Petro Vileišio aritmetikos vadovėlio „Keturi svarbiausiejie veikalai aritmētikos“ terminai

154 D. Šilobritaitė | Petro Vileišio aritmetikos vadovėlio Keturi svarbiausiejie | veikalai aritmētikos terminai Petro Vileišio aritmetikos vadovėlio Keturi svarbiausiejie veikalai aritmētikos terminai DIANA ŠILoBRITAITĖ Lietuvių kalbos institutas PAGRINDINIAI ŽODŽIAI: matematikos terminai, matematikos terminų kilmė, matematikos terminų daryba Petro Vileišio 160-osioms gimimo metinėms Petras Vileišis (1851–1926) – lietuvių visuomenės veikėjas, prisidėjęs prie draudžiamosios lietuviškos spaudos leidimo ir platinimo. Jis parašė ar išvertė nemažai mokslo populiarinimo knygelių (apie 100) ir aritmetikos, fizikos, geometrijos, istorijos vadovėlių. P. Vileišis buvo atkaklus kovotojas už lietuviškos spaudos laisvę ir prisidėjo prie įvairių sričių, tarp jų ir matematikos, terminijos kūrimo. Jo Rinktinių raštų pratarmėje rašoma, kad „Jis dirbo didžiulį šviečiamąjį darbą – savo triūsu ir Šio straipsnio tikslas – išnagrinėti P. Vileišio vadovėlyje vartojamų 155Terminológia | 2011 | 18 saját költségén egyetemes népi könyvtárat biztosított honfitársai számára, és meghonosította a nemzeti vállalkozás kezdeti elemeit. P. Vileišis a litván kulturális tevékenység mecénása volt, aki felélesztette Vilniusban a litván öntudatot, és Vilniust a litván kultúra központjává tette. Ő volt az első litván napilap, a Vilniaus žinios ötletadója, kiadója és szerkesztője is” (Vileišis 2004: 11). 1886-ban Tilsitben jelent meg P. Vileišis (Petras Nēris álnéven írta alá) Keturi svarbiausiejie veikalai aritmētikos című, kis terjedelmű (50 oldalas) számtankönyve. Petro Rumšas matematikus szerint P. Vileišis e tankönyv megírásakor eredeti és érdekes számtani terminusokat alkotott (Rumšas 1978: 58). Megjegyzendő, hogy ez a második nyomtatott litván aritmetikai mű. Az első nyomtatott litván aritmetikai feladatgyűjtemény, az Uźduotinas, tai ira Rankius uźduocziu Aritmetikos arba Rokundos mokslo, 1885-ben jelent meg Tilsitben. Ez a XIX. század végi–XX. század eleji litván társadalmi élet jelentős alakjának, a „műkedvelő nyelvész orvosnak” (Sabaliauskas 1979: 177), Jonas Spudulisnak (1860–1920) a feladatgyűjteménye volt. A Litván Tudományos Akadémia Vrublevskiai Könyvtárában e feladatgyűjtemény kéziratának egy másolata található (Aritmetikos uždavinynas iš kurio mokė kunigas Katelė. Gauta pas Paliepio gyventoją Šinkūnienę) (bővebben lásd: Šilobritaitė 2009: 186–197). ahogy J. Spudulis Nagrinėjamame P. Vileišio vadovėlyje pateikiamos ne tik užduotys, feladatgyűjteményében is, hanem néhány aritmetikai kifejezést is megmagyaráznak, pl. : Sumetimu („összeadás”1) nevezzük azt a műveletet, amelynek során több, azonos fajtájú számból egy összeadásnak nevezett számösszeget kapunk, amely annyi egységet tartalmaz magában, ahány egység az összes összeadandó számban volt2 Vlš 10; Atitraukimas („kivonás”) az a művelet, amelynek során, ismerve két, azonos