О Третьем Международном симпозиуме «Терминология и знание»

A III. Nemzetközi Szimpóziumról Terminológia és tudás SZERGEJ SELOV, ALEKSZEJ CUMARJOV Az Orosz Tudományos Akadémia V. V. Vinogradovról elnevezett Orosz Nyelvi Intézete 2012. június 8–10-én az Orosz Tudományos Akadémia V. V. Vinogradovról elnevezett Orosz Nyelvi Intézetében megrendezték a III. Nemzetközi Terminológia és tudás szimpóziumot. A rendezvény szervezői az Orosz Tudományos Akadémia V. V. Vinogradovról elnevezett Orosz Nyelvi Intézete (Moszkva), valamint a Kínai Népköztársaság Oktatási Minisztériumának Heilongjiang Egyetemén működő Orosz Filológiai és Kultúrakutató Központja (Harbin) voltak. A szimpózium szervezőbizottságát két társelnök vezette: az orosz fél részéről A. M. Moldovan, az Orosz Tudományos Akadémia akadémikusa és az Orosz Nyelvi Intézet igazgatója, a kínai fél részéről pedig Szun Su-fang, a Heilongjiang Egyetem Orosz Filológiai és Kultúrakutató Központjának igazgatója, a filológiai tudományok doktora. A szimpózium résztvevői számára kidolgozásra a terminológiával és a szaknyelvekkel kapcsolatos témák széles körét javasolták: 1. A terminus filozófiája: főbb személyiségek és eszmék; 2. A terminológia története; 3. Nemzeti terminológiai erőforrások papíralapú és elektronikus formában; 4. Milyen újdonságokkal gazdagította a terminusok tudományát a kognitív terminológia?; 5. A tudományos világkép a terminológia tükrében: vannak-e nemzeti sajátosságai?; 6. Az orosz terminológia és az orosz terminológiaelmélet története; 7. A kínai terminológia és a kínai terminológiaelmélet története; 8. Összehasonlító kutatások a terminológiában; 9. Szociolingvisztikai kutatások a terminológiában; 10. A terminológia oktatásának kérdései; Terminologija | 2012 | 19 241 11. A terminológia és a tudományos elmélet kapcsolata; 12. A humán tudományok terminológiájának sajátosságai; 13. A terminológia és a szaknyelvi szókincs más osztályai – szakmai szavak, szakmai zsargonizmusok, előterminusok, prototerminusok, terminoidok stb.; 14. Nem szakmai terminológiai szókincs; 15. Alkalmazott terminológia: összetétele, jelenlegi állapota, kilátásai; 16. Könyvkiadási és számítógépes terminológiai lexikográfia: helyzet és közeli kilátások; 17. A szókincs terminologizálódása és determinologizálódása; 18. A terminusok szövegből történő automatizált kinyerésének alapelvei; 19. A terminológia szerepe a tudományos ismeretek formalizált reprezentációjában. A szimpóziumon mintegy 40 szakember vett részt Oroszországból, Kínából, Belaruszból, Ukrajnából és Finnországból. A nyitóbeszédet Szun Su-fang asszony, a Heilongjiang Egyetem Orosz Filológiai és Kulturális Kutatóközpontjának igazgatója, a filológiai tudományok doktora mondta el, aki ismertette az általa vezetett központ tevékenységi területeit, valamint V. A. Pihov, az Orosz Nyelvi Intézet tudományos titkára, aki bemutatta az Orosz Nyelvi Intézet Terminológiai Központjának és az általa szervezett szimpóziumoknak a történetét Terminológia és tudás. A plenáris ülésen a szaknyelvekkel és azok terminológiai szókincsével kapcsolatos különféle kutatások legújabb eredményeit vitatták meg. Az ülés során számos résztvevő megismerkedhetett a terminológia területén Kínában, különösen a Heilongjiang Egyetem Orosz Filológiai és Kulturális Kutatóközpontjában folyó munkával, valamint a kínai terminológia és a terminológiai tudomány Kínában való kialakulásának történetével. A külföldi kollégák pedig képet kaphattak az oroszországi terminológiakutatás helyzetéről, annak kognitív irányzatáról, valamint a szakmai és terminológiai szókincs történeti fejlődésének sajátosságairól. 