Petro Vileišio aritmetikos vadovėlio „Keturi svarbiausiejie veikalai aritmētikos“ terminai

Petro Vileišio aritmetikatankönyvének Keturi svarbiausieji veikalai aritmetikos terminusai DIANA ŠILOBRITAITĖ Litván Nyelvi Intézet KULCSSZAVAK: matematikai terminusok, a matematikai terminusok eredete, a matematikai terminusok képzése Petro Vileišis születésének 160. évfordulójára Petras Vileišis (1851–1926) – lietuvių visuomenės veikėjas, prisidėjęs prie draudžiamosios lietuviškos spaudos leidimo ir platinimo. Jis parašė ar išvertė nemažai mokslo populiarinimo knygelių (apie 100) ir aritmetikos, fizikos, geometrijos, istorijos vadovėlių. P. Vileišis buvo atkaklus kovotojas už lietuviškos spaudos laisvę ir prisidėjo prie įvairių sričių, tarp jų ir matematikos, terminijos kūrimo. Jo Rinktinių raštų pratarmėje rašoma, kad „Jis dirbo didžiulį šviečiamąjį darbą – savo triūsu ir 154 D. Šilobritaitė | Petro Vileišio aritmetikos vadovėlio Keturi svarbiausieji veikalai aritmetikos terminai saját költségén egyetemes népkönyvtárat biztosított honfitársainak, és meghonosította a nemzeti vállalkozás alapjait. P. Vileišis a litván kulturális tevékenység mecénása volt, aki újjáélesztette a litván identitást Vilniusban, és Vilniust a litván identitás központjává tette. Ő volt az első litván napilap, a Vilniaus žinios ötletgazdája, kiadója és szerkesztője is” (Vileišis 2004: 11). 1886-ban Tilsitben jelent meg P. Vileišis (Petras Nėris álnéven aláírva) Keturi svarbiausieji veikalai aritmetikos című, kis terjedelmű (50 oldalas) aritmetikatankönyve. Rumšas Péter matematikus szerint P. Vileišis e tankönyv megírásával eredeti és érdekes aritmetikai terminusokat alkotott (Rumšas 1978: 58). Megjegyzendő, hogy ez a második nyomtatásban megjelent litván aritmetikai mű. Az első nyomtatott litván számtanfeladat-gyűjtemény, a Užduotinas, tai ira Rankius užduocziu Aritmetikos arba Rokundos mokslo 1885-ben jelent meg Tilsitben. A számtanfeladat-gyűjtemény a XIX. század végének és a XX. század elejének jelentős litván közéleti szereplőjéé, Jonas Spudulióé (1860–1920) volt, aki „autodidakta nyelvész-orvosként” ismert (Sabaliauskas 1979: 177). A Litván Tudományos Akadémia Vrublevskis Könyvtára őrzi a gyűjtemény kéziratának másolatát (Aritmetikos uždavinynas iš kurio mokė kunigas Katelė. Gauta pas Paliepio gyventoją Šinkūnienę) (bővebben lásd Šilobritaitė 2009: 186–197). P. Vileišis vizsgált tankönyve – J. Spudulis feladatgyűjteményével ellentétben – nem csupán feladatokat tartalmaz, hanem egyes aritmetikai terminusokat is magyaráz, például: Sumetimu1 („összeadás”) annak a módszernek a neve, amelynek során több azonos fajtájú számból egy számot, az úgynevezett összeget kapunk, amely annyi egységet tartalmaz, ahány az összeadandókban volt2 Vlš 10; Atitraukimas („kivonás”) az a művelet, amely során két azonos fajtájú szám összegét ismerve, és a két szám közül az egyiket megadva, megkeressük a másikat Vlš 16. Fontos megemlíteni, hogy a tankönyv a matematika és két ágának meghatározását is közli: A matematika az a tudomány, amelynek célja a mennyiségek mérése és egymással való összehasonlítása Vlš 3; Az aritmetika a számok tudománya Vlš 4; A számlálás a különféle számok kimondásának és leírásának tudománya Vlš 4. A tanulmány célja a P. Vileišis tankönyvében használt aritmetikai terminusok eredetének, képzési módjainak és eszközeinek, valamint szinonimikus kifejezésmódjának vizsgálata. A kutatáshoz mintegy 150 terminust gyűjtöttek össze. 