Lauryno Ivinskio keturkalbio žodyno terminai

72 Albina Auksoriūtė | Laurynas Laurynas Ivinskis négynyelvű szótárának terminusai ALBiNA AUKsoRiŪtĖ Litván Nyelvi Intézet BEVEZETÉS A XIX. századi litván kultúra jeles alakjának, Laurynas Ivinskisnek (1810–1881) a nyomtatott műveit és kéziratainak többségét már kutatták. A fennmaradt L. Ivinskis-féle szótárak kéziratairól J. Kruopas, V. Vitkauskas, O. Kažukauskaitė nyelvészek és e cikk szerzője írtak (lásd Kruopas 1960, Круопас 1963; Vitkauskas 1996; Vitkauskas 1997; Auksoriūtė 1999; Kažukauskaitė 2003). Meglehetősen részletesen leírták a kétnyelvű szótárakat: a Lengyel–žemaitis nyelvi szótárt (Słownik polsko-żmudzki) (a továbbiakban – LŽŽ) és az Orosz–litván nyelvi szótárt (Словарь россійско-литовскій) (a továbbiakban – RLŽ), míg az Orosz–litván–latin–lengyel nyelvi szótár (Словарь россійско-литовскій съ латинско-польскимъ) kéziratáról csak J. Kruopas írt a „L. Ivinskio leksikografiniai darbai“ című cikkben (Kruopas 1960: 191–198). J. Kruopas írta le elsőként meglehetősen részletesen a négynyelvű szótár kéziratát, és állapította meg szerzőjét: „a kézirat formátuma: hossza 21,5, szélessége 13,5 cm. A kézirat nagyon világos és szép kézírással íródott. Papírja vékony, enyhén kékes színű, néhány oldalon (24, 92) jól látható vízjellel: felül korona, jobb oldalon ló-, bal oldalon oroszlánfej, alul pedig a „whatman” felirat. A szótár kéziratában sem a szerző, sem az évszám nincs feltüntetve. „Csupán a kézírás, a helyesírás, a nyelvi sajátosságok alapján, valamint a fent említett «Словарь россійско-литовскій» című kétnyelvű szótárral való összehasonlítás révén bátran ezt a négy nyelvű szótárkéziratot is L. Ivinskihez lehet kötni” (Kruopas 1960: 194). A tanulmány megadja a szótár terjedelmét, áttekinti jellegét, felépítését, helyesírási és lexikai sajátosságait, számos példát közöl a szótárból, valamint felsorolja az L. Ivinski által alkotott új szavakat, illetve a más forrásokban még nem rögzített szavakat. L. Ivinski Orosz–litván szótárának és Orosz–litván–latin–lengyel szótárának kéziratait a Szentpéterváron működő Orosz Földrajzi Társaság archívumában őrzik, ahol 1947-ben D. Zelenin talált rájuk. Arról, hogy e kéziratok mikor és hogyan kerültek az Orosz Földrajzi Társasághoz, nincsenek pontos adatok, csak feltételezni lehet, hogy Ivinskis négynyelvű szótárának terminusai Terminológia | 2007 | 14 73 1869 után, amikor L. Ivinski kapcsolatot létesített e társasággal, és levelezett annak tagjaival, V. Kulinnal és J. Kuznyecovval. 1871-ben V. Kulinas javasolta L. Ivinskis felvételét az Orosz Földrajzi Társaság tagjai közé (L. Ivinskis és e társaság kapcsolatáról bővebben lásd: Petkevičiūtė 1988: 86–90). L. Ivinskis 1869 januárjában V. Kulinhoz írt leveléből megtudjuk, hogy elkezdte összeállítani az orosz–žemaitis–litván szótárt, és a 8 lapos kéziratot átnézésre elküldte V. Kulinnak (lásd: Ivinskis 1995: 484), így világos, mikor kezdte el L. Ivinskis a kétnyelvű szótár írását. A négy nyelvű szótár összeállításának időpontjáról semmit sem tudunk, csak feltételezhetjük, hogy a szerző később írta. A Litván Nyelvi Intézet 2006-ban megkapta az említett négy nyelvű szótár kéziratának digitális fénymásolatait, így a kézirat részletesebben tanulmányozható1. A kéziratot maga L. Ivinskis számozta meg, az utolsó oldal 95-ös számmal van jelölve, azonban két oldal ugyanazt a 21-es számot viseli, így a kézirat összesen 96 oldalas. Ez csupán a négy nyelvű szótár kezdete A-tól Ay-ig. 358 orosz címszót tartalmaz litván, latin és lengyel megfelelőkkel, valamint 23 utaló címszót, pl. Авангардія, ..іи. ж. смотри: Передовой отрядъ (3). A szótár három olyan szócikkel kezdődik, amelyek orosz címszó részeit nem szó, hanem csupán az A betű, az ábécé első betűje, egy kötőszó és egy indulatszó alkotja, pl. А: А. Азбуки первая буква. Balśiŭ èjłōs pirmòjé ròdbałsa. Alphabethi prima littera. Pierwsza głoska Abecadła (1); А. союзъ. Kötőszó. Ar, ir, ir-gi, tàgi-tat. Ac, atque, et, etiam, idque. I, też, a, także, to-też, owoż [...] (1); А. межд. Indulatszó. Aj, o, ak. Heu, ah, aha. O, ach [...] (1) (lásd a fénymásolatot). A címszóként szereplő orosz szavak mellett feltüntetett nyelvtani kategóriák a következők: a főneveknél a birtokos eset végződése és a nem rövidítése szerepel, a többes számú főneveknél ezenfelül a szám rövidítése is, a mellékneveknél a nőnemű és a semleges nemű végződése, valamint a melléknév rövidítése, az igéknél az első és második személy végződése, a többi szófajnál pedig azok rövidítése, pl. Актриса, сы. ж. Āktorka, kòmedijōnka, ròditojé stēbŭklìnes dàrbūn. Actrix. Színpadi színésznő (20); Аббатскій, ..