Keletas atgaivintų Lauryno Ivinskio augalų vardų

132 Néhány felelevenített Laurynas Ivinskis növénynevei ALBINA AUKSORIŪTĖ A Litván Nyelv Intézete BEVEZETÉS A XIX. század jelentős litván kulturális alakjának, Laurynas Ivinskisnek (1810–1881) egyik legfontosabb fennmaradt természet­tudományi munkája a Prigimtùmēné turenté sawieje dalijkus źemies, żoliun ir giwunun su parodimu anun wartojimo (Spis minerałów, roślin i tworów źyjących (zwierzęcych) (a továbbiakban – Prigimtūmenė) című kézirata. Ez egy két részből álló tudományos mű, amelyet 1870 körül írtak, és a krakkói Lengyel Tudományos Akadémia könyvtárában őriznek; csupán az első rész piszkozatváltozata, valamint litván, latin, lengyel és német megfelelőinek mutatói találhatók meg a Litván Irodalmi és Folklorisztikai Intézet könyvtárának kézirattárában. A kézirat első részében, a Žemėmina címűben L. Ivinskis az ásványtan tárgyainak leírását adja, ahol a litván terminus mellett latin, lengyel, olykor pedig német megfelelőt is közöl. A második rész, a Žolėmina – gombák és növények rendszerezett névjegyzéke, amely 218 család és több mint 2520 nemzetség litván megnevezéseit, valamint latin, lengyel és német nyelvű megfelelőiket tartalmazza (bővebben lásd: Jankevičius, Jankevičienė 1962: 151–163; Auksoriūtė 1998: 102–110; Auksoriūtė 2000; Auksoriūtė 2003: 135–142; Auksoriūtė 2004: 127–149). L. Ivinskisnek ezt a kéziratát nem nyomtatták ki, és a XX. század hetvenes éveinek kezdetéig ismeretlen volt a litván tudósok előtt, ezért a benne szereplő litván növénynevek egyetlen nyomtatott forrásba sem kerültek be, sem a Lietuviškas botanikos žodynasba (1938), sem a Lietuvių kalbos žodynasba. A fent említett L. Ivinskis-kézirat felfedezése után, amikor a Botanikai Szótári Bizottságban új növényneveket vitattak meg, dr. Ramunėlė Jankevičienė botanikus azt javasolta, hogy a litván névvel nem rendelkező növény kapja az L. Ivinskis által alkotott nevet; így fokozatosan L. Ivinskis néhány növényneve bekerült a használatba. 2002-től a Litván Állami Anyanyelvi Bizottság Terminológiai albizottAlbina Auksoriūtė | KeletasatgaivintųLaurynoIvinskioaugalųvardų Terminológia | 2008 | 15 133 sága botanikusokkal1 együtt megvitatja és litván nevekkel látja el azokat a növényeket, amelyeknek még nem volt litván nevük; ezek többnyire csak most kerülnek be Litvániába. Megfigyelték, hogy egyes növényeket L. Ivinskis a Prigimtūmenė című művében már elnevezett, ezért az albizottság úgy döntött, hogy nem alkot új növénynevet, hanem az új növénynemzetséget az L. Ivinskis által alkotott névvel nevezi el. A tanulmány L. Ivinskis Prigimtūmenė című kéziratából (rövidítése – Pr) átvett fa-, rost-, gyantaés dísznövényneveket tárgyal. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy L. Ivinskis említett kéziratában nemzetségnevek szerepelnek, ezért a növényfajok neveinek fajjelölő elemei megalkotott, nem pedig L. Ivinskis írásaiból átvett elemek. A tárgyalt L. Ivinskis-féle növénynevek három csoportra oszthatók: egyes növénynevek motivációja és képzése világos, másoké képzésük tekintetében világos, motivációjuk azonban kiszámíthatatlan, a harmadik csoportba tartozó növénynevek esetében pedig sem a képzés, sem a motiváció nem világos. A