Pragmatics for developing a terminological glossary: UNESCO’s Internet Governance Glossary

Pragmatika egy terminológiai glosszárium kidolgozásához: az UNESCO internetirányítási glosszáriuma BLANCA STELLA GIRALDO PEREZ Infoterm (International Information Centre for Terminology) KULCSSZAVAK: terminológiai glosszárium, szaknyelvi kommunikáció, digitális szakadék, internetirányítási glosszárium (IGG) módszertana, terminológiai alapelvek és módszerek, tartalom 1. AZ INTERNETIRÁNYÍTÁSI GLOSSZÁRIUM KIDOLGOZÁSÁNAK HÁTTERE Az információs és kommunikációs technológiák (IKT-k) gyors fejlődése, a tudástársadalmak térnyerése és a digitális szakadékok mindenféle formájának csökkentésére irányuló politikai célkitűzés kiemelt helyet foglal el az ipar, a közigazgatás és az akadémiai szféra döntéshozóinak napirendjén. A szaknyelvi kommunikáció és a tudásmegosztás hatékonyságának és eredményességének javításához szükség van a meglévő módszerek és koncepciók továbbfejlesztésére, új módszerek kidolgozására és eszközök alkalmazására. Számos javaslat született olyan tudáseszközök kifejlesztésére, amelyek megfelelő tartalom létrehozásához járulnak hozzá; ez a tartalom újrafelhasználható, új célokra alakítható és gazdagítható, miközben elősegíti az interoperabilitást és a fenntarthatóságot. A megfelelően kidolgozott glosszáriumok alapvető eszközei a szaknyelvi kommunikáció és a tudásmegosztás hatékonysága és eredményessége növelésének. Ahhoz, hogy megértsük a glosszárium és a digitális szakadék közötti kapcsolatot, valamint a glosszárium értékét a digitális szakadék szempontjából, ismernünk kell a digitális szakadékot és az általa felölelt kérdéseket. Általános értelemben a „digitális szakadék” a modern IKT-khoz hozzáférő és hozzá nem férő demográfiai csoportok, illetve régiók közötti különbségre utal. Andy Carvin (2000) ezt írta: „A digitális szakadék modern információs gazdaságunk egyik legfontosabb polgárjogi kérdése.” Mindazonáltal az internethez, az információhoz és az IKT-khoz való hozzáférés nem bizonyult elegendőnek a digitális szakadék csökkentésére, amely – amint Carvin kiemelte – a tartalomról, az írástudásról, a pedagógiáról és a közösségről is szól. Napjainkra e dimenziókon is túlmutat. „A digitális kirekesztés egy tágabb szakadék része, amely hozzájárul az emberek társadalmi és gazdasági kirekesztéséhez. Többszörös Terminologija | 2017 | 24 59 aspects: economic, geographic, languages, gender, etc.” (Patru 2008). As a social issue, the digital divide is becoming manifest in several different forms, which different stakeholders and public or private organizations try to overcome. However, “Closing the digital divide will not suffice to close the knowledge divide for access to useful, culturally relevant knowledge is more than a matter of technology access.” (ibidem) „Az olyan kormányközi szervezetek, mint az UNESCO, valamint az olyan globális szervezetek, mint az Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN), továbbá a regionális szervezetek, a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) és mások is hangsúlyozzák a nyelvek nélkülözhetetlen szerepét a befogadó tudástársadalmak építésében. Minden nyelv egyedülálló tanúságot tesz civilizációjának kulturális zsenialitásáról, és hozzájárul a világ örökségéhez – nem is beszélve az interkulturális párbeszédben, a megbékélésben és a béke megteremtésében betöltött létfontosságú szerepéről.” (UNESCO 2017) Az UNESCO üzenete ebben a kérdésben: „Egy globalizált, egymással összekapcsolt társadalmakkal jellemezhető világban az interkulturális párbeszéd létfontosságú, ha sokféleségünk elismerése mellett együtt akarunk élni. Egy bizonytalan világban a nemzetek jövője nem csupán gazdasági tőkéjüktől vagy természeti erőforrásaiktól függ, hanem attól is, hogy közösen képesek-e megérteni és előre jelezni a környezet változásait – az oktatás, a tudományos kutatás és a tudásmegosztás révén.” (Wikiprogress knowledgebase n.d.) Ezért az UNESCO programjainak és tevékenységeinek mindig is fontos témái voltak egyrészt a digitális szakadék csökkentéséhez hozzájáruló stratégiák kidolgozása, másrészt az információs társadalmat alakító alapelvek meghatározása. A statisztikai jelentések rendszerint az internethasználók számának és a technológiai piac elterjedtségének növekedését jelzik. Az Internet World Stats hasznos statisztikai információkat közöl a világ internethasználóiról. A Global Digital Snapshot kulcsfontosságú statisztikai mutatókat tesz közzé a világ internet-, mobiltechnológia- és médiahasználóiról. E számadatok többsége növekvő tendenciákat mutat, és az elkövetkező években rendkívül gyors változásokat jelez előre. A felgyorsult változás nem minden ágazatban egyformán megy végbe, pedig így kellene történnie. A Scientific Foresight Unit (STOA) „nyelvi egyenlőség a digitális korban” című tanulmányának a gépi fordítás (MT) nyelvenkénti támogatottságára vonatkozó adatai szerint csak kevés nyelv részesül jó minőségű szoftverekből és erőforrásokból bizonyos alkalmazási területeken, míg a többi nyelv esetében nem áll rendelkezésre a gépi fordítást támogató szoftver vagy erőforrás. Még az Európai Unióban használt nyelvek