ая, ..ое. прил. Brōstwiszkas, prigŭłans pri brostwińìćzes; klosztorìnis. Antistitus. Apáti, kolostori (2); Анатомить, ..млю, ..мишь. г.д. Rajkìti, iszwejzdièti kùna. 1 Köszönetet mondok az LKI Lexikográfiai Központ munkatársának, Ona Kažukauskaitėnek, aki megszervezte L. Ivinskis négy nyelvű szótára másolatainak beszerzését, a Szentpétervári Állami Egyetem Baltisztikai Központja vezetőjének, doc. Aleksej Andronovnak, aki segítséget nyújtott L. Ivinskis orosz–litván–latin–lengyel szótára kéziratának digitális fénymásolatai megszerzésében, valamint az LKI Lexikográfiai Központja gyűjteményeinek vezetőjének, dr. Ritutė Petrokienėnek, aki lehetővé tette e másolatok felhasználását. 74 Albina Auksoriūtė | Laurynas Ivinskis négy nyelvű szótárának terminusai Terminológia | 2007 | 14 75 Az anatómia művészetéből: élő testet felboncolni, bemetszeni, holttestet felboncolni. Anatómiai boncolást végezni, anatómiai disszekciót csinálni (44). Néhol a szavak jelentésének magyarázatai, szórványos használati példák találhatók, néhány szinonimát vagy hasonló jelentésű szót közölnek, pl. : Августъ, ..та. м. Rugpiūtis, asztuontāsis mētŭ miènŭ. Augustus. Sierpień (4); Анархія, ..іи. ж. Nèriedzia, nèwāldzia, be waldzios bŭwìmas. Rieda neturièjimas. Anarchia. Confusae ac perturbatae res. Cic. Anarchia, nierząd (43); Арапникъ, ..ка. м. Botāgas, wàré, błāksztas, ìnagis. Flagellum, flagrum. Suet. Scutica. Hor. Bicz, harapnik (63). J. Kruopas véleménye szerint L. Ivinskis többnyelvű orosz szótárt használt, beírta a litván megfelelőket, néhol lefordította a magyarázatokat és az illusztrációs anyagot; nyilvánvalóan egy négynyelvű szótárt akart készíteni, amelynek kezdetét átadta a pétervári Földrajzi Társaságnak tanulmányozás céljából (Kruopas 1960: 195). Annak a gondolatnak, hogy L. Ivinskis annak az orosz szótárnak a magyarázatait fordította litvánra, amelyet használt, ellent lehet mondani, mivel egyes helyeken az orosz szavak magyarázat nélkül szerepelnek, a litván szavak egy részének magyarázatai szűkebbek az orosznál, néha a lengyel vagy latin magyarázatokhoz hasonlítanak, illetve más nyelveken megadottaknál szélesebbek és részletesebbek, pl. : Актриса, сы. ж. Āktorka, kòmedijōnka, ròditojé stebŭklìnes dàrbūn. Actrix. Színpadi színésznő (20); Аллеа, леи. ж. Dārża tākas isz abejun szaliun mēdejs swadìntas. Wajksćiòtiné. Ambulacrum, arboribus utrimque sepAmbulacrum, arboribus utrimque sep-Ambulacrum, arboribus utrimque septum. Ambulatio. Xystus. Fasor, aleja, járda (27), Алавастръ, тра. м. Есть то порода зернистого гипса. Àlabōstra, gipsas skiltìnis. Gypsum granulare. Lemezes gipsz. W piśmie G. znaczy: Alabastrowe naczynie (21). A szótárban legnagyobb számban főnevek szerepelnek, ezek az összes címszó mintegy 71,5%-át teszik ki, más szófajokból jóval kevesebb van: a melléknevek több mint 17%-ot, az igék mintegy 4%-ot, az egyéb szófajok – a határozószók, kötőszók, indulatszók – együtt az összes címszó több mint 7%-át alkotják. A főnevek mintegy 53%-a tekinthető terminusnak vagy nomennek. Ezeket a tanulmányban a továbbiakban tárgyaljuk. A nem tárgyalt főnevek közül említést érdemelnek az egyházi lexikához kapcsolódó szavak, a hónapok, pénzek, országok és lakosaik elnevezései stb., pl. : Абасы, ..сóвъ. множ. Sidabrinis persiškas pinigas, kurio vertė 50 skatų. Abasius, 50 asų turinti sidabrinė persiška moneta. Persiškas sidabrinis pinigas, vertas 50 grašių (2); Austras, vyr. Austrijokas. Austras. Austrijak (5); Austrija, mot. Austrija. Austria, ae. Austrija (5); Apaštalas, vyr. Apāsztołas. Kristaus pasiuntinys. Kristaus apaštalas. Krikščioniškojo įstatymo mokytojas. Apaštalas, Kristaus pasiuntinys (58) ir kt. Kai kurių būdvardžių pateikiamos įvardžiuotinės ir laipsnių (ir net polai- 76 Albina Auksoriūtė | Lauryno Ivinskio keturkalbio žodyno terminai formos, pvz. А: Алый, ..