fajtájú szám összegét és e számok egyikét, megkeressük a másikat Vlš 16. Fontos megjegyezni, hogy a tankönyvben a matematika és két ágának meghatározásai is szerepelnek: Matēmatika az a tudomány, amelynek tárgya a mérés és a mennyiségek egymáshoz való viszonyítása Vlš 3; Aritmētika a számok tudománya Vlš 4; Skaitliavimu azt a tudományt nevezzük, amely a különféle számok kimondására és leírására tanít Vlš 4. aritmetikos terminų kilmę, darybos būdus ir priemones bei sinoniminę raišką. A kutatáshoz mintegy 150 terminust gyűjtöttek össze. 1 Az idézőjelben a terminus jelentése szerepel, amelyet a cikk szerzője határozott meg. 2 A példák eredeti formájukban szerepelnek. 156 D. Šilobritaitė | Petro Vileišio aritmetikos vadovėlio Keturi svarbiausiejie | veikalai aritmētikos terminai 1. EGYSZAVAS TERMINUSOK P. Vileišis tankönyvében 62 egyszavas terminust találtunk (az összes megtalált terminus 42,2%-a). Eredetük szempontjából litván eredetű, nem litván eredetű és hibrid terminusokra oszthatók. 1.1. Az egyszavas terminusok eredete 1.1.1. LITVÁN EREDETŰ TERMINUSOK A nagyobb részük (47 terminus, azaz a tankönyvben megtalált egyszavas matematikai terminusok 75,8%-a) litván eredetű, pl.: apskriedimas „meghatározás“ Vlš 10, derējimas: Tas visas vienok galima paraszyti pasigaunant minētomis rokůtinēmis ir atsimenant ant sziu triju derējimu Vlš 7, dalis: Aiszku, jog skaitlei sumetami pažymēti, budami nekuriomis dalimis jieszkomosios sumos, tur būti ir tos paczios veislēs, nēs dalis visuomet yra tos paczios gymēs, kaip ir labas, prie kurio ji prigul Vlš 10, daugumas: Daugumu vadinasi kožnas didumas, galimas būti padalytas į keliatą daliu Vlš 3, didumas: Dēl nusklempimo didumo nekurio daugumo reikia jį palyginti su kitu tos paczios veislēs daugumu, kurio didumas per visus yra nutartas ir kurs vienybe vadinasi Vlš 3, gymē: Skaitlius paeina nů susidējimo vienybiu, arba ju daliu, ir tai vienos ir paczios gymēs Vlš 4, įpatybē: Tas atsitikimas atsiremia ant sziu įpatybiu: 1. Liekana pasididina ant nekurio daugumo, padidinant didesnį skaitlių ant to paties daugumo, ir atliekant skaitlių mažesnį be atmainos Vlš 18, lavinimas „gyakorlat“ Vlš 10, palyginimas „összehasonlítás“ Vlš 3, parodymas: Parodymu vadina iszteisinimą nekurios apreiksztos teisybēs Vlš 14, pasigavimas: pasigavimas sumetimo; pasigavimas atitraukimo; pasigavimas padauginimo Vlš 46, priegimtis: Kožnoje rokundoje isz pradžios yra žinoma priegimtis jieszkomojo labo, reikia tiktai jo skaitlių atrasti <...> Vlš 4, rēžis: Rēžiu vadiname kožną susidējimą vienybiu, deszimcziu ir suimtu paskui sekancziuju Vlš 7, rodyklē: Yra nutarta raszyti tiktai vieną isz lygiu vaisiaus dirbēju, statant virszumi jo truputį į deszinę pusę smulkią rokůtinę, rodykle vadinamą, kuri rodo skaitlių lygiu dirbēju, arba žingį jieszkomosios galybēs Vlš 32, skyrius: Yra du skyrei vienybiu: vienybē veislinē, kaip tai: vienas žmogus, ir vienybē matēmatiki nē Vlš 3, svarbumas: Drauge su