Gyvenamojo namo ir pagrindinių jo dalių rūšiniai liaudies terminai

A lakóház és fő részei népi fajtaelnevezései ROBERTAS STUNŽINAS Lietuvių kalbos institutas KULCSSZAVAK: építőipari népi fajtaelnevezések, lakóház, litván terminusok, kölcsönszavak, hibridek A tudományos terminusok egyik fő követelménye, a rendszerszerűség, a logika követelményeivel függ össze. A terminusok megalkotásakor nagyon fontos a fogalmak közötti logikai kapcsolatok megértése; a fogalmaknak és az azokat megnevező terminusoknak következetes rendszert kell alkotniuk, amely hierarchikus (hiperonimikus–hiponimikus [nem–fajta], partonimikus, ekvonimikus) és nem hierarchikus viszonyokon alapul. A tudományos terminusrendszer kialakításának alapját a fogalmak fejlődését és kapcsolatait tükröző osztályozások képezik (Jakaitienė 2010: 186). A fogalmak bizonyos viszonyok szerinti eloszlása nemcsak a tudományos terminológiára jellemző. A népi terminológiában, amely a tudományos terminológia forrása, a szakspecifikus fogalmakat különféle kapcsolatok szerint csoportosítják és osztályozzák12. A cikk azt vizsgálja, hogyan jelennek meg a nem és fajta közötti fogalmi viszonyok a lakóházat és fő részeit jelölő terminológiában. Ezzel folytatódik a szerző építőipari népi terminológiát vizsgáló cikksorozata. A cikk célja, hogy a lakóház és fő részei fajtaelnevezéseit a jelölt fogalmak, eredetük és egymáshoz való viszonyuk szerint elemezze. A cikk összesen 248 különböző, építőiparra vonatkozó nem- és fajtaelnevezést elemez3 a Lietuvių kalbos žodyno (elektro- 1 Figyelemre méltó, hogy a népi terminológia fogalmainak osztályozása viszonylagos. A köznyelvben (és részben a népi terminológiában is) megmutatkozik a világ kategorizálása: az ember a világ megismerése és alakítása során saját értelme szerint rendezi azt, tárgyakat és jelenségeket csoportokba sorol, és meghatározott kapcsolatokat állapít meg közöttük. A világ jelenségeinek tudományos csoportosítása osztályozáson alapul, amely a jelenségeket meghatározott, definiált jegyek szerint csoportosítja (bővebben lásd Gudavičius 2009: 49). Mivel a népi terminológiát a tudományos terminológia forrásának tekintik, a szakspecifikus fogalmak rendezése egyfajta osztályozásnak tekinthető. 2 A népi terminusok fogalmi nem- és fajtakapcsolatok szerinti eloszlását a szerző doktori értekezése tárgyalja: Statybos liaudies terminai (Vilnius, 2011). 3 A vizsgált forrásokban számos terminusváltozat található, amelyeket e cikk külön terminusnak nem tekint (a változat fogalmáról bővebben lásd Stunžinas 2008: 111–112). 1 4 2 R. Stunžinas | Gyvenamojo namo ir pagrindinių jo dalių rūšiniai liaudies terminai engedélyezés), A litván nyelv atlasza (I. kötet), a druskininkai nyelvjárás szótára, a kaltanėnai beszédmód szótára, a kazlų rūdai beszédmód szótára (I. kötet), a kupiškėnai szótára (I. kötet), a lazūnai nyelvjárás szótára, az északkeleti dūnininkai beszédmódok szótára és a zanavykai beszédmód szótára (I–III. kötet). A fajfogalmi és nemfogalmi terminusok megkülönböztetésének alapja a fogalmi hierarchiában elfoglalt helyük (Гринев 1993: 66). A fajfogalmi terminusok a nemfogalmi terminusokkal privativ oppozíciókat alkotnak4, és azokhoz képest hiponimák. A nemfogalmi és fajfogalmi terminusok között hiponim és hiperonim viszonyok alakulnak ki. A cikk a fajfogalmi terminusokat az építkezés népi terminológiájának fogalmi hierarchiáját figyelembe véve elemzi. Nemfogalmi terminusoknak azokat tekintjük, amelyek a nem legfontosabb jegyeit fejezik ki; fajfogalmiaknak pedig azokat, amelyek a nem legfontosabb és másodlagos jegyeit jelölik (Татаринов 2006: 81). A nemfogalmi és fajfogalmi terminusok megkülönböztetésekor elsősorban a terminusok forrásokban megadott magyarázatait vesszük figyelembe5, továbbá tekintettel vagyunk a megnevezett fogalmak logikai kapcsolataira is. A cikk csak azokat a fajfogalmi terminusokat elemzi, amelyek hiperonimáit, azaz nemfogalmi terminusait sikerült megtalálni a vizsgált forrásokban. A vizsgált mikrorendszer alapfogalmát – a lakóházat – az építkezés népi