242 Сергей Шелов Алексей Цумарев О Третьем Международном симпозиуме Терминология и знание az orosz nyelvnek és az önálló történeti terminológiai kutatás egész területének kialakulásával. A plenáris ülésen elhangzott előadások jegyzéke a következőket tartalmazza: 1. Zheng Shupu (Harbin, Kína), Ocsirov O. R. (Moszkva, Oroszország). Kínai terminológiai kutatás: a „nevek rendezésének” hagyományától a modern elméletig; 2. Novodranova V. F. (Moszkva, Oroszország). A kognitív elemzés módszerei a szaknyelvi kutatásokban; 3. Ye Qisong (Harbin, Kína). Terminológia a „Ma Jianzhong” grammatikában („Ma shi wentong”) és annak rendszerszerű leírása; 4. Felde O. V. (Krasznojarszk, Oroszország). Az orosz nyelv történeti terminológiakutatása: eredmények, problémák, kilátások; 5. Wei Xiangqing, Hu Ye, Wang Dongbo (Nanking, Kína). Building a Large-Scale Interchange Oriented Chinese–English Term Bank: The NUTERM BANK; 6. Shelov S. D. (Moszkva, Oroszország). A terminológiai kutatás új paradigmája: néhány perspektíva. A Egyes tudományágak, ismeretterületek és tevékenységi területek terminológiája szekció előadói a szakszókincs kutatásainak széles skáláját mutatták be a legkülönfélébb ismeretterületekről – az orvostudománytól a nyelvészetig, a régészettől a kémiáig. Vizsgálataik tárgyát képezte a terminológiai változatosság, a terminológiai rendszerek fejlődésének dinamikája, a szerzői terminológia, valamint a terminológia rendszerezésének és rendezésének kérdései és sok más téma. A szekció előadásai közül a következők hangzottak el: 1. Aleksejeva M. O. (Moszkva, Oroszország). A dinamikus folyamatok sajátosságai az ortodoxia terminológiájában; 2. Dmitrijeva L. O. (Moszkva, Oroszország). A René de Saussure szavainak logikai elemzésében rejlő terminológiai aspektus; 3. Ivanova G. A. (Kirov, Oroszország). Terminológiai változatosság a nyelvészet metanyelvében: normatív aspektus; 4. Kaka-знова E. M. (Moszkva, Oroszország). Helyneveket tartalmazó kémiai eponim terminusok; 5. Karpuhina N. M. A metaforizáció mint a szakmai megnevezések létrehozásának módja (a gazdasági szókincs alapján); 6. Kokorina Yu. G. (Moszkva, Oroszország). A régészeti terminológia és a régészet terminológiai rendszere: egy fogalmi terület két struktúrája – a tudás két paradigmája; 7. Krasznov A. N., Szlojeva E. A., Zsuravlev A. P. és mások (Szamara, Oroszország). A terminológia szerepe a szakterület fogalmi modelljének kialakításában (a traumatológia nyelvének Terminologija | 2012 | 19 243 példáján); 8. Lazutkina E. M. (Moszkva, Oroszország). Az „irodalmi nyelv” terminus. Jelentős érdeklődést keltettek a Terminológia és köznyelvi szókincs. A terminológia más nyelvi egységek között. szekció előadásai. Ezek a szó köznyelvi jelentésének, ugyanazon alakú szó valamely tematikus terület szaknyelvi alnyelvében betöltött jelentésének, végül pedig ugyanezen szó egy másik (bár esetleg rokon) terület másik alnyelvében használatos jelentésének sokféle viszonyát mutatták be. A speciális nyelvi egységek szemantikájának ezt a bonyolult képét tovább árnyalják az ugyanazon egységek eltérő kulturális-regionális közösségek és csoportok általi eltérő értelmezései, valamint a különféle kommunikációs formák jelenléte. Ezek nemcsak az irodalmi vagy szakmai normának megfelelő szakszókincset használják, hanem a beszélt nyelvi egységeket (professzionalizmusokat, szakmai kollokvializmusokat), a szakmai zsargon szókincsét és a szakmai népnyelvet is. A szekció előadásai között a következők szerepeltek: 1. Krysin L. P. (Moszkva, Oroszország). A terminus mint a lexikográfia tárgya; 2. Ikonnikova V. A. (Moszkva, Oroszország). A tudományos és nyelvi világkép tükröződése a jogászok és a laikusok nyelvében; 3. Vinogradov S. N. (Nyizsnyij Novgorod, Oroszország). A terminus axiológiai aspektusai; 4. Lejcsik V. M. (Moszkva, Oroszország). Az orosz köznyelvi és szakmai népnyelv összehasonlítása a zsargonokkal; 5. Czumarev A. E. (Moszkva, Oroszország). A szótári minősítések kombinációi mint a szakszókincs jellemzésének eszközei. Az