tůmi kaip kuri norint isz sziu rokůtiniu persikelia per vieną eilę į kairę pusę, ji aptur svarbumą deszimtį kartu didesnį Vlš 7, teisybē: Parodymu vadina iszteisinimą nekurios apreiksztos teisybēs Vlš 14, veislē: Vienybē tada yra nutartas ir neatsimainąs daugumas pasi- 157 Terminológia | 2011 | 18 gaunąs dēl mēravimo daugumu tos paczios veislēs Vlš 3, žingis: Isz teisybēs, dēl apturējimo galybēs nekurio žingio důto skaitliaus užtenka szį skaitlių padauginti per jį patį tiek kartu, kiek yra vienybiu be vienos žingyje galybēs Vlš 32, žymē „jel“ Vlš 11. A vizsgált forrás litván eredetű terminusainak nagy részét a matematikában ma már nem használják, vagy más jelentésük van. A Vlš 14 műben a „művelet” P. Vileišis įvardijo matematikos sąvoką veiksmas „pagrindinė matematikos terminus: Iszteisinimu nekurio veikalo egy másik művet nevez, amelyre a felfedezés során támaszkodnak, vagy amelyet az első mű révén másként adtak meg Vlš 14. Egyébként az első litván matematikai feladatgyűjtemény szerzője, J. Spudulis, ezt a fogalmat a weikmē terminussal jelölte. Megjegyzendő, hogy a P. Vileišis tankönyvében megadott alapvető számtani műveletek valamennyi elnevezete ma már nincs használatban: sumetimas „összeadás” Vlš 4, atitraukimas „kivonás” Vlš 4, padauginimas „szorzás” Vlš 4, dalijimas „osztás” Vlš 4. J. Spudulis említett feladatgyűjteményében a műveletek elnevezései rendre a sudējimas, atēmimas, dauginimas, dalijimas terminusokkal szerepelnek. Zigmas Žemaitis matematikus szerint „más nyelvekben magának a matematikai műveletnek az elnevezése általában nem különül el a konkrét végrehajtási folyamatának elnevezésétől, holott logikailag meg kellene különböztetni őket. Ezért később azt is elfogadták, hogy a műveleteket sudėtis, atimtis, daugyba, dalyba néven nevezzék, míg a dauginimas, dalijimas terminusokat a műveletek végrehajtásának jelölésére hagyták meg (pl. törtszámok szorzása)” (Žemaitis 1966: 196). Meg kell említeni, hogy azok a litván terminusok sem kerültek használatba, amelyek azokat a számokat jelölik, amelyekkel a számtani műveleteket végzik: liekana „különbség” Vlš 16, padalys „osztandó” Vlš 35, dalytojas „osztó” Vlš 35, padalē „hányados” Vlš 35, padaugintinis „szorzandó” Vlš 22, padaugintojas „szorzó” Vlš 22, vaisius „szorzat” Vlš 223. Megemlítendő a labas Vlš 5 terminus, amely nem honosodott meg egy aritmetikai művelet eredményének jelentésében: Labas deszimties deszimcziu tapē pavadintas szimtu Vlš 5. Az elmondottak alapján össze lehet adni a sieksniusokat a sieksneisekkel, a svarusokat a svarusokkal stb., hogy megkapjuk a megjelölt labast; de nem lehet összeadni a rubliusokat az ůlektēmisekkel, az asztalokat a házakkal stb., ha csak nem keressük a névtelen labast Vlš 10–11. Ebben a jelentésben a labas terminust sem az LKŽe, sem a mai matematikai munkák nem rögzítik. 3 Nem maradtak fenn a kétszavas terminusok sem: didesnis skaitlius „tartalom”, mažesnis skaitlius „kivonandó”, sumetamasis skaitlius „összeadandó” Vlš 16, Vlš 16, Vlš 11. 