„Keleivio“ straipsnių apie sveikatą terminai

A Keleivis egészségügyi cikkeinek terminológiája PALMIRA ZEMLEVIČIŪTĖ Litván Nyelvi Intézet KULCSSZAVAK: orvostudomány, egészség, orvosi szakkifejezés BEVEZETŐ MEGJEGYZÉSEK A 19. század első felében a litván nyelv helyzete Kis-Litvániában a Nagy-Litvániához képest kedvezőbb volt. Kis-Litvániában virágzott a litván nyelv – gondot fordítottak megtisztítására, normáinak fejlesztésére stb. Kis-Litvániában jelentek meg az első litván újságok is (Zinkevičius 1990: 225), amelyekben a különféle tudományterületek szakszókincsének csírái is fellelhetők. Az egyik kiadvány az 1849 és 1880 között Königsbergben megjelenő hetilap volt: Keleiwis iß Karalaucżiaus Broliams Lietuwininkams ßinęs parneßas (a továbbiakban: Keleivis), amelynek szerkesztője és kiadója Frydrichas Kuršaitis (1806–1884) volt. Az újságban a vasárnapi prédikációk, valamint a Poroszországból, Németországból és más országokból származó, a közvéleményt érintő politikai és egyéb hírek mellett különféle tudományterületekről – csillagászatról, botanikáról, fizikáról1, földrajzról, történelemről, orvostudományról, meteorológiáról, technikáról, állatorvostudományról, zoológiáról stb. – szóló ismeretterjesztő cikkeket is közöltek. 1853 és 1879 között tizenkilenc orvostudományi cikk jelent meg a Keleivyje című lapban2. Fontos megjegyezni, hogy a cikkeket nem orvosok írták, egyetlen, a trichinákról szóló cikk kivételével („Saugokitės nū Trichynų!” [Óvakodjanak a trichináktól!]), amelynek végén ez áll: Kreif[?]likus Dr. Pinkus. A legtöbb cikket – tizenegyet, különböző témákról – Fr. Kuršaitis3 közölte. A dohány emberi egészségre gyakorolt hatásáról az „Ar Wale Tabako rukyti?” című cikkben írt, a pihenés jelentőségéről pedig 1A Keleivis ismeretterjesztő fizikai cikkeinek terminológiáját Angelė Kaulakienė kutatta (lásd Kaulakienė 1991). 2A cikkhez szükséges anyagot a Lietuvos bibliografija. Serija C. Lietuviškų periodinių leidinių publikacijos 1832–1890. című kiadványból gyűjtöttük össze. Vilnius, 2004, 471–492. Valójában az újság a legtöbb cikk szerzőjét nem tüntette fel; mindössze néhány cikket írtak alá a K. álnévvel. Az alábbi cikkeket Fr. Kuršaitisnek tulajdonítjuk, a második lábjegyzetben említett kiadvány alapján.3 92 P. Zemlevičiūtė | Keleivio straipsnių apie sveikatą terminai Az egészségünkről megjelent cikk címe: „Emlékezz, hogy a szent napot megszenteld!”. Négy cikk szól a fertőző betegségekről és megelőzésükről: „Tanácsok a kolerabetegség ellen”, „Tanács a kolerabetegség ellen”, „A trichinózis”, „A pestisről”. Fr. Kuršaitis az ápolónők munkájáról, a porosz katonák sérüléseinek ellátásáról, a holttestek hamvasztásáról és más, az orvostudománnyal kapcsolatos kérdésekről is írt. Fr. Kuršaitis mellett Adomas Einaras4 (1842–1906) sajtómunkás is írt az újságban a kéz- és lábujjakról, a nyelőcsőrák műtétjéről, valamint a pestis oroszországi kitöréséről. Hat cikk szerzője nincs megnevezve; igaz, néhányat a..n., –w– álnevekkel írtak alá, egyet pedig a † jellel. A mákfőzet csecsemőkre gyakorolt ártalmasságáról a „Tanács és figyelmeztetés az anyáknak” című cikkben írnak, a gyógynövényekről a „Házi patika” című folytatásos cikk jelent meg, a tünetekről és a kezelésről a „Egy szúnyogcsípéstől” című cikk szól, E. Jenner himlő elleni oltásainak feltalálásáról pedig a „A himlő vagy a kanyaró veszélyes betegsége” című cikkben olvashatunk; a pestisről, a koleráról és azok Klaipėdában, Tilžėben, Karaliaučiusban és más városokban való terjedéséről a „Pestisbetegség” és a „Kolera” című cikkek írnak. Az említett cikkeken kívül az egészséggel és a gyógyítással kapcsolatos szavak és szókapcsolatok a Keleivio „Különféle hírek” és „Rövid hírek” rovataiban is megtalálhatók; ezek gyakran orvosi információkat is közölnek, például röviden beszámolnak egyes helyeken felbukkanó betegségekről, a betegségek (leggyakrabban fertőző betegségek – himlő, kolera, tífusz, kanyaró, láz stb.) terjedéséről és más, az orvostudománnyal kapcsolatos dolgokról, például: „A gonosz kolerabetegség már most Karaliaucziuje is felbukkant, és itt már 10 ember hirtelen meghalt” Kel5 1852, szept. 8 (Nr. 37), p. 148; „A kolera Karaliaucziuje még mindig fájdalmasan gyötri az embereket, most pedig már Klaipėdában és Gumbinėjben is felbukkant” Kel 1866, szept. 11 (Nr. 37), p. 147; „Itt, Karaliaucziuje napról napra egyre több a beteg, leginkább lázban, hidegrázásban és köhögésben szenvednek <...>” Kel 1870, márc. 15 (Nr. 11), p. 44; „Itt, Karaliaucziuje állítólag itt-ott himlő jelent meg” Kel 1862, jún. 24 (Nr. 25), p. 104. 4 A cikkeket a-e-, e- álnevekkel írták alá. 5 A cikkben az újság címének azt a rövidítését használják, amely a Lietuvių kalbos žodynas című szótárban szerepel. Terminologija | 2011 | 18 93 Így e tanulmány tárgyát több mint 250 orvosi terminus6 (a változatokat is beleértve) alkotja, amelyeket az említett Keleivio egészségügyi tárgyú cikkeiből és rövid híreiből gyűjtöttünk ki. A tanulmány célja e terminusok eredetének és jelentésének, a szinonímia és a változatok kérdésének tárgyalása, összevetésük a ma használatos orvosi terminusokkal, valamint annak mérlegelése, miért nem maradt fenn némelyik vizsgált terminus a mai orvostudomány nyelvében. 1. AZ ORVOSI TERMINUSOK EREDETE 1.1. Litván eredetű terminusok Eredetüket tekintve az orvosi terminusok legnagyobb részét litván eredetű szavak és szókapcsolatok alkotják (185 terminus), például: Akys7 Kel 1865 05 16 (Nr. 20) 78, Galvõs Skaudėjims Kel 1864 07 5 (Nr. 27) 106, Kel 1876 02 15 (Nr. 7) 25, Gėlimą acc.sg. Kel 1874 06 2 (Nr. 22) 87, Gydimas Kel 1855 01 17 (Nr. 3) 11 / Gydymas Kel 1876 02 15 (Nr. 7) 26, Karʒtis Kel 1874 08 18 (Nr. 33) 131, Krėtimo gen.sg. Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90, Kunas Kel 1853 04 20 (Nr. 16) 62, Kel 1855 01 17 (Nr. 3) 10, Kel 1865 05 16 (Nr. 20) 78, Kel 1866 08 21 (Nr. 34) 135, Kel 1872 04 30 (Nr. 18) 69, Kel 1873 09 16 (Nr. 37) 146, Kel 1874 06 2 (Nr. 22) 87, Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90, Kel 1874 08 18 (Nr. 33) 131, Kel 1879 02 4 (Nr. 5) 19, Liga Kel 1852 09 8 (Nr. 37) 148, Kel 1852 11 17 (Nr. 47) 188, Kel 1853 10 5 (Nr. 40) 160, Kel 1855 01 17 (Nr. 3) 9, Kel 1856 10 8 (Nr. 41) 164, Kel 1857 09 24 (Nr. 38) 151, Kel 1862 02 11 (Nr. 6) 24, Kel 1864 07 5 (Nr. 27) 106, Kel 1865 05 9 (Nr. 19) 74, Kel 1866 02 13 (Nr. 7) 27, Kel 1866 07 31 (Nr. 31) 124, Kel 1866 08 21 (Nr. 34) 135, Kel 1866 10 30 (Nr. 44) 175, Kel 1867 04 2 (Nr. 14) 56, Kel 1871 03 14 (Nr. 21) 43, Kel 1871 08 8 (Nr. 42) 130, Kel 1871 09 5 (Nr. 46) 145, Kel 1871 10 17 (Nr. 42) 169, Kel 1872 04 30 (Nr. 18) 69, Kel 1873 01 14 (Nr. 2) 8, Kel 1873 08 5 (Nr. 31) 124, Kel 1873 11 4 (Nr. 44) 176, Kel 1874 06 2 (Nr. 22) 87, Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90, Kel 1874 06 16 (Nr. 24) 96, Kel 1876 02 15 (Nr. 7) 25, Kel 1878 08 20 (Nr. 34) 149, Kel 1879 01 28 (Nr. 4) 15, Kel 1879 02 4 (Nr. 5) 18, Kel 1879 02 25 (Nr. 8) 30, Suputimas Kel 1874 08 18 (Nr. 33) 6 El kell mondani, hogy a „terminus” fogalmát ebben a tanulmányban tág értelemben használjuk, mivel a vizsgált orvosi terminusoknak csak egy része tekinthető egyértelmű terminusnak, amelynek terminusjellege nem kétséges, például: akis, kosulys, liga, ligonis. A tárgyalt terminusok jelentős része azonban valószínűleg csupán olyan szó vagy szókapcsolat, amelyet akkoriban a népnyelvben használtak, és talán megnevezésként is kezelhettek, például: užsidegimas, vidurių sugedimas, ezért ezeket még nem tekinthetjük valódi terminusoknak. 7 A tanulmány az orvosi terminusokat az eredeti írásmóddal és azokban a ragozott alakokban közli, amelyekben a forrásban előfordulnak. 94 P. Zemlevičiūtė | Keleivio straipsnių apie sveikatą terminai 131, Sʒabais vagy Kramais (1 kramas 1. „var, pattanás” LKŽₑ) instr.pl. Kel 1879 02 4 (Nr. 5) 19, Sʒiurpulius acc.pl. Kel 1874 06 2 (Nr. 22) 87, Užkimimas Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90, Užsidegimą acc.sg. Kel 1874 08 18 (Nr. 33) 131, Wēmimas Kel 1864 07 5 (Nr. 27) 106. 1.2. Skoliniai 1.2.1. SZLÁV NYELVEKBŐL ÁTVETT SZAVAK Az átvett szavak között (35 terminus, a változatokat is beleszámítva; közülük 17 egyszavas terminus, 24 kölcsönszó pedig összetett terminusok fő- vagy mellékelemeként szerepel) a szláv eredetűek vannak többségben (17 terminus), például: Aptieka Kel 1868 10 20 (Nr. 42) 168, „gyógyszertár”, a lengyel apteka szóból Skar 32, Bezdžių žiedūje Kel 1874 06 2 (Nr. 22) 87 (lásd 2 xbezdas (1. bezd, bez) 2. „bodzafa” LKŽₑ), Liekorius Kel 1853 04 20 (Nr. 16) 62, Kel 1855 01 17 (Nr. 3) 10, Kel 1864 07 5 (Nr. 27) 106, Kel 1866 08 21 (Nr. 34) 135, Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90, Kel 1874 06 16 (Nr. 24) 96, a belarusz ljekarb vagy a lengyel lekarz szóból FrW I 364; vö. lie korius „orvos, sebész”, a belarusz лѣкарь vagy a lengyel lekarz szóból Skar 120, Lie kar[t]wa Kel 1855 01 17 (Nr. 3) 11, Kel 1874 06 2 (Nr. 22) 87, Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 89, Kel 1874 08 18 (Nr. 33) 131, Kel 1876 02 15 (Nr. 7) 26, a belarusz vagy lengyel lekarstwo szóból FrW I 364; vö. liekarstva „gyógyszer”, a belarusz лѣкарство vagy a lengyel lekarstwo szóból Skar 120, Namų Aptėka Kel 1874 06 2 (Nr. 22) 86, Namų Lie kar[t]wa Kel 1874 06 2 (Nr. 22) 87, Pawietra Kel 1878 08 20 (Nr. 34) 149, Kel 1879 01 28 (Nr. 4) 15, Kel 1879 02 4 (Nr. 5) 18, Kel 1879 02 25 (Nr. 8) 30, „pestis, járvány”, a belarusz povėtrbje vagy a lengyel powietrze szóból FrW I 557; vö. pavietra „pestis”, a belarusz повѣтребе vagy a lengyel powietrze szóból Skar 164, Roną acc.sg. Kel 1874 08 18 (Nr. 33) 131, „seb”, a belarusz рана vagy a lengyel rana szóból Skar 191, Smertis Kel 1866 02 13 (Nr. 7) 27, Kel 1879 02 25 (Nr. 8) 30, „halál”, a belarusz smer[b] szóból FrW II 844; vö. smertis „halál”, a belarusz смерть szóból Skar 202. 1.2.2. NÉMET NYELVBŐL ÁTVETT SZAVAK 7 germanizmust találtunk, például: Bandwypmas Kel 1874 06 16 (Nr. 24) 96, a német Bandwurm – galandféreg, szoliter DVLKŽ I 129 szóból; Blywoterio (wokiłkay: Bleiwałler) gen.sg. Kel 1874 08 18 (Nr. 33) 131; vö. a német Blei – ólom DVLKŽ I 188 és Wasser – víz DVLKŽ II 524; Locaritû gen.pl. Kel 1874 06 2 (Nr. 22) 87; vö. liocoritas „Lazarett”, a lǫtseret szóból. Terminologija | 2011 | 18 95 „Lazarett” Alm 80, Meßkös Cukorius Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90 (lásd 2 xcukorius, lásd xcukaras (német Zucker) „cukor” LKŽe), raudoni Plakai Kel 1879 05 4 (Nr. 5) 19 (lásd plakas „sárfolt”, a kelet-porosz plak „folt” szóból FrW I 601; vö. plakas „folt” Alm 101), faldūjis jūdājs Lakricas8 Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90, Tiję iš Lepôs Žiedû Kel 1874 06 2 (Nr. 22) 87 (lásd tija „tea” Alm 141). A szláv és német eredetű kölcsönszavak többsége ma már nincs használatban, kivéve a régi kölcsönszavakat: aliejųs (czyłtytafis Linfēmenių Alējus Kel 1874 08 18 (Nr. 33) 131), mėta (tikrolios Mētos Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 89), muilas (žaliafis Muilas Kel 1874 08 18 (Nr. 33) 131) és tabakas (Tabako Sywû Kel 1874 08 18 (Nr. 33) 131). 1.2.3. GÖRÖG ÉS LATIN NYELVEKBŐL ÁTVETT SZAVAK Néhány görög eredetű szót is találtunk (4 terminus), például: Akiù Klynīks Kel 1877 04 17 (Nr. 16) 63 (Klynīks a görög χλυνή szóból, amely a χλίνη „fekvőhely, ágy” szóból ered Фасмер 1967: 251); vö. klynīke „klinika” Alm 68; Kolera Kel 1866 08 21 (Nr. 34) 135, Kel 1866 09 11 (Nr. 37) 147, Kel 1871 08 8 (Nr. 42) 130, Kel 1871 09 5 (Nr. 46) 145, Kel 1873 01 14 (Nr. 2) 8, a görög χόλερα szóból, amely a χόλος „epe” szóból ered Фасмер 1973: 254; Trichynai nom.pl. Kel 1864 07 5 (Nr. 27) 106, Kel 1866 02 13 (Nr. 7) 27, a görög trichinos szóból – „hajszerű” TŽŽ 2005 756; Trikynû Liga Kel 1877 04 17 (Nr. 16) 63; továbbá latin eredetűek (4 terminus), például: Daktars Kel 1866 02 13 (Nr. 7) 27, Kel 1866 08 21 (Nr. 34) 135, Kel 1870 08 16 (Nr. 34) 130, Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90, Kel 1874 06 16 (Nr. 24) 96, Kel 1874 08 18 (Nr. 33) 131, a latin doctor szóból – „tanító” TŽŽ 2005 143; Liekoriaus Atefta apie Sweikatą Kel 1870 08 16 (Nr. 34) 130, a latin attestatus szóból – „tanúsított” TŽŽ 2005 75; Nerwû gen.pl. Kel 1876 02 15 (Nr. 7) 26, a latin nervus „ér, izom, ideg” szóból Фасмер 1971: 64; Opijumo gen.sg. Kel 1876 02 15 (Nr. 7) 26, a latin Opium szóból, amely a görög ὄπιον szóból ered, az pedig az ὀπός „növénynedv” szóból Фасмер 1971: 144; vö. opijums „ópium”, az opijumm „ópium” szóból Alm 93. A különböző nyelvekből átvett szavak többsége mindmáig használatos a modern orvostudomány nyelvében, bár némelyikük írásmódja kissé megváltozott. Mivel Kis-Litvániában a német nyelv nagyobb hatást gyakorolt a litvánra, a vizsgált Keleivio cikkeibe a görög és latin eredetű szavak valószínűleg német nyelvű írásokból kerültek. 