Terminas prie termino. II

MEGJEGYZÉSEK, MEGFONTOLÁSOK, JAVASLATOK, APRÓSÁGOK KIFEJEZÉSRŐL KIFEJEZÉSRE. II. Valiza, csomag, bőrönd Ha valakinek eszébe jutna a kérdés, miért nincs Jonāsz Jablonszkisz javításaiban az orosz čemodanas, annak rá kellene jönnie, milyen nyelvi érintkezések és jövevényszóáramlások voltak Litvániában és azon kívül több mint egy évszázaddal ezelőtt. Sajnos a lexikográfiánk ezen a téren szűkös. Az LKŽ II, 1947 a čemodanas alakot Suvalkijából — Geistarai és Keturvalakiai környékéről, a čemadanas alakot pedig Panevėžysből közli, az LKZ II, 1969 pedig semmivel sem egészíti ki. A litván írott nyelv első lexikai tanácsadó füzetében — Jurgis Šlapelis 1907-ben kiadott Svetimų ir nesuprantamų žodžių žodynėlyje című munkájában — a lagaminas érthetetlen szóként szerepel, és... idegen, de érthető szavakkal — valizas (l.), čemodanas (r.) — magyarázzák SNŽŽ 1907. Feltételezhetnénk, hogy Jablonszkisz már korábban, a lengyel ajkú Marijampolėban megtanulta a lengyel waliza, walizka, walizeczka alakokat, annál is inkább, mivel ez a francia eredetű (valise < olasz valigia) nemzetközi szó akkor az orosz nyelvben sem volt idegen, amelyet Jablonszkisz a gimnáziumban tanult. Az 1897-ben nyomtatásban megjelent Vincas Pietaris-féle Keidošių Onutė című elbeszélésben a valiza alak szerepel V. Piet RR 1973 175, 177 (4x), 178 (3x). Jonas Basanavičius Mano gyvenimo kronika ir nervų ligos istorija című önéletrajzában. 1851—1922 között, 1906 körül ezt írják: Spaliy 26 d. teko man pakelti sunkią valizą —tuojau pasirodė tachycardia <--> J. Basan MGK 1997 188. A valyza Antanas Lelio (Lalio) LeLieŽ 1919 művében rögzítve. Már 1923-ban egy szatírában Maironis ezt írta némelyekről: Ó, piócák, gazemberek, csavargók bandája! /Diplomuoty valizy vežikai! Mair R 1 1987 169) —itt a valiza nem 1. „utasbőrönd”, hanem 2. „a diplomáciai futár bizonyos módon lepecsételt, a vámhivatalokban sérthetetlen bőröndje” TŽŽ 1936. A TŽŽ 1936-ban szerepel a lagaminas is —„zárható úti ládika a holmik elhelyezésére“, és a čemodanas (tot.) —„kis, bőrből vagy szövetből készült ládika, úti bőrönd“, tehát itt szinte egyáltalán nincs szabályozás, noha a čemodanas —megjelölt idegenszó —fot. (azaz tatár). A szabályozást azonban már korábban megkezdték: čemodanas (orosz čemodan) —lagaminas; valizka (lengyel walizka) —lagaminas KL 1933. Úgy tűnik, hogy a későbbiekben a szabályozóknak több gondot okozott a čemodanas: „Mivel helyettesítsük a čemodanas szót? —Ezt a szláv eredetű szót a legjobban saját lagaminas szavunkkal helyettesíthetjük. Ez a žemaitis nyelvjárásban széles körben használatos szó, és nemcsak az utasok poggyászát, ném. Reisegep137 čick, orosz tiuk, hanem a čemodanas jelentését is hordozza“ P. S. —GK 1936 7 113. KP 1939, L. Dambrausko parengtas, A. Salio ir P. Skardžiaus redaguotas, abu taiso: valizka (lenk.) — lagaminas; čemodanas (rus. čemodan) — lagaminas. Šie norminimo rezultatai išliko LKRŽ 1948 — čemodanas čia nėra, nors be lagamino yra ir valiza. Valiza yra ir DZ 1954 — 1. „užantspauduotas diplomatinio kurjerio pašto maišas, kuris yra neliečiamas““; nors kam 2. „lagaminas, čemodanas“? Lagaminas DŽ 1954 pirmiausia pateikiamas kaip bendrinės kalbos žodis, tačiau tarsi