Terminas prie termino. VII

166 J. Klimavičius | Terminus a terminushoz. VII Terminus a terminushoz. VII JoNAS KLIMAVIČIUS TÖBBJELENTÉSŰ NEMZETKÖZI foto és fényképészet, LITVÁN nuotrauka A tanulmány legfontosabb tárgya a fényképészeti terminológia. A fényhez fűződő eredendő kapcsolatai azonban arra késztetnek, hogy visszatekintsünk és oldalirányban is körültekintsünk. A fényképezés (technika) és a fényképezés, módszereik technikája és története itt csak annyiban szolgál alapul, amennyiben fontosak az érintett szavak – a szakmai (terminusok) és a közönséges szavak – poliszémiájának és szinonímiájának, valamint ezek megszüntetésének (legalább csökkentésének) – szabályozási és kodifikációs története és jelene szempontjából. Az általános tájékozódás érdekében fel kell sorolni a fényképezés műszaki típusait: ultraibolyaés infravörös fényképezés, röntgenográfia, elektrofotográfia (az elektrografia számos típusa közül a leggyakoribb), digitális fényképezés; a fényképezett objektum alapján különlegesebb az asztrofotográfia és a légifényképezés (a földfelszín egy részének) VLE VI 2004. Már a legelején fontos külön hangsúlyozni a fényképet. 1822. július 19-én a francia tudós, Joseph Nicéphore Niépce e l k é s z í t e t t e a v i l á g o n a z e l s ő f é n y k é p e t Sav su TV 2006 28 13. Tudományosan pontosan: 1826-ban [a 19. század 3. évtizedében VLE VI 2004] a francia J. Niépce (J. Niepce) fényérzékeny aszfalttal bevont cinklemezen rögzített egy képet – ez volt az első f é n y k é p (h e l i o g r á f i a; az expozíció nem kevesebb mint 8 órán át tartott) TechEnc I 2000 624. A modern fényképezés megjelenésének dátuma 1839. január 7., csak akkoriban a neve dagerrotípia volt. Egyébként Vilniusban 1840-ben „bemutatták a Franciaországból hozott dagerrotípiát”, és „1843-ban dagerrotípiastúdiót rendeztek be” VLE VI 2004. A nuotrauka ’fénykép’ terminust a mai – mind a komoly enciklopédikus, mind a népszerű – használatban rögzítve hozzátehetjük a hivatalos – jogi törvényi – használatot is: a Litván Köztársaság Polgári Törvénykönyve a k é p m á s h o z való jogot is megállapítja. A természetes személy f é n y k é p e (annak része), portréja vagy más k é p e csak az érintett hozzájárulásával sokszorosítható, értékesíthető, bemutatható, nyomtatható, továbbá maga a személy is csak a hozzájárulásával f é n y k é p e z h e t ő Sav su TV 2007 42 7. Tehát fotográfia, de fénykép. Miért? A fotográfia a fotoelemmel kezdődik. 167Terminológia | 2011 | 18 1. A fotoelem és a foto rövidítés. A fényképezés létrejöttének, elterjedésének és sokféleségének éveiben a fotoelem, amely bővelkedik saját fotográfiai jelentésű összevont rövidítésekben, széles körben feltárja ezt a többrétegű sokféleséget (ezért célszerűbb vele kezdeni). Alapja a fotoérzékenység t 1973 265 2, ezen alapul: fototechnika Bt 1969 2 9, T 1973 196 4 (3x), TMtr 1973 10 15, KB 1973 11 48, fototechnikus M 1971 5 26, T 1974 7 2, fotóüzem / fényképészeti üzem M ir G 1975 8 55, fotóberendezés Bt 1969 2 9, fotókészülék T 1973 204 3, fotótechnikai felszerelés LA 1996 63 3, fotógép (ennek a diagramnak több száz reprodukcióját készíti és kicsinyíti azokat) KV 1982 15 14, fotóautomata (azonnal kiadja a fényképeket) T 1980 219 3, foto automata Bt 1970 4 24, fotónagyító Bt 1969 9 24, M ir G 1970 8 19, fotóvetítő Bt 1969 2 9 (3x), T 1973 201 4 (2x), fotólámpa M 1971 7 41, fotóvaku VN 1973 294 2 (2x), fotóoptika M ir G 1975 8 55, fotóobjektív M ir G 1969 11 54, foto objektyvas KB 1969 10 32, fotókamera m ir g 1970 8 8, foto aparatas T 1970 11 23, fényképezőgép T 1976 219 3, fotoexponométer M 1970 11 23, fotóautó-ellenőr (– bizonyos készülék, amely lefényképezi a gépkocsit, rögzíti a sebességét, valamint azt a napot, órát és percet, amikor a sebességhatárt túllépték) Šv 1973 17 17, fotóellenőr M ir T 1973 11 47, fotószekció (a fotószolgálat számára; magát a fényképezőgépet, vezérlőpultot stb. foglalja magában) T 1976 219 3, foto robotas KV 1970 41 11, fotorobot „szóbeli portré, amelyet fotómontázs útján állítanak össze a látó elbeszélése alapján; <…>“ TŽŽ 2001 (orosz фоторобот 1. „eszköz összetett fotofiniš („fényképezővagy videorögzítő berendezés, amely rögzíti a célba érkező sportolókat“ TŽŽ 2001) Sp 1972 35 1: fotó kellékek M 1970 1 16, N 1971 9 56, T 1976 102 4, fotóáruk M 1970 7 8, T 1973 256 4 (2x), foto áruk T 1973 72 3, fotótáska M 1970 4 8, fotóanyag TMkt 1970 27 4, L és M 1970 29 10, Šv 1972 2 5 // fényképészeti anyag Šv 1973 23 22 / fotóanyag Šv фотопортрета, составляемого из частей фотоснимков разных лиц“, 2. „фотопортрет, сделанный с помощью такого устройства“ СИС 2005), 1973 23 23 (2x), fotofilm M és G 1970 3 38, fotószalag KB 1971 1 61, M és G 1972 12 34, T 1973 132 3, M 1973 11 37 (fotófilm FTŽ 2007!), fotólemez M és G 1970 5 11, 10 24, fotoanyag M és T 1973 11 11, fotóüveg Prg 1975 6 132, fotókazetta T 1976 228 1, fotópapír M és G 1970 8 17, foto papír M és G 1970 1 29, M 1972 11 19, fotóvegyszerek N 1971 9 56, fotólaboratórium L és M 1970 8 15, TMtr 1973 10 15, fotóműterem l és m Valami szokatlan bukkant fel a múltból, például az 1888-as fényképezőgép egy sporttriciklin – Fototriciklas N 1974 1 57. További ilyen modern technikai hibridek: fotóteletípus Šv 1973 21 2, fotótelevízió T 1973 15 1, M és G 1983 1 36 („űrhajórendszer égitestek (…) fényképezésére, a filmet automatikusan feldolgozó és a kapott képeket televíziós csatornán a Földre továbbító“ TechEnc I 2000), fotoheliográf „a Nap fényképezésére szolgáló csillagászati műszer“ TŽŽ 1936, „a Nap fényképezésére szolgáló teleszkóp“ TŽŽ 2001, fototranszformátor „a légifényképek korrigálására szolgáló optikai-mechanikai berendezés“ TechEnc I 2000, fototeodolit (a fotókamera és a <…> 168 J. Klimavičius | Terminus terminushoz. VII 1970 11 6, KB 1971 11 37, fotóműterem T 1972 280 4 / fényképészeti műterem TMtr 1973 10 15. teodolit szintézise) KB 1980 7 36, valamint KV 1971 36 15 (2x); fényképek összevetésének (fotoapplikálás) módszerei M és G 5 28, fotoapplikáció: fénykép és koponya összevetése LA 1992 53 9. Megemlítendő a fotoofszetnyomtatás KB 1971 1 53, az elektronikus fotószedőgép T 1973 216 4, a fotószedő automaták T 1975 131 2, a fotószedő üzem L és M 1980 7 9, rögzült a fényképes szövegszedés, fotószedés (nem fényképez, hanem a képet fényképészeti anyagon vetíti ki) TechEnc I 2000. A fotótechnikától eljutunk a cselekvéshez – fotórögzítés l és m 1972 2 2, 1978 5 3, 1983 23 5, fotótevékenység L és M 1980 46 8, fotófolyamat Vd 2005 29 57, fotóülés N 1971 12 53, fotószeánsz Vd 2006 14 22 – és az eredményekhez: fotóprodukció L és M 1980 46 8, fotómunka M 1970 1 17 (2x), Šv 1973 3 22 (2x), T 1973 250 4, fotómű L és M 1970 11 6, fotóművészet LA 1996 64 15, fotókocka L és M 1970 35 12, 1971 43 11, JG 1973 1 31, fotókép T 1972 197 1, fotónézet Prg 1970 3 154, 1974 84 4, fotócskakép L és M 1981 45 15, fotólemez T 1982 1 4, 1983 83 4, foto kép KB 