1 Az idézőjelek között a terminus jelentésének a tanulmány szerzője által megállapított meghatározása szerepel. 2 A példák eredeti alakjukban szerepelnek. Terminologija | 2011 | 18 155 1. EGY SZÓBÓL ÁLLÓ SZAKKIFEJEZÉSEK P. Vileišis tankönyvében 62 egy szóból álló szakkifejezést találtak (az összes fellelt terminus 42,2%-át). Eredetük szerint litván eredetű, nem litván eredetű és hibrid terminusokra oszthatók. 1.1. Az egyszavas terminusok eredete 1.1.1. LITVÁN EREDETŰ TERMINUSOK A többségük (47 terminus, vagyis a tankönyvben talált egyszavas matematikai terminusok 75,8%-a) litván eredetű, például: apskriedimas „definíció” Vlš 10, derėjimas: Ezt az egészet azonban meg lehet írni a fent említett számolásokkal, szem előtt tartva ezt a három egyezést Vlš 7, dalis: Világos, hogy az összeadandó számoknak, mivel a keresett összeg részei, ugyanahhoz a fajtához kell tartozniuk, mert a rész mindig ugyanolyan természetű, mint az egész, amelyhez tartozik Vlš 10, daugumas: Sokaságnak nevezzük azt a mennyiséget, amely több részre osztható Vlš 3, didumas: Valamely sokaság mennyiségének meghatározásához azt egy másik, ugyanilyen fajtájú sokasággal kell összehasonlítani, amelynek mennyisége általánosan meg van állapítva, és amelyet egységnek nevezünk Vlš 3, gymė: A szám egységek vagy azok részeinek összetételéből ered, és ezek mind egyazon természetűek Vlš 4, įpatybė: Ez az eset a következő tulajdonságokon alapul: 1. A maradék valamely mennyiséggel megnő, ha a nagyobb számot ugyanennyivel növeljük, a kisebb számot pedig változatlanul hagyjuk Vlš 18, lavinimas „gyakorlat” Vlš 10, palyginimas „összehasonlítás” Vlš 3, parodymas: Bizonyításnak nevezzük valamely feltárt igazság igazolását Vlš 14, pasigavimas: összeadási művelet; kivonási művelet; szorzási művelet végrehajtása Vlš 46, priegimtis: Minden számolás kezdetén ismert a keresett egész mennyisége, csak a számát kell meghatározni <...> Vlš 4, rėžis: A számjegyek, tízesek és az ezeket követő csoportok összetételét rendnek nevezzük Vlš 7, rodyklė: Elhatározták, hogy csak az azonos kitevőjű tényezők egyikét írják ki, fölé, kissé jobbra egy kis számjegyet helyezve, amelyet kitevőnek neveznek; ez az azonos tényezők számát, vagyis a keresett hatvány kitevőjét jelöli Vlš 32, skyrius: Az egységnek két fajtája van: a fajta szerinti egység, például egy ember, és a matematikai egység Vlš 3, svarbumas: Ezzel együtt, ha valamelyik számjegy egy hellyel balra kerül, tízszeres értéket kap Vlš 7, teisybė: Bizonyításnak nevezzük valamely feltárt igazság igazolását Vlš 14, veislė: Az egység tehát egy megállapított és változatlan mennyiség, amelyet a sokaság mérésére használunk 156 D. Šilobritaitė Petro Vileišio aritmetikos vadovėlio Keturi svarbiausieji veikalai aritmetikos terminai , amely ugyanahhoz a fajtához tartozik, Vlš 3, žingis: Valóban, valamely adott kitevőjű hatvány előállításához elegendő ezt a számot önmagával annyiszor megszorozni, ahány egység van a hatvány kitevőjében eggyel kevesebbszer Vlš 32, žymė „jel” Vlš 11. A vizsgált forrás