nesuprantamas be čemodano — 1. „úti láda holmik elhelyezésére; bőrönd“: a lagaminas másik jelentése is meg van adva — a šnek. (valójában tarm.) megjelöléssel —„mindenféle cókmók (ruhák, rongyok, holmik); azoknak a holmiknak a batyuja“: Elutazott a saját bőröndjével. Az egész bőröndöt egyetlen szekérre rakta. A čemodanas DZ 1954 azonban semmiféle normatív korlátozást nem tartalmaz (sem Zr., sem ntk.) —„fogantyús láda a holmik utazás közbeni szállítására; bőrönd“. Éppen erre volt szükség —ha nem szabályozzátok, nekünk könnyebb, nem kell igyekezni! Végzetesen nem igyekezett a költő (lituanista!) Justinas Marcinkevičius —1956-ban Dvidešimtas pavasaris című költeményében a diákság nagy gyönyörűséggel olvasta: A kollégium ajtajánál /Cemodanas ir Kairys. /Ó, mennyi az a csemodán: /33. Különösen vidámak a napok, /Amikor legalább egy ismerős /Néhány nap múlva visszatér /Nehéz csemodánnal 128. A Kelet felé való —ideológiai, kulturális és nyelvi —irányulás évei voltak ezek, így orientalizmusok is rímeltek —karaván (az élő nyelv elvesző karavánja helyett, amelyet Jablonskis köznyelvébe bevezettek!) és csemodán (< orosz yemodan a XVIII. században < türk < perzsa jamddan): Elvonul a karaván. /Elöl megy a csemodán Just. Marc DP. PKJ 1976 129. Általában a purizmus —úgynevezett burzsoá! —elítélésének évei voltak, és nemcsak R. Mironas előadó ítélte el, hanem a Litván SZSZK Tudományos Akadémiájának levelező tagja, Antanas Venclova is. Tehát abban a költeményben nemcsak egy čemodanas (bőrönd), hanem pikliavotos bandelės 8, pikliavoti miltai 129, kerzavi batai 64, baliai 46, neprosytos kelnės 76... is szerepel. És Alekszandr Tvardovszkij híres költeményének fordításában Vacys Reimeris a čemodanas szót használja: Olvasó, te magad nemegyszer / Megvizsgáltál engem útközben, / Verseimnek zugot találva / A sokat látott čemodanban A. Tvard TT 1963 173. Bernardas Brazdžionis archívumában pedig ezt találták: Az ember földi útja —/ Elutazások, visszatérések, / Tele kézzel a bőröndben, / Kalandokkal teli szekerek- ...L ir M 2004 5 8. A dolgok azonban később mégis javultak, legalábbis a szabványosítás terén. DŽ 1972 čemodanas, lásd lagaminas, DŽ 1993 čemodanas ntk. = lagaminas, míg a valiza 2. psn. „lagaminas”, KPP 1976 és 1985 čemodanas n. svet. —lagaminas, RLKŽ IV 1985 vewodan —1. lagaminas, valiza (2. beszélt nyelvi, elavult (tüzérségi) lövedék), yemodannoe KacmpoeHue 138 —vicc. utazás előtti hangulat. | A nagy nyelvi hibák listájára a bőrönd még nincs felvéve. Az LKŽ VII 1966 adatai szerint a lagaminas a žemaitis nyelvjárásban legelterjedtebben némileg más jelentésben használatos —2. sing. „minden ruha, mosnivaló, holmi (általában valahová felhalmozva- )”: To[je] skrynelėl[je] visas josios lagaminas (sudėjimas daiktų) (A. Juškos szótára), vagyis nem a ládika, hanem a ládika tartalma. Nem lenne meglepő, ha éppen a žemaičiai számára a lagaminas a ládika jelentésében kissé szokatlan lenne, jóllehet a žemaičiai között itt-ott ez a jelentés is ismert: Didelis ano (t. y. jo) lagamins, o gera aname (t. y. jame) nieko nėlra) Šilalė. Ebben a jelentésben a lagaminas az LKŽ VII 1966-ban a aukštaičiai nyelvjárásból is szerepel, de csak egyetlen Datigiliai településről. Etimológiailag