„Keleivio“ straipsnių apie sveikatą terminai

9 2 P. Zemlevičiūtė | A Keleivis egészségről szóló cikkeinek terminusai A Keleivis egészségről szóló cikkeinek terminusai PALMIRA ZEMLEVIČIŪTĖ Litván Nyelvi Intézet esMInIAI žodžIAI: orvostudomány, egészség, orvosi terminus Bevezető megjegyzések A 19. század első felében a litván nyelv helyzete Kis-Litvániában Nagy-Litvániához viszonyítva kedvezőbb volt. Kis-Litvániában a litván nyelv virágzott – gondot fordítottak megtisztítására, normáinak tökéletesítésére stb. Kis-Litvániában kezdték kiadni az első litván újságokat is (Zinkevičius 1990: 225), amelyekben különböző tudományterületek terminológiájának csírái találhatók. Az egyik ilyen kiadvány az 1849–1880 között Königsbergben megjelenő heti újság, a Keleiwis iß Karaliaucʒiaus Broliams Lietuwininkams inês parneßąs (a továbbiakban – Keleivis) volt, amelynek szerkesztője és kiadója Frydrichas Kuršaitis (1806–1884) volt. Az újságban az ünnepnapi prédikációk, a Poroszországból, Németországból és más országokból származó, a társadalom számára fontos politikai és egyéb hírek mellett különböző tudományterületekről – csillagászat, botanika, fizika1, földrajz, történelem, orvostudomány, meteorológia, technika, állatorvostudomány, zoológia stb. – szóló ismeretterjesztő cikkeket is közzétettek. 1853 és 1879 között a Keleivyje tizenkilenc, az orvostudomány területéről szóló cikket nyomtattak ki2. Hangsúlyozandó, hogy a cikkeket nem orvosok írták, egyetlen, a trichinákról szóló cikk kivételével („Saugokitẽs nů Trichynû!), amelynek végén ez áll: – Kreiſpſyſikus Dr. Pinkus. A legtöbb, tizenegy, különböző témájú cikket Fr. Kuršaitis3. A dohánynak az emberi egészségre gyakorolt hatásáról az „Ar Wale Tabako rukyti?“ című cikkben írt, a pihenés jelentőségéről pedig1 A Keleivis népszerűsítő fizikai tárgyú cikkeinek terminológiáját Angelė Kaulakienė kutatta (lásd Kaulakienė 1991). 2 A cikk anyagának forrásait a Lietuvos bibliografija című kiadványból gyűjtötték. C sorozat. Litván időszaki kiadványok publikációi 1832–1890. Vilnius, 2004, 471–492. 3 Valójában a legtöbb cikk szerzője nincs feltüntetve az újságban, csupán néhány cikket írtak alá a K. álnévvel. Az alább felsorolt cikkeket Fr. Kuršaitisnak tulajdonítják, a második lábjegyzetben említett kiadvány alapján. 9 3Terminologija | 2011 | 18 Az egészség számára közzétett cikk „Ne feledd, hogy az ünnepnapot megszenteld!“. Négy cikk fertőző betegségekről és azok megelőzéséről szól: „Tanácsok a kolerabetegség ellen“, „Tanács a kolerabetegség ellen“, „Trichinellabetegség“, „A pestisről“. Fr. Kuršaitis az ápolónők korabeli krematóriumi égetéséről és más, orvostudománnyal darbą, medicininės pagalbos suteikimą sužeistiems Prūsijos kariams, pakapcsolatos kérdésekről is írt. Fr. Kuršaitison kívül az újságban a kézés lábujjakról, a nyelőcsőrák műtétéről, valamint a pestis oroszországi kitöréséről Adomas, a sajtó munkatársa írt Einaras4 (1842–1906). Hat cikk szerzője nincs megjelölve; igaz, néhányukat ..n., -wálnevekkel, egyet pedig † szimbólummal írtak alá. A csecsemőknek adott mákfőzet ártalmasságáról a „Motynoms ant Pamokinimo bey Pagraudenimo” című cikkben írnak, a gyógynövényekről a „Namû Aptẽka” című folytatásos cikk jelent meg, a tünetekről és a kezelésről pedig a „Per wienôs Muſẽlês Įgẽlimą” című cikk ír, míg az E. Jenner által feltalált himlőoltásokról a „Raupliû arba Kropjû baiſingaijei Ligai” című cikkben olvashatunk; a pestisről, a koleráról és annak Klaipėdában, Tilsitben, Königsbergben és más városokban való elterjedéséről a „Maro Ligos” és a „Kolerôs Liga” című cikkek írnak. A fent említett cikkeken kívül az egészséggel és gyógyítással kapcsolatos szavak és szókapcsolatok megtalálhatók a Keleivis „Visokia žinia”, „Visokia trumpa žinia” című rovataiban is, amelyekben gyakran orvosi információkat is közölnek, például röviden hírt adnak bizonyos