Project of Historical Textiles and Terms of Costume – Textilnet.dk

248 Susanne Lervad | Történeti textíliák projektje | and Terms of Costume – Textilnet.dk Történeti textíliák és öltözetfogalmak projektje – Textilnet.dk SUSANNE LERVAD Dán Nemzeti Textilkutatási Központ, Termplus Dániában az elmúlt években egy történeti textíliákat és öltözetfogalmakat digitalizáló nagyszabású projekten dolgozunk. A projekt neve textilnet.dk, és elsősorban a Den Gamle Byban (Szabadtéri Múzeum) zajlik Århusban, valamint a Textilkutatási Központban, szoros együttműködésben az ország egész területéről érkező kutatókból álló munkacsoporttal. Többségük a Koppenhágai Egyetemhez tartozó akadémiai hálózat, a Dán Nemzeti Kutatási Alapítvány Textilkutatási Network (www.dragt.dk) and some of the members are working at the Központja (CTR) kutatója. Ez a kutatóközpont a számos egyedülálló dán textilgyűjtemény interdiszciplináris elemzésével foglalkozik – különösen a bronzkortól napjainkig terjedő szövésekkel, amelyeket a mediterrán térség textilleleteivel vet össze –; elsősorban epigráfiai és ikonográfiai anyagokkal. A mediterrán térségben ritkán találunk fennmaradt textiltárgyakat – néhány egyiptomi terület kivételével. A textilnet.dk projektben az 1600-tól kezdődő időszak dán kulturális és formatervezési múzeumainak gyűjteményeivel dolgozunk, különösen két textilkurátor – Erna Lorenzen és Ellen Andersen – munkájával. A munkát a nyilvántartásba vétel osztályozásaival és módszereivel terveztük meg. Ez az első osztályozási modell és a terület megszervezése biztosította a különböző múzeumok gyűjteményeinek digitalizálásához szükséges fogalmi keretet. A textilterminológiai munka Dániában nagyon intenzív, és a CTR terminológiai műhelyeket és konferenciákat szervez, például a franciaországi TOTh Terminológiai és Ontológiai Hálózattal együttműködésben a textilterminusok verbális és nem verbális reprezentációjáról (a tanulmánykötet megjelenése a közeljövőben várható), valamint két konferenciát a bronzkortól az i. sz. első évezredéig terjedő diakrón terminológiai munkáról. 249 Terminologija | 2014 | 21 Az első tanulmánykötet, a Textile terminologies in the Ancient Near East and Mediterranean from the Third to the First Millennia BC (Cécile Michel és Marie-Louise Nosch (szerk.), Oxbow Books, Oxford, 2010, ISBN 978-1-84217-975-8), központunk bestsellerje, kemény kötésű könyvként elfogyott – és jelenleg már csak puha kötésben kapható. Ez elsöprő siker egy összetett témáról szóló, nehéz könyv esetében. Marie-Louise Nosch, a Textilkutatási Központ igazgatója és én közösen írtuk e hálózati sorozat, a TOTh proceedings 2011 számára a Verbal and non-verbal configurations of textiles – a diachronic study című írást. A terminológiával kapcsolatos további tevékenységek közé tartoznak az EU Marie Curie-ösztöndíjak pályázói számára szervezett mesterkurzusok, és pályázataink sikerességi aránya kiváló. Jelenleg a központnak kilenc kiemelkedő nemzetközi Marie Curie-ösztöndíjasa van, és közülük sokan terminológiával foglalkoznak. Ezek a tudósok például Matteo Vigo, Miguel Angel AndrésToledo és Salvatore Gaspa, és mindannyian publikáltak tanulmányokat a témáról a CTR számos kiadványában – különösen a 2010-ben megjelent bestsellerben, a Textile Terminologies című kötetben. Matteo Vigo a bestsellerben a len terminológiájáról írt Linen in Hittite Inventory Texts címmel, Miguel Angel Andrés-Toldeo pedig a Some considerations about Vedic, Avestan and IndoIranian Textile Terminology című tanulmányt írta, végül pedig Salvatore Gaspa nemrégiben a The language of textiles: textiles in (non) verbal communication in Ancient Mesopotamia című munkájában írt a témáról. A következő években a CTR a terminológia további aspektusaival fog foglalkozni. A konferenciáról bővebben a ctr.hum.ku.dk oldalon olvashat a „Conferences” menüpont alatt. A Textile Terminologiesin the Ancient Near East and Mediterranean from the 1st to the 1st millennia B.C. folytatása pedig a tervek szerint 2015-ben jelenik meg. De térjünk vissza a textilnet.dk-hez. Elsősorban a Kulturális Ügynökséghez tartozó Costume Network munkacsoportja időt szánt a munka struktúrájának megtervezésére, valamint a dániai designés kultúrtörténeti múzeumokban alkalmazott különféle nyilvántartási módok összegyűjtésére (pl. a Den Gamle By (szabadtéri múzeum), a Design Museum Denmark és a Dán Nemzeti Múzeum). A projekt eredményeként létrejött egy osztályozás, amely alapul szolgált a „Termplus Manager” eszközben további terminológiai adatbázisokkal végzett munkához „Termplus Manager”. 