmélet, gyakorlat és alkalmazás. Az évente egyszer megrendezett képzés szervezői — a kölni Alkalmazott Tudományok Egyetemének Információmenedzsment Intézete és a Termnet — a Nemzetközi Terminológiai Hálózat, oktatói pedig Németország, Ausztria, Dánia, Belgium és az USA neves professzorai voltak. Az ötnapos elméleti és gyakorlati képzésre a világ minden tájáról több mint 30 résztvevő gyűlt össze: fordítók, oktatók, kutatók, hallgatók, állami és európai uniós intézmények munkatársai. Az előadások a terminus, a terminológia, a terminológiamenedzsment fogalmaival, a terminológiamenedzsment módszereivel és eszközeivel, azok típusaival, a fordítói munkával és a szerzői joggal foglalkoztak. A gyakorlatokon a résztvevőket megismertették a terminológiamenedzsment-rendszerekkel, és megtanították őket azok használatára. A Koppenhágai Üzleti Főiskola professzora, Heribert Picht, Az elmélet alapjai: modellek, fogalmak, terminusok, objektumok és A terminológiai munka című előadássorozataiban a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet (ISO) szabványaira támaszkodva megismertette a hallgatókat a terminológia alapvető fogalmaival: szakmai kommunikáció, szaknyelv, terminológia, a terminológia funkciói, terminológia (terminuskészlet). Miután meghatározta a terminus és a terminológiai munka fogalmát, hangsúlyozta a terminusalkotás alapelveit: nyelvieket (érthetőség, rendszeresség, helyesség, szóalkotási szabályosság, egyértelműség, rövidség, világos motiváció, célszerűség), szociolingvisztikaiakat (hasznosság, esztétikusság, a nyelvpolitikai megfelelés) és módszertaniakat (szakemberekkel való alkotás, a meglévő modellekhez való igazodás, a saját nyelv erőforrásainak használata és a terminusrendszerhez való igazodás). A Bécsi Egyetem professzora, Gerhard Budin, A fogalmi kapcsolatok, rendszerek, ontológiák és az egyetemes szemantikai hálózat létrehozása: a terminológiától az ontológiákig és a tudásszervezési rendszerekig című előadásaiban felvetette a fogalmi kapcsolatok és fogalmi rendszerek problematikáját, és kijelentette, hogy mind a terminológia, mind az ontológiák célja az adatok kezelése, az információ feldolgozása és rendszerezése. Bemutatták az OntoEdit, a CORPORUM és a CIDOC CRM ontológiaépítő programokat. A Többnyelvű kockázatkezelési terminológiai szótár hivatkozási rendszere című előadásban a különböző nemzetközi intézmények és szervezetek együttműködésével megvalósuló terminológiai projektről volt szó. Az IRGC hivatkozásrendszer-szótára széles körű ' Ontológia a számítástechnikában valamely terület fogalmai összességének specifikációja, vagyis a fogalmak felsorolása, jegyzéke utalásokkal és leírásokkal. 178 profilú, és különböző területeket, társadalmi rétegeket, nyelveket, kultúrákat, szövegeket foglal magában. Ebben a szótárban elsősorban a terminusok kontextusára, a terminusok és szövegek közötti kapcsolatokra, valamint a fordításokra támaszkodnak; főként a meghatározásokra, a fogalmi modellekre és az ontológiákra fordítanak figyelmet. Hangsúlyozta, hogy ebben a projektben a terminusrendezés fő formái a kulturális és nyelvi sokféleség értelmezése és leírása. Az amerikai Kenti Egyetem professzora, Sue Ellen Wright a Terminológiai rendezés című előadásában megismertette a technológiai folyamat és a projekttervezés fogalmait, és beszélt a terminológiai rendezés általános céljairól. Hagyományos, racionális és egyetemes terminológiai rendezési példákat mutatott be. Hangsúlyozta, hogy a terminológia karbantartási munkáját a projektvégrehajtók, a terminológus nyelvészek és a szakterületek szakemberei végzik. A professzor asszony a terminológia karbantartásának következő szakaszait emelte ki: a terminus benyújtása, a terminuscikk létrehozása, az adatok bevitele, módosítása (frissítése vagy megváltoztatása), ellenőrzése (terminológus vagy a szakterület szakembere végzi), jóváhagyása vagy eltávolítása, szabványosítása, közzététele. A professzor asszony megismertette a számítógépes terminológiai karbantartási rendszereket —SDL WorkFlow Service, Trados TeamWorks, Star Translation Workflow Server, Lionstream Workflow stb. A terminológiai adatbázisok szerkezetéről, a terminológiai adatokról, azok elrendezéséről, szintjeiről és egyéb adatkategóriákról a Terminológiai karbantartás adatkategóriái című előadáson esett szó, a Definíciók és kontextus című előadáson pedig a definíciók összetevőiről, a szokásos helyesírási követelményekről és a definíciók adatbázisokban előforduló