litván eredetű terminusainak többsége ma már nem használatos a matematikában, vagy más jelentéssel bír. A veikalas terminussal Vlš 14 P. Vileišis a veiksmas „alapvető matematikai művelet” fogalmát jelölte. Egy művelet valamely igazolását egy másik műveletnek nevezi, amellyel megállapítják, hogy az első művelettel kapott eredmény más-e Vlš 14. Egyébként az első litván matematikai feladatgyűjtemény szerzője, J. Spudulis ezt a fogalmat a veikmė. terminussal jelölte. Megjegyzendő, hogy a P. Vileišis-féle tankönyvben szereplő alapvető aritmetikai műveletek megnevezései közül ma már egyik sem használatos: sumetimas „összeadás” Vlš 4, atitraukimas „kivonás” Vlš 4, padauginimas „szorzás” Vlš 4, dalijimas „osztás” Vlš 4. J. Spudulis említett feladatgyűjteményében a műveleteket rendre a következő terminusok jelölik: összeadás, kivonás, szorzás, osztás. Zygmas Žemaitis matematikus szerint „más nyelvekben a matematikai művelet neve általában nem különül el annak konkrét végrehajtási folyamatától, holott logikailag külön kellene választani őket. Ezért később azt fogadták el, hogy a műveleteket a következőképpen nevezzék: összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a korábban használt szorzás, osztás terminusokat pedig hagyják meg a műveletek végrehajtásának jelölésére (például: törtek szorzása)” (Žemaitis 1966: 196). Megemlítendő, hogy nem honosodtak meg az aritmetikai műveletekben szereplő számokat jelölő litván terminusok sem: liekana „különbség” Vlš 16, padalys „osztandó” Vlš 35, dal ytojas „osztó” Vlš 35, padalė „hányados” Vlš 35, padaugintinis „szorzandó” Vlš 22, padaugintojas „szorzó” Vlš 22, vaisius „szorzat” Vlš 223. Megemlítendő a labas terminus is Vlš 5, amely nem honosodott meg a számtani művelet eredményének jelentésében: Tíz tízes egészét századnak nevezzük Vlš 5. Az elmondottak alapján össze lehet adni öleket ölekkel, fontokat fontokkal stb., hogy megkapjuk a megjelölt összeget; de nem lehet rubelt könyökkel, asztalt házzal stb. összeadni, hacsak nem keressük a névtelen összeget Vlš 10–11. Ebben az értelemben a labas terminust sem az LKŽe, sem a mai matematikai munkák nem rögzítik. 3A kétszavas terminusok sem maradtak fenn: didesnis skaitlius „kisebbítendő” Vlš 16, mažesnis skaitlius „kivonandó” Vlš 16, sumetamas skaitlius „tag” Vlš 11. Terminologija | 2011 | 18 157 A matematikai terminológiában nem használatos az ištaisininimas Vlš 14 terminus sem, amely a vizsgált forrásban az alapvető aritmetikai műveletek (összeadás, kivonás, szorzás és osztás) elvégzésének ellenőrzését jelenti. Más, fenn nem maradt aritmetikai terminusok például: dirbėjas4: Skaitlius rakūtiniu vaisiaus dviejų dirbėju yra lygus sumai rokūtiniu tu dirbėju, arba tai sumai be vienos vienybės Vlš 32, galybė „hatvány”: Galybė nekurio daugumo vadinasi vaisius keliato dirbėju lygiu tam daugumui Vlš 32, kertūtis „négyzet” (a szám második hatványa): Galybė 2. žingio vadinasi kertūcziu <…>. Vlš 32, sanarys „tag”: Skaitlius didesnis ir skaitlius mažesnis yra vadinami dviem sanareis liekanos Vlš 16, vienybė „egység”: Yra du skyrei vienybiu: vienybė veislinė, kaip tai: vienas žmogus, ir vienybė matematikine, kaip tai vienas sieksnis Vlš 3. 