terminológiájában huszonhét, különböző eredetű szinonim terminus jelöli6: tizenöt litván, öt szláv, öt germán és két hibrid, például: butas „lakóház, parasztház, házikó” LKŽe, LKA I 34, gyvenamoji „lakóház” LKA I 34, namas „lakóépület” LKŽe, LKA I 34, pirkia „lakóház (rendszerint parasztház), ház, kunyhó” LKŽe, DrskŽ 265, LKA I 34, troba „lakóház, kunyhó” LKŽe, DrskŽ 419, LKA I 34, gryčia (fehérorosz грыдня) „kunyhó, parasztház” LKA I 34, LKŽe, KpŽ I 733, rūmas (germán eredetű: Sabaliauskas 1990: 265) „lakóház” LKŽe, x7bakūžė (német nyelvjárási backhus) „kunyhó” LKŽe, ZanavŽ1 100, xstuba (német nyelvjárási stuba) „lakóház (rendszerint parasztház), kunyhó, ház” LKŽe, ZanavŽ3 198, xšeimynstubė (hibrid, német nyelvjárási stuba LKŽe) „lakóház” 4 A privativ oppozíció olyan kétpólusú viszony, amelynek egyik tagját valamely jegy megléte, a másikat pedig e jegy hiánya jellemzi (Jakaitienė 1988: 77). 5 Egyes esetekben nehéz pontosan meghatározni a megnevezett fogalmak valamennyi megkülönböztető jegyét. Ezért elsősorban a szótárakban közölt jelentésmagyarázatokat vesszük figyelembe, valamint az azokban leírt tárgyak általános és megkülönböztető jegyeit. 6 A lakóházat és annak toldaléképületét jelölő valamennyi nemfogalmi terminus szerepel „A lakóház és főbb részeinek népi terminológiájában megfigyelhető szinonímia” című cikkben (Stunžinas 2010: 130–142). 7 A cikk a Litván nyelv szótárának jelöléseire támaszkodik – a jövevényszavakat kereszttel jelöli. Terminologija | 2011 | 18 1 4 3 „lakóház” LKA I 34. A lakóház megnevezésének változatossága a fogalom fejlődésével és a regionális különbségekkel magyarázható8. Hiponim viszonyok kapcsolják össze azokat a fajfogalmi terminusokat, amelyek a lakóház különféle jegyeit rögzítik. A fajfogalmi terminusok többsége az érték és minőség megkülönböztető jegyeit jelöli. A rossz, régi házat huszonegy, különböző eredetű terminus nevezi meg: nyolc litván, hat szláv, egy lett, egy germán és öt hibrid, például: numpalaikiai „silány ház” DūnŽ 224, pirtis „rossz, silány lakóház, kunyhó” LKŽe, trobapalaikė „rossz, silány ház” DūnŽ 406, LKŽe, trobesikė „rossz, silány kunyhó” ZanavŽ3 481, trobukas „silány ház, kunyhó, parasztház” LKŽe, ZanavŽ3 481, balaganas (orosz балаган Frenkelis 1962: 31) „rossz ház, parasztház” KpŽ 138, gryčia (fehérorosz грыдніца) „rossz lakóház” LKA I 34, kamurka (lengyel komórka, orosz каморка) „rossz kunyhó” LKŽe, kaniūklė (fehérorosz канюшная) „rossz parasztház” LKŽe, makūza (vö. német nyelvjárási backhus) „rossz kunyhó” LKŽe, gryčpalaikė (hibrid, fehérorosz грыдніца LKA I 34) „rossz, roskatag kunyhó” KpŽ 735, kiaurinyčia (hibrid) „rossz kunyhó” ZanavŽ1 673, pašiūrė (hibrid, Sabaliauskas 1990: 265) „silány kunyhó” LKŽe, DrskŽ 250, stubelka (hibrid, német nyelvjárási stuba) „rossz stuba, kunyhó, viskó” LKŽe. Egyes fajfogalmi terminusok az érték és minőség mellett további – időbeli és szerkezeti – jegyeket is jelölnek: laužas „régi, félrebillent parasztház, viskó” LKŽe, laužynas „félrebillent, régi vagy elhagyatott házak” LzŽ 141, lūšna „silány, romos kunyhó” KzRŽ I 468, kalupka (lengyel chalupa) „kunyhó, viskó” LKŽe, kutė (német Kote Sabaliauskas 1970: 38) „régi, rossz kunyhó; kis ház” LKŽe, bakūžė (német nyelvjárási backhus) „régi, rossz kunyhó, viskó” LKŽe, gry telė (hibrid, fehérorosz грыдніца LKA I 34) „kis, silány gryčia, kis kunyhó, kis ház” KpŽ 745. A rossz házat megnevező valamennyi terminus jelentése közeli, ezért szinonimáknak tekinthetők. A szép, jó minőségű ház megnevezésére négy szinonim, nem litván terminus szolgál – két szláv és két germán eredetű (e terminusok némelyike további – szerkezeti és méretbeli – jegyeket is rögzít): kamenyčia (lengyel kamienica) „téglából épült, szép házak” LKŽe, KltŽ 98, pakajai (lengyel pokój LKŽe) „nagy, szép házak” ZanavŽ2 311, rūmas (germán eredetű: Sabaliauskas 1990: 265) „szép házak” LKA I 34, stubos (német nyelvjárási stuba LKŽe) „nagy, szép lakóház” ZanavŽ3 199. 