többsége sem részesül egyenlő 60 Blanca Stella Giraldo Perez Pragmatics for developing a terminological glossary: UNESCO’s Internet Governance Glossary az információ, a kommunikáció és a tudásmegosztás terén kínálkozó lehetőségek, amelyekre globalizált világunkban szükség van. „Miközben a többnyelvűség Európa egyik legnagyobb értéke, egyúttal az egyik legjelentősebb kihívást is jelenti egy valóban integrált EU létrehozása szempontjából. Az EU-ban mintegy 80 nyelvet használnak, és a nyelvi akadályok mélyreható hatással vannak nemcsak a közös európai identitás kialakulására, hanem a munkavállalók mobilitására, valamint a határokon átnyúló elektronikus kereskedelemre, kereskedelemre és közszolgáltatásokra is. Ez a tanulmány, amelyet a STOA 2017 márciusában tett közzé, bemutatja az új technológiai fejlesztések kibontakozását, amelyek a növekvő számítási teljesítményre és a nagy adathalmazokhoz való hozzáférésre épülnek, és amelyek révén az emberi nyelvtechnológiák (HLT) valódi megoldássá válnak a nyelvi akadályok leküzdésére. A technikai fejlődés azonban eddig leginkább egyetlen nyelvre, az angolra összpontosult.” (Pataki, Dawood 2017) Nemcsak a gépi fordítás, hanem az információval és kommunikációval foglalkozó valamennyi terület is ki van téve az Internet és az ICT-k gyors fejlődésének, amelyek új lehetőségeket teremtenek az információhoz és a tudáshoz való hozzáférésre, azok megőrzésére, létrehozására és megosztására. A megosztás azt jelenti, hogy az információk és a tudás mindenki számára hozzáférhetők, és globális hatást fejthetnek ki. Következésképpen az információnak és a tudásnak egyformán hozzáférhetőnek kell lennie mind a fejlett szaknyelvvel rendelkező közösségek, mind a kevésbé fejlett szaknyelvvel és terminológiával rendelkezők számára. „Az Internet fejlődésének kezdeti szakaszában gyakran technológiai szempontból értékelték. Az elmúlt évtizedben azonban más, gyakran „puha” kérdésként jellemzett témák is előtérbe kerültek, például az emberi jogok, a demokrácia, a magánélet védelme, a társadalmi egyenlőség, a befogadás, a helyi tartalom létrehozása, a kölcsönös függőség, valamint az internethasználat egyéb kulturális, oktatási, gazdasági és politikai vonatkozásai. Az ilyen viták az Internet Governance Forum (IGF) létrehozása óta folynak; ez a fórum az Információs Társadalommal foglalkozó két világ-csúcstalálkozó (WSIS, Genf, 2003 és Tunisz, 2005), valamint a WSIS+10 felülvizsgálati folyamat és annak eredményei nyomán jött létre. Ebben az összefüggésben a „nyelvet” egyre inkább problémaként ismerik fel, mivel a nyelv mai használatát nagymértékben támogatják az ICT-k és az Internet. Ezért a megfelelő terminológia hiánya közvetve érinti a digitális és tudásbeli szakadékokat.” Ma a nemzetközi közösség számos több érdekelt felet bevonó mechanizmussal rendelkezik az Internet irányításával kapcsolatos kérdésekről folytatott párbeszédre és a megoldások végrehajtására. A WSIS rendezvényei és az IGF a legfontosabbak közé tartoznak. A nemzetközi, több érdekelt felet bevonó folyamatokban való részvételhez az országoknak és nemzeti képviselőiknek olyan nyelvi eszközökre is szükségük van, amelyek megkönnyítik a megértést, az együttműködést és az egyeztetést. Ezek közé tartoznak az Internet irányításához kapcsolódó, gyorsan fejlődő, több érdekelt felet bevonó partnerségi mechanizmusok.” (Infoterm, UNESCO, ICANN 2017: 12) Terminologija | 2017 | 24 61 Általánosságban elmondható, hogy amikor különböző közösségek számára fejlesztenek nyelvi eszközöket, az ICT-k járnak az élen, és a technológiai szempontok fejlesztése élvez elsőbbséget. A nyelvi eszközök esetében azonban a tartalomfejlesztés és az erőforrások állnak a középpontban. A nyelvi erőforrások közé tartoznak például az írott és beszélt nyelvi korpuszok, a számítógépes lexikonok, a terminológiai adatbázisok, a beszédadatok gyűjtése és feldolgozása stb. Az alapvető szoftvereszközök szintén fontosak e nyelvi erőforrások és más típusú tartalmak beszerzéséhez, előkészítéséhez, gyűjtéséhez, kezeléséhez, testreszabásához és felhasználásához. Mivel azonban a nyelv mai használatát nagymértékben támogatják az információs és kommunikációs technológiák (ICT) és az Internet, a megfelelő terminológia hiánya közvetve, de elkerülhetetlenül digitális és tudásbeli szakadékokat hoz létre, amelyek különböző módokon nyilvánulhatnak meg. Ezért folyamatos terminológiai tervezésre, intézményi kapacitásépítésre és hatékony koordinációs mechanizmusokra van szükség regionális és országos szinten. (Lásd: Infoterm, UNESCO, ICANN 2017) Ennélfogva a terminológiák fejlesztése, amelyek hozzájárulnak az információ- és tudáscseréhez, valamint a szakmai közösségek vitáiban való aktív részvételhez, nemcsak a kevésbé fejlett nyelvek használói számára jelent kiváló lehetőséget, hanem elősegíti az interoperabilitást és a fenntarthatóságot szem előtt tartó, strukturált tartalmak fejlesztését is. Számos olyan termék létezik, amely fogalmakat képviselő kifejezéseket tartalmaz, például tezauruszok, szótárak, adatbázisok és glosszáriumok. A glosszárium olyan terminológiai erőforrás, amelynek értéke a fejlesztés céljától és módjától függ. Tágabb