Teisės terminai su šaknimi „teis-“ 1918–1940 m. Lietuvos kodeksuose

A teistővel rendelkező jogi terminusok Az 1918–1940 közötti Litvánia kódexeiben ALVYDAS UMBRASAS A Litván Nyelvi Intézet a ww teisė szót az általa megnevezett terület legfontosabb terminusának tekintheti. A jogban számos, a teistővel képzésileg összefüggő egyéb terminus is létezik. Az ilyen tővel rendelkező terminusok képezik e tanulmány kutatásának tárgyát. A kutatás anyagát az 1918—1940 között Litvániában hatályban lévő orosz kódexek litván nyelvű nem hivatalos fordításaiból gyűjtötték. Az anyag gyűjtésének megkezdése előtt arra lehetett számítani, hogy a teis tővel rendelkező terminusoknak meglehetősen soknak kell lenniük a vizsgált kódexekben, és ez várakozáson felül be is igazolódott — több mint 600 terminust találtak (26 terminus egyetlen szóból áll, a többi összetett, azaz legalább egyik szavukban megtalálható az említett tő). Ez a kódexekben használt összes jogi terminusnak hozzávetőleg egykilencedét teszi ki. A tárgyalt rendszerben használt valamennyi, te gyököt tartalmazó terminus vagy azok elemei vagy a teisus melléknévből, vagy a teisti igéből képzett származékok, csak nem feltétlenül közvetlenül, azaz több képzési fokozat is lehet, amelyek közül az első (szerkezetileg legalacsonyabb) az említett szavakból indul ki. Igaz, vannak esetek, amikor a képzési lánc nem teljesen világos. A tanulmányban a terminusok csoportokba vannak osztva — ezek többnyire bizonyos származékok vagy azok alapszavai szerint alakulnak, figyelembe véve az alacsonyabb képzési fokozatokat is. 1. A TEISUS MELLÉKNÉV ÉS SZÁRMAZÉKAI Teisus és teisumas A teisus melléknév a jogi terminusok nagy csoportjának képzési alapja, maga azonban terminuselemként a vizsgált kódexekben ritkán és nem egyetlen jelentésben szerepelt. E melléknév elvont főnevei: teisumas CPL 811 és a negatív neteisumas CPĮ,,, 811. A megjelölt esetekben „igazságosság” és „igazságtalanság” jelentésben fordulnak elő (az eredetiben —npasumbnocmeo, nenpaeu:ivuocmb; egyébként a CTI-ben ezeknek a taisyklingumas és netaisyklingumas felel meg), de más használat is előfordult: a feisus reikalavimas BS | Terminologija | 2006 | 13 97 165, BS,, 165, neteisi prievarta BS 46, BS, 46, turėjimoneteisumas Cl,, 530 terminusokban a mai felfogás szerint „jogszerűség”, illetve „jog- «szerűtlenség” értendő, továbbá vö. a „felmentett”, „meg vádolt” jelentésben való használatot: teisioji šalis CT], 133 T, neteisioji Salis CT], 133 T. Az említett BS | és BS terminusokat már a BS,, megfelelően felváltotta a neteisėtas reikalavimas, neteisėta prievarta. A mai kódexekben a „teisus” és a „teisumas” egyáltalán nem használatos. Talán nem fontos a kódexekben a „teisumas” fogalmát megnevezni, annál is inkább, mivel ez a fogalom részben az etika területéhez is sorolható. A „teisingas” és a „teisingumas” A teisus melléknévből képzett másik melléknévvel, a teisingas szóval csupán egy összetett terminus található: neteisingas kaltinimas BPĮ,, 32. Az eredeti KenpaswWronoe oOeunenie fordításakor ingadozás mutatkozott, mivel a korábbi fordításokban ebben az esetben a pontatlan neteisėtas kaltinimas BPĮ,, 32, BP], 32 szerepel. A kódexekben emellett előfordul az egyszavas teisingumas CT}, 1460/32, BS | 4 R, valamint az összetett terminusok: pasipriešinimas teisingumui BS, 616 P, jstatyminis teisingumas BS, 571, teisingumo ministeris Cl, 379. A teisingumas fontos jogi terminus. Mind korábban, mind jelenleg nem egyértelmű, vagyis egyrészt az erkölcsön alapuló, személyek cselekedeteinek értékelési kritériumaként értelmezhető (vö. a jelenlegi kódexekben a sąžiningumo principas és a protingumo principas mellett használt feisingumo principą), másrészt pedig a bíróságok tevékenységeként (vö. vykdyti teisingumą). Jog A jogalkotás alapjául a teisus melléknév tekintendő. Már az írásbeliség kezdetétől a teisė tulajdonság megnevezéseként volt használatos — „igazság- ”, „igazságosság”, „valóság” jelentésben (LKŽ; Palionis 2004: 484; Ambrazas 2000: 38), a ma általunk értelmezett jelentését azonban jóval később nyerte el. Szinkrón szempontból nem zárhatók ki a vizsgált terminusnak a teisti igével fennálló lehetséges szóalkotási kapcsolatai sem (vö. Pakerys 1994: 214). Éppen e fogalmak kapcsolatára hívják fel a figyelmet a jogászok. Úgy tartják, hogy a teisė az igazságszolgáltatásból alakult ki, és a teisti szóval hozható kapcsolatba; azt mondják, hogy „a teisėjas — az a személy, akinek joga van ítélkezni, a jog lényegének fő és valódi megtestesítője” (Vaišvila 2000: 111). Már a régi írásokban, például K. Sirvydasnál is a mai „jog” jelentésében használták a tiesa' szót (ennek még „peres ügy”, „törvény”, „bíróság” jelentése is volt; !