8 Ez a cikk nem elemzi a terminusokat használati régióik szerint. A népi terminológia a népi nyelv terminusainak egészeként is vizsgálható; erre a sokjelentésűség és a szinonímia jellemző. A népi terminusok nyelvjárásonként is tanulmányozhatók, egy meghatározott terminusrendszerként (bővebben lásd: Кленикова 1974: 31). A terminusok elterjedésének elemzése a további kutatások célja. 144 R. Stunžinas | Gyvenamojo namo ir pagrindinių jo dalių rūšiniai liaudies terminai Valamivel kevesebb az olyan fajfogalom-jelölő terminus, amely a lakóház szerkezetének jellemzőit jelöli. Az építőanyag szerint a fajfogalom-jelölő terminusok két csoportja különíthető el. A vályogházat öt szinonim terminussal nevezik meg – négy litvánnal és egy szlávval: krėstinė „agyagból tapasztott kunyhó” LKŽe, lipinė „összetapasztott kis házikó” LKŽe, molinalė „agyagból tapasztott szegényes kis kunyhó, vályogházikó” LKŽe, plūktinis „agyagból döngölt épület” LKŽe, xlepenka (lengyelül lepianka) „agyagból tapasztott házikó” LKŽe. A téglaházat két szláv eredetű szóval és két hibriddel nevezik meg: mūras (lengyelül mur, német nyelvjárásban mūr) „téglából épült épület” LKŽe, DrskŽ 217, KzRŽ I 523, LzŽ 169, ZanavŽ2 221, xkaminyčia (lengyelül kamienica) „téglából épült, egyébként szép ház” LKŽe, DrskŽ 135, mūrinė (hibrid, lengyelül mur, német nyelvjárásban mūr) „téglából épült épület” LKŽe, DrskŽ 218, xakmenyčia (hibrid, a -včia képző a szláv -(b)nica képzőből, Ambrazas 2000: 66) „kő- vagy téglaház” LKŽe. A házat más szerkezeti jellemzők alapján is megnevezik. A füstös házat négy szinonim litván terminussal jelölik: dūminė „kémény nélküli lakóház” LKŽe, pakurtrobė „füstös lakóház” LKŽe, pirti-kė „füstös lakóház” LKŽe, rūkynė „füstös lakóház” LKŽe. A helyiségek száma szerint a házat három terminussal nevezik meg – egy litvánnal, egy germán eredetűvel és egy hibriddel: ilgnamis „kétvégű ház” ZanavŽ1 541, xstuba (német nyelvjárásban stuba LKŽe) „egyszobás és konyhás lakóház” LKA I 34, xilgastubė (hibrid, német nyelvjárásban stuba LKŽe) „kétvégű ház” ZanavŽ1 541. A kétfalú házat a litván dvisienis terminus jelöli: „kétfalú épület” LKŽe. Néhány fajfogalom-jelölő terminus a méret jellemzőit rögzíti. A kis házat három szinonimával nevezik meg – egy litvánnal, egy szlávval és egy hibriddel: trobelė „kis lakóház” LKA I 34, gryčia (belarusz грыдніца) „kis, szegényes lakóház” LKA I 34, grintelė (hibrid, belarusz грыдніца) „kis grinčia (gryčia), lakóházikó, kunyhó, kis ház” LKŽe. A nagy házat két szinonimával nevezik meg – egy litvánnal és egy szlávval: šlajus „nagy lakóház” LKA I 34, xstadala (belarusz стадола, lengyelül stodola, < német nyelvjárásban Stadoll, Stodoll) „nagy ház” LKŽe. A közepes méretű házat a gryčiotė hibrid terminus jelöli (hibrid, belarusz грыдніца): „közepes méretű gryčia” KpŽ I 735. Két fajfogalom-jelölő terminus az idő jellemzőit jelöli – a régi házat és az újonnan épült házat litván terminusokkal nevezik meg: sentrobė „régi ház” LKŽe, naujatrobė „újonnan épült ház” ZanavŽ2 249. Terminologija | 2011 | 18 1 4 5 A lakóház helyiségeit jelölő terminusok partonimikus viszonyban állnak a házat megnevező terminusokkal. Fölérendelt terminusként három szinonima szolgál, amelyek valamely házbeli helyiséget jelölnek – kettő litván, egy pedig szláv eredetű: patalpa „bármilyen épület belseje” LKŽe, troba „helyiség az épületben” LKŽe, stuba (német nyelvjárásban stuba) „a ház belsejében kialakított helyiség” LKŽe. Ezekhez a terminusokhoz hiponimikus viszonyban kapcsolódnak azok a terminusok, amelyek a fogalom különféle jellemzőit rögzítik: rendeltetését, szerkezetét, méretét, minőségét, helyét stb. E fajfogalom-jelölő terminusok többsége a rendeltetés szerinti megkülönböztető jegyeket jelöli. Tizenegy szinonim fajfogalom-jelölő terminus lakóhelyiséget jelöl; eredetük szerint hat litván, két szláv, két germán és egy hibrid terminumról van szó: buta „szoba” LKŽe, kampas „szoba” LKŽe, KzRŽ I 315, LzŽ 105, patalpa „szoba” LKŽe, pirkia „a házban elkerített, lakóhelyként berendezett helyiség” LKŽe, LKA I 34, troba „szoba” LKŽe, LKA I 34, DūnŽ 406, kamara (lengyelül komora < németül Kammer) „szoba” LKŽe, LzŽ 