településeken megjelent betegségekről, a betegségek (leggyakrabban fertőző betegségek – himlő, kolera, tífusz, kanyaró, láz stb.) elterjedéséről és más, orvoslással kapcsolatos dolgokról, pl.: „Piktoji Liga Kolera jau dabar ir Karaliaucʒiuje paſirodʒiuſi ir cʒe jau 10 Dußiû ſtaiga paſmauguſi“ Kel5 1852, sept. 8 (Nr. 37), p. 148; „Kolera Karaliaucʒiuje dar wis mones ſkaudingay awina, o toji dabar jau ir Klaipēdoj bey Gumbinēj yra paſirodʒiuſi“ Kel 1866, sept. 11 (Nr. 37), p. 147; „Sʒicʒion Karaliaucʒiuje Dien iß Dienos daugſinas Skaitlus Ligoniû, ypacʒey Karßtlige, Sʒlapdrugiu bey Duſulu ſergancʒiûjû <...>“ Kel 1870, mercą 15 (Nr. 11), p. 44; „Sʒicʒion Karaliaucʒiuje yra, kaip paſakojama, ßen ir ten jodoſes Rauplēs paſirodʒiuſios“ Kel 1862, jun. 24 (Nr. 25), p. 104. 4 A cikkeket a–e-, eálnevekkel írták alá. 5 A cikkben az újság címének olyan rövidítése szerepel, ahogyan az a Lietuvių kalbos žodyne című szótárban található. 9 4 P. Zemlevičiūtė | Az utazó egészségről szóló cikkeinek terminusai Tehát e cikk tárgyát több mint 250 orvosi terminus6 (a változatokat is beleértve) alkotja, amelyeket a fent említett, egészségről szóló Keleivis-cikkekből és rövid hírekből válogattak ki. A cikk célja e terminusok eredetének és szemantikájának, a szinonímia és a variálás kérdéseinek megvitatása, összehasonlításuk a jelenleg használatos orvosi terminusokkal, valamint egyes vizsgált terminusoknak a jelenlegi orvostudományi nyelvből való eltűnési okainak mérlegelése. 1. AZ ORVOSI TERMINUSOK EREDETE 1.1. Litván eredetű terminusok Eredetüket tekintve az orvosi terminusok legnagyobb részét litván eredetű szavak és szókapcsolatok alkotják (185 terminus), pl.: Akys7 Kel 1865 05 16 (Nr. 20) 78, Galwôs Skaudējims Kel 1864 07 5 (Nr. 27) 106, Kel 1876 02 15 (Nr. 7) 25, Gēlimą acc.sg. Kel 1874 06 2 (Nr. 22) 87, Gydimas Kel 1855 01 17 (Nr. 3) 11 / Gydymas Kel 1876 02 15 (Nr. 7) 26, Karßtis Kel 1874 08 18 (Nr. 33) 131, Krētimo gen.sg. Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90, Ku nas Kel 1853 04 20 (Nr. 16) 62, Kel 1855 01 17 (Nr. 3) 10, Kel 1865 05 16 (Nr. 20) 78, Kel 1866 08 21 (Nr. 34) 135, Kel 1872 04 30 (Nr. 18) 69, Kel 1873 09 16 (Nr. 37) 146, Kel 1874 06 2 (Nr. 22) 87, Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90, Kel 1874 08 18 (Nr. 33) 131, Kel 1879 02 4 (Nr. 5) 19, Liga Kel 1852 09 8 (Nr. 37) 148, Kel 1852 11 17 (Nr. 47) 188, Kel 1853 10 5 (Nr. 40) 160, Kel 1855 01 17 (Nr. 3) 9, Kel 1856 10 8 (Nr. 41) 164, Kel 1857 09 24 (Nr. 38) 151, Kel 1862 02 11 (Nr. 6) 24, Kel 1864 07 5 (Nr. 27) 106, Kel 1865 05 9 (Nr. 19) 74, Kel 1866 02 13 (Nr. 7) 27, Kel 1866 07 31 (Nr. 31) 124, Kel 1866 08 21 (Nr. 34) 135, Kel 1866 10 30 (Nr. 44) 175, Kel 1867 04 2 (Nr. 14) 56, Kel 1871 03 14 (Nr. 21) 43, Kel 1871 08 8 (Nr. 42) 130, Kel 1871 09 5 (Nr. 46) 145, Kel 1871 10 17 (Nr. 42) 169, Kel 1872 04 30 (Nr. 18) 69, Kel 1873 01 14 (Nr. 2) 8, Kel 1873 08 5 (Nr. 31) 124, Kel 1873 11 4 (Nr. 44) 176, Kel 1874 06 2 (Nr. 22) 87, Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90, Kel 1874 06 16 (Nr. 24) 96, Kel 1876 02 15 (Nr. 7) 25, Kel 1878 08 20 (Nr. 34) 149, Kel 1879 01 28 (Nr. 4) 15, Kel 1879 02 4 (Nr. 5) 18, Kel 1879 02 25 (Nr. 8) 30, Suputimas Kel 1874 08 18 (Nr. 33) 6 El kell mondani, hogy a „terminus” fogalmát ebben a tanulmányban tágabb értelemben használjuk, mivel a vizsgált orvosi terminusoknak csak egy része tekinthető egyértelmű terminusnak, amelyek terminusjellege nem kétséges, pl.: akis, kosulys, liga, ligonis. A tárgyalt terminusok jelentős része azonban valószínűleg csupán olyan szavak vagy szókapcsolatok, amelyeket akkoriban a nép használt, és amelyek esetleg megnevezésként értelmezhetők, pl.: užsidegimas, vidurių sugedimas, ezért még nem tekinthetők valódi terminusoknak. 7 A tanulmányban az orvosi terminusok eredeti írásmóddal és olyan ragozott alakokban szerepelnek, amilyen alakban a forrásban előfordultak. 