értelemben, „A glosszárium, más néven szókészlet vagy clavis, egy adott tudományterület kifejezéseinek betűrendbe szedett jegyzéke, amely tartalmazza e kifejezések meghatározását is.” A alapglosszárium egyszerű glosszárium vagy értelmező szótár, amely lehetővé teszi más fogalmak meghatározását, különösen azok számára, akik újak egy nyelv vagy szakterület terén. Kis terjedelmű gyakorlati szókészletet és fontos vagy gyakran előforduló fogalmak meghatározásait tartalmazza, rendszerint az adott kultúrában hasznos idiómákkal vagy metaforákkal együtt.” (Wikipedia) A glosszáriumoknak különböző típusai vannak: egynyelvűek, kétnyelvűek (általában másik nyelven megadott megfelelőkkel és magyarázatokkal ellátott szólisták), illetve többnyelvűek. Némelyik kép- vagy szimbólumhasználattal is megjelenítheti a fogalmakat. Léteznek szókészlet formájú glosszáriumok is, amelyek tartalmazzák a fogalmak meghatározását. 62 Blanca Stella Giraldo Perez Pragmatics for developing a terminological glossary: UNESCO’s Internet Governance Glossary Az ilyen szójegyzékek értékes források egy adott szakterület vagy téma terminológiájának megértéséhez. Ha az adott szakterületi/témaköri ismeretek szerint rendezik őket, a felhasználók könnyebben megérthetik a fogalmakat. Értékük különösen az új, specializált területeken válik nyilvánvalóvá, amelyek gyors fejlődése gyakorlati megoldásokat igényel; ezek később a felhasználók igényeinek megfelelően megoszthatók, frissíthetők, megismételhetők vagy továbbfejleszthetők. „[...] egy olyan nyelv, amely egy adott vagy több szakterület terminológiájának fejlődésében lemarad, idővel azt kockáztatja, hogy elveszíti a különböző tematikus területeken való kommunikáció képességét. Az a nyelvi közösség, amelynek nyelve nem fejlesztett ki tudományos és műszaki terminológiákat, elkerülhetetlenül arra kényszerül, hogy a tematikus területeken folytatott kommunikációhoz egy másik, fejlettebb idegen nyelvet használjon.” (UNESCO 2017) A digitális szakadékkal és a szójegyzék szerepével kapcsolatos kérdések áttekintése után ez a cikk az Internet Governance Glossary (IGG) kidolgozására szolgáló módszertan főbb szempontjait kívánja összefoglalni. Célja továbbá, hogy felhívja a figyelmet az ilyen típusú nyelvi erőforrás tervezésekor és fejlesztésekor rendelkezésre álló különféle lehetőségekre, valamint arra, hogy az miként segítheti a „folyamatos terminológiai tervezést, az intézményi kapacitásépítést és a hatékony koordinációs mechanizmusokat regionális és országszinten”. Emellett meg kívánja osztani az IGG tapasztalatait is, amelyek más, a fejlett specializált nyelvekkel rendelkezők lehetőségeiből nem részesülő közösségek körében is kiterjeszthetők vagy megismételhetők. Ugyanakkor példaként szolgálhat számos olyan közösség számára, amely az új szakterületekben vagy azok között meglévő terminológia hiánya miatt nem vesz részt több érdekelt felet bevonó folyamatokban. „E tekintetben az arab nyelvű országoknak és közösségeknek jelenleg korlátozott lehetőségeik vannak arra, hogy teljes mértékben részt vegyenek a több érdekelt felet bevonó folyamatok konstruktív párbeszédében és közös fellépésében, mivel nem megfelelően használják a támogató nyelvi eszközöket. Ezért megoldásokra van szükség az arab nyelvű műszaki terminológia megerősítéséhez, hogy elősegítsék az arab nyelv internetes használatáról szóló párbeszédet hatékony, eredményes és összehangolt módon. Az IGG-projektben részt vevő partnerek egyetértenek abban, hogy az internetnek a világ minden emberét kell szolgálnia.” (Infoterm, UNESCO, ICANN 2017: 12) Végül ez a cikk lehetőséget teremt a szélesebb közönség elérésére, és bemutatja azokat az intézkedéseket, amelyeket olyan jelentős szervezetek, mint az UNESCO és az ICANN, itt az Infotermmel együttműködve, társadalmi küldetésük teljesítése érdekében tesznek. Terminologija | 2017 | 24 63 2. A MÓDSZERTAN ÁTTEKINTÉSE Az Internet Governance Glossary módszertana „keretet ír le egy arab nyelvű internetirányítási szójegyzék létrehozásához, amely támogatja az arab nyelvű közösségek részvételét a több érdekelt felet bevonó internetirányítási és szakpolitikai folyamatokban, különféle fórumokon, többek között az Információs Társadalom Világ-csúcstalálkozóján (WSIS) és az Internet Governance Forumon (IGF).” (Infoterm, UNESCO, ICANN 2017: 7) Az IGG-projektet kezdettől fogva azzal a céllal dolgozták ki, hogy az arab nyelvű országokat és közösségeket az internetirányítás (IG) szójegyzékével, valamint a nemzetközi szabványokon alapuló terminológia létrehozására vagy harmonizálására szolgáló általános módszertannal lássa el. A valódi kihívást azonban az jelentette, hogy megfeleljenek annak a kinyilvánított elvárásnak, miszerint „[...] az arab nyelvű országok használni fogják az internetirányítási kifejezések együttműködésen alapuló, pontos, több érdekelt felet bevonó módon kidolgozott szójegyzékét; • Segíti a közös napirendek kialakítását, hozzájárul a döntéshozatali folyamatokhoz, hatékonyabb kommunikációt tesz lehetővé, és ösztönzi részvételüket a több érdekelt felet bevonó IG-mechanizmusokban; • Részt vesz mindenféle, több érdekelt felet bevonó folyamatban; • Kiépíti a nyelvi