1973 11 48, fotóportré Bt 1970 5 7, 23, KV 1970 41 11, foto fénykép NKn 1969 10 14, KB 1971 8 41. Megjelenik a fotománia LA 1995 136 29, fotóvadászat MG 1970 9 18 / fotóvadászat MG 1970 11 8, 1974 1 12, fotóvadász M 1970 7 42, MG 1978 8 36, fotópuskás JG 1981 8 16, fotóaparáttal felszerelt mesterlövész / fotómesterlövész KV 1978 31 15, fotóhajsza (: érdekes típusokat keresett) L és M 1970 20 14. Különböző fényképészeti területek alakulnak ki: sajtófotó Iq 2010 7 114, riportés dokumentarista fényképészet, alkalmazott – műszaki, anatómiai, reklámfényképészet L és M 1982 28 16. „1958-ban megalakult az Újságírók Szövetségének fényképészeti szekciója, 1969-ben pedig – a F o t ó m ű v é s z e t i T á r s a s á g” (TLE III 1987), jóllehet már a Litván F o t ó a m a t ő r ö k S z ö v e t s é g e (1933–1940) „külföldön propagálta a litván fotóművészetet” (az 1937-es párizsi világkiállításon a litván 169Terminologija | 2011 | 18 gyűjteményt aranyéremmel értékelték) VLE XIII 2008, a Vilniusi Egyetemen pedig korábban létrehozták a Művészi Fényképészet Tanszékét NŽA 2007 11–12 537, Janas Bułhakasz ekkor „a művészi fényképészet alapjait tanította” (TLE III 1987). Azonnal elterjedt és meghonosodott a fotóművészet KB 1969 10 28 (2x), fotóművészet L és M 1970 2 10, KB 1970 1 74 (sőt fotóművészet / fotóművészet és fotoplasztika ugyanott 69), Prg 1970 3 153, fotóművész KB 1969 10 32, 1970 1 69, 75, T 1970 8 4, 39 2 (2x), köztársasági fotóművészeti társaság t 1970 37 1, fotóművészeti társaság T 1970 39 2. Bár egy ideig kissé használatos volt a fotómester is KB 1969 10 29, a fotóművészet KB 1974 3 9 és a fotóművész mellett ugyanott 9 (8x), 13 (3x) – valamint a fotómester is ugyanott 9, hamar világossá vált, hogy az utóbbi a fényképészet minden területére alkalmazható (Az ezt a szakot elvégzők a háztartási, riportés egyéb fényképészeti területeken dolgozó fotómesterek népes táborába illeszkednek be M 1970 6 45), a művészetelméletíró és kritikus Anri Vartanov pedig egyenesen kijelentette: „<…> a fotóművészet fogalmát valamiképpen el kell határolni a fotómesterségtől, a fotoamatőrségtől és a fotóprofesszionalizmustól” (Prg 1970 3 153). Ekkor használta a fotoesztétika terminust is ugyanott, a fotóújságírást ugyanott 155, továbbá – a litván fotóiskola kifejezést ugyanott 163. Később rögzítették a fotóelméletet: GKr 1987 41 4, a fotókritikát: T 1974 7 2, 1979 4 15, a fotókritikust: L ir M 1978 32 12, KmT 1988 212 4, a fotóelvet: l ir m 1982 39 9. „J. Bulhak a negyvenes években már megfogalmazta a fotográfia esztétikai koncepcióit” (V. Juod BB 1971 25) a „fotográfia technikája és esztétikája” című (lengyel nyelvű) Fotográfia című könyvben. A művészi fotográfia vázlata (TLE III 1987). De a fotográfia e jelentése – 3. „A 20. század első felében Litvániában és Lengyelországban a művészi fotográfia szinonimájaként használták” VLE VI 2004 – a litván nyelvben nem honosodott meg (nem egyértelmű a 2. „fotográfiai technikával létrehozott képzőművészeti alkotások” VLE VI 2004 sem), a jelenlegi fotográfia KB 1969 10 32, a „fotográfia” KB 1970 6 52 „grafikus kép fotográfiája”, 1. „a grafikai tervezés technikája, amely egyesíti a művészi fotográfia és a grafika elemeit” VLE VI 2004 (bár: „A terminust még használják számítástechnikával feldolgozott fényképek megjelölésére”), és az ilyen grafikus fényképeket néha a „fotogram” szóval nevezik meg KB 1970 6 52, bár jelentései nem rögzültek, változatosak: fotogram 2. fiz. techn. „különböző nagyságú, időben változó fot. feljegyzés” TŽŽ 2001, fotogram „üvegre készült fénykép” KV 1971 38 15, Jonas Mekas által készített fotogramok, azaz a filmkockák előhívva és felnagyítva [,] fotópapírra áthelyezve lA 1996 63 21, a fotográfia megjelenése óta ismert, de csak 1922-ben fotogramként megnevezett „absztrakt vagy csaknem absztrakt fot. képalkotás fényképezőgép nélkül, a fényérzékeny papírra elrendezett tárgyak megvilágításával Ezeknek a fényképezési típusoknak meglehetősen sok, különböző gyakoriságú és egyenlőtlen értékű szavuk van – te r mínusok, talán rájuk pályázók – preter mínusok, képszerű vagy csupán mesterkélt, furcsa alkalmi szavak: fotótény VN 1981 230 3, Fotótény (rovat) VN 1984 114 3, fotókrónika T 1969 283 6, fotódokumentáris Prg 1970 3 151, 170 J. Klimavičius | Terminus terminus mellé. VII (másképpen rajográf – e technika meghonosítójának vezetékneve alapján – M. Ray); ily módon létrehozott mű” VLE VI 2004 (továbbá TŽŽ 2001 fotograma 1.); még a „Valóságfotók” című televíziós műsor is, KV 1983 43 6. Ehhez kapcsolódik a fotókompozíció VN 1969 305 1, TMtr 1978 5 P3, GKr 1981 35 6, a fotóriport KV 1982 31 15, T 1983 83 4, a fotómozaik M 1969 11 48, a fotómontázs Prg 1970 2 179, GKr 1970 37 7, T 1971 300 4, a fotókollázs Prg 1970 3 154, L ir M 1980 46 8, 1981 51 6, KB 1984 5 68; a fotoillusztráció Prg 1970 1 167, N 1972 2 43, T 1972 72 2, a fotóreprodukció Šv 1972 8 13, VN 1983 82 3, a fotoxilográfia – „fotográfiai úton nyert fametszet.” „a képnek a tábla felületére való átvitelével és annak bevésésével” TŽŽ 2001 (már a TŽŽ 1936-ban is), fotolitográfia „fényképek átvitele a kliséről litográfiai kőre és azok litográfiai úton történő nyomtatása” TŽŽ 1936, „litográfia fénykép alkalmazásával (a rajz litográfiai kőre való átviteléhez)” TŽŽ 1969, fotókerámia („fényképfelvételek kiégetése üvegben, zománcban” TŽŽ 1936) JG 1972 5 6, fotórajz KnT 1970 76 5, fotoszobrászat („a fénykép alkalmazása a szobrászatban; fénykép alapján való mintázás” TŽŽ 1936) KB 1984 5 68, freskófénykép Šv 1972 14 29, fotópanó T 1980 209 4. Itt megemlítendő a posztmodern fotorealizmus is, szin. hiperrealizmus, szuperrealizmus (: „Fényképek vagy diák alapján festenek (a kinagyított képeket a vászonra vetítik), precízen utánozzák a fot. a kép jellemzői: fényesség (…), az összes részlet egyenletes rögzítése, képkivágás“) VLE VI 2004. A szovjet korszakot negatívan jellemzi a fotórealizmus is (a szocialista realizmussal és az egész szovjet képzőművészettel ellentétes, azokat „fotórealizmusnak” nevezni hajlamos) J. Smul LKn 1962 226. A fotográfizmus „a valóság minél pontosabb, fotografikus ábrázolására való törekvés” TŽŽ 2001 szintén csupán meghatározatlan jellemzés. GKr 1987 41 4, fotódokumentalista Vn 1973 246 4, fotódokumentáció N 1976 10 40, fotódokumentumszerűség L ir M 1980 46 8, fotóinformáció T 1969 283 6, 1972 290 4 (2x), VN 1973 203 2, KnT 1974 47 2, fotóinformációs és fotópropaganda-központ T 1970 132 1, fotóújság VN 1973 203 2, fotónapló MG 1973 4 16, L ir M 1981 35 10, fotófolyóirat N 1971 8 39, GKr 1987 41 5, fotóújságírás Prg 1970 3 155, GKr 1987 41 4, ŽŽ 1998 9 5, fotóriporter KV 1970 1 1, 171Terminologija | 2011 | 18 T 1970 8 1, N 1971 7 23, fotópublicisztika GKr 1970 13 8, T 1972 45 1, L ir M 1980 46 8, fotópublicista N 1971 8 41, fotóriport KB 1969 10 28 (3x), fotóriporter KB 1969 10 28, fotótudósító T 1969 272 1, fotókorrektor M 1973 11 