9 5Terminologija | 2011 | 18 131, Sʒaßais arba Kramais (1 kramas 1. „šašas, spuogas“ LKŽe) instr.pl. Kel 1879 02 4 (Nr. 5) 19, Sʒiurpulius acc.pl. Kel 1874 06 2 (Nr. 22) 87, U kimimas Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90, Uſidegimą acc.sg. Kel 1874 08 18 (Nr. 33) 131, Wēmimas Kel 1864 07 5 (Nr. 27) 106. 1.2. Jövevényszavak 1.2.1. SZLÁV NYELVEKBŐL SZÁRMAZÓ JÖVEVÉNYSZAVAK A jövevényszavak között (35 terminus (a változatokat is beleértve), amelyek közül 17 egy szóból álló terminus, míg 24 jövevényszó összetett terminusok fővagy mellékelemeként szerepel) túlnyomórészt szlavizmusok találhatók (17 terminus), pl. : Aptieka Kel 1868 10 20 (Nr. 42) 168 „gyógyszertár” a lengyel apteka szóból Skar 32, Beʒdiû iedů ſe Kel 1874 06 2 (Nr. 22) 87 (lásd 2 xbezdas (l. bezd, bez) 2. „šeivamedis“ LKŽe), Liekorius Kel 1853 04 20 (Nr. 16) 62, Kel 1855 01 17 (Nr. 3) 10, Kel 1864 07 5 (Nr. 27) 106, Kel 1866 08 21 (Nr. 34) 135, Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90, Kel 1874 06 16 (Nr. 24) 96 a fehérorosz ljekarь vagy a lengyel lekarz nyomán FrW I 364, vö. liekorius „orvos, sebész“ a fehérorosz л карь vagy a lengyel lekarz nyomán Skar 120, Liekarſtwa Kel 1855 01 17 (Nr. 3) 11, Kel 1874 06 2 (Nr. 22) 87, Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 89, Kel 1874 08 18 (Nr. 33) 131, Kel 1876 02 15 (Nr. 7) 26 a fehérorosz vagy a lengyel lekarstwo nyomán FrW I 364, vö. liekarstva „gyógyszer“ a fehérorosz лѣкрство vagy a lengyel lekarstwo nyomán Skar 120, Namû Aptēka Kel 1874 06 2 (Nr. 22) 86, Namû Liekarſtwa Kel 1874 06 2 (Nr. 22) 87, Pawietra Kel 1878 08 20 (Nr. 34) 149, Kel 1879 01 28 (Nr. 4) 15, Kel 1879 02 4 (Nr. 5) 18, Kel 1879 02 25 (Nr. 8) 30 „pestis, járvány“ a fehérorosz povtrьje vagy a lengyel powietrze nyomán FrW I 557, vö. pavietra „pestis“ a fehérorosz повтрье vagy a lengyel powietrze nyomán Skar 164, Roną acc.sg. Kel 1874 08 18 (Nr. 33) 131 „seb“ a fehérorosz рна vagy a lengyel rana nyomán Skar 191, Smertis Kel 1866 02 13 (Nr. 7) 27, Kel 1879 02 25 (Nr. 8) 30 „halál“ a fehérorosz smertь nyomán FrW II 844, vö. smertis „halál“ a fehérorosz смерть nyomán Skar 202. 1.2.2. NÉMET NYELVBŐL ÁTVETT SZAVAK 7 germanizmust, azaz terminust találtak, pl. : Bandwurmas Kel 1874 06 16 (Nr. 24) 96 a német Bandwurm – galandféreg, soliter DVLKŽ I 129 nyomán, Blywote rio (wokißkay: Bleiwaſſer) gen.sg. Kel 1874 08 18 (Nr. 33) 131, vö. a német Blei – ólom DVLKŽ I 188 és Wasser – víz DVLKŽ II 524, Locaritû gen.pl. Kel 1874 06 2 (Nr. 22) 87, vö. liocoritas „Lazarett“ az lǫtseret nyomán 9 6 P. Zemlevičiūtė | A keleivio egészségről szóló cikkeinek terminusai „Lazarett“ Alm 80, Meßkôs Cukorius Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90 (lásd 2 xcukorius, lásd xcukaras (ném. Zucker) „cukor“ LKŽe), raudoni Plakai Kel 1879 05 4 (Nr. 5) 19 (lásd plakas „sárfolt“ a kelet-porosz plak „folt“ szóból FrW I 601, vö. plakas „folt“ Alm 101), ſalduſis jů da ſis Lakricas8 Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90, Tiję iß Lepôs iedû Kel 1874 06 2 (Nr. 22) 87 (lásd tija „tea“ Alm 141). A legtöbb szlavizmust és germanizmust ma már nem használják, kivéve a régi jövevényszavakat: aliejus (cʒyſtytaſis Linſēmeniû Alējus Kel 1874 08 18 (Nr. 33) 131), mėta (tikroſios Mētos Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 89), muilas (alia ſis Muilas Kel 1874 08 18 (Nr. 33) 131) és tabakas (Tabako Sywû Kel 1874 08 18 (Nr. 33) 131). 