1.1.2. NEM LITVÁN EREDETŰ TERMINUSOK A tankönyvben kevés nem litván eredetű terminus található (13 terminus, azaz az összes talált egyszavas terminus 21%-a). Néhányuk a matematika terminológiájában ma már nem használatos. Ezek szláv nyelvekből származó jövevényszavak5: szám „szám” Vlš 6, mérték „mérték” Vlš 3 és számítás „számítás” Vlš 4. A nemzetközi terminusok aritmētika Vlš 4, klasa Vlš 6, kubas Vlš 32, lyni-ja Vlš 12, matēmātika Vlš 3, minus Vlš 16, numeracija Vlš 4, plius Vlš 11, suma Vlš 10 és teorēma Vlš 28 ma is használatosak (csupán egyes terminusok helyesírása változott). 1.1.3. HIBRID TERMINUSOK A vizsgált forrásban két hibrid terminust találtunk (a nem litván terminus tőhöz litván képző járul): mėravimas Vlš 3, rokūtinė6 Vlš 7. Ezek az összes megtalált egyszavas terminus 3,2%-át teszik ki. P. Rumšas szerint a rokūtinė terminus a „számjegy” fogalmának megnevezésére szolgáló legrégebbi terminus. Ez a terminus J. Veisas ábécéskönyvében, valamint P. Ruigys, K. Milkus és F. G. H. Nesselmanno szótáraiban fordul elő (bővebben lásd Rumšas 1978: 54). Csak az 1915–1916-ban kiadott aritmetikai tankönyvekben található meg a skaitmuo terminus, amelyet e fogalom jelölésére jobbnak ítéltek a többinél (Rumšas 1979: 54). 4 Dirbėjais P. Vileišis a padaugintinį „szorzandónak”, a padaugintoją pedig „szorzónak” nevezi. 5 A terminusok eredetének meghatározásakor az LKŽe-re és E. Fraenkel szótáraira támaszkodunk. 6 A tankönyvben e terminus rakūtinė Vlš 32 változata is szerepel. 158 D. Šilobritaitė Petro Vileišio aritmetikos vadovėlio Keturi svarbiausieji veikalai aritmetikos terminai 1.2. Az egyszavas terminusok képzése A P. Vileišio tankönyvében használt egyszavas matematikai terminusok elsődleges és másodlagos szavakra oszthatók. 1.2.1. ELSŐDLEGES SZAVAK Mindössze két olyan egyszavas matematikai terminust találtunk, amelyet elsődleges szó alkot (ezek a talált egyszavas terminusok mindössze 4,1%-át teszik ki)7: labas Vlš 5 és spūgas Vlš 22. A spūgas terminussal P. Vileišis a szorzás jelét nevezte meg: Két szám szorzatát úgy jelöljük, hogy a szorzót a szorzandó jobb oldalára írjuk, és ezeket vízszintes kereszttel (X) vagy ponttal (.) választjuk el Vlš 22. 1.2.2. MÁSODLAGOS SZAVAK A talált matematikai terminusok többsége származék8 (a talált egyszavas terminusok 95,9%-a). Ezek képzővel alkotott származékokra, raggal alkotott származékokra és összetételekre oszthatók. 1.2.2.1. Képzős származékok. P. Vileišio tankönyvében leggyakoribbak a -imas (-ymas) képzővel létrehozott igei elvont főnevek: apskréidimas Vlš 10, atitraukimas Vlš 4, dalijimas Vlš 4, derėjimas Vlš 7, išteisininimas Vlš 14, lavinimas Vlš 10, mėravimas Vlš 3, padauginimas Vlš 4, palyginimas Vlš 3, parodymas Vlš 14, pasigavimas Vlš 46, pažymėjimas Vlš 3, skaitliavimas Vlš 4, sudėjimas9 Vlš 3, sumetimas Vlš 4. Valamivel kevesebb képzős származékot alkotnak a más képzőkkel létrehozott terminusok: -umas: daugumas Vlš 3, didumas Vlš 3, ilgumas Vlš 15, svarbumas Vlš 7 (ezek a terminusok főnevekből származnak, és tulajdonságokat neveznek meg); -ybė: galybė Vlš 32, įpatybė Vlš 18, lygybė Vlš 11, teisybė Vlš 14, vienybė Vlš 3; -uotis: kertūtis Vlš 32; -tis: priegtimtis Vlš 4; -tojas: dalytojas Vlš 35, padaugintojas Vlš 22. Figyelemre méltó, hogy P. Vileišis a -tojas képzővel alkotott származékokat nem személyekre, hanem azokra a számokra használja, amelyeken a megnevezett matematikai műveleteket végzik. A többi képzővel mindössze egy-egy példa található: -alas:művelet Vlš 14; -ana:maradék Vlš 16; -ėjas:dolgozó Vlš 22; -yklė:nyíl Vlš 32; -lė:fajta Vlš 3; -tinė:rokūtinė Vlš 7; -tinis:szorzat Vlš 22. 