ая, ..ое. пр. Raudònas, rŭżāwas. Ruber. Czerwony, różowy. Apibr. Tas, kuris yra raudonas. Raudonasis. Tas, kuris yra raudonas. Tas, co czerwony jest. Palyg. laips. Raudonēsnis. Rubrior. Czerwieńszy. Срав. ст. опр. Raudonēsńīnsis. Is qui rubrior est. Ten co czerwieńszy jest. Срав. ст. смяг. Raudonièlēsnis. Is qui aliquantum rubrior est. Co trochę czerwieńszy jest. Превос. ст. Raudoniàusis, почти неутребляется (34). Ebben a cikkben a természettudományok és más területek terminusait vizsgálják. L. Ivinskis négynyelvű szótárának kéziratában 145 terminus található, a szótár egyes szócikkeiben szereplő faji terminusokkal és nomenekkel együtt. ásványtanI terminusok A szótárban legnagyobbrészt ásványnevek szerepelnek – több mint 30, szinte valamennyi kölcsönszó, például: Албинъ, на. м. Albinas ~ albínó. Akmun bałtaj skâjstŭs kajpo źiamćziūgas. Albinites. Albin W. kamień mający blask perłowy (21)2; Агáтъ, ..та. м. Agātas ~ achát, àkmun isz ejłos Kwārćziaus kŭrsaj tŭr da Ametìsta o pawejksłŭs isròda: kāspinŭs, sawiejedàlesChalcedōna,Jasida,Kwārćziaus,Ragìnia,Krwàwńinkairnekapilònes, miêstŭs, krùmŭs, kìminŭs, dēbeses, żwâjzdikes, àkeles, piêtmas. Achates, ae. scil gemma. Plin. A kvarccsaládba tartozó ásvány, amely kalcedon-, jáspis-, kvarc-, szarukő-, karneolés esetenként ametiszt-részecskékből áll, és szalagok, erődítmények, városképek, bokrok, mohák, felhők, csillagocskák, szemecskék és foltok rajzolatát mutatja (6); Алуминитъ, ..а. м. Fehér agyagfajta. Aluminitas ~ aliuminitas, ātmajna bàłtoja mòlia. Aluminites. Tiszta agyag. (31); Ametiszt és ametiszt, ..sta. h. Kvarcféle drágakő. Ametìstas ~ ametiszt, drága kvarckő, amelynek színe cseresznyepiros, ibolyakék vagy halványszürkésfehér. Amethystus. Ibolyakék vagy szürkésfehér drágakő, ametisztkvarc (39); Андалузúтъ. ..та. м. Kő a földpát kőzetéből. Andalūźitas ~ andalūzitas, akmun raumens raudonuˇma arba Źiamcziūgiszkaj pìłkas. Andaluzites. Andaluzyt, a földpátok családjába tartozó, húsvörös, olykor gyöngyszürkébe hajló színű kő (47–48); Антраколитъ, ..ta. h. Mészkőféle kő. Antrakolitas ~ antrakolitas, àkmun kālkia ātmajnas. Antracollites. Antrakolit, a mészkövek családjába tartozó kő (55); Аррагонитъ, ..та. м. Meszes kőzetből való kő. Aragōnitas ~ aragoni2 A példák a szótárban szereplő módon vannak megadva – először a címszóként szereplő orosz szó, utána a magyarázatokkal ellátott litván szó, valamint a latin és lengyel megfelelői. A litván terminust ritkítva közöljük, a tildejel után a köznyelvbe átültetett forma szerepel. Terminológia | 2007 | 14 77 tas, akmun kalkiu atmainas. Arragonites. Arragonit, a mészkövek nemébe tartozó kő (75); Авантуринъ, ..на. м. Kvarckőzetből való kő. Awanturìnas ~ Quarzum Avanturinum. Közönséges kvarc, amelyben mintegy szétszórt csillámlevelek avanturinas.Akmunkwàrćziausātmainas,turessawiejeblizganćzesskelàudes. vannak; ebben az esetben természetes aventurinnak vagy napkőnek nevezik (Min. Jakow) (3-4); Автомолитъ, ..та. м.(Фатеръ). Automōlitas ~ automolitas. Drága, sötét, mézszínű kő, amely a legvékonyabban a zöldben adódik elő. Automolithus. Wal. Automolit. Útkő a Rubin családból, kacsa-kék színű, amely a zöldes árnyalathoz közelít, és amelyben agyag, cink, vas, kovasav és olykor kén található (5); Аквамаринъ, ..на. м. Be ŕi lŭs bràngēsis ~ berilus brangiasis, akmun swiēsej żālas, sŭdiètas isz titnagìnia, mòlia, glŭcìnas, kālkiŭ ir gèlźiēs. Smaragdus striatus. Kar. Beryllus. Wal. Beryl szlachetny; klejnot koloru światło zielonego złożony z krzemionki, glinki, glucyny, wapna i żelaza (18); Адамáнтъ, ..та. м. Dējmantas ~ deimantas. Adamas. Gyémánt (9); Алмазъ, ..за. м. Dējmantas, dēmantas ~ demantas. Adamas. Vall. Plin. Ovid. Dijament (28); Анфраксъ, ..