18-asis Europos specialiosios kalbos simpoziumas „Special Language and Innovation in Multilingual World“

A 18. Európai szaknyelvi szimpózium Special Language and Innovation in Multilingual World ALBINA AUKSORIŪTĖ Lett nyelvi intézet 2011. augusztus 22–26. között először rendezték meg Oroszországban, a Permi Állami Egyetemen a 18. Európai szaknyelvi szimpóziumot Special Language and Innovation in Multilingual World (Szaknyelv és innováció a többnyelvű világban), amelyen számos különféle témát tárgyaltak: az új szakmai kommunikációs technológiákat, a többnyelvűséget és a szaknyelvet, a fordítási problémákat, a szaknyelv kognitív aspektusait, a szakmai kompetenciát és a szaknyelvet, a szaknyelvoktatás újításait, a terminológiát és a terminográfiát, a szakmai diskurzus nyelvészeti jellemzőit stb. Az Európai szaknyelvi szimpóziumot kétévente rendezik meg. A szimpóziumon több mint nyolcvan előadás hangzott el, hat szekcióra osztva: 1) Terminology and Terminography (Terminológia és terminográfia); 2) Linguistic Features of Special Discourse (A szakmai diskurzus nyelvészeti jellemzői); 3) Innovation Technologies in Professional Communication (A szakmai kommunikáció technológiai újításai); 4) Cognitive Aspects of Special Languages (A szaknyelvek kognitív aspektusai); 5) Innovation in LSP Training (A szaknyelvoktatás újításai); 6) Translation and LSP (Fordítás és szaknyelv). Két kollokviumot is szerveztek: Language policy and LSP planning (Nyelvpolitika és szaknyelvtervezés), valamint The Many Faces of Analysis in Cognitive-Communicative Terminology (A kognitív-kommunikatív terminológia kutatásának számos aspektusa). Négy előadást a meghívott előadók tartottak: Johanas Mykingas (a Bergeni Irodalom- és Esztétikatudományi Egyetem), Borisas Proskurninas (Permi Állami Egyetem), Gerhardas Budinas (Bécsi Egyetem) és Sergiuszas Grinev-Griniewiczius (Białystoki Egyetem). J. Mykingas a Parameters of Special Language Planning (A szaknyelvtervezés paraméterei) című előadásában a terminológia és a 194 A. Auksoriūtė 18-asis Europos specialiosios kalbos simpoziumas Special Language and Innovation in Multilingual World szaknyelv öt paraméterét vizsgálta abból a kiinduló tételből, hogy a nyelv mindig szabályozható. Véleménye szerint mindeddig nem ismerték el azt az elképzelést, hogy a nyelv szabályozható, az utóbbi években azonban különösen nagy érdeklődés övezi a nyelvtervezés kérdéseit a terminológia és a szaknyelv területén. Ezt az érdeklődést elsősorban az elméleti kihívások ösztönözték, amelyek társadalmi kihívásokkal kapcsolódnak össze, különösen az angol nyelv „lingua franca”-ként való térnyerése a kutatásban és az egyetemi előadásokon. B. Proskurninas némiképp más szemszögből közelítette meg a szaknyelvet: Charles Dickens költői nyelvét elemezte szaknyelvként. G. Budinas a Designing and Implementing Strategies of Global, Multilingual “Disaster Communication” (A globális, többnyelvű „katasztrófakommunikáció” stratégiáinak kidolgozása és megvalósítása) című előadásában bemutatta a természeti és ember okozta katasztrófák kommunikációjával foglalkozó, 2001-ben indult kutatási programok eredményeit. A programok két európai uniós projektet és több nemzeti projektet foglaltak magukban; eredményeik között szerepelt többnyelvű terminológiai adatbázisok, nyolcnyelvű szótár és a kockázatkezelés területén használható többnyelvű párhuzamos szövegkorpusz létrehozása. A negyedik meghívott előadó, S. Grinev-Grineiewicziaus Terminological Aspects of Language Policy (A nyelvpolitika terminológiai aspektusai) című előadása részletesen bemutatta a nyelvpolitika történetét és fejlődését, tárgyalta a fogalmi rendszert, az alkalmazott terminusokat és a nyelvpolitika egyéb terminológiai aspektusait, valamint összehasonlította a nyugat- és kelet-európai nyelvpolitika értelmezését. Az előadó szerint a nyelvpolitika tervezésének, különösen a hosszú távú tervezésnek, a terminológiai helyzet átfogó elemzésén, annak irányai és tendenciái vizsgálatán, a nyelv fejlődésének előrejelzésén, valamint a szakmai szókészlet szabályozási irányainak és módszereinek meghatározásán kell alapulnia. A Nemzetközi Terminológiai Kutatóintézet (International Institute for Terminology Research (IITF)) 2001 óta az Európai szaknyelvi szimpóziummal együttműködésben kollokviumokat szervez. Az ilyen kollokviumok fő célja, hogy lehetőséget biztosítsanak a terminológiaelmélet aktuális kérdéseiről és alkalmazásáról folytatott vitára. A 2011-ben szervezett két kollokvium közül az első (Language policy and LSP planning) a nyelvpolitika és a szaknyelvtervezés témájával foglalkozott (ezt a témát a már említett norvégiai meghívott előadó, J. Mykingas professzor is tárgyalta előadásában). A rendezvény fő koordinátora és szervezője Heribertas Pichtas volt. A szervezők neves szakembereket hívtak meg a kollokviumra, hogy bemutassák és