7Ebbe a számba nem tartoznak bele a nem litván eredetű terminusok. 8A terminusképzés módjainak és eszközeinek meghatározásakor S. Ambrazas (1993; 2000), St. Keinis (1999; 2005), P. Skardžius (1943) és V. Urbutis (2009) munkáira támaszkodunk. 9 A Sudėjimu kifejezéssel P. Vileišis az összeadást és a szorzást nevezi meg: a számok összeadására két módot használnak: az összedobást és a szorzást Vlš 4. Terminologija | 2011 | 18 159 Külön említést érdemel a -lius képzővel alkotott skaitlius „szám” képzés Vlš 3, amely a 19. század közepe táján honosodott meg, bár már a 16. századi litván írásokban is megtalálható (Mažvydas katekizmusában, a Wolfenbütteli posztillában, Vilentas evangéliumaiban, Bretkūnas bibliájában és posztillájában) (Rumšas 1978: 52–54). Fontos megjegyezni, hogy a 19. század eleji ábécéskönyvekben előfordul a mai skaičius terminus, később azonban elvetették. P. Skardžius a Lietuvių kalbos žodžių daryboje azt írja, hogy a skaitlius a szamogitokra és a kelet-poroszországi litvánokra jellemző, míg a felső-litvánok rendszerint a skaičius terminust használták (Skardžius 1943: 170). Az 1906-tól kiadott matematikai tankönyvekben a skaitlius terminust a skaičius váltja fel, a korabeli sajtóban azonban – ritkán ugyan – a skaitmuo terminus is előfordul. 1.2.2.2. Végződéses képzések. P. Vileišis tankönyvében végződéses képzések is találhatók: -is (-ys): dalis Vlš 10, padalys Vlš 35, rėžis Vlš 7, sąnarys Vlš 11, žingis Vlš 32; -ė: gymė Vlš 4, padalė Vlš 35, žymė Vlš 11; -(i)us: skyrius Vlš 3, vaisius Vlš 22. Mindezek a végződéses képzések igékből jöttek létre. 1.2.2.3. Összetételek. A tankönyvben csupán egy összetétel található: stalveikslis Vlš 50: Virszumi padėtas stalveikslis užtur savępi vaisius vienos rokūtinės Vlš 50. Ezt a terminust az LKŽe nem rögzíti; csak feltételezni lehet, hogy „táblázatot” jelenthet (vö. stalveikslis padauginimo „szorzótábla” Vlš 50 (lásd az ábrát)). Ábra. Stalveikslis padauginimo 160 D. Šilobritaitė │ Petro Vileišio aritmetikos vadovėlio Keturi svarbiausieji veikalai aritmetikos terminai 2. ÖSSZETETT TERMINUSOK P. Vileišis tankönyvének összetett terminusai két- és háromszavasak. Az összes megtalált terminus 57,8%-át teszik ki. 2.1. Kétszavas terminusok E tanulmányban a kétszavas terminusokat kifejezési formájuk szerint egyeztetett és nem egyeztetett jelzős szerkezetekre osztjuk. Túlnyomó többségüket mindkét litván eredetű összetevőből álló terminusok alkotják. Csak néhány olyan kétszavas terminus található, amelynek egyik összetevője nem litván eredetű: apturėjimas sumos Vlš 11, czelas skaitlius Vlš 11, gulsčias kryžius Vlš 22, rokūtinė svarbi Vlš 7, skaitlius czelas Vlš 5, status kryžius Vlš 11, vardas klasos Vlš, vienybė matematikinė Vlš 3. A tankönyvben használt egyeztetett jelzős szerkezetek kétfélék. Az egyik csoportba azok a terminusok tartoznak, amelyekben az egyeztetett jelző a terminus alaptagja előtt áll, a másikba pedig azok, amelyekben a