са. м. Rù binas ~ rubinas, brangŭs àkmūn. Rubinus. Lips. Carbunculus. Plin. Karbunkuł, rubin (56) ir kt. Az ásványneveket L. Ivinskis másik kéziratos munkájában – a Prigimtūmenė című tudományos műben – is közölte (bővebben lásd: Auksoriūtė 1998, Auksoriūtė 2001), annak első részében. Így össze lehet hasonlítani a négy nyelvű szótár és a Prigimtūmenė néhány terminusát. A Prigimtūmenė első részének két változata maradt fenn: az egyik a Litván Irodalmi és Folklórintézet könyvtárának kézirattárában, Žemėtra címmel, a másik pedig a Lengyel Tudományos Akadémia krakkói könyvtárának kézirattárában, Žemėmina címmel található. Mindkét kézirat fő részei, amelyekben az élettelen természetet írja le, szinte egyformák, ezért az ásványnevek összehasonlításához a Vilniusban őrzött Prigimtūmenė első részének kéziratából vettük az adatokat (a továbbiakban – Pr). Az ásványszótárban néhány ásványt kölcsönzött terminusokkal nevezett meg, a Prigimtūmenėben viszont L. Ivinskis saját maga által alkotott litván neologizmusokat közöl, például: : Антофиллитъ, ..та. м. Камень Епидота породы. Antofilitas ~ antofilitas, àkmun isz Pistācita ātmajnas. Anthophyllites. Antofilit, kamień z familij Pistacytu (54–55), plg. łapējnis ~ lapeinis, lot. Actinotus virgulatus, Anthophyllites, lenk. Antophyllit, vok. Anthophyllit (Pr 24); Apatitъ, ..ta. m. Kalkkőzetből álló kő. Apātitas ~ apatitas, akmun kālkia ātmajnas. Apatites. Apatyt, kamień z rodzaju wapiennych (57), vö. pròżalis ~ prožalis, lot. Apatelios speciosus, lengyelül. Apatyt, vuk. Der Apatit (Pr 32). 78 Albina Auksoriūtė | Lauryno Ivinskio keturkalbio žodyno terminai A szótár egy каменной ленъ. Amijōntas ~ amijontas, źiames gàuras ~ žemės gauras, ira tat akmun Āzbesta ātmajnas. Asbestus flexibilis. Asbest Amiant (40), vö. skarūnis ~ skarūnis arba amjōntas ~ amjontas, kitaip wadinas dar kałnālinis ~ kalnalinis, lot. Asbestos Amiantus, Linum montanum, Asbestus flexibilis, vuk. Der Amiant (Pr 24–25). E szótári szócikk kapcsán meg kell említeni egy olyan azbesztfajtát is, amelyet L. Ivinskis az azbeszt szócikkében ad meg: Азбестъ Аміантъ. Azbestas Amijontas ~ amijontazbeszt. Linum montanum. Pl. Asbestus flexibilis. Azbeszt amiant (14). Tehát ez az ásvány a szótárban valószínűleg orosz megnevezéseinek különbözősége miatt szerepel két helyen, L. Ivinskis mindkét kéziratában megadott litván megfelelőit összehasonlítva pedig látható, hogy több szinonimát használt, ezek közül három litván: źiames gàuras, skarūnis és kałnālinis, amelyeket valószínűleg ő maga alkotott. Amint az utóbbi példából látható, a szótárban fajtajelölő terminusok is szerepelnek. Két ásvány (az azbeszt és a murijacit) szócikkében több fajtájukat is feltüntették, például: : Азбéстъ, ..та. м. Azbestas ~ asbestas. Az agyagból származó, rostos, lenhez hasonló követ adó kő, négy fajtája van: Asbestus. H. Azbeszt, a talkumfélékhez tartozó kőfajta. 1) Könnyű azbeszt. Āzbestas lēngwāsis ~ asbestas lengvasis. Sŭdiètas ira isz titnagìnia, magnēzijes, kālkiŭ, gèlźiēs rùdīs, ir molìnia. Asbestus suber montanum. Asbest korek górny złoźony z krzemionki, magnezyi, wapna, n. żelaza, i glinki. 2) А. Амiант. Azbestas Amijontas ~ asbestas amijontas. Linum montanum. Pl. Asbestus flexibilis. Asbest Amiant. 3) Обыкновенный Азбестъ. Azbestas pāprastāsis ~ asbestas paprastasis, sŭdiètas isz Magnēzijes, titnagìnia ir gelźies rùdīs. Asbestus vulgaris. Asbest pospolity, składa się z magnezyj, krzemionki i n. żelaza, plg. kałnālinis paprastasis ~ kalnalinis paprastasis (Pr 25). 4) Fás azbeszt. Fás azbeszt ~ faas azbeszt. Asbestus xyloideus v. lignosus. Felső faazbeszt, vö. kałnāmēdis ~ kalnamedis (Pr 25) (13–14); Anhidrit. ..ta. h. Mészkőféle kő. Murijācitas ~ murijacitas, mészkőből származó kőutánzat. Anhydrites. Murijacyt, mészkőcsaládból származó kő (vö. sausēnis sidoklis ~ sausenis sidoklis (Pr 33)). Spátos anhidrit. Marijācitas śziasztajnìnis ~ marijacitas šeštaininis [az első szótagban írt a valószínűleg L. Ivinskis íráshibája. – A. A.]. Szpátos anhidrit. Köbös muriacit. Szemcsés anhidrit. Murijacitas anhidritas ~ murijacitas anhidritas. Szemcsés anhidrit. M. anhidrit. Tömör anhidrit. Murijacitas rukszłuòtāsis ~ murijacitas rukšlotasis. Tömör. M. pokölcsönzött ásványnév mellett litván szinonimát ad – Аміантъ, ..та. м. горной или Terminologija | 2007 | 14 79 fałdowany. An. tömör: második. Murijacit žemėtasis ~ murijacitas žemėtasis. Anhydrites densus secundus. Tankusis murijacitas. Ан. pluoštinis. Murijacit skaruòtāsis ~ murijacitas skarotasis. An. fibrosus. Pluoštinis m. (48–49). Kaip galima pastebėti iš pateiktų pavyzdžių, ne tik rusiški ir lietuviški, bet ir dauguma lotynų ir lenkų kalbų atitikmenų yra dvižodžiai sudėtiniai terminai. Dar keliems vienažodžiams rusiškiems terminams teikiami lietuviški sudėtiniai atitikmenys, pvz. : Анатазъ, ..