scieee AI-readable full text Open interactive document viewer

Gyvenamojo namo ir pagrindinių jo dalių rūšiniai liaudies terminai

Robertas Stunžinas

Full text

142 R. Stunžinas | A lakóház és fő részei | rūšiniailiaudiesterminai A lakóház és fő részeinek fajtajelölő népi terminusai RoBERTAS STUNŽINAS Litván Nyelvi Intézet KULCSSZAVAK: a népi építési terminusok fajtajelölő terminusai, lakóház, litván terminusok, jövevényszavak, hibridek A tudományos terminusok egyik fő követelménye – a rendszerszerűség – a logika követelményeivel áll kapcsolatban. A terminusok létrehozásakor nagyon fontos a fogalmi kapcsolatok logikai összefüggéseinek felismerése; a fogalmaknak és az őket megnevező terminusoknak következetes, hierarchikus (hiperonimikus – hiponimikus (nemzetség – faj), partonimikus, ekvonimikus és nem hierarchikus viszonyokon alapuló rendszert kell alkotniuk. A tudományos terminusrendszer létrehozásának alapját a fogalmak fejlődését és kapcsolataikat tükröző osztályozások képezik (Jakaitienė 2010: 186). A fogalmak bizonyos viszonyok szerinti eloszlása nemcsak a tudományos terminológiára jellemző. A népi terminológiában, amely a tudományos terminológia forrása, a speciális fogalmakat különböző kapcsolatok szerint osztják fel és osztályozzák1. Ez a cikk azt vizsgálja, hogyan tárulnak fel a fogalmak nembeli és faji viszonyai a lakóházat és annak fő részeit jelölő terminológiában. Ezzel folytatódik a szerzőnek az építkezés népi terminológiáját vizsgáló cikk­sorozata. A cikk célja a lakóház és fő részei fajfogalmi terminusainak vizsgálata a jelölt fogalmak, eredetük és egymás közötti kapcsolataik szerint. A cikk összesen 248 különböző nembeli és fajfogalmi népi építkezési terminust3 elemez a Lietuvių kalbos žodynasból (elektro1 Fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a népi terminológia fogalmainak osztályozása feltételes. A köznyelvben (részben a népi terminológiában is) feltárul a világ kategorizálása – az ember a világ megismerése és az abban való tevékenysége során saját értelme szerint rendezi el azt: a tárgyakat és jelenségeket csoportokba kapcsolja, és bizonyos kapcsolatokat állapít meg közöttük. A világ jelenségeinek tudományos csoportosítása olyan osztályozáson alapul, amely a jelenségek bizonyos meghatározott jegyek szerinti csoportosítására irányul (bővebben lásd Gudavičius 2009: 49). Mivel a népi terminológiát a tudományos terminológia forrásának tekintik, a speciális fogalmak rendszerezése bizonyos értelemben osztályozásnak tekinthető. 2 A népi terminusok eloszlását a fogalmak nemés fajviszonyai szerint a szerző Statybos liaudies terminai (Vilnius, 2011) című disszertációjában tárgyalta. 3 A vizsgált forrásokban meglehetősen sok terminusváltozat fordul elő, amelyeket e tanulmányban nem tekintünk külön terminusoknak (a változat fogalmáról bővebben lásd: Stunžinas 2008: 111–112). 