jelző a jelzett alaptag után következik. E terminusoknak a jelzett szó előtt álló egyeztetett jelzőit a tankönyv melléknevek (bevardė padalė Vlš 36, dalinis padalys Vlš 40, didesnis skaitlius Vlš 16, mažesnis skaitlius Vlš 16, pirmutinis skaitlius Vlš 5, prasta vienybė Vlš 26, visūmetinis svarbumas Vlš 7) és cselekvő vagy szenvedő igenévi alakok (apreikšta teisybė Vlš 14, atsakanti rokūtinė Vlš 8, atsimainantis svarbumas Vlš 7, neatsimainantis svarbumas Vlš 7, neatsimainąs daugumas Vlš 3, nutartas daugumas Vlš 3). Fontos megjegyezni, hogy P. Vileišis tankönyvében a jelzők határozott névmási alakjai is használatosak (mellékneveké és igeneveké): augščiausiasis režis Vlš 8, jieszkomaſis labas Vlš 12, jieszkomaſis skaitlius Vlš 16, jieszkomaſis vaisius Vlš 24, norimasis labas Vlš 4, padūtas skaitlius Vlš 4, sumestieji skaitlei Vlš 20, sumetamasis skaitlius Vlš 11. Jelentős csoportot alkotnak azok a kétszavas terminusok, amelyekben az egyeztetett jelző a jelzett tag után áll. Ezeknek a kétszavas terminusoknak a jelzői szintén melléknevek (dalijimas paprastinis Vlš 41, labas bevardis Vlš 11, padalė teisinga Vlš 41, skaitlius bevardis Vlš 4, skaitlius dalinis Vlš 3, vaisius dalinis Vlš 27, vaisius visūtinas Vlš 27, vienybė veislinė Vlš 3), valamint szenvedő igenevek (labas pažymėtas Vlš 10, skaitliavimas kalbėtas Vlš 5, skaitliavimas raszytas Vlš 6, skaitlius maiszytas Vlš 3, skaitlius pažymėtas Vlš 4). Szinte minden nem egyeztetett jelző egyes vagy többes számú birtokos esetben áll. Az ilyen terminusok többsége ma szokatlan szórendben szerepel: augimas skaitliu Vlš 4, izsguldymas režo Vlš 7, izstarimas Terminologija | 2011 | 18 161 szám Vlš 9, a nagyság rövidítése Vlš 3, összehasonlítás többséggel Vlš 3, kivonás elvégzése Vlš 46, osztás elvégzése Vlš 47, szorzás elvégzése Vlš 46, összeadás elvégzése Vlš 46, az egység hozzáadása Vlš 4, az osztandó tagja Vlš 35, egység kivonása Vlš 3, a szorzás táblázata Vlš 50, egységek összeadása Vlš 4, az osztandó fajtája Vlš 35, a kivonás jele Vlš 16, az osztás jele Vlš 35, az egyenlőség jele Vlš 11, a szorzás jele Vlš 22, az összeadás jele Vlš 11, a hatvány lépése Vlš 32. Említést érdemel az elöljárószóval álló, két szóból álló, nem egyeztetett jelzői terminus: be – érték nélküli szám „nulla” Vlš 7. A tankönyvben szokásos kifejezésű, két szóból álló, nem egyeztetett jelzői terminusok is találhatók, amelyek jelzője a jelzett szó előtt áll: számok kivonása Vlš 4, számok emelkedése Vlš 4, számok összeadása Vlš 4, a szám kivonása Vlš 3. 2.2. Háromszavas terminusok A háromszavas aritmetikai terminusok valamennyi összetevője litván eredetű, és szinte mindegyikük az egység terminussal képződik (az egységek osztályait nevezi meg). Ezeknek a terminusoknak a fő tagja egy nem egyeztetett jelzőt tartalmaz a hozzá tartozó egyeztetett jelzővel, amelyek a fő tag után következnek: második rendű egység Vlš 5, nyolcadik rendű egység Vlš 6, tizedik rendű egység Vlš 6, kilencedik rendű egység Vlš 6, tizenkettedik rendű egység Vlš 6, negyedik rendű egység Vlš 6, ötödik rendű egység Vlš 6, első rendű egység Vlš 5, hetedik rendű egység Vlš 6, hatodik rendű egység Vlš 6, harmadik rendű egység Vlš 5, tizenegyedik rendű egység Vlš 6. Az említett kifejezési mód további háromszavas terminusai: a keresett mennyiség természete Vlš 4, a több dolgozó munkájának gyümölcse Vlš 28. A az egyenlőség második tagja Vlš 11 és az az egyenlőség első tagja Vlš 11 terminus másképpen, egyeztetett és nem egyeztetett jelzővel fejeződik ki. Emellett megjegyzendő, hogy e két terminus szórendje szokatlan. A tankönyvben található egy olyan háromszavas terminus, amelynek jelzett szava két egyeztetett jelzőt tartalmaz: két egyenlő oldalú háromszög Vlš 11. 