за. м. Металлъ Титана породы. Anatas kraunìnis ~ anatas kriauninis. Titano anatas. Tytan oktaedryt (43); Аквамаринъ, ..на. м. Beŕilŭs bràngēsis ~ berilus brangiasis, akmun swiēsej żālas, sŭdiètas isz titnagìnia, mòlia, glŭcìnas, kālkiŭ ir gèlźiēs. Smaragdus striatus. Kar. Beryllus. Wal. Beryl szlachetny; klejnot koloru światło zielonego złożony z krzemionki, glinki, glucyny, wapna i żelaza (18); Антрацитъ, ..та. м. Камень Трофитовой породы. Antrācitas ~ antracitas, akmun isz ātmajnas angłàjtia; angłàjtis kāsamāsis ~ anglaitis kasamasis. Antracites. Węgiel kopalny błyszczący albo Antracyt (55), pastarajam mineralui pavadinti pateikiami du sinonimai, vienas vienažodis skolinys ir sudėtinis lietuviškas terminas. Amint iš pavyzdžių matyti, L. Ivinskis rūšinius sudėtinių terminų dėmenis išreiškė būdvardžiais (lengvasis, paprastasis, brangiasis, medinis, kriauninis, šeštaininis, rukšlotasis, žemėtasis, skarotasis) ir dalyviu (kasamasis), o visų, išskyrus priesagos -inis būdvardžius, vartojo įvardžiuotines formas. Minėtų sudėtinių terminų rūšinius dėmenis L. Ivinskis, greičiausiai sekdamas lotyniškais atitikmenimis, rašė po pagrindinio dėmens, nors žodyne yra pora mineralų pavadinimų, kurių rūšinis dėmuo, kaip ir dabar įprasta, eina prieš pagrindinį dėmenį, pvz. : Ámbra, ..y. n. Gyantás és éghető anyag, коегосутьдваглавныярода,собственноназываемаяАмбра,ижелтый, Янтарь. Àmbra ~ ambra, ira tat iz sakun sŭdiètas degans dàjktas dwijun ātmajnŭ, wiena wadìnama tikròjé Ambra ~ tikroji ambra; antròjé giałtòna, Gintāras ~ gintaras. Ambra grisea. Ambra zwyczajna (38); Аспидъ, ..да. м. Skiāłamāsis àkmun ~ skelamasis akmuo. Schistus (lapis) fissilis. Virg. Sectilis. Plin. Scissilis. Cels. Łupny, szczepny kamień. Łupek (88). Baigiant mineralų pavadinimų aptarimą, reikia pastebėti, kad žodyno autorius ne visiems mineralams pavadinti rado lietuviškų terminų, poros mineralų neįvardijęs pateikė juos aprašomuoju būdu – kaip yra ir rusiškai: Аллохроитъ, ..та, м. порода камня Авгита. Àkmun ātmajnas Auǵìta. Granatus allochroites. Allochroit, gatunek rodzaju Augitu (27); Анальцимъ, ..ма. 80 Albina Auksoriūtė | Lauryno Ivinskio négy nyelvű szótárának terminusai м. Камень Kubicyt, kamień familij Ceolitu (43). BOTANIKAI TERMINUSOK L. Ivinskis négy nyelvű szótárában kevés botanikai terminust találtak – mindössze 16-ot. A szótárba főként növényneveket és mindössze egy gyümölcsnevet vettek fel: Айвá, вы. ж. Pīgwas ~ pygwas, dulŭ swećzios szalies wājsiŭs. Pyrus Cydonia. Pigwa, gatunek gruszek (15), vö. kràuśzé, dùlé, grūśzé ~ kriaušė, dūlė, grūšė, lat. Pyrus (Pirus), lengy. Grusza, ném. Birne, lat. Pyr. Cydonia, litván. Gr. Pigwa ~ pigva (Pr 202). A növénynevek összehasonlíthatók az L. Ivinskis Prigimtūmenė című művének második részében, a Žolėmina címűben megadott nemzetségnevek rendszerével (bővebben augalų sąrašu, kuriame aprašoma 219 augalų šeimų ir daugiau kaip 2500 lásd Auksoriūtė 1998). A szótárban mindössze négy növénynemzetség neve szerepel: Акáція, ..iи. ž. Akácije ~ akacija, mézes sárga virágú fa, mint a borsó. Robinia Caragana. Robinia Groszek Sybirski (Józ. Jun.) (17), vö. akācja ~ akacja, źirnikājnis ~ žirnikainis, lat. Acacia (Necker.), ném. Akazie (Pr 205), karkłāźirnis ~ karklažirnis, lat. Robinia, lengy. Akacya, grochowiec, ném. Robinie (Pr 207); Анисъ, ..са. m. Anizis ~ anizis, gyógynövény. Anysum. Pimpinella anysum. Biedrzeniec Anyż (49), vö. łājpiedis ~ laipėdis, lat. Pimpinella, lengy. Biedrzeniec, ném. Bibernell (Pr 192); Апельсинъ, ..на. m. Àpēlcina ~ apelcina, a citrom rokona. Citrus sinensis. Apelcyna, gatunek cytryny (57), vö. cìtrinas, cùtrinas ~ citrinas, cutrinas, lat. citrus (Tournef.), lengy. Cytryna, ném. Citrone (Pr 171); Алой, ..лоя. m. Ēlosas ~ elosas, ālosas ~ alosas. Aloe perfoliata vera. Aloes prawdziwy (30), vö. ejlosas ~ eilosas, ēlosas ~ elosas, elijōszius ~ elijošius, lat. Aloë (Tourn.), Aloes (K.), lengy. Alona, Halena, ném. Aloe (Pr 133). L. Ivinskis a tárgyalt négy nyelvű szótárba, akárcsak az Orosz–litván nyelvek szótárába (lásd Auksoriūtė 1999), főként növényfajok neveit vett fel, pl. Арбузъ, ..