Jungtinė Lietuvių kalbos instituto ir Lietuvių terminologijos forumo konferencija

A Litván Nyelvi Intézet és a Litván Terminológiai Fórum közös konferenciája RITA DEDONIENĖ Az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatósága 2017. június 1–2-án második alkalommal rendezték meg Vilniusban a Litván Nyelvi Intézet és a Litván Terminológiai Fórum (LTF) közös konferenciáját. A konferencia két részből állt: az első napot a terminológia elméleti és tudományos kérdéseinek megvitatására szánták, a második pedig inkább gyakorlati témákkal foglalkozott. A konferencia első napján a Litván Nyelvi Intézetben (Vileišio g. 5) rendezték meg a „A terminológia tudományos, adminisztratív és oktatási szintjei” című nemzetközi tudományos terminológiai konferenciát, a második napon pedig a III. Seimas-palota konferenciatermében (Gedimino pr. 53) tartották az LTF éves (immár hetedik) konferenciáját. A konferenciát a Litván Nyelvi Intézet Terminológiai Központja, a Litván Terminológiai Fórum koordinációs csoportja, az Európai Bizottság Fordítási Főigazgatóságának (VRGD) Litván Nyelvi Osztálya, a Litván Köztársaság Seimasának Hivatala, az Állami Litván Nyelvi Bizottság, az Európai Unió Tanácsa Főtitkársága Fordítási Igazgatóságának Litván Nyelvi Osztálya, valamint az „Infoterm” (Nemzetközi Terminológiai Információs Központ) szervezte. A tudományos konferenciát Jolanta Zabarskaitė professzor, a Litván Nyelvi Intézet igazgatója nyitotta meg, és ő mondta el az üdvözlőbeszédet. Hangsúlyozta, hogy a terminológia elméleti és gyakorlati kérdéseit megvitató konferenciák fontosak a nyelv fejlődése és mindennapi használata szempontjából. J. Zabarskaitė szerint a lexikológusok nevet adnak a világnak, a terminológusok pedig a fogalmak megnevezésével és új terminusok alkotásával teremtik azt. Ezt követően két meghívott előadó tartott angol nyelvű előadást: Rute Costa professzor a lisszaboni NOVA Egyetemről és Christianas Galinskis doktor az „Infoterm” szervezettől. R. Costa professzor a szöveg terminológiai vizsgálatban betöltött szerepéről beszélt, és bemutatta a terminológiai munka módszereit a lisszaboni NOVA Egyetemen. Az előadó szerint a szakosított szövegek a szakmai közösség tagjai közötti megértés és kommunikáció leghatékonyabb eszközei; ezekben nemcsak a megszilárdult fogalmak és kapcsolataik rajzolódnak ki, hanem a fogalmak fejlődését tükröző szakmai vita is, ezért a szövegek nagyon fontosak a terminológiai mun- Terminologija | 2017 | 24 195 ka során. Hangsúlyozta továbbá a szakterületi szakértő szerepét a fogalomtérképek létrehozásában, valamint a terminológia és más területek – például a nyelvészet, az informatika, a tudomány és a számítástechnikai mérnöki tudomány – közötti kapcsolat fontosságát. A másik meghívott vendég, Ch. Galinskis doktor, „A dolgok internete: mítoszok és valóság” címmel tartott rendkívül érdekes előadást. Az előadó áttekintette a dolgok internete terminológiájának problémáit, és hangsúlyozta az általa kiváltott változások gyors ütemét. Említette a jelenleg gyakran használt e-valósággal kapcsolatos kifejezéseket, például: e-bankolás, e-vásárlás, e-egészségügy, és számos érdekes példát, valamint tényt hozott fel az intelligens és összekapcsolt eszközökről, illetve ezek társadalomra, üzletre, kommunikációra és nyelvre gyakorolt hatásáról. Például a háromdimenziós nyomtatók növekvő népszerűsége miatt csökken az áruk raktározásának szükségessége, hiszen a kívánt termék (tárgy) éppen akkor „kinyomtatható” az ilyen nyomtatóval, amikor szükség van rá. A dolgok internetével és az e-térrel kapcsolatban azonban számos megoldatlan kérdés maradt, például az adatbiztonság, az adatvédelem, az e-térbe vetett bizalom és a kiberbűnözés. Az előadó szerint a dolgok internete tartalom nélkül csupán technológia, ezért beszélni kell a tartalom, az információ és az adatok minőségéről, azok értelmezéséről, valamint rugalmas és decentralizált kezeléséről. Úgy tűnik, hogy jelenleg a legfőbb feladat az információbőség kezelése és az új jelenségek megnevezése; a terminológiai tudomány fejlesztésével és az elméleti gondolkodás fejlődésével kevesebbet foglalkoznak. A meghívott vendégek előadásai után a munka négy szekcióban folytatódott: egyszerre két szekció dolgozott párhuzamosan, így a résztvevőknek ki kellett választaniuk a számukra legérdekesebb előadásokat. Volt miből választani: több mint 20 előadás hangzott el. Szerzőik litvániai szakemberek és vendégek voltak Lettországból, Észtországból, Fehéroroszországból, Lengyelországból, a Kalinyingrádi területről, Grúziából, Hollandiából, Ausztriából, Horvátországból, Portugáliából, Spanyolországból, sőt a távoli Kolumbiából is. Az előadások témája igen széles körű volt: a terminológia elméleti kérdéseinek elemzésétől a szakmai nyelv sajátosságainak vizsgálatáig terjedt. Az első szekcióban a terminológiai munka sajátosságairól esett szó. Például az észt vendég, Peep Nemvalts, a terminológia oktatásáról a Tallinni Egyetemen és az észt terminusok rendezéséről beszélt. Az előadó szerint a terminus funkcionalitásának egyik legfontosabb ismérve az egyértelműség, bár a többértelműség nem mindig kerülhető el. Ezt az állítását a terminológia terminus példájával szemléltette. Jan Roukens, a hollandiai előadó áttekintette az Európai Bizottság 1992–1999 közötti terminológiai politikáját, a Fehérorosz Nemzeti Tudományos Akadémia Rendszerelemzési és Stratégiai Kutatási Központjából érkező Viačeslav Ščerbin pedig a fehérorosz ipari vállalatok és a tudományos 196 Rita Dedonienė Jungtinė Lietuvių kalbos instituto ir Lietuvių terminologijos forumo konferencija az intézmények közötti együttműködést az információcsere és a terminológia területén, a legújabb tudományos és ipari területek szakszótárainak összeállítását, valamint a szaknyelv fejlesztését, mivel egy terminus teljes kontextusa csak szakmonográfiákban és speciális enciklopédiákban található meg. A második szekcióban nagyobb figyelmet szenteltek a terminológia elméleti aspektusainak. Markas Paura (Vilniusi Egyetem) az átfogó terminológiai szócikk koncepcióját ismertette. A szabványos adatok mellett a terminológiai szócikk különféle kiegészítő információkat is tartalmazhatna, például a terminus képzéséről, történeti fejlődéséről és a hierarchikus viszonyok rendszerében elfoglalt helyéről. Ez oktatási szempontból hasznos lenne, és segítene értelmet adni a terminográfiai kutatásoknak. Jurgita Mikelionienė (Kaunasi Műszaki Egyetem) a terminusok köznevesülésének aspektusait vizsgálta. Az előadó ezt a fogalomelnevezési módot különféle szakterületekről származó számos eponimikus terminussal szemléltette, és tárgyalta létrejöttük indítékait. Violeta Černiauskaitė (Litván Nemzeti Martynas Mažvydas Könyvtár) áttekintette a könyvtárosok szakmai szókincsének kialakításával, kutatásával és szabályozásával kapcsolatos munkákat és irányokat. Nijolė Bliūdžiuvienė (Litván Nemzeti Martynas Mažvydas Könyvtár, Vilniusi Egyetem) a kommunikáció- és információtudományi disszertációkban a fogalmak magyarázatának és az új terminusok javaslatának problematikáját tárgyalta. A szekció munkáját Egidijus Zaikauskas (Európai Bizottság) zárta. Előadásában a terminusok meta-jelölőinek fordításbeli funkcióit vizsgálta: jelezhetik a terminus újszerűségét, egzotikus jellegét, metaforikusságát, a nyelvi normához való viszonyát és így tovább. A délutáni szekciókban főként a szaknyelvekről, terminológiájuk rendezéséről, valamint konkrét kutatásokról esett szó. A harmadik szekcióban számos előadás foglalkozott a terminusrendezés és -kutatás módszertani kérdéseivel. Ivana Šutej, a Zágrábi Egyetem Fogorvostudományi Karáról, bemutatta a FARMANA nevű többnyelvű farmakológiai terminológiai adatbázist, amely a horvát farmakológiai terminológia rendezését és következetesebb használatának biztosítását szolgálja. Az adatbázisba felvett terminusokat a legfontosabb farmakológiai kiadványokból gyűjtik. A terminológiai glosszárium készítésének módszertani és pragmatikai kérdéseit Blanca Stella Giraldo Perez („Infoterm”) is tárgyalta. Elena Logunova (Kalinyingrádi Állami Műszaki Egyetem) a keretszemantika módszertanának terminológiában való alkalmazásáról és az internetes fórumokon használt gazdasági terminusok ezen módszertan alapján végzett vizsgálatáról beszélt. Aleksandra Makowska (Łódźi Egyetem) szakszövegkorpusz adatai alapján vizsgálta a mikroelektronika, a távközlés és a számítástechnika terminusait. Anita Butāne, a Lett Egyetem Lett Nyelvi Intézetéből, a növénytani terminusok megalkotásáról beszélt: nagyon gyakran egyszerűen más nyelvekből fordítják a termi- Terminologija | 2017 | 24 197 nusokat. Például a latin Helianthus terminust (< gör. helios „nap” + anthos „virág”) sok más nyelvben is „napvirág”-nak (a vizuális hasonlóság miatt) vagy „a nap felé forduló virág”-nak fordítják – litvánul saulėgrąža, latinul solsequium, olaszul tornasole, németül Sonnenwende, oroszul solncevo-rot; továbbá németül Sonnenblume, angolul sunflower, lettül saulgrieze és saulespuķe. Lettországban a szakterület szakemberei gyakran úgy vélik, hogy a terminusok szó szerinti fordítása a növénytani terminusok megalkotásának fő módja, és megfigyelik, hogy sok ilyen terminus megfelel a latin vagy más nyelvek mintájának. A latin példát követve a növény neve megfelel tudományos elnevezésének, ugyanakkor elvesznek a növények népi vagy hagyományos nevei. A kolumbiai vendég, María Cecilia Plested-Alvarez (Antio-kiai Egyetem) a szakterületi szakértők terminológiai munkára való gyakorlati képzésének problémáit tárgyalta: nehezen tudják megkülönböztetni a terminológiát a lexikológiától, a szót a terminustól, és megérteni, hogyan definiálják a fogalmakat. Bemutatta a gyakorlati képzés menetét: a fogalmak definícióinak felkutatásától, új fogalmak meghatározására szolgáló definíciók megalkotásán és az elnevezésükre szolgáló terminusok kialakításán át egészen a terminológia harmonizálásáig és validálásáig tartó szemináriumokon. A negyedik szekció munkája a litván nyelvű terminusok és kollokációk automatikus azonosításáról szóló előadással kezdődött. Erika Rimkutė (Vytautas Magnus Egyetem) áttekintette a szerzői munkacsoport projektjét, amelynek célja az állandósult szókapcsolatok vizsgálati módszertanának kidolgozása. Dr. RasUolė Vladarskienė, a Litván Nyelvi Intézet munkatársa áttekintette a kreatív iparágak terminológiájának lefedettségével, rendezésével és tényleges használatával kapcsolatos problémákat. A 21. században, amikor a technológia egyre szélesebb körben és mindenütt teret hódít, a kreativitás a modern munkavállaló különösen fontos kompetenciájává válik. Megjelent és elterjedt a kūrybinės industrijos terminus, amely egy nagyon tág fogalmat jelöl: olyan tevékenységi területet, amelyben az üzlet, a kommunikáció, a technológia, a kultúra és a művészet egyesül. A terület sokrétűsége miatt terminológiájának rendezettsége nagyon egyenetlen: például a hagyományos művészeti területek alapvető terminusai viszonylag jól rendezettek, több jól összeállított szótár is megjelent, a helyes terminusok enciklopédiákban és szakirodalomban szerepelnek, a kommunikációs terület terminusainak helyzete azonban problémásabb; itt különösen elterjedtek az online szótárak és szójegyzékek, amelyekben a szűk körben használt, specifikus fogalmak megnevezésére gyakran szakzsargonbeli alakok szerepelnek. Több előadás is foglalkozott az informatika és a számítástechnika terminológiájával. Dr. Albina Auksoriūtė, a Litván Nyelvi Intézet munkatársa az informatika és a számítástechnika terminusainak szinonímiájáról és fejlődéséről tartott előadást. Dr. Robertas Stunžinas (Litván Nyelvi Intézet) a metaforikus számítógé- 198 Rita Dedonienė Jungtinė Lietuvių kalbos instituto ir Lietuvių terminologijos forumo konferencija …terminusokat. Nem feledkeztek meg a társadalom informatikai és számítástechnikai terminusok magyarításához való hozzáállásának megvitatásáról sem: Asta Mitkevičienė (Litván Nyelvi Intézet) az internetes diskurzus – viták, hozzászólások, blogok (2004–2015) – alapján