kérdésekkel foglalkozó regionális és nemzeti szervezetek intézményi kapacitását és a köztük működő koordinációs mechanizmusokat, elősegítve az arab nyelv internetes használatának és hozzáférhetőségének támogatását.” (Infoterm, UNESCO, ICANN 2017: 13) A szójegyzéket illetően öt fő szakaszt határoztak meg a várt eredmények elérésére: • Kulcsfontosságú dokumentumok áttekintése az internetirányítás (IG) területén alapvető fogalmak azonosítása céljából. • Az IG-kifejezések angol nyelvű szójegyzéktervezetének elkészítése. • Nyilvános konzultációk. • Az IG-terminusok glosszáriumának arab nyelvre történő lokalizálása, majd az azt követő validálási folyamat. • Terjesztés. Ezzel párhuzamosan a módszertan tekintetében négy átfogó kategóriába sorolva kellett felvázolni az előzetes megfontolásokat: • Terminológiai munka módszertani szempontból: a szakterület, a célközönség és az IGG céljának figyelembevétele; • A munkafolyamat megtervezésének és ütemezésének típusai: a főbb szakaszok adaptálása (az ISO 15188:2001 szerint), a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet főbb szabályai 64 Blanca Stella Giraldo Perez Pragmatics for developing a terminological glossary: UNESCO’s Internet Governance Glossary az ISO/TC 37 „Nyelv és terminológia” szabványai, valamint jó gyakorlatot bemutató példák; • Az IGG elkészítéséhez felhasználandó dokumentumok az UNESCO által rendelkezésre bocsátott szakértői és szakpolitikai dokumentumokon túl: meglévő glosszáriumok, további források, valamint a dokumentumok értékelésére szolgáló kritériumok meghatározása; • Terminustételek és kontextusaik a dokumentumokban: a terminustételek forrásai által szolgáltatott információk jellegének figyelembevételével. Három esetet azonosítottak: meghatározó kontextus nélküli eseteket, elégtelen kontextusú eseteket, valamint különböző szövegekben következetlenül használt terminusokat. Az internetirányítás sajátos szakterületként való megközelítése segített azonosítani a következő nézőpont szerinti dimenziókat és reprezentatív alapfogalmakat: „Az internet irányításának kérdése kritikus jelentőségű. Az, hogy miként kezeljük ezt az értékes, globális erőforrást, közvetlenül befolyásolja gazdasági és társadalmi lehetőségeinket még a távoli jövőben is. A kihívás Az internetirányítás azokra a folyamatokra utal, amelyek befolyásolják az internet kezelésének módját. Miközben a szakpolitikai döntéshozók és a műszaki szakértők azon dolgoznak, hogy összekapcsolják a világ nemzeteinek fennmaradó kétharmadát, az internet irányításának MÓDJA valószínűleg hatással lesz arra, hogyan használjuk az internetet, és miként fejlődik. [...] Alapvető fontosságú, hogy világos és egyszerű módokat teremtsünk arra, hogy mindenki – háttértől függetlenül – megértse, hogyan működtetik az internetet, és részt vehessen annak alakításában. [...] A szakpolitikai világban ezt „többszereplős megközelítésnek” nevezik. Lényegében azt jelenti, hogy mindenkinek, akinek érdeke fűződik az internet jövőjéhez, beleszólást kell kapnia annak működtetésébe.” (Internet Society) Röviden: az olyan dinamikus terület, mint az IG, gyors műszaki és fogalmi fejlődésen megy keresztül. Politikai szempontból rendkívül érzékeny terület, számos vitatott kifejezéssel, amelyek stratégiai jelentőséggel bírnak az ipar, a társadalom, valamint a szakpolitika és a közigazgatás számára. Emellett az internet kulturális dimenziója jelentős hatással van a kulturális örökség megőrzésére. Mivel az IG minden ország és minden állampolgár számára alapvető fontosságú, az IGG hozzájárul az alapvető kifejezések tisztázásához, és elősegíti, hogy minden érdekelt fél jobban megértse őket. Az IGG elkészítésének módszertanát a nemzetközi szabványok követése mellett a fent említett sajátosságok figyelembevételéhez kellett igazítani. A terület szakirodalmának legkorszerűbb eredményeire alapozva strukturálták- Terminologija | 2017 | 24 65 A megfogalmazásokat az érdekcsoportok nézőpontjától a lehető legfüggetlenebbre alakították. Ugyanakkor az IGG szócikkeit a lehető legfelhasználóbarátabb módon fogalmazták meg, a jól képzett olvasókat megszólítva. Más szóval, kellőképpen figyelembe kellett venni az átlagos felhasználók igényeit. Az internetirányítás a többszereplős megközelítést alkalmazza, amelynek rugalmassága lehetővé teszi, hogy „különböző szférákból érkező egyének és szervezetek egymás mellett vegyenek részt az eszmecserében vagy a konszenzuson alapuló szakpolitika kialakításában.” (Internet Society 2016) A szakértők szerint e megközelítés célja, hogy egyetlen megoldás helyett számos eszközre vagy gyakorlatra támaszkodjon. Ezért az érdekelt felek kritikus kérdéseit gondosan kellett kezelni, hiszen ezek nem minden érdekelt fél esetében azonosak. További követelmény volt a fordítás szükségességének szem előtt tartása. Ennek eredményeként betűrendes mutató készült, amely praktikus, gyors keresést tesz lehetővé az IGG kifejezései között. A nemzetközi szabványok és bevált gyakorlatok alapján általános módszertant dolgoztak ki az alábbi szempontokra: A források értékelése és kiválasztása. Az internetirányítás teljes területének dimenziókba rendezése. Rendszerszemléletű megközelítés a