Terminologijos komisijos (1921–1926) vaidmuo lietuvių literatūros mokslo terminijos istorijoje

172 Asta Mitkevičienė | A Terminológiai Bizottság (1921–1926) szerepe | lietuvių literatūros mokslo terminijos istorijoje A Terminológiai Bizottság (1921–1926) szerepe a litván irodalomtudományi terminológia történetében ASTA MITKEVIČIENĖ Lietuvių kalbos institutas KULCSSZAVAK: Terminológiai Bizottság, irodalomtudományi terminusok, verselési terminusok, stíluseszközök elnevezései, terminusok szinonímiája 1921 márciusában Litvániában az Oktatási Minisztérium mellett megalakították a Terminológiai Bizottságot – hivatalosan megkezdődött a szervezett terminológiai munka (bővebben lásd Keinys 1967: 38–41; Auksoriūtė 2011). A tanulmány áttekinti e bizottság tevékenységét az irodalomtudományi terminológia területén, a tárgyalt terminusok egy részét pedig összeveti a XIX. századi terminusokkal és Kazys Bizauskas irodalomelméleti tankönyvének (1922) terminusaival. A Terminológiai Bizottság, amint az jegyzőkönyveiből látható, már működésének első évében – 1921 októberében – Juozas Tumas-Vaižgantas prózaírót, irodalomtörténészt és kritikust bízta meg egy irodalmi terminusokkal foglalkozó bizottságocska (albBizottság) megalakításával. A bizottságba javasolták meghívni Liudas Gira és Vincas Krėvė-Mickevičius írókat (TKP Nr. 13). A bizottságocska már a következő ülésen a bizottság elé terjesztette az első litván irodalomelméleti tankönyv szerzője, K. Bizauskas által összeállított irodalomtudományi terminusjegyzéket, amelyet J. Tumas-Vaižgantas ismertetett. Ezeket a terminusokat ugyanazon év októberében és novemberében hét ülésen tárgyalták meg. Fontos megjegyezni, hogy valamennyi ülésen részt vett Jonas Jablonskis, öt ülésen pedig Kazimieras Būga is. Hat ülésen Antanas Smetona elnökölt, a titkári teendőket Antanas Vireliūnas látta el. Az üléseken részt vettek továbbá a Terminológiai Bizottság állandó tagjai: Pranas Mašiotas (6 ülés), Aleksandras Dambrauskas-Adomas Jakštas (5), J. Tumas-Vaižgantas (3), Pranas Dovydaitis (3), Adomas Varnas (2), valamint a meghívott „együttműködő”, V. Krėvė-Mickevičius (3). Maga a terminusok előterjesztője, K. Bizauskas, mindössze egy ülésen vett részt. Sajnálatos módon a Terminológiai Bizottság az irodalomtudományi terminusok határozatait – a jogi, közlekedési, földrajzi és egyéb terminusoktól eltérően – nem tette közzé külön jegyzékben. Az irodalmi terminusoknak a Terminológiai Bizottságban való megvitatásáról a terminusjegyzék összeállítója, K. Bizauskas, az 1922-ben megjelent Irodalomelmélet ugyanazon év júniusában írt Előszavában tesz említést. 173Terminológia | 2013 | 20 Az Irodalomelmélet 1922-es kiadásának ugyanazon év júniusában írt Előszavában a szerző kijelenti, hogy az irodalomtudományi terminusokat benyújtotta a Terminológiai Bizottságnak, amely „vijis” útján adja ki, „a Terminológiai Bizottság megjegyzéseit figyelembe véve” BizL 3. są eilę posėdžių juos svarstė, bet dar galutinai jų nenustatė“, tad vadovėlį sebalta mai napon / amely „per vijis leidžia „prisilaikydamas Terminologijos Komisijos pastabų“ BizL 3. tugedi. error Másfelől véleménye szerint a Terminológiai Bizottság most „megtekintheti, hogyan alkalmazzák gyakorlatban az általa megvitatott