Terminas prie termino. VII

Terminustól terminusig. VII JONAS KLIMAVIČIUS TÖBBJELENTÉSŰ NEMZETKÖZI foto- ÉS fotográfia, MAGYAR fénykép A cikk legfontosabb tárgya a fotográfia terminológiája. A fényhez fűződő természetes kapcsolatai azonban arra késztetnek, hogy visszatekintsünk és oldalra is kitekintsünk. A fotográfia (technika), valamint a fényképezés, ezek módszereinek technikája és története csak annyiban kerül szóba, amennyiben fontos a szóban forgó szavak – a szaknyelvi (terminusok) és köznyelvi szavak – poliszémiájának és szinonímiájának, illetve ezek megszüntetése (legalábbis csökkentése) érdekében végzett szabványosításának és kodifikációjának múltja és jelene szempontjából. Az általános tájékozódás kedvéért meg kell említeni a fotográfia technikai típusait: ultraibolya és infravörös fotográfia, röntgenfelvétel, elektrofotográfia (az elektrografikus eljárások számos fajtája közül a leggyakoribb), digitális fotográfia; a fényképezett tárgy alapján kiemelhető az asztrofotográfia és légifényképezés (a földfelszín egy részéről) VLE VI 2004. Már a legelején fontos hangsúlyozni a fényképet. 1822. július 19-én Joseph Nicéphore Niépce francia tudós elkészítette a világ első fényképét Sav su TV 2006 28 13. Tudományosan pontosabban: 1826-ban [a 19. század 3. évtizedében, VLE VI 2004] a francia J. Niépce (J. Niepce) fényérzékeny aszfalttal bevont cinklemezre rögzített egy képet – ez volt az első fénykép (heliográfia; az expozíció nem kevesebb mint 8 órán át tartott) TechEnc I 2000 624. A modern fotográfia megjelenésének dátuma 1839. január 7.; a neve akkor még daguerrotípia volt. Egyébként Vilniusban 1840-ben „Franciaországból hozott dagerrotípust mutattak be”, 1843-ban pedig „dagerrotípia-stúdiót nyitottak” VLE VI 2004. Miután a fénykép terminust rögzítettük a mai – mind a komoly enciklopédikus, mind a népszerű – használatban, hozzátehetjük a hivatalos, jogi-törvényi alkalmazást is: A Litván Köztársaság Polgári Törvénykönyve a képmáshoz való jogot is rögzíti. Természetes személy fényképe (annak része), portréja vagy más képmása csak az illető beleegyezésével sokszorosítható, értékesíthető, bemutatható, nyomtatható ki, és maga a személy is csak beleegyezésével fényképezhető le Sav su TV 2007 42 7. Tehát fotográfia, de fénykép. Miért? A fotográfia a foto- előtaggal kezdődik. 166 J. Klimavičius | Terminas prie termino. VII 1. A foto- elem és a foto. rövidítés A fényképezés kialakulásának, elterjedésének és változatossá válásának éveiben a foto- elem, amely bővelkedik a f o t o g r á f i a i jelentésű összevont rövidítésekben, széles körben feltárja ezt a sokrétű változatosságot (ezért célszerűbb ezzel kezdeni). Alapja a f o t o j a u t r u m a s T 1973 265 2, ezen alapul: f o t o t e c h n i k a Bt 1969 2 9, T 1973 196 4 (3x), TMtr 1973 10 15, KB 1973 11 48, fototechnikas M 1971 5 26, T 1974 7 2, fotoįmonė / fotografijos įmonė M ir G 1975 8 55, fotoįrengimas Bt 1969 2 9, fotoįrenginys T 1973 204 3, fotoįranga LA 1996 63 3, fotomašina (e diagram több száz reprodukcióját készíti és kicsinyíti le) KV 1982 15 14, fotoautomatas (azonnal kiadja a fényképeket) T 1980 219 3, foto automatas Bt 1970 4 24, fotodidintuvas Bt 1969 9 24, M ir G 1970 8 19, fotošviestuvas Bt 1969 2 9 (3x), T 1973 201 4 (2x), fotolempa M 1971 7 41, fotoblicas VN 1973 294 2 (2x), fotooptika M ir G 1975 8 55, fotoobjektyvas M ir G 1969 11 54, foto objektyvas KB 1969 10 32, fot kamera M ir G 1970 8 8, foto aparatas T 1970 11 23, fotoaparatas T 1976 219 3, fotoeksponometras M 1970 11 23, fotoautoinspektorius (– egy bizonyos készülék, amely lefényképezi a gépkocsit, rögzíti annak sebességét, valamint azt a napot, órát és percet, amikor túllépte a megengedett sebességet) Šv 1973 17 17, fotoin­spektorius M ir T 1973 11 47, fotosekcija (a fotószolgálat számára; maga a fényképezőgép, a vezérlőpult stb. tartozik hozzá) T 1976 219 3, foto robotas KV 1970 41 11, fotorobotas „szóbeli portré, amelyet fotómontázs útján, a szemtanú elbeszélése alapján állítanak össze; <...>“ TŽŽ 2001 (orosz фоторобот 1. „különböző személyek fényképeinek részleteiből összeállított kompozit fényképportré készítésére szolgáló eszköz“, 2. „az ilyen eszközzel készített fényképportré“ СИС 2005), fotofinišas („a befutó sportolókat rögzítő fényképező vagy videomagnó-készülék“ TŽŽ 2001) Sp 1972 35 1: f o t o r e i k m e n y s M 1970 1 16, N 1971 9 56, T 1976 102 4, fotoprekės M 1970 7 8, T 1973 256 4 (2x), foto prekės T 1973 72 3, fotokrepšys M 1970 4 8, fotomedžiaga TMkt 1970 27 4, L ir M 1970 29 10, Šv 1972 2 5 // fotografijos medžiaga Šv 1973 23 22 / fotomedžiaga Šv 1973 23 23 (2x), fotofilmas M ir G 1970 3 38, foto juosta KB 1971 1 61, M ir G 1972 12 34, T 1973 132 3, M 1973 11 37 (foto plėvelė FTŽ 2007!), fotoplokštelė M ir G 1970 5 11, 10 24, fotoaudinys M ir T 1973 11 11, fotostiklas Prg 1975 6 132, fotokasetė T 1976 228 1, fotopopierius M ir G 1970 8 17, foto popierius M ir G 1970 1 29, M 1972 11 19, fotochemikalai N 1971 9 56, fotolaboratorija L ir M 1970 8 15, TMtr 1973 10 15, fotoateljė L ir M Terminologija | 2011 | 18 167 1970 11 6, KB 1971 11 37, fotoatelje T 1972 280 4 / fotografijos ateljė TMtr 1973 10 15. Valami rendkívüli bukkant fel a múltból, például az 1888-as fényképezőgép egy sporttriciklin – Fototriciklas N 1974 1 57. További ilyen modern technikai hibridek: fototeletaipas Šv 1973 21 2, fototelevizija T 1973 15 1, M ir G 1983 1 36 („űrhajórendszer égitestek (...) fényképezésére, a film automatikus feldolgozására, valamint az elkészült képek televíziós csatornán a Földre továbbítására” TechEnc I 2000), fotoheliografas „a Nap fényképezésére szolgáló csillagászati műszer” TŽŽ 1936, „a Nap fényképezésére szolgáló teleszkóp” TŽŽ 2001, fototransformatorius „légi felvételek korrigálására szolgáló optikai-mechanikai műszer” TechEnc I 2000, fototeodolit (fényképezőgép és <...> teodolit szintézise) KB 1980 7 36, valamint KV 1971 36 15 (2x); fényképek összehasonlításának (fotóillesztésnek) módszerei M ir G 5 28, fotoapplikáció: fénykép és koponya összehasonlítása LA 1992 53 9. Említésre méltó a fotó ofszetnyomtatás KB 1971 1 53, az elektronikus fényszedőgép T 1973 216 4, a fényszedő automaták T 1975 131 2, a fényszedő üzem L ir M 1980 7 9, valamint a meghonosodott fotografikus szövegszedés, fényszedés (nem fényképez, hanem a képet fényérzékeny anyagra vetíti) TechEnc I 2000. Nuo fototechnikos prie veiksmo – fotofiksacija L ir M 1972 2 2, 1978 5 3, 1983 23 5, fotoveikla L ir M 1980 46 8, fotoprocesas Vd 2005 29 57, foto seansas N 1971 12 53, foto sesija Vd 2006 14 22 ir rezultatų – fotoprodukcija L ir M 1980 46 8, fotod arba M 1970 1 17 (2x), Šv 1973 3 22 (2x), T 1973 250 4, fotokūrinys L ir M 1970 11 6, fotokūryba LA 1996 64 15, fot kadras L ir M 1970 35 12, 1971 43 11, JG 1973 1 31, fotoatvaizdas T 1972 197 1, foto vaizdas Prg 1970 3 154, 1974 84 4, foto vaizdelis L ir M 1981 45 15, fotolakštas T 1982 1 4, 1983 83 4, foto paveikslas KB 1973 11 48, fotoportretas Bt 1970 5 7, 23, KV 1970 41 11, foto nuotrauka NKn 1969 10 14, KB 1971 8 41. Pasireiškia fotomanija LA 1995 136 29, foto medžioklė MG 1970 9 18 / fotomedžioklė MG 1970 11 8, 1974 1 12, fotomedžiotojas M 1970 7 42, MG 1978 8 36, fotošautuvas JG 1981 8 16, fotoaparatas snaiperis / fotosnaiperis KV 1978 31 15, fotogaudy nės (: ieškojo įdomių tipų) L ir M 1970 20 14. A fényképezésnek különböző területei vannak: sajtófotózás IQ 2010 7 114, riport- és dokumentarista fényképezés, alkalmazott – műszaki, anatómiai, reklámfényképezés L ir M 1982 28 16. „1958-ban megalakult az Újságíró-szövetség fotózási szekciója, 1969-ben pedig a Fotóművészeti Egyesület” (TLE III 1987), bár már létezett a Litván Fotóamatőrök Szövetsége (1933–1940), amely „külföldön népszerűsítette a litván fotóművészetet” (az 1937-es párizsi világkiállításon a litván 168 J. Klimavičius | Terminas prie termino. VII befér? rinkinys įvertintas aukso medaliu) VLE XIII 2008, o Vilniaus universitete buvusi įsteigta Meninės fotografijos katedra NŽA 2007 11–12 537, Janas Bulhakas tuo metu „dėstė m e n i n ė s f o t o g r a f i j o s pagrindus“ (TLE III 1987). Iš karto plito ir prigijo foto menas KB 1969 10 28 (2x), fotomenas L ir M 1970 2 10, KB 1970 1 74 (net ir foto dailė / fotodailė ir fotoplastika ten pat 69), Prg 1970 3 153, fotomenininkas KB 1969 10 32, 1970 1 69, 75, T 1970 8 4, 39 2 (2x), respublikinė fotomeno draugija T 1970 37 1, fotomeno draugija T 1970 39 2. Nors kurį laiką šiek tiek vartotas ir foto meistras KB 1969 10 29, greta foto meno KB 1974 3 9 ir fotomenininko ten pat 9 (8x), 13 (3x) – ir foto meistras ten pat 9, bet greitai aiškėjo, kad pastarasis tinka visoms fotografijos sritims (Baigusieji šį skyrių įsilies į gausų foto meistrų būrį, dirbantį buitinėje, reportažinėje bei kitose foto srityse M 1970 6 45), o meno teoretikas ir kritikas Anri Vartanovas tiesiai pareiškė: „<...