158 D. Šilobritaitė | Petro Vileišio aritmetikai tankönyve Keturi svarbiausiejie | veikalai aritmētikos terminai A matematikai terminológiában nem használatos az iszteisinimas Vlš 14 terminus sem, amely a vizsgált forrásban az alapvető aritmetikai műveletek (összeadás, kivonás, szorzás és osztás) elvégzésének ellenőrzését jelenti. Más fenn nem maradt aritmetikai terminusok, például: dirbējas4: Skaitlius rakůtiniu vaisiaus dvieju dirbēju yra lygus sumai rokůtiniu tu dirbēju, arba tai sumai be vienos vienybēs Vlš 32, galybē „hatvány“: Galybē nekurio daugumo vadinasi vaisius keliato dirbēju lygiu tam daugumui Vlš 32, kertůtis „négyzet“ (a szám második hatványa): Galybē 2. žingio vadinasi kertůcziu <...>. Vlš 32, sąnarys „tag“: Skaitlius didesnis ir skaitlius mažesnis yra vadinami dviem sąnareis liekanos Vlš 16, vienybē „egység“: Yra du skyrei vienybiu: vienybē veislinē, kaip tai: vienas žmogus, ir vienybē matēmatikinē, kaip tai vienas sieksnis Vlš 3. 1.1.2. NEM LITVÁN EREDETŰ TERMINUSOK A tankönyvben kevés nem litván eredetű terminust találtunk (13 terminust, azaz az összes megtalált egy szóból álló terminus 21%-át). Ezek egy részét a matematikai terminológiában ma már nem használják. Ezek szláv nyelvekből átvett jövevényszavak5: ližma „szám” Vlš 6, mēris „mérték” Vlš 3 és rokunda „számítás” Vlš 4. A nemzetközi aritmētika Vlš 4, klasa Vlš 6, kubas Vlš 32, lynija Vlš 12, matēmatika Vlš 3, minus Vlš 16, numeracija Vlš 4, plius Vlš 11, suma Vlš 10 és teorēma Vlš 28 terminusokat ma is használják (csak néhány terminus írásmódja különbözik). 1.1.3. HIBRID TERMINUSOK A vizsgált forrásban két hibrid terminust találtunk (a nem litván terminustőhöz litván képző járul): mēravimas Vlš 3, rokůtinē6 Vlš 7. Ezek az összes megtalált egy szóból álló terminus 3,2%-át teszik ki. P. Rumšo szerint a rokůtinē terminus a „számjegy” fogalmának kifejezésére használt legrégebbi terminus. Ez a terminus J. Veiso ábécéskönyvében, valamint P. Ruigio, K. Milkaus és F. G. H. Nesselmanno szótáraiban fordul elő (bővebben lásd Rumšas 1978: 54). A skaitmuo terminus csak az 1915–1916-ban kiadott aritmetikai tankönyvekben található meg; ezt a fogalom kifejezésére jobbnak ismerték el a többi terminusnál (Rumšas 1979: 54). 4 A munkát végzőt P. Vileišis „szorzandónak”, a szorzót pedig „szorzónak” nevezi. 5 A terminusok eredetének meghatározásakor az LKŽe és E. Fraenkel szótáraira támaszkodunk. 6 A tankönyvben e terminus rakůtinė változata is előfordul Vlš 32. 159Terminologija | 2011 | 18 1.2. Vienažodžių terminų daryba A P. Vileišis tankönyvében használt egyszavas matematikai terminusok elsődleges és másodlagos terminusokra oszthatók. 1.2.1. ELSŐDLEGES SZAVAK Mindössze két egyszavas matematikai terminust találtunk, amelyek elsődleges szavak (ezek a megtalált egyszavas terminusoknak mindössze 4,1%-át teszik ki)7: labas Vlš 5 és spůgas Vlš 22. A spůgas terminussal P. Vileišis a szorzásjelet nevezte meg: Két szám összeszorzását úgy jelöljük, hogy a szorzót a szorzandó jobb oldalára írjuk, és ezeket vízszintes kereszttel (X), vagy spůgas-szal (.) választjuk el Vlš 22. 