за. м. Арбузецъ, ..зца. Arbūzas tikrāsis ~ arbūzas tikrasis. Cucurbita Melopepo. Dynia Arbuz (64); Артышъ, ..ша. м. Kadaģis Saw ìnas ~ kadagis savinas. Juniperus Sabina. Jałowiec Sawina (81), vö. kàdagīs, ògīs ~ kadagys, ogys, lat. Juniperus, lengy. Jałowiec, jadłowiec, ném. Wachholder (Pr 144); Articsóka, ..ka. hím. Karczokas mēzgantēsis ~ karčiokas mezgantęsis. Cynara scolymus. Közönséges articsóka (80–81), vö. łājszwas ~ laišvas, lot. Cynara, lenk. Karczoch, łājszwas erśzketgālwis ~ laišvas eršketgalvis, lot. C. Scolymus, łājszwas usnelùnas ~ laišvas usneliūnas, lot. C. cardunculus (Pr 253); Bűntelen bárány, ..nca ..nago. Ebben a részben meg kellene említeni a megfelelő tudományágak szakembereinek elnevezéseit: породы Цеолита. Akmun Ceolìta ātmajnas pìłkaj arba giałswaj bàłtas. Analcimus. Terminológia | 2007 | 14 87 Két tudományág megnevezésére L. Ivinskis jövevényszavakat használt: Алгебра, ы. ж. […]. Àlgebra ~ algebra, rokunda moksłas kuriame dieł iszradima neźinomoja skajtlaus wietoje anun wartojamas ira rodbałsas, ta ira literas. Algebra. lat. Algebra. polon. (21–22); Архитектура, ..ры. ж. Budawōné ~ budavonė. Strūnisina ~ strūnysina. Moksłas namun statima isz medzia o łabiausej pilōniŭ. Architectonice. Architectura. Ars architectonica. Budownictwo, architektura (84), plg. strnysena sf. (1) „építés”: Eldijos strūnysena S.Dauk. (LKŽe). Az utóbbi szótári szócikk három fajtamegnevezést is tartalmaz, amelyek fajtajelölő tagjaként két, az -iškas képzővel képzett névszói melléknév és egy, az -inis képzővel képzett melléknév áll: Архитектура военная. Strunisina kariòniszkojé ~ strūnysina karioniškoji. Architektura militaris. Architektura wojskowa. А. Гражданская. Str. Ùkiszkōjé ~ strūnysina ūkiškoji. Architectonice, architectura civilis. Budownictwo cywilne. Ар. Корабельная. Strunisina łajwìné ~ strūnysina laivinė. Architektura navalis, nautica. Hajóépítés (84–85). Анатóмикъ, ..ka. hím. Aki az anatómia tudományát ismeri. Mòkitas ant nariòjima kùnun. Kùn-rājkis ~ kūnraikis. Anatomicus, Anatomices. Dissectionis corporum peritus. Anatómus, az anatómia tudósa, az anatómiai boncolás gyakorlója (44); Asztrológus, ..ga. hím. Zinis po żwajzdziun ~ žinys po žvaizdžių. Astrologus. Asztrológus (90); Csillagász, ..ma. hím. Zwajzdińīnkas ~ žvaizdininkas, mòkitas ant źinios apej żwâjzdes. Astronomus. Csillagász, a csillagtudomány mestere (90). A szakembereket, akárcsak e területek tudományágait, L. Ivinskis litvánul nevezte meg. A TERMINUSMAGYARÁZATOK SAJÁTOSSÁGAI L. Ivinskis orosz–litván–latin–lengyel szótárát értelmező szótárnak is nevezhetjük, mivel a szavak jelentős része, köztük a terminusok és nomenek, magyarázatot kap. A legtöbb botanikai és zoológiai terminushoz nem tartozik magyarázat, csak néhányhoz fűznek rövid magyarázatot, pl. Ananāsas tìkrāsis (żòlie ir wājsiŭs) (43); Akācije, mēdis tŭres giałtònŭs źièdŭs kajpo źirniŭ (17); Nagy, idegen országok tengereinek hala, amely az embert megharapja. Rijūné, rijūnas (18); Vízben élő, élőlény, amely a földön és a vízben is képes élni (41). E magyarázatoknak kevés meghatározásjellegük van, a narancs magyarázata inkább hasonlít a meghatározáshoz: Àpēlcina, citrinas ātmajna (57), amely a növények rendszertani kapcsolatát jelöli. L. Ivinskis a Prigimtūmenė című kéziratos természet­tudományi munkájában az atmaina szóval a latin varietas taxonómiai kategóriát nevezte meg, amelynek jelölésére ma a varietetas terminust használják. 88 Albina Auksoriūtė | Lauryno Ivinskio keturkalbio žodyno terminai Az ásványnevek botanika és zoológia terminusainak magyarázatai. Egyesek mellett: mineminitas, ātmajna bàłtoja mòlia (31); Amijōntas, źiames gàuras, ira tat akmun Āzbesta ātmajnas ralų pavadinimų nurodoma tik kokio mineralo atmaina jie yra, pvz.: Alu- (40); Antofilitas, àkmun isz Pistācita ātmajnas (54); Antrācitas, akmun isz ātmajnas angłàjtia; angłàjtis kāsamāsis (55); Antrakolitas, àkmun kālkia ātmajnas (55); Apātitas, akmun kālkia ātmajnas (57); Aragonit, mészkő utánzata (75); Murijacit, mészkő utánzata (48); Gyémántpát, rubinutánzat (28). Amint a példákból látható, ezek a