terminusokat, és hogyan honosodhatnak meg” (ugyanott). A tanácsokért különösen K. Būgának és J. Jablonskisnak mond köszönetet. E tankönyv utolsó, 1923-ban megjelent kiadásának előszavában K. Bizauskas megemlíti, hogy ugyanazokat a terminusokat hagyták benne, mivel a Terminológiai Bizottság mindeddig nem döntött róluk véglegesen. Mindazonáltal a Terminológiai Bizottság jegyzőkönyveiben minden megvitatott terminusjegyzék előtt ez áll: „a terminusra vonatkozóan úgy határoztak”, „a következő irodalmi terminusokat vitatták meg és állapították meg”, „elhatározták a használatát”, „a használat mellett döntöttek”, „egyetértettek abban, hogy az alábbi terminusok és kifejezések használhatók” vagy „úgy vélik [,] hogy bizonyos helyen az alábbi terminusok használhatók” (TKP Nr. 14–21). Meg kell jegyezni, hogy a Terminológiai Bizottság jegyzőkönyveiben rögzített irodalomtudományi terminusok sorrendje nagyjából megfelel K. Bizauskas 1922-es Literatūros teorija című műve tematikus felosztásának és a tankönyv anyagelrendezésének. Az üléseken az irodalomtudomány általános terminusait vitatták meg, pl.: idėja, kūrinys, literatūra, planas, tema, turinys, ūpas stb.; a stíluseszközök megnevezéseit, pl.: elipsė, figūra, metafora, nuolatinis epitetas, paklausimas, paralelizmas, sinekdocha, tropas stb.; a verselés terminusait, pl.: aleksandrinės eilės, chorėjas, daktilis, eilutė, metrika, oktava, pėda, ritmas, tercinas stb.; az irodalmi műfajok és más osztályozási egységek megnevezéseit, pl.: apysaka, baladė, daina, herojinis epas, himnas, humoreska, istorinis romanas, novelė, odė, pasakėčia, pastoralė, poema, vaizdelis stb.; a tulajdonságok megnevezéseit, pl.: dailingumas „művésziesség”, proporcingumas, rimo vaizdingumas; skambumas, taisyklingumas, tikslumas, tipingumas stb.; a cselekvések, folyamatok és állapotok megnevezéseit, pl.: aprašymas, dėstymas, minčių reiškimas, protavimas „okfejtés”, vaizdavimas stb. terminusait. A jegyzőkönyvekben nemcsak irodalomtudományi, hanem általános tudományos terminusokat is rögzítettek, pl.: apibrėžtis és apibrėžimas (!), kriterijas, metodas, mokslo //1 mokslinis veikalas, procesas, sistema, sprendimas, tezė stb.; retorikai terminusokat, pl.: gestas, mostas, oratorių veikalai (bylos), tikybinė įsaka „vallási szónoklat” stb.; 1 Itt és a továbbiakban a ferde vonalak a tanulmány szerzőjétől származnak. 174 Asta Mitkevičienė | A Terminológiai Bizottság (1921–1926) szerepe | lietuvių literatūros mokslo terminijos istorijoje 1. ábra A Terminológiai Bizottság 16. számú jegyzőkönyve 175Terminológia | 2013 | 20 különálló művészeti terület terminusai, pl.: építészet, agyagozás stb. Megjegyzendő, hogy K. Bizauskas és a két világháború közötti irodalomelméleti munkák későbbi szerzői az irodalom tág fogalmát vallották (az irodalomtudomány tárgya nem csupán a szépirodalmi, hanem a szakmai szövegek és a nyilvános beszédek is), így ennek megfelelően magának az irodalomtudományi terminológiának a határai is tágabbak. Az itt felsorolt terminusok többsége ma is könnyen felismerhető, nagy részük jelenleg is használatos. Összesen a Terminológiai Bizottság jegyzőkönyveiben (a jegyzőkönyv példáját lásd az 1. ábrán) mintegy 450 terminus található – nemcsak főnevek és főnévi szókapcsolatok, hanem