Jungtinė Lietuvių kalbos instituto ir Lietuvių terminologijos forumo konferencija

195Terminológia | 2017 | 24 Jungtinė Lietuvių kalbos instituto és a Litván Terminológiai Fórum konferenciája RITA DEDONIENĖ Az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatósága 2017. június 1–2-án immár második alkalommal Vilniusban tartotta meg a közös Lieturencija instituto és a Litván Terminológiai Fórum (LTF) konferenciáin felmerülő és rendezvényt. A konferencia két részből állt: az első napot a teo vių kalbos tudományos terminológiai kérdések megvitatásának szentelték, a második pedig inkább gyakorlati témákkal foglalkozott. A konferencia első napján a Litván Nyelvi Intézetben (Vileišio g. 5) nemzetközi tudományos terminológiai konferenciát tartottak „A terminológia tudományos, közigazgatási és oktatási szintjei” címmel, a második napon pedig a III. parlamenti épület konferenciatermében (Gedimino pr. 53) az LTF éves (immár hetedik) konferenciájára került sor. A konferenciát a Litván Nyelvi Intézet Terminológiai Központja, a Litván Terminológiai Fórum koordinációs csoportja, az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatóságának (VRGD) Litván Nyelvi Osztálya, a Litván Köztársaság Parlamentjének Hivatala, az Állami Litván Nyelvi Bizottság, az Európai Unió Tanácsa Főtitkársága Fordítási Igazgatóságának Litván Nyelvi Osztálya és az „Infoterm” (Nemzetközi Terminológiai Információs Központ) szervezte. A tudományos konferenciát a Litván Nyelvi Intézet igazgatója, prof. dr. Jolanta Zabarskaitė nyitotta meg, és ő mondta el az üdvözlőbeszédet. Hangsúlyozta a terminológia elméleti és gyakorlati kérdéseit megvitató konferenciák jelentőségét a nyelv fejlődése és mindennapi használata szempontjából. J. Zabarskaitė szerint a lexikológusok megnevezik a világot, a terminológusok pedig a fogalmak megnevezésével és új terminusok létrehozásával alakítják azt. Ezt követően két meghívott előadó tartott előadást angolul – prof. Rute Costa a lisszaboni NOVA Egyetemről és dr. Christian Galinski az „Infotermtől“. Prof. R. Costa a szöveg terminológia vizsgálatában betöltött szerepéről beszélt, és bemutatta a terminológiai munka módszereit a lisszaboni NOVA Egyetemen. Az előadó szerint a szakosodott szövegek a szakmai közösség kölcsönös megértésének és kommunikációjának leghatékonyabb eszközei; bennük nemcsak a kialakult fogalmak és azok kapcsolatai válnak láthatóvá, hanem a fogalmak 196 Rita Dedonienė | A Litván Nyelvi Intézet Egyesült | ir Lietuvių terminologijos forumo konferencija fejlődését tükröző szakmai vita is, ezért a szövegek nagyon fontosak a terminológiai munka során. Hangsúlyozta továbbá a szakterület szakértőjének szerepét a fogalmi térképek létrehozásában, valamint a terminológia és más területek – például a nyelvészet, az informatika, a tudományés számítástechnikai mérnöki tudományok – közötti kapcsolat jelentőségét. A másik meghívott vendég – dr. Ch. Galinski – egy nagyon érdekes előadást tartott „A dolgok internete: mítoszok és valóság“ címmel. Az előadó áttekintette a dolgok internetének terminológiai problematikáját, és hangsúlyozta a dolgok internete által előidézett változások ütemét. Megemlítette a jelenleg gyakran használt e-valóság-terminusokat, például az e-bankolást, az e-vásárlást, az e-egészségügyet, és számos érdekes példát és tényt mutatott be az intelligens és összekapcsolt eszközökről, valamint azok társadalomra, üzleti életre, kommunikációra