> fotomeno sąvoką reikia kaip nors atriboti nuo fotomeistriškumo, fotoamato, fotoprofesionalizmo“ (Prg 1970 3 153). Jis tada pavartojo ir terminus f o t o e s t e t i k a ten pat, fotožurnalistika ten pat 155, taip pat – lietuvių f o t o m o k y k l a ten pat 163. Vėliau fiksuota f o t o t e o r i j a GKr 1987 41 4, fotokritika T 1974 7 2, 1979 4 15, fotokritikas L ir M 1978 32 12, KmT 1988 212 4, fotoprincipas L ir M 1982 39 9. „J. Bulhakas ketvirtame dešimtmetyje jau buvo suformulavęs savo fotografikos estetines koncepcijas“ (V. Juod BB 1971 25) „fotografijos technikos ir estetikos“ knygoje (lenkų kalba) Fotografika. Meninės fotografijos apybraiža (TLE III 1987). Bet ši f o t o g r a f i k o s reikšmė – 3. „20 a. 1 pusėje Lietuvoje ir Lenkijoje vartotas m e n i n ė s f o t o g r a f i j o s sininimas“ VLE VI 2004 – lietuvių kalboje neprigijo (neaiški ir 2. „fotografijos technika sukurti d a i l ė s kūriniai“ VLE VI 2004), dabartinė fotografika KB 1969 10 32, „fotografika“ KB 1970 6 52 yra „g r a f i n i o v a i z d o fotografija“, 1. „g r a f i n i o d i z a i n o technika, jungianti meninės fotografijos ir grafikos elementus“ VLE VI 2004 (nors: „Terminas dar vartojamas kompiuterine technika apdorotoms fotografijoms a p i b ū d i n t i“), o tokios grafinės nuotraukos kartais pavadinamos žodžiu „fotograma“ KB 1970 6 52, nors jo reikšmės nenusistovėjusios, įvairios: fotograma 2. fiz. techn. „įvairių dydžių laikinio kitimo fot. užrašas“ TŽŽ 2001, fotograma „nuotrauka ant stiklo“ KV 1971 38 15, Jono Meko sukurtos fotogramos, t. y. išryškinti ir padidinti kino kadrai [,] perkelti ant fotopopieriaus LA 1996 63 21, nuo pat fotografijos atsiradimo žinomas, bet tik 1922 m. fotograma įvardytas „abstraktaus arba beveik abstraktaus fot. vaizdo k ū r i m a s be fotoaparato, apšviečiant daiktus, išdėliotus ant šviesai jautraus popieriaus Terminologija | 2011 | 18 169 (más néven rajográf – e technika meghonosítójának vezetékneve alapján – M. Ray); az így létrehozott alkotás” VLE VI 2004 (már TŽŽ 2001: fotogram 1.); még egy televíziós műsor is: „A valóság fotogramjai” KV 1983 43 6. Ide sorolható a fotokompozíció VN 1969 305 1, TMtr 1978 5 P3, GKr 1981 35 6, a fotóképriport KV 1982 31 15, T 1983 83 4, a fotómozaik M 1969 11 48, a fotómontázs Prg 1970 2 179, GKr 1970 37 7, T 1971 300 4, a fotókollázs Prg 1970 3 154, L ir M 1980 46 8, 1981 51 6, KB 1984 5 68; a fotóillusztráció Prg 1970 1 167, N 1972 2 43, T 1972 72 2, a fotóreprodukció Šv 1972 8 13, VN 1983 82 3, a fotófametszet – „fába metszett grafika, amely úgy készül, hogy az ábrát fotográfiai eljárással a deszka felületére viszik át, majd kimetszik” TŽŽ 2001 (már TŽŽ 1936-ban is), a fotolitográfia „fényképek átvitele a kliséről litográfiai kőre, majd litográfiai eljárással történő nyomtatása” TŽŽ 1936, „litográfia fénykép felhasználásával (a rajz litográfiai kőre való átviteléhez)” TŽŽ 1969, a fotokerámia („fényképi képek kiégetése üvegbe, zománcba” TŽŽ 1936) JG 1972 5 6, a fotórajz KnT 1970 76 5, a fotoszobrászat („a fényképészet alkalmazása a szobrászatban; fénykép alapján történő mintázás” TŽŽ 1936) KB 1984 5 68, a fotó-freskó Šv 1972 14 29, a fotópanó T 1980 209 4. Itt említhető a posztmodern fotórealizmus, szinonimái: hiperrealizmus, szuperrealizmus (: „Fényképek vagy diaképek alapján festenek (a felnagyított képeket vászonra vetítik), precízen utánozva a fotográfiai kép jellemzőit: élesség (...), minden részlet egyenletes rögzítése, kivágás”) VLE VI 2004. A szovjet korszakot is negatív módon jellemzi a fotórealizmus (a szocialista realizmus ellentétét és az egész szovjet képzőművészetet szívesen nevezik „fotórealizmusnak”) J. Smul LKn 1962 226. A fotografizmus („a valóság minél pontosabb, fényképszerű ábrázolására való törekvés a műalkotásban” TŽŽ 2001) szintén csupán meghatározatlan leírás. A fényképészet e válfajainak sok, eltérő gyakoriságú és különböző értékű szava van – terminusai, talán terminusjelöltjei, preterminusai –, képszerű vagy csupán mesterkélt, különös alkalmi szóalkotásai: fotótény VN 1981 230 3, Fotótény (rovatcím) VN 1984 114 3, fotókrónika T 1969 283 6, fotódokumentum-jellegű Prg 1970 3 151, GKr 1987 41 4, fotódokumentarista VN 1973 246 4, fotódokumentika N 1976 10 40, fotódokumentumszerűség L ir M 1980 46 8, fotóinformáció T 1969 283 6, 1972 290 4 (2x), VN 1973 203 2, KnT 1974 47 2, fotóinformációs és fotópropaganda-központ T 1970 132 1, fotóújság VN 1973 203 2, fotónapló MG 1973 4 16, L ir M 1981 35 10, fotóújság N 1971 8 39, GKr 1987 41 5, fotózsurnalizmus Prg 1970 3 155, GKr 1987 41 4, ŽŽ 1998 9 5, fotóriporter KV 1970 1 1, 170 J. Klimavičius | Terminas prie termino. VII T 1970 8 1, N 1971 7 23, fotópublicisztika GKr 1970 13 8, T 1972 45 1, L ir M 1980 46 8, fotópublicista N 1971 8 41, fotóriport KB 1969 10 28 (3x), fotóriporter KB 1969 10 28, fotó tudósító T 1969 272 1, fotóküldött M 1973 11 14, fotókommentátor L ir M 1972 22 12, fotópublikáció L ir M 1982 28 16, fotóhírek L ir M 1972 39 15, fotópanoráma T 1970 169 3, 185 3, JG 1970 10 28, fotóhangsúlyok L ir M 1979 14 11, Fotóvisszhangok (cím) KmT 1988 184 3, fotóreklám T 1974 71 4; fotóesszé T 1970 8 1, M 1970 5 24, 1971 2 2, KV 1978 49 16, L ir M 1979 15 11, fotóregény L ir M 1972 23 5, 1975 28 14, 1978 6 15, 1979 15 11, fotonovella T 1970 150 4, L ir M 1979 15 11, fotóelbeszélés GKr 1972 18 6, T 1973 193 4, M 1981 2 23, fotóképregény N 1971 1 42, fotóvers L ir M 1979 15 11, KB 1979 6 75 (Van ilyen műfaj. Csak nagyon ritka. – Virgilijus Juodakis), fotószvit T 1982 227 4, „Fotoszimfónia” T 1971 214 3, Alg. Kunčiaus fotószekvenciája KB 1979 7 43, fotósorozat „Lietuva iš paukščio skrydžio“ T 1980 184 4; fotóplakát L ir M 1971 10 1, JG 1983 4 17, fotóplakát KB 1974 2 11, fotóvíziók Atg 1991 32 7, fotóbenyomások GKr 1973 2 5; Fotókaleidoszkóp (rovatcím) VN 1970 35 4, 1972 273 3, 1978 273 3, fotó-találós kérdés M 1971 9 48, 11 48, fotómosoly KV 1979 36 6, fotótréfa T 1970 29 4, L ir M 1977 50 16, fotótrükk L ir M 1974 1 14 (2x), fotórejtvény KmT 1986 133 3, fotórebusz ŠL 1970 9 4, fotóreplika VN 1970 141 2, ŠL 1987 20 23, fotóhumor N 1985 8 4, fotókarikatúra L ir M 1970 43 14, fotókarikaturista ugyanott, fotóhazugság GKr 1987 41 4. A fényképészet népszerűségéről és elterjedéséről is számos példa tanúskodik: fotóügynökség T 1971 238 4, 239 3, GKr 1971 42 8, N 1974 9 54, fotórészleg Šv 1972 4 2, GKr 1973 2 5 (2x), fotórészleg T 1970 81 1, JG 1972 1 27, fotószekció M 1969 10 17, GKr 1970 45 8, T 1974 7 2, fotóklub T 1969 262 2, 1970 8 4 (2x), 1974 7 2, fotóklub T 1970 8 4, fotócsoport N 1981 4 32, fotószakkör N 1970 3 18, T 1973 205 4, 218 4, 286 4, 1974 7 2, fotószakkör KV 1972 16 2, fotószervezet NŽA 2007 11–12 537, amatőr fotós TMkt 1972 48 4, amatőr fotós GKr 1973 6 6, fotós fiatalok KB 1985 8 75, fotószolgáltatások Bt 1982 6 4, fotóigények L ir M 1983 30 14, fényképészmesterség TMtr 1977 7 P1, fényképész M 1971 5 26, fotólaboráns GKr 1987 41 5, fotóportréfestőnő Šv 1978 19 30, fotómodell N 1971 10 47, L ir M 1972 13 13, fotómodell N 1971 1 42, 6 46, Šv 1979 14 30, LA 1993 3 12, fotómanöken KmT 1987 229 4, fotómodell N 1974 7 57, fotóarc GKr 1971 37 6; fotókiállítás T 1973 193 4, fotókiállítás- Terminologija | 2011 | 18 171 da KB 1972 10 38, fotoparodėlė L ir M 1972 19 12, fotoekspozicija L ir M 1971 10 15, Prg 1971 5 178, 1972 3 182, T 1973 193 4, GKr 1976 7 8, fotokampelis L ir M 1972 19 12, fotobienalė VN 1980 181 4, fotoforumas „f. kiállítás” Prg 1970 3 153, T 1978 94 4, „Foto fórum” kiállítás GKr 1970 1 8, fotovernissage Prg 1970 3 165, fotófesztivál LŽ 2008 110 9, fotószalon T 1970 165 2 (4x), L ir M 1978 32 12, fotógaléria N 1976 10 40, L ir M 1978 32 12, 1980 35 15 (és fotógaléria Prg 1970 3 153, L ir M 1973 24 14), fotómúzeum L ir M 1973 21 10, N 1976 10 40, KB 1980 3 77, fotóarchívum KB 1970 1 69, L ir M 1972 3 12, 1973 42 12, N 1974 9 54, fotókönyvtár M 1969 11 48, fotóvitrin Bt 1970 4 22, Sp 1970 126 1, JG 1971 7 23, TMtr 1973 2 P 2, 4 P6, 9 P 16, fotóstand T 1969 302 4, 1972 79 1, L ir M 1973 18 14, Šv 1973 14 12 (2x), fotópályázat T 1970 8 1 (2x), L ir M 1971 50 2, KB 1972 2 77 (nx), T 1978 223 4; fotókönyv L ir M 1979 4 15 (és „fénymásolható könyv” V. Urb B ir M 1974 120), gyermek-fotókönyvecske L ir M 1977 1 3, fotóalmanach L ir M 1971 43 11, KB 1973 1 67, fotóalbum Sp 1970 104 4, KB 1974 1 49, fotókrónika L ir M 1974 12 2, fotókrónikás T 1978 169 4, fotóantológia Prg 1970 3 153, 154, fotókincs L ir M 1974 48 2, fotóvignetta KV 1983 38 14, fotóképeslap GKr 1969 51 4, fotólevelezőlap T 1974 7 2, fotótérkép GKr 1975 11 2, Fotóatlasz (rovat) VN 1977 150 3, 1982 257 3, fotóherbárium L ir M 1973 40 11, fotóemléktárgy Šv 1972 1 20, fotóetűd Sp 1970 3 1. Nevertėtų praleisti ir didžiausios nepaprastybės – fotosofijos. 2010 m. rugpjūčio 19 – rugsėjo 4 d. vyko tarptautinio fotografijų konkurso laureatų paroda fotosofija. Aiškinta, kad parodos pavadinimas – pasiskolinta filosofo Arvydo Šliogerio „nukalta“ „fotosofijos“ sąvoka. Lietuviškai ji reikštų „šviesos išmintis“ ir, regis, vargu ar galėtų apibrėžti konkrečią parodos koncepciją, jungiančią skirtingus darbus IQ 2010 7 108. Dalykas yra bent 15 metų ankstesnis ir gal kiek kitoks: Tarp 80 dalyvių – muziejininkai, fotomenininkai, kritikai, istorikai, restauratoriai, paminklosaugos specialistai, net fotofilosofai LA 1995 108 17. Ir tai dar ne viskas – jau yra buvusi KTU FOTO studijos nario Raimundo Tuminausko fotografijų paroda Šizografija, kurioje eksponuojami darbai, anot meno kritikų, tai tarsi vizijos minimalizmo stiliumi StA 2009 12 5. O ką dar gali sumanyti nuobodulio estetikos menininkai? Némely kifejezést más nyelvekből vettek át, de nem honosítottak meg – idegen nyelvű, zsargonszerű maradt: Fényképezni a csúcstalálkozó résztvevőit, <...