Įdomu tai, kad teisės ir tiesos reikšmės pagal dabartinę sampratą buvo priešingos, t. y. teisė reiškė „tiesa“ (prawda, veritas), o tiesa —„teisė“ (prawo. ius) (SD: 139; dar žr. Palionis 2004: 484, 488). 98 Alvydas Umbrasas | Teisės terminai su šaknimi teis-1918—1940 m.... mes; SD: 139, 172, 208). Történetileg a teisė „jog” szó a tiesus „egyenes” szóhoz kapcsolódik (Būga 1958: 110). Számos nyelvben a jogot ugyanazokkal a szavakkal fejezik ki, amelyek az egyenességet, az egyenes vonalat is jelentik, vö.: orosz npaeniū, latin rectus, német recht, angol right, francia droit, spanyol derecho, görög orthos (Maksimaitis 1988: 21). Magát a jog fogalmát az egyenességgel hozzák kapcsolatba: „A jog az egyenes út, amely az egyéneket és a társadalmat a tökéletességhez és a boldogsághoz vezeti” (Maliauskis 1924: 29). A jogász A. Vaišvila véleménye szerint a teisė szót csak a XX. század elején, a sajtótilalom eltörlése után kezdték használni. A teis gyökérnek a ties gyökér helyett való megjelenését az Amerikában 1904-ben kiadott Istorija abelna című történelemkönyvvel hozza kapcsolatba (abban a teisdariškas įstatymas „jogalkotó törvény” kifejezés szerepel- ), jóllehet ebben a könyvben még a hagyományos használatra is találunk példát — a civilinė teisė „polgári jog” helyett civiliškos tiesos áll (Vaišvila 2000: 107). Már a XIX. század közepén is teisdarys alakban írta S. Daukantas a „bíró” jelentést (később így volt az „Aušra” című lapban is), noha K. Sirvydasnál még tiesadarys szerepelt (LKŽ; Skardžius 1996: 592, 593). Így a jog szempontjából releváns szókapcsolatban a teis gyökér jelent meg korábban, noha magáról a jogról K. Būga 1907-ben ezt írta: „a teisė szó csak három évvel ezelőtt került be az irodalmi nyelvbe” (Būga 1958: 109). Ugyanabban az évben J. Šlapelis a teisę szót még a tiesa szóval magyarázta (SNŽŽ 1907), J. Norkaus szótárában (SNŽŽ 1924) pedig a teisė továbbra is a „meg nem értett szavak” között szerepel, csupán már más megfelelői sincsenek. Nem mondhatjuk, hogy a tiesa az 1918–1940 közötti kódexekből már teljesen eltűnt. Ezt a szót inkább a „bíróság”, „igazságosság” jelentésében használták, például: slėpti žmogų nuo tiesos BS, 167, tiesos darbas BS, 158 (npasocydie). Ez utóbbi esetben az „igazságosságot” az egész két szóból álló terminus jelenti. A tiesa rögzült szerkezetekben is előfordult, amelyek eredetijében npuereub kv cydy áll: pašauktitieson BS, 167, patraukti tieson CTL, 207, CĮ,, 677 S, BPĮ,, 1, šaukti tieson Cl. Itt a tiesa szorosan kapcsolódik a mai „felelősség” jelentéséhez, egyes szókapcsolatokban pedig a tiesa az omebmcmeennocmv helyett is szerepel: pašaukti drausmės tieson BS,, 159, patraukti baudžiamon tieson BP], 27 S. A mai jogban több meghonosodott, az atsakomybėn illativuszt tartalmazó szerkezet van (patraukti administracinėn, baudžiamojon, drausminėn, materialinėn atsakomybėn), ezeket dokumentumok ezreiben használják (Vladarskienė 2003: 50). 168, BS, 307, trauktitieson CTI, 206, BS,, 156 R, BP], 36. Akkoriban a kódexekben szintén előfordult a (pa)traukti atsakomybėn CT], 1309, BS,, 155 T, BP], 528. csak érdekes, hogy J. Jablonskinak ez a szókapcsolat nem tetszett. type? Már 1912-ben felelősségre vonást vont párhuzamba a lengyellel. pociggneli do odpowiedzialnosci és így javította: tieson, tiesos nagan paėmė, paimdino, padavė, indavė (Jablonskis 1935: 95). Még 1925-ben is, V. Krėvė értékelésekor Terminológia | 2006 | 13 99 Skirgaila beszédét J. Jablonskis felelősségre vonni javította (már helytelenül) csupán „į imti nagan”-ra (Jablonskis 1935: 335). A motívum frazeológiai, nem pedig terminológiai, ezért a javasolt kifejezés nem honosodott meg. A vizsgált kódexekben egyes és többes számú terminusokat egyaránt használtak: feisé CT], 15/1, BPĮ,, 1194 Sir teisės CĮ,, 144, CT] 2. BS 334. A terminus jelentései: „az igazságszolgáltatási rendszer és annak tudománya- ”, illetve „az igazságszolgáltatási rendszer által engedélyezett lehetőség”. Egyes terminusok mindkét jelentésben használhatók, például: autoriaus teisė Cl, 695/1. CT], 217 (autoriausteisės BS, 620, autorių teisės BP, 297 S), civilinéteisé CJ, 413 5,CTĮ,, 1S, BS,, 43 S (civilinėsteisės C],, 35, CT], 1 T). Ebben az esetben a jelentéseket a nyelvtani szám különbözteti meg, ez azonban nem a megkülönböztetés kritériuma. Ugyanazon jelentés terminusait különböző számban is használták — ebben szerepet játszhatott a korábbról örökölt tiesos és tiesų megkülönböztetése vagy meg nem különböztetése is (vö. az