Tarptautinė mokslinė konferencija „Leksikologija ir terminologija: teorija, praktika, istorija. Jono Kruopo 100-osioms gimimo metinėms“

Nemzetközi konferencia Lexikológia és terminológia: elmélet, gyakorlat, történet. Jono Kruopo születésének 100. évfordulója ROBERTAS STUNŽINAS Litván Nyelvi Intézet A Litván Nyelvi Intézetben 2008. április 23–25-én megrendezett Lexikológia és terminológia: elmélet, gyakorlat, történet. Jono Kruopo születésének 100. évfordulója című nemzetközi konferencia nagy figyelmet szentelt a terminológiának. A terminológia témakörében 21 előadó tartott előadást Litvániából és külföldről. A plenáris ülésen V. Skujinia habilitált doktor, professzor (Skujiņa) (a Lett Egyetem Lett Nyelvi Intézete) a lexikológia és a terminológia, valamint ezek ágainak – a lexikográfiának és a terminográfiának – közös és eltérő vonásairól beszélt. Ez segíthet tisztázni a terminológia nyelvének különféle elemeinek szerepével kapcsolatos problémákat. S. Grinevas-Grinevičius habilitált doktor, professzor (Białystoki Egyetem) a lexikográfiáról és a terminológiáról tartott előadást. Az utóbbi időben változik az általános és a szaknyelvi szókészlethez való viszonyulás, a két terület közötti különbségek elmosódnak. A részletes fordítói szótárak feltárhatják a nemzeti terminológiák sajátosságait. A fordítói szótárak feldolgozása során kísérletek nélkül is meghatározhatók a terminusfordítás szemantikai eltéréseinek formai kritériumai, valamint a poliszémia és a homonímia, illetve a részleges és teljes szinonímia határai. A magyar nemzeti és kölcsönzött terminológia problémáit A. Fóris (Nyugat-magyarországi Egyetem) tárgyalta. A XVIII–XIX. században a jövevényszavakat csak kivételes esetekben használták. A szavak magyarosításának tendenciája a XX. század közepéig fennmaradt, amikor Magyarország a Szovjetunió jelentős befolyása alá került. Az Európai Unióhoz való csatlakozás után az okozott nehézséget, hogy a magyar nyelvben nagyon kevés a nemzetközi terminus. Emiatt különösen nehéz helyzetben vannak a magyar fordítók. A. Kaulakienė (Vilniusi Gediminas Műszaki Egyetem) és E. Makariūnienė (Fizikai Intézet) előadása négy fizikai terminográfiai kiadvány normatív vonatkozásait mutatta be. A normatív törekvések kezdetei már P. Brazdžiūnas kétnyelvű Fizikos terminų žodyne című szótárában is fellelhetők. Különösen szembetűnő az 1979-es négynyelvű Fizikos terminų žodyno normatív vonatkozása. Terminologija | 2008 | 15 251 Az új szavak megjelenésének tényezőiről és megalkotásuk szempontjairól Moldovában I. Druce (Druce) (Moldovai Nemzeti Terminológiai Központ) beszélt. A lett terminológusok, J. Borzovs (Lett Egyetem, Rigai Információtechnológiai Intézet) és I. Ilziņa (Rigai Információtechnológiai Intézet) előadása felsorolta azokat a problémákat, amelyeket az angol jövevényszavak okoznak a lett információtechnológiai terminológiában. R. Andžius (Matematikai és Informatikai Intézet) a terminológiai szótárak szócikkeinek számítógépes strukturálásával kapcsolatos sajátosságokat mutatta be. A terminológiai szótár szövegének számítógépes adatbázisba vitelekor a legtöbb nehézséget a szótár teljessége, a terminusok jelölése, a címszavak, a szócikkek központozása és a hivatkozások következetlensége okozza. Az 1922–1942 közötti litván irodalomelméleti tankönyvekben talált antonim terminusokat A. Mitkevičienė (Litván Nyelvi Intézet) előadása elemezte. A terminusok antonímiájának alapja a fogalmak dichotómiája és bináris felosztása. Ezért a kontradiktórius ellentétek gyakoribbak, mint a kontráriusak. A vizsgált korszak irodalomtudományára nemcsak saját antonimák, hanem a köznyelvi szókészlet antonímiája is jellemző. S. Ovseičik (a Kijevi Tarasz Sevcsenko Nemzeti Egyetem) az ukrán ökológiai terminológia jövevényszavainak kérdését vizsgálta. Az ökológia önálló tudományága miatt az ukrán ökológiai terminológiában a jövevényszavak lehetnek közvetlenek és közvetettek. A más nyelvekből származó lexémákból létrejött terminusok azt mutatják, hogy a kölcsönzött terminus lexikai asszimilációjának fontos mutatója a használatának gyakorisága. L. Pietė (a Lett Egyetem Lett Nyelvi Intézete) előadása bemutatta a lett és litván nyelvben antroponimákból és toponimákból képzett eponimikus növényneveket, képzési módjaikat, különbségeiket