8 Max Vasmer véleménye szerint a лакрица „édesgyökér” szó a német nyelven keresztül került az oroszba – Lakritze, a latin liquirita szóból, amely a görög γλυκύρριζα „édes gyökér” szóból ered (Фасмер 1967: 453). A –w– álnéven aláíró szerző a „Namų Aptėka” című cikkében használt lakricas szót, vö. lakrica 1. „édesgyökér” LKŽe; ezt is valószínűleg német forrásokból vette át. 96 P. Zemlevičiūtė | Keleivio straipsnių apie sveikatą terminai 1.2.4. LETÉTELEK A LETT NYELVBŐL Egy, a lett nyelvből származó terminust találtunk: Magunû Galwû Kel 1876 05 15 (Nr. 7) 26, Magunû Stēbukû Kel 1876 05 15 (Nr. 7) 26, lásd magūna, lásd maguona (vö. lett magone) „mák” LKŽ. 1.2.5. KÜLÖNBÖZŐ EREDETŰ ÖSSZETEVŐKBŐL ÁLLÓ JÖVEVÉNYSZAVAK A fejezetben megemlítendő néhány, különböző eredetű (latin és szláv, német és latin) összetevőből álló jövevényszó, például: Daktar=Aptēkēs gen.sg. Kel 1866 08 21 (Nr. 34) 135, Salmiak=Sȝpyrtus (verdünnten Salmiak/piritus) Kel 1874 08 18 (Nr. 33) 131. 1.3. Hibridai Néhány hibridre bukkantunk (11 terminusra; 5 hibrid összetett terminusok alaptagjaként szerepel), például: Aptēkininko gen.sg. Kel 1874 06 2 (Nr. 22) 86, Cȝepy jimas Kel 1867 04 2 (Nr. 14) 56, Namû Aptēkēle Kel 1874 06 2 (Nr. 22) 87, Rurelę acc.sg. „ilyen eszköz” Kel 1880 02 10 (Nr. 6) 23: „A praefeller Dr. Schönborn egyenesen a hasába fúrt egy lyukat, és most egy R u r e l ę9 által tölti bele az ételt, egyenesen a lyukba”, Smertelnyj-te nom.sg. „halandóság” Kel 1870 03 15 (Nr. 11) 44. 1.4. Különböző eredetű összetevőkből álló összetett terminusok Amint néhány korábban bemutatott példából is látható, a vizsgált cikkekben olyan összetett terminusok fordulnak elő, amelyek összetevői eltérő eredetűek. 37, különböző eredetű összetevőket tartalmazó terminust találtunk: litván és jövevény-összetevőjűeket, például: Gydymo Remeflo „orvoslás?” Kel 1874 06 2 (Nr. 22) 87, judālis Smertis Kel 1879 01 28 (Nr. 4) 15, Kel 1879 02 4 (Nr. 5) 18, Ku-no Liekorius Kel 1853 04 20 (Nr. 16) 62, Liekoriaus Atelta apie Sveikatą Kel 1870 08 16 (Nr. 34) 130, raudoni Plakai Kel 1879 05 4 (Nr. 5) 19, illetve litván és hibrid összetevőjűeket, például: Raupliû Cȝēpijimas Kel 1864 06 28 (Nr. 26) 104, Raupliû Iȝciepijimo Kel 1872 04 30 (Nr. 18) 69. 2. AZ ORVOSI TERMINUSOK SZEMANTIKÁJA A „Keleiwis” egészségről szóló cikkeinek terminusai különféle orvosi fogalmakat neveznek meg. Több szemantikai csoportot lehet elkülöníteni. Elsősorban az emberi testrészek, szervek és az általuk termelt folyadékok elnevezései tartoznak ide, például: Akys Kel 1865 05 16 (Nr. 20) 78, Burnoj loc.sg. Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 89, 9Ebben és a további szemléltető mondatokban a terminusokat a cikk szerzője ritkított betűkkel szedte. Terminologija | 2011 | 18 97 Gylas acc.pl. Kel 1855 01 17 (Nr. 3) 10, Gomurio gen.sg. Kel 1865 05 16 (Nr. 20) 78, Kaklas Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90, Kel 1879 02 4 (Nr. 5) 19, Kaulai Kel 1879 02 4 (Nr. 5) 19, Kojos nom.pl. Kel 1864 06 28 (Nr. 26) 104, Kel 1864 07 5 (Nr. 27) 106, Kraujas Kel 1853 04 20 (Nr. 16) 62, Kel 1855 01 17 (Nr. 3) 10, Kel 1874 08 18 (Nr. 33) 131, Krutinės gen.sg. Kel 1865 05 16 (Nr. 20) 78, Liežuvio gen.sg. Kel 1865 05 16 (Nr. 20) 78, Nerwų gen.pl. Kel 1876 02 15 (Nr. 7) 26, Pažalçzų gen.pl. Kel 1879 02 4 (Nr. 5) 19, Pilwą acc.sg. Kel 1866 08 21 (Nr. 34) 135, Kel 1880 02 10 (Nr. 6) 23, Pirß­tus acc.pl. Kel 1879 10 14 (Nr. 41) 168, Prakaitą acc.sg. Kel 1874 06 2 (Nr. 22) 87, Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90, Rankõs gen.sg. Kel 1879 10 14 (Nr. 41) 168, Stemplėje loc.sg. Kel 1880 02 10 (Nr. 6) 23, Szir­dį acc.sg. Kel 1855 01 17 (Nr. 3) 10, Widuriei Kel 1871 09 5 (Nr. 46) 145. E szavak többsége régi eredetű, a mai használatban meghonosodott, az emberi anatómia nómenklatúrájába tartozó megnevezés. A tárgyalt szemantikai csoportnak csupán néhány szava vagy jelentése nem honosodott meg a mai orvosi terminológiában. Így például a meghonosodott bőr terminus helyett A. Einaras a pestisről szóló cikkében a mai terminushoz közeli változatot, a Ūda alakot használta Kel 1879 02 4 (Nr. 5) 19. Az izmokat, a lágyékot és a hónaljat azonban más litván szavakkal nevezte meg: Mieſa Kel 1879 02 4 (Nr. 5) 19, lásd miesa 2. „izom” LKŽₑ és Tußtimūjė loc.pl. Kel 1879 02 4 (Nr. 5) 19, lásd tuš­timai 1. „lágyék, hónalj” LKŽₑ. A „Motynoms ant Pamoki­nimo bey Pagraudenimo” című cikkben az agy terminus helyett a Sma­ginių gen.pl. változatot használták Kel 1876 02 15 (Nr. 7) 26. A koleráról szóló cikkében Fr. Kuršaitis a gyomrot skilviu – Skilwįj loc.sg. néven említette Kel 1866 08 21 (Nr. 34) 135, lásd skilvys 3. „gyomor, pocak” LKŽₑ. Pinkus doktor a trichinákról írva az arcokat a Weidai terminussal nevezte meg Kel 1864 07 5 (Nr. 27) 106, lásd veidas 2. „orca” LKŽₑ, az ízületeket pedig nariais néven (a terminus: Skaudėjims Narių Kel 1864 07 5 (Nr. 27) 106, lásd 1 narys 1. „ízület” LKŽₑ), ugyanakkor ugyanezen szerző ugyanebben a cikkében az utóbbi jelentésben a mai ízületek – Sanarius acc.pl. terminust is megtaláljuk Kel 1864 07 5 (Nr. 27) 106. Fr. Kuršaitis „Atmink, idant Dieną ßwentą ßweſtumbei!“ című cikkének összefüggéséből a syvai terminus jelentése nem teljesen világos: „kunnui per Miegą Dalykas ʃuwartotofiós Sylõs wėl atgryʃta, o ir S y w a i i ławo tikraſes Gyſlutes wėl pradeda tekėti” Kel 1853 04 20 (Nr. 16) 62. Az LKŽ e szó két orvosi jelentését adja meg: „gyomornedv” és „a bomló holttest szájából szivárgó folyadék”; a fenti mondatból azonban látható, hogy egyik sem illik ide. Ebben az esetben csak azt feltételezhetjük, hogy a syvai terminus más, szervek által termelt folyadékokat jelölhet, például vért, nyirkot stb. 98 P. Zemlevičiūtė | Keleivio straipsnių apie sveikatą terminai Az elmondottakból tehát látható, hogy az emberi anatómia elnevezéseinek zöme napjainkig változatlanul fennmaradt (csupán egyes szavak helyesírása változott meg), és megszilárdult a mai tudományos orvosi terminológiában. A „Keleivis” egészségügyi cikkeinek terminológiájában jelentős részt tesznek ki a klinikai szakkifejezések, vagyis a utas betegségeket és azok tüneteit megnevező szavak és szókapcsolatok, például: Drugiu instr.sg. Kel 1878 08 20 (Nr. 34) 149, Dufulu instr.sg. Kel 1870 03 15 (Nr. 11) 44, Galwôs Swaigimas Kel 1864 07 5 (Nr. 27) 106, Kofulys Kel 1862 02 11 (Nr. 6) 24, Kel 1871 03 14 (Nr. 21) 43, Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90, Pasirodymai vagy Pažymėj tôs Ligôs Kel 1879 02 25 (Nr. 8) 30, Plautis „nátha” nom.sg. Kel 1862 02 11 (Nr. 6) 24, Putmenių gen.pl. Kel 1874 06 2 (Nr. 22) 87, Sanariû Gėlimą Kel 1864 07 5 (Nr. 27) 106, Įmarkaus Nėžiejimo Kel 1874 08 18 (Nr. 33) 131, Sukatą10 acc.sg. Kel 1876 02 15 (Nr. 7) 26, Sзurpuli acc.sg. Kel 1876 02 15 (Nr. 7) 25, Sзlapdrugiu instr.sg. Kel 1870 03 15 (Nr. 11) 44, Užkimimas Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90, Walgio Nenorėjimas Kel 1864 07 5 (Nr. 27) 106, Weido Suputimas Kel 1864 07 5 (Nr. 27) 106, Widuriû Kirmeles Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90, Widuriû Sulkydimą Kel 1874 06 2 (Nr. 22) 87, Widurû Karßtlige Kel 1878 08 20 (Nr. 34) 150, Wirpėjimą acc.sg. Kel 1874 06 2 (Nr. 22) 87, Žmonių Raupliû Kel 1872 04 30 (Nr. 18) 69. A vizsgált szövegekben legnagyobb számban fertőző betegségek elnevezései fordultak elő. Ezeket a betegségeket kizárólag litvánul nevezik meg: kimbančzios Ligôs Kel 1874 08 18 (Nr. 33) 131, limpanczioji Liga Kel 1879 02 4 (Nr. 5) 18, limpanti Liga Kel 1879 01 28 (Nr. 4) 15. Megfigyelhető, hogy az „fertőző betegségek” jelentését a maro ligos terminus hordozza a „Maro Ligos” című cikkben, amely 1878. augusztus 20-án jelent meg a Keleivyje, és a..n. álnévvel aláíró szerző olyan fertőző betegségekről ír benne, mint a pestis, a kiütéses tífusz, a kolera, a himlő stb. Egyébként az egyes számú ragozott alakban álló alaptagú összetett terminus, liga – Maro liga Kel 1879 01 28 (Nr. 4) 15, Kel 1879 02 4 (Nr. 5) 18, csak a „pestis” jelentésben használatos. Jellemzőek a liga alaptagú összetett elnevezések, például: Iβbalejimo Ligą Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90, Wiežo Ligą Kel 1880 02 10 (Nr. 6) 23, Wandens Liga Kel 1864 06 28 (Nr. 26) 104, Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90, pūlamoj Ligoj Kel 1874 06 2 (Nr. 22) 87, Žyvato Liga Kel 1878 08 20 (Nr. 34) 150. Az ilyen elnevezéseknek gyakran egyszavas 10A „Motynoms ant Pamokinimo bey Pagraudenimo” című cikk szövegkörnyezetéből kiindulva a sukatą terminus, amely a sukti szóból ered, 30. „csípni, fájni (ált. a has, az ízületek)” jelentésben „hasmenést” jelenthet, vö. 1 sukatą 3. „hashajtás” LKŽ. Terminologija | 2011 | 18 99 megfelelőiket, pl.: karβczeis instr.pl. Kel 1865 05 9 (Nr. 19) 74 és Karβcziū Liga Kel 1868 05 27 (Nr. 18) 72, Tynežei Kel 1862 02 11 (Nr. 6) 24 és Tynežīū Liga „kanyaró” Kel 1862 12 9 (Nr. 49) 199, Trichynai nom.pl. Kel 1864 07 5 (Nr. 27) 106, Kel 1866 02 13 (Nr. 7) 27 és Trichynų Liga Kel 1864 07 5 (Nr. 27) 106, Kel 1866 02 13 (Nr. 7) 26 / Trikynū Liga Kel 1877 04 17 Nr. 16) 63, Rauplės nom.pl. Kel 1854 03 15 (Nr. 11) 44, Kel 1862 06 24 (Nr. 25) 104, Kel 1864 06 28 (Nr. 26) 104, Kel 1867 04 2 (Nr. 14) 56 és Raupliū Liga Kel 1860 04 24 (Nr. 17) 68, Kel 1861 02 19 (Nr. 8) 31, Kel 1862 12 9 (Nr. 49) 199, Kel 1867 04 2 (Nr. 14) 56, Kel 1871 03 14 (Nr. 21) 43, Kel 1872 11 5 (Nr. 45) 182, Kolera Kel 1866 08 21 (Nr. 34) 135, Kel 1866 09 11 (Nr. 37) 147, Kel 1871 08 8 (Nr. 42) 130, Kel 1871 09 5 (Nr. 46) 145, Kel 1873 01 14 (Nr. 2) 8 és Kolerōs Liga Kel 1852 11 17 (Nr. 47) 188, Kel 1853 10 5 (Nr. 40) 160, Kel 1856 10 8 (Nr. 41) 164, Kel 1857 09 24 (Nr. 38) 151, Kel 1859 10 18 (Nr. 42) 167, Kel 1866 02 13 (Nr. 7) 27, Kel 1866 07 31 (Nr. 31) 124, Kel 1866 08 21 (Nr. 34) 135, Kel 1866 10 30 (Nr. 44) 175, Kel 1871 08 1 (Nr. 41) 124, Kel 1871 08 8 (Nr. 42) 130, Kel 1871 09 5 (Nr. 46) 145, Kel 1871 10 17 (Nr. 42) 169, Kel 1873 01 14 (Nr. 2) 8, Kel 1873 07 15 (Nr. 28) 111, Kel 1873 08 5 (Nr. 31) 124, Kel 1873 09 16 (Nr. 37) 146, Kel 1873 11 4 (Nr. 44) 176, Kel 1878 08 20 (Nr. 34) 149, Kropes acc.pl. Kel 1872 04 30 (Nr. 18) 69 (lásd kropės „himlő” LKŽₑ) és Kropjū Liga Kel 1872 04 30 (Nr. 18) 69 / Kropū Liga Kel 1878 08 20 (Nr. 34) 149, Maras Kel 1878 08 20 (Nr. 34) 149, Kel 1879 01 28 (Nr. 4) 15, Kel 1879 02 4 (Nr. 5) 18, Kel 1879 02 25 (Nr. 8) 30 és Maro Liga Kel 1879 01 28 (Nr. 4) 15, Kel 1879 02 4 (Nr. 5) 18. El kell mondani, hogy ez a szemantikai csoport az orvosi fogalmak megnevezése szempontjából az egyik legproblematikusabb. Gyakran nehéz a cikk szövegkörnyezetéből megállapítani egyik vagy másik betegségmegnevezés jelentését, és még nehezebb megtalálni pontos mai megfelelőjét, mivel a betegségről és annak tüneteiről sokszor nem írnak részletesebben, csupán megemlítik. Például a szövegben egymás mellett szereplő három terminus, Žywato Liga (Krauliga, Neprietwara) Kel 1878 08 20 (Nr. 34) 150, a „vérhast” vagy talán csak valamiféle „súlyos hasmenést” jelölhet. Másfelől felmerül a kérdés, hogy ezek a terminusok szinonimáknak tekinthetők-e; lásd krauligė „véres?”, vö. kruvinoji 1. „vérhas”, 2. „súlyos hasmenés”, de neprietwaras11 csak „hasmenés” LKŽₑ. A szövegkörnyezetből az sem világos, hogy a Widurū ir Wemimo Liga Kel 1878 08 20 (Nr. 34) szókapcsolat 11 A nőnemű neprietwara szót az LKŽₑ nem adatolja. 100 P. Zemlevičiūtė | Keleivio straipsnių apie sveikatą terminai 150 egy vagy két különböző betegség neve. Itt fontos megjegyezni, hogy az egészségről szóló cikkek szerzői nem voltak orvosok, ezért teljesen érthető, hogy kevéssé ismerték az orvosi kérdéseket. Ráadásul akkoriban sok betegségről még nem volt tudás, nem is beszélve azok pontos megnevezéséről. Ezért a vizsgált cikkekben nemcsak homályosan megfogalmazott, hanem leíró jellegű elnevezéseket is találhatunk: Skaudėjimas Kakle prie Rijimo Kel 1864 07 5 (Nr. 27) 106, Skaudėjimas Kakle per Užkimimą Kel 1864 07 5 (Nr. 27) 106, Spaudimą ant Prybirdiės Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90. Az elnevezések egy részét valószínűleg az élő nyelvből vették, például: baifų Plėbimą Galwoj Kel 1879 02 25 (Nr. 8) 30, didi Nėžiejimą Kel 1874 08 18 (Nr. 33) 131, Gyflų Traukimą Kel 1874 06 2 (Nr. 22) 87, Kaklo Užėmimu Kel 1862 02 11 (Nr. 6) 24, Kaulų Gėlimą Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90, Pilwo Skaudėjimas Kel 1864 07 5 (Nr. 27) 106, Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 89, Užlidegimą acc.sg. Kel 1874 08 18 (Nr. 33) 131 az užsidegti „lázasodni