250 Susanne Lervad | Történelmi textíliák projektje | and Terms of Costume – Textilnet.dk Kategóriák: - anyagok, - textíliák, - gyártási technikák, - viseletek és azok különböző részei, - a díszítések fogalmai és a díszítési technikák, - a festékanyagok fogalmai és a festési technikák, valamint - stílus. Ezt a munkát a 2009-es Nordterm-konferencia kiadványai dokumentálják, amelyeket a FORVIR – blogs.cbs.dk/forvir – weboldalon tettek közzé; ez egy tudásfórum a közszférában történő modellezés számára. A textilnet.dk munkacsoportja 2004 óta dolgozik a most megvalósult cél elérésén, amelyet a bőséges finanszírozás és a Dán Kulturális Ügynökség 1,1 millió DKK összegű támogatása tett lehetővé. A Den Gamle By (szabadtéri múzeum) két munkatársa ismert textilkutatók gyűjteményi indexeiből származó szavakat és meghatározásokat tekint át. Mindez a munkacsoport által létrehozott formátumban van összeállítva. Feltüntetjük minden egyes kifejezés nyelvét, rövid meghatározást fogalmazunk meg, valamint alapos magyarázatot és tartalmas idézeteket adunk. Ezenkívül az időszakot is megemlítjük, mivel a kifejezések jelentése idővel változik. Minden fogalomhoz és a kikeresendő kifejezéshez tartozik egy forrásokkal foglalkozó rész. Az adatbázis a MediaWikit használja, amely széles körben elterjedt, ezért a jövőbeli felhasználók is ismerni fogják – és ebben az összefüggésben szinte a legfontosabb – frissítve lesz. HOLBERG, NAPLÓK, RÉGI LEVELEK ÉS MÁS SZÖVEGEK: De miért is kellene digitalizálnunk a textilterminusokat? Nem teljesen lényegtelen, hogy mit hitt Holberg az 1700-as években írt szövegeiben, például a „harnieskensskiørter”-hez írt episztolájában? A projektből származó szavakkal, Tove Mathiassen, a Den Gamle By (Szabadtéri Múzeum) munkatársa: „Ez azt jelenti, hogy a nők az 1700-as évek közepén valamiféle páncélba öltöztek?” Képzeletében pajzzsal és karddal felszerelt amazonokat lát. De nem, Holberg ironikus megjegyzése a legújabb divatról nem erről szól. Fehérneműről szól. Arról a fajta fehérneműről, amely átalakítja a testet, így nem lehet látni a nő lábait. Az 1700-as évek közepén divatosak voltak az ovális gyűrűkkel merevített, széles alsószoknyák, amelyeket például rugalmas anyaggal, halcsonttal merevítettek. A szoknyák egyfajta sátrat formáltak az alsótesten, a ruhákban lévő fenséges selyemszöveteket pedig az alsószoknya megemelte és formálta. 251 Terminologija | 2014 | 21 A textilnet.dk-vel együttműködve abból a meggyőződésből indultunk ki, hogy a szavak olyan örökséget képeznek, amelyet meg kell őrizni az utókor számára, hogy a jövő nemzedékei is szórakozhassanak Holberg humorérzékén, vagy megérthessék az ő saját családjukról szóló régi szövegeket, valamint mindent, ami a történelmi viselettel és textilterminológiával kapcsolatos.” És mindehhez még hozzáteszi: „…kurátori mindennapi munkám része, hogy kérdésekre válaszoljak. Gyakran kapok kérdéseket különféle textilés viselettörténeti kifejezések jelentéséről genealógusoktól, íróktól és más múzeumi szakemberektől, irodalomtörténészektől, valamint mindenkitől, akit ez érdekel. A digitalizáció jelenleg nagyon hatékony módja annak, hogy az ismereteket sok emberrel megosszuk, ne csak azokkal, akik közvetlenül kérdeznek. A digitalizáció lehetővé teheti a tudás bevonását”. VÁLTOZATOSSÁG A textilnet.dk címszavai különböző változataikkal együtt vannak felsorolva. Ugyanannak a kifejezésnek többféle írásmódja, illetve ugyanannak a szövetnek többféle elnevezése lehet. A terminológiai adatbázis egyik bejegyzésének példája a „taft vagy vászonkötés” (dánul: lærred). Ez a hivatkozás két bejegyzést tartalmaz majd, mivel két különböző fogalomról van