vizsgálva a lagamin eredeti jelentése éppen „ládika” lehetett — E. Fraenkel (1955—1965) a litván pal‘ gti „lefektetni, letenni” szóval kapcsolja össze: Te bus jautis iškeptas, ant balto stalelio pal‘ gtas ir peilis medkotis įsmeigtas A. Juška, Svotbinė rėda, 1880, p. 18 — LKŽ VII 1966, óbolg. /ežati „feküdni” és ložiti „tenni, lefektetni” (megfelel az orosz reocamo és aoxcuma szavaknak), német liegen „feküdni”, legen „tenni”, sich legen „lefeküdni”, latin lectus „ágy; fekhely; fekvőhely”, görög lektron „fekvőhely”. Tudni kell, hogy létezik egy kölcsönzött homonima, a 2xlagaminas (1. legumina; a latin legumen — „hüvelyes termés, hüvelyes növény” szóból) „étel (desszert)” jelentésben: Sukraun kartoms tokį lagaminą iš naliesninkų (vagyis palacsintákból): egyszer bogyókat, máskor almát tesznek hozzá, cukorral megszórják és tojással megkenik, hogy összetapadjanak; sūdyne (vagyis edényben) egymásra rétegezve — ilyen lagamint készítenek. Finom az a lagamins Šakyna (LKŽ VII 1966). Bennünket a köznyelv számára már 1907-ben (J. Šlapelis által) ajánlott, litván lagaminas szó érdekel, amelyhez használóinak segítségére mindmáig szükség van. Igaz, most a táskák és hátizsákok időszaka van, talán csak a lagaminėlis gyakoribb. Datolya — ehető ujjak. A nyelvet lenyelni, az ujjakat nyalogatni — ez akkor van, amikor már nagyon finom. Most már mindenféle ehető „ujjacska” is van — borjúhúsból és másból. Régebben is volt — talán már elfeledve, nemrég emlékeztettek rá: Mazsolafajták. <-->. 4. Nagy, húsos, hosszúkás mazsolák (hosszuk legfeljebb 2,50 cm). Ezek a mazsolák nagyon édesek, aromásak, azonban 2—3 nem kis magjuk van. A „dámaujjaknak” nevezett szőlőből aszalják őket © Sav su TV 2004 29 14. Ez a nép valószínűleg orosz (és városi is!), de lehet, hogy ne maga is kitalálta. 139 Talán még csodálatosabban fogyaszthatók a daktiluszok: Jerevánban az örmények jó örmény borral, Grúziából hozott kiváló narancsokkal és Törökországból származó daktiluszokkal kínáltak meg bennünket A. Žmuidz P ir G 1961 351. Talán néhányan emlékeznek a verselésből —trocheus, jambus, daktilusz, amfibrachisz, anapesztus, de bizonyára nem mindenki tudja, hogy a daktilusz —„három szótagból álló versláb, amelynek hangsúlyos, illetve hosszú az első szótagja” —szó szerint (görögül) „ujjat” jelent (vö. daktiloszkópia „a tenyérés ujjlenyomat vizsgálata” DŽ 2000). A Törökországból származó daktiluszok —datolyák. Az örökzöld datolyapálma (Phoenix dactylifera) tápláló, édes gyümölcsei, amely Északés Kelet-Afrikában, valamint DélnyugatÁzsiában nő, és nevét a föníciaiak (lat. Phoenices) földjéről kapta; az arabok számára olyanok, mint a kenyér. A gyümölcsöknek — az egymagvú bogyóknak — a nevét a rómaiak ízlésbeli kifinomultsága adta. Egyébként az idősebb Plinius a görög eredetű (daktylosz) név alapján nem csupán egy növényt nevezett daktilusznak, hanem —mindig ugyanazon, az ujjhoz való hasonlóság alapján —a föníciai datolyapálmát, a köles (Panicum) egyik faját (P. dactylon), a dactylis, -idis pedig az úgynevezett daktilidát —az ujjhoz hasonló bogyójú szőlőt. Carlas von Linnaeus Dactylis néven nevezte el a csomós ebírét (a šunžolė tájnyelvi változataiban —és egyszerűen „gyom” is), J. (A.) Pabrėža