>. Újságírói zsargonban ezt 172 J. Klimavičius | Terminas prie termino. VII fotoopnak nevezik (az angol photo opportunity rövidítése) LA 2000 6 6 (opportunity – kedvező alkalom). E kissé értékelt, rendszerezett leltár lezárásaként két dolgot kell elmondani. A foto- elem ingadozó írásmódját meglehetősen korán észrevették és rendezték (Drotvinas 1963: 49–50), és bár nem olyan gyorsan, a különírás – foto – szinte teljesen eltűnt. A rövidített formák kérdését a gyakori használat is eldönti, még ha más nyelvek megfelelőinek használata nem is teljesen következetes, és nem is mindig azonos módon irányadó; a rövidség, vagyis a takarékosság okán mégis következetlenül, de feltartóztathatatlanul a rövid formák javára billen a mérleg. Talán a legjellemzőbb példák: fényképezőgép, fotókamera, fotóobjektív, fotónyomtató, fénykép, fotóművészet,... Ezek egyáltalán nem újak – fotóobjektív TŽŽ 1936, fotókamera (1934) A. Gric VN 1989 342. Fényképezőgép DŽ 1954-ben és 1972-ben, később pedig kiegészült a hosszú (nem mondanám teljes) változattal, a fotográfiai készülék DŽ 1993-ban és 2000-ben, de ez nem változtat a változatok jelentőségén – fényképezőgép, fotográfiai készülék TechEnc I 2000, VLE VI 2004. Fotóvaku „fotózás közben felvillanó impulzusfényű lámpa” DŽ 1993-ban és 2000-ben nem kapott hosszabb változatot (a fotóvaku mellett a fotóvillanás is szerepel FTŽ 1979, fotóvillanás – фотоспышка LRKŽ 1988, фотоспышка – 1. фотoblyksnis, 2. (lámpa) fotóvaku RLIKŽ IV 1985), és egyértelmű nélküle, sőt a foto- – vaku, fotóvaku forma nélkül is: „a fényképezett kép rövid megvilágítására szolgáló impulzus-fényforrás” TechEnc I 2000. Ide sorolhatók a fotókamera és légifényképező kamera, légifényképező készülék kifejezések, valamint a fotólaboratórium is TechEnc I 2000. Ugyanakkor itt van a fotográfiai objektív, fotográfiai anyagok, fotográfiai film, fotográfiai lemez, fotográfiai emulzió, fotográfiai papír, fotográfiai nyomtató TechEnc I 2000, bár léteznek rövidített alakok is, például a fotoemulzió – „fotográfiai emulzió – <...>” TŽŽ 2001. Az előforduló következetlenségek – fotográfiai montázs TechEnc I 2000, de fotómontázs TŽŽ 2001, és így tovább – nem fogalmi jellegűek. A hosszú változatok használata továbbra is meglehetősen fakultatív – megválasztásukat (ha tudatosan választják őket) némileg befolyásolhatja a hivatalosság, bizonyos * Ezt elegendő meggyőzően bizonyítja két példa a sok közül: fotókamera – photographic camera – caméra photographique – photographische Kamera – фотографическая камера és fotóobjektív – photographic objective, camera objective, photographic lens – objectif photographique – Photoobjektiv, photographisches Objektiv; fotófilm – photofilm, photographic film – pellicule photographique, film photographique – Photofilm, photographischer Film – фотопленка, фотографическая пленка, fotólemez – photographic plate, photoplate – plaque photographique – Photoplate – фотопластинка és fotópapír – developing paper, photographic paper – paper photographique – photographisches Paper – фотобумага FTŽ 2007. Terminologija | 2011 | 18 1 7 3 az ünnepélyesség vagy a fényképezés jelentőségének hangsúlyozására irányuló szándék motívumai, semmiképpen sem pedig tudományos törekvés – az egyértelműségre, pontosságra való törekvés, hiszen az egyértelműséget önmagában is biztosítja a használat. Némelyik – fotodokumentika, fotožurnalistika, fotoforumas,... – talán nem is rendelkezett hosszú változattal, csak összevont rövidítésre emlékeztet. Egy-két ilyen – fotografika, fototipija 1. „fényérzékeny üveglemezekről történő nyomtatási eljárás, amelyeken a képet fényképészeti úton rögzítették”; 2. „ilyen lemezről készült nyomat” TŽŽ 1936, „tonális eredetik reprodukálására szolgáló, fotomechanikus, raszter nélküli síknyomtatási eljárás” TechEnc I 2000, fototeka „fényképek vagy negatívok rendszerezett gyűjteménye” TŽŽ 2001 – nem is lehetett hosszabb változata (nem pedig „fényképek vagy fényképezés könyv t á r a”!). A hosszú (nem mindig helyes azt mondani: teljes) változatok – összetételek és összevont rövidítéseik – lehetséges és lehetetlen formákra való felosztása még a terminológiában, a tudományos stílusban is csak részleges lehet. Az ilyen megkülönböztetés lehetséges indoka, hogy a foto- elemnek van egy másik jelentése is: „fény” (sőt ez az elsődleges); mindazonáltal nem lehet döntő – éppen ennek a szócsaládnak a sajátossága, hogy szinte kivétel nélkül terminusok, nem pedig összevont rövidítések: fotosfera „a Nap fényt és hőt kibocsátó felszíne” TŽŽ 1936, fotoenergija MksIL 2010 10 4, fotometras 1. a fizikában: „a fényintenzitás mérésére szolgáló műszer”; 2. a csillagászatban: „a csillagok fényességének meghatározására szolgáló műszer” TŽŽ 1936, „a fotometriai mennyiségek – a fénysűrűség, a fényerősség, a fényáram és a megvilágítás – mérőműszere” AETŽ 2010, fotoopsija „a nem létező fény szubjektív érzékelése” M ir G 1984 7 25, fotosintezis „szerves vegyületek (klorofill) képződése növényekben szervetlen anyagokból fény hatására” TŽŽ 1936, fotosintezė „szacharidok képződése növényekben CO2 és H2O-ból a fényenergia hatására” ChŽ 1997, „szerves vegyületek képződése szervetlen anyagokból növényekben és egyes baktériumokban, fényenergia hatására” ChŽ 2003, fotoperiodizmas „a nappalok és éjszakák hosszának (a fény és sötétség periodikus váltakozásának) hatása a növények növekedésére” TŽŽ 1936, fototropizmas „a növény részeinek egyoldalú fény által kiváltott mozgása a fényforrás felé, attól elfelé vagy <...>” TŽŽ 2001, fototaksis „a fény által kiváltott taxis (a fényforrás felé vagy attól elfelé irányuló mozgás)” TŽŽ 2001, fotomorfozė „a növény alakjának fény által kiváltott megváltozása” TŽŽ 2001, fotokinezė „az állatok fényingerek által kiváltott aktív mozgása” TŽŽ 2001, fotorecepcija „a szervezetre ható fényingerek energiájának felvétele és idegi impulzussá alakítása” TŽŽ 2001, fotoreceptorius M ir G 1971 11 14, fotobiologija „a biológia azon területe, amely az organizmus ultraibolya vagy infravörös sugárzásnak való kitételekor végbemenő folyamatokat (fotoszintézis, fotoperiodizmus, fototaxis stb.) vizsgálja” VLE VI 2004, fotoimtuvas M ir G 1973 174 J. Klimavičius | Terminas prie termino. VII 11 56, FTŽ 1979 és 2007, fotoprimtuvas M ir G 1970 9 57, 1971 9 9, fotoliniuotė (harminc fényérzékeny elem egy sorba rendezve) T 1978 91 2, fotochemija „a fény által kiváltott kémiai jelenségeket vizsgáló tudomány” ChŽ 1997, fotooksidacija, fotoredukcija és fotopolimerizacija ChŽ 1997, rendkívüli fotoliuminescencija (lat. lumen, luminis – „fény”!) „az anyag önálló ragyogása azt követően, hogy megvilágították” TŽŽ 1936, „látható vagy ultraibolya fény által kiváltott lumineszcencia” (liuminescencija „nem hőenergia-forrás által kiváltott ragyogás”) ChŽ 1997, arcfotó-megújító eljárás (intenzív fényimpulzus-technológiával végzik) Sav su TV 2007 49 11, fotoakusztikus jelenség „akusztikus (hang)hullámok keletkezése egy közegben az optikai sugárzás hatására” TechEnc I 200. A két csoport – a „fényképezés” és a „fény” – terminusainak szemantikai különbsége szinte kivétel nélkül világos és nyilvánvaló (ugyan ki gondolná, hogy a fototerapija „fényképészeti gyógyítás” lenne?). Létezik néhány kétértelmű terminus, jelentéseik azonban természetüknél fogva összefüggnek, és ez az összefüggés könnyen érthető, például: fotojautrumas ↑ jautrumas šviesai 1. „az anyag azon képessége, hogy az elektromágneses sugárzás spektrumának egy részét elnyelje”; 2. fotojautrumas – „a fényképészeti anyag jellemzője, amely lehetővé teszi az expozíció megválasztását” ChŽ 1997, fototechnika 1. „a megvilágítás művészete és tudománya”, 2. „a fénykép készítésének technikája” TŽŽ 1936. Emellett itt már megtörtént a jelentések elkülönülése – jautrumas šviesai ir fotojautrumas (bár a használat még nem következetes – fotosluoksnis – „fényérzékeny réteg” – фотослой – photosensitive layer, photolayer ChŽ 1997), fototechnika ir šviesos technika „a tudomány és a technika azon ága, amely az optikai sugárzás létrehozásának és gyakorlati felhasználásának módszereit foglalja magában” TechEnc IV 2010. A „fény” jelentésű szavak jelentős csoportját alkotja a fotoelektra „elektromágneses sugárzás hatására az anyagokban fellépő elektromos jelenségek” AETŽ 2010, valamint a fotoelektrinis ar fotovoltinis reiškinys AETŽ 2010. Az összevont rövidítések, amelyeknek a fő (második) tagja egyértelműen ismert elektromosságtani terminus, érthetők és egyértelműek – fotosrovė, fotoįtampa, fotovarža, fotovaržas / rezistorius, fotopotencialas, fotoindukcija, fotožadinimas, fotolaidumas, fotolaidininkas FTŽ 1979, fotopuslaidininkis LA 1996 220 24, fotopuslaidininkinis popierius T 1971 108 2, fotogeneratorius (transformuoja šviesos energiją į elektrą) TechEnc I 2000, fotoelektrinė saulės jėgainė LA 1973 130 15, noha egyes nyelvekben a teljes változatokat is használják az összevontakkal párhuzamosan vagy kizárólagosan, például: fotosrovė – fr. photocourant, courant photo- Terminologija | 2011 | 18 175 électrique, fotojtampa – fr. phototension, tension photoélectrique, fotolaidumas – or. фотопроводимость, фотоэлектрическая проводимость, fotolaidis – ném. Photoleitfähigkeit, photoelektrische Leitfähigkeit, lichtelektrische Leitfähigkeit, or. фотопроводимость, fotosignalas – fr. signal photoélectrique FTŽ 2007. Számos más terminus, amelyek összevont formája esetleg érthetetlen, ingadozó használatú: fotoelementas TechEnc I 2000, fotoelementas – Photoelement, Photozelle, lichtelektrische Zelle – photocell, photo-electric cell – élément photo-électrique, cellule photo-électrique, photopile – фотоэлемент AETŽ 2010, fotoelementas – photocell, photoelectric cell – cellule photo-électrique, photopile, photocellule – Photozelle, lichtelektrische Zelle, Photoelement – фотоэлемент FTŽ 2007, de fotoelementas, fotoelektrinis elementas FTŽ 1979, „elekt r o n i k a i elem, illetve olyan eszköz, amelynek működése f o t o e l e k t r o m o s jelenségeken alapul (...)” VLE VI 2004, FTŽ 1979, fotoefektas „fizikai jelenség – elektronok keletkezése az anyag atomjaiban röntgen- vagy ultraibolya