vizsgálta a társadalmi attitűdöket. Az első nap előadásait összefoglalva két szempont emelhető ki: 1) a terminológusok egyre inkább a fordítás felé fordulnak, mind többet kell fordítani, és a fogalmak különböző nyelveken történő kifejezését is össze kell hangolni; 2) az információtechnológiai és számítástechnikai terminusok területén tapasztalható tendenciák, valamint az ezekhez való társadalmi viszonyulás. A Litván Nyelvi Intézetből érkező A. Mitkevičienė említett előadása optimizmusra ad okot: bizonyos attitűdök és a terminológiai oktatás nyilvánvaló szükségessége ellenére már szinte senki sem kérdőjelezi meg a litván terminusok keresésének szükségességét. Ahogyan a konferencia végén R. Vladarskienė dr. összefoglalta a szekciók munkáját: „széles körű és sokoldalú áttekintést kaptunk a terminológia múltjáról, jelenéről és kilátásairól. Az egyik előadás kiegészítette vagy folytatta a másikat – valódi találkozója volt ez a hasonló gondolkodásúaknak.” Összegzésképpen az is elmondható, hogy a közös konferencia első része kiváló bevezetésként szolgált a konferencia második napjának találkozójához. A második napon került sor a Litván Terminológiai Fórum (LTF) konferenciájára, amelyre az EU és a litván intézmények, valamint tudományos intézetek közel százötven terminológusa, fordítója, szerkesztője és szakembere gyűlt össze. Az EU Tanácsának és Litvánia EU melletti állandó képviseletének további néhány munkatársa videókapcsolaton keresztül, Brüsszellel együtt vett részt a konferencián. A konferenciát Irena Degutienė, a Seimas alelnöke nyitotta meg köszöntőbeszédével; hangsúlyozta, milyen fontos gondoskodni arról, hogy a jogszabályok helyes és gördülékeny litván nyelven készüljenek. Az őt követő előadásában Arūnas Butkevičius, az LTF elnöke (Európai Bizottság), áttekintette, mit végzett az LTF az elmúlt évben, és milyen terminológiai munkákat tervez elvégezni. Rita Dedonienė (Európai Bizottság) röviden beszámolt a Litván Nyelvi Intézetben az előző napon megtartott, „A terminológia tudományos, közigazgatási és oktatási szintjei” című konferenciáról. Az idei LTF-konferencia előadásai két fő témával foglalkoztak: a litván nyelv jogi terminológiájának kérdéseivel, valamint az internetbiztonsági és adatvédelmi terminológia ügyeivel. A jogi terminológiáról dr. Alvydas Umbrasas (Litván Állami Nyelvi Bizottság és Litván Nyelvi Intézet), dr. Haroldas Šinkū- tartott előadást Terminologija | 2017 | 24 199 nas (Vilniusi Egyetem) és dr. Sigita Rackevičienė (Mykolo Romerio Egyetem). A kibertérben jelentkező fenyegetésekről és e terület terminológiájáról Arnoldas Judinas (Hírközlési Szabályozó Hatóság), dr. M. Paura (Vilniusi Egyetem) és dr. Sigita Stankevičienė (Európai Bizottság) beszélt. Ebéd után a konferencia résztvevői három műhelyben vitatták meg a terminológia aktuális kérdéseit. 1. Az adatvédelem és az információs tér biztonsága az EU és a Litván Köztársaság jogszabályainak terminológiájában (a műhelyvezetők dr. S. Rackevičienė és Vitalija Špokienė). A műhely résztvevői a jogi terminológia jelenlegi helyzetéről és a felmerülő igényekről vitáztak. Milyen kutatások, szótárak vagy terminológiai adatbázisok hiányoznak leginkább ma a jogászoknak, fordítóknak és szerkesztőknek? A különböző csoportok igényeit figyelembe véve megemlítendő, hogy hiányoznak a kétnyelvű vagy többnyelvű jogi terminológiai szótárak, különösen a francia vagy lengyel nyelvű szótárak; emellett nagyon hasznos lenne az egyes jogterületek átfogó szótárainak elkészítése, például az európai jogról vagy hasonló témákról. Mindenki egyetértett abban, hogy a mai felhasználóknak megbízható, szakmailag gondosan összeállított, konkrét igényekhez igazított szótárakra van szükségük. Az ilyen szótárak készítésekor speciális számítógépes programok vehetők igénybe, amelyek megkönnyítik a terminusok keresését, kiválasztását, rendezését, megjelenítését és elemzését. A számítógépes terminográfia számos új lehetőséget és módszert kínál, ugyanakkor a már rendelkezésre álló