3. A TERMINUSOK SZINONIMIKUS KIFEJEZÉSMÓDJA P. Vileišis tankönyvében kevés a szinonimikus kifejezésmód esete. A szinonimákat zárójelben írják, vessző vagy a vagy kötőszó kapcsolja össze. Két tagból álló szinonimasorokat találtunk (mínusz (kevesebb) Vlš 16, változatlan vagy változó érték Vlš 7, egyszerű egység vagy első rendű egység Vlš 5, eredet, vagy fajta Vlš 36, számozás (numeráció) Vlš 4, álló kereszt, plusz Vlš 11), valamint háromtagú szinonimasort (érték nélküli szám, vagy nulla (zero) Vlš 7). 162 D. Šilobritaitė Petro Vileišio aritmetikos vadovėlio Keturi svarbiausieji veikalai aritmetikos terminai KÖVETKEZTETÉSEK Petras Vileišis jeles litván közéleti személyiség volt, aki különböző területek, köztük a matematika terminológiájának megteremtéséhez is hozzájárult. Tankönyve, a Keturi svarbiausieji veikalai aritmetikos (1886), fontos és érdekes a terminológia története szempontjából, mivel az egyik első nyomtatott litván aritmetikakönyv, ezért a szerzőnek számos új szakkifejezést kellett megalkotnia. Fontos, hogy a szerző a tankönyvben egyes matematikai szakkifejezések meghatározását is közli. A vizsgált tankönyv jellegzetessége a szakkifejezések litván eredete. A összetett szakkifejezések alapjául szolgáló, litván eredetű egyszavas szakkifejezések az összes megtalált szakkifejezés 75,8%-át teszik ki. E szakkifejezések többsége ma már nem használatos az aritmetikában, például: išteisininimas, padaugintinis, vaisius. A nem litván eredetű szakkifejezések aránya 21%, a hibrid szakkifejezéseké pedig 3,2%. A tankönyvben mindössze 2 (4,1%) olyan egyszavas szakkifejezés található, amely alapszóként szerepel: labas, spūgas. A származékos szavak alkotják az összes egyszavas szakkifejezés túlnyomó részét (95,9%): ezek képzővel vagy végződéssel képzett alakok, illetve egy összetétel. A képzős származékok vannak túlsúlyban; legnépesebb csoportjuk az -imas (-ymas) képzővel alkotott alakoké. Kisebb számban fordulnak elő más képzőkkel alkotott szakkifejezések: -umas, -ybė, -uotis, -tis, -tojas, -alas, -ana, -ėjas, -yklė, -lė, -tinė, -tinis. A végződéssel képzett alakok végződései: -is (-ys), -ė, -(i)us. P. Vileišis tankönyvében az összetett szakkifejezések az összes megtalált szakkifejezés 57,8%-át teszik ki. Ezek két- és háromszavas kifejezések, amelyek egyeztető és nem egyeztető jelzős szerkezetekre oszthatók. A vizsgált szakkifejezések többségét rögzíti az akadémiai Lietuvių kalbos žodynas, de vannak olyan szakkifejezések vagy jelentések is, amelyek nem kerültek be a szótárba, például: stalveikslis, padaugintinis, labas. FŐ FORRÁS Vlš – P. Vileišis Aritmetika négy legfontosabb műve (Petro Nėris írta), Tilsit, 1886. IRODALOM ÉS KIEGÉSZÍTŐ FORRÁSOK Ambrazas S. 1993: Daiktavardžių darybos raida, Vilnius. Ambrazas S. 2000: Daiktavardžių