14, fotókommentátor L ir M 1972 22 12, fotópublikáció L ir M 1982 28 16, fotóhírek L ir M 1972 39 15, fotópanoráma T 1970 169 3, 185 3, JG 1970 10 28, fotóhangsúlyok L ir M 1979 14 11, Fotoaidai (cím) KmT 1988 184 3, fotóreklám T 1974 71 4; fotóesszé T 1970 8 1, M 1970 5 24, 1971 2 2, KV 1978 49 16, L ir M 1979 15 11, fotóregény L ir M 1972 23 5, 1975 28 14, 1978 6 15, 1979 15 11, fotónovella T 1970 150 4, L ir M 1979 15 11, fotóelbeszélés GKr 1972 18 6, T 1973 193 4, M 1981 2 23, fotóképregény N 1971 1 42, fotóvers L ir M 1979 15 11, KB 1979 6 75 (Van ilyen műfaj. Csak nagyon ritka. – Virgilijus Juodakis), fotószvit T 1982 227 4, „Fotosimfonija” T 1971 214 3, Alg. Kunčius fotószekvenciája KB 1979 7 43, „Litvánia madártávlatból” fotósorozat T 1980 184 4; fotóplakát L ir M 1971 10 1, JG 1983 4 17, foto plakatas KB 1974 2 11, fotóvíziók Atg 1991 32 7, fotóbenyomások GKr 1973 2 5; Fotokaleidoskopas (rovat) VN 1970 35 4, 1972 273 3, 1978 273 3, fotókeresztrejtvény M 1971 9 48, 11 48, fotómosoly KV 1979 36 6, fotótréfa T 1970 29 4, L ir M 1977 50 16, fotótrükk L ir M 1974 1 14 (2x), fotórejtvény KmT 1986 133 3, fotórebusz Šl 1970 9 4, fotóreplika VN 1970 141 2, Šl 1987 20 23, fotóhumor N 1985 8 4, foto karikatūra L ir M 1970 43 14, fotokarikatúrista ugyanott, fotóhazugság GKr 1987 41 4. A fényképezés népszerűségét és elterjedését szintén számos példa tanúsítja: fotóügynökség T 1971 238 4, 239 3, GKr 1971 42 8, N 1974 9 54, fotórészleg Šv 1972 4 2, GKr 1973 2 5 (2x), foto skyrius T 1970 81 1, JG 1972 1 27, fotószekció M 1969 10 17, GKr 1970 45 8, T 1974 7 2, fotóklub T 1969 262 2, 1970 8 4 (2x), 1974 7 2, foto klubas T 1970 8 4, fotócsoport N 1981 4 32, fotószakkör N 1970 3 18, T 1973 205 4, 218 4, 286 4, 1974 7 2, foto būrelis KV 1972 16 2, fotószervezet NŽA 2007 11–12 537, fotóamatőr TMkt 1972 48 4, foto mėgėjas GKr 1973 6 6, foto jaunimas KB 1985 8 75, fotószolgáltatások Bt 1982 6 4, fotóigények l ir m 1983 30 14, fotóipar TMtr 1977 7 P1, fényképész M 1971 5 26, fotólaboráns GKr 1987 41 5, portréfotósnő Šv 1978 19 30, fotómodellkedő nő n 1971 10 47, L ir M 1972 13 13, fotómodell N 1971 1 42, 6 46, Šv 1979 14 30, LA 1993 3 12, fotómanöken KmT 1987 229 4, fotómodellistė n 1974 7 57, fotóarc GKr 1971 37 6; fotókiállítás T 1973 193 4, foto paro- 172 J. Klimavičius | Terminus terminus után. VII da KB 1972 10 38, fotókiállításocska L ir M 1972 19 12, fotóexpozíció l ir M 1971 10 15, Prg 1971 5 178, 1972 3 182, T 1973 193 4, GKr 1976 7 8, fotósarok L ir M 1972 19 12, fotóbiennálé VN 1980 181 4, fotófórum „f. kiállítás“ Prg 1970 3 153, T 1978 94 4, „Fotófórum“ kiállítás GKr 1970 1 8, fotóvernisszázs Prg 1970 3 165, fotófesztivál LŽ 2008 110 9, fotoszalon T 1970 165 2 (4x), L ir M 1978 32 12, fotógaléria n 1976 10 40, L ir M 1978 32 12, 1980 35 15 (és fotógaléria Prg 1970 3 153, L ir M 1973 24 14), fotómúzeum L ir M 1973 21 10, N 1976 10 40, KB 1980 3 77, fotóarchívum KB 1970 1 69, L ir M 1972 3 12, 1973 42 12, N 1974 9 54, fotókönyvtár M 1969 11 48, fotóvitrin Bt 1970 4 22, Sp 1970 126 1, JG 1971 7 23, TMtr 1973 2 P 2, 4 P6, 9 P 16, fotóállvány T 1969 302 4, 1972 79 1, L ir M 1973 18 14, Šv 1973 14 12 (2x), fotópályázat T 1970 8 1 (2x), L ir M 1971 50 2, KB 1972 2 77 (nx), T 1978 223 4; fotókönyv L ir M 1979 4 15 (és „fénymásolható könyv” V. Urb B ir M 1974 120), gyermekeknek szóló fotókönyvecske L ir M 1977 1 3, fotóalmanach l ir M 1971 43 11, KB 1973 1 67, fotóalbum Sp 1970 104 4, KB 1974 1 49, fotókrónika L ir M 1974 12 2, fotókrónikás T 1978 169 4, fotóantológia Prg 1970 3 153, 154, fotókincstár L ir M 1974 48 2, fotóvinjetta KV 1983 38 14, fotóképeslap GKr 1969 51 4, fotólevelezőlap T 1974 7 2, fotótérkép GKr 1975 11 2, Fotóatlasz (rovat) VN 1977 150 3, 1982 257 3, fotóherbárium L ir M 1973 40 11, fotóajándéktárgy Šv 1972 1 20, fotóetűd Sp 1970 3 1. Nem szabad kihagyni a legnagyobb rendkívüliséget sem – a fotoszófiát. 2010. augusztus 19. és szeptember 4. között rendezték meg a nemzetközi fotópályázat díjazottjainak fotoszófia című kiállítását. Elmagyarázták, hogy a kiállítás címe Arvydas Šliogeris filozófus „kikovácsolta”, kölcsönzött „fotosz theofía” fogalma. Litvánul ez „a fény bölcsességét” jelentené, és úgy tűnik, aligha határozhatná meg egy olyan konkrét kiállítási koncepciót, amely különböző munkákat kapcsol össze Iq 2010 7 108. A dolog legalább 15 évvel korábbi, és talán kissé más: A 80 résztvevő között múzeumi dolgozók, f o t ó m ű v é s z e k, kritikusok, történészek, restaurátorok, műemlékvédelmi szakemberek, sőt f o t ó f i l o z ó f u s o k is vannak LA 1995 108 17. És ez még nem minden – már volt a KTU FOTO stúdió tagjának, Raimundas Tuminauskasnak a Š i z o g r á f i a című fotókiállítása is, amelyen a műkritikusok szerint olyan művek láthatók, amelyek mintha minimalista stílusú víziók lennének StA 2009 12 5. És mit találhatnak még ki az unalom esztétikájának művészei? Némelyik más nyelvekből került át, de nem honosodott meg – idegen maradt, zsargonjellegű: Lefényképezni a csúcstalálkozó résztvevőit, <…>. Újságírói zsargonban ezt 173Terminológia | 2011 | 18 f o t o o p u-nak nevezik (az angol photo opportunity rövidítése) LA 2000 6 6 (opportunity – kedvező alkalom). E kissé értékelt, rendszerezett leltár elkészülte után két dolgot kell elmondani. A fotóelem változó írásmódját meglehetősen korán észrevették és rendezték (Drotvinas 1963: 49–50), és – bár nem olyan gyorsan – a különírt írásmód, a foto, csaknem teljesen eltűnt. Az összevont rövidítések kérdését a széles körű és gyakori használat – jóllehet más nyelvek megfelelőinek nem teljesen következetes és nem teljesen egységesen irányadó használata is befolyásolja* – ha nem is teljesen következetesen, de megállíthatatlanul, a rövidség, vagyis a gazdaságosság szempontjai miatt, a javukra dönti el. Talán a legjellemzőbb példák: fotoaparatas, fotokamera, fotoobjektyvas, fotospausdintuvas, fotonuotrauka, fotomenas,… Egyáltalán nem újak – fotobjektyvas TŽŽ 1936, fotokamera (1934) A. Gric VN 1989 342. A fotoaparatas a DŽ 1954-ben és 1972-ben később kiegészült a hosszú (nem mondanám: teljes) változattal, a fotografijos aparatas-szal a DŽ 1993-ban és 2000-ben, de ez nem változtat a változatok jelentőségén – fotoaparatas, fotografijos aparatas TechEnc I 2000, VLE VI 2004. A fotoblykstė „fényképezés közben világító, impulzusos fényképezőlámpa” DŽ 1993 és 2000 változatlanul maradt hosszabbított változat nélkül (a fotoblykstė mellett megadják továbbá a fotoblyksnis FTŽ 1979, fotoblyksnis – фотовспышка LRKŽ 1988, фотовспышка – 1. fotoblyksnis, 2. (lámpa) fotoblykstė RLKŽ IV 1985 alakot), és nélküle, sőt a fotoelőtag nélkül is egyértelmű – blykstė, fotoblykstė „a fényképezett kép rövid ideig tartó megvilágítására szolgáló impulzusos fényforrás” TechEnc I 2000. Ide sorolhatók a fotokamera és aerofotokamera, aerofotográfijos aparatas, valamint a fotolaboratorija terminusok is, TechEnc I 