104, stancija (lengyelül stancja) „szoba” LKŽe, kambarys (germán eredetű, Sabaliauskas 1990: 264) LKŽe, ruimas (német nyelvjárásban ruim) „szoba” LKŽe, stuba (német nyelvjárásban stuba) „szoba” LKŽe, šeimynstubė (hibrid, német nyelvjárásban stuba LKŽe) „szoba” ZanavŽ 3 258. A vendégszobát kilenc szinonim terminussal nevezik meg – négy litvánnal, négy szlávval és egy hibriddel: didžinė „nagy szoba” LKŽe, menė „vendégszoba, tisztaszoba” LKŽe, pirkaitė „vendégeknek szánt szoba, tisztaszoba” LKŽe, priešinė „a lakóház egyik végében kialakított jobb szoba, tisztaszoba” LKŽe, DrskŽ 283, alkierius (lengyelül alkierz) „falusi lakóház szobája, rendszerint egy családtag vagy vendég számára” LKŽe, kamara (lengyelül komora < németül Kammer) „falusi ház vendégszobája” LKŽe, pakajus (lengyelül pokój) „jól berendezett szoba” LKŽe, KltŽ 197, LzŽ 181, seklyčia (belarusz святліца, lengyelül świetlica) „vendégszoba, nappali” LKŽe, DrskŽ 361, stubelė (hibrid, német nyelvjárásban stuba) „jobb szoba, nappali” LKŽe, ZanavŽ 3 199. A hálószobát a szláv eredetű terminus kamara jelöli (lengyelül komora < németül Kammer): „hálószoba” LKŽe. E csoportba további három terminus is besorolható – egy litván és két szláv eredetű: pirkia „a házban elkerített, lakóhelyként berendezett helyiség” LKŽe, alkierius (lengyelül alkierz) „falusi lakóház szobája, rendszerint egy családtag vagy vendég számára” LKŽe, gryčia (belarusz гръдзніца LKA I 34) „a falusi ház kevésbé jó vége” LKŽe. E terminusok hálószoba-jellegét a néprajzkutatók adataival lehet alátámasztani 146 R. Stunžinas │ Gyvenamojo namo ir pagrindinių jo dalių rūšiniai liaudies terminai nimis: alkierius a žemaitiai, pirkia és gryčia pedig a felvidékiek hálószobája (Butkevičius 1958: 159–161). Az étkezőszobát két szinonim terminus jelöli – egy litván és egy hibrid: valgykla „étkezőszoba” LKŽe, xstalavinė (hibr., l. stołowy) „étkezőszoba” LKŽe. Az ételkészítésre szolgáló külön helyiséget egy litván és egy szláv terminus nevezi meg: virtuvė „speciális felszereléssel (kemencével, tűzhellyel stb.) ellátott helyiség az étel megfőzésére” LKŽe, xkuknė (fehérorosz кухня, lengyel kuchnia) „konyha” LKŽe. Két hibrid kifejezést találtak, amelyek fűtetlen helyiségeket jelölnek: xlaukinyčia (hibr., a -yčia képző a szláv –(б)ница elemből, Ambrazas 2000: 66) „hideg szoba” LKŽe, xšaltinyčia (hibr.) „hideg helyiség” LKŽe. Itt felismerhetők a konstrukció megkülönböztető jegyei. A helyiségek méretbeli jellemzőit két szinonim, fajtajelölő terminus rögzíti – az egyik szláv, a másik hibrid: xkatukas (brus. комух, l. kotuch) „kis szobácska” LKŽe, xstubelė (hibr., ném. nyj. stuba) „kisebb szoba” LKŽe, ZanavŽ3 199. E terminusok hiponimái olyan terminusok, amelyek további jellemzőket hordoznak. A méret és a hely jellemzőit négy szinonim terminus jelöli – egy szláv eredetű és három hibrid: xpeč kamarė (szl., brus. печ, l. komora < ném. Kammer) „a parasztház egyszerűbb végében lévő kis szoba” LKŽe, xužkakalė (hibr., ném. Kachel) „a kályha mögötti kis szoba” LKŽe, xužpečinė (hibr., brus. печ) „a régi típusú kályha mögötti kis szoba” LKŽe, xužpečkis (hibr., brus. печ) „a parasztház egyszerűbb végében lévő kis szoba” LKŽe. A méret és a konstrukció jellemzőit a szláv eredetű xkamurka (l. komórka, or. каморка) „kis, sötét szobácska” LKŽe jelöli. A méret és a minőség jellemzőit a szláv eredetű xšpirka (l. szpyrka, szperka) „kis, egyszerű szobácska” LKŽe jelöli. A helyiségek mérete rendeltetésükkel függ össze – a kis helyiségeket általában tárgyak tárolására és alvásra használják. A népi terminológiában számos terminus jelöli az ilyen helyiségeket. Ezek a fajtajelölő terminusok a rendeltetés és a méret jellemzőit rögzítik. Mindenekelőtt a tárolóhelyiségek hét szinonim elnevezése említendő – négy litván, két szláv és egy hibrid: langinė „kis szoba a parasztház másik végében, előszoba” LKŽe, pirtikė „különféle élelmiszerek és tárgyak tárolására szolgáló helyiség, kamra, előtér, malomhelyiség” LKŽe, priešakinė „a parasztház előtere, kis kamrája” LKŽe, priešinė „tárolásra