melléknevek, valamint néhány ige is, amelyekkel összetett irodalomtudományi terminusok alkothatók, pl.: dramatikus, -a, drámai, -a; soros; izgalmas, megindító „emocionális“; poétikus, költői, poétikus; szemléletes, képszerű; szisztematikus, rendszeres, rendszerezett; megszemélyesít, személyessé válik, megszemélyesít és személyessé válik stb. Lehetséges, hogy annak idején ezeket szintén terminusoknak tekintették. Egy-egy különálló szó ma már nem is minősülne terminológiának, pl.: kevert, -a; belső, belső eredetű; őszinte és hasonlók Néhány terminus mellett a jegyzőkönyvekben orosz nyelvű megfelelőket is közöltek, továbbá itt-ott utalnak a terminusok használatára vagy jelentésére, például: „Az irodalomnak ugyanazt a fogalmat kell jelentenie, amit e szó idegen nyelvekben is jelent.” „Szóban elmondott és írott mű, szóbeli és írásbeli mű, aszerint, hogy melyik nemet követelik meg a nyelv szabályai.” „Arányosság, vagyis egyenletesség. A mű arányos, egyenletes, amelynek minden része mértéktartóan, egyformán, sem túlzottan, sem elégtelenül van kidolgozva” (TKP Nr. 14, a jegyzőkönyvben aláhúzva). Időzzünk el a terminusok néhány jelentésbeli csoportjánál, mindenekelőtt a verselési terminusoknál. A litván verselési terminológia (meglehetősen pagrindai padėti dar XIX a. gale. V. Kudirka 1898 m. Varpe išspausdino Tiesas eilėms rašyti. Tai pirmoji lietuviška poetika. Terminologijos komirendszerezett) bizottsága meglehetősen kevés verselési terminust tárgyalt. A bizottság rögzítette a rimasz (V. Kudirka az atsiliepimas szót használta: Vrp 1898 1 14), a cezúra (V. Kudirkánál perkirtimas: Vrp 1898 1 14, caesura: Vrp 1898 2 28) nemzetközi terminusokat, továbbá a V. Kudirka és más XIX. századi szerzők által használt, belarusz eredetű posmo mellett a jegyzőkönyvekben még a sruoga is fel van jegyezve. Az utóbbi az LKŽe adatai szerint J. Jablonskis által javasolt, azonban el nem terjedt terminus (K. Bizauskas Irodalomelméletében (1922) – posmas 91 és strofa 91). V. Kudirka a metriškos // toniškos // siliabiškos eilės 176 Asta Mitkevičienė | A Terminológiai Bizottság (1921–1926) szerepe | lietuvių literatūros mokslo terminijos istorijoje terminus használta Vrp 1898 1 14, és csaknem ugyanezekből, vegyes eredetű fajtajelölő elemekből alkották meg a Terminológiai Bizottság terminusait is: metriškas // toniškas // silabiškas eiliavimas. A fent említett K. Bizauskas-féle tankönyvben szerepel a metriška eilėdara BizL 82, a silabiška eilėdara BizL 81, valamint a toniška eilėdara BizL 82 és a garsinė eilėdara BizL 82 szinonimája. A Terminológiai Bizottság három egy szóból álló terminust rögzített ugyanannak az „eilėdara” fogalomnak a megnevezésére – eilėdėtis, eilėdara és versifikacija, noha a korábbi példákból látható, hogy az összetett terminusokban az eiliavimas elem szerepel. K. Bizauskas többnyire az eilėdara BizL 78 terminust használta, bár a versifikacija BizL 78 is előfordul (a korábbi kiadásban – eiliavimas BizR 54 és versifikacija BizR 52). Az eilėdėtis nem honosodott meg. A Terminológiai Bizottság jegyzőkönyveiben a következő szinonimák szerepelnek: logikos // loginis kirtis, baltosios // berimės eilės (vö. V. Kudirka baltos / baltosios eilės Vrp 1898 3 40), K. Bizauskas tankönyvében