Mokslinė konferencija „Kalbos teorija ir praktika“

194 Aušra Rimkutė | Tudományos konferencia Nyelvelmélet és gyakorlat AUŠRA RimKUtĖ Lietván Nyelvi Intézet 2007. november 9-én került sor a Kaunasi Műszaki Egyetem Nyelvi Intézete Karának Nyelvészeti Tanszéke és a Lietván Nyelvi Intézet által szervezett Nyelvművelési Osztálya és Terminológiai Központja, valamint a Humán Tudományok Nyelvelmélet és gyakorlat című tudományos konferenciára. A konferenciát a Nyelvészeti Tanszék vezetője, Jurgita Mikelionienė, valamint a Humán Tudományok Karának dékánja, Giedrius Kuprevičius professzor nyitotta meg és köszöntötte a résztvevőket. A plenáris ülésen két előadás hangzott el. A Kaunasi Műszaki Egyetem Nyelvészeti Tanszéke professzorának, Aldona Paulauskienėnek az előadásának témája: Az oppozíciók és neutralizációjuk a grammatikai kategóriák paradigmáiban. Az előadó szerint az oppozíciók keresése a paradigmákban a nyelvészettudomány általános elmélete által meghatározott, a nyelvi jelenségek leírására szolgáló elv. Az oppozíció elvének okos alkalmazásával a morfológiai leírásokban könnyen megoldhatók az első pillantásra nehezen megoldhatónak tűnő problémák. A. Paulauskienė részletesebben beszélt az ige grammatikai kategóriáiról – a személyről, a módusról, a nemről és az aspektusról, mivel mindezen kategóriák paradigmáinak tagjai oppozíciós kapcsolatokkal kötődnek egymáshoz, valamennyi kategóriában megfigyelhető a jelölt és a jelöletlen tag szembeállítása. Jurgita Girčienė (Vilniusi Pedagógiai Egyetem) A fordított irodalom neologizmusai: választások és eltérések című előadásában az 1990–2006 közötti időszak neologizmusait vizsgálta, amelyek a litván nyelvre lefordított szépirodalmi szövegekben funkcionálnak. Két fő problémát különített el az új realitások neologizmusokkal történő megnevezésében. Az első az új idegen szavak és a velük kifejezett, új összetett megnevezésekkel vagy új képzésekkel alkotott megfelelőik versengésével, a második pedig az új idegen szavak adaptálásával kapcsolatos. A plenáris ülés után a munka két szekcióban folytatódott. Az egyik szekciót a terminológia és a fordítás problémáinak szentelték. Aušra Rimkutė (Litván Nyelvi Intézet) felolvasta A vallási terminológia rendszerezése a XIX. század végén – a XX. század elején című előadását. Az előadó szerint a litván vallási terminológia az egyik legrégebbi litván terminológia. A XIX. század végén– Tudományos konferencia Nyelvelmélet... Terminológia | 2007 | 14 195 A XX. század elején kezdtek aggódni a vallási szövegek nyelvezete miatt, és megkezdték a nagyon tisztátalan vallási terminológia szabályozását. Különösen fontos volt az 1909-ben létrehozott Poterių bizottság munkája, amelynek során a papok és nyelvészek együttműködésével rendezték a fontosabb imák, a poterių nyelvezetét, az idegen eredetű terminusok többségét litván megfelelőkkel helyettesítették, és csak azokat hagyták használatban, amelyeknek nincs litván nyelvű megfelelőjük. Diana Šilobritaitė (Litván Nyelvi Intézet) A XX. század első felének matematikai tankönyvi terminusainak szinonímiája című előadása a matematikai terminológiával foglalkozott. Felépítésük és eredetük alapján áttekintette a XX. század eleji és közepi matematikai tankönyvek terminusainak szinonimáit, és felhívta a figyelmet arra, hogy e terület terminológiája nem régi, a tárgyalt időszak pedig nagyon fontos volt az iskolai matematika terminológiájának kialakításában. Dalia Masaitienė (Vytautas Magnus Egyetem) Az angol nyelv hatása a lingvisztikai terminusok képzésére című előadásában azt vizsgálta, milyen jelentősége van az angol nyelvnek a legújabb litván nyelvészeti terminusok