1.2.2. MÁSODLAGOS SZAVAK A megtalált matematikai terminusok többsége képzett szó8 (a megtalált egyszavas terminusok 95,9%-a). Ezeket képzős származékokra, végződéses származékokra és összetett szavakra osztják. 1.2.2.1. Képzős származékok. P. Vileišis tankönyvében túlnyomórészt -imas (-ymas) képzővel ellátott igeneves főnevek találhatók: apskriedimas Vlš 10, atitraukimas Vlš 4, dalijimas Vlš 4, derējimas Vlš 7, iszteisinimas Vlš 14, lavinimas Vlš 10, mēravimas Vlš 3, padauginimas Vlš 4, palyginimas Vlš 3, parodymas Vlš 14, pasigavimas Vlš 46, pažymējimas Vlš 3, skaitliavimas Vlš 4, sudējimas9 Vlš 3, sumetimas Vlš 4. Lényegesen kevesebb képzett terminust alkotnak más képzőkkel létrehozott származékok: -umas: daugumas Vlš 3, didumas Vlš 3, ilgumas Vlš 15, svarbumas Vlš 7 (ezek a terminusok főnévi szavakból származnak, és tulajdonságnevek); -ybė: galybē Vlš 32, įpatybē Vlš 18, lygybē Vlš 11, teisybē Vlš 14, vienybē Vlš 3; -uotis: kertůtis Vlš 32; -tis: priegimtis Vlš 4; -tojas: dalytojas Vlš 35, padaugintojas Vlš 22. Figyelemre méltó, hogy P. Vileišis a -tojas képzős származékokat nem személyek, hanem azon számok megnevezésére használja, amelyekkel matematikai műveleteket végeznek. Más képzőkkel mindössze egy-egy példát találtunk: -alas: veikalas Vlš 14; -ana: liekana Vlš 16; -ėjas: dirbējas Vlš 22; -yklė: rodyklē Vlš 32; -lė: veislē Vlš 3; -tinė: rokůtinē Vlš 7; -tinis: padaugintinis Vlš 22. 7 Ebbe a számba nem számítják bele a nem litván eredetű terminusokat. 8 A terminusok képzési módjainak és eszközeinek meghatározásakor S. Ambrazas (1993; 2000), St. Keinis (1999; 2005), P. Skardžius (1943) és V. Urbutis (2009) munkáira támaszkodunk. 9 Sudėjimu P. Vileišis įvardija sudėtį ir daugybą: dēl skaitliu sudējimo yra vartojamu du budu: sumetimas ir padauginimas Vlš 4. 160 D. Šilobritaitė | Petro Vileišio aritmetikos vadovėlio Keturi svarbiausiejie | veikalai aritmētikos terminai Atskirai minėtinas priesagos -lius vedinys skaitlius „skaičius“ Vlš 3, kuris įsigalėjo apie XIX a. vidurį, nors jau randamas XVI a. lietuvių raštuose (Mažvydo katekizme, Volfenbiutelio postilėje, Vilento evangelijose, Bretkūno biblijoje ir postilėje) (Rumšas 1978: 52–54). Svarbu pasakyti, kad XIX a. pradžios elementoriuose aptinkamas dabartinis terminas skaičius, tačiau jo vėliau buvo atsisakyta. P. Skardžius Lietuvių kalbos žodžių daryboje rašo, kad skaitlius būdingas žemaičiams ir Rytų Prūsijos lietuviams, o aukštaičiai paprastai vartojo terminą skaičius (Skardžius 1943: 170). Nuo 1906 m. išleistuose matematikos vadovėliuose terminą skaitlius keičia skaičius, tačiau to meto periodinėje spaudoje pasitaiko, nors retai, ir terminas skaitmuo. 