VILÁGOS MOTIVÁCIÓJÚ ÉS KÉPZÉSŰ NÖVÉNYNEVEK A fa-, rost-, gyantaés dísznövénynevek tárgyalásakor huszonkét, e csoportba sorolható L. Ivinskis-féle neologizmust hagytak jóvá. Bot. Abelia – vytmens (: vytis „plona, lanksti medžio šaka […]“ LKŽe + -menys), plg. Abelia. R. Br. Wicieṕ. m. – wìtmenīs Pr 247; jo rūšys: Abelia biflora – dvižidis vytmens, Abelia chinensis – kninis vytmens, Abelia ×grandiflora – stambiažidis vytmens. Bot. Aeschynomene – žibtras (: žiba, žibėti + -ėtras), plg. Aeschynomene. Linn. Żywopłon. Wld. ex Onap. – źibiētras Pr 209; jo rūšis Aeschynomene aspera – šiurkštùsis žibtras. Lot. Aletris – širmnis ( : širmas + -onis), plg. Aletris. Linn. Judrnia. Mącz ni ca. W. – szìrmonis Pr 133; jo rūšis Aletris farinosa – miltotasis širmnis. Lot. Allamanda – liepsts (: 3 liepti 2. refl. „plėstis“ LKŽe + -stys), plg. Allamanda. Dzierbian. JW. – lièpstīs Pr 240; trys rūšys: Allamanda blanchetii – purpurnis liepsts, Allamanda cathartica – geltonsis liepsts, Allamanda schottii – stambiažidis liepsts. A cikkben tárgyalt növényneveket a Litván Nyelv Állami Bizottságának Terminológiai albizottsága vitatta meg: dr. Z. Gudžinskas (a jegyzékek összeállítója), dr. V. Rašomavičius (Botanikai Intézet), prof. habil. dr. J. R. Naujalis (a Vilniusi Egyetem Természettudományi Kara), doc. dr. Ž. Lazdauskaitė (a Vilniusi Pedagógiai Egyetem Természettudományi Kara), dr. A. Auksoriūtė, doc. dr. St. Keinys, S. Labanauskienė (Litván Nyelvi Intézet), A. Ivanauskienė, G. Kazlauskaitė, A. Marcinkevičienė, A. Umbrasas (a Litván Nyelv Állami Bizottságának titkársága). Köszönöm dr. Z. Gudžinskasnak a szakmai megjegyzéseket, amelyek hasznosak voltak e cikk megírásakor. 134 Lat. Belamcanda – iešmnis (: iešmas + -enis), vö. Ixia. Linn. Stuwdzięcznia. JW. – jeszmēnis Pr 136; a levelek hasonlósága alapján nevezték el. Ezt a nemet az Ixia nemből különítették el, faja, a Belamcanda chinensis – kninis iešm nis. Lot. Calyptrocalyx – sulpėtras2 (: sulpėti „lassan elszopogatni, szopogatni” LKŽe + -ėtras), plg. Areca.Żywipalma JW. – sulpiētras Pr 128; šio augalo riešutai rágott, faja, a Calyptrocalyx spicatus – varpótasis sulpėtras. Lat. Chorizema – prómėtis (: pro- + mėta), vö. Chorizema. Labillardiere. Wigust. JW. – szív alakú prómėtis Pr 205; két faj: Chorizema cordatum – szív alakú prómėtis, Chorizema ilicifolium – magyallevelű prómėtis. Lat. Citharexylum – hegedűfa ( : hegedű + -ainis), vö. Citharexylon. Linn. Gigawa. Bandurowiec. W. Skrzypcowe drzewo. P. Skrzypo drzew. JW. – smujkājnis Pr 227; ennek a növénynek a fájából hangszereket készítenek. Két fajt neveztek meg: Citharexylum berlandieri – közönséges hegedűfa, Citharexylum spinosum – tüskés hegedűfa. Lat. Clethra – égerke (: éger + -otis), vö. Clethra. Linn. Orszelina. Olszówka vagy Olchówka. W. – égerke Pr 215; a növény levelei az éger leveleihez hasonlók. E nemzetség négy faját nevezték meg: Clethra acuminata – közönséges égerke, Clethra alnifolia – valódi égerke, Clethra barbinervis – szakállas égerke, Clethra fargesii – pompás égerke. Lat. Costus – žiódvis (: žiodyti, žiodė + -vis), vö. [vesd össze]. Costus. Linn. Kost. Kostowiec. C. Kostowe drzewo. Ł. – źidwis Pr 138; a növényt a virág alakja alapján nevezték el, két faj