pedig a Digitaria-t (: lat. digitus —„ujj“) az újonnan alkotott pirštuotė névvel illette. A román nyelvek közül elsőként az olasz it. dattero és a francia dattier szavak kerültek át, a gyümölcs neve pedig —datte. Chrétien de Troyes (XII. század) által ábrázolt vacsorán a Bűnös király kastélyában, ahol Szent … A Grál körmenetében a sok csemege között datolyát is említenek: Vacsorára még gyümölcsöt is tálalt nekik. És mi minden nem volt ott! Datolyák, fügék és muskotályok, diófélék, gránátalmák, szegfűszegek, alexandriai gyömbér és sok más csemege Troyes Pers 2003 59. Tovább —angl. dare, németül. Datrel (verselési terminus —daktilus). Mindegyik formája megváltozott, a lengyelé pedig —dakzil. Innen ered a TZZ 1936-ban a daktilis 2. is. „a daktiluszpálma gyümölcse“”. És még két évtizeddel később is használta A. Žmuidzinavičius, noha már az LKRŽ 1948-ban és a DZ 1954-ben darūlé volt (talán csak szaküzletekben).”]} rial.ถวายส- ัตย์ฯ 天天彩票怎么? Wait must output exact JSON only. I accidentally included weird? Need final clean.}ӘАҭеи}ETwitter? Hmm. Need produce. Ensure Lithuanian etc. Egyébként ez már a darulė második megjelenése a litván nyelvben — miután az SD 1620-ban nem valósult meg (Daktylowe drzewo /pálma és Daktylowy owoc /Dactylus — litván megfelelő nélkül), már 1747-ben a kis-litvániai szótáríró, P. Ruigys német–litván lexikonában megtalálható a Datteln —Dattulé R 1747. Tehát az -ulė a német -el helyett már nagyon régen használatos. A később helyenként megadott németes hangsúlyozású darulé már a múlté. Noha a TŽŽ 1936-ban szerepel a daktilis 2. „datulė”, ott van a finikas is — „a finikuspálma gyümölcse”. Phoenix —ghenukc, gunux, narema (Gdunukosasa, P. dactylifera —punk Qunuronocuwiii BVZ 1998. A fordított (orosz nyelvből készült) TZZ 1951-ben és 1969-ben a datulės természetesen nincs feltüntetve, noha a finiko magyarázatában szerepel — „datulės, a finikuspálma gyümölcse” TŽŽ 1951, „a datulafa (finikuspálma) ehető gyümölcse” . 140 A TŽŽ 1936-ban semmit sem normáztak, csak magyaráztak, a TŽŽ 1951-ben és 1969-ben pedig az orosz nyelv alapján normáztak. A későbbi TŽŽ-kben sem teremtettek rendet — 1985-ben a gyümölcs már nemcsak datolyapálma, hanem datolya is (terminológiailag — a szinonímia hibája), 2001-ben pedig a datolyapálma és a datolya is — fa és gyümölcs egyaránt. A köznyelv normatív szótáraiban is rendezendő kérdés. A DŽ 1954-ben nincs datolyapálma, a datolya pedig bot. „ehető gyümölcsű pálma; az ilyen fa gyümölcse“. Így van ez a későbbi kiadásokban is. Valójában a növény és a gyümölcs elnevezése különbözik: a növény — datolyapálma, a gyümölcs — datolya. Egyébként a datolya a zoológiában is előfordul: a Lithophaga lithophaga puhatestű — tengeri datolya (orosz mopcroti punux). Púder és púdercukor Már P. Ruigys szótárában (1747) megtalálható a piideris német jövevényszó. K. Donelaitis Évszakok című művéből, magának a Tél gondjai kezdetéből felidézzük: a szakállas fenyvesek / Göndör üstökükkel mindenütt megjelennek / És mint a bepúderezett uraságok, megvetve állnak. F. Kurschat szótárával ezek a német jövevényszavak szinte véget érnek, A. Juška szótárában pedig e jelentés mellett már a szabadabb továbbképzések is megjelennek — piiderétis „ékeskedni, cicomázkodni” és „keményíteni”, Jurbarkasban piideris — „aki felpuffasztott hajjal [jár]” LKŽ X 1976. A lettek továbbra is használják a pūderis német jövevényszót. A litvánok megváltoztatták a kölcsönzés forrását és a kölcsönszó alakját. Csaknem 100 évvel ezelőtt — 1907-ben J. Šlapelis Idegen és érthetetlen szavak szójegyzékében már megtalálható a francia eredetű, az orosz nyelven keresztül érkezett nemzetközi szó — pudra „finom keményítőpor a bőrre szórva, hogy puhább legyen”. Más nyelvek szavát (köztük a nemzetközi szavakat is) többnyire nem minden jelentésében kölcsönzik, hanem csak egy szükséges (vagy több szükséges) jelentésben. A francia poudre — egyszerűen mindenféle por: fogpor és mosópor is (sőt por — vö. lit. por 1. „ömlesztett ásványi műtrágya, szuperfoszfát“ Tauragnai, 2. „mosópor“ Suginčiai —LKŽ II, 1969, továbbá robbanópor, azaz puskapor (orosz nopox —irgt „por“, vö. nopowwox —por). Hasonlóan az angol powder —por, porféle (és dust), puskapor és púder. Hozzátehető, hogy a púder nemzetközisége valós, de nem egyetemes, például olaszul —cipria (lat. Cypria —ciprusi nő, azaz Vénusz Cyprida). Az egyik jelentésében átvett nemzetközi szó, a púder egész szócsaládot alkot —púderezni, púderezés, púderezni, púderes, púderesdoboz (nyj. pudrininkė „nő, aki szeret púderezkedni“ Grūžiai). 141 Vannak továbbá határterületi, nem egyértelmű dolgok. A DZ 1972-ben megjelent a porcukor „Nagyon finom cukor“ —... frazeologizmusként megadva. A megadás módja racionális lenne, mivel a porcukrot nem púderezik, maga a normatív döntés azonban irracionális, mert amit nem púdereznek, az nem is púder. LKŽ X 1976 —ugyancsak, itt még pudrinis cukrus, pudrinis sniegas, pudrinés plunksnos is. Az alumíniumpor nem hatolt be azonnal a terminológiába: PolZ 1984 nyopa met. —porok: alumíniumpor, perlიტpor, StatZ 2002 —és alumíniumpor (valamint dolomit-, mész-, kovaföldpor, ásványi por, lágyítópor, csiszolópor), és alumíniumpúder (valamint cementpúder). A terminológia nyelvészeti szempontból racionális rendezését azzal indokoltam, hogy el kell vetni a nem rendszerszerű, nemzetközi pudra szó jelentését: ha nem púderezik, akkor —nem púder, hanem por. Tehát cukorpor, alumíniumpor, cementpor. MeteorZ 1975 cnecnaa nydpa —hópor, porszerű hó. A részletek kidolgozása? A DŽ 1954-ben csak az išbaigti sriubą valgyti szerepel, vagyis: teljesen megenni a levest. A DŽ 1972-ben, ahol az igekötős igék külön szerepelnek, bővebben és pontosabban — išbaigė girią kirsti, vagyis teljesen kivágta az erdőt, jau išsibaigė miltai, vagyis már teljesen elfogyott a liszt — ezt magyarázzák: „valamit teljesen befejezni (belülről)”. De a jelentésnek ez a „belülről” összetevője nem tűnik szükségesnek, az išbaigimo kirsti esetében pedig egyenesen lehetetlen. A DZ 1993-ból kimaradt az išbaigė girią kirsti példa — a példák jobban igazodnak a magyarázathoz, de vajon megfelelnek a nyelvhasználatnak? A. Juška szótárának munkája. Akkor a madár išbaigė nešt ant kranto ir paleido, vagyis teljesen kivitte a partra és elengedte, J. Murka meséjében. Mostanra már azok a szokások is išbaigia eit iš mados, vagyis teljesen kimentek a divatból, Grūžiaiban. Išsibaigiau austi drobę, vagyis