1.2.2.2. Galūnių vediniai. P. Vileišio vadovėlyje rasta ir galūnių vedinių: -is (-ys): dalis Vlš 10, padalys Vlš 35, rēžis Vlš 7, sąnarys Vlš 11, žingis Vlš 32; -ė: gymē Vlš 4, padalē Vlš 35, žymē Vlš 11; -(i)us: skyrius Vlš 3, vaisius Vlš 22. Mindezeket a végződésképzős származékokat igékből alkották. 1.2.2.3. Összetett szavak. A tankönyvben csak egy összetett szó található: stalveikslis Vlš 50: Virszumi padētas stalveikslis užtur savēpi vaisius vienos rokůtinēs Vlš jelentése „táblázat” (vö. stalveikslis 50. Šis terminas nefiksuojamas LKŽe, galima tik spėti, kad jis galėtų padauginimo „szorzótábla” Vlš 50 (lásd az ábrát)). Ábra. stalveikslis padauginimo 161Terminologija | 2011 | 18 2. ÖSSZETETT TERMINUSOK A P. Vileišis tankönyvében talált összetett terminusok kétés háromszavas terminusokra oszlanak. Ezek a megtalált terminusok 57,8 %-át alkotják. 2.1. Kétszavas terminusok Ebben a tanulmányban a kétszavas terminusokat kifejezésük szempontjából egyeztetett és nem egyeztetett jelzős szerkezetekre osztjuk. A nagyobb részt azok a terminusok alkotják, amelyeknek mindkét összetevője litván eredetű. Csak néhány olyan kétszavas terminust találtunk, amelyek egyik összetevője nem litván eredetű: apturējimas sumos Vlš 11, czelas skaitlius Vlš 11, gulsczias kryžius Vlš 22, rokůtinė svarbi Vlš 7, skaitlius czelas Vlš 5, status kryžius Vlš 11, vardas klasos Vlš, vienybē matēmatikinē Vlš 3. A tankönyvben használt egyeztetett jelzős szerkezetek kétfélék. Az egyik csoportot azok a terminusok alkotják, amelyekben az egyeztetett jelző a terminus fő, jelzett összetevője előtt áll, a másikat pedig azok a terminusok, amelyekben a jelző a jelzett fő terminusösszetevő után áll. E terminusoknak a jelzett szó előtt álló egyeztetett jelzői a tankönyvben melléknevekkel (bevardē padalē Vlš 36, dalinis padalys Vlš 40, didesnis skaitlius Vlš 16, mažesnis skaitlius Vlš 16, pirmutinis skaitlius Vlš 5, prasta vienybē Vlš 26, visůmetinis svarbumas Vlš 7), valamint cselekvő vagy szenvedő igenévi alakokkal (apreikszta teisybē Vlš 14, atsakanti rokůtinē Vlš 8, atsimainantis svarbumas Vlš 7, neatsimainantis svarbumas Vlš 7, neatsimainąs daugumas Vlš 3, nutartas daugumas Vlš 3) fejeződnek ki. Fontos megjegyezni, hogy P. Vileišis tankönyvében a jelzős melléknevek és igenevek határozott alakjai is használatosak: augszcziausiasis rēžis Vlš 8, jieszkomasis labas Vlš 12, jieszkomasis skaitlius Vlš 16, jieszkomasis vaisius Vlš 24, norimasis labas Vlš 4, padůtasis skaitlius Vlš 4, sumestieji skaitlei Vlš 20, sumetamasis skaitlius Vlš 11. Jelentős csoportot alkotnak azok a kétszavas terminusok, amelyekben az egyeztetett jelző a jelzett tag után áll. E kétszavas terminusok jelzői szintén melléknevekkel (dalijimas paprastinis Vlš 41, labas bevardis Vlš 11, padalē teisinga Vlš 41, skaitlius bevardis Vlš 4, skaitlius dalinis Vlš 3, vaisius dalinis Vlš 27, vaisius visůtinas Vlš 27, vienybē veislinē Vlš 3) és szenvedő igenévi alakokkal (labas pažymētas Vlš 10, skaitliavimas kalbētas Vlš 5, skaitliavimas raszytas Vlš 6, skaitlius maiszytas Vlš 3, skaitlius