képzésében. Áttekintette az angol nyelvi kölcsönszavakat és azok adaptációját a litván nyelvben, továbbá megvizsgált néhány, a nyelvészeti terminusok használatára jellemző tendenciát, amelyek az angol nyelv hatását mutatják, megnevezett néhány terminusszinonímiai esetet, és tárgyalta azok okait. Az előadó új nyelvészeti munkákra és tudományos cikkekre támaszkodott. Virginija Stankevičienė (Kaunasi Műszaki Egyetem) a litván és nemzetközi terminusok szinonímiájának és variabilitásának eseteiről beszélt a gazdasági terminológiában. A Gazdasági terminusok szótára (R. Vainienė, 2005), tudományos cikkek és tankönyvek felhasználásával tárgyalta az egyszavas és összetett gazdasági terminusok eredetét, valamint a szinonimákat. Vilija celiešienė (Kaunasi Műszaki Egyetem) A számítástechnikai kölcsönszavak és megfelelőik használati tendenciái címmel tartott előadást. Az előadás célja a számítástechnikai kölcsönszavak és litván megfelelőik használati tendenciáinak elemzése a hallgatók nyelvhasználatában, valamint a választásukat meghatározó tényezők megállapítása volt. A kérdőíves vizsgálat adataiból kitűnik, hogy a számítástechnikai kölcsönszavakat jóval gyakrabban használják litván megfelelőiknél: a megkérdezettek 60,5 százaléka kölcsönszavakat használ, míg litván terminusokat csupán 39,5 százalékuk. Az idegen szavak választását leginkább megszokottságuk, kényelmességük és érthetőségük határozza meg, míg normatív jellegük nem fontos tényező. Judita Džežulskienė (Kaunasi Műszaki Egyetem) a Szórend az összetett terminusok szerkezetében című témát tárgyalta. Az összetett terminusok fordításakor vagy megalkotásakor felmerül a kérdés, hogy milyen sorrendben kellene elhelyezni az összetevőket, ezért az előadó szerint célszerű elemezni az ilyen kapcsolatok strukturális konfigurációit, és fontos meghatározni a terminológiában érvényesülő szórendi tendenciákat. 196 Aušra Rimkutė | Nyelvelméleti tudományos konferencia... J. Džežulskienė a terminusok többsége egy főnévből és az azt jellemző két összetevőből áll. Asta Mitkevičienė és Albina Auksoriūtė (Litván Nyelvi Intézet) bemutatták a www.eurotermbank.com terminológiai portált, amely a hét ország (Litvánia, Lettország, Észtország, Lengyelország, Magyarország, Németország és Dánia) által 2005–2006-ban végrehajtott EuroTermBank projekt (európai terminológiai erőforrások gyűjtése a terminológiai intézmények együttműködésével) eredménye. Ez Európa terminológiai bankja, amelyben a lett, észt, lengyel, magyar, angol és más nyelvű terminusok mellett litván terminusok is megtalálhatók. Jelenleg több mint 1,5 millió, különböző szakterületekhez tartozó terminust és több mint 600 000 terminológiai szócikket tartalmaz. Az új terminológiai portál hasznos lesz a fordítók, terminológusok, szerkesztők és mások számára, valamint azon szervezetek és magánszemélyek számára is, akik nyilvánosan szeretnék közzétenni terminusgyűjteményeiket. Gintautas Grigas (Matematikai és Informatikai Intézet) A szoftveres felhasználói felület fordításának és adaptálásának sajátosságai című előadásában tárgyalta a szoftver emberrel való kapcsolódási felületének (az ablakok, menüpontok, parancsnevek, számítógépes üzenetek) sajátosságait, amelyek miatt fordításuknak is megvannak a maga különlegességei. Szerinte nemcsak a szöveget kell lefordítani, hanem úgy is kell adaptálni, hogy pontosan adja vissza a program műveletét. A nyílt forráskódú és kereskedelmi programok lokalizálásának tapasztalatai megmutatták, hogy ezek a problémák kreatív fordítással, más nyelvekre készült fordítások felhasználásával, valamint a teljes lokalizáció komplex tesztelésével leküzdhetők. Erika Rimkutė és