sugárzással történő besugárzáskor” TŽŽ 1936, „elektronok kibocsátása egy megvilágított anyag felületéről” AETŽ 2010, „a fotoelektromos jelenségek egyike” VLE VI 2004, de fotoefektas, fotoelektrinis efektas FTŽ 1979, fotoefektas ↑ fotoelektrinis efektas ChŽ 1997 és 2003, de ismét fotoefektas FTŽ 2007; fotoabsorbcija lásd fotoelektrinė absorbcija FTŽ 1979 és fotosugertis lásd fotoelektrinė sugertis FTŽ 2007; fotoatsakas lásd fotoelektrinis atsakas FTŽ 1979, de csak atsakas FTŽ 2007. Egy másik csoportot alkotnak a fotoelektroniai įtaisai – „vákuumelektronikai vagy félvezető eszközök, amelyek az optikai sugárzás energiáját elektromos energiává alakítják. □ működési elvük fotoemisszión, fotovezetésen vagy záróréteges (szelepes) fotoeffektuson alapul” TechEnc I 2000 – photoelectronic device – dispositif photo-électrique – photoelektronisches Gerät – фотоэлектронный прибор RETŽ 2000, AETŽ 2010. Ezen eszközök konkrét elnevezései változatosak: fotoelektroninis daugintuvas TechEnc I 2000, fotodaugintuvas, fotoelektroninis daugintuvas – фотоумножитель, фотоэлектронный умножитель – photomultiplier – Photo(elektronen)vervielfacher FTŽ 1979, fotodaugintuvas – photomultiplier – photomultiplicateur – Photoelektronenvervielfacher, Photov ervielfacher – фотоумножитель, фотоэлектронный умножитель FTŽ 2007, fotodaugintuvas – photomultiplier tube, photomultiplier – tube photomultiplicateur, photomultiplicateur – Photoelektronenvervielfacher, Photomultiplikatorröhre, Photov ervielfacher – фотоумножитель, фотоэлектронный умножитель RETŽ 2000, fotodaugintuvas „vákuumcső, amely a fényjelet elektromos jellé alakítja. Fotoka- 176 J. Klimavičius | Terminas prie termino. VII todą ir elektronų daugintuvą“ AETŽ 2010. Fotodiodas FTŽ 1979 ir 2007, TechEnc I 2000, RETŽ 2000, AETŽ 2010 – be variantų. Kai kurie šių įtaisų kartais laikomi fotoelektriniais ir turi nemažai įvairių sinonimų: fototranzistorius – фототранзистор, фототриод – phototransistor, phototriode, photistor – Phototransistor, Phototriode FTŽ 1979, phototransistor, optoelectronic transistor, optotransistor – phototransistor, transistor optique, transistor à effet photo-électrique – Fototransistor, optischer Transistor – фототранзистор, онтотранзистор, RETŽ 2000, tik fototranzistorius „tranzistorius su dviem pn sandūromis o p t i n ė s spin-duliuotės energijai keisti ir fotosrovei stiprinti naudojant f o t o e l e k t r i n į reiškinį“ – Phototransistor – phototransistor – phototransistor – фототран-зистор AETŽ 2010; fotoelektrinė relė TechEnc I 2000, bet fotorelė – фотоспереле – light relay – Lichtrelais, Photorelais FTŽ 1979, light relay, photorelay, p h o t o e l e c t r i c relay – photorelais, relais p h o t o s e n s i b l e, relais p h o t o-é l e c t r i q u e – Lichtrelais, Photorelais – фотопереле, ф о т о-э л е к т р и ч е с к о е реле FTŽ 2007, Photorelais, p h o t o e l e k t r i s c h e s Relais – photorelay, photocell relay, p h o t o-e l e c t r i c relay – relais p h o-t o-é l e c t r i q u e, photorelais, relais p h o t o s e n s i b l e – фотопереле AETŽ 2010, bet f o t o e l e k t r o n i n ė relė TechEnc I 2000. Az egyértelműség elve megköveteli, hogy e terminusok teljes változata legyen kötelező, a rövidített alak pedig kontextuális változatként legyen megengedett. Egészen más – félrevezető – a fotoemisija – p h o t o e l e c t r o n i c emission, photoemission – émission p h o t o é l e c t r o n i q u e, émission p h o t o e l e c-t r i q u e, photoemission – l i c h t e l e k t r i s c h e E l e k t r o n e n e m i s s i o n, Photoemission – фотоэлектронная эмиссия, фотоэмиссия FTŽ 2007 terminus is: ha „elektromágneses sugárzás hatására elektronok kilépése szilárd test vagy folyadék felületéről” AETŽ 2010, akkor ez nem fotoemisija AETŽ 2010 és nem is f o t o e m i s i j a, fotoelektroninė emisija FTŽ 1979 (ott csak fotoemiteris), hanem fotoelektronų emisija TechEnc I 2000, jóllehet ezt ajánlja: másként ↑ išorinis fotoefektas – „f o t o e l e k t r o n ų e m i s i j a, elektronok kisugárzása szilárd testekből (...) és folyadékokból, miután azok elnyelték az elektromágneses sugárzás energiáját (fotonokat)” TechEnc II 2003. Hasonlóképpen kell megítélni a f o t o c h e m i n i s smogas „a nitrogén-oxidoknak az ultraibolya sugárzás hatására szénhidrogénekkel végbemenő reakciói során keletkező szmog” terminus rövidített фотохимический смог – photochemical smog alakját, a fotosmogas formát T 1979 174 3. Valószínűleg az újabb fotolitografija „dombormintázat létrehozása f o t o c h e m i n i u eljárással” ChŽ 2003 „fémen, üvegen, félvezetőn” TŽŽ 1985 és 2001 is fotocheminė litografija. Terminologija | 2011 | 18 177 A foto összetevőt néha különválasztják a szótól, önállósítják, és különféle módokon – kötőszóval, kötőjellel vagy vesszővel – egy másik szóval, leggyakrabban a kino: foto ir kino aparatai M ir G 1972 10 62, foto bei kino priemonės L ir M 1973 15 2, foto-kino konsultacija M 1974 1 3 példákban. A kino azonban morfológiailag egészen más: a foto- csupán a fotografijos sandas része, míg a kinematografo csonkított rövidítése, a kinas,-o litvánosított és ragozott szó (hasonló fotas szó nincs; van viszont egy másik fotas szó, jelentése: „nem rendszerszerű megvilágítási mértékegység” MetrŽ 2006). Helyesen tehát: fotoaparatai ir kino aparatai, vagy az újabb forma szerint foto- ir kino aparatai. Hasonlóképpen javítandó a meno ir foto puslapiai (=meno ir fotografijos puslapiai ar meno ir fotopuslapiai) N 1969 12 2, a foto ir cheminė sintezė (=fotosintezė ir cheminė sintezė, foto- ir cheminė sintezė) M ir G 1971 2 14, valamint a kino kamerų, foto, radijo aparatų (=fotoaparatų ir radijo aparatų arba fotografijos ir radijo aparatų) gamyba T 1970 18 3 kifejezés. Negyven évvel visszatekintve ugorjunk egészen 1930-ig. A litván élet humoros krónikájának tehetséges szerzője, Augustinas Gricius, egy hirdetést helyettesítő című tárcájában, „Ieškau gyvenimo draugės”, rögzíti a ragozhatatlan kis szót, foto: Vedybų tikslu panelės 17–20 metų, pridedamos foto, rašykit – laimėsite (1930) A. Gric VN 1969 259 („a fiatal, jómódú tanító” nemzetközi nyelvi kultúrát tanúsít – fotografijos kér A. Gric VN 1969 261). Jóval később is előfordult: Publicistika, menas, foto, jumoras N 1970 7 2. Kaltina foto (rovatcím) VN 1969 301 3. Így a foto szónak akár két jelentése is megkülönböztethető: „fénykép” és „fényképezés”. Valódi rendkívüliségekre is akad példa: AN-30 bus pritaikytas ne tik foto, bet ir šiluminiam, geofiziniam, gravitaciniam fotografavimui Spr 1976 2 13. A mintegy fél évszázada indult nyelvművelő mozgalom kezdetén a sajtóban elterjedt foto (L. Žvejo) alakot teljesen litvános (L. Žvejo) nuotr. formára cserélték. Ezt valahol a sajtóban Antanė Kučinskaitė vezette be, és olyan jól sikerült, hogy a KPP 1976-os és 1985-ös kiadásában ezen már semmit sem kellett változtatni; csak a foto- elem helyesírását javították: foto efektas (=fotoefektas), foto nuotrauka (=nuotrauka, fotonuotrauka) stb. De hamarosan ismét szükség lett erre: foto (=nuotrauka, fotonuotrauka) TT 1992, – idegen nyelvi hiba. = 1. nuotrauka (2. fotografavimas) KP4L1 2005. Ma már mindenféle forma használatos: nuotr., foto, fot. és fotogr., nem is beszélve a fénykép szó kiszorításáról – a nemzetköziesítés szeszélyét és divatját követő, vak és megalapozatlan fotografija-ra cserélésről. A zsargon burjánzása miatt még a fotkinti zsarg. hibr. hibás alakot is kerülni kell: =fotografuoti, nutraukti KP4L1 2005. De hová tűnt a fotkė? Ahhoz tehát, hogy biztosabb és világosabb támaszunk legyen, elméleti kitekintéssel a múltba és a jelenbe is érdemes betekintenünk. 178 J. Klimavičius | Terminas prie termino. VII 2. Többjelentésű fotografija és különféle fényképek (fotografijos). Az SNŽŽ 1907-ben még nem szerepel. A TŽŽ 1936-ban a fotografijos műszaki jelentését rögzíti: 1. „egy tárgy pontos m e g j e l e n í t é s e fénysugarakkal bizonyos fényérzékeny lemezeken” (2. „f é n y k é p, ábrázolás”, 3. „intézmény, ahol fényképeket készítenek”). Így mindjárt szembesülünk a terminus többértelműségével. Anélkül, hogy a nyelvész megpróbálná megváltoztatni a nemzetközi szó jelentését, rá kell mutatnia, hogy a f o t o g r a f i j a „fénykép” jelentése eltér az –grama végű szavak hosszú sorától, például a telegrama „távírón továbbított üzenet; <...>” (vö. telegrafas 1. „olyan elektronikus hírközlési rendszer, amely betű- és számkarakteres üzeneteket vagy állóképeket továbbít vezetékeken terjedő elektronikus jelekkel vagy rádiójelekkel”, míg a telegrafija „a tudomány és technika ága, amely a távíró-összeköttetés alapelveit vizsgálja, és annak berendezéseit fejleszti”), továbbá a radiotelegrama „rádión kapott és feljegyzett üzenet” (vö. radiotelegrafas) és a radiograma 1. „rádiótávíróval továbbított távirat”; a spektrograma „spektrogram, fotográfiai, fotoelektromos, termoelektromos vagy más műszerrel nyert spektrumkép” (vö. spektrografas „a spektrum előállítására és rögzítésére szolgáló műszer, <...>”, spektrografija 1. „elektromágneses hullámok spektrumképének előállítása”); az encefalograma „az agyról készült röntgenfelvétel, <...>” (vö. encefalografija), valamint a fonograma 1. „hang(...)felvétel <...>” (vö. fonografija 3. „hang rögzítése lemezen, mágnesszalagon <...