használt helyiség, kamra” LKŽe, xkamara (l. komora < ném. Kammer) „a parasztház helyisége különféle élelmiszerek és tárgyak tárolására, edénytároló, raktár” LKŽe, DrskŽ 134, KzRŽ I, ZanavŽ1 604, Terminologija | 2011 | 18 147 xkamra (lengyelül kamra) „kis raktár” LKŽe, xkamra (hibrid, lengyelül kamra < németül Kammer) „lakóház kamrája” LKŽe. A zsalugáter terminus a hely jellemzőjére is utal. A vizsgált forrásokban további, hasonló tárolóhelyiségeket jelölő terminusokat is sikerült találni, amelyek a minőség vagy a hely további jegyeit rögzítik. Hét szinonim terminus említendő – öt litván, egy szláv és egy hibrid: dūminė „rossz szoba, élelmiszerek tárolására szolgáló kamrácska” LKŽe, menė „kamra, tárolóhelyiség az ellenkező oldali szobában” LKŽe, pirkaitė „a parasztház másik végében lévő helyiség élelmiszerek és burgonya tárolására” LKŽe, LzŽ 195, šalinė „a parasztház melletti kis szoba, kamrácska, oldalsó helyiség” LKŽe, šoninė „kis szoba, kamrácska a másik szoba oldalán” LKŽe, xbakšė (a bakūžė rövidült alakja, Frenkelis 1962: 30) „alvásra vagy tárolásra szolgáló, rosszabb szoba” LKŽe, xužkuknė (hibr., fehérorosz кухня, lengyel kuchnia) „kis szobácska a konyha mögött” LKŽe. Egy szláv terminus a minőség és rendeltetés jegyét rögzíti: xbakawa (lengyel bokówka, Frenkelis 1962: 30) „főzésre, alvásra vagy tárolásra szolgáló, rosszabb házi szoba” LKŽe. A felsorolt terminusok hiponimái három hibrid szó, amelyek a rendeltetés jellemzőit:xbéreskamra (hibrid) „a cselédek alvására szolgáló kis kamra” KzRŽ I 200, xhúskamra (hibrid, lengyelül kamra < németül Kammer) „hús tárolására szolgáló helyiség” ZanavŽ2 163, xtejkamra (hibrid, német nyelvjárási szoba) „tej és tejtermékek tárolására szolgáló helyiség” ZanavŽ2 385. A fajnevek jelentős csoportja a priemenė nevű helyiséget jelöli – ez a lakószobák bejáratánál lévő átmeneti helyiség. E fajnevek csoportját huszonhét szinonima alkotja – tizennyolc litván, három szláv és hat hibrid: butas „előszoba” LKA I 39, butukas9 LKŽe, LKA I 39, namas LKŽe, nameliokas LKA I 39, namelis LKŽe, LKA I 39, pirtikė LKŽe, prieangis LKŽe, LKA I 38, prieangiukas LKA I 38, priebutis LKŽe, LKA I 39, prieduris LKŽe, priekinė LKŽe, priemenė LKŽe, KltŽ 228, ZanavŽ2 471, priemenyna LKŽe, priemnelė LKA I 38, priešinė LKŽe, priešininkis LKŽe, prieškambaris LKA I 39, prynumis LKA I 39, xbūda (fehérorosz бу́да, lengyel buda) LKŽe, koridorius10 LKA I 39, xsienis (lengyel sień) LKŽe, LKA I 39, LzŽ 233, xprieseklyčė (hibr., fehérorosz святлиця, lengyel świetlica LKŽe) LKA I 39, xpriesienis (hibr., lengyel sień) LKŽe, LKA I 38, xpriesieniukė (hibr., lengyel sień) A 9Lietuvių kalbos atlase mindezeket a terminusokat a priemenė szinonimáiként tüntették fel, ezért a jelentésmagyarázatokat a továbbiakban nem ismételjük meg. 10A francia eredetű koridorius (francia corridor Interleksis 2003) feltehetően szláv nyelveken keresztül került a litván nyelvbe. 148 R. Stunžinas Gyvenamojo namo ir pagrindinių jo dalių rūšiniai liaudies terminai LKŽ X 675, xpriestubis (hibrid, német nyelvjárási stuba) LKA I 39, prygonkis (hibrid, lengyel ganek, német Gang) LKA I 39, xsienelis (hibrid, lengyel sien) LKŽe, LKA I 39. Itt a helyre és rendeltetésre utaló jegyeket kell felismerni. A felsorolt terminusokkal hiponimikus viszonyban áll egy hibrid terminus is, amely a szerkezetre és rendeltetésre utaló jegyeket rögzíti: kuolėsinė (hibrid, vö. lengyel kalosz LKŽe) „fűtetlen kis helyiség a pitvar vendégeinek levetkőzésére” ZanavŽ1 807. Külön említést érdemel a folyosót megnevező litván terminus: tarpsienis „két fal közötti átjáró, folyosó” LKŽe. Jelentős csoportot alkotnak a elhelyezkedés szerinti helyiségeket megnevező fajfogalmi terminusok. A lakóház tető alatti helyiségeit összesen huszonegy, különböző eredetű szinonim terminussal nevezik meg: tizennégy litván, három szláv és négy hibrid terminussal: antlubė „a mennyezet fölötti hely” LKŽe, aukštas „a mennyezet fölötti hely, padlás” LKŽe, KpŽ 99, aukštis „emelet, felső rész” LKŽe, DūnŽ 37, kampas „padlás” DrskŽ 135, krautė „a mennyezet