és nyelvre gyakorolt hatásáról. Például az egyre népszerűbb háromdimenziós nyomtatók miatt csökken az árukészletezés szükségessége, mivel a kívánt terméket (tárgyat) ilyen nyomtatóval éppen akkor lehet „kinyomtatni”, amikor szükség van rá. Mindazonáltal számos megoldatlan kérdés maradt a dolgok internetével és az e-térrel kapcsolatban – az adatbiztonság, a magánélet védelme, az e-térbe vetett bizalom, a kiberbűncselekmények és így tovább. Az előadó szerint azonban a tartalom nélküli dolgok internete csupán technológia, ezért feltétlenül beszélni kell a tartalom, az információ és az adatok minőségéről, értelmezésükről, valamint rugalmas és decentralizált kezelésükről. Úgy tűnik, hogy jelenleg a fő feladat az információbőséggel való megbirkózás és az új jelenségek megnevezése, míg a terminológia tudományának fejlesztésével és az elméleti gondolkodás fejlődésével kevésbé foglalkoznak. A meghívott vendégek előadásai után a munka négy szekcióban folytatódott: egy időben párhuzamosan két szekció dolgozott, így a résztvevőknek ki kellett választaniuk a számukra leginkább érdekes előadásokat. És valóban volt miből választani: több mint 20 előadás hangzott el. Szerzőik litvániai szakemberek, valamint Lettországból, Észtországból, Belaruszból, Lengyelországból, a kalinyingrádi területről, Grúziából, Hollandiából, Ausztriából, Horvátországból, Portugáliából, Spanyolországból, sőt a távoli Kolumbiából érkezett vendégek. Az előadások témája igen széles volt – a terminológia elméleti kérdéseinek elemzésétől a szakmai nyelv sajátosságainak vizsgálatáig. Az első szekcióban a terminológiai munka sajátosságairól esett szó. Például az észtországi vendég, Peep Nemvalts a terminológia oktatásáról a Tallinni Egyetemen, valamint az észt terminusok rendezéséről beszélt. Az előadó szerint a terminus funkcionalitásának egyik legfontosabb jellemzője az egyértelműség, bár a többértelműséget nem mindig sikerül elkerülni. Az előadó ezt az állítást a terminológia terminus példájával illusztrálta. A hollandiai előadó, Jan Roukens, áttekintette az Európai Bizottság terminológiai politikáját az 1992–1999 közötti időszakban, míg a belarusz Nemzeti Tudományos Akadémia Rendszerelemzési és Stratégiai Kutatási Központjának munkatársa, Vjacseszlav Scserbina kalbėjo apie būtinybę stiprinti Baltarusijos pramonės įmonių ir mokslo 197Terminológia | 2017 | 24 intézmény együttműködését az információcsere és a terminológia területén, a legújabb tudományos és ipari területek kézikönyveinek elkészítését, valamint a szakmai nyelv fejlesztését, mivel egy terminus átfogó kontextusa csak szakosodott monográfiákban és speciális enciklopédiákban található meg. A második szekcióban nagyobb figyelmet szenteltek a terminológia elméleti aspektusainak. Markas Paura (Vilniusi Egyetem) a kibővített terminuscikk ötletét mutatta be. A terminuscikkben a standard adatokon kívül különféle kiegészítő információkat is meg lehetne adni, például a terminus képzéséről, történeti fejlődéséről, valamint a hierarchikus kapcsolatok rendszerében elfoglalt helyéről. Ez oktatási haszonnal járna, és hozzájárulna a terminográfiai kutatások értelmének megadásához. Jurgita Mikelionienė (Kaunasi Műszaki Egyetem) a terminusok appellativizációjának aspektusait vizsgálta. Az előadó a fogalomnevek létrehozásának ezt a módját különböző területek számos eponim terminusával szemléltette, és megvitatta keletkezésük indítékait. Violeta