pedig csak a logikos kirtis BizL 79 és a baltosios eilės BizL 91. Tehát K. Bizauskas nem mindent vett át a Terminológiai Bizottság határozataiból, bár meg kell jegyezni, hogy éppen azon az ülésen vett részt, amelyen az eilėdara terminusait tárgyalták. Hasznos összevetni a stíluseszközök elnevezéseit az 1900-ban a Žinytėben közzétett, Kazimieras Macius népdalokról szóló cikkének megfelelő terminusaival. Ebben a cikkben a stíluseszközök elnevezéseinek többségét litván nyelven valószínűleg első alkalommal használták. Meg kell mondani, hogy ebben és a Terminológiai Bizottság jegyzőkönyveiben a terminusok egy része megegyezik, például: ironija, metonimija, tropas, mások pedig fonetikai vagy morfológiai változatok, például K. Macius az antiteza Žnč 1900 1 80, figura Žnč 1900 1 72, giperbola Žnč 1900 1 78, sinekdoka Žnč 1900 1 82 alakokat használta, a Terminológiai Bizottság jegyzőkönyveiben pedig antitezė, figūra, hiperbola, sinekdocha stb. található. K. Macius az ellipszist išleidimasnak nevezte Žnč 1900 1 82, a Terminológiai Bizottság az elipsė és išleidimas szinonimákat javasolta, K. Macius az užtylėjimas Žnč 1900 1 82 terminust „elhallgatás” jelentésben használta, a bizottság pedig a meg nem honosodott nutrūkimas terminust. K. Macius cikkében megtaláljuk az atkartojimas Žnč 1900 1 79 terminust, a bizottság jegyzőkönyveiben pedig a pakartojimas, atkartojimas alakokat rögzítették. K. Macius a šaukimas Žnč 1900 1 72, laipsniavimas Žnč 1900 1 82, apostrofa / apostropa, vagyis atsigręžimas Žnč 1900 1 43 terminusokat is használta. A Terminológiai Bizottság a retorikai felkiáltás megnevezésére a šūkis, sušukimas, a fokozáséra pedig a kilimas? (gradacija) (vö. lat. gradatio – fokozatos emelkedés), az aposztroféra pedig a kreipimasis, apostrofa terminusokat jegyezte fel. K. Bizauskas ezúttal sem követte vakon a Terminológiai Bizottságot: a hiperbola változatot használta, és mellé odaírta a litván perdėjimas terminust BizL 68, a nutylėjimas terminust választotta BizL 76, továbbá 177Terminologija | 2013 | 20 szinonimákat: laipsniavimas (gradacija) BizL 74 (vö. ne nutrūkimas, pakartojimas BizL 71, sušukimas BizL 77, taip pat vartojo sutvirtinimas arba laipsniavimas (gradacija) BizR 49), kreipimasis, arba apostrofa BizL 70. A tárgyalt terminusokból látható, hogy a Terminológiai Bizottság nem kerülte a terminusösszetételek bőségét. Például: dailės // nų sinonimijos. Greta terminologijoje pateisinamos lietuviškų ir tarptautinių terminų sinonimijos, dėmesį patraukia nemotyvuota sinoniminių dailinis romanas „szépirodalmi regény?”; dailus // dailusis // dailingas pasakojimas; didaktinis // didaktiškas romanas (létezik a pamokomasis romanas is); didysis // pirmasis // vyresnysis veikėjas – герой; kapcsoló // összetett periódus; mítoszok // mitikus eposz; állatokról szóló mese és állatmese; prózai // prózai // prózaszerű mű; romantikus // romantikus költemény; családi // családregény és egyéb. A jegyzőkönyvekben litván eredetű, egy szóból álló szinonim terminusokat is rögzítettek, például: apsakymas és apsakas; dienoraštis és dienraštis (jelenleg megkülönböztetve); belégzés és ihletés; tanítás és lecke; gyónás, vallomás és elbeszélés; [a periódus] hanyatlása és esése stb. Azt jelenti ez, hogy az