megvitassák a szóban forgó témát. A főelőadók mellett, akik 45 perces Terminologija | 2011 | 18 195 tes, meghívták azokat a válaszadókat is, akiknek az volt a céljuk, hogy kiegészítsék és pontosítsák a főelőadások anyagát, vagy más nézőpontot mutassanak be az adott kérdésben. A válaszadók előzetesen megismerték a főelőadásokat, és egyenként 15 percben szólaltak fel. A nyelvpolitikának szentelt kollokvium első részében három előadás hangzott el. Az első előadást When cognitive sciences meet real life: Decoding the semiotic cocktail of food labels from a fairness perspective (Kognityvinio mokslo ir gyvenimo sandūra: maisto etikečių semiotinio mišinio dekodavimas iš nešališkumo perspektyvos) Viktor Smith és Henrik Selsøe Sørensen (Koppenhágai Üzleti Főiskola) tartotta, válaszadóik pedig Niina Nissilä, a Vaasai Egyetemről (Finnország), valamint Serguey Shelov, a Vinogradov Orosz Nyelvi Intézetből (Oroszország) voltak. Albina Auksoriūtė (Litván Nyelvi Intézet) Litvánia nyelvpolitikáját mutatta be; előadása a következő volt: Language policy in Lithuania – state-of-art and social conditions and theoretical foundation (Kalbos politika Lietuvoje – dabartinė padėtis, socialinės sąlygos ir teorinis pagrindas). Az előadás válaszadója S. Grinev-Griniewiczius volt, aki röviden ismertette a lettországi nyelvpolitika sajátosságait. A harmadik előadást Nordic language policy – a long tradition which is still very much alive (Šiaurės šalių kalbos politika – ilga ir gyvybinga tradicija) Christer Laurén (Vaasai Egyetem) tartotta; részletesen tárgyalta a skandináv országok nyelvpolitikáját. A kollokvium második része a szaknyelv-tervezésnek volt szentelve; a témában három főelőadás hangzott el. H. Picht a párhuzamos nyelvek használatáról, ennek lehetőségeiről, sajátosságairól és hátrányairól beszélt. Előadásának Parallel language use – a solution for minor languages? (Ar lygiagretus kalbų vartojimas yra tinkamas sprendimas mažosioms kalboms?) válaszadói Merja Koskela és Nina Pilke (Vaasai Egyetem) voltak. Christian Galinski, az Infoterm igazgatója, a következő előadást tartotta: The work of today’s TC/37 in the light of ‘semantic interoperability’. Standardisation as an issue of corpus planning (Šiandieninio TK 37 darbas semantinio suderinamumo sąlygomis. Standardizacija kaip tekstyno planavimo problema), amelynek válaszadói Birthe Toft (Dél-dániai Egyetem) és Vera Tabanakova (Tyumeni Állami Egyetem) voltak. A kollokviumot Klaus-Dirk Schmitz (Kölni Alkalmazott Tudományok Egyeteme) zárta, aki a lokalizáció sajátosságairól beszélt. Az előadás Localisation – an issue of terminology planning. Theoretical foundation and practical 196 A. Auksoriūtė 18-asis Europos specialiosios kalbos simpoziumas Special Language and Innovation in Multilingual World implications (Lokalizacija – terminologijos planavimo problema. Teorinis pagrindas ir praktinis pritaikymas) válaszadói Sue Ellena Wright (Kenti Állami Egyetem) és S. Grinev-Griniewiczius voltak. A második kollokviumban (The Many Faces of Analysis in Cognitive-Communicative Terminology) a kognitív terminológia kérdéseit vizsgálták. Koordinátora és szervezője Larissa Manerko volt, a Moszkvai Lomonoszov Állami Egyetemről. A kognitív terminológia az egyik leggyorsabban fejlődő ága az oroszországi kognitív nyelvészetnek, ezért kizárólag oroszországi tudósok tartottak előadásokat. A kollokvium célja az volt, hogy bemutassa a kognitív módszertani megközelítések sokféleségét, amelyek a terminusok természetére, szemantikájukra és a fogalmak értelmezésére, a terminológiai rendszerekre és részeik közötti kapcsolatokra épülnek, valamint hogy feltárja a szakmai diskurzust meghatározó kognitív rendszerek elkülönítésének lehetőségét. Az első részben moszkvai kutatók öt előadása hangzott el, amelyekben különféle módszerekkel elemezték a szemantikai és névadási folyamatokat, a tudományos fogalmakat a szemiotikai rendszer részeként tárgyalták, és bemutatták a terminusok és szinonimáik közötti különbségeket, amikor azokat meghatározott kontextusban használják. A kollokvium második része a terminológiai rendszerekben megnyilvánuló emberi nyelvi képességek modellezésének volt szentelve. Ebben négy moszkvai kutató előadása hangzott el. A 18. Európai Szaknyelvi Szimpóziumon és a két kollokviumon mintegy száz előadás hangzott el; ezekben különböző országok kutatói számos, sokféle szaknyelvi kérdést vizsgáltak, feltárták a nézőpontok különbségeit, megvitatták a kor aktuális problémáit, és megoldásokat kerestek. A Permi Állami Egyetem kiadta a 18. Európai Szaknyelvi Szimpózium téziseit, emellett pedig a szimpóziumon és a kollokviumokon elhangzott előadások alapján tanulmánykötetet készít. Beérkezett: 2011-12-20 Albina Auksoriūtė Litván Nyelvi Intézet P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius E-mail: [email protected] Terminologija | 2011 | 18 197