darybos raida II, Vilnius. Fraenkel E. 1955: Litauisches etymologisches Wörterbuch 1. A – priviekuoti, Heidelberg. Fraenkel E. 1962: Litauisches etymologisches Wörterbuch 2. Privykėti – žvolgai, Göttingen. Keinys St. 1999: Bendrinės lietuvių kalbos žodžių daryba, Vilnius. Keinys St. 2005: Dabartinė lietuvių terminologija, Vilnius. LKŽe: A litván nyelv szótára (elektronikus kiadás), Vilnius. Rumšas P. 1978: Lietuvių aritmetikos terminai XIX amžiuje. – Kalbotyra XXIX(1), 52–60. Terminologija | 2011 | 18 163 Rumsas P. 1979: Prie matematikos terminijos ištakų. – Zigmas Žemaitis, 52–58, Vilnius. Sabaliauskas A. 1979: Lietuvių kalbos tyrinėjimo istorija, Vilnius. Skardžius P. 1943: Lietuvių kalbos žodžių daryba, Vilnius. Urbutis V. 2009: Žodžių darybos teorija, Vilnius. Šilobritaitė 2009: Pirmojo lietuviško aritmetikos uždavinyno terminai. – Terminologija 16, 186–197. Vileišis P. 2004: Rinktiniai raštai, Vilnius. Žemaitis Z. 1966: Lietuviškos matematinės terminologijos istorijai. – Lietuvių kalbotyros klausimai 8, 195–201. PETRAS VILEIŠIS ARITMETIKATANKÖNYVÉNEK TERMINUSAI Petras Vileišis híres litván közéleti személyiség volt, aki jelentősen hozzájárult a különféle szakterületek, köztük a matematika litván terminológiájának megteremtéséhez. Keturi svarbiausieji veikalai aritmetikos (A négy legfontosabb aritmetikai művelet) (1886) című tankönyve fontos a terminológia története szempontjából, mivel az egyik első megjelent aritmetikatankönyv volt, szerzőjének pedig új terminusokat kellett alkotnia. Az is jelentős, hogy Vileišis ebben a tankönyvben egyes matematikai terminusok meghatározását is megadta. A tankönyv jellegzetessége a litván terminusok bősége. A litván eredetű, egyszavas terminusok, amelyek az összetett terminusok fő alkotóelemei, a talált terminusok 75,8%-át teszik ki. E terminusok többsége ma már nincs használatban. Mindössze három honosodott meg. A nem litván eredetű terminusok aránya 21%, a hibrid terminusoké pedig 3,2%. Mindössze két olyan egyszavas terminus van, amely nem képzett szó: labas (eredmény) és spūgas (szorzásjel). Az egyszavas terminusok túlnyomó többsége (95,9%) képzett szó (szuffixummal vagy végződéssel képzett alak, illetve egy összetétel). Leggyakoribbak a szuffixummal képzett alakok. Ezek között a legnagyobb csoportot az -imas (-ymas), -umas, -ybė, -uotis, -tis, -tojas, -alas, -ana, -ėjas, -yklė, -lė, -tinė és -tinis szuffixumokkal képzettek alkotják. A végződéssel képzett alakok az -is (-ys), -ė és -(i)us végződésekkel jönnek létre. A Vileišis tankönyvében használt összetett terminusok a talált terminusok 57,8%-át teszik ki. Ezek két- és háromszavas terminusok, amelyek egyeztető jelzős és nem egyeztető jelzős szókapcsolatokra oszthatók. A vizsgált terminusok többsége megtalálható a Lietuvių kalbos žodynas (A litván nyelv szótára) című műben, de néhány terminus vagy azok bizonyos jelentései nem szerepelnek benne; ilyen például a stalveikslis (szorzótábla), a padaugintinis (szorzandó) és a labas (művelet eredménye). Beérkezett: 2011-12-12 Diana Šilobritaitė, Litván Nyelvi Intézet, P. Vileišio utca 5., LT-10308 Vilnius. E-mail: [email protected] 164 D. Šilobritaitė Petro Vileišio aritmetikos vadovėlio Keturi svarbiausieji veikalai aritmetikos terminai