143Terminologija | 2011 | 18 ninio leidimo), a Lietuvių kalbos atlaso (I t.), a Druskininkų tarmės žodyno, a Kaltanėnų šnektos žodyno, a Kazlų Rūdos šnektos žodyno (I t.), valamint a Kupiškėnų ir Zanavykų šnektos žodyno (I–III t.) žodyno (I t.), Lazūnųtarmėsžodyno, Šiaurėsrytųdūnininkųšnektųžodyno anyagában. A faji és nemi terminusok megkülönböztetésének alapja a fogalmi hierarchiában elfoglalt helyük (Гринев 1993: 66). A faji terminusok a nemi terminusokkal együtt privativus oppozíciókat4 alkotnak, és azokhoz viszonyítva hiponimák. A nemi és faji terminusok között hiponimikus és hiperonimikus viszonyok alakulnak ki. A tanulmányban a faji terminusokat az építészeti népi terminológia fogalmi hierarchiáját figyelembe véve elemzik. Nemzetségi terminusoknak azokat a terminusokat tekintjük, amelyek a nemzetség legfontosabb jegyeit fejezik ki, faji terminusoknak pedig azokat, amelyek a nemzetség legfontosabb és másodlagos jegyeire utalnak (Татаринов 2006: 81). A nemzetségi és faji terminusok elkülönítésekor elsősorban a terminusok forrásokban szereplő értelmezéseit5 vesszük figyelembe, továbbá tekintettel vagyunk a megnevezett fogalmak logikai összefüggéseire is. A tanulmány csak azokat a faji terminusokat elemzi, amelyek hiperonymusait, vagyis nemzetségi terminusait sikerült feltárni a vizsgált forrásokban. A vizsgált mikrorendszer fő fogalma – a lakóház – az építkezés népi terminológiájában huszonhét, különböző eredetű szinonim terminussal6 van megnevezve – tizenöt litvánnal, öt szlávval, öt germánnal és két hibriddel, pl.: butas „lakóház, ház, kunyhó” LKŽe, LKA I 34, gyvenamoji „lakóház” LKA I 34, namas „lakóépület” LKŽe, LKA I 34, pirkia „lakott (rendszerint paraszti) ház, kunyhó, házikó” LKŽe, DrskŽ 265, LKA I 34, troba „lakóház, ház” LKŽe, DrskŽ 419, LKA I 34, gryčia (belorusz грыднiца) „ház, kunyhó” LKA I 34, LKŽe, KpŽ I 733, rūmas (germ. Sabaliauskas 1990: 265) „lakóház” LKŽe, ˣ7bakūžė (német nyj. backhus) „ház” LKŽe, ZanavŽ1 100, ˣstuba (német nyj. stuba) „lakott (rendszerint paraszti) ház, ház, kunyhó” LKŽe, ZanavŽ3 198, ˣšeimynstubė (hibr., német nyj. stuba LKŽe) „lakó 4 A privatív oppozíció olyan kétpólusú viszony, amelynek egyik tagját egy bizonyos jegy jelenléte, a másikat pedig e jegy hiánya jellemzi (Jakaitienė 1988: 77). 5 Egyes esetekben nehéz pontosan meghatározni a megnevezett fogalmak valamennyi megkülönböztető jegyét. Ezért elsősorban a szótárakban megadott jelentésmagyarázatokat, valamint az azokban leírt tárgyak általános és megkülönböztető jegyeit vesszük figyelembe. 6 A lakóházat és annak toldaléképületét jelölő valamennyi nemzetségi terminust megemlíti A lakóház és fő részeinek népi terminológiájában fellelhető szinonímia című tanulmány (Stunžinas 2010: 130–142). 7 A tanulmány a Lietuvių kalbos žodynas jelöléseire támaszkodik – a kereszt jövevényszavakat jelöl. 