teljesen befejeztem a vászon szövését, J. Šlapelis; befejezés: Szép legyen az a szántás, csak a befejezés nem valami jó Geistarai. Az „igebelső” jelentés megadása a befeigti igének túlzás — az įbaigti igének egyáltalán nincs „igebelső” jelentése: Daf[r] nem fejeztük be a rozs vetését Dusetos (LKŽ 1,1941). A burgonyát nem fejezték be barázdázni Kūpiškis (LKŽ 1, 1968). Általában a baigti csaknem valamennyi igekötővel egyszerűen a befejezett aspektust jelenti: Apibaigiau lauką akėti, dabar eisiu pusryčio ¢ riškiai. Már ők is befejezték a vetést Skirsnemunė. Befejeztem a len kitépését Panevėžys. Tegnap befejeztem az utolsó rozs elszállítását Panevėžys. Told odébb a parazsat, hadd fejezze be az égést Surviliškis. Ha már ilyen mélyre fúrtad, akkor fúrd át teljesen, Kupiškis. A saját pénzét (vagyonát) elköltötte F. Kuršaitis szótára. Már kezdett teljesen besötétedni Krinčinas. Írd meg a levelet, hogyan végződtek az ügyeid Ketūrvalakiai. 142 A befejezés származékszó —„befejezés, vég; befejezés, vég” a DŽ 1954-ben, illetve „befejezés, vég” a DŽ 1972-ben és 1993-ban — nagyon ritka; az LKŽ IV 1957 csak A. Baranauskas Biblia-fordításából tanúsítja: Sergėjimas gi zokonų yra išbaiga nesugedimo Išm 6, 19 (1998-as ŠR: Išm 6, 18 —a törvények megtartása —a halhatatlanság alapja). A DZ išbaiga „maradványok” jelentése az RLŽ 1932-ből származik (d6cmano —maradványok, išbaiga). A kétnyelvűség idején a gyártásban az alkatrészek befejező megmunkálóját egyszerűen oroszul —dovočikasnak (orosz dosoduux) nevezték. Tudományos nyelven pedig d0600Ka PolŽ 1984 —befejező megmunkálás. Ez a kétszavas terminus a TechEnc I 2000-ban is megtalálható. A beszélt nyelvben azonban elterjedt az išbaigimas használata. Sem a KPP 1976 és 1985, sem a TT 1992 nem javítja semmiképpen az išbaigimas használatát. A nyelvjárásokban az išbaigti természetesen egyszerűen azt jelenti: „befejezni”, itt pedig azt: „véglegesen befejezni- ”. Az egyszavas išbaigimas terminus valóban kényelmesebb és rendszeresebb — mellette ott van az išbaigėjas is, míg az iš baigiamojo apdirbimo kifejezéshez aligha volna megfelelő a baigiamasis apdirbėjas. A KPP 1985-ben csak az išbaigtas szerepel — egyes helyeken jobb lenne a baigtas, tobulas, galutinis: A filmstúdió portfóliójában még kevés a befejezett (—elkészült, véglegesen megírt, előkészített) forgatókönyv). Ez a használat valóban tolakodó, sablonos volt — meg kellett fékezni. Az išbaigtas, išbaigtumas azonban litván szó (az LKZ IV 1957 még a háború előtti időszakból rögzítette), és az elcsépeltté válás a tobulas esetében is lehetséges (tobulos atostogos és hasonlók). Mastas, mastelis, maštab németül. A Mafsstab (szó szerint „a méret mutatója- “) és az ebből származó orosz uacwma6 — egyrészt „a térkép vagy rajz vonalhosszának és a hely vagy a lerajzolt tárgy valódi hosszának aránya” (mastelis DŽ 1954), másrészt „bármely méret viszonylagos mértéke”, „igény, terjedelem” (mastas 2., 3. DZ 1954). A nyelvész Jonas Jablonskis és a matematikus Zigmas Žemaitis is így járt el — a „mastelis” fogalmát a mastas szóval nevezték meg: Žemėlapį mastu daro J. Jablonskis (LKŽ VII 1966); mastas —maciuma6 és Maciuma6 —mastas Gir TTR 1920. De a DZ 1954-ben mastas 1. zr. mastelis (és