>”, valamint a fonografijos készülék – fonografas TŽŽ 2001. Itt a –grafas készüléket, berendezést jelent, a fotografas pedig „fényképezési szakember” DŽ 2000, TŽŽ 2001, míg a „távíró alkalmazottja” jelentésű szó a telegrafistas DŽ 2000, TŽŽ 2001. A fényképészetben létezik fotograma is, de ez különbözik a fotografijos, azaz a fotonuotraukos: fotograma 1. fot. „tárgy árnyékos képe, amelyet fényérzékeny fot. rétegen, fot. kamera nélkül hoznak létre” TŽŽ 2001 (a többi jelentés már a fotografikos címszónál szerepelt), így hasonló a rentgenogramához, különösen pedig a tomogramához, „tomográffal nyert kép egy tárgy (vagy test) kiválasztott rétegéről” MetrŽ 2006 (vö. tomografija „a vizsgált tárgy röntgenvizsgálata – a tárgy különböző rétegeiről tomográffal készített árnyékfelvételek”; tomografas „tomográfiás felvételeket készítő röntgenkészülék” TŽŽ 2001). Az összeállító jellegű TŽŽ 1936 a már említett fotografija [2. „f é n y k é p, ábrázolás”] szó mellett a következőket közli: foto „a fotografija szó rövidített alakja”, fotografijos aparatas „f é n y k é p e k készítésére szolgáló eszköz, <...>”, fotografas „olyan ember, aki f é n y k é p e k e t k é s z í t”, fotografuoti „ábrázolni, f é n y k é p e k e t k é s z í t e n i”, fotostatas „dokumentum, térkép vagy kép f é n y k é p m á s o l a t a”, továbbá fotogeniškas Terminologija | 2011 | 18 179 „jól ábrázolható f o t o g r a f i á b a n“, fotogrammetria „módszer a tárgyak tényleges méretének meghatározására a tárgy f o t o g r a f i á j á n a k mérésével”, fotogravűra „gravírozással készített f o t o g r a f i a”, fotoszobor „<...>, fénykép alapján való mintázás” (vagyis váltakozik a fénykép, fotó, fotografikus felvétel és a fotografikus fénykép, sőt a foto is...), jelezve „a fénnyel, a fotográfiával való kapcsolatot”. Az 1951-es fordított TŽŽ-ben nem látható nagyobb újdonság vagy tökéletesedés: foto lásd fénykép, amelynek három jelentése van – 1. „a tárgyak képmásainak reprodukálására szolgáló m ó d s z e r <...>”, 2. „az e módszerrel nyert képmás; f é n y k é p”, 3. „m ű h e l y, ahol ilyen fényképek készülnek” (az 1969-es TŽŽ-ben foto lásd fénykép 2.); sem fotográfus, sem fényképezni nincs benne (ezek, valamint a fotografikus az 1969-es TŽŽ-ben szerepelnek). Az 1985-ös és 2001-es TŽŽ-ből a foto és a fénykép 3. jelentése is eltűnik. Az 1954-es DŽ fénykép 1–3. jelentése alig tér el az 1951-es TŽŽ-től. Az 1972-es DŽ-ből eltűnik a fotográfia 3. jelentése. Ide tartozik az fényképfelvétel is (DŽ 1972, 1993, 200), valamint a fénykép 1. jelentése: „fotográfiai kép” (DŽ 1954), továbbá a készíteni 18. jelentése: „fényképet készíteni, fényképezni”: k é s z í t e n i, szép látképet, f o t o g r á f i á t készíteni (DŽ 1954), míg a fényképezni jelentése: „fényképeket készíteni f é n y k é p e z ő g é p p e l” (DŽ 1954), „<...> f é n y k é p e z ő g é p p e l” (DŽ 1972, 1993); a fotográfus pedig „aki f é n y k é p f e l v é t e l e k e t készít” (DŽ 1954), „a fényképezés szakembere” (DŽ 1972 és 1993). A szótárak használatának ez a kettőssége – fotografikus fénykép és fénykép – az enciklopédiákra is jellemző: a fotográfia „maradandó képmások (f é n y k é p e k) előállítása <...>” (LTE III 1978), „maradandó képmás előállításának módja <...>; az e módszerrel nyert tárgyi képmás (f o t o g r a f i k u s f é n y k é p)” (TechEnc I 2000), 1. „a tárgy maradandó képmásának (f é n y k é p é n e k) előállítása <...>” (VLE VI 2004). A kettősség és a fotografikus fénykép terminológiai elsőbbsége szempontjából (bár nem kizárólagosan) még egy tényező fontos. Ettől eltérő, különleges fényképezési eljárás – a röntgenfelvétel készítésének – terminológiai szinonimája a röntgenogram: röntgenfelvétel: röntgenogram, röntgenfelvétel (TechEnc IV 2010); a röntgenogram „<...>; r ö n t g e n f e l v é t e l” (TŽŽ 2001), a köznyelvben pedig egyszerűen röntgenfelvétel (DŽ 1972 és 1993). Pontosabb és rendszerszerűbb lett volna a röntgenfelvétel. Egészen másfajta felvételek is vannak, hiszen másféle fényképezés is létezik, például termikus, geofizikai, gravitációs fényképezés (Spr 1976 2 13), és másfajta kamerák is, például a f o t o g r a m m e t r i a i k a m e r a, „pontosan kalibrált m é r n ö k i f é n y k é p e z ő g é p g e o m e t r i a i l a g p o n t o s f o t o g r a f i k u s f e l v é t e l e k készítésére, amelyeket f o t o g r a m m e t r i a i m ó d s z e r e k k e l dolgoznak fel” (TechEnc). 180 J. Klimavičius | Terminas prie termino. VII I 2000. Geodezijos šaka topografija, „tirianti ir kurianti Žemės paviršiaus vaizdavimo planuose ir žemėlapiuose metodus“ TechEnc IV 2010, turi terminą topografinė nuotrauka TechEnc II 2003 (geodezijos str.). Spaudoje jau pasitaiko sutrauktinis trumpinys toponuotrauka Sav su TV 2009 10 65. Primityviai – daroma iš akies – akinė nuotrauka – глазомерная съёмка RLKŽ IV 1985 (LKŽ I₁ 1941 ir I₂ 1968 nėra). Tiksliam darbui pasitelkiama fotografija (bet jos neužtenka), pavyzdžiui, fototeodolitinė nuotrauka „planų ir žemėlapių darymas iš antžeminių fotografinių nuotraukų. Fotografuojama nuo žemės paviršiaus fotoeodolitu. Gautos fotografinės nuotraukos dorojamos stereofotografiniais prietaisais bei skaitmeniniais metodais“ TechEnc I 2000. Geodezijos šakoje fotogrametrijoje, kurios svarbiausias tikslas – iš fotografinių nuotraukų matavimų nustatyti įv. objektų formą, dydį ir padėtį, sudaryti planus ir žemėlapius TechEnc I 2000, yra gravimetrinė nuotrauka – „visuma gravimetrinių ir geodezinių darbų tam tikros teritorijos sunkio lauko tyrimams atlikti“ matuojant ir nustatant koordinates TechEnc II 2003. Taigi šitokia nuotrauka yra „darymas“ (rus. съёмка, о не снимок) arba „darbai“, o pagal gravimetrinės nuotraukos duomenis sudaromi gravimetriniai žemėlapiai TechEnc II 2003. Yra ir šitokios nuotraukos reikšmė „metodas“: geologinė nuotrauka – „geologinių darbų kompleksinis metodas, padedantis tam tikroje teritorijoje nuodugniai ištirti Žemės plutos sandarą <...> ir gautus duomenis pavaizduoti geologiniuose žemėlapiuose“ TechEnc II 2003. Kartais iš apibrėžties (ar ne visai vykusio aiškinimo), pavyzdžiui, str. litocheminė nuotrauka TechEnc III 2008, reikšmė lieka nesuprantama. „Metodas“ veikiau yra nuotraukos metodas, o ne pati nuotrauka. Pagal savo motyvaciją nuotrauka turėtų būti „rezultatas“, o ne „darymas“. Randame, kad taip ir skiriama: survey – 1. „matavimų atlikimo aktas ar veiksmas santykinėms taškų padėtims ant, viršum ar žemiau Žemės paviršiaus nustatyti“ – matavimas, 2. „tokių operacijų rezultatas“ – nuotrauka: engineering survey – inžinerinis matavimas, inžinerinė nuotrauka K ir GdŽ 2000, taip pat nuotrauka – photo(graph); picture, bet vietovės nuotrauka – survey LAKŽ 1991. Šitoj situacijoj ir fotografinės nuotraukos reikšmė kiek kitokia: photographic survey – „nuotrauka, padaryta ir pagal aerofoto nuotraukas, ir pagal foto nuotraukas, t. y. remiantis jų deriniu“ – fotografinė nuotrauka“ K ir GdŽ 2000. Yra ir tokia nuotrauka, kur fotografija ne remiamasi, o ja tiesiog mechaniškai papildomi tekstiniai duomenys. Pagal naują agresyvią tarptau- Terminologija | 2011 | 18 181 … a divatos szakszerűség jegyében fotográfiának nevezik, és idézőjelbe teszik: a ténybeli körülmények rögzítése, avagy „jogi fényképezés”. A ténybeli körülményeket kiegészítőleg képi vagy hangrögzítő eszközökkel is dokumentálhatják, vagyis fényképekkel vagy filmfelvételekkel (Vd 2011 20 46). Végül létezik olyan fotográfia is, amely látszólag egyáltalán nem kapcsolódik a fényképezéshez: фотография – 5. szak. fotográfia (munkaműveletek, folyamatok rögzítése): фотография рабочего времени – munkaidő-fotográfia (RLKŽ IV 1985); fotochronometrázs – „a munkaidő-ráfordítás vizsgálatának módszere, amikor egyidejűleg megfigyelik, mérik és tanulmányozzák az egyes munkaműveleti elemek időtartamát, valamint a ráfordítások egyéb kategóriáit <...>. A Δ a munkaidő-fotográfia (a munkaidő vizsgálata, amely során kivétel nélkül minden munkaidő-ráfordítást mérnek) és a kronometrázs kombinációja” (VLE VI 2004). Tehát mivel felvétel lehet röntgen-, valamint topográfiai, gravimetriai, geológiai, a szakterületi használatban a fotografikus fénykép is teljesen pontos terminus. A területek és e felvételek jelentése azonban annyira különbözik, hogy a fényképészetben (nem a technikában) és a köznyelvben a fénykép jelző nélkül is egyértelmű – ellentétben azokkal a kizárólag terminológiai felvételekkel. A hosszú és bőséges használatból legalább néhány régi példát érdemes megemlíteni: Elvitte Klubą a fényképészhez, <...> (1897) V. Kudir R I 1989 160. A fényképet már régen elküldtem volna, <...> (1898) V. Kudir R II 1990 846. <...> megszakítottam a fotográfiát (1905) J. Basan MGKr 1997 174. <...> megszakította néhány fényképemet (1907) J. Basan MGKr 1997 200–201. Néha szokatlan dolog is előfordul: Polianskis <...> megígérte, hogy eljön a saját fényképével, és mindannyiunkat lefényképez (A. Čech JV 1961 379). A legfontosabb a reprezentatív használat: a cégtáblákról jól ismert, és korábbról is említett fotoateljė (VLE VI 2004 212), bár nem került be sem a nemzetközi szavak szótáraiba, sem a normatív lexikográfiába; később szerencsétlenül felváltotta a már említett fotográfia 3. jelentése: „intézmény, <...>” és „műhely, <...>”; mindazonáltal néhol rögzítették, például: фотоателье – fotoateljė és фотография – 3. (műhely) fotográfia, fotoateljė (de сняться в фотографии – lefényképeztetni magát a fotográfiában!..) (RLKŽ IV 1985); Litván Fotóamatőrök Szövetsége (1933) (TechEnc I 2000 624); fotóamatőr – фотолюбитель (LRKŽ 1971, 1988); фотолюбитель – fotóamatőr, amatőr fényképész (bár фотолюбительский – fotóamatőröké); фотограф-любитель – a fotográfia kedvelője (RLKŽ IV 1985); фотограф-любитель – amatőr fényképész (RLKŽ II 1983); amatőr fényképész – любитель-фотограф (LRKŽ 1971, 1988); Litván Fotóművészeti Társaság (1969) és Litván Fotóművészek Szövetsége (1989) (TechEnc I 2000 624). 