előadások egy része nemzeti terminológiai erőforrásokkal, terminológiai adatbankokkal, a terminológiai munka nemzetköziesítésével és automatizálásával foglalkozott. Az ezekhez a témákhoz kapcsolódó előadások önálló szekciót alkottak, amelynek keretében a következő előadásokat hallgatták meg: 1. Kudashev I. S. (Helsinki, Finnország). Quality Assurance Infrastructure for Term Banks and Collaborative Terminological Projects; 2. Turovszkaja L. V. (Kijev, Ukrajna). Az összehasonlító terminológiakutatás Ukrajnában a XX. század végén és a XXI. század elején (az előadást L. N. Vaszilkovszkaja olvasta fel); 3. Shelлов S. D. (Moszkva, Oroszország). How much do we know when we know nothing but term definitions?; 4. Szun Huan (Harbin, Kína). A kínai terminológia kutatásának eredete. 244 Сергей Шелов Алексей Цумарев │ О Третьем Международном симпозиуме Терминология и знание A Kognitív terminológia és szaknyelvek. A speciális nyelvi egységek képzési módjai és formái szekción a szimpózium résztvevői a nyelvi egységek (és különösen a terminusok) elemzését a nyelvi személyiség és a diskurzus kategóriájának szemszögéből közelítették meg, és kitértek a terminológiai problematika és a nyelvi világkép kérdései közötti kapcsolatra is. A szekcióban a következő előadások hangzottak el: 1. Kazimirova I. A. (Kijev, Ukrajna). A nyelvi személyiség a kortárs ukrán kognitív-diskurzív terminológiatudományban: a vizsgálat szempontjai; 2. Komarova Z. I., Glazirina A. I. (Jekatyerinburg, Oroszország). Angol kontaktusmorfémák az orosz számítástechnikai szaknyelv változataiban; 3. Lazareva M. N. (Perm, Oroszország). Az alkalmazott tudomány terminológiájában működő fitonimák strukturális-szemantikai sajátosságainak kognitív aspektusa (francia nyelvi anyag alapján); 4. Mishlanova S. L. (Perm, Oroszország). A szemantikai viszonyok kognitív-diskurzív elemzése a terminologizáció folyamatában; 5. Shmelev A. D. (Moszkva, Oroszország). A tudományos világkép és a tudományos terminológia: az egyetemes és a nyelvspecifikus. A terminológiatudomány alkalmazott vonatkozásaival a Terminológiai lexikográfia, alkalmazott terminológiatudomány és szaknyelvoktatás szekció foglalkozott. Az előadók bemutatták a terminológia és az információtechnológia, illetve ennek megfelelően a terminológiatudomány és az informatika közötti kölcsönhatás aspektusait. Ezt a problematikát az előadások témái határozták meg: 1. Belyaeva L. N. (Szentpétervár, Oroszország). Műszaki fordítás, terminológia és információtechnológia; 2. Silkov S. V. (Minszk, Fehéroroszország). Terminológiai szótár és információforrások a régészet, a dokumentációtudomány, a terminológiatudomány és az információkeresés területén; 3. Averbukh K. Ya. (Moszkva, Oroszország). Az LSP oktatásának problémája; 4. Tabanakova V. D. (Tyumeny, Oroszország). A szerzői terminus: érzékelem, értelmezem, fordítom; 5. Kantysheva N. G. (Tyumeny, Oroszország). A kortárs terminológiai szótárak hipermedialitása (az Ökológiai audit elektronikus glosszáriumának példáján). A szimpózium zárásaként megfogalmazódtak azok a javaslatok, hogy célszerű folytatni a terminológia és a szaknyelvek kutatását, valamint nemzetközi szinten együttműködni és koordinálni ezt a mun- Terminologija | 2012 | 19 245 kát, továbbá szükségesnek tartották egy nemzetközi terminológiatudományi folyóirat kiadását Oroszországban, és új formákat javasoltak a terminológiatudomány jövőbeli tudományos rendezvényeinek megtartására. Gauta 2012-06-24 Szergej Shelov V. V. Vinogradov Orosz Nyelvi Intézet Volkhonka utca 18/2., 119019, Moszkva, Oroszország E-mail: [email protected] Aleksej Tsumarev V. V. Vinogradov Orosz Nyelvi Intézet Volkhonka utca 18/2., 119019, Moszkva, Oroszország E-mail: [email protected] 246 Сергей Шелов Алексей Цумарев О Третьем Международном симпозиуме Терминология и знание