következők kialakításában: a glosszárium szerkezete (makrostruktúra), az egyes glosszáriumi szócikkek (mikrostruktúra), a kifejezésekhez kapcsolódó információk, a leírásokhoz kapcsolódó információk, további információk. Az IGG-kiadvány általános elrendezése. Gyakorlati megfontolásokból a terminológiaelméletet és a terminológiai munkát követő leíró és előíró megközelítések kombinációját választották. Ez a megközelítés figyelembe vette a szaklexikográfiai módszereket, amelyek egy adott szakterület szakmai kommunikációjában előforduló terminológiára összpontosítanak. A terminológiai munka tényleges gyakorlatában minden projekt a céltól és a rendelkezésre álló erőforrásoktól (mind a humán erőforrás, mind a technológia tekintetében) függően testre szabott munkafolyamatot igényel. A bevált gyakorlatok jól szemléltetik, miként igazították a kutatók kellő körültekintéssel a főbb ISO/TC 37 „Language and terminology” nemzetközi szabványok előírásait. 66 Blanca Stella Giraldo Perez | Pragmatics for developing a terminological glossary: UNESCO’s Internet Governance Glossary Az alábbi ábra az IGG fejlesztési szakaszaihoz kialakított munkafolyamat-modellt mutatja be. 1. ábra: Az IGG munkafolyamat-modellje „[A] leírások megfogalmazásakor különös gondot fordítottak arra, hogy kereszthivatkozásokat adjanak meg a fogalmilag kapcsolódó szócikkekhez. Ez, valamint az összes szócikk stílusának, elrendezésének stb. összehangolása szükségessé tette a megfogalmazások gondos átdolgozását.” (Infoterm, UNESCO, ICANN 2017: 24) A 26. lépés után végül sor került egy záró folyamatra, amelynek során megállapodtak a Glossary valamennyi módosításáról, és véglegesítették a módszertan leírását. Terminologija | 2017 | 24 67 Röviden, az IGG fejlesztési folyamata a következő ábrával szemléltethető: 2. ábra: Az IGG fejlesztési folyamatának összefoglaló ábrája A korpusz összeállítása három fő szempontból indult ki: a dokumentumok értékelésének kritériumai, a dokumentumok kódolása, a dokumentumok kategorizálása. „A dokumentumok kategorizálása kezdettől fogva szisztematikus megközelítésen alapult. Először terminológiai szakértők olvasási stratégiákat, például pásztázó és átfutó olvasást alkalmaztak az egyes dokumentumok kategorizálására. [E folyamat során] összehasonlították a dokumentumokat, és összehangolták a kategorizálást, például akkor, ha azonos típusba tartoztak. Egyes esetekben azonban az IGG-projekt szempontjából való relevanciájuk függvényében a hasonló dokumentumokhoz képest magasabb vagy alacsonyabb kategóriába sorolták őket. Más esetekben a kategorizálás nem volt lehetséges, mert a dokumentum nem tartalmazott releváns terminológiát, vagy nem szolgált új információval. Összességében a terminuskinyerési folyamat mintegy 25–30 dokumentum kiválasztásával kezdődött. Ez az elemzés és kategorizálás azonban nem jelentette azt, hogy a többi dokumentumot figyelmen kívül kellett volna hagyni; célja az volt, hogy a teljes vállalkozást már a kezdetektől hatékonyabbá és kezelhetőbbé tegye. Ezzel kapcsolatban, 68 Blanca Stella Giraldo Perez | Pragmatics for developing a terminological glossary: UNESCO’s Internet Governance Glossary Különös gondosságra volt szükség annak érdekében, hogy ne veszítsük szem elől a fókuszt, azaz ne merüljünk el túlságosan a kapcsolódó területek, például az IKT vagy a gazdasági terminológia kérdéseiben. Ellenkező esetben az IGG könnyen messze túllépett volna az internetirányítási terminológia alapvető körén. Mindazonáltal végül több mint 150 forrást használtak fel a terminusok kinyeréséhez és értékeléséhez.” (Infoterm, UNESCO, ICANN 2017: 28) Az alapfogalmak intellektuális kiválasztása után egy terminuskinyerő szoftvereszközt választottak ki a terminusok leírásához legmegfelelőbb kontextusok (pontosabban szövegkörnyezetek) azonosítására. A terminusok és tulajdonnevek egyes szócikkeinek felépítése egy adaptált, szisztematikus megközelítést követett, amely alapvetően a következő szempontokra összpontosított: Az IGG összeállításának módszere, beleértve a nagy mennyiségű dokumentum kezelésének módszertanát is. Az IGG makro- és mikrostruktúrája. A szócikkek elrendezése, beleértve a szimbólumok használatát is. Ezt követően félig szisztematikus megközelítést alkalmaztak a glosszárium egyes szócikkeinek sorrendbe állítására. Amint említettük, a glosszáriumot dimenziókra osztották, és a szócikkeket lehetőség szerint fogalmi kapcsolataik szerint csoportosították. „Mivel a tervezetben szereplő IGG legtöbb terminológiai szócikkét az internetirányítás témaköréhez kapcsolódó különböző forrásokból választották ki, kezdettől fogva szükség volt arra, hogy egységes, szisztematikus megközelítésről döntsenek a terminusok és leírások kezelésére vonatkozóan (amit az IGG-n végzett munka is kedvezően igazolt). Ez az egységes megközelítés azonban nem jelenti azt, hogy minden egyes szócikket azonos módon kell bemutatni [...]