LKŽ által a háború előtti írásokból közölt tiesų mokslas szókapcsolatot és a mai teisės mokslas kifejezést- ). Egyes esetekben a szűkebb kontextusból nem derülhet ki egyértelműen, hogy a terminust melyik jelentésben használták. A jogi terminusok fajtáinak kódexeiben nagyon sokat találtak — mintegy 200-at (közülük hozzávetőleg 120 kétszavas). Az elsőként említett jelentés terminusaiból kevés van, például: baudžiamoji teisė BS, 513 T, imperatyvinėteisė BS, 1 T, kanonų teisė BS, 465 R, obligacinė teisė CĮ,, 568 (prievolių teisė CJ, 568), policinėteisė BP], 1] P, procesinėteisė CT], 1 T (procesualinėteisė CJ, 1084 T, BPĮ,, 73 P), revoliucinių ir perversminių imperatyvinių precedentų teisė BS,, 1 T, statutiné teise BS,, 1 T, tarptautinė teisé BS, 5 R, viešojiteisė CĮ,, 413 S, CT], 1S (viešosios teisės BPĮ,, 905 S), materialinė civilinė teisė CĮ,, 531 T, CT], 29 T. A zárójelben olyan, eltérő számú vagy eltérő kifejezésű, de lényegében ugyanazt vagy nagyon közeli fogalmat megnevező terminusok szerepelnek, amelyek a kódexekben fordulnak elő. Az alábbiakban a jogi terminusok teljes változatossága szerepel (talán egy-két eset kivételével itt másodlagos jelentésben vannak). A terminusok az összetevők száma szerint vannak felosztva — kétszavasak (a), háromszavasak (b), négyszavasak (c), hosszabbak (d): a)absoliutinėteisė BS 4 R. apeliacijosteis dė CP], 778, CT], 166 (apeliacinėteisė CT, 778), apsigynimoteisės BP, 159 T, apskundimotéisé BPĮ,, 277/1 T. asmenybės feisés BS, 502 (asmensteisės BS 502. CL, 225 T. CT}, 1368, luomorteisės BS, 25, piliečioteisės CP,.. CTL, 45, BS 4 R. pilietinės teisės CT], 45. CP... 77). atmetimoteiseé BPl 238/1P, CT] 69, atreikalavimoteisé CP], 128/1 (regresoteisé CPĮ iš, 128/1), atskira teisė Cl, 555 T, atstojamojiteisé Cl, 1123 (atstojimoteisé CJ, 156. atstovavimoteisė Cl, 1127 T), autonominėteisė C}, 420 T. bendrateisė Cl, 5 100 Alvydas Umbrasas | Teisės terminai su šaknimi teis-[918-- 1940 m..., gyvybės teisės T. beturčiotvisė BPĮ,, 976 P, činšoteisė Cl, 5148, CT, 409 T (činšo teisės CTL 81 T). daiktiné teisė Cl, 387 S, ekonominės teisės BS, 58 T, eksteritorialumo teisė CTI, 225 5, BS 5/4, BPĮ,, 361. garbės teisės BPĮ,, 6 S, giminės teisės CJ, 144 S. a 1 CTL 4 S. jkaitiné teisé CT], 1201/1, jkaitininkoteisés Cl, 1642S, inventorinéteisé CT], 1750. įpėdinystės teisės CĮ,, 132 T. CTL, 161/3, BP] 3 S, ipotekinés teisės CT], 1097,įrodymų teisė BPĮ, 73 S. jsigyvenimoteisé Cl, 560 (jsisenéjimoteisé CJ, 560), gynimosi teisė 24 BS, 45 T, BP], 6 S. a kereset joga CPĮ törvényi jog CTL 262, kizárólagos jog € Cl, 433 (magánjog Cl, 433. magánjogok BPI, 905 S), szomszédjog CPL, 34, CTL, 29 T, CĮ,, 442 T (szomszédsági jog CPL 29 CT}, 34) parti jog Cl,, 428 (partjog Cl, 428 S. peremvidéki jog Cl, 428), garantált jog BS 607 T (garantált jog BS, 607 T), időleges jog Cl, 521 T.szabadságjogok BPĮ,, 6S, engedélyhez való jog Cl, 695/10. anyagi jog CTE, 1273 1 (anyagi jog CĮ,, 1084 T, CTL 1 T). a nők jogai BS, 58 T. használati jog CPL CTL, 32/1. CĮ,, 514 (használati jog CPL, 32/1,CTĮ, 212. C[,, 387 T). jogképtelenségi jog BS, 161 (nem vagyoni jog CJ, 2326 S, CT] 190, BPĮ,, 177), nem ideiglenes jog Cl, 514 S, bérleti jogok CT], 81 T. tulajdonjog Cl,, 387 S. CPL, 73, CTL, 73, BS, 581 R. BP},, 27 (tulajdonjogok CTL, 81 T, birtokjog CPL, 73), kötelezettségvállalási jog Cl, 1629 S, öröklési jog CĮ,, 132 S (öröklési jog Cl, 1123 S, öröklési jogok Cl 132/15), meghatalmazás-átruházási jog CĮ,, 2329 S. elsőbbségi jog CĮ,, 1301 T (elsőbbségi jog CT], 814/5, elsőbbségi jog CPJ, 814/5), politikai jogok BS 58 T. áthaladási jog BS, 507 T.kereskedelmi jog CT], 409 S. felügyeleti jog BP, 277 P, szakmai jogok BS, 2 R, rendezési jog Cl, 541 (sorrendbe állítási jog Cl, 541), követelési jog CT], 4 S, házassági jog CT), 1625 (házassági jogok BS 29), kölcsönös jogok CT], 1345/9, szolgalmi jog CĮ, 420 T (szolgalomhoz való jog CT], 1496. szolgalmi jog Cl, 432). statymoteisé Cl, 542/2, suvereninéteisé BS 639 T. sveikatosteisés BP], 6S, Seimosteisés Cl, 1. CT], 1625, BS, 29, tarnybinés teisés CTL 1 T, teisė disponuoti BS 571 R (teisė tvarkyti BS 571 R), teisė į palikimą C),, 1104 PT, teisė kredituotis CĮ,, 2326 S, teisė pirkliauti BS, 198 (teisė prekiauti BS 198), teisė suimti BP], 8 P, teisė susituokti Cf, 12 S, teisė valdyti CPL, 73, CTL 73, BS 255 (turėjimo teisė Cl, 514 S, valdymo teisė CPL, 73.CT],, 32/1, Cl, 387 T. valdymoteisės CH, 1325), turėtojoteisės CJ, 1325, turtoteisės Cl, 574 5. BS, 29. BPĮ,, 6 S. tvirtybinėteisė CĮ,, 420 (tvirtinamoji teisė Cl, 420), užstatymo teisė Cl, 1667 S, valdinių teisės