2000. Ugyanakkor itt található a fotografinis objektyvas, fotografinės medžiagos, fotografinis filmas, fotografinė plokštelė, fotografinė emulsija, fotografinis popierius, fotografinis spausdintuvas is a TechEnc I 2000-ben, noha vannak összevont rövidítések is, például a fotoemulsija – „fotografinė emulsija – <…>” TŽŽ 2001. Az előforduló eltérések – fotografinis montavimas TechEnc I 2000, de fotomontažas TŽŽ 2001, és így tovább – nem koncepcionálisak. A hosszú változatok használata továbbra is meglehetősen fakultatív – választásukat (ha tudatosan választják őket) némileg meghatározhatják a hivatalosság, bizonyos * Ennek meggyőződéséhez elegendő lenne a sok példa közül kettő: fotokamera – photographic camera – caméra photographique – photographische Kamera – фотографическая камера és fotoobjektyvas – photographic objective, camera objective, photographic lens – objectif photographique – Photoobjektiv, photographisches Objektiv; fotoplėvelė – photofilm, photographic film – pellicule photographique, film photographique – Photofilm, photographischer Film – фотопленка, фотографическая пленка, fotoplokštelė – photographic plate, photoplate – plaque photographique – Photoplate – фотопластинка és fotopopierius – developing paper, photographic paper – paper photographique – photographisches Paper – фотобумага FTŽ 2007. 174 J. Klimavičius | Terminus terminus után. VII az ünnepélyesség vagy a fényképezés jelentőségének hangsúlyozására irányuló motívumok, de semmiképpen sem a tudományos – az egyértelműségre, pontosságra irányuló – törekvés, mert az egyértelműség már önmagában is adott – a használatból elegendő. Némelyik – fotodokumentáció, fotóriportázs, fotófórum,… – talán nem is rendelkezett hosszú változatokkal, csupán összevonásos rövidítésekre emlékeztet. Egy-kettő – fotografika, fototípia 1. „fényérzékeny üveglemezekről történő nyomtatási mód, amelyeken a kép fényképészeti úton rögzítve van“, 2. „ilyen lemezek lenyomata“ TŽŽ 1936, „a tónusos eredetik reprodukálására szolgáló, fotomechanikus, raszter nélküli síknyomtatási eljárás“ TechEnc I 2000, fototéka „fényképek vagy negatívok rendszerezett gyűjteménye“ TŽŽ 2001 – egyáltalán nem lehetett (és nem „fényképek vagy fényképészeti könyvtár“!). A hosszú (nem mindig helyes azt mondani: teljes) változatok – a szókapcsolatok és összevonásos rövidítéseik lehetséges és lehetetlen volt szerinti felosztása – még a terminológiában, a tudományos stílusban is – csak részleges lehetne. Az ilyen megkülönböztetés lehetséges indoka – a foto-elemnek más jelentése is van – „fény“ (sőt ez az elsődleges jelentése), bizonyára nem lenne döntő – éppen e szavak – nem összevonásos! – csoportjának sajátossága a csaknem teljes terminológiai jelleg: fotoszféra „fényt és hőt sugárzó napfelszín“ TŽŽ 1936, fotoenergia MkslL 2010 10 4, fotométer 1. a fizikában – „a fényintenzitás mérésére szolgáló készülék“, 2. a csillagászatban – „a csillagok fényességének meghatározására szolgáló készülék“ TŽŽ 1936, „a fotometriai mennyiségek – a fénysűrűség, a fényerősség, a fényáram, a megvilágítás – mérőeszköze“ AETŽ 2010, fotoopszia „fény hiányának szubjektív érzékelése“ M ir G 1984 7 25, fotoszintézis „szervetlen anyagokból szerves vegyületek (klorofill) képződése a növényekben fény hatására“ TŽŽ 1936, fotoszintézis „szacharidok képződése CO2-ból és H2O-ból a növényekben fényenergia hatására“ ChŽ 1997, „szerves vegyületek képződése szervetlen anyagokból a növényekben és egyes baktériumokban fényenergia hatására“ ChŽ 2003, fotoperiodizmus „a nappal és az éjszaka hosszának (a fény és sötétség időszakos váltakozásának) hatása a növények növekedésére“ TŽŽ 1936, fototropizmus „a növény részeinek egyoldalú fény által kiváltott mozgása a fényforrás felé, attól elfelé vagy <…>“ TŽŽ 2001, fototaxis „fény által kiváltott taxis (a fényforrás felé vagy attól elfelé történő elmozdulás)“ TŽŽ 2001, fotomorfózis „fény által kiváltott alakváltozás a növényben“ TŽŽ 2001, fotokinézis „a fényingerek által kiváltott aktív helyváltoztatás az állatoknál“ TŽŽ 2001, fotorecepció „a szervezetre ható fényingerek energiájának befogadása és idegingerületté alakítása“ TŽŽ 2001, fotoreceptor m és g 1971 11 14, fotobiológia „biol. azokat a folyamatokat vizsgáló tudományterület, amelyek az ultraibolya vagy infravörös sugárzás szervezetre gyakorolt hatására mennek végbe (fotoszintézis, fotoperiodizmus, fototaxis stb.)“ VLE VI 2004, fotovevő m és g 1973 181Terminológia | 2011 | 18 I 2000. A geodézia topográfia nevű ága, amely „a Föld felszíne tervrajzokon és térképeken való ábrázolási módszereit kutatja és dolgozza ki” TechEnc IV 2010, a topográfiai felvétel kifejezést használja TechEnc II 2003 (geodéziai szócikk). A sajtóban már előfordul a toponuotrauka összevont rövidítés Sav su TV 2009 10 65. Primitíven – szemmértékkel készítve – szemmel végzett f e l v é t e l – глазомерная с ъ ё м к а RLKŽ IV 1985 (az LKŽ I1 1941-ben és I2 1968-ban nincs). A pontos munkához fényképezést alkalmaznak (de ez önmagában nem elegendő), például fototeodolitos felvételt, „tervrajzok és térképek készítését földi fotog r a f i k u s felvételek alapján”. A fényképezést a földfelszínről fototeodolittal végzik. Az elkészült fényképfelvételeket sztereofotog r a f i k u s műszerekkel, valamint digitális módszerekkel dolgozzák fel” TechEnc I 2000. A geodézia fotogrammetriai ágában, amelynek legfontosabb célja különféle objektumok alakjának, méretének és helyzetének fotogrammetriai felvételek mérési adatai alapján történő meghatározása, valamint tervek és térképek készítése TechEnc I 2000, létezik a gravimetriai felvétel – „egy bizonyos terület nehézségi terének kutatására végzett gravimetriai és geodéziai munkák összessége” a koordináták mérése és meghatározása révén TechEnc II 2003. Tehát az ilyen felvétel „készítés” (orosz съёмка, nem pedig снимок), illetve „munkák”, és a gravimetriai felvétel adatai alapján gravimetriai térképeket készítenek TechEnc II 2003. Az ilyen felvételnek „módszer” jelentése is van: a geológiai felvétel „a geológiai munkák komplex módszere, amely egy bizonyos területen lehetővé teszi a földkéreg felépítésének alapos vizsgálatát <…>, valamint a kapott adatok geológiai térképeken való ábrázolását” TechEnc II 2003. Néha a meghatározásból (vagy a nem egészen megfelelő magyarázatból), például a litokémiai felvétel szócikkéből TechEnc III 2008, a jelentés érthetetlen marad. A „módszer” inkább a felvétel módszere, nem pedig maga a felvétel. Motivációja alapján a felvételnek inkább „eredménynek”, nem pedig „készítésnek” kellene lennie. Azt találjuk, hogy valóban így különböztetik meg: survey – 1. „a pontoknak a Föld felszínén, felett vagy alatt fennálló egymáshoz viszonyított helyzetének meghatározására irányuló mérések elvégzésének aktusa vagy cselekménye” – mérés, 2. „tokių operacijų rezultatas“ – fénykép: engineering survey – mérnöki felmérés, mérnöki fénykép K ir GdŽ 