144 R. Stunžinas | A lakóépület és fő részeinek háza“ LKA I 34. A ház | rūšiniailiaudiesterminai megjelenési formáinak sokfélesége a fogalom fejlődésével és a regionális különbségekkel magyarázható8. Hiponim kapcsolatban állnak egymással a lakóház különböző jellemzőit rögzítő fajtajelölő terminusok. A legtöbb faji terminus az érték és a minőség megkülönböztető jegyeit jelöli. A rossz, régi házat huszonegy, eltérő eredetű terminus nevezi meg – nyolc litván, hat szláv, egy lett, egy germán és öt hibrid, pl.: numpalaikiai „hitvány ház” DūnŽ 224, pirtis „rossz, hitvány lakóház, kunyhó” LKŽe, trobapalaikė „rossz, hitvány kunyhó” DūnŽ 406, LKŽe, trobesikė „rossz, hitvány kunyhó” ZanavŽ3 481, trobukas „hitvány ház, lakóház, kunyhó” LKŽe, ZanavŽ3 481, balaganas (orosz балаган Frenkelis 1962: 31) „rossz ház, kunyhó” KpŽ 138, gryčia (belorusz грыднiца) „rossz lakóház” LKA I 34, ˣkamurka (lengyel komórka, orosz кaмopкa) „rossz kunyhó” LKŽe, ˣkaniūkšlė (belorusz кaнюшнaя) „rossz kunyhó” LKŽe, ˣmakūza (vö. német nyj. backhus) „rossz kunyhó” LKŽe, gryčpalaikė (hibr., belorusz грыднiца LKA I 34) „rossz, elavult gryčia” KpŽ 735, ˣkiaurinyčia (hibr.) „rossz kunyhó” ZanavŽ1 673, pašiūrė (hibr., Sabaliauskas 1990: 265) „hitvány kunyhó” LKŽe, DrskŽ 250, ˣstubelka (hibr., német nyj. stuba) „rossz stuba, lakóház, viskó” LKŽe. Egyes fajtajelölő terminusok az értéken és a minőségen kívül további – időbeli, szerkezeti – jellemzőkre is utalnak: laužas „régi, düledező parasztház, viskó“ LKŽe, laužynas „düledező, régi vagy elhagyott parasztházak“ LzŽ 141, lūšna „silány, omladozó kunyhó“ KzRŽ I 468, ˣkalupka (l. chałupa) „kunyhó, viskó“ LKŽe, ˣkūtė (ném. Kote Sabaliauskas 1970: 38) „régi, hitvány kunyhó; pirkelė“ LKŽe, ˣbakūžė (vok. dial. backhus) „sena prasta pirkia, lūšna“ LKŽe, grytelė (hibr., brus. грыднiца LKA I 34) „maža, menka gryčia, gryčelė, pirkelė“ KpŽ 745. A rossz házat megnevező valamennyi terminus közeli jelentésű, és szinonimáknak tekintendő. A szép, jó minőségű ház megnevezésére négy szinonim, nem litván eredetű terminus használatos – két szlavizmus és két germanizmus (e terminusok némelyike további – szerkezeti és méretbeli – jegyeket is rögzít): ˣkamenyčia (l. kamienica) „téglából épült, szép ház” LKŽe, KltŽ 98, ˣpakajai (l. pokój LKŽe) „nagy, szép ház” ZanavŽ2 311, rūmas (germ. Sabaliauskas 1990: 265) „szép ház” LKA I 34, ˣstubos (ném. nyj. stuba LKŽe) „nagy, szép lakóház” ZanavŽ3 199. 8 Ebben a tanulmányban a terminusokat használati régióik szerint nem elemezzük. A népi terminológia a népi nyelv terminusainak egész összességeként vizsgálható, amelyre a többjelentésűség és a szinonímia jellemző. A népi terminusok a nyelvjárás szerint is vizsgálhatók, mint bizonyos terminusrendszer (bővebben lásd Клепикова 1974: 31). A terminusok elterjedésének elemzése további kutatások célja. 145Terminologija | 2011 | 18 Valamivel kevesebb a lakóház terminuscsoportját jelölő fajtajelölő terminus. Az agyagházat öt konstrukcijos požymius. Pagal statomąją medžiagą skirtinos dvi rūšinių szinonim terminus nevez meg – négy litván és egy szláv: krėstinė „agyagból tapasztott kis kunyhó” LKŽe, lipinė „összetapasztott kunyhó” LKŽe, molinalė „agyagból felhányt silány kis kunyhó, agyagkunyhó” LKŽe, plūktinis „agyaggal ledöngölt épület” LKŽe, ˣlepenka (l. lepianka) „agyagból tapasztott kis ház” LKŽe. A téglaházat két szlavizmus és két hibrid nevezi meg: mūras (l. mur, ném. nyj. mûr) „téglából épült épület” LKŽe, DrskŽ 217, KzRŽ I 523, LzŽ 169, ZanavŽ2 221, ˣkaminyčia (l. kamienica) „téglából épült, egyébként szép ház” LKŽe, DrskŽ 135, mūrinė (hibr., l. mur, ném. nyj. mûr) „téglából épült épület” LKŽe, DrskŽ 218, ˣakmenyčia (hibr., szláv eredetű -yčia képzőből -(ь) nica, Ambrazas 2000: 66) „kőből, téglából épült házak“ LKŽe. A házat más szerkezeti sajátosságok alapján is megnevezik. A füstös házat négy szinonim litván terminussal nevezik: dūminė „kémény nélküli lakóház“ LKŽe, pakurtrobė „füstös ház“ LKŽe, pirtikė „füstös ház“ LKŽe, rūkynė „füstös ház“ LKŽe. A rendelkezésre álló helyiségek alapján a házat három terminussal nevezik meg – egy litvánnal, egy germánnal és egy hibriddel: ilgnamis „kétvégű ház“ ZanavŽ1 541, ˣstuba (német nyj. stuba LKŽe) „egyetlen szobából és konyhából álló lakóház“ LKA I 34, ˣilgastubė (hibr., német nyj. stuba LKŽe) „kétvégű ház“ ZanavŽ1 541. A kétfalú házat a dvisienis „kétfalú épület“ litván terminussal nevezik. Néhány fajtanév a méret jellemzőit rögzíti. A kis házat három szinonimával nevezik meg – egy litvánnal, egy szlávval és egy hybriddel: trobelė „kis lakóház“ LKA I 34, gryčia (fehérorosz грыднiца) „kis, silány lakóház“ LKA I 34, grintelė (hibr., fehérorosz грыднiца) „kis grinčia (gryčia), kis ház, kunyhó, kis házikó“ LKŽe. A nagy házat két szinonimával nevezik meg – egy litvánnal és egy szlávval: šlajus „nagy lakóház“ LKA I 34, ˣstadala (fehérorosz cтaдoлa, lengy. stodoła < német nyj. Stadoll, Stodoll) „nagy ház“ LKŽe. A közepes méretű házat a gryčiotė hibrid elnevezéssel (hibr., fehérorosz грыднiца) „közepes méretű kunyhó” KpŽ I 735 nevezik meg. Két fajfogalomjelölő terminus időbeli jegyeket jelöl – a régi házat és az újonnan épített házat litván terminusokkal nevezik meg: sentrobė „régi ház” LKŽe, naujatrobė „újonnan épített ház” ZanavŽ2 249. 146 R. Stunžinas | A lakóház és fő részei | rūšiniailiaudiesterminai A lakóház helyiségeit jelölő terminusok a házat megnevező terminusokkal partonimikus kapcsolatban állnak. Nemfogalomként három szinonim terminus szolgál, amelyek valamelyik házhelyiséget nevezik meg – két litván és egy szláv: patalpa „bármely épület belseje” LKŽe, troba „épületben lévő helyiség” LKŽe, ˣstuba (német nyj. stuba) „a ház belsejében kialakított helyiség” LKŽe. E terminusokkal hiponimikus kapcsolatban állnak a fogalom különböző jegyeit rögzítő terminusok: a rendeltetés, a szerkezet, a méret, a minőség, a hely és egyebek jegyei. E fajfogalomjelölő terminusok többsége a rendeltetés megkülönböztető jegyeit jelöli. Tizenegy fajfogalmi szinonim terminus lakóhelyiséget jelöl; eredetük szerint hat litván, két szláv, két germán és egy hibrid terminusról van szó: buta „szoba” LKŽe, kampas „szoba” LKŽe, KzRŽ I 315, LzŽ 105, patalpa „szoba” LKŽe, pirkia „elkerített, az emberek lakására berendezett helyiség a házban” LKŽe, LKA I 34, troba „szoba” LKŽe, LKA I 34, DūnŽ 406, ˣkamara (lengyel komora < német Kammer) „szoba” LKŽe, LzŽ 104, ˣstancija (lengyel stancja) „szoba” LKŽe, kambarys (germ. Sabaliauskas 1990: 264) LKŽe, ruimas (német nyj. ruim) „szoba” LKŽe, ˣstuba (német