BS 9; b) amžino činšoteisė CTĮ,, 333 S (amžino činšo teisės Cl,, 387 T), amžinos nuomos teisės Cl, 387 T, CTL, 1400 V. asmenybės padėtiesteisės CP, 370 (civilinės padėtiesteisės CT], 497, pilietinės padėties teisės CT], 370, luomo būvio teisės BPĮ,, 975/1 V. luomo padėties teisės BS 25), atskiro dalyvavimo teisė ČĮ,542/2 Terminologija | 2006 | 13 101 (ypatingo dalyvavimo teisė Cl, 441, privatinė dalyvavimo teisė CTL, 29, privatinio dalyvavimoteisė CJ, 542/2, CT], 73 S), atskirtinio valdymoteisė CT], 1171, bendra teisė Cl,, 543 (bendronedalijamoji teisė CT], 483 (bendroji nedalomoji teisė CPI, 483), bendrojo turėjimo jo valdymoteisė CJ, 543, bendros nuosavybėsteisės BS, 547 R, bendrosios nuosavybės teisė CĮ,, 543), bendrųjų servitutų teisė Cl,, 434 S, daiktinė savininkoteisė CĮ,, 1691 T, dalinė beturčioteisė BPĮ,, 976 P, fizinių asmenų teisės Cl,, 698 S, įstatyminės ipotekos teisė CTI, 1527 P, išskirtinė nuosavybės teisė CL, 543 T, kaltinamojo gynybos teisės BPĮ,, 174 P, laikinai atimtos teisės BP], 975/1 P, namų mokytojo teisės BS, 30/7, nepilnoji nuosavybės teisė CJ, 432, nuolatiniai atimtos teisės BPĮ,, 975/1 P, obligacinė nuomininko teisė CĮ,, 1691 T, paskutiniojo žodžio teisė BPĮ,, 748 S. pilietinės garbės teisės BP], 975/1 P, pilnos nuosavybės teisė Cl,,463 S (pilnosios nuosavybėsteisė Cl, 424), pirkimo-- pardavimoteisės Cl, 1642 T, pirmaujamojo atlyginimo teisė CT], 1215, pirmaujamojo pirkimo teisė CL, 542/26 (pirmesnio pirkimo teisė Cl, 542/26), prezumuojama turėjimo teisė CĮ,, 531 T, privatinės nuosavybės teisė CC], 421, solidarinė kreditorių teisė CJ, 1548 S, teisė apsiimti sutartimis CĮ,, 2102 (teisė darytisantorius CĮ,, 2102), teisė atpirkti turtą CT], 1442, teisė bylinétis teisme CT], 584. teisė deleguoti įgaliotinį BPĮ,, 1186 S. teisė gauti radybų CĮ,, 539 S, teisė gintis teisme C}, 543 S, teisė į* palikimą CĮ,, 1104 PT, teisė išįstatymų CP], 262, teisé naudotis daiktu CĮ,,420 T.teisė naudotis patogumais CĮ,, 464, teisė pareikšt iešką CPL, 7 (teisė pareikšti ieškinį Cl, 1509 S, CT], 7),teisė pavartoti ginklą BS, 45 T, teisė verstis prekyba BS 218, BP], 34 T, teisėjo atmetimo teisė BPĮ,, 238/1 P, valstybinės nuosavybės teisė CĮ,, 421, visiška beturčio teisė BP], 976 P; c) nekilnojamųjų turtų nuosavybėsteisė CĮ,, 420, Respublikos Prezidento malonėsteisė BS,,72V, BPĮ,, 945 V.teisė grąžinti nusmerktajam teises BP] 945 V, teisė į pirmaujantį atlyginimą CTĮ, 1215S, teisé ikigyvos galvos BPĮ, 34 S, teisė pirkliauti vaistiniais dalykais BS 198, teisė saistytis pinigų paskolomis CĮ,, 186, teisė užsiimti gydytojo praktika BS, 195 (teisė verstis gydytojo praktika BS, 195), teisė verstis vaistininko darbu BS, 202, teisminio turto perleidimo teisė CTI], 1793, tėviškės ir tvirtybinė teisė Cl,, 420, turėjimo ir naudojimo teisė CJ. 432 (valdymo ir naudojimo teisė CJ, 432): d) az élethossziglani birtoklás joga CT], 81 T (az élethossziglani birtoklás joga Cf, 533), a más tulajdonában álló vagyon hasznaiban való részvétel joga CJ, 433, a más tulajdonának használatában és hasznaiban való részvétel joga CJ, 432, a saját tulajdon más általi birtoklásából való visszakövetelés joga CT}, 1 T, pénzkölcsön-felvételi kötelezettség vállalásának joga Cl, 186, saját vagyonának szabad rendezéséhez való jog CJ 33 Formális kritériumokat követnek — az elöljárószók és a kötőszók szintén alkotóelemeknek (szavaknak) minősülnek. A terminológiában az információs technológiák egyre növekvő térhódításával ez a megközelítés kényelmesebb és talán perspektivikusabb. Szemantikailag az ilyen terminus a kétszavas terminusok közé sorolható, mivel az elöljárószó szolgálati funkciót tölt be. 102 Alvydas Umbrasas | Jogi terminusok a teisgyökérrel 1918—1940 között.... 342 S (a saját vagyon szabad kezelésének joga CT], 1367), az idegen országban maradt hagyaték öröklésének joga CĮ,, 66, a nagy utakon való gyaloglás és kocsizás, valamint a vizeken való hajózás joga CJ, 434, a vagyon birtoklásának és használatának joga CĮ,, 1691 S. Továbbá csaknem félszáz terminusban a teisé (teisés) a terminus másodlagos alkotóelemeként szerepel, amikor kapcsolódó fogalmat nevez meg, pl.: a fellebbezési jogról való lemondás BPĮ,, 142, a házastársi jogok megvonása CJ], 50 (a házastársi jogok megszüntetése CJ, 52), a jog imperatívusza BS, 1 T, a jog megsértése CT], 217, BS, 2 R, BPĮ,, 303/1 P (jogsértés CPJ, 217, a jog megszegése CĮ,,531 S, a jogok sérelme BP], 3 S), jogi norma Cl,, 1184 T, a jogok korlátozása BS, 28 R (a jogok szűkítése BPĮ,,961), a jogok és kötelezettségek szolidaritása CJ, 1548 S, a jogok kiterjesztése CĮ,, 1113, a jogok