. Az internetirányítási glosszárium számos olyan terminust vagy nevet tartalmaz, amely viszonylag új, mégis széles körben használatos, miközben az internetirányítási közösségekben nincs közös egyetértés vagy szabványosított meghatározásuk. Más terminusok széles körben használatosak és jól meghatározottak, ezért „szabványosnak” tekinthetők. Néhány ritkán előforduló terminus fontos lehet a tisztázás szempontjából, noha csak nagyon ritkán használják őket. A terminuskinyerő eszközök rendszerint nem képesek megkülönböztetni a fontos/jelentős előfordulásokat a nem jelentősektől. Ezért önmagában a statisztikai bizonyíték nem volt elegendő egy terminus jelentőségének megállapításához, illetve a kontextusból származó jó leírás vagy magyarázat azonosításához.” (Infoterm, UNESCO, ICANN 2017: 30) A célközönség miatt az IGG-szócikkek mikrostruktúráját jelentősen leegyszerűsítették: Terminusszint vagy névszint (példákkal). Leírási szint (példákkal). A terminus használata és kapcsolatai. Helyesírási és egyéb írásmódbeli konvenciók. Terminologija | 2017 | 24 69 Meghatározás helyett leírás. Kereszthivatkozásokkal ellátott terminusok. Megjegyzések. Ugyanakkor a lexikográfiai szimbólumok (például a különféle zárójelek, rövidített jelölések stb.) használatát a világosság és a felhasználóbarát jelleg érdekében minimálisra szorították, és következetesen alkalmazták. Az alábbi szócikkminta a mikrostruktúra elemeit mutatja be végleges elrendezésükben: 3. ábra: Szócikkminta + a mikrostruktúra elemei Az IGG elrendezése tükrözi a végleges dokumentum makrostruktúráját és szerveződését, valamint a glosszárium szócikkeit az IG dimenzióinak megfelelően. ProTerm: hatékony eszköz a terminusok azonosítására és kinyerésére A terminusazonosító és terminuskinyerő eszközök fontos szerepet játszanak az ilyen típusú erőforrások fejlesztésében, ezért nem hagyhatók figyelmen kívül. A kulcskérdés azonban az, hogyan válasszuk ki az adott esetben legmegfelelőbb eszközt, és hogyan használjuk ki a lehető legjobban. Több terminuskinyerő eszköz kipróbálása feltárta, milyen előnyöket kínálnak egyes eszközök, milyen feladatok végezhetők el velük, valamint azt, hogy több eszközt kell kombinálni ahhoz, hogy a terminusok teljes körű kinyerése hatékonyan megvalósulhasson. Elméletben ez egyszerűnek tűnik, a gyakorlatban azonban az adatvisszakeresés, a feladatok összetettsége, a formátumok 70 Blanca Stella Giraldo Perez Pragmatics for developing a terminological glossary: UNESCO’s Internet Governance Glossary Az interoperabilitás és a ráfordítandó idő olyan kérdések, amelyeket egy ilyen projekt kezdetén gondosan mérlegelni KELL. Az alábbiakban néhány értékelt eszköz használata során tapasztalt korlátozások általánosított listája olvasható: A feldolgozandó szöveg mennyiségére vonatkozó korlátozások. A szövegek formátumával kapcsolatos korlátozások. Kétnyelvű adatkinyerésre programozott eszközök (különösen fordítási memóriák feltöltésére szolgáló eszközök). Hiányosságok a terminusjelöltek azonosításában. Az előfordulási gyakoriság nem volt igazán megfelelő mutatója egy terminus relevanciájának. A feltáró munka és a vizsgálódás során szerencsére rátaláltak a ProTermre, egy nem nyílt forráskódú eszközre, amely releváns terminusok és nevek azonosítására szolgál. A ProTerm bizonyította, hogy rendelkezik az IGG terminusainak azonosításához és kinyeréséhez szükséges funkciókkal, továbbá biztosította a terminumok gyors és hatékony áttekintéséhez, valamint a feladatok egymást követő végrehajtásához szükséges képzést és támogatást. Ezért a ProTermet választották. Az alábbiakban kiemeljük néhány figyelemre méltó jellemzőjét: Terminológiai munkára és szövegelemzésre szolgáló eszköz (ProComStrasser). Különféle dokumentumokból új terminusokat nyer ki. Segítséget nyújt az információs egységek indexeléséhez és kereséséhez. Statisztikai elemzés alapján, kulcsszavaktól független navigációt tesz lehetővé a dokumentumok tartalmában. Kompatibilis a legelterjedtebb fájlformátumokkal és a használatos formális nyelvekhez, valamint informatikai szabványokhoz kapcsolódó interfészek többségével. A ProTerm alkalmazása előtt összeállították, majd véglegesítették az IGG-hez előzetesen kiválasztott terminusjelöltek listáját. E véglegesített lista alapján az eszközt célzottan lehetett alkalmazni, és jó eredményeket adott a már azonosított terminusok, valamint szövegkörnyezetük esetében. Megmutatta előfordulási gyakoriságukat (ami néha eltérő eredményt adott a helyesírási változatoktól vagy a különböző szókapcsolatoktól függően). A ProTerm azt is lehetővé tette, hogy az egyes terminuselőfordulásokat az eszköz saját formátumában vagy az eredeti dokumentumban ellenőrizzék. Ez a lehetőség hozzájárult a magyarázatok pontosításához és egységesítéséhez, valamint az adott szakterületen vagy részterületen belüli különbségek és hasonlóságok kiszűréséhez. „Mindenesetre a ProTerm ebben a szakaszban történő alkalmazásával elért eredmények egyértelműen jobbak voltak, mint amikor a ProTermet terminusok azonosítására előzetesen kiválasztott terminusok nélkül használták. Ezzel kapcsolatban érdekes megfigyeléseket lehetett tenni a terminusok és nevek előfordulási gyakoriságáról a dokumentumgyűjteményben... Terminologija | 2017 | 24 71 A ProTerm segítségével nemcsak a terminusok azonosításának folyamata során lehetett megvizsgálni a szövegkörnyezetet (amikor az egyszerű szöveges formátumban jelenik meg), hanem az eszközben tárolt dokumentumok eredeti változatában, eredeti elrendezésükben, nem verbális ábrázolásokkal kombinálva is ellenőrizni lehetett a kontextusokat. Ezért gyakran szükséges az eredeti dokumentumot is megvizsgálni egyes kontextusok megértéséhez.” (Infoterm, UNESCO, ICANN 2017: 42) Végül elmondható, hogy a ProTerm kreatív és átgondolt használata jelentősen hozzájárult az optimális eredményekhez. A szakértők által a szócikkek javasolt megfogalmazásainak értékelése, valamint a ProTerm tudatos használata nagyban hozzájárult az IGG célkitűzéseinek eléréséhez. 