2000, továbbá fénykép – photo(graph); picture, de a terület fényképe – survey LAKŽ 1991. Ebben a helyzetben a fotografikus fénykép jelentése is kissé más: photographic survey – „olyan fénykép, amelyet mind légifelvételek, mind fotófelvételek alapján, azaz azok kombinációjára támaszkodva készítenek“ – fotografikus fénykép“ K ir GdŽ 2000. Van olyan fénykép is, amelynél nem a fotográfiára támaszkodnak, hanem azzal egyszerűen mechanikusan kiegészítik a szöveges adatokat. Az új, agresszív nemzetköziségi divat szerint ezt fotográfiának nevezik, és idézőjelbe teszik: a tényállás megállapítása, vagyis „j o g i f o t o g r á f i a“: A tényállás ezenkívül képi vagy hangrögzítő eszközökkel is rögzíthető, ide tartozik a f é n y k é p e k e t vagy f i l m r e f e l v e t t anyag Vd 2011 20 46. Végül van olyan fotográfia is, úgy tűnik, teljesen fotográfia nélkül: фотография – 5. szak. fotográfia (a munkaműveletek, folyamatok rögzítése): фотография рабочего времени – munkaidő-fotográfia RLKŽ IV 1985, fo tochronometražas – „a munkaidő-ráfordítások vizsgálatának olyan módszere, amelynél egyidejűleg megfigyelik, mérik és vizsgálják az egyes munkaműveleti elemek időtartamát és a ráfordítások más kategóriáit <…> során, ∆ a munkaidő-fotográfia (a munkaidő vizsgálata, amely során kivétel nélkül minden munkaidő-ráfordítást mérnek) és a kronometrálás kombinációja“ VLE VI 2004. Tehát mivel létezik röntgen-, topográfiai, gravimetriai és geológiai fénykép is, a szakmaközi használatban a fotografikus fénykép teljesen pontos terminus. said. Tehát mivel a fénykép egyaránt lehet röntgen-, topográfiai, gravimetriai és geológiai, a szakmaközi használatban a fotografikus fénykép teljesen pontos terminus. Azonban mind a területek, mind e fényképek jelentései annyira eltérőek, hogy a fényképészet (nem a technika) és a köznyelv fényképe egyértelmű jelző nélkül is – ellentétben amazokkal, amelyek csak terminológiai fényképek. A nem rövid és bőséges használatból legalább a régit meg kell említeni: Nuvedė Klubą pas f ot ogr af ą, <…> (1897) V. Kudir R I 1989 160. Fotografi ją būčiau seniai prisiuntęs, <…> (1898) V. Kudir R II 1990 846. <…> nutraukiau fotografiją (1905) J. Basan MGKr 1997 174. <…> nutraukė kelias mano fotografijas (1907) J. Basan MGKr 1997 200–201. Előfordul némi rendkívüli is: Polianskis <…> megígérte, hogy e l j ö n s a j á t f é n y k é p é v e l, és mindannyiunkat l e f é n y k é p e z A. Čech JV 1961 379. A legfontosabb a reprezentatív használat: a cégérekből jól ismert és korábbi időből is említett fotoateljė VLE VI 2004 212, jóllehet sem a nemzetközi szavak szótáraiba, sem a normatív lexikográfiába nem került be, később ügyetlenül váltotta fel a már említett fotografija 3. „intézmény, <…>” és „műhely, <…>”, mindazonáltal néhol rögzítették, például: фотоателье – fotoateljė és фотография – 3. (műhelyi) fényképészet, fotóműterem (de сняться в фотографии – lefényképeztetni magát a fényképen!..) RLKŽ IV 1985; Litván Fotóamatőrök Szövetsége (1933) TechEnc I 2000 624, fotóamatőr – фотолюбитель LRKŽ 1971, 1988, фотолюбитель – fotóamatőr, amatőr fényképész (bár фотолюбительский – fotóamatőröké), фотографлюбитель – fotóamatőr RLKŽ IV 1985, фотограф-любитель – amatőr fényképész RLKŽ II 1983, mėgėjas fotografas – любитель-фотогроф LRKŽ 1971, 1988; Litván Fotóművészeti Társaság (1969) és Litván Fotóművészek Szövetsége (1989) TechEnc I 2000 624. 183Terminológia | 2011 | 18 Bár a fényképészet régi, szemantikája még változik. A lexikográfiában még nem rögzített jelentések – „a fényképészeti technikán alapuló tevékenység; a fényképészeti technikával létrehozott képek – fényképek – összessége és/vagy műfaji sokfélesége, továbbá műfajok” – a használatban már régóta jelen vannak: a fényképészet elmélete, a fényképészet története, a fényképészet fejlődése; művészi, dokumentarista, tudományos, reklámés sajtófotózás; fotóművészet, fotógráfia, fotóarchívum, fotótár, fotóantológia,… Ahogyan szobrászati (műfaji), nem pedig szobrokból (alkotásokból), grafika, nem pedig metszetek, akvarell, nem pedig akvarellek, úgy fényképészeti kiállítás. Sikertelen túlkapás, amikor a grammatikai szám kategóriájának lényegét mechanikusan értelmezik, a fényképek kiállítása, a második mechanikus lépés pedig az – ha fényképek, akkor nem fotók –, ezért a fotó kifejezést is így szorítják ki. Más dolog valamely szerző önálló fénykép- / fotókiállítása, illetve a szerző fényképeinek bemutatása / fotógyűjteménye egy közös fényképészeti kiállításon. Nem felejtendő a már régebb óta létező, de lexikográfiailag még nem rögzített, sőt (alaptalanul) gyanúsnak vélt fényképészeti és filmmédiumi NŽA 2010 9–10 334. A periférián előfordul a fényképészeti élet áttekintése Iq 2010 7 114 (vö. kulturális, művészeti, irodalmi élet), sőt a fotóanekdoták témája is Iq 2010 7 114. 3. A fényképészet (különféle jelentésű) litvánosítási kísérletei. A litvánok közül akik fényképészként ismerkedtek meg a fényképészettel, azok először is – nem litvánul, litván terminusok nélkül. Aki pedig csak fényképekről, az még inkább. Kezdetben elegendő volt egy ismert, bár valamelyest másfajta képre alkalmazott, ennélfogva más szemantikai kollokációjú barbarizmus, az abrozdas: Einam a b r o z d ė l i ų (fotografijų) nusitraukt (Surviliškis) LKŽ I1 1941, I2 1968, valamint ZnŽ I 2003, abrozas: Anas a ( t ) d a u š t a s kap un a b r o z e l i o LzŽ 1985, abrozas, abrazikas ZtŽ 1998. Némelyek még a legmagasabb műveltségű értelmiség köréből is azon szórakoznak, hogy nem tudják felfogni, miként lehet az a farkas hozta és elvesztette, de aztán utána futó megzavarodott bárány: <…> a negyedik borítóról, két pasinio formátumú a b r o z d ė l i ų-ról, a manökenjelöltek pózaiban tekintő szerzőnőről NŽA 2007 8–9 430. A fényképészet, bekerülve az élő nyelvbe, csak „nuotrauka”, és csak litvánosított formában – patagrapija (Gervėčiai, Marijampolė) és patagrapuoti (Simnas), patigrapija (Kamajai, Palomenė) LKŽ IX 1973, patigrapija (és patigrapuotis) ZnŽ II 2004, potigrafija ZtŽ 1998 (és patigrafuoti), LzŽ 1985, vagy akár eloroszosított formában – fotigrapka, patigrafka LzŽ 1985, fatagrafavoti DvŽ I 2005. Van még fotikartka és 3. kártya. ZtŽ 1998. Mykolas Vaitkus versében is szerepel egy kártya: Az asztalon fog feküdni ez a k á r t y a, / Szomorú arc néz majd ki belőle, <…> LPoez I 1969 365. 184 J. Klimavičius | Terminustól terminusig. VII. A litvanizálás meglehetősen korán kezdődött. Antanas Baranauskas 1876-ban ezt írta: Küldd el nekem arcod k é p m á s á t, f é n y í r á s s a l k é s z í t v e A. Baran R II 1970 195. 