irodalomtudományi terminusok használói választhatnak? Vagy talán maga a bizottság sem jutott teljes egyetértésre néhány megvitatott terminust illetően? Valószínűleg ezek a terminusok, ahogy K. Bizauskas az említett előszóban írta, a megvitatás szakaszából származnak. Célszerű megnézni, hogy a felsorolt szinonimák közül melyek kerültek be K. Bizauskas tankönyvébe. Egyes esetekben az első irodalomelméleti tankönyv szerzője egyetlen szinonimát választott (többnyire terminológiailag pontosabbat és/vagy mai szemmel helyesebbet), például: szépirodalmi regény BizL 163, szépirodalmi elbeszélés BizL 101, tanító regény BizL 163, állatmese BizL 141, mitikus eposz BizL 139, romantikus költemény BizL 145, [a periódus] hanyatlása BizL 34 stb. Más esetekben az ő szövegében is találhatók szinonimák, de ezek nem feltétlenül egyeznek meg a Terminológiai Bizottság által javasolt valamennyi változattal, például: prózai mű BizL 32, prózai jellegű mű BizL 95 és még prózai mű BizL 48, családregény BizL 197, családi regény BizL 163 és még családregény BizL 163 stb.; vagy a megfelelő fogalmakat más terminusokkal nevezi meg, például: hős BizL 181, főszereplő BizL 196, legfontosabb szereplő BizL 147; mellérendelő periódus BizL 35 stb. K. Bizauskas által választott apsakymas BizL 164, dienoraštis BizL 102, įkvėpimas BizL 134, išpažintis BizL 106, pamokymas BizL 157 terminusokat ma is használják. 178 Asta Mitkevičienė | A Terminológiai Bizottság (1921–1926) szerepe | lietuvių literatūros mokslo terminijos istorijoje KÖVETKEZTETÉSEK 1. 1921-ben a Terminológiai Bizottság hét ülésen mintegy 450, K. Bizauskas által benyújtott irodalomtudományi és ahhoz közeli területekhez tartozó, valamint általános tudományos terminust tárgyalt (többnyire főneveket és főnévi szókapcsolatokat, továbbá mellékneveket és néhány igét). Valamennyi tárgyaláson részt vett J. Jablonskis. 2. A Terminológiai Bizottság terminusait összevetve a V. Kudirka (1898) és K. Macius (1900) által használt terminusokkal, mind a terminusok változása (rimas a atsiliepimas, šūkis és sušukimas a šaukimas helyett), mind a használati hagyomány (posmas, išleidimas „elipsė”) megfigyelhető. A Terminológiai Bizottság jegyzőkönyveiben később meg nem honosodott terminusok is szerepelnek, például az eilėdėtis „eilėdara“. 3. A jegyzőkönyvekben nagy számban szerepelnek szinonim terminusok. K. Bizauskas egyes esetekben valamelyik szinonimát választotta, más esetekben viszont tankönyvében szintén találhatók szinonimák (ugyanazok vagy másfélék), illetve a fogalmat másként nevezték meg. 4. Bár a Terminológiai Bizottság által megvitatott irodalomtudományi terminusok jegyzékét külön nem tették közzé a sajtóban, mégis kijelenthető, hogy az irodalomtudományi terminusok megvitatása a Terminológiai Bizottságban nem volt hiábavaló. E terminusok jelentős része azonnal bekerült a használatba K. Bizauskas 1922-ben megjelent irodalomelméleti tankönyve révén, amelyből tanultak, és amelyet minden bizonnyal a későbbi irodalmi művek szerzői is használtak. Így a Terminológiai Bizottság szerepe az irodalomtudományi terminológia történetében közvetett. IRODALOM ÉS FORRÁSOK Auksoriūtė A. 2011: A Terminológiai Bizottság (1921–1926) tevékenységének áttekintése. – Terminologija 18, 