nyj. stuba) „szoba” LKŽe, ˣšeimynstubė (hibr., német nyj. stuba LKŽe) „szoba” ZanavŽ3 258. A vendégszobát kilenc szinonim terminussal nevezik meg – négy litvánnal, négy szlávval és egy hibriddel: didžeinė „nagy szoba” LKŽe, menė „vendégszoba, tisztaszoba” LKŽe, pirkaitė „vendégszoba, tisztaszoba” LKŽe, priešinė „a parasztház egyik végében kialakított jobb szoba, tisztaszoba” LKŽe, DrskŽ 283, alkierius (l. alkierz) „falusi lakóház szobája, rendszerint egy családtag vagy vendég számára” LKŽe, ˣkamara (l. komora < ném. Kammer) „a falusi ház vendégszobája” LKŽe, ˣpakajus (l. pokój) „jól berendezett szoba” LKŽe, KltŽ 197, LzŽ 181, ˣseklyčia (fehérorosz cвятлiцa, l. świetlica) „vendégszoba, nappali” LKŽe, DrskŽ 361, ˣstubelė (hibr., német nyelvjárási stuba) „tiszta szoba, nappali” LKŽe, ZanavŽ3 199. A hálószobát a ˣkamara (l. komora < ném. Kammer) szlávizmus jelöli „hálószoba” LKŽe. Ehhez a csoporthoz még három terminus sorolható – egy litván és két szláv: pirkia „a házban elkerített, az emberek lakására kialakított helyiség” LKŽe, alkierius (l. alkierz) „falusi lakóház szobája, rendszerint egy családtag vagy vendég számára” LKŽe, gryčia (fehérorosz грыднiца LKA I 34) „a falusi ház rosszabbik vége” LKŽe. E terminusok hálószobai jelentését a néprajzkutatók adatai alapján lehet alá147Terminologija | 2011 | 18 támasztani barys (Butkevičius 1958: 159–161). Az étkezőt két szinonim terminussal nevezik meg – egy litvánnal és egy hibriddel: valgykla „étkező” LKŽe, ˣstalavinė (hibr., l. stołowy) „étkező” LKŽe.š.akadémia.hu?valahogy idétlen ez a rész. Lehetne Az étkezőhelyiséget két nimis: alkierius yra žemaičių, pirkia ir gryčia – aukštaičių miegamasis kamszinonim terminus jelöli – egy litván és egy hibrid: valgykla „étkezőhelyiség” LKŽe, ˣstalavinė (hibr., l. stołowy) „étkezőhelyiség” LKŽe. A vendégszoba... Egy litván és egy szláv kifejezéssel nevezik meg az ételkészítésre szolgáló különálló helyiséget: virtuvė „különleges felszereléssel (kemencével, tűzhellyel stb.) ellátott helyiség ételek főzésére” LKŽe, ˣkuknė (belorusz кyxня, lengyel kuchnia) „konyha” LKŽe. Két hibridet találtak, amelyek fűtetlen helyiségeket neveznek meg: ˣlaukinyčia (hibr., a -yčia képző a szl.-ból -(ь)nica, Ambrazas 2000: 66) „hideg szoba“ LKŽe, ˣšaltinyčia (hibr.) „hideg helyiség“ LKŽe. Itt felismerhetők a konstrukció megkülönböztető jegyei. A helyiségek méretére vonatkozó jegyeket két szinonim fajterminus rögzíti – egy szláv és egy hibrid: ˣkatukas (fehérorosz кoтyx, lengyel kotuch) „kis szobácska” LKŽe, ˣstubelė (hibr., német dial. stuba) „kisebb helyiség” LKŽe, ZanavŽ3 199. E terminusok hiponimái olyan terminusok, amelyek további jegyekkel rendelkeznek. A méret és a hely jellemzőit négy szinonim terminus jelöli – egy szlavizmus és három hibrid: ˣpečkamarė (szl., belorusz пeч, lengy. komora < ném. Kammer) „a parasztház egyszerűbb végében található kis szoba” LKŽe, ˣužkakalė (hibr., ném. Kachel) „a kályha mögötti kis szoba” LKŽe, ˣužpečinė (hibr., belorusz пeч) „a régi típusú kemence mögött található kis szoba” LKŽe, ˣužpečkis (hibr., belorusz пeч) „a parasztház egyszerűbb végében található kis szoba” LKŽe. A méretre és a szerkezetre utaló jegyeket a ˣkamurka szlavizmus (lengy. komórka, or. кaмopкa) „kis sötét szobácska” LKŽe jelöli. A méretés minőségi jegyeket a ˣšpirka (l. szpyrka, szperka) „kis, rossz szobácska“ LKŽe slavizmus jelöli. A helyiségek mérete rendeltetésükkel függ össze – általában a kisebb helyiségeket tárgyak tárolására és alvásra használják. Az ilyen helyiségeket a népi terminológiában számos terminus jelöli. Ezek a fajtajelölő terminusok a rendeltetés és a méret jegyeit rögzítik. Elsősorban hét szinonim, tárolóhelyiségeket jelölő elnevezést kell megemlíteni – négy litvánt, két szlávot és egy hibridet: langinė „nem nagy szoba a ház másik végében, előszoba“ LKŽe, pirtikė „különféle élelmiszerek és tárgyak elhelyezésére szolgáló helyiség, kamra, előszoba, malátaőrlő helyiség“ LKŽe, priešakinė „a parasztház előszobája, kamrácskája“ LKŽe, priešinė „valaminek az elhelyezésére szolgáló helyiség, kamra“ LKŽe, ˣkamara (l. komora < vok. Kammer) „a parasztház különféle termékek és tárgyak elhelyezésére szolgáló szobája), edényszekrény, raktár“ LKŽe, DrskŽ 134, KzRŽ I, ZanavŽ1 604, 148 R. Stunžinas | A lakóház és fő részei | rūšiniailiaudiesterminai ˣšpi žarnia (l. śpiźarnia) „kamrácska“ LKŽe, ˣbutkamarė (hibr., l. komo ra < vok. Kammer) „a lakóház kamrája“ LKŽe. A langinė terminus a hely jegyét is jelöli. A vizsgált forrásokban további, hasonló lakóhelyiségeket jelölő, kiegészítő minőségi vagy helyi jellemzőket rögzítő terminusokat is sikerült felfedezni. Hét szinonim terminus említendő – öt litván, egy szláv és egy hibrid: dūminė „rosszabb szoba, élelmiszerek tárolására szolgáló kamra” LKŽe, menė „kamra, az előszobánál lévő kamra” LKŽe, pirkaitė „a parasztház másik végében lévő helyiség élelmiszerek, burgonya tárolására” LKŽe, LzŽ 195, šalinė „a parasztház melletti kis szoba, kamrácska, oldalsó helyiség” LKŽe, šoninė „kis szoba, a másik szoba oldalánál lévő kamrácska” LKŽe, ˣbakšė (a bakūžė rövidítése, Frenkelis 1962: 30) „rosszabb szoba alvásra vagy holmik elhelyezésére” LKŽe, ˣužkuknė (hibr., br. кyxня, l. kuchnia) „a kuknia, a konyha mögötti kis szoba” LKŽe. Egy szláv terminus a minőségi és rendeltetési jellemzőket rögzíti: ˣbakava (l. bokówka Frenkelis 1962: 30) „rosszabb házi helyiség főzésre, alvásra vagy holmik elhelyezésére” LKŽe. A felsorolt terminusok hiponimái három hibrid, egyben rendeltetési jellemzőket is jelölő terminus: ˣfuterka (hibr.) „a béresek fekvésére szolgáló kamrácska” KzRŽ I 200, ˣmėskamarė (hibr., l. komora < ném. Kammer) „hús tárolására szolgáló helyiség” ZanavŽ2 163, ˣpienstubė (hibr., ném. nyj. stuba) „tej és tejtermékek tárolására szolgáló helyiség” ZanavŽ2 385. A fajtajelölő terminusok jelentős csoportja az előszobát nevezi meg – a lakószobák bejáratánál lévő átmeneti helyiséget. E fajtajelölő terminusok csoportját huszonhét szinonima alkotja – tizennyolc litván, három szláv és hat hibrid: butas „előszoba” LKA I 39, butukas9 LKŽe, LKA I 39, namas LKŽe, nameliokas LKA I 