örököse CP], 458, jogalany HV Cl,, 698 S, a birtokjog átruházása ČĮ,, 514 S stb. A teisinis terminusok egy csoportját a teisinis — a teisė szóból képzett melléknév — alkotóelemet tartalmazó összetett terminusok képezik: jogi védelem CĮ,, 531 T, jogi szakértői vizsgálat BPĮ,, 193 V, jogi kompetencia CĮ,, 698 T, jogi segítség CJ, 698 T, jogi vélelem CĮ,, 106 T, jogállam BPĮ,, 180/4 P, jogviszonyok CĮ,, 531 T, jogi személy CĮ,,698 T, CT], 45 T, jogalap CĮ,, 54 S,BPĮ,, P, jogügylet CĮ,, 967 S, jogi cím CĮ,,691 T, az állam jogi konstrukciója BS,, 1 T. Kiemelkedik a teisinis tėvas terminus BS, 454; a megfelelő szócikkben BS és BS,, teisės tėvas szerepelt. Mindkét terminus ma már szokatlan — itt nemohaapár, hanem „igazi, törvényes apa” értendő. Egyébként körülbelül ugyanennyi terminus létezett a jogi szinonim elemű összetételekkel is. Egy részük az említett terminusok szinonimája (jogi védelem BS, 47 R, jogi viszonyok CĮ,, 1545 S, jogi személy CJ, 415, CT), 4 T, BS, 1S, jogi alap Cl,, 1539 S, jogi ügylet C],, 987 S, CTĮ,, 410 S), más részük más fogalmakat nevez meg: jogi elemzés BS,, 581 P, jogi erő CĮ,, 1529 T, jogi következmények CĮ,, 1528 T, jogi aktus BS, 157 R, jogi vita BPĮ, 291 P, jogi tehetetlenség CĮ,, 1529 S, jogi elv CĮ,, 683 S. A teisinti, išteisintasis és teisinimas szavakból A teisinti igéből képzett közvetlen és közvetett származékokkal valamivel több (15) terminus található a kódexekben. Ezek az egy szóból álló terminusok: felmentés BS,, 12 R, BPĮ,, 1245, törvényesítés CĮ,, 144/1 Terminologija | 2006 | 13 103 S, mentség CTĮ, 92, igazolás BS,, 305 T. Egyetlen fajjelzős összetétel: gyermekek törvényesítése Cl, 144/1, CT] 1460/5. Használatos a főnevesült felmentett is BP], 21. | A jelzői elemként álló absztrakt főnév csak néhányszor fordul elő: a törvényesítés aktusa CTL, 1662 S, a törvényesítési ügy CT], 1460/6. Más esetekben participiumokra van szükség: a felmentett fél CP], 896 (vö. az igazolt fél CT], 921 T), törvényesített gyermek CĮ,, 144/1l, az árak emelése nem igazolható BS, 242 R, igazoló bizonyítékok CT], 331, igazolható ok BS 162, BP],, 868 P, igazolható körülmények BP], 193 V. igazoló anyag BPĮ,, 249 P. A teisėti és įsiteisėjimas A teisėti ige prefixum nélkül ma már nem használatos, J. Ryteris és A. Kuršaitis szótáraiban megtalálható. A fent említett, valamint A. Lalis és J. Šlapelis szótáraiban (LKŽ) még szerepel az įteisėti ige is, amelyet ma már csak az įsiteisėti „jogi hatályt szerezni” jelentésben használnak. Érthető módon ez a feisėti igéből képzett származék, amelynek képzési módja önmagában nem teljesen világos — minden valószínűség szerint a feisė főnévből (szemantikailag ez áll hozzá a legközelebb) keletkezett, bár formailag a teisus melléknévvel való kapcsolat is számításba vehető. A kódexekben az įsiteisėti ige absztrakt főneve, az įsiteisėjimas is előfordul BS „207. Néhány fajtajelölő terminus: a határozatok formális jogerőre emelkedése BP], 941 P, a különleges szabályok jogerőre emelkedése BS 646, a határozatok anyagi jogerőre emelkedése BPĮ,, 241 P, a határozat jogerőre emelkedése CJ, 1254 PT, CT], 899, BPĮ,, 1210 S. A jelzői összetevőként egységes melléknévi igenév áll: jogerőre emelkedett határozat BP[,, 14, jogerőre emelkedett külföldi bírósági határozat BS, 10/2, jogerőre emelkedett bírósági határozat BS 177. Teisėtas és teisėtumas Körülbelül 30 terminusban fordul elő a kódexekben a teisėtas melléknév vagy annak származéka. Feltehető, hogy a teisėtas a teisėti ige melléknévi igenevéből viszonylag nemrég melléknevesült. A teisėtas melléknév közvetlen képzési kapcsolatba hozása a teisė főnévvel kevéssé valószínű (a képzés atipikus lenne), bár szemantikailag ezt a kapcsolatot lenne a legkönnyebb megindokolni — hiszen jelentése „jogi normákon alapul”. A vizsgált anyagban megtalálhatók a teisėtumas absztrakt főnév Cl, 12 S, CT], 1347 és annak tagadó alakja, a neteisėtumas CT], 1352. A terminológiai kifejezéseknek csak három típusa van: eventualusneteisėtumas Cl, 6917, turéiimoneteisétumas CJ, 529 S. santuokos teisétumas Cl, 34 S. Mellékelemként melléknév szerepel, pl.: asmens teisėtos laisvės suvaržymas BS,, 507 R, neklausymas 104 Alvydas Umbrasas | Teisės terminai su šaknimi teis-1918—1940 m. „.. teisėto įsakymo BS, 139,neteisėtas asmens laisvės varžymas BPĮ,, 8 P,neteisėtas jsibrovimas BS,,512 R, neteisėtas santykis su moterimi Cl, 132 S, neteisėtas turėjimas Cl,, 525. neteisétas vaikas CĮ,, 132 S, teisėtas reikalavimas BS,, 165, teisėtas tarnybos veiksmas BS, 142, teisėti veiksmai CĮ,, 531, és egyetlen esetben határozószó szerepel —neteisėtai