3. M E G F O N T O L Á S O K A J Ö V Ő B E L I F E J L E S Z T É S E K H E Z Az IGG szójegyzékének és módszertani leírásának elkészülte után az alábbi javaslatok születtek a módszertan általános alkalmazhatósága, a tartalom fenntarthatósága, a folyamatok dokumentálása, az együttműködésen alapuló és interdiszciplináris munka, a más nyelvekre történő fordítás, valamint a különféle célokra való adaptálás szempontjából: • Dinamikusan változó területként az internetirányítás és annak terminológiája továbbra is gyorsan fejlődik. Ezért az IGG bővítése és felülvizsgálata a jövőben további munkát igényel. • Az ilyen jövőbeli munkát jelentősen megkönnyítené az a nyelvtechnológia, amelyet az adatok folyamatos, együttműködésen alapuló frissítésének megszervezésére terveztek. • Az ilyen szójegyzékek készítésekor mindig tanácsos szem előtt tartani a más nyelvekre történő fordítás jövőbeli igényeit. Az arab nyelvű lokalizáció mintául szolgálhat más nyelvi változatok számára. • Más nyelvekben több vagy kevesebb szinonima fordulhat elő; a regionális változatokat az adott szinonima után feltüntetett földrajzi jelölővel lehet megadni. Más nyelveken több vagy kevesebb megjegyzés tartozhat a szócikkekhez. • Az egyes nyelveken használt terminusoknak a lehető legszélesebb körben elfogadottnak kell lenniük; ezért rendkívül fontos az együttműködő szakértők konszenzusa. • A frissítés és bővítés során elengedhetetlen az összes köztes változat rendszeres nyilvántartása (verziókezelés), egészen a végleges változat elkészültéig. 72 Blanca Stella Giraldo Perez Pragmatics for developing a terminological glossary: UNESCO’s Internet Governance Glossary Ösztönözni kell az együttműködésen alapuló és részvételi módszereket, valamint az interdiszciplináris munkát, amelyben az adott terület szakértői is részt vesznek. A szócikkek kidolgozásának módja lehetővé teszi a technikai továbbfejlesztést egy dinamikusabb rendszer révén. Az arab nyelvre történő lokalizálás egy másik nagy feladat volt, amely megfelelő dokumentálás esetén képzési forrássá válhatna a fordítók számára. Mindenesetre értékes megosztani és terjeszteni ezt és a hasonló tapasztalatokat, hogy különböző, érdeklődő közösségek más területeken is megismételhessék, kiterjeszthessék vagy újra felhasználhassák azokat, ha tudásmegosztásra és kommunikációra van szükségük. Az IGG weboldalának felkeresése és a módszertan leírásának tanulmányozása új ötleteket adhat példák kidolgozásához és más helyzetekben való újbóli felhasználásához, például oktatásban és képzésben, nyelv- vagy terminológiai tervezésben, tartalomkészítésben, illetve lokalizálásban. KÖVETKEZTETÉSEK Az IGG módszertana a bevett terminológiai alapelvek és módszerek gyakorlati adaptációját és alkalmazását jelenti – különösen az ISO/TC 37 szabványaiban megfogalmazottakét. Tovább alakítható különféle célokra és különböző szakterületekre vagy témákra, valamint eltérő célcsoportok és oktatási szintek számára. Az IGG módszertana megmutatja, hogy a szűkebb értelemben vett terminológiai munka alapelvei és módszerei hozzáigazíthatók a meghatározott célfelhasználók igényeihez. Az IGG módszertanát úgy dolgozták ki, hogy jól képzett, de nem feltétlenül internetes vagy IKT-szakértő felhasználókat célozzon meg, a főbb fogalmakat félig rendszerezett módon válassza ki és írja le, szem előtt tartsa, hogy a „fordítás” megkönnyíti a más nyelvekre – elsőként arabra – történő átültetést, ahol az internetirányítással kapcsolatos alapvető terminológia kevésbé fejlett, aktívan bevonja a jövőbeli célfelhasználók hozzáértő képviselőit. Az IGG módszertana nem helyettesíti a rendszerszerű terminológiai munkát, de jó kiindulópontként szolgálhat egy olyan, rendkívül dinamikusan fejlődő témában végzett terminológiai munkához, mint az internetirányítás. A terminológiai glosszáriumok tehát strukturált tartalom létrehozására használhatók a digitális környezetek gazdagítása érdekében. Terminologija | 2017 | 24 73 Az IGG-hez hasonló erőforrás „a folyamatos terminológiai tervezés, az intézményi kapacitásépítés, valamint a regionális és országos szintű hatékony koordinációs mechanizmusok iránti igény kielégítésére irányuló kezdeményezésnek tekinthető”. (UNESCO 2017) Az IGG vagy a hozzá hasonló terminológiai erőforrások jelentős mértékben elősegíthetik a kevésbé fejlett szaknyelvvel és terminológiával rendelkező országok és közösségek részvételét a kommunikációs folyamatokban. Ezzel kapcsolatban el kell mondani, hogy a tartalom minősége és a tartalomgondozás iránti igény kritikus követelménnyé válik a dolgok internete (IoT) fejlesztésének keretében. Mindenesetre, ha biztosítani kell a tartalom magas minőségét, akkor a vonatkozó szabványokon alapuló legjobb terminológiai gyakorlatokat kell követni. SOURCES Home » What We Do » Issues » Internet Governance. – Internet Society. [Online] [Cited: August 30, 2016.] http://www.internetsociety.org/what-we-do/internet-issues/internet-governance. We are social & Hootsuite. 