1887-ben már nem fénymásolat, hanem fénykép: Szeretettel küldöm Tamás által oly kedvesen kért k é p m á s o d a t, f é n y k é p e t A. Baran R II 1970 144. Bár a következő, egymás melletti mondatban csak kép szerepel: Örülnék, ha drága Tamásod k é p m á s á t megkaphatnám. Az élő nyelv és a régi írások képe – 3. „kinézet, alak” és 4. „kép” már M. Daukšastól kezdve egyben 1. „sík felületen ábrázolt művészi kép”, így könnyen kialakult a 2. is. „fénykép, ábrázolás” LKŽ IX 1973. Az LKŽ ezt a képet a litván nyelvterület különböző helyeiről közli: Juzis p a v e i k s l u s i m s t ė (Žagarė). A[r] turit nusiėmę paveikslą (Miežiškiai); továbbá Pagėgiai, Kuršėnai. A šnek. rövidítéssel bekerült a DŽ-be: paveikslas 2. „fotografija” DŽ 1954 és 1972, 3. „nuotrauka” DŽ 1993, míg a nuotrauka 1. jelentése – „fotografijos paveikslas” DŽ 1954, 1972, 1993. Sokkal szélesebb körben használatos a paveiksluoti „fotografuoti” ige és a paveikslavimas absztrakt főnév Mosėdis, Grūšlaukis, Šatės, Telšiai, Kretinga, Kuršėnai, Eržvilkas; Žagarė, Meškuičiai, Jurbarkas, Skirsnemunė, Kiduliai, Geistarai, Krekenava, Alizava, Kirdeikiai (ritk. 2. „pavaizduoti popieriuje” Tauragė, a paveiksluotas „papuoštas paveikslais, iliustruotas” Marijampolė), a paveiksluotojas Kiduliai és a paveikslininkas 1. Kuršėnai, Jurbarkas „fotografas” LKŽ IX 1973. Még a DŽ 1972-ben és 1993-ban is: paveiksluoti – köznyelvi „fotografuoti”. Meg kell említeni A. Baranauskas új alakulatát, a paveikslarašis „tapytojas” szót is, LKŽ IX 1973. Egyébként a vaizdarašys „festő“ (akárcsak a vaizdakalys „szobrász“, a vaizdakalyba és vaizdakalystė „szobrászat“ – ezekkel nyilván az Aušra (1883 146) skaptorius, skaptorysta szavait akarták helyettesíteni, bár később is jelentkezett hasonló újalkotás – J. Basanavičiaus skaptorystė, Vydūno skaptyba, Vydūno és J. Basanavičiaus skaptininkas, raštų skaptinys LKŽ XII 1981) lehetséges szerzői közül alighanem Jonas Jablonskis a legvalószínűbb, mert az ő vaizdaraštis 2. kétségtelenül adatolt. „festmény, festett mű“ (1. „képi, piktografikus írás“), vaizdarašiškas darbas, talán a vaizdarašystė „festészet“ is (vaizdarašyba – Antanas Lelio) LKŽ XVII 1996. A Vaizdas már K. Sirvydas régi szótárában (~1620) is 5. „művészi ábrázolás“ LKŽ XVII 1996: obraʒ / imago, simulachrum, statua. wayʒdas / abraʒas, a régi írásokból – „szobor“ is, SNŽŽ 1907 – paveikslas, abrozdas, risunkas (r.), sőt a DŽ 1954 és 1972 még tartalmazza a vaizdakalyba szót is, lásd: szobrászat. De írni 12. „színezni, díszíteni“, valójában azonban a „festeni“ jelentés is megvan (rožėms rašyts žėglelis), „képet írni“, bár a vaizdarašys szót még J. Balčikonis is használta, illetve bekerült az LRKŽ V 1968-ba is, inkább az orosz п и с а т ь картину kifejezésre emlékeztet. Talán nem ok nélkül folyamodtak J. Jablonskiéhoz és a vaizdininkas szóhoz sem LKŽ XVII 1996. 185Terminologija | 2011 | 18 A. Baranauskas šviesraštis kifejezésének betű szerinti megfelelője pontos, de motivációja nem világos: a ve r t a l a s közvetlenül a gör. photographia (vagy fr. photographie) szóból származna, a paveikslas šviesraštis azonban a ném. Lichtbild. Az elnevezést valójában nem a šviesa ’fény’, hanem a šviesti, šviečia, švietė ’világítani, világít, világított’ 5. fot. „fénnyel hatva fényképet készíteni, exponálni” LKŽ XV 1991 motiválja, a rašyti vagy raštas szavak szemantikájával azonban semmiképpen sem motiválható. A rašyti szó csak a digitális fényképezés magyarázatában válik szükségessé: Ha a k é p e t elektronikus úton fényérzékeny töltéscsatolt elemek mátrixában r ö g z í t i k, a fényképet digitálisnak nevezik. A fényképezés a s u g á r z á s e l o s z l á s á n (...) vagy annak a m p l i t ú d ó j á n a k és f á z i s á n a k (...) r ö g z í t é s é n alapul VLE VI 2004. A kép adathordozón való rögzítése nem fényképes, hanem mágneses (és hang-) – įrašyti 3. „hang vagy kép mágneslemezen vagy -szalagon való rögzítése” DŽ 1993 (a „mágnetofonra felvette” DŽ 1972 pontatlan), įrašyti és įrašas: hangfelvétel, videofelvétel EncKompŽ 2005. Nem feltétlenül világos, hogy a bíróság által használt képvagy hangrögzítő eszközök Vd 2011 20 46 fényképezőés mágneses eszközök egyaránt-e.।dk?gh? ? Vaizdo ar garso įrašymo priemonės Vd 2011 20 46 naudojamos teismo gali būti ir fotografinės, ir magnetinės. A. Baranausko šviesraštis 2. „fotografija, nuotrauka“ gerokai vėliau – jau be reikalo bandytas vartoti ir reikšme 1. „fotografija (atvaizdo gavimo būdas)“ RLŽ 1933 (dar nėra RLŽ 1924) ir LRŽ 1933 (ir šviesoraštis), raštuose – ir 3. „kalkės nuorašas“ LKŽ XV 1991. Kalkės n u o r a š a s – niekaip nemotyvuotas: nuorašas – tik ranka, o kopijavimo technika – kopija. Tai šitas šviesraštis 3. visai be kokio *светопись, o iš световая копия, светокопия išaugo į 3 reikšmių terminą šviesoraštis – 1. LTE XI 1983, kitaip ↑ diakopijavimas, o šis dar ir diazotopinis [diazonio druskų pagrindu] šviesoraštis (kontaktinis arba projekcinis) LTE III 1978, светокопировальный аппарат – šviesoraščio aparatas, светочувствительная бумага – šviesoraščio popierius 2. светокопия – šviesoraštis PolŽ 1959 3. „<…> aparatas“ LKŽ XV 1991. A TechEnc-ben elvetették a šviesoraštis szót, és meghagyták a diazokopijavimas szót az új, diazotipija szinonimával együtt (TechEnc I 2000), bár nem világos, hogy hogyan kellene nevezni az ilyen másolatot (diazokopija?). Az 1972-es DŽ-ben megjelent šviesoraštis megtalálható még az 1993-as és a 2000-es DŽ-ben is. Ritka és teljesen egyéni Vinco Pietario pavaizdas 4.: Buvau aš kelis sykius pas f o t o g r a f ą, klausinėdamas apie p a v a i z d u s (1897) V. Piet RR 1973 583 (később az általa használt paveikslas: Buvau andai pas f o t o g r a f ą ir užprašiau porą p a v e i k s l ų Ustiužnos (1897. X. 33) ten pat 590). Talán valamelyest összefügg a régi írások pavaizdas 1–5. alakjával. az 5. jelentéssel. „hasonlóság“ LKŽ IX 1973. 186 J. Klimavičius | Kifejezéstől kifejezésig. VII Még egyénibb M. Valančius ataduosmis „portré“ LKŽ I1 1941 „képmás“ újítása: Sienas papuošė v e i d ų a t a d u o s m i a i s, arba port raktais LKŽ I2 1968. Visszaadni 12. A „hasonlónak tűnni” jelentést M. Valančius Salantai mondatával illusztrálja: Taip atduod į Valančiaus Manę LKŽ II2 1969. Az atvaizdas szót az LKŽ I1 1941 csak „portré, kép” jelentésben magyarázza, de itt érdekes J. Jablonskis mondata: Čia jis mūsų a t v a i z d u s r a š o. Az LKŽ I2 1968 az atvaizdas 1. jelentésének magyarázatát a „fénykép” szóval egészíti ki, de sem J. Jablonskis másik mondata – Ar esi matęs jo atvaizdą?, sem J. Šlap LKŽ 1940 atvaizdas – portret, fotografja, obraz „fénykép” jelentését nem támasztja kellőképpen alá. J. Jablonskis atvaizdininkas szava „képkészítő” jelentésű az LKŽ I1 1941-ben, később az LKŽ I2 1968-ban a BŽ 405-tel kiegészítve (ez az RLŽ 1924 портретистъ – atvaizdininkas), semmiképpen sem „fényképész”. A DŽ 1954 és 1972 (és később sem) nem tulajdonítja az atvaizdas szónak a „fénykép” jelentését. Az atmušti igekötős igének az élő nyelvben és az írásos forrásokban előforduló jelentései 14. Az „elfordítani, visszavetni (a sugarakat, a fényt)” // „visszatükrözővé tenni” jelentésű LKŽ VIII 1970 alapján megalkották a ritka atmuša 1. szót. „visszapattanás (vízben)“ (A. Juškos szótára, M. Pečkauskaitė–Šatrijos