valdomasis turtas CT], 138 (a névmási alak felesleges). Külön csoport nem különíthető el, mivel a feisėtinis elem csak két terminusban fordul elő: uv 1337, teisétinis įpėdinis CPL, 1352. A teisgalinga santuoka CPĮ szó a teisėtas melléknévből keletkezett, amely jelentése alapján ezekben az esetekben ennek felel meg, ezért nem célszerű (bár az LKZ alapján J. Jablonskis használta). Teisgalingas és teisgalingumas A teisgalingas melléknév összetett csak elvont főnevek fordultak elő: reisgalingumas CJ, 2308 S, neteisgalingumas CĮ,, 1066/2 (az LKŽ-ben nincs). A terminusokban nem használatos, teisė szóra támaszkodik, azonban általában véve a képzett alak nem megfelelő — ez az orosz npaeocnoco6Gnocmb (HKenpasocnocoOGnocm»- o) terminus fordítása. További 5 összetett terminust találtak: bendras civilinisteisgalingumas CĮ,, 146, bendrasis teisgalingumas saistytis sutartimis CĮ., 2293 S, civilinisteisgalingumas Cl, 145 S, įstatyministeisgalingumas CĮ,, 702 S. Az első helyett a megfelelő CĮ, cikkben bendras pilietinis teislumas szerepelt. Erről a meg nem honosodott képzett alakról és az említett orosz terminus fordítására tett egyéb kísérletekről lásd alább (a Teislus ir teislumas című részben). Vannak olyan egyedi terminusok is, amelyek alkotóelemként szereplő szavainak szóalkotási lánca a teisus szótól kezdődik. Ezek a teisė szóval alkotott összetételek: pilnateisis įpėdinis „teljes jogú örökös” Cl,, 566 S, šalių lygiateisumas „a felek egyenjogúsága” BS,, 482 R. Mindkettőn az orosz nyelv hatása figyelhető meg (vö. no/rnonpascnbiū, pasnhonpasue), az utóbbit szóalkotási szempontból javítani kellene — lygiateisiškumas. A kódexekben nem szerepelnek, azonban megemlíthetők a jogi terminusok kéziratos szótárában a teisė szóból megadott származékok is: teisynas (sin. törvénygyűjtemény; c600v 3aKonoev)., teisiadavys (sin. törvényhozó; npasodamenv) (TTTZP: 78, 96). Ez utóbbi — nyilvánvalóan nem megfelelő tükörfordítás — nem került szélesebb használatba. Ma is használatos, és akkoriban is įstatymų leidėjas „törvényhozó” volt CĮ,, 570 T, CT], 1163 T, BS,, 53 S (előfordult a nem megfelelő įstatymleidys is BS,, 4 R). Terminologija | 2006 | 13 105 az eljárás, a polgári perrendtartás azonban a kereseti eljárásról is beszél. a különleges eljárást, a vitás eljárást, a megidézéses eljárást, míg a büntetőeljárási törvénykönyvben az eljárás kifejezése nem szerepel. Vagyis a polgári jogban az ügyek tárgyalásának összességét polgári eljárásnak nevezik, bizonyos válfajait pedig — eljárásnak. Feltételezhető, hogy ezeket a terminusokat már nem tekintik szinonimáknak, holott valójában valószínűleg csupán különböző terjedelmű fogalmakat jelölnek, ezért a terminus nemfogalmi elemének nem kellene megváltoznia. Nehéz megmondani, mi alapozza meg ezt a megkülönböztetést, annál is inkább, mivel másfajta ingadozás is tapasztalható — jelenleg a Közigazgatási ügyek eljárásáról szóló törvény van hatályban. Itt az eljárást már a perrendtartás szinonimájaként értelmezik. S. Šedbaras véleménye szerint a törvény címe javításra szorul. A polgári törvénykönyvvel összehasonlítva megpróbálja alátámasztani, hogy a közigazgatási ügyek közigazgatási bíróságon történő tárgyalásának eljárása több önálló eljárásból áll (Šedbaras 2002). Tehát a terminusokat külön szeretnék választani. bár terminológiai szempontból ehhez nem elegendő az alap. Ugyanakkor látható, hogy mind a terminusok, mind a fogalmak viszonya ebben az esetben nem szilárdult meg. Bíró Külön említést érdemel a teisti igéből képzett teisėjas „bíró” CĮ,, 120 S, CP], 1390. CTĮ,, 50, BPĮ,, 10. Az LKZ adatai szerint a szó a legrégebbi írásokban nem szerepel, azonban S. Daukantas már használta. Képzéstani szempontból szabályos cselekvőnév, terminologizálása azonban nem volt könnyű — a régi írásokban erre a célra a szláv eredetű sūdžia szót használták, és különféle kísérletek is történtek a litván elnevezésre (a teisés tiestövekkel): teislys, teismadarys, teistojas, tiesadarys, tiesdarys, tiesadėja (LKZ: Palionis 2004). A teisėjas „bíró” fokozatosan honosodott meg a jogi terminológiában — még 1907-ben is J. Šlapelis a némelyek számára talán ismertebb teislys, teisdarys, sūdžia szavakkal magyarázta (SNŽŽ 1907). A tiesdarys bekerült a bíró mellé még a vizsgált időszakban készült jogi terminológiai szótárba is (TTTŽP: 107). A kódexekben többféle bírói terminus szerepelt: járásbíró CT], 82, büntetőbíró BPĮ,, 119 P. jelzálogbíró CT], 937, békebíró Cl, 131, CP},. 