2017. We are social Special Reports Digital in 2017: Global Overview. – We are social. [Online] January 24, 2017. [Cited: May 20, 2017.] https://wearesocial.com/special-reports/digital-in-2017-global-overview. REFERENCES Carvin A. 2000: Mind the Gap: The Digital Divide as the Civil Rights Issue of the New Millennium. – Multimedia & Internet Schools. January–February 2000, The weekly e-Newsletter from MMIS.com. Infoterm, UNESCO, ICANN 2017: Home Internet Governance Glossary (IGG). – Internet Governance Glossary (IGG) Methodology (E. Baher, C. Galinski, B. Giraldo, & I. Kasinskaite-Buddeberg, Eds.) [Online] April 4, 2017. [Cited: May 3, 2017.] http://en.unesco.org/sites/default/files/internet_governance_glossary_methodology.pdf or https://en.unesco.org/internet-governance-glossary. Internet Society 2016: Home » Internet Governance - Why the Multistakeholder Approach Works. – Internet Governance - Why the Multistakeholder Approach Works. [Online] April 26, 2016. [Cited: June 30, 2016.] Briefing Papers. https://www.internetsociety.org/doc/internet-governance-why-multistakeholder-approach-works. Pataki Z. G., Dawood A. 2017: European Parliamentary Research Service Blog Language Equality In The Digital Age. – European Parliamentary Research Service Blog. [Online] May 10, 2017. [Cited: May 18, 2017.] https://epthinktank.eu/2017/05/10/language-equality-in-the-digital-age/. Patru M. 2008: IN Slide share Attaining quality education for all: A UNESCO perspective. [Online] October 31, 2008. [Cited: September 5, 2015.] Slide 11–12. https://www.slideshare.net/eden_online/attaining-quality-education-for-all-a-unesco-perspective-presentation?qid=69b4a61a-3066-4867-8069-0514ef0a1250&v=&b=&from_search=1. UNESCO 2017: Home Internet Governance Glossary (IGG). – Internet Governance Glossary (IGG). [Online] March 27, 2017. [Cited: April 4, 2017.] http://en.unesco.org/internet-governance-glossary. Wikiprogress knowledge base. – Wikiprogress Organisations UNESCO. [Online] [Cited: March 14, 2017.] http://wikiprogress.org/data/organization/unesco. Wikipedia – Glossary. [Online] [Cited: February 21, 2017.] https://en.wikipedia.org/wiki/Glossary. World Stats 2017: Internet World Stats usage and population statistics. – Internet World Stats. [Online] June 30, 2017. [Cited: June 30, 2017.] http://www.internetworldstats.com/stats.htm. 74 Blanca Stella Giraldo Perez | Pragmatics for developing a terminological glossary: UNESCO’s Internet Governance Glossary TERMINŲ ŽODYNO RENGIMO PRAGMATIKA: UNESCO INTERNETO VALDYMO ŽODYNAS Sparti informacinių ir komunikacinių technologijų plėtra, didėjantis žinių visuomenės ir politinis siekis mažinti įvairių rūšių skaitmeninę atskirtį yra prioritetiniai klausimai, kuriuos kelia pramonės, viešojo administravimo ir akademinės politikos formuotojai. Kad būtų galima pagerinti specializuotos komunikacijos ir dalijimosi žiniomis efektyvumą bei naudingumą, gali reikėti tobulinti esamus metodus ir kurti naujų metodų bei priemonių taikymo koncepcijas. Yra ne vienas žinių tvarkybos priemonių plėtojimo pasiūlymas, prisidėjęs prie kūrimo tinkamo turinio, kurį būtų galima naudoti pakartotinai, taikyti kitais tikslais ir papildyti, tuo pat metu gerinant sąveikumą bei tvarumą. Gerai parengti žodynai yra pagrindiniai įrankiai specializuotos komunikacijos ir dalijimosi žiniomis efektyvumui ir naudingumui gerinti. Straipsnyje aptariami kai kurie praktiniai terminų žodynų rengimo, remiantis UNESCO interneto valdymo žodyno (IGG) sudarymo patirtimi ir metodika, aspektai. IGG metodika apima praktinį nustatytų terminologijos principų ir metodų, ypač pateiktų ISO TK 37 standartuose, pritaikymą ir naudojimą. Ją galima taikyti skirtingiems tikslams įvairiose srityse, taip pat skirtingoms įvairių išsilavinimo lygmenų tikslinėms grupėms. IGG metodika parodo, kad terminologinio darbo principai ir metodai gali būti pritaikyti specialių tikslinių naudotojų poreikiams. IGG metodika nepakeičia sisteminės terminologijos, bet gali būti panaudota kaip labai dinamiškai besiplėtojančios sritys, tokios kaip interneto valdymas, terminologinio darbo geroji praktika. Žodyno pasvetaineje (http://en.unesco.org/internet-governance-glossary/about-igg) rašoma, kad tokį išteklių kaip IGG galima laikyti iniciatyva patenkinti tęstinio terminologijos planavimo, institucinių gebėjimų gerinimo ir veiksmingų regioninio bei nacionalinio lygmens koordinavimo mechanizmų poreikį. Tokie ištekliai gali daug prisidėti prie šalių ir bendruomenių, kurių specialiosios kalbos ir terminijos nėra pakankamai išplėtotos, įsitraukimo ir dalyvavimo gerinimo. Gauta 2017-09-05 Blanca Stella Giraldo Perez International Information Centre for Terminology (Infoterm) c/o CO SPACE, Glumpendorfer Strasse 65/1, 1060 Vienna, Austria E-mail [email protected] Terminologija | 2017 | 24 75