Ragana) LKŽ I1 1940, I2 1968, egy kétségtelenül későbbi atmušti-jelentésből azonban, amelyet előbb adtak meg – 13. „lefényképezni”: Elvezette a Klubot a f o t o g r á f u s h o z, l e f é n y k é p e z t e ő t <…> (V. Kudirka). Szépen le van fényképezve (Utena). Egyszer majd l e f é n y k é p e z t e t n i k e l l, mert iratokhoz f é n y k é p e k r e lesz szükség (Daugėliškis) LKŽ VIII 1970 (továbbá Alovė, Dieveniškės) – ez is viszonylag ritka atmuša 2. „képmás”: Az ő k é p m á s a szép, adistar (éppen, teljesen) jis o jis at si muš ęs (A. Juškos szótára), atmušas 3. „kép, fénykép”: A bátyám k é p m á s t küldött Amerikából (Simnas) (2. „lenyomat”: отпечатокъ – spūsnis, atspūdis, atmušas RLŽ 1924, 3. „másolat, amelyet indigópapíron keresztül írással kapnak” írások) LKŽ I1 1940, I2 1968. Ezek lengyelből származó tükörfordítások. odbitka (egyébként „nyelvi tükör – tükörfordítás” is), odbić. De nem rosszul alkalmazkodtak a „verés” szemantikájához – a „fényképezni” is jelenthet verést: Mušė patagrapijas Leipalingis. A Port retą muša Dusetosban, és különösen széles körben numušti 24.: Gerai pavyko jam tave n u m u š t i Simnas. Az útlevélhez le kell fényképeztetni magunkat Liškiava (továbbá Leipalingis, Švenčionys) LKŽ VIII 1970, numušti 10. ZnŽ II 2004. A DŽ 1972-ben a numušti 9. köznyelvi „lefényképezni” jelentésben is szerepelt (az atmušti viszont csak 3. „visszatükrözni” DŽ 1972, 1993, 2000). A Paveiksluoti jóval tágabb jelentésű, mint a paveikslas, az (at)mušti pedig, mint a meglehetősen szűk atmuša(s), és a legelterjedtebb a numušti. Nincs „nueėmos” vagy „nuojamos” egyáltalán 187 Terminológia | 2011 | 18, csak az „imti” „fényképezni, húzni” jelentésű alakja van (Salamiestis) LKŽ IV 1957, a „nuimti” I. 4. jelentése. „tervet, fényképet stb. készíteni” // visszaható : Kislányom, menj be a városba, és nu­si­mi­k (húzass le, fényképeztesd le magad) (Žagarė; továbbá Kuktiškės, Vyžuonos) LKŽ IV 1957 (a „tervet készíteni” jelentésben Raudonė, valamint az „imti” I. 5. jelentése: Matinykas planą jema Salamiestis). A „Nusiimti paveikslą, imstyti paveikslus” kifejezések („prie paveikslo” 2. LKŽ IX 1973) itt nincsenek megadva. Hozzáfűzendő a nuimdinėti „fényképezni” jelentésű alak is, DrskŽ 1988. Meglehetősen régi jelentéskölcsönzés: A fényképet már régen elküldtem volna, de nincs – nem tudok elutazni, hogy lefényképeztessem (1898) V. Kudir R II 1990 846. A LKŽ IV 1957 nem jelzi e fordítási jelentések átvételét, a tükörfordítás azonban becsúszik: [a képzelet] leveszi azoknak a tárgyaknak a portréit A. Mick LBP 1975 320. Aloyzas Vidugiris megjegyezte: nuimti 5. (tükörfordítás) „lefényképezni LzŽ 1985, de a ZtŽ 1998-ban – nem. E tükörfordítások legvalószínűbb forrásai a lengyel zdjęcie és zdjąć, zdejmować (feltehetőleg a német Aufnahme és aufnehmen nyomán), vö. továbbá az orosz снимок és снять, снимать. Sajnos a „fényképet venni” bekerült a DŽ 1954, 1972-be, holott a nuimti ilyen jelentése sem a DŽ 1972-ben, sem a DŽ 1993-ban nincs meg. 4. Fénykép. A meglehetősen korán megjelent és mindmáig meglehetősen elterjedt paveikslas 1nuotrauka 1-ből. A „fénykép képe” egyáltalán nem sokkal későbbi – az Aušra 1885-ös 277. számából. A LKŽ VIII 1970-ben ezt homonimaként teljesen indokoltan különítették el a nutraukti ige egyéb jelentéseitől (sőt a nutrūkti – 2nuotrauka 2. származékaitól is). A DŽ ezt nem teszi – 1. kép. „fénykép képe” DŽ 1954, 1972, 1993, 2000. A Nuotrauka és a (nu)traukti (már a Tėvynės sargo 1899. évi 7–8. számából) – kétségtelen tükörfordítások a németből. Abzug és abziehen. Ernst Fraenkelis, amikor a traukti szó etimológiájában felsorolja annak származékait, nem említi a nuotraukos (jokios!) kifejezést (Fraenkel 1955–1965), Wojciech Smoczyński a traukyti szócikkben a nuotrauką nemcsak az 1. jelentésben adja meg. „wyrwa; przerwa“, de akár 2. „kép, fénykép“ (Smoczyński) 2007). Némi litván szemantikai kapcsolat talán felfedezhető – traukti 7. // „megváltoztatni egy tárgy helyzetét más tárgyakhoz képest (közelebb vagy távolabb vinni)“: Vidd távolabb az úttól a házat (Rokiškis járás, Panemunis), 43. // „maga felé irányítani“: Úgy látszik, a villámhárító magához vonzza a tüzet (Seinai), talán inkább 36. „hasonlónak lenni (mihez)“: Szép, karcsú, magas – az apjára hasonlított (Miežiškiai), a mint két tojás, úgy hasonlít rá frazeologizmus – valakihez nagyon hasonlóról LKŽ XVI 1995. Ez az új traukti-szemantika ma nagyon elterjedt és változatos: traukti 50. „fényképezni, képet készíteni“: Mind elmentek útlevélképet készíteni, <…> (Daugai), az ištraukti is 28. „megszakítani, lefényképezni“: Muno kancája mint egy fényképről kivágva – olyan szép (Šatės), 188 J. Klimavičius | Terminus a terminushoz. VII megszakítani 34. „lefényképezni, fényképet készíteni“ (a legtöbb aukštaitis és a žemaitis egy részének nyelvjárásában): Az a férfi… lefényképezte annak (a lányának) a képét (Bartninkai). Lefényképeztettem magam (Taujėnai). <…> lefényképeztük a fényképeket (Salamiestis) LKŽ XVI 1995. DŽ 1954 traukti 18. „fényképet készíteni, fényképezni“: Szép látványt, fényképet készíteni, fényképezni, DŽ 1972 – Ő tud fényképezni, de lefényképezni 7. „lefényképezni”: Egy szép látvány megszakítása. Útlevelet kell lefényképezni. DŽ 1993 és 2000 semmi újat. Antanas Vireliūnas trauktuvas 19. (!) A „fényképezőgép” LKŽ XVI 1995 és a vaizdotrauka „fénykép” LKŽ XVII 1996 még litván megfelelőkként sem honosodtak meg. A nuotrauka, bár a fotográfiában nem rendszerszerű, de a „műhely” vagy „vállalat” jelentésétől már régen megszabadult szó, megmenti azt a megmaradt nem kívánatos kétértelműségtől is. Az utóbbi időben visszalépés tapasztalható – a nuotrauka szót gyakran fotografija váltja fel: fotografijų visuma NŽA 2005 5 199, fotografijų kiekybė ir kokybė Iq 2010 7 108. Megfontolatlanul az angol nyelvhez igazodnak: Kęstutis Stoškus. Vilnius. Az óváros f o t o g r á f i á i. – P h o t o g r a p h s of the Old Town (2004). Nem nehéz észrevenni, hogy az angol nyelv éppen hogy nem azonosítja őket: fotografija (és fotografavimas) – photography, míg nuotrauka – photograph. Más nyelvek hasonlóképpen különböztetnek, mint a litván: ném. Photographie és Aufnahme, Lichtbild (és dia), Abzug (a nyomdaiparban), lengy. fotografia és zdjęcie, or. фотография és снимок. Néha egészen ügyetlenül fogalmaznak: Fotografija iš Gdansko fotografijos galerijos NŽA 2007 8–9 375. Természetesen a nuotrauka továbbra is használatos, még igen tekintélyes szerzőknél is, például: „Más n u o t r a u k o s nem méltók a gyűjteményre” – állítja a mester (S. Žvirgždas) Vd 2011 5 53. A nuotrauka meglehetősen gyakran áll a fotografija mellett: fotografijų ciklas és nuotraukų ciklas NŽA 2006 3 73, Tomo Vyšniausko nuotrauka és Tomo Vyšniausko fotografija NŽA 2005 10 484 ir 485. Így keverik őket egy mondaton belül is: A kardiológus V. S. n u o t r a u k o s helyett az aneszteziológus V. J. f o t o g r a f i j a jelent meg Vd 2006 12 11. Ez meglehetősen iskolás, direkt és szükségtelen stilizálás. Előfordul azonban egészen sikertelen használat is: a fényképekben és fotográfiákban felbukkan a NŽA 2009 7 267 (Nerijus Šepetys). Vannak azonban olyanok is, akik jól érzik a fénykép szükségességét: A gazdag dokumentarista f o t o g r á f i á b a n a legmeggyőzőbbek az N és NN <…> f é n y k é p e k KB 2007 7 36. <…> ma a f o t o g r á f u s o k, úgy tűnik, nem vállalkoznak arra, hogy f é n y k é p e i k e n kidolgozzák a „nagy” témákat Iq 2011 4 110. A traukti egyértelműen alulmarad a nemzetközi fotografuoti igével szemben, de néha ez is szükséges, pl.: a fotog r á f u s még mindig l e f é n y k é p e z t e törzstársait NŽA 2007 10 504. Gyakoribb használata a fénykép helyzetét is erősítené. 