fölötti helyiségek, padlás” LKŽe, lubos „a mennyezet fölötti hely, padlás” LKŽe, pakereklys „padlás, a mennyezet fölötti rész” LKŽe, papalėpė „a ház teteje alatti hely, padlástér” LKŽe, pariestinis „a ház tető és mennyezet közötti része, padlás, tetőtér” LKŽe, pastogė „tető alatti hely, tetővel fedett épület belseje” LKŽe, pastoginė „tető alatti hely, tetővel fedett épület belseje” LKŽe, pašelmenė „a tetőgerinc, a gerinc alatti hely” LKŽe, užlos „a parasztház padlása” LKŽe, viršus „a mennyezet fölötti hely, padlás, emelet” LKŽe, DūnŽ 443, xetažas (orosz этаж RLKŽ 2003: 909) „emelet” LzŽ 73, xsalka (lengyel salka) „tető alatti szoba” LKŽe, DrskŽ 315, xviškos (belarusz вшuki) „a parasztház mennyezete fölötti helyiség, padlás” LKŽe, antgrytis (hibrid, belarusz грydniцa) „a gryčia fölötti hely, padlás” LKŽe, priegrytis (hibrid, belarusz грydniцa) „a gryčia padlásán lévő kis szoba” LKŽe, xstogstubė (hibrid, német nyelvjárási stuba) „tetőtéri szoba” LKŽe, viršugrytis (hibrid, belarusz грydniцa) „a gryčia emelete, padlás, felső rész” LKŽe. A ház alatti helyiséget három szinonim terminussal nevezik meg – két litvánnal és egy szlávval: pogrindis „pince” LKŽe, rūsys „ház alatti helyiség” LKŽe, xsklepas (lengyel sklep) „pince” LKŽe, DrskŽ 331, KltŽ 277, LzŽ237, ZanavŽ3 85. A lakóházat jelölő terminusokkal partonimikus viszonyban állnak a ház részeit – toldalékait és szerkezeti elemeit – megnevező terminusok is. A lakóház toldalékait megnevező terminusok csoportja a legnagyobb, huszonhat szinonim terminusból áll: tizenkét litván, négy szláv, egy lett, egy angol és nyolc hibrid, például: Terminologija | 2011 | 18 149 butas „előcsarnok” LKA I 39, priebūtis LKA I 39, prieangis LKŽe, LKA I 39, priemenukė LKA I 40, gonkas (lengyel ganek, német Gang) LKŽe, KpŽ I 703, LžŽ 83, LKA I 39, xsienius (lengyel sień) LKŽe, LKA I 40, porūžis (lett puōrūzis) LKA I 40, veranda (angol hind Interleksis 2003) LKŽe, LKA I 40, ZanavŽ3 627, gonkelė (hibrid, lengyel ganek, német Gang) LKA I 39, xpriesienis (hibrid, lengyel sień) LKA I 40, xprysieniukas (hibrid, lengyel sień) LKA I 40. Ezek mind általános terminusok; fajfogalomként az toldalék szerkezetére vagy kialakítására, illetve elhelyezkedésére utaló öt szláv és három hibrid terminus tekinthető: gonkos (lengyel ganek, német Gang LKŽe) „üvegezett falú előcsarnok” LKA I 39, gonkos (szláv) „zárt, ablakos előcsarnok” LKA I 39, gonkos (szláv) „ablak nélküli, nyitott előcsarnok” LKA I 40, gonkai (szláv) „díszesebb, üvegezett előcsarnok” LKA I 39, xsienius (lengyel sień) „a ház hátsó oldalán lévő előcsarnok” LKŽe, LKA I 40, gonkelės (hibrid) „ablak nélküli, nyitott előcsarnok” LKA I 39, gonkelis (hibrid) „ablak nélküli, nyitott előcsarnok” LKA I 39, xprysiednis (hibrid) „szép, nagy ablakos előcsarnok” LKA I 40. A lakóház szerkezeti elemeinek megnevezései között először három, az épület alsó részét jelölő általános szinonim terminust kell megemlíteni; eredet szerint egy litván, egy szláv és egy hibrid terminust: pamatas „az építmény alsó része” LKŽe, LKA I 35, fundamentas (vö. kundamentas a belarusz хундамент szóból, Frenkelis 1962: 305) „alap” LKA I 35, KzRŽ I 200, pamūra (hibrid, lengyel mur) „alap” LKŽe, LKA I 35. Mindezeket a terminusokat a fajfogalom, a falazott alap megnevezésére is használják (LKA I 1977: 35–36). A fapadlót11 hat szinonim terminus jelöli – három litván, két szláv és egy lett: asla „padló” LKA I 36, KpŽ 73, grindys „deszkázat” LKA I 37, KzRŽ 1 255, KpŽ 742, ZanavŽ1 507, paklotė „padló” LKA I 38, xpadlaga (lengyel podloga, belarusz падлога) „padló” LKŽe, LKA I 37, ZanavŽ2 302, xpamastas (lengyel pomost) „padló” LKŽe, LKA I 38, xparlagas (lett pārlegs, vö. orosz перелог) „padló” LKŽe, LKA I 38. Fajfogalomként két szinonim litván terminus szolgál, amelyek a minőség és az elhelyezkedés jegyeit rögzítik: juodgrindės „rosszabb minőségű, alsó padló” ZanavŽ1 576, pagrindas „rosszabb minőségű, alsó padló, fekete padló” LKŽe. A falnak a fény bejutását szolgáló nyílását a litván langas terminus jelöli: LKŽe, DrskŽ 184, KltŽ 