39, namelis LKŽe, LKA I 39, pirtikė LKŽe, prieangis LKŽe, LKA I 38, prieangiukas LKA I 38, priebutis LKŽe, LKA I 39, prieduris LKŽe, priekinė LKŽe, priemenė LKŽe, KltŽ 228, ZanavŽ2 471, priemenyna LKŽe, priemnelė LKA I 38, priešinė LKŽe, priešininkis LKŽe, prieškambaris LKA I 39, prynumis LKA I 39, ˣbūda (br. бyдa, l. buda) LKŽe, koridorius10 LKA I 39, ˣsienis (l. sień) LKŽe, LKA I 39, LzŽ 233, ˣprieseklyčė (hibr., br. cвятлiцa, l. świetlica LKŽe) LKA I 39, ˣpriesienis (hibr., l. sień) LKŽe, LKA I 38, ˣpriesieniukė (hibr., l. sień) 9 A Litván nyelv atlaszában mindezek a terminusok az előszoba szinonimáiként szerepelnek, ezért a jelentésmagyarázatokat alább nem ismételjük meg. 10 Prancūziškos kilmės koridorius(pranc. corridor Interleksis 2003) į lietuvių kalbą veikiausiai pateko per szláv nyelveket. 149Terminologija | 2011 | 18 LKŽ X 675, ˣpriestubis (hibr., vok. dial. stuba) LKA I 39, prygonkis (hibr., l. ganek, vok. Gang) LKA I 39, ˣsienelis (hibr., l. sień) LKŽe, LKA I 39. Itt a helyés rendeltetésjegyeket kellene felismerni. A felsorolt terminusokkal hiponimikus viszonyban áll egy hibrid terminus, amely a szerkezet és a rendeltetés jegyeit rögzíti: kuolešinė (hibr., vö. l. kalosz LKŽe) „fűtetlen kis helyiség az előtérben a vendégek levetkőzésére” ZanavŽ1 807. Külön említést érdemel a folyosót megnevező litván terminus, tarpsienis „két fal közötti átjáró, folyosó” LKŽe. Jelentős csoportot alkotnak a hely alapján megnevezett helyiségeket jelölő fajtanevek. A lakóház tető alatti helyiségeit összesen huszonegy, eltérő eredetű szinonim terminus nevezi meg – tizennégy litván, három szláv és négy hibrid: antlubė „a mennyezet fölötti hely” LKŽe, aukštas „a mennyezet fölötti hely, padlás” LKŽe, KpŽ 99, aukštis „emelet, felső rész” LKŽe, DūnŽ 37, kampas „emelet” DrskŽ 135, krautė „a mennyezet fölötti helyiségek, emelet” LKŽe, lubos „a mennyezet fölötti hely, emelet” LKŽe, pakreklys „emelet, padlás” LKŽe, papalėpė „a ház teteje alatti hely, padlás” LKŽe, pariestinis „a tető és a mennyezet közötti házrész, padlás, tető alatti tér” LKŽe, pastogė „a tető alatti hely, tetővel fedett épület belseje” LKŽe, pastoginė „a tető alatti hely, tetővel fedett épület belseje” LKŽe, pašelmenė „a tetőgerinc, tetőszék alatti hely” LKŽe, užlos „a lakóház emelete” LKŽe, viršus „a mennyezet fölötti hely, padlás, emelet” LKŽe, DūnŽ 443, ˣetažas (rus. этаж RLKŽ 2003: 909) „emelet” LzŽ 73, ˣsalka (l. salka) „tető alatti szoba” LKŽe, DrskŽ 315, ˣviškos (brus. вышкi) „a ház mennyezete fölötti helyiség, emelet” LKŽe, antgrytis (hibr., brus. грыднiца) „a lakóház fölötti hely, emelet” LKŽe, priegrytis (hibr., brus. грыднiца) „olyan kis kamra a lakóház emeletén” LKŽe, ˣstogstubė (hibr., vok. dial. stuba) „padlástéri szoba” LKŽe, viršugrytis (hibr., brus. грыднiца) „a lakóház emelete, padlás, felső rész” LKŽe. A ház alatti helyiséget három szinonim terminus nevezi meg – két litván és egy szláv: pogrindis „pince” LKŽe, rūsys „a ház alatti helyiség” LKŽe, ˣsklepas (l. sklep) „pince” LKŽe, DrskŽ 331, KltŽ 277, LzŽ237, ZanavŽ3 85. A lakóházat