189Terminologija | 2011 | 18 KÖVETKEZTETÉSEK A foto-, a fotográfia és a fénykép – mintha egy piramis lenne. Alsó része – két párhuzamos fejezet. Az első – a fotografikus jelentésű, fotoelemet tartalmazó összevonások – a teljes (hosszú) változatoknál gyakoribb és számosabb rövidítések révén feltárja a fényképezés sokrétegű változatosságát: ide tartozik a fényérzékenység és a különféle fototechnika fotóeszközökkel, a fényképezési tevékenység és annak eredményei, a fényképezés területei, fajtái (a fotográfiával és a fotogrammal együtt, amelyek egyébként nem egyértelmű jelentésűek), műfajai, valamint különféle terminusok, preterminusok és okazionalizmusok. A hosszú és rövid változatok (fotografijos aparatas és fotoaparatas) használatbeli versenyét, bár nem teljesen következetesen és általánosan (hasonló a más nyelvek megfelelőinek kettőssége is), a rövidek javára dönti el a nyelvhasználat. A hosszú változatok, bár ritkán nélkülözhetetlenek, inkább megmaradnak a műszaki terminológiában, kevésbé a fényképezésben, különösen annak nem műszaki részében és az egész kváziterminológiai használatban. A terminográfia számára mindkét változat megfelelő volna, általában a rövideknek adva elsőbbséget. Némelyiknek (fotodokumentika, fotožurnalistika, fotomenas) valószínűleg nem is volt hosszú változata, másoknak pedig (fotografika, fototipija, fototeka) nem is lehetett. A második fejezet különféle tudományok terminusait tartalmazza, amelyekben a fotoelem nem a fotografijos összevonása, hanem „fényt” jelent (fotosfera, fotosintezė, fotobiologija, fotochemija). E fejezetek terminusainak szemantikai különbsége szinte minden esetben világos, még némelyik kétértelműsége is érthető, időnként pedig elkülönülnek egymástól (jautrumas šviesai és fotojautrumas, šviesos technika és fototechnika). A fotoelektros, fotoelektronikos és fotochemijos jelentései szintén egyértelműen kikövetkeztethetők, de a „fotoelektrinis”, „fotoelektroninis”, „fotocheminis” jelentésű összevont rövidítések, amelyeknek fő eleme nem nyilvánvalóan a fotoelektros, fotoektronikos, fotochemijos szava (fotoelementas, fotoefektas, fotodaugintuvas, fotorelė; fotoemisija; fotosmogas), homályossá válnak (még a szakemberek számára is – vajon fotoelektrinis vagy fotoelektroninis). A fotoelektromos elem és effektus; fotoelektronikus eszközök (sokszorozó, dióda, relé), fotoelektron-emisszió; a fotokémiai szmog érthető. A nem ragozható szó – a levágott foto rövidítés nem ajánlott és nem is ajánlható. A piramis második része – a két fejezet teljes fényképezése – bár már 3 nélkül. „műhely” vagy „vállalat” (ez a fotóműterem), de még mindig legalább részben kétértelmű, a fényképészet pedig 2. és szinonimája is – valamint a (foto)fénykép. A fényképészet 1–2.-höz. két egymáshoz kapcsolódó függelék – a fénykép fotogramja (mindkettő többértelmű). Mivel a fényképezés is másféle, és a kameráké is (fotogrammetrikus), ezért van gravimetriai, topográfiai, geológiai stb. felvétel is – nem fényképészet, mert a vakító felvétellel kezdődött. Ezeknek a felvételeknek kettős a jelentésük – is 190 J. Klimavičius | Kifejezésről kifejezésre. VII „készítés” (orosz съёмка, nem снимок), és „eredmény”, csak néha különböztetik meg őket – mérnöki m é r é s és mérnöki f é n y k é p. A szakterületek közötti használatban pontos rendszerszerű terminus lenne a fotografikus fénykép is, nem pedig a fotófénykép (a topofénykép még meglehetősen ritka, a helyszín fényképe pedig már ritka), annál is kevésbé pusztán a fénykép, amely a fényképezés tevékenységéhez (nem a technikához) és a köznyelvben teljesen elegendő. A jogi fényképezés (talán szintén t. fénykép?) „a tényleges körülmények szöveges rögzítése fényképekkel vagy filmfelvétellel”. A fényképezés szemantikája tovább változik, bővül – ez már „fényképezési technikán alapuló tevékenység; „a fényképek, műfaji sokféleségük, műfajaik” és így tovább. A fényképezés litvánosításának története hosszú és széles körű: fotografija 1. – ez A. Baranauskas tükörfordítása, a šviesraštis, 2. – a paveikslas šviesraštis, paveikslas, atvaizdas, V. Pietaris pavaizdas szava, M. Valančius újalkotása, az ataduosmis, a ritka atmuša(s); fotografuoti – paveiksluoti, mušti, imti. A piramis felső része – a meggyökeresedett nuotrauka és (nu)traukti. A fénykép megmenti a fényképezést a nem kívánt kétértelműségtől. Az angol photograph-hoz való igazodás teljesen meggondolatlan, mivel az angol nyelvben éppen nincs kétértelműség: a fényképészet (és a fényképezés) – photography. Bár a traukti átadja helyét a nemzetközi fotografuoti szónak, a traukti szükséges, és erősíti a nuotrauka helyzetét. A komoly – enciklopédikus, jogi használatban a nuotrauka rendíthetetlenül meghonosodott. Nem szabad hagyni, hogy a litván fényképészeti iskola litván nuotrauka nélkül maradjon. ŠALTInIAI AETŽ 2010 – Aiškinamasiselektrotechnikosterminųžodynas. Vyriaus. red. S. Žebrauskas, Kaunas. Atg – Atgimimas (savaitraštis). A. Baran R II 1970 – Baranauskas A. Raštai 2, Vilnius. J. Basan MGKr 1997 – Basanavičius J. Manogyvenimokronikairnervųligos istorija.1851–1922m., Vilnius. Bt – Buitis (žurnalas). ChŽ 1997 – Chemijosterminųaiškinamasisžodynas. Ats. red. Z. Mačionis, Vilnius. ChŽ 2003 – Chemijosterminųaiškinamasisžodynas. Ats. red. Z. Mačionis, Vilnius. A. Čech JV 1961 – Čechovas A. Juodasisvienuolis. Vertė E. Viskanta, Vilnius. DrskŽ 1988 – Naktinienė G., Paulauskienė A., Vitkauskas V. Druskininkųtarmėsžodynas, Vilnius. DvŽ I 2005 – Dieveniškiųšnektosžodynas 1. Moksl. red. D. Mikulėnienė, K. Morkūnas, Vilnius. DŽ 1954 – Dabartinėslietuviųkalbosžodynas, Vilnius. DŽ 1972 – Dabartinėslietuviųkalbosžodynas, Vilnius. DŽ 1993 – Dabartinėslietuviųkalbosžodynas, Vilnius. DŽ 2000 – Dabartinėslietuviųkalbosžodynas, Vilnius. EncKompŽ 2005 – Dagienė V., Grigas G., Jevsikova T. Enciklopediniskompiuterijosžodynas, Vilnius. FTŽ 1979 – Fizikosterminųžodynas. Red. P. Brazdžiūnas, Vilnius. FTŽ 2007 – Palenskis V., Valiukėnas V., Žalkauskas V., Žilinskas P. J. Fizikosterminųžodynas, Vilnius. GKr – Gimtasiskraštas (savaitraštis). A. Gric VN 1969 – Gricius A. Vyrai,nesijuokit!, Vilnius