pažymētas Vlš 4) fejeződnek ki. Szinte valamennyi nem egyeztetett jelző egyes vagy többes számú birtokos esetben áll. Az ilyen terminusok többségét ma szokatlan szórendben használják: augimas skaitliu Vlš 4, iszguldymas rēžio Vlš 7, isztarimas 162 D. Šilobritaitė | Petro Vileišio aritmetikos vadovėlio Keturi svarbiausiejie | veikalai aritmētikos terminai skaitliaus Vlš 9, nusklempimas didumo Vlš 3, palyginimas daugumu Vlš 3, pasigavimas atitraukimo Vlš 46, pasigavimas dalijmo Vlš 47, pasigavimas padauginimo Vlš 46, pasigavimas sumetimo Vlš 46, primetimas vienybēs Vlš 4, sąnarei padalēs Vlš 35, skyrei vienybiu Vlš 3, stalveikslis padauginimo Vlš 50, susidējimas vienybiu Vlš 4, veislē padalēs Vlš 35, žymē atitraukimo Vlš 16, žymē dalijimo Vlš 35, žymē lygybēs Vlš 11, žymē padauginimo Vlš 22, žymē sumetimo Vlš 11, žingis galybēs Vlš 32. Megemlítendő egy elöljárószóval, a be szóval álló, nem egyeztetett jelzős kétszavas terminus is – rokůtinē be svarbumo „nulis“ Vlš 7. A tankönyvben a nem egyeztetett jelzős terminusok szokásos kifejezésmódú kétszavas változatai is megtalálhatók, amelyekben a jelző a jelzett szó előtt áll: skaitliu iszskirimas Vlš 4, skaitliu kilimas Vlš 4, skaitliu sumetimas Vlš 4, skaitliaus skyrei Vlš 3. 2.2. Háromszavas terminusok A háromszavas aritmetikai terminusok minden összetevője litván eredetű, és szinte mindegyikük a vienybē terminussal alakult (az egységosztályokat nevezi meg). E terminusok fő összetevőjéhez olyan egyeztetetlen jelző kapcsolódik, amelynek egyeztetett jelzője is van; ezek a fő összetevő után állnak: vienybē antros eilēs Vlš 5, vienybē asztuntos eilēs Vlš 6, vienybē deszimtos eilēs Vlš 6, vienybē devintos eilēs Vlš 6, vienybē dvyliktos eilēs Vlš 6, vienybē ketvirtos eilēs Vlš 6, vienybē penktos eilēs Vlš 6, vienybē pirmutinēs eilēs Vlš 5, vienybē septintos eilēs Vlš 6, vienybē szesztos eilēs Vlš 6, vienybē trecziosios eilēs Vlš 5, vienybē vieniůliktos eilēs Vlš 6. A vizsgált kifejezésmód további háromszavas terminusai: prigimtis jieszkomojo labo Vlš 4, vaisius keliato dirbēju Vlš 28. Az antras sąnarys lygybēs Vlš 11 és a pirmutinis sąnarys lygybēs Vlš 11 terminusok más módon, egyeztetett és egyeztetetlen jelzővel fejeződnek ki. Emellett figyelmet érdemel, hogy e két terminus szórendje szokatlan. A tankönyvben találtunk egy háromszavas terminust, amelyben a jelzett szóhoz két egyeztetett jelző kapcsolódik: du růžai lygatstogei Vlš 11. 3. A TERMINUSOK SZINONIMIKUS KIFEJEZÉSE A szinonimikus kifejezés esetei P. Vileišis tankönyvében ritkák. Szinonimák Két rašomi skliausteliuose, jungiami kableliu arba jungtuku arba. tagból álló szinonimasorokat találtunk (minus (mažiaus) Vlš 16, neatsimainantis arba visůmetinis svarbumas Vlš 7, prastos vienybēs arba vienybēs pirmutinēs eilēs Vlš 5, priegimtis, arba veislē Vlš 36, skaitliavimas (numeracija) Vlš 4, status kryžius, plius Vlš 11) és egy háromtagú szinonimasort (rokůtinē be svarbumo, arba nulius (zero) Vlš 7).