136, KzRŽ I 426, LžŽ 139. Hiponimikus viszonyban állnak vele 11 A fapadlót vagy döngölt padlót megnevező terminusok a padlózatot jelölő terminus hiponimáinak tekinthetők. A vizsgált forrásokban nem sikerült megtalálni a padlózat általános megnevezését, ezért e terminusok fajfogalmi szerepéről nem esik szó. 150 R. Stunžinas │ Gyvenamojo namo ir pagrindinių jo dalių rūšiniai liaudies terminai három litván népi terminus kapcsolódik ide, amelyek a rendeltetés, minőség és méret jegyeit rögzítik: második ablak „télire felhelyezett második ablak” LKŽe, KzRŽ I 21, ZanavŽ1 45, ablakocska „silány, rossz, kicsi ablak” LKŽe, ablakocska „rossz ablak” LKŽe. A zárószerkezetet, az ajtót, két litván szinonimával nevezik meg: ajtó „a fal bejárati nyílása” LKŽe, KltŽ 56, KzRŽ I 171, KpŽ 492, ZanavŽ1 341, kapu „ajtó” LKŽe. Két népi terminus a hely, minőség és szerkezet jegyeire utal: kisajtó „a lakóházak hátsó, rosszabb minőségű ajtaja” LKŽe, félajtó „félmagasságban nyíló ajtó (rendszerint a füstös kunyhóban az alsó rész zárva van, a felső részt pedig nyitva hagyják, hogy a füst távozhasson)” LKŽe. A lakóház felső részét, a tetőt, öt szinonim terminus nevezi meg: három litván és két szláv: fedél „tető” LKŽe, LKA I 35, padlás „tető” LKŽe, tető „az épület felső része” LKŽe, LKA I 34, ZanavŽ3 182, xdokas (l. dach) „tető” LKŽe, DrskŽ 70, LzŽ 61, xstriekas (l. strzecha) „tető” LKŽe, LKA I 35, DrskŽ 352. A népi terminusok a tető szerkezetének jegyeit rögzítik; eredetük szerint egy litván és két szláv terminusról van szó: szalmával fedett „szalmából készült tető, a kalászokkal lefelé fedve” LKŽe, xdokas (l. dach) „zsindellyel fedett tető” LKA I 35, xstriekas (l. strzecha) „szalmatető” LKA I 35. KÖVETKEZTETÉSEK 1. A lakóház és fő részeinek elnevezéseit tartalmazó mikrorendszer 248, nemi és faji viszonyban álló terminusból áll. Hiperonimájuk nincs, és nemi terminusként 69 olyan terminus szerepel, amely a lakóházat, valamely helyiséget, a ház toldaléképületét, illetve a szerkezeteket – a tetőt, az alapot, a padlót, az ablakot és az ajtót – nevezi meg. Ezekhez a nemi terminusokhoz hiponimikus viszonyban 175 olyan terminus kapcsolódik, amely különféle fogalmi jegyeket rögzít. 34 faji terminus egyúttal nemi terminus is – ezekhez hiponimikus viszonyban 4 terminus kapcsolódik. 2. Hierarchikus szempontból a lakóházat és fő részeit jelölő terminológia egyszerű: két fogalmat jelölő 34 terminusnak hiperonimái és hiponimái is vannak, azaz nemi és faji terminusként egyaránt szerepelnek. 3. A faji terminusok leggyakrabban a rendeltetés jegyeit rögzítik; egyes esetekben ezek a terminusok további jegyeket is jelölnek: a minőség, a méret és a hely jegyeit. Közel azonos számban vannak a szerkezet, az érték és a minőség, illetve a méret és a hely jegyeit rögzítő faji terminusok. A faji terminusok igen ritkán jelölik az idő jegyeit. Terminologija | 2011 | 18 151 4. A faji terminusokkal kiemelt jegyek a megnevezett fogalmi kategóriáktól függnek. A lakóházat megnevező faji terminusok leggyakrabban az érték és a minőség jegyeit jelölik; a ház helyiségeit és toldaléképületeit megnevezők a rendeltetés és a hely jegyeit. A lakóház szerkezeti részeit – az alapot, a padlót, a tetőt, a mennyezetet, az ablakokat és az ajtókat – megnevező terminusok leggyakrabban a szerkezeti jegyeket rögzítik. 5. Eredetük szerint a faji terminusok legnagyobb része litván (47,5%); jóval kevesebb a jövevényszó (szláv és germán eredetű) és a hibrid terminus (30,3%, illetve 22,2%). Eredetüket tekintve a faji terminusok alig különböznek a nemi terminusoktól. A nemi terminusok is többnyire a saját nyelv eszközeivel fejeződnek ki: több mint felük (55%) litván, a jövevényszavak és a hibridek aránya jóval kisebb (30%, illetve 15%). 