kezd” LKŽe szóból, Widurų Sugedimą Kel 1876 02 15 (Nr. 7) 25. Az ilyen, olykor szemléletes szókapcsolatok, például: baifingofios Rauplės Kel 1872 04 30 (Nr. 18) 69, piktą Gumbą Kel 1874 06 2 (Nr. 22) 87, Kel 1876 02 15 (Nr. 7) 25, piktoji Liga Kel 1852 09 8 (Nr. 37) 148, Įtaiga žavinanti Liga Kel 1879 01 28 (Nr. 4) 16, népi terminusoknak tekinthetők. Külön említést érdemelnek a tífusz egyik fajtájának (mai terminusa dėmėtoji šiltinė, latinul typhus exanthematicus MedŽ 563) elnevezései a „Maro Ligos” című cikkben. Ezt a vér útján terjedő fertőző betegséget a Bado Karßtlige terminussal nevezték el (németül: Hungertyphus) Kel 1878 08 20 (Nr. 34) 149. Megfigyelhető, hogy később, például Petras Avižonis orvos 1920-as „Kova su limpamomis ligomis” című füzetében hasonlóan nevezte meg ezt a betegséget: bado karštine KLL 1920 14. A fent említett terminus mellett ugyanebben a cikkben a betegségnek még két másik elnevezése is szerepel: margoji vagy plokioToji Karßtliga (Flekkentyphus) Kel 1878 08 20 (Nr. 34) 149. Az LKŽ a plokiotas melléknév jelentését nem adja meg (kérdőjelet tesz), és olyan használati példát közöl, amely a volt Kelet-Poroszország és a Klaipėda-vidék kevésbé ismert írásaiból, illetve újabb újságokból származik; a forrás nincs pontosabban megjelölve. A tárgyalt cikk adatai alapján megállapítható, hogy a plokiotas jelentése „foltos”, a német Fleck „folt” alapján DVLKŽ I 374. Szeretnénk felhívni a figyelmet arra, hogy a trichinákról szóló cikkekben Fr. Kuršaitis és Pinkus doktor a „józan ész, belátás birtoklása” jelentésben a mai orvosi szaknyelvben meghonosodott Sąmonę acc.sg. Kel 1866 02 13 (Nr. 7) 27, Sąmonės gen.sg. Kel 1864 07 5 (Nr. 27) 106 terminust használták, noha már a 20. század elején például Antanas Vileišis orvos az említett Terminologija | 2011 | 18 101 fogalmat a következő terminusokkal nevezte meg: nuomonė PirmP 1903 71, nuomanė ŠLL 1901 21, sąvoka NG 1924 116 117. Az áttekintett szemantikai csoport példái tehát azt mutatják, hogy a betegségek vagy tüneteik megnevezéseinek többsége nem maradt fenn a mai használatban – csak néhány, például a dusulys, kosulys, maras, vėmimas és mások váltak orvosi terminusokká –, vagy ma már csak egyetlen jelentésben használatos; például a drugys terminus csak a „malária” jelentésben honosodott meg, míg a Keleivio cikkeiben a fent említett mellett a „betegség alatti hidegrázás” jelentésben is használták ezt a terminust; néhány terminust más litván szavak váltottak fel, például a raupļes helyett ma raupai, plautis helyett ma sloga, a vandens liga helyett pedig ma vandenligė használatos. A terminusok nagyobb része tudományos orvosi terminológiából való kimaradásának talán legfontosabb okai azonban a jelentésük meghatározatlansága, pontatlansága vagy szűk körű használata. Számos gyydymo priemonių-megnevezés. Az újság olvasói tanácsokat kaptak arra, hogyan kezeljék magukat megbetegedés esetén, és milyen szereket használjanak. Kétségtelen, hogy leggyakrabban házi gyógymódokat – élelmiszereket és italokat – javasoltak, például: Medus Kel 1874 08 18 (Nr. 33) 131, nełudyts Swieftas Kel 1874 08 18 (Nr. 33) 131, Piens Kel 1874 08 18 (Nr. 33) 131, ßalto Wandens Kel 1874 08 18 (Nr. 33) 131, źaliôs Mėfôs Kel 1874 08 18 (Nr. 33) 131. Leginkább gyógynövényekkel és azok részeivel való gyógyítást ajánlottak, például: Bitkrėlių Žiedai Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90, Ciberžoles nom.pl. Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90, Dygulio=žoles nom.sg. Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90 / Dygulio Žolės Kel 1876 02 15 (Nr. 7) 26, Drignės nom.sg. Kel 1876 02 15 (Nr. 7) 26 / Drignes nom.pl. Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90, Kadagio Szakniû Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90, Kadagio Ogû Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90, Lapû nû Kelrėtenjû Kel 1874 08 18 (Nr. 33) 131 (lásd kelretinis „nagy útifű (Plantago major)” LKŽe), Metelės nom.sg. Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90, Puplaißkiei Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90, Saldmedis Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90, Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90, Srawžolė nom.sg. Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90, Sżeiẃmedis Kel 1874 06 2 (Nr. 22) 87, Remulike (vagy Remunike) Kel 1874 06 2 (Nr. 22) 87. „Tea” jelentésben a tije: Remunikjû Tije germanizmust használták Kel 1874 06 2 (Nr. 22) 87. Néhány gyógyszerelnevezés is előfordult (egyébként a „gyógyszer” jelentésében csak a Liekarf twa szláv jövevényszót használták Kel 1855 01 17 (Nr. 3) 11), Kel 1874 06 2 (Nr. 22) 87, Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 89, Kel 1874 08 18 (Nr. 33) 131, Kel 1876 02 15 (Nr. 7) 26), például: Opijumo gen.sg. Kel 1876 02 15 (Nr. 7) 26, Blywoterio gen.sg. Kel 1874 08 18 (Nr. 33) 131, Wēmimo=Rießutus Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90. 102 P. Zemlevičiūtė | Keleivio straipsnių apie sveikatą terminai A vizsgált cikkekben néhány, az orvostudományhoz és az egészségügyi munkához kapcsolódó személy megnevezése is előfordul, például: Aptėkininko gen.sg. Kel 1874 06 2 (Nr. 22) 86, Kudikis Kel 1872 04 30 (Nr. 18) 69, Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90, Kel 1876 02 15 (Nr. 7) 26, Kel 1878 08 20 (Nr. 34) 150, Kel 1879 10 14 (Nr. 41) 168, Lawoną acc.sg. Kel 1866 08 21 (Nr. 34) 135, Ligonis Kel 1859 01 5 (Nr. 1) 3, Kel 1864 07 5 (Nr. 27) 106, Kel 1866 02 13 (Nr. 7) 27, Kel 1874 06 2 (Nr. 22) 87, Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90. Az „orvos” jelentését két, egymással versengő terminus fejezte ki: a latin eredetű Daktars Kel 1866 02 13 (Nr. 7) 27 és a szláv eredetű Lie korius Kel 1853 04 20 (Nr. 16) 62, Kel 1855 01 17 (Nr. 3) 10, Kel 1864 07 5 (Nr. 27) 106, Kel 1866 08 21 (Nr. 34) 135, Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90, Kel 1874 06 16 (Nr. 24) 96. Időnként a latinos alakot, a daktaras terminust részesítették előnyben, például Daktars vagy Liekorius Kel 1874 06 2 (Nr. 22) 87 esetében, máskor pedig a szlavizmust, a lie kor ius alakot, például a Liekorius vagy a Daktars Kel 1864 06 28 (Nr. 26) 104 esetében. Fr. Kuršaitis „Apie Marą” című cikkében az vagy kötőszóval összekapcsolt daktaras és mokytas liekorius terminusokat szinonim viszony kapcsolhatja össze: „tőlünk, Németországból és Ausztriából is néhány o r v o s vagy t a n u l t g y ó g y í t ó utazzék el ama, járvány által sújtott orosz vidékre, <...