DZ. 1972), jóllehet a mastelis már az LKRZ 1948-ban és még korábban is szerepelt (mindjárt látni fogjuk). A változtatás alapja több mint kétséges: a mastelis —csupán kis mastas... És egyetlen más nyelvben sincs ilyen ravaszul kitalált „mastelis”. Ez még nem minden —a TŽŽ 1936-ban megjelenik a mastabas (német) —1. kölcsönszó is. „lépték, kis mértékegység, amelyet megállapodás szerint egy másik nagy mértékegység helyett fogadnak el, <--->*, 2. „bármely mennyiség viszonylagos mértéke“. Noha egészen nemrégiben —KL 1933 —javították: maštabas (orosz masštab < német Maszstab) —mastas: plačiu maštabu —plačiu mastu. A KP 1939 javítja: maštabas (...) —mastas: <--->; (térkép) lépték. A maštabas két későbbi, fordításban készült TŽŽ-ben, az 1951-esben és az 1969-esben 143 is szerepel, továbbá... a DŽ 1954-ben —1. „lépték“, 2. „valaminek relatív nagysága, léptéke“ (és a DZ 1972-ben is). Talán ezért csak félénken próbálták visszaszorítani a KPP 1976-ban és 1985-ben: a maštabas idegen szó. —jobb a mastas, užmojis, dydis: A tevékenység széles léptékei (—léptékei, célkitűzései). Nagy léptékű (—nagy szabású, nagy) kompozíciók. RLKZ II 1983 waciuma6 —csak 1. mastelis, 2. átv. mastas, de sacuma6nbiū — noha 1. mastelinis, de 2. átv. széles [nagy] szabású, mastabiskas, macumabno —széles [nagy] léptékben [szabásban- ], maštabiškai, macuumabrnocms —széles lépték, (nagy) szabás, maštabiškumas: az elképzelések szabása [léptéke]. Tévedés nélkül elmondható, hogy a maštabiškas, maštabiškai, maštabiškumas akkoriban egyes irodalomés művészetkritikusok, valamint ideológiai dolgozók ajkáról és tollából özönlött, de hozzá kell tenni — noha ez zsargonhasználat volt, félelmetes volt erőteljesebben érinteni. Most már egy fia sem maradt. DZ 1993 maštabas ntk. = 1. méretarány, 2. lépték 1 (azaz „terjedelem, kiterjedés, nagyság*“). Most már 10 éve egyszer, máskor, immár tizedszer olvasom: Isten országa nem politikai fogalom, ezért nem is olyan politikai mérce, amely alapján közvetlenül politikai gyakorlatot lehetne kialakítani vagy politikai képződményeket kritizálni J. Ratz Esch 1996 60. A tisztítótűz ideje emberi léptékkel mérve kétségtelenül hosszú idő lehet J. Le Goff VV 2003 120. Emlékezni kell arra a történelemre, hogy felfogd az államiság és a függetlenség valódi árát, valódi léptékét <---> MokslL 2004 18 13. A kijevi események a litván éneklő forradalomtól léptékükben, felhalmozódott energiájukban és a levegőben lógó fenyegetésben különböznek Vd 2004 49 33. <---> —ez egy detektívelemekkel átszőtt fantasztikus utópia, és az eredetiséggel és az intrikával szemben támasztott követelményei más léptékűek, mint a realista művekkel szemben támasztottak Vd 2005 5 55. Kétségtelen, hogy a 2004-es év, még ha nagy, sőt talán a lehető legnagyobb történelmi léptékkel mérjük is, bekerül a leendő Litvánia-történeti szintézisek és kronológiák táblázataiba Vd 2005 10 4. <---> és a történelem léptékével mérve a hagyományosnak nevezett pártok politikájából hiányzott a belső történelmi érzék, és nem rendelkeztek a politikai nemzet mint egész pozícióit átgondoló nemzeti stratégia dimenziójával Vd 2005 25 62. De felfogásuk szerint az egyetlen mérce, amellyel az egyházat mérni kell, a