1.2.3. GÖRÖG ÉS LATIN NYELVBŐL SZÁRMAZÓ JÖVEVÉNYSZAVAK A görögből néhányat találtak (4 terminus), pl. : Akiû Klyniks Kel 1877 04 17 (Nr. 16) 63 (A Klyniks a gör. χλυχή szóból, a χλίυη „fekvőhely, ágy“ jelentéséből származik Фасмер 1967: 251), vö. klynikė „klinika“ Alm 68, Kolera Kel 1866 08 21 (Nr. 34) 135, Kel 1866 09 11 (Nr. 37) 147, Kel 1871 08 8 (Nr. 42) 130, Kel 1871 09 5 (Nr. 46) 145, Kel 1873 01 14 (Nr. 2) 8 a gör. χόλέρα szóból, a χόλος „epe“ jelentéséből Фасмер 1973: 254, Trichynai nom.pl. Kel 1864 07 5 (Nr. 27) 106, Kel 1866 02 13 (Nr. 7) 27 a gör. trichinos szóból – hajszál alakú TŽŽ 2005 756, Trikynû Liga Kel 1877 04 17 (Nr. 16) 63, valamint a latinból (4 terminus), pl. : Daktars Kel 1866 02 13 (Nr. 7) 27, Kel 1866 08 21 (Nr. 34) 135, Kel 1870 08 16 (Nr. 34) 130, Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90, Kel 1874 06 16 (Nr. 24) 96, Kel 1874 08 18 (Nr. 33) 131 a lat. doctor – tanító TŽŽ 2005 143, Liekoriaus Ateſta apie Sweikatą Kel 1870 08 16 (Nr. 34) 130 a lat. attestatus – tanúsított TŽŽ 2005 75, Nerwû gen.pl. Kel 1876 02 15 (Nr. 7) 26 a lat. nervus „ín, izom, ideg“ Фасмер 1971: 64, Opijumo gen.sg. Kel 1876 02 15 (Nr. 7) 26 a lat. Opium a gör. ὄπιου szóból, az ὀπός „növénynedv“ szóból Фасмер 1971: 144, vö. opijums „ópium“ az opijumm „ópium“ szóból Alm 93, különböző nyelvekből származó jövevényszavak, amelyek nagy része mindmáig használatos a modern orvostudomány nyelvében, igaz, néhányuk helyesírása kissé megváltozott. Mivel Litvánia Kisrégiójában a német nyelv nagyobb hatással volt a litván nyelvre, ezért a vizsgált Keleivio-cikkekbe a görög és latin eredetű szavak valószínűleg német írásokból kerültek. 8 Maks Fasmer véleménye szerint a лакрица „édesgyökér” szó a német nyelven keresztül került az orosz nyelvbe – Lakritze a latin liquirita szóból, a görög ϒλχκύρριζα „édes gyökér“ szóból (Фасмер 1967: 453). A –wpasirašęs álnévvel aláíró szerző a „Namû Aptẽka“ című cikkéhez a lakricas szót, vö. lakrica 1. „édesgyökerek“ LKŽe, szintén valószínűleg német forrásokból vett. 9 7Terminologija | 2011 | 18 1.2.4. KÖLCSÖNSZAVAK A LETT NYELVBŐL Aptiktas vienas iš latvių kalbos kilęs terminas: MagunûGalwû Kel 1876 05 15 (Nr. 7) 26, Magunû Stēbukû Kel 1876 05 15 (Nr. 7) 26, lásd magūna lásd maguona (vö. lett magone) „mák” LKŽe. 1.2.5. KÜLÖNBÖZŐ EREDETŰ ELEMEKET TARTALMAZÓ KÖLCSÖNSZAVAK Külön említendő a különböző eredetű (latin és szláv, német és latin) elemeket tartalmazó kölcsönszavak párja, pl. : Daktar=Aptēkês gen.sg. Kel 1866 08 21 (Nr. 34) 135, Salmiak=Sʒpyrtus (verdůnnten Salmiakſpiri tus) Kel 1874 08 18 (Nr. 33) 131. 1.3. Hibridák Néhány hibridet találtak (11 terminust, 5 hibrid összetett terminusok fő tagjaként szerepel), pl. Aptēkininko gen.sg. Kel 1874 06 2 (Nr. 22) 86, Cʒiepyjimas Kel 1867 04 2 (Nr. 14) 56, Namû Aptekēle Kel 1874 06 2 (Nr. 22) 87, Rurelę acc.sg. „ilyen készülék” Kel 1880 02 10 (Nr. 6) 23: „Prafeſſeris Dr. Schönborns pragree jam tiesog  Pilwą Skylę ir dabar tampa jam Walgei pro wieną Rurelę9 tieſog  Skilw pilami“, Smertel nyſte nom.sg. „halandóság” Kel 1870 03 15 (Nr. 11) 44. 1.4. Különböző eredetű elemekből álló összetett terminusok Amint azt néhány korábban bemutatott példa is mutatja, a vizsgált cikkekben olyan összetett terminusok is vannak, amelyek alkotóelemeinek eredete eltérő. 37 különböző eredetű elemeket tartalmazó terminust találtunk: litván és kölcsönzött elemet, pl. : Gydymo Remeſlo „medicina?“ Kel 1874 06 2 (Nr. 22) 87, jůdaſis Smertis Kel 1879 01 28 (Nr. 4) 15, Kel 1879 02 4 (Nr. 5) 18, Kuno Liekorius Kel 1853 04 20 (Nr. 16) 62, Liekoriaus Ateſta apie Sweikatą Kel 1870 08 16 (Nr. 34) 130, raudoni Plakai Kel 1879 05 4 (Nr. 5) 19, vagy litván és hibrid elemet, pl. : Raupliû Cʒēpijimas Kel 1864 06 28 (Nr. 26) 104, Raupliû cʒiepijimo Kel 1872 04 30 (Nr. 18) 69. 2. AZ ORVOSI TERMINUSOK SZEMANTIKÁJA A Keleivis egészségről szóló cikkeinek terminusai különféle orvosi fogalmakat neveznek meg. Ezekből több szemantikai csoport különíthető el. Mindenekelőtt az emberi test részeinek, szerveinek és az általuk termelt folyadékoknak a megnevezései, pl.: Akys Kel 1865 05 16 (Nr. 20) 78, Burnoj loc.sg. Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 89, 9 Ebben és a többi illusztrációs mondatban a terminusokat e cikk szerzője ritkított betűkkel írja. 9 8 P. Zemlevičiūtė | A Keleivis egészségről szóló cikkeinek terminusai Gyſlas acc.pl. Kel 1855 01 17 (Nr. 3) 10, Gomurio gen.sg. Kel 1865 05 16 (Nr. 20) 78, Kaklas Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90, Kel 1879 02 4 (Nr. 5) 19, Kaulai Kel 1879 02 4 (Nr. 5) 19, Kojos nom.pl. Kel 1864 06 28 (Nr. 26) 104, Kel 1864 07 5 (Nr. 27) 106, Kraujas Kel 1853 04 20 (Nr. 16) 62, Kel 1855 01 17 (Nr. 3) 10, Kel 1874 08 18 (Nr. 33) 131, Krutinês gen.sg. Kel 1865 05 16 (Nr. 20) 78, Lieuwjo gen.sg. Kel 1865 05 16 (Nr. 20) 78, Nerwû gen.pl. Kel 1876 02 15 (Nr. 7) 26, Paaſcʒû gen.pl. Kel 1879 02 4 (Nr. 5) 19, Pilwą acc.sg. Kel 1866 08 21 (Nr. 34) 135, Kel 1880 02 10 (Nr. 6) 23, Pirßtus acc.pl. Kel 1879 10 14 (Nr. 41) 168, Prakaitą acc.sg. Kel 1874 06 2 (Nr. 22) 87, Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90, Rankôs gen.sg. Kel 1879 10 14 (Nr. 41) 168, Stemplēje loc.sg. Kel 1880 02 10 (Nr. 6) 23, Sʒird acc.sg. Kel 1855 01 17 (Nr. 3) 10, Widuriei Kel 1871 09 5 (Nr. 46) 145. E szavak többsége régi eredetű, és a mai használatban az emberi anatómia rögzült terminológiai elnevezései közé tartozik. A tárgyalt szemantikai csoportnak csupán néhány szava vagy jelentése honosodott meg a mai orvosi terminológiában. Így például a meghonosodott oda „bőr” terminus helyett A. Einaras a pestisről szóló cikkében a mai terminushoz közeli Ůda változatot használta Kel 1879 02 4 (Nr. 5) 19. A raumenis, slėpsnas és paslėpsnes más litván szavakkal nevezte meg – Mieſa Kel 1879 02 4 (Nr. 5) 19, lásd mė sa 2. „raumenys” LKŽe és Tußtimůſe loc.pl. Kel 1879 02 4 (Nr. 5) 19, lásd tuštimai 1. „slėpsnos, paslėpsnės” LKŽe. A „Motynoms ant Pamokinimo bey Pagraudenimo” című cikkben a smegenys terminus helyett a Smaginiû gen.pl. változatot használták. Kel 1876 02 15 (Nr. 7) 26. A koleráról szóló cikkben Fr. Kuršaitis a skrandį szót skilviu – Skilwij loc.sg. nevezte. Kel 1866 08 21 (Nr. 34) 135, lásd skilvys 3. „gyomor, hasacska“ LKŽe. Pinkus doktor, amikor a trichinákról írt, az arcokat a Weidai terminussal nevezte Kel 1864 07 5 (Nr. 27) 106, lásd veidas 2. „pofa“ LKŽe, az ízületeket pedig nariaisnak (a Skaudējims Nariû terminus Kel 1864 07 5 (Nr. 27) 106, lásd 1 narys 1. „ízület“ LKŽe, ugyanakkor ugyanezen szerző ugyanazon cikkében ez utóbbi jelentésben megtaláljuk a mai sąnariai terminust is – Sanarius acc.pl. Kel 1864 07 5 (Nr. 27) 106. Fr.-től. Kuršaitis „Emlékezz, hogy a Szent Napot megszenteld!“ című cikkének szövegkörnyezetéből nem egészen világos a syvai terminus jelentése: „a testben alvás közben felhasznált erő ismét visszatér, és a Syvai is újra kezdenek valódi erecskéikben folyni“ Kel 1853 04 20 (Nr. 16) 62. A LKŽ a szó két orvosi jelentését adja meg: „gyomornedv” és „a rothadó holttest szájából származó folyadék”, azonban amint az idézett mondatból látható, egyik sem illik ide. Ebben az esetben csak azt a hipotézist lehet felvetni, hogy a syvai terminussal itt más, szervek által termelt folyadékokat jelölhettek, például vért, nyirkot vagy egyebet. 9 9Terminologija | 2011 | 18 Az elmondottakból tehát látható, hogy az emberi anatómia nómenklatúrájának megnevezései nagyrészt változatlanul fennmaradtak napjainkig (csak egyes szavak írásmódja változott meg), és megszilárdultak a mai tudományos orvosi terminológiában. A Keleivis egészségügyi cikkeinek terminológiájában jelentős részt alkotnak a klinikai terminusok, vagyis a betegségeket és azok tüneteit megnevező szavak és szókapcsolatok, például: : Drugiu instr.sg. Kel 1878 08 20 (Nr. 34) 149, Duſulu instr.sg. Kel 1870 03 15 (Nr. 11) 44, Galwôs Swaigimas Kel 1864 07 5 (Nr. 27) 106, Koſulys Kel 1862 02 11 (Nr. 6) 24, Kel 1871 03 14 (Nr. 21) 43, Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90, Pasirodymai arba Paymjei tôs Ligôs Kel 1879 02 25 (Nr. 8) 30, Plautis „sloga“ nom.sg. Kel 1862 02 11 (Nr. 6) 24, Putmeniû