>” Kel 1879 02 4 (Nr. 5) 18. Gyógyintézmények elnevezéseire is találhatók példák. A „kórház” jelentésében használt kifejezések: Ligonbucžio12 gen.sg. Kel 1870 08 16 (Nr. 34) 130, Ligonû Butas Kel 1870 08 16 (Nr. 34) 130 / Ligonû Bute Kel 1880 02 10 (Nr. 6) 23. A „Namû Aptėka” című cikkben a Locaritû gen.pl. kölcsönszó szintén jelentheti azt, hogy „kórház”, lásd xlaz arietas 1. „kórház” LKŽₑ, mivel az vagy kötőszóval kapcsolódik a Ligonbucziû gen.pl. kifejezéshez: „Priegtam juk randas L i g o n – b u c z i û arba L o c a r i t û, kur apfirge Wargdieniei ir be Užmokelczio gydomi yra” Kel 1874 06 2 (Nr. 22) 87. Ugyanezt, vagyis a „kórház” jelentést hordozhatja az összetett gyógyító ház kifejezés is, bár a mellette megadott német megfelelő alapján arra lehet következtetni, hogy talán van némi jelentéskülönbség a terminusok között: Gydymo Namûje (chirurgische Klinik) Kel 1880 02 10 (Nr. 6) 23. Ugyanez mondható el az vagy kötőszóval összekapcsolt klinika és gyógyító lakás: Akiû Klyniks vagy Akiû Gydymo Butas Kel 1877 04 17 (Nr. 16) 63 kifejezésekről is. A gyógyszertárat a cikkekben változó terminusokkal jelölték: a szláv eredetű Aptėkôs gen.sg. Kel 1874 06 2 (Nr. 22) 87, Kel 1874 08 18 (Nr. 33) 131, illetve az Aptieka Kel 1868 10 20 (Nr. 42) 168. 12 Jonas Palionis a ligonbutis „kórház” jelentésű szót (vö. Krankenhaus) Fr. Kuršaitis neologizmusának tartotta (Palionis 1995: 219). Terminologija | 2011 | 18 103 3. AZ ORVOSTUDOMÁNYI SZAKNYELV KEZDETEI A Keleivio ismeretterjesztő fizikai tárgyú cikkeinek terminusait vizsgáló A. Kaulakienė megjegyezte, hogy ebben az újságban „talán a legtöbb tudományos-ismeretterjesztő cikk jelent meg, amelyekben a szaknyelv bizonyos elemeinek csírái fedezhetők fel” (Kaulakienė 1991: 81). Ezt az állítást a Keleivio egészségügyi cikkei is alátámasztják. A tudományos szövegek egyik jellegzetes vonása a fajfogalmak megnevezése. Az összetett elnevezések fajspecifikus elemeit – amelyek többnyire betegségeket és gyógymódokat neveznek meg – határozott melléknévi alakok fejezik ki, például: aβtroji Liekarſtwa Kel 1876 02 15 (Nr. 7) 26, cȝyſtytalfis Linſėmenių Alėjus Kel 1874 08 18 (Nr. 33) 131, didylis Ma-ras Kel 1879 01 28 (Nr. 4) 15, Kel 1879 02 4 (Nr. 5) 18, ſalduſis jūdalis Lakricas Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90, ſalduſis Medelis Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90, tikroſios Mėtros Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 89, ßaltaji Drugi Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90, ȝalialis Muilas Kel 1874 08 18 (Nr. 33) 131; ritkábban melléknévi igenevek: pūlamoj Ligoj Kel 1874 06 2 (Nr. 22) 87. Egy másik jellegzetesség a más nyelvekbeli megfelelő megadása. Az egészségügyi cikkekben egyes terminusok mellett – többnyire zárójelben – leginkább német nyelvű megfelelőket is közölnek, például: Bado Karßtlig e (wokißkay: Hungertyphus) Kel 1878 08 20 (Nr. 34) 149, Blywoterio (wokißkay: Bleiwaffer) gen.sg. Kel 1874 08 18 (Nr. 33) 131, Gydimo Namûle (chirurgiſche Klinik) Kel 1880 02 10 (Nr. 6) 23, Karßcziū Liga vagy Typhus Kel 1868 05 27 (Nr. 18) 72, Lapû nû Kelio Rėtenû, németül: Wegerich Kel 1874 08 18 (Nr. 33) 131, margoji vagy plokiotoji Karßt liga (Flekkentyphus) Kel 1878 08 20 (Nr. 34) 149, Ȝwaigȝd=Anyſû (németül: Sternanis) Kel 1874 06 9 (Nr. 23) 90. KÖVETKEZTETÉSEK A Keleivio egészségügyi cikkei fontos források a litván orvosi terminológia eredetének feltárásához. A cikkek orvosi terminológiájának alapját a litván eredetű szókészlet adja. Ezt kétségtelenül befolyásolhatta, hogy az újságot a litván nyelv kiváló ismerője, Frydrichas Kuršaitis szerkesztette, továbbá az egészségügyi cikkek többségét ő maga írta. Természetesen a szláv (többségében), német, görög, latin és más nyelvekből átvett szavak sem hiányoznak. A szláv eredetű szavak többsége, például a liekarſtwa, liekorius, pavietra, rona, smertis és mások széles körben elterjedtek voltak a beszélt nyelvben. A cikkekben használt szlavizmusok és germanizmusok nagy része ma már nem használatos; kivételt jelentenek a régi szláv jövevényszavak, amelyek a litván szókészlet szerves részévé váltak. A klasszikus nyelvekből – a görögből és a latinból – származó kölcsönszavak valószínűleg német forrásokból kerültek a cikkekbe. Amint a vizsgált 104 P. Zemlevičiūtė | Keleivio straipsnių apie sveikatą terminai anyag mutatja, számos terminus, főként testrészek és szervek megnevezései (akis, koja, širdis ir kt.), betegségek nevei (drugys, kosulys, maras és mások), valamint néhány más orvosi fogalmat jelölő terminus (gydymas, lavonas, ligonis és mások) a litván nyelv e szakterületen használt régi szavai közé tartozik: már a régi írásos emlékekben is megtalálhatók, és ma is használatosak az orvostudomány és az egészségügyi gyakorlat nyelvében. Figyelembe véve, hogy a litván helyesírás a 19. század első felében és közepén igen változatos volt, természetes, hogy a cikkekben számos helyesírási változat fordul elő a terminusoknál. Ugyancsak bőven találunk ugyanazt a fogalmat megnevező szinonim terminusokat, főként klinikaiakat, amelyek nem korlátozódnak az anatómiai nomenklatúrában szereplő elnevezések csoportjára. Ezt a sajátosságot valószínűleg nem csupán az magyarázza, hogy az egészségügyi cikkeket szinte kivétel nélkül nem orvosi szakemberek írták, hanem az is, hogy akkoriban sok betegségről még nem állt rendelkezésre ismeret – ezért érthető, hogy nem nevezték meg pontosan az összes betegséget, és szinonimákat használtak. Gyakran megelégedtek leíró jellegű vagy a népnyelvben használatos terminusokkal. Fontos megjegyezni, hogy egyes cikkek tudományos szövegekre jellemző vonásokat mutatnak: bennük a fajfogalmakat határozott melléknévi vagy melléknévi igenévi alakokkal fejezik ki, a terminusok mellett pedig más nyelvek – főként a német – megfelelőit is megadják. FŐ FORRÁSOK Adomas Ein ar as. Pawietra, didyfis Maras, jūdālis Smertis. – Keleiwis. 1879, jan. 28 (Nr. 4), 15–16; febr. 4 (Nr. 5), 18–19. Adomas Ein aras. Apie Maro pradėjimą Rūjūjoje / a-e- – Keleiwis. 