Černiauskaitė (Litvánia Nemzeti Martynas Mažvydas Könyvtára) áttekintette a könyvtárosok szakmai lexikájának kialakítására, kutatására és szabályozására irányuló munkálatokat, valamint azok irányait. Nijolė Bliūdžiuvienė (a Litván Nemzeti Martynas Mažvydas Könyvtár, Vilniusi Egyetem) a kommunikációés információtudományi disszertációkban a fogalommagyarázat és az új terminusok benyújtásának problematikáját tárgyalta. A szekció munkáját Egidijus Zaikauskas (Európai Bizottság) zárta. Előadásában a terminusok metajelölőinek funkcióit vizsgálta a fordításokban: ezek jelezhetik a terminus újdonságát, egzotikusságát, metaforikusságát, a nyelvi normához való viszonyát stb. A délutáni szekciókban főként a szakterületek szakmai nyelvéről, terminológiájuk rendezéséről, valamint konkrét kutatásokról esett szó. A harmadik szekcióban számos előadás foglalkozott a terminusrendezés és -kutatás módszertani kérdéseivel. Ivana Šutej, a Zágrábi Egyetem Fogorvostudományi Karáról, bemutatta a FARMANA többnyelvű farmakológiai terminológiai adatbázist, amelyet a horvát farmakológiai terminológia rendezése és következetesebb használatának biztosítása céljából hoznak létre. Az adatbázisba felvett terminusokat a farmakológia legfontosabb kiadványaiból gyűjtik. A terminológiai glosszárium létrehozásának módszertani és pragmatikai kérdéseit Blanca Stella Giraldo Perez („Infoterm”) is vizsgálta. Elena Logunova (a Kalinyingrádi Állami Műszaki Egyetem) a keretszemantika módszertanának terminológiában való alkalmazásáról, valamint az e módszertan alapján az internetes fórumokon használt gazdasági terminusok körében végzett kutatásról beszélt. Aleksandra Makowska (a Łódźi Egyetem) a mikroelektronika, a távközlés és a számítástechnika terminusait vizsgálta szakosított szövegtár adatai alapján. 198 Rita Dedonienė | A Litván Nyelv Intézetének Egyesülete | ir Lietuvių terminologijos forumo konferencija Anita Butāne a Lett Egyetem Lett Nyelvi Intézetéből a botanikai terminusok létrehozásáról mesélt: a terminusokat nagyon gyakran egyszerűen más nyelvekből fordítják. Például a latin Helianthus terminust (< gör. helios „nap“ + anthos „virág“) sok más nyelvben szintén „napvirágként“ (a vizuális hasonlóság miatt), illetve „a nap felé forduló virágként“ fordítják – lit. saulėgrąža, lat. solsequium, ol. tornasole, német Sonnenwende, or. solncevorot; valamint német Sonnenblume, ang. sunflower, lett saulgrieze és saulespuķe. Lettországban a szakterület szakemberei gyakran úgy vélik, hogy a terminusok tükörfordítása a botanikai terminusok létrehozásának fő módja, és megjegyzik, hogy sok ilyen terminus megfelel a latin vagy más nyelvek modelljének. A latin példa alapján a növény neve megfelel tudományos nevének, azonban elvesznek a növények népszerű vagy hagyományos nevei. A kolumbiai vendég, María Cecilia PlestedAlvarez (Antioquiai Egyetem), ismertette a szakterületi szakértők terminológiai munkára való gyakorlati képzésének problémáit: nehéz számukra megkülönböztetni a terminológiát a lexikológiától, a szót a terminustól, valamint megérteni, hogyan határozzák meg a fogalmakat. Bemutatta a gyakorlati képzés menetét: a fogalommeghatározások felkutatásától, az új fogalmak meghatározására szolgáló definíciók létrehozásán és az azok megnevezésére szolgáló terminusok kialakításán át a terminológia összehangolásáig, amelyet validálási szemináriumokon végeznek. A negyedik szekció munkája a litván nyelv