hibáiról. Hangsúlyozta, hogy a terminus vagy fogalom definíciójában mindig szerepelnie kell a szakterületre való utalásnak. A Terminusok felismerése című előadáson Sue Ellen Wright professzor az online terminológiai forrásokról beszélt, és kijelentette, hogy mindig értékelni kell az online források pontosságát, megbízhatóságát és aktualitását. A Google keresőrendszerében a szinonímia és a homonímia problémájával találkozunk, az online szótárakban pedig a forrás megbízhatóságának és állandóságának problémáival. A keresési eredményeket jelentésbeli és terminológiai szempontból kell értékelni, azaz figyelembe kell venni a megtalált terminus jelentését, használatát, szinonimáit, rövidítéseit, megfelelőit és definícióit. A professzor kijelentette, hogy a CARS-kritériumokat kell követni: a megbízhatóságot, azaz a weboldal szerzője vagy támogatója megbízhatóságának értékelését, valamint a pontosságot és a megalapozottságot — a más ismert információforrásokkal való kapcsolatot. Az egyik előadás a terminológia gazdasági kérdéseivel is foglalkozott. A Szerzői jogi terminológia rendezése című előadásban a szerzői jog alapelveiről, valamint a védelemben részesülő és a védelemben nem részesülő szellemi tulajdonfajtákról volt szó. Megvitatták, milyen szerepe van a terminológusnak a terminológiai munkában, mit véd és mit nem véd a szerzői jog a terminológia rendezése során. Tájékoztatott arról, hogy az adatbázisok és tartalmuk jogi védelmét az Európai Parlament és a Tanács 96/9/EK irányelve írja elő. 179 Frieda Steurs professzor (Lessius Hogeschool) az orvosi terminológia fordításának kérdéseiről beszélt. Az orvosi területek fordításai teszik ki az összes fordítás nagy részét; a klasszifikációs rendszerek rendkívül fontosak, például a biomedicinában több mint 19 ezer klasszifikáció létezik. Ismertette a WHOART, a Snomed, az ICD és az ICD-9-CM klasszifikációs rendszereket, valamint más forrásokat. Az orvosi terminológia fordítóinak kritikusan kell értékelniük a forrásokat, a szakés általános szótárakat, az enciklopédiákat és a folyóiratokat. A Műszaki dokumentáció című előadás főként az egyéni fordítási technikáról szólt. A műszaki dokumentumok megfelelő létrehozásához és fordításához ellenőrizni kell a forrásokat, kezelni kell a terminológiát, és át kell tekinteni a tartalmat. A kölni Alkalmazott Tudományok Egyetemének professzora, Klaus Dirk Schmitz, az Adatmodellezés című előadásában a terminológiai adatbázisokról beszélt. Hasznos adatbázis létrehozásához ki kell választani a megfelelő adatkategóriákat, és meg kell tervezni a megfelelő adatkapcsolatokat. Hangsúlyozta, hogy a terminológia kezelése sikeresen valósítható meg a megfelelő adatkategóriák kiválasztásával, a terminológiai szócikkek megfelelő modellezésével, valamint a megfelelő terminológiakezelő eszköz vagy szoftver kiválasztásával. A Terminológiakezelő rendszerek című előadásban a terminológiai adatbázisok jelentőségéről és hasznáról beszélt. A Multiterm és a TermStar szoftverek példáinak bemutatása után főként a terminológiai adatbázisok létrehozásának problémakörével foglalkozott. A terminológiakezelő rendszerek fejlődéstörténetének rövid áttekintése után bemutatta azok típusait: a meghatározott és a nem meghatározott szócikkstruktúrával rendelkező rendszereket. A professzor kijelentette, hogy az új terminológiai rendszerezési rendszerek nincsenek az egyedi használati esetekhez, például a kis csoportok igényeihez és az oktatáshoz igazítva. A megfelelő adatbázis-- struktúra létrehozásához az ISO-szabványokra kell támaszkodni: ISO 704, ISO 1087, ISO 12620, ISO 12200. A Szoftverlokalizáció terminológiája című előadáson arról volt szó, hogy az egyértelmű, motivált és következetes terminológia, valamint annak létrehozása megkönnyíti a szoftver használatát. A gyakorlatokon a résztvevőket főként a Mudtiterm terminológiai rendszerező szoftverrel való munkára oktatták — az adatbázis-- struktúra megtervezésére, az adat-kategóriák kiválasztására és egyéni adatbázis létrehozására. A nyári iskola résztvevőinek bizonyítványokat adtak át, a záróbeszélgetésen pedig megosztották tapasztalataikat és benyomásaikat. A Nemzetközi Terminológiai Nyári Iskola különösen hasznos azok számára, akiket érdekel a gyakorlati terminológia, és akik főként terminusok fordításával, dokumentumkezeléssel és adatbázisok létrehozásával foglalkoznak. Robertas STUNŽINAS Beérkezett 2005-12-09 Litván Nyelvi Intézet P. Vileišio u. 5., LT-10308 Vilnius E-mail: robertasst(2lki.lt 180