182 J. Klimavičius | Terminas prie termino. VII Bár a fotografija régi, szemantikája még változik. A lexikográfiában még nem rögzített jelentések – „a fényképészeti technikán alapuló tevékenység; a fényképészeti technikával készített képek, vagyis fényképek összessége és/vagy műfaji sokfélesége, valamint a műfajok” – a használatban már régóta léteznek: fotografijos teorija, fotografijos istorija, fotografijos raida; meninė, dokumentinė, mokslinė, reklaminė, spaudos fotografija; fotomenas, fotografika, fotoarchyvas, fototeka, fotoantologija,... Ahogyan van skulptūros (műfaj), nem pedig skulptūrų (alkotások), grafikos, nem pedig raižinių, akvarelės, nem pedig akvarelių, ugyanígy fotografijos paroda. Sikertelen túlkorrekció a nyelvtani számkategória lényegének mechanikus értelmezéséből eredő fotografijų paroda, a második mechanikus lépés pedig: ha fotografijų, akkor nem nuotraukų, ezért nuotrauka is így háttérbe szorul. Más kérdés, ha egy szerzőnek külön fotografijų / nuotraukų paroda vagy a szerző fotografijų ekspozicija / nuotraukų rinkinys szerepel egy közös fotografijos parodoje. Nem szabad megfeledkezni a már jó ideje létező, de lexikográfiailag még nem rögzített, sőt (alaptalanul) gyanúsnak tartott fotografijos ir kino medijos NŽA 2010 9–10 334 kifejezésről sem. A periférián előfordul a fotografinio gyvenimo apžvalga IQ 2010 7 114 (vö. kultūrinis, meninis, literatūrinis gyvenimas), sőt a fotoanekdotų tema IQ 2010 7 114 is. 3. A fotografija különféle jelentéseinek litvánosítására tett kísérletek. A litvánok közül, akik fotográfusként ismerkedtek meg a fotografijával, ezt először nem litvánul, litván szakkifejezések nélkül tették. Aki pedig csak fényképekről ismerte meg, még inkább. Kezdetben elegendő volt az ismert, bár kissé más képre alkalmazott, ennélfogva más szemantikai kapcsolódású barbarizmus: abroz das: Einam a b r o z d ė l i ų (fényképeket) n u s i t r a u k t (Surviliškis) LKŽ I₁ 1941, I₂ 1968, valamint ZnŽ I 2003, abrozas: Anas a (t) d a u š t a s kap un a b r o z e l i o LzŽ 1985, abrozas, abrazikas ZtŽ 1998. Némelyek, még a legmagasabb műveltségűek közül is, azon mulatnak, hogy nem értik: miként lehet az a farkas által elvitt és elhajított, ám aztán utána szaladgáló kábult bárány: <...> a hátlapról, két fekvő formátumú a b r o z d ė l i ų-ból, a manökenpózokban tekintő, önjelölt szerzőnő NŽA 2007 8–9 430. A fotografija, amikor bekerült az élő nyelvbe, csak „nuotrauka”, és csak litvánosított alakban: patagrapija (Gervėčiai, Marijampolė) és patagrapuoti (Simnas), patigrapija (Kamajai, Palomenė) LKŽ IX 1973, patigrapija (és patigrapuotis) ZnŽ II 2004, potigrafija ZtŽ 1998 (és patigrafuoti), LzŽ 1985; vagy szlávosított alakban is: fotigrafka, patigrafka LzŽ 1985, fatagrafavoti DvŽ I 2005. Van még fotikartka és korta 3. ZtŽ 1998. Mykolas Vaitkus versében is szerepel egy kortelė: „Az asztalon fekszik majd ez a k o r t e l ė, / Szomorú arc néz majd ki belőle, <...> LPoez I 1969 365. Terminologija | 2011 | 18 183 A magyarítás meglehetősen korán megkezdődött. Antanas Baranauskas 1876-ban ezt írta: Küldd el nekem az arcod fényírással készített képét A. Baran R II 1970 195. 1887-ben már nem fényírás, hanem fényirat: A kedvesen kért képmásodat fényírással elkészítve küldöm A. Baran R II 1970 144. Bár közvetlenül a következő mondatban csupán kép: Örülnék én is, ha megkapnám kedves képmásodat. Az élő nyelvben és a régi írásokban a kép jelentése – a 3. „külső megjelenés, alak” és a 4. „látvány” mellett – már M. Daukšától az 1. „sík felületű művészi ábrázolás” is, így könnyen kialakult a 2. „fotográfia, ábrázolás” jelentés is LKŽ IX 1973. Az LKŽ ezt a kép szót a litván nyelvterület különböző helyeiről adatolja: Juzis képeket gondolt ki (Žagarė). A[r] van egy levett képetek (Miežiškiai); továbbá Pagėgiai, Kuršėnai. A DŽ a közny. jelöléssel vette fel: kép 2. „fotográfia” DŽ 1954 és 1972, 3. „fénykép” DŽ 1993, míg a fénykép 1. jelentése „a fotográfia képe” DŽ 1954, 1972, 1993. Sokkal elterjedtebb a képez ige „fényképez” jelentésben és a képezés elvont főnév Mosėdis, Grūšlaukis, Šatės, Telšiai, Kretinga, Kuršėnai, Eržvilkas; Žagarė, Meškučiai, Jurbarkas, Skirsnemunė, Kiduliai, Geistarai, Krekenava, Alizava, Kirdeikiai (ritkán: 2. „papírra ábrázol” Tauragė, képekkel díszített „képekkel ékesített, illusztrált” Marijampolė), képkészítő Kiduliai és képfestő 1. Kuršėnai, Jurbarkas „fényképész” LKŽ IX 1973. Még a DŽ 1972-es és 1993-as kiadása is a képez igét a köznyelvi „fényképez” jelentésben adja meg. Meg kell említeni A. Baranauskas új alkotását, a képfestő szót is, „festő” jelentésben LKŽ IX 1973. Egyébként a „festő” jelentésű képfestő (akárcsak a „szobrász” jelentésű képszobrász, a képszobrászat és a „szobor” jelentésű képszobrászat – ezeket nyilván az Aušras (1883 146) faragó, faragónő szavai helyett kívánták használni), bár később is felbukkantak hasonló szóalkotások – J. Basanavičius faragás szava, Vydūnas faragás szava, Vydūnas és J. Basanavičius faragómester szava, valamint az írások faragvány szava LKŽ XII 1981), a lehetséges szerzők közül alighanem Jonas Jablonskis a legvalószínűbb, mivel biztosan tőle származik a képfestmény 2. „festmény, festett kép” (1. „képes, piktografikus írás”) és talán a képfestő munka, sőt a „festészet” jelentésű képfestészet is (a képfestés – Antanas Lelio szava) LKŽ XVII 1996. A kép már K. Sirvydas régi szótárában (~1620) is az 5. „művészi ábrázolás” jelentésben szerepel LKŽ XVII 1996: obraz / imago, simulachrum, statua. wayżdas / abrazas, a régi írásoktól kezdve pedig „szobor” jelentésben is; SNŽŽ 1907 – paveikslas, abrożdas, risunkas (r.), sőt a DŽ 1954-es és 1972-es kiadásában is szerepel még a képszobrászat, lásd szobrászat. A írni ige 12. jelentése „színez, díszít”, pedig valójában „fest” jelentése is van (rózsákat írni: kis ecsettel), „képet ír” értelemben is használatos, de a képfestő szó, amelyet még J. Balčikonis is használt, illetve amely bekerült az LRKŽ V 1968-ba, inkább az orosz писать картину fordulatot idézi. Talán nem véletlenül folyamodott J. Jablonskis a képkészítő szóhoz is LKŽ XVII 1996. 184 J. Klimavičius | Terminas prie termino. VII A. Baranauskas šviesraštis szava hangtanilag pontos, de motivációja homályos, a v e r t a l a s közvetlenül a gör. photographia (vagy a fr. photographie) mintájára, de a paveikslas šviesraštis a ném. Lichtbild szót is felidézi. A megnevezést valójában nem a šviesa ’fény’, hanem a šviesti, šviečia, švietė 5. fot. ’fénnyel hatni fénykép készítésekor, exponálni’ LKŽ XV 1991 indokolja, ám semmiképpen sem a rašyti ar raštas szavak szemantikája. Csak a skaitmeninės fotografijos meghatározásához van szükség a rašyti szóra: Ha a képet elektronikus módon, a mátrix fényérzékeny töltéscsatoló elemével rögzítik, a fényképezés digitálisnak nevezhető. A fényképezés a sugárzás eloszlásának (...) vagy amplitúdójának és fázisának (...) rögzítésén alapul VLE VI 2004. A kép adathordozóra történő rögzítése nem fényképészeti, hanem mágneses (és hang-) rögzítés – įrašyti 3. ’hangot vagy képet mágneses lemezen vagy szalagon rögzít’ DŽ 1993 (az u ž rašė i m a g n e t o f o n ą DŽ 1972 alak pontatlan), įrašyti ir įrašas: garso įrašas, vaizdo įrašas EncKompŽ 2005. Nem biztos, hogy világos, vajon a bíróság által használt vaizdo ar garso įrašymo priemonės Vd 2011 20 46 fényképészeti vagy mágneses eszközök-e. A. Baranausko fénymásolat 2. „fénykép, fotó” jóval később – már szükségtelenül – az 1. „fényképezés (a kép előállításának módja)” jelentésben is megpróbálták használni: RLŽ 1933 (az RLŽ 1924-ben még nincs meg) és LRŽ 1933 (és fénymásolat), írásokban pedig a 3. „mészmásolat” jelentésben is: LKŽ XV 1991. A mészmásolat teljesen motiválatlan: a másolat csak kézzel készül, a sokszorosítási technika pedig másolás. Így ez a fénymásolat 3. jelentése mindenféle *светопись, о из световая копия, светокопия nélkül három jelentésű szakkifejezéssé nőtte ki magát: fénymásolat – 1. LTE XI 1983, másként ↑ diakopírozás, ez pedig egyben diazotípusos [diazóniumsók alapján készült] fénymásolat (kontakt- vagy vetítési eljárással) LTE III 1978, светокопировальный аппарат – fénymásoló készülék, светочувствительная бумага – fénymásolópapír 2. светокопия – fénymásolat PolŽ 1959 3. „<...> készülék” LKŽ XV 1991. A TechEnc fénymásolatról lemondott, helyette a diazokopírozás kifejezést hagyta meg, egy új szinonimával kiegészítve: diazotípia TechEnc I 2000; bár nem világos, minek kellene nevezni az ilyen másolatot (diazomásolat?). A DŽ 1972-ben megjelent fénymásolat a DŽ 1993-ban és a DŽ 2000-ben is megmaradt. Ritka és teljesen egyéni Vincas Pietaris pavaizdas szava a 4. jelentésben: Buvau aš kelis sykius pas f o t o g r a f ą, klausinėdamas apie p a v a i z d u s (1897) V. Piet RR 1973 583 (később általa használt paveikslas: Buvau andai pas f o-t o g r a f ą ir užrašiau porą p a v e i k s l ų Ustiužna (1897. X. 33), uo. 590). Talán némileg összefügg a régi írások pavaizdo 1–5. szavának 5. ’hasonlatosság’ jelentésével LKŽ IX 1973. Terminologija | 2011 | 18 185 Még egyénibb M. Valančius ataduosmis ’portré’ neologizmusa, LKŽ I₁ 1941 szerint ’képmás’: Sienas papuošė veidų ataduosmiais, arba portaktais LKŽ I₂ 1968. Az Atiduoti 12. ’hasonlónak látszani’ jelentését M. Valančius egyik salantai mondata szemlélteti: Taip atduod į Valančiaus Manę LKŽ II₂ 1969. Az Atvaizdas szót LKŽ I₁ 1941 csupán ’portré, kép’ jelentéssel magyarázza, ám itt érdekes J. Jablonskis mondata: Čia jis mūsų atvaizdus rašo. LKŽ I₂ 1968 az atvaizdas 1. jelentésének magyarázatát a ’fénykép’ szóval egészíti ki, de sem J. Jablonskis másik mondata – Ar esi matęs jo atvaizdą? –, sem J. Šlap LKŽ 1940-es atvaizdas – portret, fotografija, obraz szócikke nem támasztja alá kellőképpen a ’fénykép’ jelentést. J. Jablonskis atvaizdininkas ’képkészítő’ szava LKŽ I₁ 1941, később LKŽ I₂ 1968 BŽ 405-tel kiegészítve (az RLŽ 1924-ben szereplő нопмреписть – atvaizdininkas), korántsem ’fényképész’. A DŽ 1954 és 1972 (és a későbbi kiadások sem) nem tulajdonít ’fénykép’ jelentést az atvaizdui szónak. Az visszaverni igének a köznyelvi és írott nyelvi jelentéseiből – 14. „visszafordítani, visszavetni (sugarakat, fényt)” // „visszaverővé tenni” LKŽ VIII 1970 – alakult ki ritka visszaverődés 1. „visszatükröződés (vízben)” (A. Juškos szótára, M. Pečkauskaitė-Šatrijos Ragana) LKŽ I₁ 1940, I₂ 1968; a minden kétséget kizáróan későbbi, de előbb közölt visszaverni jelentésből pedig a 13. „lefényképezni”: Elvitte a Klubot a fényképészhez, lefényképezte <...