terminusainak és kollokációinak automatikus meghatározásáról szóló előadással kezdődött. Erika Rimkutė (Vytautas Magnus Egyetem) áttekintette a szerzői kollektíva projektjét, amelynek célja az állandósult szókapcsolatok vizsgálati módszertanának kidolgozása. Dr. Rasuolė Vladarskienė, a Litván Nyelv Intézetének munkatársa, áttekintette a kreatív iparágak terminológiájának lefedettségével, rendezésével és tényleges használatával kapcsolatos problémákat. A XXI. században, amikor a technológiák egyre szélesebb körben és mindenütt elterjednek, a modern munkavállaló különösen fontos kompetenciájaként emelkedik ki a kreativitás. Megjelent és népszerűvé vált a kreatív iparágak kifejezés, amely egy rendkívül tág fogalmat jelöl: olyan tevékenységi területet foglal magában, amelyben az üzlet, a kommunikáció, a technológiák, a kultúra és a művészet összeolvad. A terület sokszínűsége miatt terminológiája igen egyenetlenül rendezett: például a hagyományos művészeti területek alapvető terminusai megfelelően rendezettek, több jól összeállított szótár is megjelent, a helyes terminusokat enciklopédiák és tudományos szakirodalom közli, ugyanakkor nehezebb a helyzet a kommunikációs terület terminusaival kapcsolatban; itt különösen elterjedtek az online szótárak és szójegyzékek, amelyekben a szűk körben használt specifikus fogalmak jelölésére gyakran zsargonba tartozó szakmai kifejezéseket adnak meg. Nem is kevés előadás foglalkozott az informatika és a számítástechnika terminológiájával. Dr. Albina Auksoriūtė, a Litván Nyelvi Intézet munkatársa, az informatikai és számítástechnikai terminusok szinonímiájáról és fejlődéséről tartott előadást. Dr. Robertas Stunžinas (Litván Nyelvi Intézet) a számítástechnikai- 199Terminologija | 2017 | 24 számítástechnikai terminusok metaforikus terminusait vizsgálta. Nem maradt el az informatikai és számítástechnikai terminusok litvánosításával kapcsolatos társadalmi vélemény megvitatása sem: Asta Mitkevičienė (Litván Nyelvi Intézet) az internetes diskurzus – viták, hozzászólások, blogok (2004–2015) – alapján vizsgálta a társadalom attitűdjeit. Az első nap előadásait összefoglalva két szempontot lehetne kiemelni: 1) a terminológusok egyre inkább áttérnek a fordításra, mind többet kell fordítani, valamint össze kell hangolni a fogalmak kifejezését különböző nyelveken; 2) az információs technológiák és a számítástechnika terminusainak területén jelentkező tendenciákat, valamint a társadalom ezekhez való viszonyulását. A Litván Nyelvi Intézet munkatársa, A. Mitkevičienė említett előadása optimizmusra ad okot, mivel bizonyos álláspontok és a terminológiai ismeretterjesztés nyilvánvaló szükségessége ellenére már szinte senki sem kérdőjelezi meg a litván terminusok keresésének szükségességét. Amint azt a konferencia végén R. Vladarskienė PhD a szekciók munkáját összefoglalva megfogalmazta: „széles körű és átfogó betekintést nyújtott a terminológia múltjába, jelenébe és kilátásaiba. Az egyik előadás kiegészítette vagy folytatta a másikat – az eszmék valódi találkozója volt“. Összefoglalásképpen azt is elmondhatjuk, hogy a közös konferencia első része kiváló bevezetőül szolgált a konferencia második napjának találkozójához. A második napon került sor a Litván Terminológiai Fórum (LTF) konferenciájára, amelyre az Európai Unió és Litvánia intézményeinek, valamint tudományos intézményeinek csaknem másfél száz terminológusa, fordítója, szerkesztője és