gen.pl. Kel 1874 06 2 (Nr. 22) 87, Sanariû Gēlimą Kel 1864 07 5 (Nr. 27) 106, ſmarkaus Nēiejimo Kel 1874 08 18 (Nr. 33) 131, Sukatą10 acc.sg. Kel 1876 02 15 (Nr. 7) 26, Sʒurpuli acc.sg. Kel 1876 02 15 (Nr. 7) 25, Sʒlap drugiu instr.sg. Kel 1870 03 15 (Nr. 11) 44, Ukimimas Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90, Walgio Nenorējimas Kel 1864 07 5 (Nr. 27) 106, Weido Suputimas Kel 1864 07 5 (Nr. 27) 106, Widuriû Kirmeles Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90, Widuriû Suſkydimą Kel 1874 06 2 (Nr. 22) 87, Widu rû Karßtlige Kel 1878 08 20 (Nr. 34) 150, Wirpējimą acc.sg. Kel 1874 06 2 (Nr. 22) 87, moniû Raupliû Kel 1872 04 30 (Nr. 18) 69. A vizsgált szövegekben legnagyobb számban fertőző betegségek elnevezései fordultak elő. E betegségeket csak litvánul nevezik meg – kimbancʒiôs Ligôs Kel 1874 08 18 (Nr. 33) 131, limpancʒioji Liga Kel 1879 02 4 (Nr. 5) 18, limpanti Liga Kel 1879 01 28 (Nr. 4) 15. Megfigyelhető, hogy a „fertőző betegségek” jelentését a maro ligos terminus hordozza a Kel 1878. augusztus 20-i számában, az ..n. álnevet használó szerző „Maro Ligos” című cikkében, amelyben olyan ragályos betegségekről írnak, mint a pestis, a kiütéses tífusz, a kolera, a himlő stb. Egyébként az egyes számú ragozott alakban használt főelemet, a liga ’betegség’ szót tartalmazó összetett kifejezés – Maro liga Kel 1879 01 28 (Nr. 4) 15, Kel 1879 02 4 (Nr. 5) 18 – csak a ’pestis’ jelentést fejezi ki. Jellegzetesek a liga ’betegség’ főelemet tartalmazó összetett elnevezések, pl. : Ißbalējimo Ligą Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90, Wieo Ligą Kel 1880 02 10 (Nr. 6) 23, Wandens Liga Kel 1864 06 28 (Nr. 26) 104, Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90, půlamoj Ligoj Kel 1874 06 2 (Nr. 22) 87, ywato Liga Kel 1878 08 20 (Nr. 34) 150. Az ilyen elnevezéseknek gyakran egyetlen szóból álló 10 A „Motynoms ant Pamokinimo bey Pagraudenimo“ című cikk kontextusa alapján a sukata kifejezés a sukti igéből ered 30. „gelti, skaudėti (ppr. pilvą, sąnarius)“ ’fájni, fájdalmat okozni (főként a hasban, az ízületekben)’ jelentése ’hasmenést’ jelenthet, vö. 1 sukata 3. „vidurių paleidimas“ ’hashajtás’ LKŽe. 100 P. Zemlevičiūtė | A Keleivis egészségügyről szóló cikkeinek terminusai megfelelőiket is, pl. : karßcʒeis instr.pl. Kel 1865 05 9 (Nr. 19) 74 és Karßcʒiû Liga Kel 1868 05 27 (Nr. 18) 72, Tynēei Kel 1862 02 11 (Nr. 6) 24 és Tynēiû Liga „tymai“ Kel 1862 12 9 (Nr. 49) 199, Trichynai nom.pl. Kel 1864 07 5 (Nr. 27) 106, Kel 1866 02 13 (Nr. 7) 27 és Trichynų Liga Kel 1864 07 5 (Nr. 27) 106, Kel 1866 02 13 (Nr. 7) 26 / Trikynû Liga Kel 1877 04 17 Nr. 16) 63, Rauplēs nom.pl. Kel 1854 03 15 (Nr. 11) 44, Kel 1862 06 24 (Nr. 25) 104, Kel 1864 06 28 (Nr. 26) 104, Kel 1867 04 2 (Nr. 14) 56 és Raupliû Liga Kel 1860 04 24 (Nr. 17) 68, Kel 1861 02 19 (Nr. 8) 31, Kel 1862 12 9 (Nr. 49) 199, Kel 1867 04 2 (Nr. 14) 56, Kel 1871 03 14 (Nr. 21) 43, Kel 1872 11 5 (Nr. 45) 182, Kolera Kel 1866 08 21 (Nr. 34) 135, Kel 1866 09 11 (Nr. 37) 147, Kel 1871 08 8 (Nr. 42) 130, Kel 1871 09 5 (Nr. 46) 145, Kel 1873 01 14 (Nr. 2) 8 és Kolerôs Liga Kel 1852 11 17 (Nr. 47) 188, Kel 1853 10 5 (Nr. 40) 160, Kel 1856 10 8 (Nr. 41) 164, Kel 1857 09 24 (Nr. 38) 151, Kel 1859 10 18 (Nr. 42) 167, Kel 1866 02 13 (Nr. 7) 27, Kel 1866 07 31 (Nr. 31) 124, Kel 1866 08 21 (Nr. 34) 135, Kel 1866 10 30 (Nr. 44) 175, Kel 1871 08 1 (Nr. 41) 124, Kel 1871 08 8 (Nr. 42) 130, Kel 1871 09 5 (Nr. 46) 145, Kel 1871 10 17 (Nr. 42) 169, Kel 1873 01 14 (Nr. 2) 8, Kel 1873 07 15 (Nr. 28) 111, Kel 1873 08 5 (Nr. 31) 124, Kel 1873 09 16 (Nr. 37) 146, Kel 1873 11 4 (Nr. 44) 176, Kel 1878 08 20 (Nr. 34) 149, Kropes acc.pl. Kel 1872 04 30 (Nr. 18) 69 (žr. kropės „rauplės“ LKŽe) és Kropjû Liga Kel 1872 04 30 (Nr. 18) 69 / Kropû Liga Kel 1878 08 20 (Nr. 34) 149, Maras Kel 1878 08 20 (Nr. 34) 149, Kel 1879 