82, BS,,68 S, BPĮ,, 34. előadó bíró CTĮ, 906 (előadó bíró-pranešėjas CP], 906, CT], 768), harmadik felek bírája 1 30/8, harmadik felek bíróságának bírája CPL, 1370, CT], 1397 S. A bíró valamivel gyakrabban szerepelt más terminusok alárendelt elemeként: járásbíró határozata CT], 142, a bíró kizárására irányuló kérelem BP], 86, BPĮ,, 86 (a bíró eltávolítására irányuló kérelem CT], 196, BPĮ, 100). békebírói letét CĮ,, 589, békebírák kongresszusa CT], 95S, a bíró helyettese BS 112 Alvydas Umbrasas | A teistővel alkotott jogi terminusok 1918—1940 között.... elutasítási jog BP], 238/1 P, a bíró pártatlansága BP], 238/1 P, bíró kizárása CT], BP], 166, (bíró 85 eltávolítása BPĮ,, bírói 99), határozat BPĮ,, A 52/2. jogi terminusu sok töve -teis csoportok mennyiségi aránya 45 40 35 30 25 + 20 E 15 10 32 0 | a Bo mom oo RE T= asas a += Pin X * lt. „m oy i | ; „X “a o 2 9 g — & Es 3 8 2 = + = =~ D o> © 2 ba R 12 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 3. KÖVETKEZ1918-1940 m. TETÉSEK A kódexekben su a teis gyökű terminusok igen gyakran fordulnak elő. Ezek formailag és ir szemantikailag összefüggő terminusok, amelyek nyelvészeti és jogi szempontból egyaránt érdekesek. A terminusok elemei ezzel a ar gyökkel derivációsan su vagy a teisus melléknévre, vagy a teisti igére vezethetők vissza. Ezek lehetnek e szavak származékai vagy a származékok származékai. Az említett szavak ir maguk is terminusok elemeiként szerepelnek. A teisti ir igéből képzett, legtipikusaiš bb és ir leggyakrabban használt származékir ok rendre a teisė („jog”) és a teismas („bíróság”). Mindkét terminus csak XX a. kezdetben. Az összetett su terminusok ezekkel az du áttekintett anyag egyharmadát alkotják. A többi, ezzel a su tővel alkotott terminus nem képez jelentős csoportokat. Némileg változatosabb terminusokat csak a teisena, teisėtas, su teisėjas elemekben találtunk, a teisti ige ir su alakjaiban (lásd ábra. ). A teistővel alkotott su szavak többsége könnyen meghonosodott a jogi terminológiában, és ma is ir használatos (bár nem feltétlenül ugyanazokban a szókapcsol- — atokban, amelyekben jelentősen megváltoztak). Elvetették csupán egy-két helytelen származékot, például a teisgalingumas kifejezést. Egyes fogalmak megnevezései, amelyek akkoriban sok vitát váltottak ki (például a teislumas), megszilárdultak (ma a teisnumas használatoo s), míg egyes Terminológia | 2006 | 13 113 használatukkal kapcsolatban továbbra is vannak nehézségek (például az eljárásjog és a folyamat viszonyának nem teljesen világos kérdése). A tárgyalt terminusok nemcsak a vizsgált korszak jogi fogalmainak megnevezési módjait mutatják be, hanem maguknak a fogalmaknak a megismeréséhez is anyagot szolgáltatnak. FŐBB FORRÁSOK" BP],, —Büntetőeljárási törvény, Szerk. A. Kriščiukaitis. —Teisė 6-10 [melléklet], Kaunas, 1924-1926. BPI, -—Büntetőeljárási törvény, Kaunas, 1930. BPl,, —Büntetőeljárási törvény az Orosz Szenátus, valamint a Litván Legfelsőbb Törvényszék határozataiból és a Nagy-Litvánia és Klaipėda-vidék büntetőeljárási jogát érintő egyéb értelmezésekből összeállított kommentárokkal. Szerk. M. Kavolis, Kaunas, 1933, BS, -—Büntető törvénykönyv, Kaunas, 1919 //Büntető törvények, Kaunas, 1919. BS, —Jablonskis K. Büntető törvénykönyv: kiegészítésekkel, 2. kiad., Kaunas, 1930. BS, -—Büntető törvénykönyv a kiegészítő büntető törvényekkel és az Orosz Szenátus, valamint a Litván Legfelsőbb Törvényszék határozataiból és egyéb értelmezésekből összeállított kommentárokkal, Kaunas, 1934, Cl, = Polgári törvények: Įst. Rink. X t. I d.: Fordítás, [1928]. Cl, —Šalkauskis K. Polgári törvények: X. kötet, 1. rész, Kaunas, 1933. last. Rink. X t. I d.: Fordítás, [1928]. Cl, —Šalkauskis K. Polgári törvények: X. kötet, 1. rész, Kaunas, 1933. CPL, Polgári eljárási törvény. Litvánra fordította M. Čepas, Kaunas, 1931. CPL Polgári eljárási törvény a mellékelt törvényekkel és tárgymutató- -szótárral. Nyomdai előkészítette |. Viskanta, Kaunas, 1931. CT}, —A polgári perrendtartásról szóló törvény valamennyi módosítással és kiegészítéssel, valamint a Legfelsőbb Törvényszék és az Orosz Szenátus értelmezéseivel. Szerk. C. Butkys, Kaunas, 1938, IRODALOM ÉS KIEGÉSZÍTŐ FORRÁSOK Ambrazas S. 1993: A főnevek képzésének fejlődése 1: A litván nyelv igéből képzett származékai, Vilnius. Ambrazas S. 2000: A főnevek képzésének fejlődése 2: A litván nyelv névszói származékai, Vilnius. Būga K. 1958: Rinktiniai raštai 1, Vilnius. Dž, 2003: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Főszerkesztő. St. Keinys, Vilnius (e, kiadás). Jablonskis J. 1935: Jablonskio raštai 4, Kaunas. Keinys St. 1975: A litván terminusok képzése képzőkkel. —Lietuvių kalbotyros klausimai 16: Lietuvių terminologija. 