szakembere gyűlt össze. Az Európai Unió Tanácsának és Litvánia EU melletti Állandó Képviseletének további néhány kollégája videókapcsolaton keresztül, Brüsszellel összekötve vett részt a konferencián. A konferenciát Irena Degutienė, a parlament elnökhelyettese nyitotta meg köszöntőbeszédével, kiemelve, milyen fontos gondoskodni arról, hogy a jogszabályokat helyes és gördülékeny litván nyelven fogalmazzák meg. Az utána felszólaló Arūnas Butkevičius, az LTF elnöke (Európai Bizottság), áttekintette, mit végzett el az LTF az elmúlt évben, és milyen terminológiai munkákat terveznek elvégezni. Rita Dedonienė (Európai Bizottság) röviden beszámolt az előző napon a Litván Nyelvi Intézetben megrendezett „A terminológia tudományos, közigazgatási és oktatási szintjei” című konferenciáról. Az LTF idei konferenciájának előadásai két fő témának szentelték figyelmüket: a litván nyelv jogi terminológiájának kérdéseire, valamint az internetbiztonság és az adatvédelem terminológiai kérdéseire. A jogi terminológiáról dr. Alvydas Umbrasas (Állami Litván Nyelvi Bizottság és Litván Nyelvi Intézet), dr. Haroldas Šinkū- 200 Rita Dedonienė | A Litván Nyelvi Intézet közös | ir Lietuvių terminologijos forumo konferencija nas (Vilniusi Egyetem) és dr. Sigita Rackevičienė (Mykolas Romeris Egyetem) tartott előadást. A kibertérben fennálló veszélyekről és e terület kalbėjo Arnoldas Judinas (Ryšių reguliavimo tarnyba), dr. M. Paura (Vilterminológiájáról niaus Egyetem) és dr. Sigita Stankevičienė (Európai Bizottság) beszélt. A konferencia résztvevői ebéd után három műhelyben vitatták meg a terminológia aktualitásait. 1. Az adatvédelem és az információs tér biztonsága terén alkalmazott uniós és a Litván Köztársaság jogszabályi terminológiája (a műhelyt dr. S. Rackevičienė és Vitalija Špokienė vezette). A műhely résztvevői megvitatták a jogi terminológia jelenlegi helyzetét és a felmerülő igényeket. Milyen kutatások, szótárak vagy terminológiai adatbázisok hiányoznak leginkább ma a jogászok, fordítók és szerkesztők számára? A különböző csoportok igényeit figyelembe véve megemlítendő, hogy hiányoznak a kétvagy többnyelvű jogi terminológiai szótárak; különösen a francia vagy lengyel nyelvű szótárak hiányoznak, továbbá nagyon hasznos lenne egyes jogterületek részletes szótárainak elkészítése, például az európai jogéról vagy hasonlóképpen. Mindenki egyetértett abban, hogy a mai felhasználónak megbízható, szakmailag magas színvonalon elkészített és a konkrét igényekhez igazított szótárakra van szüksége. Az ilyen szótárak készítése során speciális számítógépes programok is igénybe vehetők, amelyek megkönnyítik a terminusok keresését, kiválasztását, rendezését, megjelenítését és elemzését. A számítógépes terminográfia számos új lehetőséget és módszert nyit meg, ugyanakkor a már rendelkezésre álló erőforrásokat is ésszerűen kell felhasználni. Például a Terminų bankasban és az IATE terminológiai adatbázisban összegyűjtött jogi szakterminológiai terminusokat folyamatosan rendezni, frissíteni és tovább bővíteni kellene. Nyilvánvaló, hogy a jogi terminusok kezelése nagyon fontos és felelősségteljes munka, mivel az egységesen értelmezett és megnevezett fogalmak nemcsak a terminológusok vagy a szakterület szakembereinek ügyei, hanem az egész társadalom struktúrái működésének minőségi alapját is jelentik. 