neve igazolt: Costus afer – afrikai žiódvis, Costus speciosus – díszes žiódvis. Latin Cussonia – klėvotris (: klevas + -otris), vö. Cussonia. Thunbg. Trzamoklon. JW. – klièwotris Pr 197; két faj: Cussonia paniculata – šluotlinis klėvotris, Cussonia spicata – varpótasis klėvotris. Lat. Cynometra – papienis (: pa- + pienas, továbbá vö. papieniai 1. „zsíros, sok tejszínnel erjesztett tej“, 2. „a megsavanyodott tej üledéke, alja“ LKŽe), vö. Cynometra. Linn. Otrętwa. – tejmirigy – Pr 211; a termés húsa lédús, faja Cynometra cauliflora – valódi tejmirigy. Lat. Dianella – kékes (: mėlenas, mėlynas + -ūnis, dezintegráció történt), vö. Dianella. Lamk. Dowiastka. JW. – kékes lonc Pr 131; ennek a növénynek kék virágai és bogyói vannak. Két faját erősítették meg: Dianella caerulea – kék kékeslonc, Dianella intermedia – közönséges kékeslonc. 2 A dísznövények neveinek hangsúlyozását a Litván Nyelv Állami Bizottságának Hangsúlyozási Albizottsága még nem tárgyalta meg, ezért a nemzetségnevek a cikkben hangsúlyjelölés nélkül szerepelnek. Albina Auksoriūtė | KeletasatgaivintųLaurynoIvinskioaugalųvardų Terminologija | 2008 | 15 135 Lat. Enkianthus – sietminas (: sieti 2. „kötni, rögzíteni, függeszteni”; 4. „akasztani“ LKŽe + -minas), vö. Enkyanthus. Loureiro. – harangvirágú sietminas Pr 215; a virágok hasonlósága miatt nevezhették el, hosszú kocsányokon vannak, lefelé csüngenek. Öt növényfajt neveztek el: Enkianthus campanulatus – harangvirágú sietminas, Enkianthus cernuus – csüngő sietminas, Enkianthus chinensis – kínai sietminas, Enkianthus quinqueflorus – ötszirmú sietminas, Enkianthus serrulatus – fűrészes levelű sietminas. Lat. Hakea – vairokštis (: 3 vairė „ütésre szolgáló eszköz, ostor“ LKŽe + -okštis), vö. Hakea. Schrader. Jarzęsta. Kagylófa. W. – vjrokśztis Pr 154; a növény virága olyan, mint egy tűkkel teleszurkált gömb, faja a Hakea laurina – egyszerű vairokštis. Lat. Heliconia – bangmins (: banga + -minys), vö. Heliconia. Linn. Niebiana. JW. – bngminīs Pr 137; e nemzetség 12 faja igazolt: Heliconia aurantiaca – közönséges bangmins, Heliconia bihai – zöldesajkú bangmins, Heliconia caribaea – karibi bangmins, Heliconia collinsiana – vörös bangmins, Heliconia indica – zöld bangmins, Heliconia latispatha – ritkaajkú bangmins, Heliconia mariae – bókoló bangmins, Heliconia metallica – merev bangmins, Heliconia psittacorum – papagáj bangmins, Heliconia rostrata – csőrös bangmins, Heliconia stricta – egyenes bangmins, Heliconia wagneriana – tarka bangmins. Lot. Kalmia – grėsvis (: grėsti, grėsė + -vis), vö. Kalmia. Linn. Wdzięczelina. JW. – griêswis Pr 215; a növény mérgező (ágai, virágai, levelei), három faját nevezték meg: Kalmia angustifolia – keskenylevelű grėsvis, Kalmia latifolia – széleslevelű grėsvis, Kalmia polifolia – kékes grėsvis. Lat. Myrsine – alvó (: alvás + -ūnis), vö. Myrsine. Ventenat. Szurzyna. Borowica. W. – miègūnis Pr 218; a Myrsine cubana faj – amerikai alvó. Lat. Terminalia – felső (: felső + -ūklis), vö. Terminalia. Linn. Wyżyca. J. W. – wirszūklis Pr 198; nagyon nagy fák, amelyek levelei magukon az ágcsúcsokon nőnek. Litvánul 19 e fafaj neve: Terminalia amazonia – amazóniai viršklis, Terminalia kaernbachii – ázsiai viršklis, Terminalia nitens – fényes viršklis, Terminalia bialata – kétlaki viršklis, Terminalia elliptica – szőrös viršklis, Terminalia citrina – sárgás viršklis, Terminalia calamansanai – indonéz viršklis, Terminalia ivorensis – fekete viršklis, Terminalia bellirica – bibircsókos viršklis, Terminalia myriocarpa – kkinis viršklis, Terminalia catappa – mandulafa viršklis, Terminalia oblonga – széles levelű viršklis, Terminalia chebula – szőrös viršklis, Terminalia arjuna – kopasz viršklis, Terminalia superba – pompás viršklis, Terminalia sericea – csersavas viršklis, 136 Terminalia brassii – barna viršklis, Terminalia microcarpa – apró termésű viršklis, Terminalia paniculata – seprűs viršklis. niec. JW. – ùgmińīs Pr 130; a növény sok bogyót érlel, két faja van: Uvularia grandiflora – nagyvirágú uogmins, Uvularia perfoliata – átnőtt levelű uogmins. Lot. Uvularia–uogmins (: uoga + -minys), plg. Uvuliaria. Linn. SopleFeltételezhető, hogy L. Ivinskis egyes neologizmusokat más nyelvek megfelelőit követve alkotott: lat. Anigozanthos – ožnis (: ožys + -ūnis), vö. Anigozanthus. Labillardiere. Kozociecznik. JW. – żūnis Pr 137; vö. lengyel kozica „kecske” LLKŽ 210. Öt faját nevezték meg ennek a növénynek: Anigozanthos flavidus – sárgás ožnisz, Anigozanthos humilis – alacsony ožnisz, Anigozanthos manglesii – vöröses ožnisz, Anigozanthos pulcherrimus – szép ožnisz, Anigozanthos rufus – barnás ožnisz. Latin. Cephalanthus – galvožis (: galva + -ožis), vö. Cephalaria. Schrad. Głowień m. – gałwźis Pr 252; vö. gör. kephale „fej“ BVŽ 76, lengy. głowa „fej“ LLKŽ 138. A Cephalanthus occidentalis növényfaj – nyugati galvožis. VILÁGOS KÉPZÉSŰ, NEMOTIVÁLT NÖVÉNYNEVEK Egyes növények megnevezésére L. Ivinskis olyan neveket adott, amelyek képzése nyomon követhető, motivációjuk azonban nehezen fellelhető. Mind a terminusok, mind a nomenek világosabbak és pontosabbak, ha motiváltak, K. Gaivenis szerint azonban „nem lehet azt mondani, hogy a motivált terminusok pontosak, a nem motiváltak pedig – pontatlanok. Csak a megtévesztően motivált terminusokat kellene pontatlannak tekinteni“ (Gaivenis 2002: 39). A köznyelvből származó növénynevek jelentős részének motivációja szintén nehezen követhető nyomon, ezért a Terminológiai Albizottság úgy döntött, hogy L. Ivinskis nem motivált növényneveit is használatra javasolja. E növénynevek csoportjából kilencet lehet elkülöníteni. Lat. Amsonia – dirktas (: dirkti „megerjedni, megromlani, elvadulni, elpuhulni“ LKŽe + -tas), vö. Amsonia. Walt. Rostrwoń. JW. – dirktas Pr 241; rūšis Amsonia tabernaemontana – amerikai dirktas. Lot. Canella – ringtis (: ringoti „göndöríteni, karikázni“ LKŽe + -otis), vö. Winterania. Linn. Cannella. Murray. Korzybiel. Fehér fahéj. P. – gyűrűs Pr 173; a Canella winteriana faj – fehér gyűrűs. Lot. Cantua – gairùvas (: gairus „1. átszellőztethető, a szél által szárított“ Albina Auksoriūtė | KeletasatgaivintųLaurynoIvinskioaugalųvardų Terminológia | 2008 | 15 137 LKŽe + -uvas), vö. Cantua. Juss. Piękrzyn. JW. – gājruwas Pr 235; rūšis Cantua buxifolia – smulkialãpis gairùvas. Lot. Cheilanthes – szeldeltnis (: 1 skersti 1. „schneiden (besonders ein Schwein)“, 5. „halbkantig mahlen, die Schale abreißen“ LKŽe + -enis), vgl. Cheilanthes. Schw. Olżyca. Stonogowiec. M. Schuppenfarrn. – skerstēnis Pr 115; zwei Arten: Cheilanthes lanosa – wolliger skerstnis, Cheilanthes microphylla – kleinblättriger skerstnis. Lat. Conospermum – imšas (: imti, ima + -šas), vgl. Conospermum. Smith. – ìmszas Pr 154; dvi rūšys: Conospermum crassinervium – storagslis imšas, Conospermum taxifolium – siauralãpis imšas. Lot. Hippocrepis – skaburas (: 1 skabas „apskabytas stiebas, stambas“ LKŽe + -uras), plg. Hippocrēpis. Linn. Konikleca. V. Syr. Podkownica. P. – skāburas Pr 209; dvi rūšys: Hippocrepis comosa – tarajos csűdfű, Hippocrepis emerus – közönséges csűdfű. Lat. Mimusops – Mimusops (: mėklas „éber, óvatos“ LKŽe + -ainis), vö. Mimusops. Linn. Zawięźla. JW. – mészmeddő Pr 217; faja Mimusops elengi – közönséges mészmeddő. Lat. Narthecium – acélosság (: acél + -osság), vö. Narthecium. Juss. Późnik. S. Beinheil. – acélosság Pr 130; faja Narthecium ossifragum – közönséges acélosság. Lat. Pachira – ravė (: raivas „raibas“ LKŽe + -ė), plg. Pachira. Aublet. – rājwé Pr 169; dvi rūšys: Pachira quinata – penkialãpė ravė, Pachira aquatica – vandennė ravė. A NEHEZEN MEGHATÁROZHATÓ MOTIVÁCIÓJÚ ÉS SZÓKÉPZÉSŰ NÖVÉNYNEVEK L. Ivinskis új szavainak jelentős részénél nehéz meghatározni nemcsak a motivációt, hanem a szóképzésük sem teljesen világos, a VLKK Terminológiai albizottságában azonban úgy döntöttek, hogy az ilyen növényneveket is használatra ajánlják, mivel L. Ivinskis ezekkel azokat a konkrét növényeket nevezte meg, amelyek litván neveit csak most hagyják jóvá. Az ilyen nevek egy része rövid, két szótagú szó. Lat. Comptonia – páfrányfenyő, vö. Pr 145; rūšis Comptonia peregrina– klajklinis ūgras. Comptonia. R. Brown. Pojemka. JW. – páfrányfenyő Lat. Cornutia – salksnas, vö. Cornutia. Plumier. Parkotnia. JW. – słksnas Pr 227; rūšis Cornutia grandifolia – stambiažidis salksnas. Lot. Cotyledon – duršvas, plg. Cotyledon. DC. Rozłóg. S. K. Pępownica. W. – dūrszwas Pr 187; rūšis Cotyledon orbiculata – apskritalãpis duršvas. Lot. Crateva – virštas, plg. Crataeva. Linn. Powałka. JW. – wīrsztas Pr 138 180; trys rūšys: Crateva adansonii – paprastsis virštas, Crateva religiosa – puošnùsis virštas, Crateva nurvala – trilãpis virštas. Lot. Elaeodendron – sumbras, plg. Elaedendron. Jacquin. (Elaeodendron). Łązan. Olejnik. P. Olejnica. M. – szumbar Pr 213; dwa gatunki: Elaeodendron orientale – wschodni szumbar, Elaeodendron croceum – pospolity szumbar. Łac. Escallonia – smeilė, por. Escallonia. Mutis. Twardziczka. Ch. – smèjlé Pr 188; három faj: Escallonia ×langleyensis – díszes smeilė, Escallonia rubra – vörös smeilė, Escallonia virgata – rkštinė smeilė. Lot. Exacum – sūblas, vö. Exacum. D. C. Paliczka. Gorzkolist. P. – sūbłas Pr 236; faj: Exacum affine – közönséges sūblas. Lot. Glaucium – növénynemzetség, vö. Glaucium. Tournef. Rostopaść. Jundz. Hornmohn. – vaiklas Pr 175; két faj: Glaucium flavum – sárga vaiklas, Glaucium corniculatum – szarvas vaiklas. Lot. Onosma – láng, vö. Onosma. Linn. Poczerwa. Rumianica. W. Długosz. Jundz. Lotwurz. – lièsmuō Pr 233; öt faj: Onosma taurica – krminis liesmu, Onosma albo-rosea – rausvsis liesmu, Onosma echioides – šiurkštùsis liesmu, Onosma hookeri – tibètinis liesmu, Onosma pani culatum – šluotlinis