jelölő terminusokkal partonimikus kapcsolatban állnak a ház részeit – a toldaléképítményeket és szerkezeteket – megnevező terminusok is. A legnagyobb a lakóház toldaléképítményeit megnevező terminuscsoport, amely huszonhat szinonim terminusból áll: tizenkét litván, négy szláv, egy lett, egy angol és nyolc hibrid terminusból, pl. : 150 R. Stunžinas | A lakóház és fő részeinek lakásnevei butas | rūšiniailiaudiesterminai „előcsarnok” LKA I 39, priebutis LKA I 39, prieangis LKŽe, LKA I 39, priemenukė LKA I 40, gonkas (l. ganek, ném. Gang) LKŽe, KpŽ I 703, LzŽ 83, LKA I 39, ˣsienius (l. sień) LKŽe, LKA I 40, porūzis (lett puōrūzis) LKA I 40, veranda (angl. hind Interleksis 2003) LKŽe, LKA I 40, ZanavŽ3 627, gonkelė (hibr., l. ganek, ném. Gang) LKA I 39, ˣpriesienis (hibr., l. sień) LKA I 40, ˣprysieniukas (hibr., l. sień) LKA I 40. Mindezek a terminusok genusbeli, illetve fajta szerinti terminusként használatosak; a toldaléképítmény szerkezetének vagy helyének jellemzőit megnevező öt szlavizmus és három hibrid: gonkos (l. ganek, ném. Gang LKŽe) „üvegezett falú előcsarnok” LKA I 39, gonkos (szl.) „ablakos, zárt előcsarnok” LKA I 39, gonkos (szl.) „ablak nélküli, nyitott előcsarnok” LKA I 40, gonkai (szl.) „díszesebb, üvegezett előcsarnok” LKA I 39, ˣsienius (l. sień) „a ház hátsó oldalánál lévő előcsarnok” LKŽe, LKA I 40, gonkelės (hibr.) „ablak nélküli, nyitott előcsarnok” LKA I 39, gonkelis (hibr.) „ablak nélküli, nyitott előcsarnok” LKA I 39, ˣprysiednis (hibr.) „szép, nagy ablakos előcsarnok” LKA I 40. A lakóház szerkezeteinek elnevezései között elsőként három, az épület alsó részét megnevező, genus szerinti szinonim terminust kell említeni; eredetük szerint egy litván, egy szláv és egy hibrid: pamatas „az építmény alsó része” LKŽe, LKA I 35, fundamentas (vö. a belorusz хундамент-ból származó kundamentas, Frenkelis 1962: 305) „alap” LKA I 35, KzRŽ I 200, pamūra (hibr., l. mur) „alap” LKŽe, LKA I 35. Mindezek a terminusok a fajta szerinti fogalom, a falazott alap megnevezésére is használatosak (LKA I 1977: 35–36). A fapadlót11 hat szinonim terminus jelöli – három litván, két szláv és egy lett: asla „padló” LKA I 36, KpŽ 73, grindys „deszkapadló” LKA I 37, KzRŽ 1 255, KpŽ 742, ZanavŽ1 507, paklotė „padló” LKA I 38, ˣpadlaga (l. podłoga, belorusz пaдлoгa) „padló” LKŽe, LKA I 37, ZanavŽ2 302, ˣpamastas (l. pomost) „padló” LKŽe, LKA I 38, ˣparlagas (lett pārlags, vö. orosz пepeлoг) „padló” LKŽe, LKA I 38. Fajta szerinti terminusként két szinonim litván terminus szerepel, amelyek a minőség és a hely jellemzőit rögzítik: juodgrindės „rosszabb minőségű, alsó padló” ZanavŽ1 576, pagrindas „rosszabb minőségű, alsó padló, juodgrindės” LKŽe. A falnak a fény bejutását szolgáló nyílását a langas litván terminus nevezi meg LKŽe, DrskŽ 184, KltŽ 136, KzRŽ I 426, LzŽ 139. Hiponimikus kapcsolatokkal 11, a fa padlót vagy döngölt padlót megnevező terminus tekinthető a padlózatot jelölő terminus hiponimájának. mais. Tiriamuose šaltiniuose nepavyko aptikti bendro grindinio pavadinimo, todėl apie šių terminų rūšį