Project of Historical Textiles and Terms of Costume – Textilnet.dk

Történeti textíliák és viseleti terminusok projektje – Textilnet.dk SUSANNE LERVAD Danish National Centre for Textile Research, Termplus Dániában az utóbbi években egy történeti textíliákkal és viseleti terminusokkal foglalkozó nagyszabású digitalizálási projekten dolgoztunk. A projekt neve textilnet.dk, és elsősorban a Den Gamle By szabadtéri múzeumban (Open Air Museum) Århusban, valamint a Textilkutatási Központban valósul meg, az ország minden részéről érkező kutatók munkacsoportjával szoros együttműködésben. Többségük a Costume Network nevű tudományos hálózat (www.dragt.dk) tagja; néhányan pedig a Koppenhágai Egyetem Dán Nemzeti Kutatási Alapítványa Textilkutatási Központjában (CTR) dolgoznak. Ez a kutatóközpont Dánia számos egyedülálló textilgyűjteményének interdiszciplináris elemzésével foglalkozik – különösen a bronzkortól napjainkig fennmaradt szövésekkel, amelyeket a mediterrán térségből származó textilleletekkel vetnek össze –, kiemelt figyelmet fordítva az epigráfiai és ikonográfiai anyagokra. A mediterrán térségben ritkán találunk fennmaradt textiltárgyakat – néhány egyiptomi terület kivételével. A textilnet.dk projektben az 1600-tól kezdődő időszak dán kulturális és designmúzeumi gyűjteményeivel dolgozunk, különös tekintettel két textilkurátor, Erna Lorenzen és Ellen Andersen munkásságára. Megterveztük a besorolás és a nyilvántartás módszereit. Ez az első osztályozási modell és a szakterület rendszerezése biztosította a múzeumok különböző gyűjteményeinek digitális feldolgozásához szükséges fogalmi keretet. A textilterminológiai munka Dániában rendkívül intenzív; a CTR terminológiai műhelytalálkozóknak és konferenciáknak ad otthont, például a franciaországi TOTh Terminológiai és Ontológiai Hálózattal együttműködésben, a textilterminusok verbális és nem verbális megjelenítéséről (a konferenciakötet megjelenése a közeljövőben várható), valamint két, a bronzkortól az első évezredig terjedő diakrón terminológiai munkáról szóló konferenciát. 248 Susanne Lervad Project of Historical Textiles and Terms of Costume – Textilnet.dk Az első konferenciakötet, Textile terminologies in the Ancient Near East and Mediterranean from the Third to the First Millennia BC (Cécile Michel és Marie-Louise Nosch szerkesztésében, Oxbow Books, Oxford, 2010, ISBN 978-1-84217-975-8), központunk legkelendőbb kiadványa; keménykötésű kiadása elfogyott, és már csak puhafedeles változatban kapható. Egy összetett témáról szóló, nehéz könyv esetében ez elsöprő siker. Marie-Louise Nosch, a Textilkutatási Központ igazgatója és én a TOTh-hálózat 2011-es konferenciakötet-sorozata számára közösen írtunk a következő témáról: Verbal and non-verbal configurations of textiles – a diachronic study. A terminológiával kapcsolatos további tevékenységek közé tartoznak az EU Marie Curie-ösztöndíjak pályázói számára szervezett mesterkurzusok; pályázataink sikeraránya kiváló. Jelenleg a központnak kilenc kiemelkedő nemzetközi Marie Curie-ösztöndíjasa van, és közülük sokan terminológiával foglalkoznak. Ezek közé a kutatók közé tartozik például Matteo Vigo, Miguel Angel Andrés-Toledo és Salvatore Gaspa; mindannyian publikáltak a témáról a CTR számos kiadványában – különösen a 2010-es év bestsellere, a Textile Terminologies című kötetben. Matteo Vigo a bestsellerben a len terminológiájáról írt, Linen in Hittite Inventory Texts címmel; Miguel Angel Andrés-Toledo a Some considerations about Vedic, Avestan and Indo-Iranian Textile Terminology című tanulmányt írta, végül pedig Salvatore Gaspa nemrég a következő témáról írt: The language of textiles: textiles in (non) verbal communication in Ancient Mesopotamia. A következő években a CTR a terminológia további aspektusaival foglalkozik majd. A konferenciáról további információkat olvashat a ctr.hum.ku.dk oldalon, a „Conferences” menüpont alatt. A Textile Terminologiesin the Ancient Near East and Mediterranean from the 1st to the 1st millennia B.C. folytatását 2015-ben tervezik megjelentetni. De