szó – az egyik a kötésre, a másik a termékre vonatkozik. A fogalmat verbálisan nem kifejező diagram vagy más kép is tartozik majd hozzá, amely bemutatja, hogyan készül a textil oly módon, hogy elkerülhető legyen a nyelvi határokon átnyúló félreértés. Munkánk legnagyobb kihívását az anyag valamennyi változatának felvétele jelentette. A fogalmak közül többhöz 8–10 változat is kapcsolódik, és nehéz volt kezelni ezt a sokféleséget, ez azonban a textíliák kiterjedt kereskedelmének és cseréjének eredménye (pl. Bielerfelderlærred, Arraslærred, Krefelderlærred stb.). A változatosság másik példája az Abaka rost, amelynek a textilnet.dk-ban a következő változatai szerepelnek: Abaka, abaka, abakka, abaca mendohamp, siamhamp és banantrævler. A változatosság további példái figyelembe veszik a történeti fejlődést, például a „giraftrusser” kifejezését, amelyből „gamacher” (például „gaiter”) és „leggings” lett. Íme három különböző kifejezés, amelyek nagyjából ugyanazt a fogalmat fedik le, de eltérő időszakokban. Nehéz volt azonosítani a forrásanyagot és a referenciakönyveket, de most minden egyes szócikk végén megadtuk a forrásokat és a részletes hivatkozást. 252 Susanne Lervad | Történeti textíliák projektje | and Terms of Costume – Textilnet.dk Jelenleg csak egy bemutató/prototípus áll rendelkezésünkre a terminológiai wikiből, de reméljük, hamarosan támogatást kapunk egy állandó és teljes körű terminológiai wiki létrehozásához. A KÉPEK ÉS A SZAVAK ÖSSZE KAPCSOLÓDNAK A képek és a kommunikáció egyéb nem verbális eszközei segítenek abban, hogy jobban megértsük a dolgokat, és a textilnet.dk kettős digitalizációval dolgozik, például a dán levéltárakban és múzeumokban az 1980-as években MA (Master of Art) Ingeborg Cock Clausen által rögzített textilminták diáit szkennelve. Néhány képet itt tettek közzé a Textile Samples from Danish Archives and Museums, 1750-1975 című, a „Borgen” kiadónál 1987-ben megjelent könyvben, de a képek közül sokat korábban még nem publikáltak. Az Intextilnet.dk oldalon számos különböző textilipari szakkifejezést gyűjtöttünk össze. Mostanra már számos ország, például Anglia, Franciaország, India és Norvégia kutatóival is kapcsolatban állunk. A textilnet.dk munkacsoportja együttműködik továbbá a Dán Nyelvi Tanáccsal, a Koppenhágai Egyetem Nyelvtechnológiai Központjával és annak DanNet projektjével, amely a dán lexikai-szemantikai szóhálózat, valamint egy finom vizuális megjelenítési platform fejlesztésével foglalkozó kutatási és fejlesztési projekt (cst.hum.ku.dk). TOVÁBBI INFORMÁCIÓ: A digitalizálási folyamat két jól ismert és igen fontos dán textilkutató anyagán alapul: • Erna Lorenzen, akinek kézzel írt kartonjait a textilnet.dk számára beszkenneljük, 19591979 között a Den Gamle By (Szabadtéri Múzeum) kurátora volt, és DPhil-fokozatot szerzett. 1975-ben az Aarhusban és környékén élő emberek öltözködése című disszertációjával. Megvásárolható a Den Gamle By (szabadtéri múzeum) boltjában.Olvasson Erna Lorenzenről: kvinf. DK./side/1597/BIO/336/origin/70. • Ellen Andersen, aki a Dán Nemzeti Múzeum kurátora volt, és több kötetet jelentetett meg a Danish Costumes (Dán viseletek) című sorozatban. The Fashion in Denmark. Olvasson Ellen Andersenről: www/KVINFO/page/597/bio/336/origin/170. A Costume network weboldalának linkje: www.dragtpuljen.dk http://ctr.hum.ku.dk 253 Terminologija | 2014 | 21 További információ a textiLnet.dk-ról: http://www.dragt.dk/orddatabase http://www.kristeligt-dagblad.dk/artikel/422666%3aDanmark–Hvad-betyder-aal-i-stroemperne http://ctr.hum.ku.dk/otherprojects/danishcostumegroup/ http://www.dragt.dk/assets/PDF-filer/SyddanskUniversitet20nov2008PUB.pdf Nordterm Proceedings 2009, Koppenhága: A viselettel és textíliákkal kapcsolatos fogalmak terminológiai adatbázisának létrehozása Susanne Lervad (www.forvir.dk) által Dury P., Lervad S., Nosch M.L. A textíliák verbális és nem verbális konfigurációi – diakrón vizsgálat a TOTh proceedings 2011-ben, Annecy. Beérkezett: 2014-07-05 Susanne Lervad Dán Nemzeti Textilkutatási Központ, Termplus Fruebjergvej 3, 2100 Koppenhága, Dánia E-mail: [email protected]