7-56. LKŽ: Lietuvių kalbos žodynas 1-20, Vilnius, 1941-2002. Maksimaitis M. 1988: A jog az idők folyamán. -Jogi etűdök 1: A jog mint társadalmi érték, Vilnius, 8—25. Maliauskis A. 1924: Demokrácia, Kaunas. Masiulis B. 1954: A nyelv és a jogászok. ~ Jogászi tudósítások 6, 2-3: 7, 2-3. Masiulis 13. 1957: Átlapozva a jogi terminológiai szótárt. —Jogászi tudósítások 21-22, 34-37. Masiulis B. 1959: A jogi terminológia ügyei a Teisininkų žiniose című folyóiratban —Gimtoji kalba 2—3, 49-50. Masiulis B. 1960: A jogi terminusokkal törődve. —Gimtoji kalba 2, 31. Pakerys A. 1994: Akcentológia 1, Kaunas. Palionis J. 2004: A XVI–XVII. századi litván írások válogatott szótára, Vilnius. Piročkinas A. Jonas Jablonskis —új szavak alkotója. —Gimtasis žodis 10, 2—6; 11, 14—16; 12, 7-12. SD: Konstantinas Sirvydas régi szótára. Készítette K. Pakalka, Vilnius, 1907. Skardžius P. 1958: Teisnus ir veiksnus. —Gimtoji kalba 1, 14–15. Itt csak a vizsgált litván kódexek szerepelnek. A terminus könnyebb megtalálása érdekében a kódex rövidítése mellett nem az oldalszámot, hanem a cikk számát adjuk meg. Számos terminus a cikkek mellékleteiből származik, amelyekben megjegyzések találhatók. Ilyenkor a cikk száma mellett egy betű is szerepel. amely a melléklet típusát jelöli: I — a Litván Legfelsőbb Törvényszék határozata, S — az Orosz Szenátus határozata, R — a kódex szerkesztőbizottságának megjegyzése, V — más törvény, P — minden egyéb melléklet, beleértve az eredetiben korábban szereplőket is. Néhány terminus a részcikkekből származik. Ezután a cikk száma mellett, ferde törtvonal után, a részcikk száma is feltüntetésre kerül. 114 Alvydas Umbrasas | Jogi terminusok a teisgyökkel 1918–1940 stb.... Skardžius P. 1996: Válogatott írások 1, Vilnius, Skardžius P. 1997: Válogatott írások 2, Vilnius, SNŽŽ 1907: Idegen és érthetetlen szavak szójegyzéke: Az olvasók megsegítésére. Összeállította |. Šlapelis, Tilsit. SNŽŽ 1924: Norkus Į. Idegen és érthetetlen szavak szójegyzéke, Kaunas. Stravinskas P. 1954: Jogi terminológiánk. —Teisininkų žinios 9, 2—4. Šedbaras S. 2002: A közigazgatási eljárás belső struktúrája egyes elemei fogalmának problémái. —Jurisprudencija 32 (24), 41-53. TTP 1939, 1940: Jogi terminológiai tervezet. P. Stravinskas. —Teisė 48, 384—387; 49, 475-480; 50, 73—74; 51, 184-185. TTTZP: A jogi terminusok és a bíróságok számára szükséges egyéb szavak szójegyzékének tervezete [kézirat], [1920]. TŽ 1954: Jogi terminusok szótára. Összeállította: A. Žiurlys, Vilnius. Vaišvila A. 2000: Jogelmélet, Vilnius. Vladarskienė R. 2003: A hiátus használata a mai litván nyelvben. —Nyelvművelés 76, 47–57. JOGI KIFEJEZÉSEK A TEISTŐVEL AZ 1918–1940 KÖZÖTTI LITVÁN JOGI KÓDEXEKBEN Ez a tanulmány az 1918–1940 között fordított litván kódexekben található, a teistővel képzett jogi kifejezésekkel foglalkozik (több mint 600 kifejezés). Ezek a formailag és szemantikailag összefüggő kifejezések sajátos csoportot alkotnak, amely mind a nyelv, mind a jog szempontjából érdekes. Az ezzel a tővel képzett kifejezések vagy terminológiai elemek derivációs szempontból a teisus melléknéven (helyes, igazságos, korrekt), vagy a teisti igén (ítélkezni) alapulnak. Lehetnek e szavak származékai, illetve az azokból képzett származékok is. Maguk az említett szavak is terminológiai elemek. A teisus és teisti szavak legtipikusabb és leggyakoribb származékai rendre a teisė (jog) és a teismas (bíróság). E két kifejezés csak a 20" század elején terjedt el. Az e szavakat tartalmazó összetett kifejezések alkotják a tárgyalt anyag kétharmadát. E kombinációk egy része nomenklatúraként értelmezhető. A feis gyököt tartalmazó egyéb kifejezések nem alkotnak jelentős csoportokat. Változatosabb terminusokat találtak a teisena (eljárás), a teisėtas (jogszerű, legitim) és a teisėjas (bíró) elemeket tartalmazó alakokban, valamint a teisti ige különböző alakjaiban. A teise gyököt tartalmazó szavak többsége könnyen beépült a jog terminológiájába, és napjainkban is használatos (bár nem feltétlenül ugyanazokban a szókapcsolatokban — ezek meglehetősen sokat változtak). Csak néhány nem megfelelő származékot vontak vissza. Néhány, annak idején sok vitát kiváltó fogalomelnevezés rögzült, de mások használatával kapcsolatban továbbra is vannak problémák. Az elemzett kifejezések nemcsak a jogi fogalmak elnevezésének módjait mutatják be a vizsgált időszakban, hanem a fogalmak megismeréséhez szükséges anyagot is szolgáltatják. Beérkezett: 2006-10-27 Litván Nyelvi Intézet P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius E-mail: [email protected] Terminológia | 2006 | 13 115 Alvydas Umbrasas