térjünk vissza a textilnet.dk-hez. Elsőként a Kulturális Ügynökség alá tartozó Costume Network munkacsoportja időt szánt a munka felépítésének megtervezésére, valamint a dániai design- és kultúrmúzeumokban alkalmazott különféle nyilvántartási módok összegyűjtésére (például a Den Gamle By szabadtéri múzeumban (Open Air Museum), a Design Museum Denmarkban és a Dán Nemzeti Múzeumban). A projekt eredményeként létrejött egy osztályozási rendszer, amely alapul szolgált a „Termplus Manager” eszközben további terminológiai adatbázisok kialakításához. Terminologija | 2014 | 21 249 Kategóriák: – anyagok, – textíliák, – gyártási technikák, – viseletek és azok különböző részei, – a díszítések fogalmai és a díszítési technikák, – a festékek és festési technikák fogalmai, valamint – stílus. Ezt a munkát a 2009-es Nordterm-konferencia-kiadvány dokumentálja, amely a FORVIR weboldalán jelent meg – blogs.cbs.dk/forvir – ez a közszféra modellezésével foglalkozó tudásfórum. A textilnet.dk munkacsoportja 2004 óta dolgozik a cél megvalósításán, amely most bőkezű finanszírozásnak és a Dán Kulturális Ügynökség 1,1 millió DKK összegű támogatásának köszönhetően valósult meg. A Den Gamle By (Szabadtéri Múzeum) két munkatársa ismert textilkutatók gyűjteményi mutatóinak szavait és meghatározásait vizsgálja felül. Az egészet a munkacsoport által létrehozott formátumban rendezték el. Megadjuk az egyes szakkifejezések nyelvét, rövid meghatározást fogalmazunk meg, és alapos magyarázatot, valamint tartalmas idézeteket közlünk. Ezenkívül az időszakot is megadjuk, mivel a kifejezések jelentése idővel változik. Minden fogalomhoz és a keresendő szakkifejezéshez tartozik egy forrásokról szóló rész. Az adatbázis a MediaWiki rendszert használja, amely széles körben elterjedt, ezért a jövőbeli felhasználók is ismerik majd – és ebben az összefüggésben talán a legfontosabb –, folyamatosan frissíthető. HOLBERG, NAPLÓK, RÉGI LEVELEK ÉS MÁS SZÖVEGEK: De miért kellene digitalizálnunk a textilterminológiát? Teljesen lényegtelen, hogy Holberg mit hitt az 1700-as évekből származó szövegeiben, például egy „harnieskensskjørter”-ről szóló episztolában? Tove Mathiassen, a Den Gamle By (Szabadtéri Múzeum) munkatársa a projekt kapcsán így fogalmaz: „Ez azt jelenti, hogy a 18. század közepén a nők valamiféle páncélban jártak? Az ember képzeletében pajzzsal és karddal felszerelt amazonok jelennek meg. De nem, Holberg ironikus megjegyzése a legújabb divatról nem erről szól. Hanem az alsóneműről. Arról a fajta alsóneműről, amely átalakítja a testet, így a nő lába nem látszik. Az 1700-as évek közepén a merev, ovális karikákkal erősített, széles alsószoknya volt divatos, például a hajlékony bálnaszilából készült változat. A szoknyák egyfajta sátrat alkottak az alsótesten, a ruhák fenséges selyemszöveteit pedig az alsószoknya emelte meg és formálta. 250 Susanne Lervad Project of Historical Textiles and Terms of Costume – Textilnet.dk A textilnet.dk-vel végzett munka abból a meggyőződésből fakad, hogy a szavak örökséget jelentenek, amelyet meg kell őriznünk az utókor számára, hogy a jövő nemzedékei is szórakozhassanak Holberg humorán, vagy megérthessék a saját családjukról szóló régi szövegeket és mindazt, ami a történelmi viseletekkel és textilterminológiával kapcsolatos.” Majd hozzáteszi: „...kurátori munkám mindennapjainak része, hogy kérdésekre válaszoljak. Genealógusoktól, íróktól, más múzeumi szakemberektől, irodalomtörténészektől és minden érdeklődőtől gyakran kapok kérdéseket különféle textil- és viseleti szakkifejezések jelentéséről. Napjainkban a digitalizálás igen hatékony módja annak, hogy sok emberrel osszuk meg a tudást, ne csak azokkal, akik közvetlenül kérdeznek. A digitalizálás lehetővé teheti a tudás bevonását.” VÁLTOZATOK A textilnet.dk címszavai mellett a különféle változatok is fel vannak sorolva. Ugyanannak a kifejezésnek vagy ugyanannak a szövetnek többféle írásmódja is lehet. A terminológiai adatbázis egyik példája a „tabby or plain weave” (dánul: lærred). Ehhez a hivatkozáshoz két szócikk tartozik, mivel