> (V. Kudirka). Szépen sikerült a fénykép (Utena). Majd egyszer le kell fényképezkedni, mert dokumentumokhoz kell fénykép (Daugėliškis) LKŽ VIII 1970 (továbbá Alovė, Dieveniškės) – szintén viszonylag ritka visszaverődés 2. „képmás”: Szép a képmása, éppen olyan (pontosan, teljesen) ő, és ő visszatükröződött (A. Juškos szótára), visszaverődés 3. „kép, fénykép”: A testvére fényképet küldött neki Amerikából (Simnas) (2. „lenyomat”: отпечаток – spūšnis, atspūdis, atmušas RLŽ 1924, 3. „másolat, indigópapírral készítve” írások) LKŽ I₁ 1940, I₂ 1968. Ezek a lengyel odbitka szóból (egyébként „nyelvi tükörfordítás” jelentésben is), valamint az odbić igéből származó tükörfordítások. A ütni ige szemantikájához azonban jól alkalmazkodtak – a „fényképezni” jelentése a ütni: fényképeket készített igének is van: Leipalingis. Portrét fényképez Dusetos, és különösen elterjedt a lefényképezni 24. jelentése: Jól sikerült neki lefényképeznie téged Simnas. Az útlevélhez fényképet kell készíttetni Liškiava (továbbá Leipalingis, Švenčionys) LKŽ VIII 1970, lefényképezni 10. ZnŽ II 2004. A DŽ 1972-ben szerepelt a lefényképezni 9. köznyelvi „lefényképezni” jelentése is (az visszaverni viszont csak a 3. „visszatükrözni” jelentésben: DŽ 1972, 1993, 2000). A fényképezni jóval tágabb jelentésű, mint a kép, (le)fényképezni, amely viszont tágabb, mint a meglehetősen szűk visszaverődés; a legelterjedtebb pedig a lefényképezni. Nuoėmos vagy nuojamos egyáltalán 186 J. Klimavičius | Terminas prie termino. VII nėra, tik imti fotografiją „fotografuoti, traukti“ (Salamiestis) LKŽ IV 1957, nuimti I. 4. „padaryti planą, nuotrauką ir kt.“ // refl.: Dukryte, nueik į miestą ir nusiimk (nusitrauk, nusifotografuok) (Žagarė; dar Kuktiškės, Vyžuonos) LKŽ IV 1957 (o „padaryti planą“ Raudonė, taip pat imti I. 5. „žymėti; daryti“: Matin ykas planą jema Salamiestis). Nusiimti paveikslą, imstyti paveikslus (prie paveikslo 2. LKŽ IX 1973) čia nepateikti. Pridurtinas nuimdinėti „fotografuoti“ DrskŽ 1988. Gana senas r e i k š m ė s s k o – l i n y s: Fotografiją būčiau seniai pris(i)untęs, bet neturiu – negaliu išvažiuoti nuim tų (1898) V. Kudir R II 1990 846. LKŽ IV 1957 nežymi imti šių verstinių reikšmių, o vertalas prasprūsta: [vaizduotė] nuima tų objektų portretus A. Mick LBP 1975 320. Aloyzas Vidugiris pažymėjo: nuimti 5. (vrt.) „nufotografuoti LžŽ 1985, bet ZtŽ 1998 – ne. Tikėtiniausi šių vertalų šaltiniai – lenk. zdjęcie ir zdjąć, zdejmować (veikiausiai – iš vok. Aufnahme ir aufnehmen), plg. ir rus. снимок ir снять, снимать. Deja, fotografiją imti įdėta į DŽ 1954, 1972, nors nuimti tokios reikšmės nei DŽ 1972, nei DŽ 1993 nėra. 4. Nuotrauka. Nuo gana anksti atsiradusio ir ikšiol nemažai paplitusio paveikslo1nuotrauka 1. „fotografijos paveikslas“ visai nedaug vėlesnė – iš Aušros 1885 277. LKŽ VIII 1970 jj, kaip homonimas, visai pagrįstai atskirta nuo kitų veiksmažodžio nutraukti reikšmių (ir net nutrūkti2 – nuotrauka 2.) vedinių. DŽ šito nedaro – nuotrauka 1. „fotografijos paveikslas“ DŽ 1954, 1972, 1993, 2000. Nuotrauka ir (nu)traukti (jau iš Tėvynės sargo 1899 7–8) – neabejotini v e r t i n i a i iš vok. Abzug ir abziehen. Ernestas Fraenkelis, žodžio traukti etimologijoje pateikdamas jo vedinius, nuotraukos (jokios!) nemini (Fraenkel 1955–1965), Wojciechas Smoczyńskis žodžio traukyti straipsnyje nuotrauką pateikia ne tik 1. „wyrwa; przerwa“, bet net 2. „zdjęcie, fotografia“ (Smoczyński) 2007. Šiokių tokių lietuviškų semantinių sąsajų gal ir galima įžvelgti – traukti 7. // „keisti daikto padėtį kitų daiktų atžvilgiu (artinti arba tolinti)“: Trauk tolyn nuo kelio trobą (Rokiškio r. Panemunis), 43. // „kreipti į save“: Matyt, traukia ugnį perkūnsargis (Seinai), gal labiau 36. „būti panašiam (į ką)“: Graži, laiba, aukšta – ant tėvą traukus (Miežiškiai), frazeologizmas kaip iš (vienos) akies trauktas – apie labai panašų į ką LKŽ XVI 1995. Dabar ši naujoji traukti semantika labai paplitusi ir įvairi: traukti 50. „fotografuoti, paveiksluoti“: Ėjo visi in pasus trauktis, <...> (Daugai), net ištraukti 28. „nutraukti, nufotografuoti“: Muno kumelė kaip ant fotografijos ištraukt(a) – toki puiki (Šatės), Terminologija | 2011 | 18 187 megszakítani 34. „képet készíteni, lefényképezni” (a legtöbb felső- és részben alsó-aukštaitis nyelvjárásban): Az apa... adott, hogy készítsenek róla (a lányáról) képet (Bartninkai). Lefényképeztettem magam (Taujėnai). <...> készítettünk magunkról fényképeket (Salamiestis) LKŽ XVI 1995. DŽ 1954 húzni 18. „fényképet készíteni, fényképezni”: Szép látványt, fényképet húzni, készíteni, DŽ 1972 – ő tud húzni, de készíteni 7. „lefényképezni”: Szép látványt lefényképezni. Útlevélhez le kell fényképeztetnie magát. DŽ 1993 és 2000 nem hoz semmi újat. Antanas Vireliūnas húzója 19. (!) „fényképezőgép” LKŽ XVI 1995 és képhúzás „fénykép” LKŽ XVII 1996 még magyar megfelelőként sem honosodott meg. Fénykép, bár a fotográfiában nem rendszerszerű, de a „műhely” vagy „vállalat” jelentéstől már rég megszabadult; ez megóvja a megmaradt nem kívánatos kétértelműségtől is. Az utóbbi időben visszalépés tapasztalható – a fénykép helyét gyakran a fotográfia veszi át: fényképek összessége NŽA 2005 5 199, a fényképek mennyisége és minősége IQ 2010 7 108. Meggondolatlanul igazodnak az angol nyelvhez: Kęstutis Stoškus. Vilnius. Senamiesčio fotografijos. – Photographs of the Old Town (2004). Könnyű észrevenni, hogy az angol nyelv éppen nem azonosítja egymással: a fotográfia (és a fényképezés) – photography, a fénykép pedig – photograph. Más nyelvek a litvánhoz hasonlóan tesznek különbséget: németül Photographie és Aufnahme, Lichtbild (és dia), Abzug (a nyomdaiparban), lengyelül fotografia és zdjęcie, oroszul фотография és снимок. Néha egészen ügyetlen megfogalmazások születnek: Fotografija iš Gdansko fotografijos galerijos NŽA 2007 8–9 375. Természetesen a fénykép továbbra is használatos, még igen tekintélyes szerzőknél is, például: „Más fényképek nem méltók arra, hogy a gyűjteménybe kerüljenek”; – állítja a mester (S. Žvirgždas) Vd 2011 5 53. A fénykép igen gyakran a fotográfia mellett használatos: fényképsorozat és fotográfiai sorozat NŽA 2006 3 73, Tomo Vyšniausko fényképe és Tomo Vyšniausko fotográfiája NŽA 2005 10 484 és 485. Így vegyesen egy mondatban is: V. S. kardiológus fényképe helyett V. J. aneszteziológus fotográfiáját tették közzé Vd 2006 12 11. Ez eléggé iskolás, egyenes vonalú, szükségtelen stilizálás. Előfordul egészen szerencsétlen használat is: fényképeken és fotográfiákon tűnnek fel NŽA 2009 7 267 (Nerijus Šepetys). Vannak azonban olyanok is, akik jól érzik, mikor szükséges a fénykép: A gazdag dokumentarista fotográfiából a legmeggyőzőbbek N és NN <...> fényképei KB 2007 7 36. <...> a fotósok ma úgy tűnik, nem mernek fényképeikkel „nagy” témákat feldolgozni IQ 2011 4 110. A húzni egyértelműen alulmarad a nemzetközi fényképezni igével szemben, de néha ez is szükséges, például: a fényképész folyton lefényképezte a nemzetbelijeit NŽA 2007 10 504. Gyakoribb használata a fénykép helyzetét is erősítené. 188 J. Klimavičius | Terminas prie termino. VII KÖVETKEZTETÉSEK A foto-, a fotográfia és a fénykép olyan, mint egy piramis. Alsó része két párhuzamos ágból áll. Az első a fotográfiai jelentésű összevonások csoportja: a foto- elemmel alkotott rövid alakok – amelyek száma és gyakorisága meghaladja a teljes (hosszú) változatokét – a fotográfia sokrétegű változatosságát tárják fel: ilyen a fényérzékenység és a különféle fototechnika, valamint a fotócikkek, a fényképezési tevékenység és annak eredményei, a fotográfia területei, típusai (és a fotografika és a fotogram, amelyek egyébként többértelműek), műfajai, valamint különféle terminusok, preterminusok és alkalmi szóalkotások. A hosszú és rövid változatok (fényképezőgép és fotoapparátus) versengését a használat – bár nem teljesen következetesen és általánosan (más nyelvek megfelelőiben is hasonló kettősség figyelhető meg) – a rövid alakok javára dönti el. A hosszú változatok, bár csak ritkán nélkülözhetetlenek, inkább a műszaki terminológiában maradnak fenn, a fotográfiában kevésbé, különösen annak nem műszaki részében és a kvázi-terminológiai használatban. A terminográfia mindkét változatot felveheti, többnyire a rövideket részesítve előnyben. Némelyiknek (fotodokumentáció, fotóújságírás, fotóművészet) talán nem is volt hosszú alakja, másoknak (fotografika, fototípia, fototéka) pedig nem is lehetett. A második ág különböző tudományágak terminusait foglalja magában, amelyekben a foto- elem nem a fotográfiából való összevonás, hanem a „fény” jelentését hordozza (fotoszféra, fotoszintézis, fotobiológia, fotokémia). E csoportok terminusainak