magyarázatok nem kielégítőek, mivel a murijacitot, antrakonitot, apatitot és aragonitot azonos módon magyarázzák. Más elnevezéseknél a színt jellemzik, pl. : Andaluzit, az ásvány húsvörös színe vagy szürkésbarna (47); Fehér, fényes ásvány, mint a gyémánt. Albinosz (21), vagy értékét jelzik, pl. Rubin, drága ásvány (56). Ezek a magyarázatok szintén még nem felelnek meg a definíciókkal szemben támasztott követelményeknek, azonban egyes terminusok mellett megadott magyarázatok már kétségtelenül definícióknak tekinthetők, pl. : Ametiszt, drága kő, amely a kvarc változata, fénylő vörös vagy bíborvörös (39); Automolit. Drága kő, sötétzöld és sűrűn világoszöldbe átmenő színű (5); Avanturin. A kvarc változata, amelyben csillogó pikkelyek vannak (3–4). További ásványokat összetételük és megjelenésük megadásával határoznak meg, például: : Borostyán, két változatból álló, éghető anyag; az egyik valódi borostyánnak nevezik, a másik sárga, gintaras (38); Berillus, drágakő, világoszöld kő, amely kovakőből, agyagból, csillámból, mészből és vasból áll (18); Achát, a kvarcfélék közé tartozó kő, amelyben a kalcedon, jáspis, kvarc, szarukő, vérkő és néha ametiszt részei találhatók, és különféle alakokat mutat: koszorúkat, oszlopokat, városokat, bokrokat, köményeket, felhőket, csillagokat, tavakat, foltokat (6). Meg kell említeni az azbeszt és változatainak meghatározásait: Azbeszt. A talkumfélék közé tartozó kő, amely lenhez hasonló fonalat ad, és négy változata van (13). Ezt az ásványt meghatározva L. Ivinskis megjelölte azt a rendszert, amelyhez ez a kő tartozik, valamint fő jellemzőjét, változatainak magyarázatakor pedig már csak az összetételt adja meg: Hosszúszálú azbeszt. Összetétele: kovakőből, magnéziából, mészből, vasércből és agyagból (13–14); Közönséges azbeszt, magnéziából, kovakőből és vasércből áll (14). Az ásványok magyarázatainak áttekintésekor megfigyelhető, hogy egy részüket meghatározásnak tekinthetjük, mivel rendszertani kapcsolataikat és jellegzetes tulajdonságaikat is megadják. Meghatározásszerű jellemzőkkel rendelkezik néhány más terület terminusainak magyarázata is, például : Tagolás, vagyis: egy test részeinek elválasztás általi felosztása és eredetének megismerése (45); többségéhez magyarázatok tartoznak, amelyek közül némelyik jóval bővebb, mint a Terminológia | 2007 | 14 89 Elemecske. A számtan kezdetének kis könyve (14); Számjegyzék, a számok tudománya (70); A fegyver az erő jelét jelenti. Wiejòmāstas (48); Salìné, hely, ahol sok sziget található (84); Budawōné. Strūnisina. A tudomány ház építése fából vagy a legjobb téglából (84); Mòksłas, vagyis a csillagokról szóló tudomány, csillagászat (90) stb. KÖVETKEZTETÉSEK 1. A kis terjedelmű – 96 oldalas kéziratban, amely csupán az Orosz–litván–latin–lengyel szótár kezdete, L. Ivinskis meglehetősen sok, mintegy 145 terminust közölt. A szótárba legnagyobbrészt természettudományi terminusok – ásványok, növények, madarak és más elnevezések – kerültek be. 2. A vizsgált szótárban szereplő ásványnevek többnyire kölcsönszavak, míg a Prigimtūmenėben L. Ivinskis ugyanezen ásványok némelyikét már saját maga alkotta litván elnevezésekkel nevezte meg. 3. A négy nyelvű szótárban, akárcsak az Orosz–litván szótárban, főként növényfajok nevei szerepelnek. A négynyelvű szótár növényfajneveit és a Prigimtūmenė növénynemzetség-neveit összehasonlítva rendszertani különbségek és pontatlanságok láthatók a szótárban; úgy tűnik, hogy L. Ivinskis a növények tudományos leírásának elkészítésekor pontosabban osztályozta és határozta meg a taxonokat. 4. A négynyelvű szótár más (nem természettudományi) területeinek terminusait áttekintve megfigyelhető, hogy L. Ivinskis gyakran keresett litván terminusokat, amelyeket rendszerint maga is alkotott. A litván szavak előnyben részesítésére való hajlam különösen a tudományágak és a foglalkozások elnevezéseinek vizsgálatakor látható (skaitlystė, žinystė, žvaizdystė, žvaizdininkas, kūnraikis). 5. Mind a természettudományi, mind a más területek fajneveire jellemző, hogy a faji elem a nemi elem után áll, a faji elemként megadott melléknevek és melléknévi igenevek pedig – az -inis képzős melléknevek kivételével – határozott alakúak (ananasas tikrasis, asbestas paprastasis, murijacitas žemėtasis, kariuomenė jūrinė, šarvininkai raitiejai). 