két különböző fogalomról van szó: az egyik a kötésmódra, a másik a termékre vonatkozik. A fogalom nem verbális megjelenítésére, valamint annak bemutatására, hogyan készül a minta, diagram vagy más kép is tartozik hozzá, hogy elkerüljük a nyelvi határokon átívelő félreértéseket. Munkánk legnagyobb kihívását az anyagok összes változatának felvétele jelentette. Számos fogalomhoz 8–10 változat tartozik, és ezt a sokféleséget nehéz volt kezelni, de a textíliák kiterjedt kereskedelmének és cseréjének ez az eredménye (pl. Bielerfelderlærred, Arraslærred, Krefelderlærred stb.). A változatosságra példa az abaka rost is, amelynek a textilnet.dk-ben a következő változatai szerepelnek: Abaka, abaca, abacca, abaca mendohamp, siamhamps and banantrævler. A változatosság további példái a történeti fejlődést is tükrözik: a „giraftrusser” elnevezést később a „gamacher” (pl. „gaiter”) és a „leggings” váltotta fel. Ez három különböző kifejezés, amelyek nagyjából ugyanazt a fogalmat jelölik, de különböző korszakokban. Nehéz volt azonosítani a forrásanyagokat és a hivatkozási műveket, de most minden szócikk végén feltüntettük a forrásokat és a részletes hivatkozást. Terminologija | 2014 | 21 251 Jelenleg a termwiki-nek csak egy demó/prototípus változata áll rendelkezésünkre, de reméljük, hamarosan támogatást kapunk egy állandó, teljes körű termwiki létrehozásához. A KÉPEK ÉS A SZAVAK ÖSSZEKAPCSOLÓDNAK A képek és a kommunikáció egyéb nem verbális eszközei segítenek jobban megérteni a dolgokat, a textilnet.dk pedig kettős digitalizálással foglalkozik; például beszkenneli azokat a textilmintákról készült diákat, amelyeket Ingeborg Cock Clausen művészeti mester (MA) az 1980-as években dán levéltárakban és múzeumokban rögzített. Néhány képet ebben a könyvben tettek közzé: Textile Samples from Danish Archives and Museums, 1750–1975, amelyet 1987-ben a „Borgen” adott ki, de sok képet korábban még nem publikáltak. A textilnet.dk-n sokféle textilterminust gyűjtenek össze. Mára már számos országból, például Angliából, Franciaországból, Indiából és Norvégiából is kapcsolatba léptünk kutatókkal. A textilnet.dk munkacsoportja együttműködik a Dán Nyelvi Tanáccsal és a Koppenhágai Egyetem Nyelvtechnológiai Központjával, valamint annak DanNet projektjével is; ez a dán lexikai-szemantikai szóhálózat fejlesztésével és egy finom vizuális megjelenítési platform kialakításával foglalkozó kutatási és fejlesztési projekt (cst.hum.ku.dk). TOVÁBBI INFORMÁCIÓ: A digitalizálási folyamat két ismert és igen jelentős dán textilkutató anyagán alapul: • Erna Lorenzen, akinek kézzel írott iratait beszkenneljük a textilnet.dk-n, 1959 és 1979 között a Den Gamle By (Szabadtéri Múzeum) kurátora volt, és DPhil-fokozatát az People’s Clothing in and around Aarhus in 1975 című értekezésével szerezte meg. A könyv megvásárolható a Den Gamle By (Szabadtéri Múzeum) boltjában. Olvasson Erna Lorenzenről: kvinf. DK./side/1597/BIO/336/origin/70. • Ellen Andersen, a Dán Nemzeti Múzeum kurátora, több kötetet is megjelentetett a Danish Costumes. The Fashion in Denmark című sorozatban. Olvasson Ellen Andersenről: www/KVINFO/page/597/bio/336/origin/170. A JELMEZHÁLÓZAT WEBOLDALÁNAK HIVATKOZÁSA: www.dragtpuljen.dk http://ctr.hum.ku.dk 252 Susanne Lervad Project of Historical Textiles and Terms of Costume – Textilnet.dk TOVÁBBI INFORMÁCIÓ A TEXTILNET.DK-RÓL: http://www.dragt.dk/orddatabase http://ctr.hum.ku.dk/otherprojects/danishcostumegroup/ http://www.kristeligt-dagblad.dk/artikel/422666%3aDanmark–Hvad-betyder-aal-i-stroemperne http://www.dragt.dk/assets/PDF-filer/SyddanskUniversitet20nov2008PUB.pdf Nordterm Proceedings 2009, Copenhagen: Establishing a term base of costume and textile concepts by Susanne Lervad (www.forvir.dk) Dury P., Lervad S., Nosch M.L. A textíliák verbális és nem verbális konfigurációi – diakronikus vizsgálat in TOTh proceedings 2011, Annecy. Beérkezett: 2014-07-05 Susanne Lervad Dán Nemzeti Textilkutatási Központ, Termplus Fruebjergvej 3, 2100 Koppenhága, Dánia E-mail: [email protected] Terminologija | 2014 | 21 253