2. A litván jogi terminológia jelene és jövője (a beszélgetést S. Stankevičienė és Inga Rimkevičienė vezette). A munkacsoport tevékenysége a nemrég elfogadott és a jövőben elfogadandó uniós és litván jogszabályok áttekintésével, valamint annak rövid összefoglalásával kezdődött, hogy fordításuk, illetve a nemzeti jogba való előkészítésük vagy átültetésük során milyen terminológiai nehézségek merültek fel. Felmerült a kérdés, hogy milyen új litván terminusokra van már szükség, illetve melyekre lesz hamarosan szükség. A vontatottan kezdődő vita a konkrét hygiene-megfelelők megvitatására aptarimo. Daug diskutuota dėl galimų ENISA pasiūlyto termino computer áttérve élénkebbé vált. Megvitatták, hogy a kompiuterinė higiena terminus megfelelő és kellően egyértelmű lenne-e, illetve kialakulhatnának-e más, a higiena elemet tartalmazó terminusok, vagyis formálódik-e az ilyen fogalmak rendszere. Egyetértettek abban, hogy ez a terminus a számítógép biztonságos használatáról szólva alkalmazható lenne 201Terminologija | 2017 | 24 ajánlás, amelyek magánszemélyeknek szólnak, de nehezen képzelhetők el jogi biztonsági követelményekről szólva. Röviden sikerült megvitatni más, az adatok és információs hálózatok biztonságával kapcsolatos terminusok, például a data localization, a data harvesting stb. litván megfelelőit is. Megállapítást nyert, hogy nincs közös koncepciónk arra, hogyan oldjuk meg az ilyen új metaforikus terminusok problémáját, és hogy az intézmények terminológusai megvitathatnák ezt a kérdést, és esetleg megállapodásra juthatnának. 3. A metafora az információtechnológia terminológiájában (levezetők: dr. R. Stunžinas és dr. M. Paura). Kezdetben R. Stunžinas azt javasolta, hogy vitassák meg az angolból átvett, a kiberbiztonsággal és a számítógépek védelmével kapcsolatos új metaforákat, például: ransomware, crimeware, scareware, greyware, blended malware, dumpster diving stb. Megvitatták, hogy érdemes-e beengedni a metaforákat, vagy a fogalmakat mégis inkább átvitt értelmű terminusok nélkül kellene megnevezni. Néhány új metafora zavart okozhat. Például az angol host elem egyaránt jelölheti a fő eszközt (host computer – fő számítógép) és azt az objektumot, amely megfertőzhető (host application – megfertőzhető program). Az angol host a computer kifejezéssel együtt használva mind a fő számítógépet, mind a megfertőzésre alkalmas számítógépet megnevezné. M. Paura egy sor, a kártevő programokat megnevező metaforikus terminust mutatott be: victim, target, payload, infection, carrier. Véleménye szerint ha a számítógép-biztonság alapvető terminusai metaforikusak, akkor a kapcsolódó terminusok is lehetnek metaforikusak. A szakmai műhely résztvevőinek élénk vitái megmutatták, hogy a jelentés metaforikus átvitelének egyik tudományterületről a másikra való problémája a gyorsan változó számítástechnikában különösen fontos. A konferencia zárszavát dr. Daiva Vaišnienė, a Litván Állami Anyanyelvi Bizottság elnöke mondta el. Kiemelte a terminológusok munkájának fontosságát az intézmények, valamint az egész állam zavartalan igazgatása szempontjából, továbbá rámutatott arra, hogy szükség van a különböző szakterületek jól összeállított terminológiai szótáraira, valamint megfelelően működő, folyamatosan karbantartott és frissített terminológiai adatbázisokra, például a Litván Köztársaság Terminológiai Bankjára és az IATE-re. Beérkezett 20171114 Rita Dedonienė Európai Bizottság Bâtiment T2 02/C004, 17 Boulevard Pierre Frieden, L1543 Luxembourg, Luxembourg E-mail: [email protected]