és hasonlóságaikat. Az eponimikus növénynevek képzésének több módja van, de gyakran vegyes képzés is előfordul. A növénynevek a nyelven belül is létrejöhetnek, de képzett alakban is átvehetők. N. Jacenko (az Ukrán Nemzeti Tudományos Akadémia Ukrán Nyelvi Intézete) az ukrán hadügyi terminológia kialakulásának sajátosságairól tartott előadást. A XIX. századtól az ukrán nyelvben számos lexikai és frazeológiai eszköz szolgált a hadügyi fogalmak kifejezésére. Ezen eszközök rendszerszerűsége lehetővé teszi, hogy rendezett hadügyi terminológiai rendszerről beszéljünk. A vizsgált korszak hadügyi terminológiájára a régi szókészlet, az idegen nyelvi elemek kölcsönzése, a fonetikai és szóképzési változatosság, valamint a szinonímia jellemző. R. Stunžinas (Litván Nyelvi Intézet) ismertette az 1910–1937 közötti időszakra vonatkozó 252 Robertas Stunžinas | Tarptautinė konferencija Leksikologija ir... a tudományos kiadványok litván építészeti terminológiáját. A vizsgált terminológiát terminologizálódott köznyelvi lexika, szemantikai derivátumok és származékok alkotják. A mai építészeti terminológia szempontjából a vizsgált terminológia jelentős része napjainkig fennmaradt, bár számos elavult terminus is található benne. A litván és lett terminológusok lexikai tükörfordításokhoz való viszonyát A. Ščucka (a Lett Egyetem Lett Nyelvi Intézete) mutatta be. Előadásában az 1922-ben kiadott terminológiai szótárt is elemezte. Az összegyűjtött adatok alapján megállapítható, hogy egy másik nyelv kedvezően hatott a saját terminológiára. R. Kvašytė (Šiauliai Egyetem) a nemzeti sajátosságokat megnevező lexika problémáit vetette fel. Lakúnáknak nevezik azokat a kulturális elemeket, amelyeket egy másik kultúra képviselője nem ért. A sajátos nemzeti realiákat az ekvivalens nélküli lexika, illetve az egzotikus lexika terminusokkal is jelölik. Az ilyen lexika megnevezésére a legalkalmasabbnak az ekvivalens nélküli lexika terminus tekinthető. V. Ščerbin (a Belorusz Nemzeti Tudományos Akadémia J. Kolas Nyelvészeti Intézete) a terminográfia és a speciális konceptográfia kapcsolatáról tartott előadást. A terminográfia a terminológiai szótárak elméleti és gyakorlati kérdéseit vizsgálja, a speciális konceptográfia pedig a konceptuáriumok létrehozásának elméletét és gyakorlatát foglalja magában. A terminográfia és a speciális konceptográfia közötti fő különbség az, hogy a terminográfia a lehető legtöbb szakszókincs átfogására törekszik, míg a konceptográfiát az alapvető fogalmak szigorú kiválasztása jellemzi. Prof. V. Drotvinas (Vilniusi Pedagógiai Egyetem) A. Dambrauskas tankönyvének litván új, módosított és kölcsönzött terminusairól beszélt. A tankönyv terminusainak elemzése a szerző azon törekvéséről tanúskodik, hogy litván nyelvtani terminusokat mutasson be. A tankönyv korlátozott elterjedtsége miatt ezek a terminusok nem gyakoroltak jelentős hatást a litván nyelvészet terminológiájára. V. Kudirka alkotta orvosi terminusokról P. Zemlevičiūtė (Litván Nyelvi Intézet) beszélt. A XIX. század végén felgyorsult a litván nyelvű kiadványok megjelentetése. V. Kudirka korának egyik legjelentősebb közéleti és sajtószereplője volt, és sokat tett a litván orvosi terminológia kialakításáért. V. Kudirka terminusainak egy része új szóalkotás. A restaurálási terminológia problémáiról S. Sprindienė (Litvánia Nemzeti M. Mažvydas Könyvtára) adott tájékoztatást. A restaurátorok nyelvében és dokumentumaiban sok a nem megfelelő terminus; a terminológiai hiányosságok miatt a szakemberek nehezen tudják ellátni munkájukat. A megfelelő terminusokat más szakterületek szótáraiban, szabványaiban és egyéb dokumentumaiban keresik, de ez nem szünteti meg a terminológiai hiányosságokat. Terminologija | 2008 | 15 253 A nyelvek használatának, fennmaradásának és a globalizációnak a kérdéseiről J. Klimavičius (Litván Nyelvi Intézet) beszélt. A litván nyelv polarizálódik: bár a köznyelvi réteg széles, az agresszív zsargonréteg terjed. A normázásból hiányzik a rendszerszerűség, a nyelvész terminológusok száma alacsony, a társadalmi aktivitás pedig nem elegendő. Beérkezett: 2008-12-16 Robertas Stunžinas Litván Nyelvi Intézet P. Vileišio g. 5, LT–10308 E-mail: [email protected] 2 5 4 Robertas Stunžinas | Tarptautinė konferencija Leksikologija ir...