01 28 (Nr. 4) 15, Kel 1879 02 4 (Nr. 5) 18, Kel 1879 02 25 (Nr. 8) 30 és Maro Liga Kel 1879 01 28 (Nr. 4) 15, Kel 1879 02 4 (Nr. 5) 18. Meg kell mondani, hogy ez a szemantikai csoport az orvosi fogalmak megnevezése szempontjából az egyik legproblematikusabb. Gyakran nehéz a cikk szövegkörnyezetéből meghatározni valamely betegség elnevezésének jelentését, annál is inkább megtalálni annak pontos mai megfelelőjét, mivel sokszor nem írnak bővebben a betegségről és annak tüneteiről, csupán megemlítik. Például a szövegben egymás mellett használt három terminus ywato Liga (Krauliga, Neprietwara) Kel 1878 08 20 (Nr. 34) 150 a „dizentéria” megnevezésére szolgálhatott, de talán csak valamiféle „súlyos hasmenést” jelölt. Másfelől felmerül a kérdés, hogy ezeket a terminusokat szinonimáknak lehet-e tekinteni, lásd krauligė „véres ?”, vö. kruvinoji 1. „dizentéria”, 2. „súlyos hasmenés”, a neprietvaras11 viszont csak „hasmenés” LKŽe. A szövegkörnyezetből az sem világos, hogy a Widurû ir Wemimo Liga Kel 1878 08 20 (Nr. 34) 11 szókapcsolat Nőnemű neprietvara szó az LKŽe-ben nem szerepel. 107Terminologija | 2011 | 18 Pinkus. Óvakodjatok a trichináktól! [Burbliai] / Dr. Pinkushoz intézett levél. – Keleiwis. 1864. júl. 5. (27. sz.), A 106–107. diakonisszák hivatalának betöltéséről a königsbergi Irgalmasság Kórházában. A szerző nincs megjelölve. – Keleiwis. 1858. dec. 29. (52. sz.), 206; 1859. jan. 5. (1. sz.), 2–3. „Nálunk Königsbergben ... a himlőjárvány rettenetesen elterjedt...“ – (Mindenféle hír). – Keleiwis. 1871. március 14. (21. sz.), 43. „A himlő ebben az évben Provinciánkban itt-ott megjelent, mégpedig itt Königsbergben, Tilsit környékén, valamint Insterburg környékén is...“ – (Mindenféle hír). – Keleiwis. 1854. március 15. (11. sz.), 44. A himlő vagy kanyaró borzalmas betegsége. – †. – Keleiwis. 1872. ápr. 30. (18. sz.), 69–70. Vigyázzatok! – A szerző nincs megjelölve. – Keleiwis. 1871. szept. 5. (43. sz.), 145. „Itt, Karaliaucziusban napról napra növekszik a betegek száma, különösen a lázban, vízkórban és asztmában szenvedőké...”. – (Mindenféle hír). – Keleiwis. 1870, kovo 15 d. (Nr. 11), 44. „Čia, Karaliaučiuje, kaip pasakojama, šen bei ten pasirodė raupų židiniai“. – (Įvairios žinios). – Keleiwis. 1862, birželio 24 d. (Nr. 25), 104. „Čia, Karaliaučiuje, yra naujai įrengta karališkoji Akių klinika arba Akių gydymo įstaiga ir nuo balandžio 1 d. atidaryta...“. – (Įvairios žinios). – Keleiwis. 1877. ápr. 17. (16. sz.), 63. „Itt, Königsbergben az emberek között ez a Tífuszos betegség nagyon elterjedt, és azt beszélik, hogy itt a himlőbetegség is kezd megjelenni...“ – (Mindenféle hírek). – Keleiwis. 1862. dec. 9. (49. sz.), 199. „Itt, Königsbergben a kolerabetegség néhány héttel ezelőtt kezdődött...“ – (Mindenféle hírek). – Keleiwis. 1857. szept. 24. (38. sz.), 151. „Itt, Königsbergben, és mint halljuk, másutt is, a himlőbetegség elterjedt...“ – (Mindenféle hír). – Keleiwis. 1862, ápr. 2. (14. szám), 56. „Idén tavasszal, amennyire megtudjuk, úgy a mi Königsbergünkben, mint mindenütt a környékbeli Poroszországban sok ember nagyon lázasan beteg...“ – (Vegyes hír). – Keleiwis. 1865, május 9. (19. szám), 74. „A Tilsiti Zeitung, valamint a Silokarczma sarkából nemrég érkezett levél beszámol...“ – (Vegyes hír). – Keleiwis. 1862, febr. 11 (Nr. 6), 24. SEGÉDFORRÁSOK Alm 1931: Alminauskis K. A litván nyelv germanizmusai 1. A litván nyelv német jövevényszavai. Kaunas. DVLKŽ 2006: Križinauskas J., Smagurauskas S. Nagy német–litván szótár 1–2. Vilnius. FrW: Ernst Fraenkel Litván etimológiai szótára, I–II, Heidelberg, Göttingen, 1955–1962. KLL 1920: [D-ras med. P. Avižonis]. Küzdelem a fertőző betegségek ellen. Raseiniai. LKŽe: Lietuvių kalbos žodynas. – www.lkz.lt MedŽ 1980: Astrauskas V., Biziulevičius S., Pavilonis S., Vaitilavičius A., Vileišis A. Medicinos terminų žodynas, Vilnius. NG 1924: [D-ras A. Vileišis]. Házi orvos. A legegyszerűbb betegségek rövid leírása és kezelésük. Második, javított kiadás. Kaunas. PirmP 1903: [Antana Vileišis] Dr. Fr. Esmarch. Elsősegély balesetek esetén. Fordította: doktor A. V. Tilsitben. Skar 1931: Skardžius Pr. A régi litván nyelv szláv jövevényszavai. – Tauta ir žodis 7. ŠLL 1901: [Antana Vileišis] Rövid beszéd a ragályos betegségekről és arról, hogyan védekezzünk ellenük. Írta: V. A. doktor Tilsitben. TŽŽ 2005: Nemzetközi szavak szótára, Vilnius. Фасмер М. 1967, 1971, 1973: Этимологическийсловарьрусскогоязыка 2–4, Москва. IRODALOM Kaulakienė A. 1991: A tudományos nyelv kezdetei a „Keleivis”-ben. – A litván nyelvészet kérdései XXIX: A litván lexika és terminológia problémái. Vilnius, 80–91. Litván bibliográfia. C sorozat. Litván időszaki kiadványokban megjelent publikációk 1832–1890. Vilnius, 2004. Palionis J. 1995: A litván írott nyelv története, Vilnius. Zinkevičius Z. 1990: A litván nyelv története 4: A litván nyelv a XVIII–XIX. században, Vilnius. 108 P. Zemlevičiūtė | Az egészségről szóló cikkek terminusai a KELEIVIS újságban TerMs oF ArTIcLes on HeALTH In KELEIVIS newspaper Keleiwis iß Karaliaucʒiaus Broliams Lietuwininkams The paper deals with terminology in articles on health in the Lithuanian weekly inês parneßąs (Utazó Königsbergből, aki híreket hoz a litván testvéreknek), amelyet 1849–1880 között Königsbergben adtak ki. Az 1853–1879 közötti időszakban tizenkilenc, különféle egészségügyi problémákról és azok kezeléséről szóló cikk jelent meg. Ezek az egészségügyről szóló cikkek fontosak a litván orvosi terminológia kezdetének kutatásakor. Az ezekben a cikkekben használt orvosi szakkifejezések főként litván eredetűek. Kétségtelen, hogy ezt a választást befolyásolta a hetilap szerkesztője, Frydrichas Kuršaitis (Friedrich Kurschat), aki jól tudott litvánul, és maga is számos cikket írt. Ezek a cikkek néhány, főként szláv, valamint német, görög, latin és egyéb nyelvekből származó kölcsönszót is tartalmaznak. Számos szláv eredetű kölcsönszót, például a liekarstva (gyógyszer), liekorius (orvos), rona (seb) szavakat széles körben használták a beszélt nyelvben. E cikkek szláv és német jövevényszavainak többségét ma már nem használják, kivéve néhány régi szláv kölcsönszót, amelyek már régen meghonosodtak a litván nyelvben. A görög és latin kölcsönszavak nagy valószínűséggel német forrásokból kerültek ezekbe a cikkekbe. meglehetősen sok terminus, főként a testrészeket megnevezők (akis (szem), koja (láb), širdis (szív) stb.), valamint a betegségek (drugys (láz), kosulys (köhögés), maras (pestis) stb.) és más orvosi fogalmak (gydymas (gyógyítás), lavonas (holttest), ligonis (beteg) stb.) régi litván szavai ennek a szakterületnek, amelyek megtalálhatók a régi írásokban, és a modern orvostudomány és orvosi gyakorlat nyelvében is használatosak. A 19. század közepén a litván helyesírás igen változatos volt, ezért természetes, hogy az ezekben a cikkekben szereplő orvosi szakkifejezések helyesírási változatai számosak. A szinonimák szintén gyakoriak, különösen a klinikai terminusok esetében, kivéve az anatómiai nómenklatúra csoportját. Az ilyen eltéréseket valószínűleg az okozza, hogy a cikkek többségét nem orvostudományi szakemberek írták, valamint az, hogy egyes betegségekkel kapcsolatban hiányosak voltak az ismeretek. Így a pontos elnevezések hiánya és a szinonimák bősége érthető. Leíró terminusokat és népi elnevezéseket is használtak. Egyes cikkek tudományos szövegre jellemző vonásokat mutatnak – a specifikus fogalmakat meghatározó melléknevek vagy határozott melléknévi igenevek segítségével nevezték meg, egyes terminusokhoz pedig más nyelvű (főként német) megfelelőket is megadtak. Beérkezett: 2011-12-01 Palmira Zemlevičiūtė Litván Nyelvi Intézet P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius E-mail: [email protected]