szemantikai különbsége többnyire világos, még némelyik kétértelműsége is érthető, olykor pedig kifejezetten elkülönülnek egymástól (fényérzékenység és fotoérzékenység, fénytechnika és fototechnika). A fotoelektromosság, fotoelektronika és fotokémia jelentése is világosan kikövetkeztethető, de a „fotoelektromos”, „fotoelektronikus”, „fotokémiai” jelentésű rövidített alakok, amelyek fő eleme nem teszi nyilvánvalóvá a fotoelektromosság, fotoelektronika vagy fotokémia szót (fotoelem, fotoeffektus, fotonsokszorozó, fotórelé; fotoemisszió; fotoszmog), homályossá válnak (még a szakemberek számára is – vajon fotoelektromos vagy fotoelektronikus?). A fotoelektromos elem és effektus; fotoelektronikus eszközök (sokszorozó, dióda, relé), fotoelektron-emisszió; fotokémiai szmog jól érthető. A ragozhatatlan, csonkított rövid alak, a foto nem ajánlott, és nem is ajánlható. A piramis második része a két ág teljes fotográfiája – bár a „műhely” vagy „vállalat” jelentésű 3. értelem nélkül (ez a fotoműterem), de még mindig legalább részben kétértelmű; a fotográfia 2. jelentése pedig szinonimaként is használatos – a (foto)fénykép. A fotográfiához az 1–2. jelentésben két rokon kifejezés kapcsolódik – a fotográfia fotogramja (mindkettő többértelmű). Mivel a fényképezésnek másféle változata is van, a kamerás (fotogrammetriai) mellett létezik gravimetrikus, topográfiai, geológiai stb. fénykép is – nem fotográfia, mert az optikai fényképpel kezdődött. Ezeknek a fényképeknek a jelentése kettős – és Terminologija | 2011 | 18 189 „készítés” (oroszul съёмка, nem pedig снимок), és „eredmény”; csak néha tesznek köztük különbséget – mérnöki mérés és mérnöki fénykép. A tudományágak közötti használatban pontos, rendszerszerű terminus lenne a fotográfiai fénykép, nem pedig a fotofénykép (topofénykép még meglehetősen ritka, a terület fényképe pedig már ritka), még kevésbé egyszerűen a fénykép; a fotográfiai művek (nem a műszakiak) és a köznyelv számára ez teljesen elegendő. A jogi fotográfia (esetleg jogi fénykép?) „a tényállás szöveges rögzítése fényképekkel vagy videófelvétellel”. A fotográfia szemantikája még változik, bővül – ma már „a fotográfia technikáján alapuló tevékenység; fényképek, műfaji változatosságuk, műfajok” stb. is. A fotográfia litvánítása hosszú és gazdag múltra tekint vissza: a fotográfia 1. jelentése A. Baranauskas tükörfordítása, a šviesraštis, a 2. jelentésben pedig paveikslas šviesraštis, paveikslas, atvaizdas, V. Pietaris pavaizdas alakja, M. Valančius új szava, az ataduosmis, a ritka atmuša(s); a fényképezni megfelelői: paveiksluoti, mušti, imti. A piramis felső része a meghonosodott fénykép és a (le)húzni. A fénykép megóvja a fotográfiát a nem kívánt kétértelműségtől. Az angol photograph szóhoz való igazodás teljesen meggondolatlan, mivel az angolban éppen nincs kétértelműség: a fotográfia (és a fényképezés) – photography. Bár a húzni alulmarad a nemzetközi fényképezni igével szemben, a húzni szükséges, és erősíti a fénykép helyzetét. A komoly – enciklopédiai és jogi – használatban a fénykép megkérdőjelezhetetlenül megszilárdult. Nem szabad megengedni, hogy a litván fotográfia iskolájából hiányozzék a litván fénykép. ŠALTINIAI AETŽ 2010 – Aiškinamasis elektrotechnikos terminų žodynas. Vyriaus. red. S. Žebrauskas, Kaunas. Atg – Atgimimas (savaitraštis). A. Baran R II 1970 – Baranauskas A. Raštai 2, Vilnius. J. Basan MGKr 1997 – Basanavičius J. Mano gyvenimo kronika ir nervų ligos istorija. 1851–1922 m., Vilnius. Bt – Buitis (žurnalas). ChŽ 1997 – Chemijos terminų aiškinamasis žodynas. Ats. red. Z. Mačionis, Vilnius. ChŽ 2003 – Chemijos terminų aiškinamasis žodynas. Ats. red. Z. Mačionis, Vilnius. A. Čech JV 1961 – Čechovas A. Juodasis vienuolis. Vertė E. Viskanta, Vilnius. DrskŽ 1988 – Naktinienė G., Paulauskienė A., Vitkauskas V. Druskininkų tarmės žodynas, Vilnius. DvŽ I 2005 – Dieveniškių šnektos žodynas 1. Moksl. red. D. Mikulėnienė, K. Morkūnas, Vilnius. DŽ 1954 – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, Vilnius. DŽ 1972 – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, Vilnius. DŽ 1993 – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, Vilnius. DŽ 2000 – Dabartinės lietuvių kalbos žodynas, Vilnius. EncKompŽ 2005 – Dagienė V., Grigas G., Jevsikova T. Enciklopedinis kompiuterijos žodynas, Vilnius. FTŽ 1979 – Fizikos terminų žodynas. Red. P. Brazdžiūnas, Vilnius. FTŽ 2007 – Palenskis V., Valiukėnas V., Žalkauskas V., Žilinskas P. J. Fizikos terminų žodynas, Vilnius. GKr – Gimtasis kraštas (savaitraštis). A. Gric VN 1969 – Gricius A. Vyrai, nesijuokit!, Vilnius 190 J. Klimavičius | Terminas prie termino. VII IQ – IQ (žurnalas). JG – Jaunimo gretos (žurnalas). V. Juod BB 1971 – Juodakis V. Balys Burčas, Vilnius. KB – Kultūros barai (žurnalas). K ir GdŽ 2000 – Kartografijos ir geodezijos terminų aiškinamasis žodynas. Iš angl. k. vertė, lietuviškus terminus rinko ir naujus sudarė V. Vainauskas, Vilnius. KmT – Komjaunimo tiesa (laikraštis). KnT – Kauno tiesa (laikraštis). V. Kudir R I 1989 – Kudirka V. Raštai 1, Vilnius. V. Kudir R II 1990 – Kudirka V. Raštai 2, Vilnius. KV – Kalba Vilnius (savaitraštis). LA – Lietuvos aidas (laikraštis). L ir M – Literatūra ir menas (savaitraštis). LKŽ I₁ 1941 – Lietuvių kalbos žodynas 1, Vilnius. LKŽ I₂ 1968 – Lietuvių kalbos žodynas 1, Vilnius. LKŽ IV 1957 – Lietuvių kalbos žodynas 4, Vilnius. LKŽ VIII 1970 – Lietuvių kalbos žodynas 8, Vilnius. LKŽ IX 1973 – Lietuvių kalbos žodynas 9, Vilnius. LKŽ XII 1981 – Lietuvių kalbos žodynas 12, Vilnius. LKŽ XV 1981 – Lietuvių kalbos žodynas 15, Vilnius. LKŽ XVI 1995 – Lietuvių kalbos žodynas 16, Vilnius. LKŽ XVII 1996 – Lietuvių kalbos žodynas 17, Vilnius. LPoez I 1969 – Lietuvių poezija 1. Sudarė V. Vanagas, Vilnius. LRKŽ 1971 – Lyberis A. Lietuvių–rusų kalbų žodynas, Vilnius. LRKŽ 1988 – Lyberis A. Lietuvių–rusų kalbų žodynas, Vilnius. LRKŽ V 1968 – Lietuvių rašomosios kalbos žodynas 5. Sudarė A. Senn’as, A. Salys, Heidelberg. LRŽ 1933 – Sereiskis B. Lietuviškai-rusiškas žodynas, Kaunas. LTE III 1978 – Lietuviškoji tarybinė enciklopedija 3, Vilnius. LTE V 1983 – Lietuviškoji tarybinė enciklopedija 5, Vilnius. LžŽ 1985 – Petrauskas J., Vidugiris A. Lazūnų tarmės žodynas, Vilnius. LŽ – Lietuvos žinios (laikraštis). M – Moksleivis (žurnalas). MetrŽ 2006 – Valiukėnas V., Žilinskas P. J. Penkiakalbis aiškinamasis metrologijos terminų žodynas, Vilnius. MG – Mūsų gamta (žurnalas). A. Mick LBP – Mickevičius A. Lyrika. Baladės. Poemos, 1975. M ir G – Mokslas ir gyvenimas (žurnalas). M ir T – Mokslas ir technika (žurnalas). MkslL – Mokslo Lietuva (laikraštis). N – Nemunas (žurnalas). NKn – Naujos knygos (žurnalas). NŽA – Naujasis židinys–Aidai (žurnalas). P – Pagrანდukas (TMtr priedas). V. Piet RR 1973 – Pietaris V. Rinktiniai raštai, Vilnius. PolŽ 1959 – Rusų–lietuvių kalbų politechninis žodynas. Red. kol. p-kas A. Novodvorskis, Vilnius. Prg – Pergalė (žurnalas). RETŽ 2000 – Radioelektronikos terminų žodynas. Vyr. red. V. Palenskis, Vilnius. RLKŽ II 1983 – Rusų–lietuvių kalbų žodynas 2. Sudarė Ch. Lemchenas, Vilnius. RLKŽ IV 1985 – Rusų–lietuvių kalbų žodynas 4. Sudarė J. Kardelytė, Ch. Lemchenas, J. Macaitis, A. Mankevičienė, Vilnius. RLŽ 1924 – Baronas J. Rusiškai lietuviškas žodynas, Kaunas. RLŽ 1933 – Baronas J. Rusų lietuvių žodynas, Kaunas. Sav su TV – Savaitė (su TV) (žurnalas). J. Smul LKn 1962 – Smulis J. Led inė knyga, Vilnius. SNŽŽ 1907 – Svetimų ir nesuprantamų žodžių žodynėlis. Sudarė J. Šlapelis, Tilžė. Terminologija | 2011 | 18 191 Sp – Sportas (laikraštis). Spr – Sparnai (žurnalas). StA – Studijų aidai (KTU laikraštis). Šl – Šluota (žurnalas). J. Šlap LKŽ 1940 – Šlapelis J. Kirčiuotas lenkiškas lietuvių kalbos žodynas, Vilnius. Šv – Švyturys (žurnalas). T – Tiesa (laikraštis). TechEnc I 2000 – Technikos enciklopedija 1, Vilnius. TechEnc II 2003 – Technikos enciklopedija 2, Vilnius. TechEnc III 2006 – Technikos enciklopedija 3, Vilnius. TechEnc IV 2010 – Technikos enciklopedija 4, Vilnius. TLE III 1987 – Tarybų Lietuvos enciklopedija 3, Vilnius. TMkt – Tarybinis mokytojas (laikraštis). TMtr – Tarybinė moteris (žurnalas). TŽŽ 1936 – Tarptautinių žodžių žodynas, Kaunas. TŽŽ 1951 – Tarptautinių žodžių žodynas, Vilnius. TŽŽ 1969 – Tarptautinių žodžių žodynas, Vilnius. TŽŽ 1985 – Tarptautinių žodžių žodynas, Vilnius. TŽŽ 2001 – Tarptautinių žodžių žodynas, Vilnius. V. Urb B ir M 1974 – Urbanas V. Biblioteka ir mikroknyga, Vilnius. Vd – Veidas (žurnalas). VLE VI 2004 – Visuotinė lietuvių enciklopedija 6, Vilnius. VLE XIII 2008 – Visuotinė lietuvių enciklopedija 13, Vilnius. VN – Vakarinės naujienos (laikraštis). ZnŽ I 2003 – Zanavykų šnektos žodynas 1. Vyriaus. red. A. Pupkis, Vilnius. ZnŽ II 2004 – Zanavykų šnektos žodynas 2. Vyriaus. red. V. Sakalauskienė, Vilnius. ŽtŽ 1998 – Vidugiris A. Zietelos šnektos žodynas, Vilnius. ŽŽ – Žurnalistų žinios (laikraštis). СИС 2005 – Булъко А. Н. Современный словарь иностранных слов, Москва. LITERATŪRA Drotvinas V. 1963: Kai kurių žodžių rašymas drauge ir skyrium. – Kalbos kultūra 4, 49–50. Fraenkel E. 1955–1965: Litauisches etymologisches Wörterbuch, Heidelberg. KP4L1 2005: Kalbos patarimai 4. Leksika: Skolinių vartojimas (svetimybės, tarptautiniai žodžiai) (L 1). Autorė ir sudarytoja D. Mikulėnienė, Vilnius. Smoczyński W. 2007: Słownik etymologiczny języka litewskiego, Vilnius. TT 1992: Terminologijos taisymai. Parengė K. Gaivenis, A. Kaulakienė, St. Keinys, J. Klimavičius, Vilnius. Gauta 2011-12-21 Jonas Klimavičius Erfurto g. 56-14 04107 Vilnius, Lietuva 192 J. Klimavičius | Terminas prie termino. VII