liesmu. Lat. Pernettya – spūglas, vö. Pernettia. Gaudichaud. – spūgłas Pr 215; rūšis Pernettya mucronata – smailialãpis spūglas. Lat. Plumeria – jostras, vö. Plumeria. Linn. Uroczyn. – jstras Pr 241; trys rūšys: Plumeria alba – baltsis jostras, Plumeria obtusa – jamikinis josjostras, Plumeria rubra – raudonsis jostras. Lot. Sesuvium – spingras, plg. Sesuvium. Linn. Pryszczyrnica. Syr. – spīngras Pr 186; rūšis Sesuvium portulacastrum – pajrinis spingras. Lot. Tibouchina – eikras, plg. Tibouchina. Aublet. Prawdzin. – ējkras Pr 199; a Tibouchina urvilleana faj – bíbor eikras. Lot. Umbilicus – elkras, vö. Umbilicus. Dec. Urocznik. Fal. Pępowiec. C. – ēłkras Pr 187; az Umbilicus rupestris faj – sziklai elkras. Lat. Urena – gulis, vö. Urena. Dillenius. Nieronia. J. W. – gùrlis Pr 168; rūšis Urena lobata – skiautėtalãpis gulis. A bemutatott példákat áttekintve megfigyelhető, hogy ezek a növénynevek nem rendelkeznek formális szóalkotási jegyekkel. Talán fel lehetne ismerni szóalkotási formánsukat, azonban a tövet nehéz meghatározni. Csak a végződéseik különíthetők el; egyes neveknek ugyanazok a végződéseik, például: -ras (eikras, elkras, jostras, spingras, sumbras, ūgras), -las (spūglas, sūblas, vaiklas). A bizonytalan új szavak közé sorolandó nyolc három szótagú növénynemzetségnév is. Albina Auksoriūtė | KeletasatgaivintųLaurynoIvinskioaugalųvardų Terminológia | 2008 | 15 139 Lat. Aphyllanthes – nuolaisis, vö. Aphyllanthes. Tourn. Mąsierka. Goź-Goździkowa lilja. P. – nulajsis Pr 131; az Aphyllanthes monspeliensis faj – pietnis nuolaisis. Lot. Cabomba – labūstras, vö. Cabomba. Aublet. Plywiec. Ch. – łabūstras Pr 176; rūšis Cabomba caroliniana – közönséges labūstras. Lot. Dirca – növény, vö. Dirca. Linn. Rzemienica – sājłuwas Pr 155; a Dirca palustris faj – mocsári növény. Lot. Gaura – növény, vö. Gaura. Linn. Żartwa. Wspaniała świeca. P. – prìsruwis Pr 197; rūšis Gaura coccinea – kvapùsis priesruvis. Lot. Guarea – santras, plg. Guarea. Linn. Guidonia. Plumier. Przechwał. – sanūtras Pr 173; négy faj: Guarea thompsonii – fekete sanūtras, Guarea guidonia – mérgező sanūtras, Guarea grandifolia – nagylevelű sanūtras, Guarea cedrata – világos sanūtras. Lat. Heliocarpus – givéndra, vö. Heliocarpos. Linn. Grączla. JW. – gi wndra Pr 170a; rūšis Heliocarpus americanus – ameriknė givéndra. Lot. Petrea – kolūnis, plg. Petrea. Houst. Pietrawa – kłūnis Pr 227; rūšis Petrea volubilis – gausiažidis kolūnis. Lot. Pontederia – skiaustmenė, plg. Pontederia. Linn. Rosplawa. JW. Wodniak. M. – skiaustmēné Pr 130; rūšis Pontederia cordata – siauralãpė skiaustmenė. E csoport egyes neologizmusainak végződései szintén hasonlóak a korábban tárgyalt kétszótagú növénynevek végződéseihez, például a -rmássalhangzót tartalmazó végződések (labūstras, sanūtras, givendra). Meg kell azonban jegyezni, hogy L. Ivinskis Prigimtūmenė című művében a legtöbb tisztázatlan képzésű neologizmus olyan végződéssel rendelkezik, amely -nmássalhangzót tartalmaz; az ilyen neologizmusok a Prigimtūmenė összes neologizmusának egynegyedét teszik ki (bővebben lásd: Auksoriūtė 2004 : 127–149), míg a legkevesebb olyan neologizmus van, amely -rmássalhangzót tartalmazó végződéssel rendelkezik; e csoport legjellemzőbb