1879, febr. 25 (Nr. 8), 30. Adomas Ein aras. „Egy vadász felesége nemrég egy gyermekkel érkezett a Poroszországból a Karaliaučiusi orvosokhoz...” / e-. – (Lásd itt a rövid hírt). – Keleiwis. 1879, okt. 14. (41. sz.), 168. Adomas Ein aras. „Néhány héttel ezelőtt a karaliaučiai Gyógyítóházban (chirurgische Klinik) egy beteg...” / e-. – (Lásd itt a rövid hírt). – Keleiwis. 1880, febr. 10. (6. sz.), 23–24. „Az újságok azt írják, hogy Litvánia falvaiban, a porosz határvidéken, különösen a bi auriūn̄aulame Porū Žemės faluban, Nimmerfatt néven, himlőjárvány tört ki...” – (Lásd itt a hírt). – Keleiwis. 1860, ápr. 24. (17. sz.), 68. „A mennyei Isten, úgy látszik, most ismét saját járványaival látogatja meg tartományunkat...” – (Lásd itt a hírt). – Keleiwis. 1872, nov. 5. (45. sz.), 182. Frydrichas Kuršaitis. Emlékezz arra, hogy a szent napot megszenteld! – A szerző nincs feltüntetve. – Keleiwis. 1853, ápr. 20. (16. sz.), 61–62. Frydrichas Kuršaitis. Szó az esküvő és a házassági ígéretek előtt. – A szerző nincs feltüntetve. – Keleiwis. 1855, jan. 17. (3. sz.), 9–11. Frydrichas Kuršaitis. A mi szeretett szívű betegünk a kórházban. – A szerző nincs feltüntetve. – Keleiwis. 1859, nov. 8. (45. sz.), 178–179. Frydrichas Kuršaitis. Ar Wale Tabako rukyti? – Aut. nenurodytas. – Keleiwis. 1865, mejį 16 (Nr. 20), 78–79. Frydrichas Kuršaitis. Trichynū Liga. – Aut. nenurodytas. – Keleiwis. 1866, febr. 13 (Nr. 7), 26–27. Frydrichas Kuršaitis. Tanácsok a kolerabetegség ellen. – A szerző nincs feltüntetve. – Keleiwis. 1866, aug. 21. (34. sz.), 135. Frydrichas Kuršaitis. Gyászbeszéd / Kuršatis. – A 34. számban nincs feltüntetve a szerző. – Keleiwis. 1870, aug. 16. (34. sz.), 129–130; szept. 16. (43. sz.), 148. Frydrichas Kuršaitis. Pamokinimas prieš Kolerôs Ligą. – K. – Keleiwis. 1873, sept. 16 (Nr. 37), 146. Terminologija | 2011 | 18 1 0 5 Frydri̇chas Kuršaitis. „A testvér nem hiába esett át ezen az új betegségen...” / K. – (Visszajelzések). – Keleiwis. 1874, jun. 16 (Nr. 24), 95–96. Frydri̇chas Kuršaitis. Apie Marą. – Aut. nenurodytas. – Keleiwis. 1879, febr. 4 (Nr. 5), 18. „A gumbinneni újságokból azt jelentik, hogy a határ túloldalán, Wirbalében, Wilna városában és Wilkowißkiben felütötte fejét a kolerajárvány...” – (Különféle hírek). – Keleiwis. 1871, aug. 1 (Nr. 41), 124. „Ifrutéből azt írják, hogy a Kreifo környékén, például a Berßkalniû plébánián, Wanagłaukiûban és Spraktûban már több hete szűnőben van a himlő...” – (Különféle hírek). – Keleiwis. 1864, jun. 28 (Nr. 26), 104. „Tilsitből érkezett hír szerint tavaly december 21-e óta senki sem betegedett meg itt friss kolerában...” – (Különféle hírek). – Keleiwis. 1873, jan. 14 (Nr. 2), 8. „A kolerajárvány már mintegy 400 áldozatot szedett Königsbergben, úgy látszik, véget ér...” – (Különféle hírek). – Keleiwis. 1852, nov. 17 (Nr. 47), 188. „Már azt reméltük, hogy a kolerajárvány idén nem látogat meg bennünket Königsbergben...” – (Különféle hírek). – Keleiwis. 1856, okt. 8 (Nr. 41), 164. „A kolera Königsbergben továbbra is kegyetlenül szedi áldozatait, és most már Klaipėdában és Gumbinnenben is felütötte a fejét.” – (Különféle hírek). – Keleiwis. 1866, sept. 11 (Nr. 37), 147. Kolera. – Szerzője nincs feltüntetve. – Keleiwis. 1853, okt. 5 (Nr. 40), 160. „A kolerajárvány már Svédországba is eljutott...” – (Különféle hírek). – Keleiwis. 1873, aug. 5 (Nr. 31), 124. „A kolerajárvány már Königsberg városában is felütötte a fejét...” – (Különféle hírek). – Keleiwis. 1871, aug. 8 (Nr. 42), 130. „A kolerajárvány már nálunk, Königsberg városában is felütötte a fejét...” – (Különféle hírek). – Keleiwis. 1859, okt. 18 (Nr. 42), 167. „A kolerajárvány már nálunk, Königsbergben is jelen van, és úgy tűnik, tartományunk más részeire is továbbterjedt...” – (Különféle hírek). – Keleiwis. 1871, okt. 17 (Nr. 52), 169. „Úgy látszik, a kolerajárvány már általánosan terjedni kezd Königsberg városában...” – (Különféle hírek). – Keleiwis. 1866, okt. 30 (Nr. 44), 175. „A kolerajárvány már széles körben elterjedt nálunk, Königsbergben...” – (Különféle hírek). – Keleiwis. 1873, nov. 4 (Nr. 44), 176. A kolerajárvány, úgy látszik, egyre tovább terjed a világban...” – (Különféle hírek). – Keleiwis. 1873, jul. 15 (Nr. 28), 111. „A kolerajárvány most kíméletlenül pusztít nálunk, Königsberg városában, és Ifrutéből érkezett hír szerint már ott is felütötte a fejét...” – (Különféle hírek). – Keleiwis. 1866, jul. 31 (Nr. 31), 124. „A kolera betegsége e héten még mindig szörnyű pusztítást végez Königsbergben...” – (Különféle hírek). – Keleiwis. 1871, szept. 5. (43. sz.), 145. Maro Ligos. –..n. – Tekste: Kaunas, Karaliaučius. – Keleiwis. 1878, aug. 20 (Nr. 34), 149–150. „Szeretett litván testvéreimnek tudatom ezen hírt, hogy e hónap 1-jétől [...] nagy gyógyszertárat nyitottam mindenféle ehető és nem ehető áruval [...]” / John D. Gudat. – (Hirdetések). – Keleiwis. 1868, okt. 20. (42. sz.), 168. Motynoms ant Pamokinimo bey Pagrudenimo. – –w–. – Keleiwis. 1876, febr. 15 (Nr. 7), 25–26. „Königsberg városában ezen a héten igen sokan betegek...” – (Különféle hírek). – Keleiwis. 1871, márc. 14. (21. sz.), 43. „Litvániában, Priekulė környékén, híradások szerint himlőbetegség jelentkezett az emberek között.” – (Különféle hírek). – Keleiwis. 1861, febr. 19. (8. sz.), 31. „Oberpräsident Eichmann úr ezt a bizonyítékot készítette...” – (Különféle hírek). – Keleiwis. 1854, szept. 6. (36. sz.), 143–144. Házi gyógyszertár. – –w–. – Keleiwis. 1874, jún. 2. (22. sz.), 86–87; jún. 9. (23. sz.), 89–91. „A hírlapi tudósítások szerint Tilsit városában erősen elterjedt a hideglelés vagy a tífusz...” – (Különféle hírek). – Keleiwis. 1877, márc. 27. (13. sz.), 52. „A hatóságok vizsgálatai szerint a gumbinneni kormányzóság egész területén mindmáig a hideglelésnek nevezett tífusz pusztít, amióta itt kitört...” – (Különféle hírek). – Keleiwis. 1868, máj. 5. (18. sz.), 72. Per wiênôs Mußelês Ißgêlima. – –w–. – Keleiwis. 1874, aug. 18 (Nr. 33), 130–131. „A rettenetes kolerabetegség most már Königsbergben is megjelent...” – (Különféle hírek). – Keleiwis. 1852, szept. 8. (37. sz.), 148. 106 P. Zemlevičiūtė | Keleivio straipsnių apie sveikatą terminai Pinkus. Óvakodjanak most a trichináktól! [Burbliai] / Kreiplfylikus Dr. Pinkus. – Keleiwis. 1864, jul. 5 (Nr. 27), 106–107. Felvételi szabályzat a diakonisszák felügyelői hivatalába, a karaliaučiai Mieląbirdingylės kórház diakonissza-intézetébe. A szerző nincs feltüntetve. – Keleiwis. 