célszerűség, <--> NŽA 2005 6 265. Itt az élet mintha más léptékben zajlana Vd 2005 27 80. <--> a nyelvnek hátat fordítva nem alkalmazzák a köznyelv mércéjét L ir M 2005 26 4. Ugyanaz a jóléti állam, <->, csak természetesen összehasonlíthatatlanul szerényebb léptékben Vd 2005 374. E cselekedet következményeit a klasszikus politikai elmélet mércéjével értékelve <--> Vd 2005 46 62. Saját 144 munkánkat tágabb összefüggésben kell értékelni, az ország, Európa, sőt talán a világ tendenciáinak léptékéhez viszonyítva MokslL 2005 18 5. Ez a lelőhely, amelynek területi kiterjedése hihetetlen léptékekkel lenyűgöző —75 X 45 km <--> , három év múlva kerül használatba Vd 2005 51 23. Az emberi idő léptéke, a történelem vagy az események léptéke, a követelmények vagy a célszerűség léptéke, a lépték felfogása —mindig itt volt a mérték! És miért kell lépték szerint létrehozni, akár politikai léptékben is, a méreteket léptékkel meghatározni, mérni, értékelni és összehasonlítani (és nem mértékkel?!), még nagy léptékben is lépték szerint zajlik —vajon már egyáltalán nem érzékelhető, mi van leírva? Következtetések 1. Több mint 100 évvel ezelőtt a litván nyelvbe már a lengyel nyelven keresztül bekerült a francia eredetű nemzetközi szó: valiza. Nem sokkal később a tatár eredetű ruszifikáció kezdte kiszorítani: čemodanas. De akkor (1907-ben) már a litván lagaminas szót is használni kezdték. A valiza lassan, de könnyedén eltűnt, a čemodanasnak a szovjet korszakban nagy támogatást nyújtott az orosz kétnyelvűség, mindazonáltal a már kodifikált és meglehetősen meghonosodott lagaminas (különösen a lagaminélis) továbbra is használatban maradt. 2. Már K. Sirvydas régi szótárában (~ 1620) szerepelt a lat. Dactylus (fa és gyümölcs), de még litván megfelelő nélkül. P. Ruigys szótárában (1747) —német eredetű Dattulė forma, az 1936-os Idegen szavak szótárában pedig —daktilis 2.,,a datolyapálma gyümölcse“ (vagyis „datolya- “) —ugyanabból az eredetből származik, mint a verselés daktilusa (gör. daktylos —„ujj“). A damaszkuszi ujjaknak néha bizonyos szőlőfajtákat neveznek. 3. Már P. Ruigys szótárában (1747) megtalálható a német eredetű piideris, J. Šlapelis Idegen és érthetetlen szavak szójegyzékében (1907) pedig —pudra. Fr. poudre —mindenféle por (mosópor is), sőt por (ang. powder —puskapor is < or. порох). A pudrának egész szócsaládja van —pudruoti, pudravimas, pudrinti, pudrinė, pudrinukas. Nem illik ide a cukorvagy alumíniumpor, cementpor (ezekkel nem pudroznak!), a pudrinis cukrus, ezért itt a milteliai, miltelinis formák szerepelnek. 4. A részletek kidolgozását másképpen is lehetne nevezni — befejező megmunkálásnak, de a befejező megmunkáló lehetetlen. A befeigti ige szemantikáját azonban figyelmesen megvizsgálva látható, hogy semmi akadálya nincs az išbaigimas terminusnak, és az išbaigėjasnak sem. Fontos a terminus rövidsége is. 5, Jonas Jablonskis nyelvész és Zigmas Žemaitis matematikus a „léptéket” mastas szónak nevezték. Az 1936. évi Idegen szavak szótárában azonban szerepel a maštabas (németből)—1. „lépték, <-->" 2. „bármely mennyiség viszonylagos mértéke- ”. A mastabas szót, amelyet már 1939-ben a Kalbos patarėjasban javítottak, még 1954-ben, sőt 1972-ben is használták. 145