végződése a -ris. Érdemes még megemlíteni néhány növénynevet, amelyeket egy másik nemzetség elnevezésére adtak, mivel az a nemzetség, amelyet L. Ivinskis a Prigimtūmenė című műben nevezett el, már turi lietuvišką vardą. Lat. Abeliophyllum – baltvas (: baltas + -vas), vö. Epipactis. Haller. Kruszczyk. Jundz. Sumpfwurz – bāltwas Pr 141; az Abeliophyllum distichum faj – ankstyvsis baltvas. Ennek a növénynek fehér virágai vannak, kora tavasszal virágzik. Lot. Acalypha – labravnė (: labravas + -enė), vö. Rieżtas III. Acalypheae. Ostkowe – łabrawēnes Pr 150; Tragia. Plumier. Parzelina. JW. – łābra Pr 150 volt. L. Ivinskis a labravenė új képződménnyel egy törzset nevezett el (latinul 140 Aca ly pheae), ezért ezt az új képződményt a nemzetség megnevezésére vitték át, a két nemzetséget pedig latinul Acalypha és latinul Tragia ugyanabba az alcsaládba sorolják. E növény két faját erősítették meg: Acalypha hispida – sörteos labravenė, Acalypha wilkesiana – tarkó labravenė. Latinul Chlorogalum – žavinis (: žalvas + -inis), vö. Chlora. Linn. Zielon. JW. – żalwìnis Pr 236; rūšis Chlorogalum pomeridianum – paprastsis žavinis. Šį genties pavadinimą L. Ivinskis galėjo sudaryti sekdamas kitų kalbų atitikmenimis, plg. gr. chloros „žalias“ BVŽ 83. Lot. Macfadyena – apsukms (: apsukti + -mys), plg. Helicteris. Linn. Szrubownica. W. Szruba. W. – psukmīs Pr 169; rūšis Macfadyena unguiscati – plėtrùsis apsukms. Ennek a növénynek a neve motivált, mivel a kúszónövények családjába tartozik. KÖVETKEZTETÉSEK L. Ivinskis Prigimtūmenės című művének egyes növénynevei, amelyek eddig egyetlen nyomtatott forrásban sem jelentek meg, a Terminológiai Albizottság általi jóváhagyásuk után használatra ajánlhatók olyan növények litván neveiként, amelyeknek litvánul még nem volt nevük. Leggyakrabban egy konkrét növénynemzetség megnevezésére azt a L. Ivinski-féle új alkotást vagy neologizmust adják meg, amellyel ő éppen azt a növényt nevezte meg. A használatra javasolt L. Ivinski-féle növénynemzetségnevek valamivel kevesebb mint fele motivált új alkotás, például: alksnotis, grėsvis, mėlūnis, smuikainis, sulpėtras, širmonis, uogminys, viršūklis, vytmenys, žibėtras stb., több mint egyharmaduk pedig olyan neologizmus, amelynek sem képzése, sem motivációja nem világos, például: duršvas, eikras, elkras, jostras, kolūnis, labūstras, liesmuo, nuolaisis, salksnas, sanūtras, spingras, spūglas, sūblas, sumbras, ūgras, vaiklas stb. A cikkben tárgyalt L. Ivinski-féle növénynemzetségnevek egyhatodának képzése nyomon követhető, motivációjuk azonban nem világos, például: dirktas, gairuvas, imšas, mėklainis, plienumas, raivė, ringotis, skaburas, skerstenis. A Prigimtūmenė új alkotásai és neologizmusai lassan újjáélednek és bekerülnek a használatba, így L. Ivinski erőfeszítései a litván növénynevek megalkotására nem voltak hiábavalók. IRODALOM Auksoriūtė A. 1998: Laurynas Ivinski kéziratai Krakkóban. – Terminologija 5, 102–110. Auksoriūtė A. 2000: L. Ivinski mikológiai terminusai. – Terminológia 7, 48–58. Auksoriūtė A. 2003: L. Ivinskis Lengyel–zsamogit nyelvi szótárának és a Prigimtūmenė növényneveinek egyedi elnevezései. – Terminológia 10, 135–142. Albina Auksoriūtė | KeletasatgaivintųLaurynoIvinskioaugalųvardų