erőforrásokat is ésszerűen kell felhasználni. Például a Terminológiai Bankban és az IATE terminológiai adatbázisban összegyűjtött jogi terminusokat folyamatosan rendezni, frissíteni és bővíteni kellene. Nyilvánvaló, hogy a jogi terminológia kezelése igen fontos és felelősségteljes munka, hiszen a fogalmak egységes értelmezése és megnevezése nem csupán a terminológusok vagy a szakterület szakembereinek ügye, hanem a társadalom egészét alkotó intézmények működési minőségének alapja is. 2. A litván jogi terminológia jelene és jövője (a műhelyvezetők S. Stankevičienė és Inga Rimkevičienė). A műhely munkája a nemrég elfogadott és a jövőben elfogadandó EU-s és litván jogszabályok áttekintésével kezdődött, röviden összefoglalva az azok fordításakor, előkészítésekor, illetve a nemzeti jogba való átültetésekor felmerülő terminológiai nehézségeket. Felmerült a kérdés, milyen új litván terminusokra van már szükség, illetve lesz hamarosan szükség. A vontatottan induló vita konkrét terminusok megvitatásakor lendült fel. Hosszan vitatták az ENISA által javasolt computer hygiene lehetséges megfelelőit. Mérlegelték, hogy a kompiuterinė higiena terminus megfelelő és kellően világos lenne-e, illetve születhetnének-e más, a higiena elemet tartalmazó terminusok, vagyis kialakulhat-e az ilyen fogalmak rendszere. Egyetértettek abban, hogy ez a terminus a számítógép biztonságos használatára vonatkozó ajánlások kapcsán használható. 200 Rita Dedonienė | Jungtinė Lietuvių kalbos instituto ir Lietuvių terminologijos forumo konferencija amelyek magánszemélyeknek szólnak, jogi biztonsági követelmények esetében azonban nehezen képzelhetők el. Röviden más, az adat- és információs hálózatok biztonságához kapcsolódó terminusok, például a data localization, data harvesting és hasonlók litván megfelelőiről is szó esett. Megállapították, hogy nincs közös elképzelésünk arról, hogyan kezeljük az ilyen új, metaforikus terminusok problémáját, és hogy az intézmények terminológusai megvitathatnák a kérdést, és esetleg megállapodásra juthatnának. 3. A metafora az informatikai terminológiában (a műhelyvezetők dr. R. Stunžinas és dr. M. Paura). A műhely elején R. Stunžinas azt javasolta, hogy vitassák meg az angolból átvett, új kiberbiztonsági és számítógép-védelmi metaforákat, például: ransomware, crimeware, scareware, greyware, blended malware, dumpster diving és mások. Arról vitáztak, hogy a metaforákat el kellene-e hagyni, vagy inkább nem átvitt értelmű terminusokkal kellene megnevezni a fogalmakat. Néhány új metafora zavart okozhat. Például az angol host elem egyaránt jelölheti a fő eszközt (host computer – pagrindinis kompiuteris) és a megfertőzhető objektumot (host application – galima užkrėsti programa). Az angol host, ha a computer terminussal együtt használják, a fő számítógépet és a megfertőzhető számítógépet is megnevezheti. M. Paura számos, a kártevő programokat megnevező metaforikus terminust sorolt fel: victim, target, payload, infection, carrier. Véleménye szerint, ha a számítógépes biztonság alapvető terminusai metaforikusak, a hozzájuk kapcsolódó terminusok is lehetnek metaforikusak. A műhely résztvevőinek élénk vitája megmutatta, hogy a jelentés egyik tudományterületről a másikra történő metaforikus átvitelének problémája különösen fontos a gyorsan változó számítástechnikában. A konferenciát Daiva Vaišnienė dr., az Állami Litván Nyelvi Bizottság elnöke zárta. Hangsúlyozta a terminológusok munkájának fontosságát az intézmények és az egész állam gördülékeny igazgatása szempontjából, továbbá rámutatott arra, hogy szükség van a különböző szakterületek jól összeállított terminológiai szótáraira, valamint megfelelően működő, folyamatosan karbantartott és frissített terminológiai adatbázisokra, például a Litván Köztársaság Terminológiai Bankjára és az IATE-ra. Beérkezett: 2017-11-14 Rita Dedonienė Europos Komisija Bâtiment T2 02/C004, 1-7 Boulevard Pierre Frieden, L-1543 Luxembourg, Luxembourg E. paštas [email protected] Terminologija | 2017 | 24 201