1858, dec. 29 (Nr. 52), 206; 1859, jan. 5 (Nr. 1), 2–3. „Nálunk, Karaliaučiusban... a himlőbetegség igen erősen terjedni kezdett...” – (Vegyes hírek). – Keleiwis. 1871, märz 14 (Nr. 21), 43. „A himlő ebben az évben a tartományban itt-ott megjelent, mégpedig Karaliaučius környékén, Tilžė körül, valamint Ikru­ti környékén is...” – (Vegyes hírek). – Keleiwis. 1854, merca 15 (Nr. 11), 44. Raupliū arba Kropjū baiſingąjei Ligai. – †. – Keleiwis. 1872, apr. 30 (Nr. 18), 69–70. Vigyázat! – A szerző nincs feltüntetve. – Keleiwis. 1871, sept. 5 (Nr. 43), 145. „Karaliaučiusban napról napra egyre több a beteg, különösen azoké, akik lázban, hideglelésben és köhögésben szenvednek...” – (Vegyes hírek). – Keleiwis. 1870, mercą 15 (Nr. 11), 44. „Karaliaučiusban, mint mondják, itt-ott ismét megjelent a himlő.” – (Vegyes hírek). – Keleiwis. 1862, jun. 24 (Nr. 25), 104. „Karaliaučiusban új királyi szemklinika, azaz szemgyógyító intézet létesült, és április 1-jétől nyitva áll...” – (Vegyes hírek). – Keleiwis. 1877, apr. 17 (Nr. 16), 63. „Karaliaučiusban az emberek között a tífuszbetegség igen erősen terjedni kezdett, és azt beszélik, hogy a himlő is hamarosan újra felüti a fejét...” – (Vegyes hírek). – Keleiwis. 1862, dec. 9 (Nr. 49), 199. „Karaliaučiusban a kolerajárvány néhány héttel ezelőtt kezdődött...” – (Vegyes hírek). – Keleiwis. 1857, sept. 24 (Nr. 38), 151. „Karaliaučiusban, és amint halljuk, máshol is terjedni kezdett a himlő...” – (Vegyes hírek). – Keleiwis. 1862, apr. 2 (Nr. 14), 56. „Mostanában, amennyire meg tudjuk állapítani, mind nálunk, Karaliaučiusban, mind pedig a tartományban mindenütt a környéken sokan súlyos lázban szenvednek...” – (Vegyes hírek). – Keleiwis. 1865, mejī 9 (Nr. 19), 74. „A tilžėi újságokból, valamint a Sʒilo-Karcʒiamos Kampo felől érkezett levelekből azt mondják...” – (Vegyes hírek). – Keleiwis. 1862, febr. 11 (Nr. 6), 24. SEGÉDFORRÁSOK Alm 1931: Alminauskis K. Die Germanismen des Litauischen 1. Die deutschen Lehnwörter im Litauischen. Kaunas. DVLKŽ 2006: Krži̇nauskas J., Smagurauskas S. Didysis vokiečių–lietuvių kalbų žodynas 1–2. Vilnius. FrW: Litauisches Etymologisches Wörterbuch von Ernst Fraenkel, I–II, Heidelberg, Göttingen, 1955–1962. KLL 1920: [D-ras med. P. Avižonis]. Kova su limpamomis ligomis. Raseiniai. LKŽₑ: A litván nyelv szótára. – www.lkz.lt MedŽ 1980: Astrauskas V., Biziulevičius S., Pavilonis S., Vaitilavičius A., Vileišis A. Medicinos terminų žodynas, Vilnius. NG 1924: [D-ras A. Vileišis]. Naminis gydytojas. Trumpas paprasčiausių ligų aprašymas ir jų gydymas. Antrasis pataisytas leidimas. Kaunas. PirmP 1903: [Antana Vileišis] Dr. Fr. Esmarch. Pirmoji pagelba nelaiminguose atsitikimuose. Išvertė daktaras A. V. Tilžėje. Skar 1931: Skardžius Pr. Die slavischen Lehnwörter im Altlitauischen. – Tauta ir žodis 7. ŠLL 1901: [Antana Vileišis] Trumpi šneka apie limpancias ligas ir kaip nuo jų apsiginti. Parašė D-ras V. A. Tilžėje. TŽŽ 2005: Tarptautinių žodžių žodynas, Vilnius. Фасмер М. 1967, 1971, 1973: Этимологический словарь русского языка 2–4, Москва. LITERATŪRA Kaulakienė A. 1991: Mokslo kalbos užuomazgos „Keleivyje“. – Lietuvių kalbotyros klausimai XXIX: Lietuvių leksikos ir terminologijos problemos. Vilnius, 80–91. Lietuvos bibliografija. Serija C. Lietuviškų periodinių leidinių publikacijos 1832–1890. Vilnius, 2004. Palionis J. 1995: Lietuvių rašomosios kalbos istorija, Vilnius. Zinkevičius Z. 1990: Lietuvių kalbos istorija 4: Lietuvių kalba XVIII–XIX a., Vilnius. Terminologija | 2011 | 18 107 TERMS OF ARTICLES ON HEALTH IN KELEIVIS The paper deals with terminology in articles on health in the Lithuanian weekly newspaper Keleiwis iß Karaliaucjaus Broliams Lietuwininkams Žinês parneßas (Traveller from Königsberg Bringing News for Lithuanian Brothers) published in Konigsberg from 1849–1880. During the period of 1853–1879 there were nineteen articles on various health issues and their treatment published. These articles on health are important when searching for the beginning of the Lithuanian medical terminology. Medical terms used in these articles are mainly of the Lithuanian origin. Undoubtedly such choice was influenced by the editor of the weekly Frydrichas Kuršaitis (Friedrich Kurschat) who had a good command of Lithuanian and wrote many articles himself. These articles contain some borrowings mainly from Slavic, as well as from German, Greek, Latin and other languages. Many borrowings of Slavic origin, such as liekarstva (drug), liekorius (doctor), rona (wound) were widely used in spoken language. The majority of Slavisms and Germanisms of these articles are no longer used, except for some old Slavic borrowings which took root in the Lithuanian language a long time ago. Borrowings from Greek and Latin most likely made their way into these articles from German sources. Quite a lot of terms, mainly those naming of the parts of the body (akis (eye), koja (leg), širdis (heart), etc.), as well as diseases (drugys (fever), kosulys (cough), maras (plague), etc.) and other medical concepts (gydymas (healing), lavonas (corpse), ligonis (patient), etc.) are old Lithuanian words of this field, which can be found in old writings and are still being used in modern language of medical science and practice. In the middle of the 19th century Lithuanian orthography varied a lot, therefore it is natural that orthographic variants of medical terms in these articles are numerous. Synonyms are also common, especially of clinical terms, except in the group of anatomy nomenclature. Such variations probably are caused by the fact that the majority of articles were not written by specialists of medicine and also because there was a lack of knowledge about some diseases. Thus, the lack of precise naming and abundance of synonymy are understandable. Descriptive terms and folk names were also used. Some articles have features of scientific text – specific concepts were named using definite adjectives or definite participles, some terms came with other language (mainly German) equivalents. Gauta 2011-12-01 Palmira Zemlevičiūtė Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius E. paštas [email protected] 108 P. Zemlevičiūtė | Keleivio straipsnių apie sveikatą terminai