6. L. Ivinskis négynyelvű szótára nem csupán fordítószótár: a benne közölt terminusok és nómenek magyarázatainak egy része tudományos meghatározásuknak tekinthető, így ez a szótár részben értelmező terminológiai szótár is. 7. L. Ivinskis Orosz–litván–latin–lengyel szótárának kézirata nemcsak a litván lexikográfia, hanem a terminológia története szempontjából is fontos és érdekes. 90 Albina Auksoriūtė | Laurynas terminusai FORRÁSOK Ivinskis L. Orosz–litván–latin–lengyel szótár (Словарь россійско-литовскій съ латинскопольскимъ) (kézirat). LŽŽ – Ivinskis L. Lengyel–žemaitis nyelvi szótár (Słownik polsko-żmudzki) (kézirat). Pr – Ivinskis L. Prigimtūmenė (kézirat), 1870. RLŽ – Ivinskis L. Orosz–litván nyelvi szótár (Словарь россійско-литовскій) (kézirat). IRODALOM ÉS KIEGÉSZÍTŐ FORRÁSOK Auksoriūtė A. 1998: Laurynas Ivinskis kéziratai Krakkóban. – Terminologija 5, 102–110. Auksoriūtė A. 1999: Laurynas Ivinskis szótárainak terminológiája. – Lituanistica 2(38), 22–33. Auksoriūtė A. 2001: Laurynas Ivinskis ásványtani neologizmusai. – Terminologija 8, 95–111. BVŽ 1998: Botanikai nevek szótára, Vilnius. Ivinskis L. 1995: Írások, Vilnius. Kažukauskaitė O. 2003: Nem Jumskis, hanem Ivinskis. – A lexikográfia és lexikológia problémái, 19–31. Kruopas J. 1960: L. Ivinskis lexikográfiai munkái. – A Litván SZSZK Tudományos Akadémiájának munkái 1(8), 191–198. Круопас И. Р. 1963: A XIX. századi litván–orosz és orosz–litván lexikográfia történetéből – In: историисловисловарей, Ленинград, 72–77. KŽ 1995: Smetona A. Hadászati szótár, Vilnius. LKŽe: A litván nyelv szótára. – www.lkz.lt Petkevičiūtė D. 1988: Laurynas Ivinskis: Monográfia, Vilnius: Mokslas. TŽŽ 2001: Idegen szavak szótára, Vilnius: Alma littera. Vitkauskas V. 1996: Laurynas Ivinskis írásainak nyelvi sajátosságai. – Lituanistica 3(27), 23–25. Vitkauskas V. 1997: Laurynas Ivinskis lexikográfiai elvei. – Laurynas Ivinskis Kalendáriumának 150. évfordulójára, KIFEJEZÉSEK LAURYNAS IVINSKIS NÉGYNYELVŰ SZÓTÁRÁBAN Ez a tanulmány Laurynas Ivinskis orosz–litván–latin–lengyel kéziratos szótárának (Словарь россійско-литовскій съ латинско-польскимъ) 29–32. terminológiájával foglalkozik. A szótár kézirata 96 oldalt tartalmaz. Ez csupán egy A-tól Ay-ig terjedő négynyelvű szótár kezdete, amely 358 orosz címszót mutat be litván, latin és lengyel megfelelőkkel, valamint 23 utaló címszóval. A szavak jelentésének néhány magyarázatát, néhány használati példát, továbbá néhány szinonimát és jelentésükben összefüggő szót is tartalmaz. Laurynas Ivinskis négynyelvű szótárának kézirata mintegy 145 terminust tartalmaz, köztük néhány olyan szakkifejezést, amely a szótár néhány szócikkében szerepel. Többségük a természettudományok terminusa – ásványok, növények, madarak és más élőlények nevei. A szótárban szereplő ásványnevek többsége kölcsönszó. A más szakterületekről (nem a természettudományokból) származó terminusok elemzése azt mutatja, hogy Laurynas Ivinskis inkább nem kölcsönszavakat mutatott be, hanem saját maga által alkotott litván terminusokat javasolt. Ez a tendencia különösen szembetűnő a tudományágak és az adott tudományágak szakembereinek elnevezéseiben (skaitlystė (számtan), žvaizdystė (csillagászat), kūnraikis (anatómus), žvaizdininkas (csillagász)). Laurynas Ivinskis által javasolt, a természettudományokhoz és más szakterületekhez tartozó elnevezéseknek két jellegzetes vonásuk van. A név specifikus komponense a generikus komponens után helyezkedik el. A melléknevek, a -inis képzővel ellátott melléknevek kivételével, valamint a partiIvinskis négynyelvű szótárának Terminologija | 2007 | 14 91 Azok az elvek, amelyek sajátos összetevőket alkotnak, mind névmásiak. Például: (ananasas tikrasis (ananász), asbestas paprastasis (azbeszt), kariuomenė jūrinė (haditengerészet)). Laurynas Ivinskis orosz–litván–latin–lengyel szótárának kézirata nemcsak a litván lexikográfia története, hanem a litván terminológia szempontjából is fontos és érdekes. Beérkezett: 2007-11-30 Albina Auksoriūtė Litván Nyelvi Intézet P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius E-mail: [email protected]