Jolanta Kovalevskaitė (Vytautas Magnus Egyetem) Gépi fordítás és/vagy nyelvi kultúra? című előadásukban szintén a szövegek litván nyelvre történő automatikus fordítása során felmerülő fordítási problémákat vizsgálták. A fordítás kérdéseiről beszélt Eglė Kontutytė, a Vilniusi Egyetem Német Filológiai Tanszékének előadója is (A vállalatok jogi formái: a német és litván terminusok ekvivalenciájának problémái), továbbá a Kaunasi Műszaki Egyetem Nyelvészeti Tanszékének előadói, Sigita Stankevičienė (A nemzetközi szavak (nem)fordítása) és Aurelija Leonavičienė (A francianyelvű elkülönült szintaktikai szerkezetek fordítása stilisztikai szempontból), valamint a Vytautas Magnus Egyetem előadói: Janina Liatukaitė (Angol jogi intézmények és tisztségek: fordítás vagy megértés?), Vitalija Liutvinskienė (A kohéziós eszközök fordítása litván nyelvre), Milda Danytė professzor (Az irodalmi fordítás normáinak változásai az 1990-es évek után), Irena Ragaišienė docens (A címzett és a címadó formáinak sajátosságai, valamint az intertextualitás jelentősége Helen Fielding „Bridget Jones naplója” című regényének litván fordításában), háromszavas távközlési terminusokat vizsgálta, és megállapította, hogy e Neringa Dziedravičiūtė (A megszólítások fordításának problematikája: a tanár és a diák párbeszédeinek litván fordítása J. D. Salinger „Zabhegyező” című regényében), valamint Laura Butkutė, a Vilniusi Egyetem Kaunasi Bölcsészettudományi Karának Litván Filológiai Tanszékén dolgozó doktorandusz (A frazeologizmusok fordítása K. Boruta „Baltaragis malma” című regényében). A következő szekcióban a nyelv igen változatos kérdéseit vitatták meg. Vitas Labutis (Vilniusi Egyetem) A személytelen mondatok az angol és a litván nyelvben címmel tartott előadást, carmen caro (Vilniusi Egyetem) pedig A igeidő kategóriájának problémája spanyolról litvánra és litvánról spanyolra fordításkor címmel. A múlt idők szemantikája. Saulė Juzelėnienė (Kaunasi Műszaki Egyetem) és Ilona Sideravičiūtė-Mickienė (Vilniusi Egyetem Kaunasi Bölcsészettudományi Kara) előadásának témája A grammatikai igeidők kifejezése az angol és a litván nyelv tudományos diskurzusában volt. Danos Švenčionienė (Kaunasi Műszaki Egyetem) előadása, A szintaktikai predikátumok (állítmányok) strukturális típusai, morfoszintaktikai kifejezésük és az analitikusság problémája az angol és a litván nyelvben, szintén szintaktikai problémákkal foglalkozott. Asta Kazlauskienė és Gailius Raškinis (Vytautas Magnus Egyetem) A beszélt nyelv hanganyag-állományának létrehozási elvei című előadásukban részletesebben bemutatták a Vytautas Magnus Egyetem beszélt nyelvi hanganyag-állományának gyűjtési és internetes közzétételre való előkészítési módszertanát, az átírást, valamint a nyelvi és nem nyelvi címkéket. Inga Bertašienė (Vilniusi Főiskola), Vaida Buivydienė és Regina Žukienė (Vilniusi Gediminas Műszaki Egyetem) előadása – A „Szaknyelv kultúrája” című távoktatási kurzus és alkalmazásának valóságai. A konferencia végén vita zajlott A szaknyelv oktatása a felsőoktatási intézményekben: a tapasztalatok megosztása címmel, amelyen Jurgita Girčienė, Regina Žukienė, Virginija Stankevičienė, Vilija celiešienė, Saulė Juzelėnienė, Judita Džežulskienė, Erika Rimkutė és Asta Kazlauskienė vett részt. A beszélgetést Loreta Vaicekauskienė (Litván Nyelvi Intézet, Vilniusi Egyetem) vezette. A Nyelvelmélet és -gyakorlat tudományos konferencia nemcsak a kutatók, hanem a hallgatók számára is érdekes és hasznos volt. Megjelent a konferencia előadásainak tézisgyűjteménye. Beérkezett 2007-11-19 Aušra Rimkutė Litván Nyelvi Intézet P. Vileišio utca 5., LT-10308 Vilnius E-mail: [email protected]