80–91. Bizauskas K. 1923: Irodalomelmélet. Tankönyv felsőbb iskolák számára, 4. kiadás, Kaunas. BizL – Bizauskas K. Irodalomelmélet. Tankönyv felsőbb iskolák számára, 3. kiadás, Kaunas, 1922. BizR – Bizauskas K. Az írásbeliség és az irodalom elmélete. Első rész, Kaunas, 1918. Keinys St. 1967: A litván terminológia megalkotásának áttekintése (1940-ig). – A litván terminológia fejlődése, Vilnius: A Litván Nyelv Intézetének kiadója, 2012, 29–56. LKŽe – A litván nyelv szótára (I–XX, 1941–2002), elektronikus változat, Vilnius: Litván Nyelv Intézete, 2005. – www.lkz.lt. TKP – A Terminológiai Bizottság jegyzőkönyvei (13–21. sz.), 1921. A Litván Nyelv Intézetében őrzik. TŽŽe 2002: Interleksis. Nemzetközi szavak számítógépes szótára. Felelős szerkesztő A. Kinderys, Vilnius (kiadás). Žnč – Samogita [K. Macius]. Vrp – V. K. [V. Kudirka]. Tiesos eilėms rašyti. – Varpas, 1898, Nr. 1, 14–15; Nr. 2, 28–30; Nr. 3, 40–42. A litván dalok értelme és szépsége. – Žinyčia, 1900, 1. sz., 33–84. A TERMINOLÓGIAI BIZOTTSÁG (1921–1926) SZEREPE A LITVÁN IRODALMI TERMINOLÓGIA TÖRTÉNETÉBEN 179Terminologija | 2013 | 20. sz. Herunter? 179Terminologija | 2013 | 20. sz. Herunter? 1921-ben Litvániában az Oktatási Minisztérium alá rendelve létrehozták a Terminologijos komisija (Terminológiai Bizottság) intézményét. Az irodalmi szakkifejezések albizottságát 1921 októberében alakították meg. A Terminológiai Bizottság legközelebbi ülésén 179Terminologija | 2013 | 20. sz. az albizottság bemutatta az irodalmi szakkifejezések (valamint a kapcsolódó területek és az alaptudományok terminusainak) Kazys Bizauskas által összeállított jegyzékét, aki az első litván irodalomelméleti tankönyv szerzője volt. Ezeket a terminusokat hét egymást követő ülésen vitatták meg, amelyeken részt vett a két legkiválóbb litván nyelvész, Jonas Jablonskis és Kazimieras Būga. A Terminológiai Bizottság mintegy 450 terminust vitatott meg: az alapvető irodalmi terminusokat (turinys „tartalom”), a stilisztikai eszközök megnevezéseit (elipsė „ellipszis”), a verselési terminusokat (pėda „láb”), a műfajok megnevezéseit (istorinis romanas „történelmi regény”), az irodalommal kapcsolatos jellemzők megnevezéseit (rimo vaizdingumas „a rím képszerűsége”), az irodalommal és az irodalmi alkotással kapcsolatos cselekvések megnevezéseit (aprašymas „leírás”) stb. A kiválasztott 19. századi irodalmi terminológiai forrásokkal összevetve bizonyos terminusokat megváltoztattak, más terminusok esetében pedig fenntartották a hagyományos használatot. A tárgyalt terminusok közül néhány nem honosodott meg, például a sruoga „strófa” (ma posmas, strofa). A Terminológiai Bizottság jegyzőkönyveiben meglehetősen sok terminusszinonima található. Valószínűnek tűnik, hogy a terminusokat a vita szakaszában jegyezték fel. Bár a megvitatott terminusok listáját nem tették közzé a sajtóban, a Terminológiai Bizottság irodalmi terminusok terén végzett munkája hasznosnak bizonyult. A terminusok többsége Kazys Bizauskas Literatūros teorija (Irodalomelmélet) (1922) című tankönyve révén került használatba, noha nem követte a Terminológiai Bizottság valamennyi ajánlását. Beérkezett: 2013-10-22 Asta Mitkevičienė Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius E-mail: [email protected]