6. A lakóházat és fő részeit megnevező faji terminusok legnagyobb része szinonimikus viszonyban áll. ŠALTINIAI DrskŽ – Druskininkų tarmės žodynas. Sud. G. Naktinienė, A. Paulauskienė, V. Vitkauskas, Vilnius, 1988. DūnŽ – V. Vitkauskas. Šiaurės rytų dūnininkų šnektų žodynas, Vilnius, 1976. KltŽ – Kaltanėnų šnektos žodynas. Sud. A. Viluitytė, Vilnius, 2008. KzRŽ I – Kazlų Rūdos šnektos žodynas I. Red. A. Pupkis, Vilnius, 2008. KpŽ I – K. Vosyl y tė. Kupiškėnų žodynas I, Vilnius, 2007. LzŽ – J. Petrauskas, A. Vidugiris. Lazūnų tarmės žodynas, Vilnius, 1985. LKA I – Lietuvių kalbos atlasas I. Red. K. Morkūnas, Vilnius, 1977. LKŽe – Lietuvių kalbos žodynas (elektroninis leidimas). Vyr. red. G. Naktinienė, Vilnius, 2005. ZanavŽ1–3 – Zanavykų šnektos žodynas I–III, Vilnius, 2003–2006. LITERATŪRA Ambrazas S. 2000: Daiktavardžių darybos raida. Lietuvių kalbos vardažodiniai vediniai. T. 2. Vilnius. Butkevičius I. 1958: Tradiciniai lietuvių valstiečių gyvenamieji namai. – Iš lietuvių kultūros istorijos. T. 1., 157–173. DVLKŽ II 2006: Didysis vokiečių–lietuvių kalbų žodynas, Kaunas. Fraenkel E. 1955–1962: Litauisches Etymologisches Wörterbuch von Ernst Fraenkel, I–II, E. Carl Winter, Universitätsverlag, Vandenhoeck & Ruprecht, Heidelberg, Göttingen. Gudavičius A. 2009: Etnolingvistika, Šiauliai. Interleksis 2003: Interleksis: kompiuterinis tarptautinių žodžių žodynas, Vilnius. Jakaitienė E. 1988: Leksinė semantika, Vilnius. Jakaitienė E. 2010: Leksikologija, Vilnius. RLKŽ 2003 – Lemchenas Ch. Rusų–lietuvių kalbų žodynas, Vilnius. Sabaliauskas A. 1990: Lietuvių kalbos leksika, Vilnius. Stunžinas R. 2008: Variantiniai statybos liaudies terminai Lietuvių kalbos žodyne. – Terminologija 15, 111–130. Stunžinas R. 2010: Daugiareikšmiai ir homoniminiai statybos liaudies terminai. – Terminologija 16, 68–92. Stunžinas R. 2011: Statybos liaudies terminai, Vilnius. Гринев С. 1993: Введение в терминоведение, Москва. Татаринов В. 2006: Общее терминоведение: энциклопедический словарь, Москва. 152 R. Stunžinas Gyvenamojo namo ir pagrindinių jo dalių rūšiniai liaudies terminai SPECIFIC FOLK TERMS NAMING THE DWELLING HOUSE AND ITS MAIN PARTS This article deals with the microsystem of terms naming the dwelling house and its main parts. Specific terms are analyzed according to named concepts, relations and origin. In the researched material there were 248 generic and specific terms. 69 terms are generic and name the dwelling house, its rooms and constructions: foundation, floor, roof, window and door. These terms have hyponymical relation to 175 specific terms naming concepts according to various features, for instance, namas ‘dwelling house’, molin alė ‘clay house’, rūmas ‘good-looking house’, grindys ‘floor’, juodgrindės ‘plain base floor’; dangtis ‘roof’, xstriekas ‘straw roof’. 34 terms are specific and generic at the same time and have 4 of their own hyponyms: xkamara ‘pantry’, patalpa ‘room’, xmėskamarė ‘food pantry’. Most often specific terms indicate purpose, for instance patalpa ‘inside of a house’, kampas ‘living room’, xkamara ‘guest room’, valgykla ‘dining room’. Specific terms that name concepts according to characteristics of construction, value and quality or size and place, comprise similar sized groups, for instance namas ‘dwelling house’, krėstinė ‘clay house’, gryčia ‘poor house’, xstadala ‘large house’, pamatas ‘bottom part of a building’, pamatas ‘stone foundation’; durys ‘door’, durelės ‘back door’. Specific terms indicating age are very rare: sentrobė ‘old house’. The hierarchy of genus-species related terms is simple; only 34 terms have hyperonyms and hyponyms. According to origin the majority of specific terms are Lithuanian words, for instance asla, pirtikė, prieangis, priešienė, trobesikė, trobukas. Slavic and German loans are rather rare, for instance xkalupka (Pol. chałupa), xkaminyčia (Pol. kamienica), xkuknė (Bel. кухня, l. kuchnia); bakužė (Germ. dial. backhus), xstubos (Germ. dial. stuba); grytelė (hybr., Bel. гръдинца), xstubelė (hybr., Germ. dial. stuba), xužkakalė (hybr., Germ. Kachel). The origin of generic and specific terms is quite similar. The majority of specific terms are related by synonymic relations. Gauta 2012-01-09 Robertas Stunžinas Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius E. paštas [email protected] Terminologija | 2011 | 18 153