Pragmatics for developing a terminological glossary: UNESCO’s Internet Governance Glossary

5 9Terminologija | 2017 | 24 Pragmatics for developing terminológiai szójegyzék: az UNESCO Internetirányítási szójegyzék BLANCA STELLA GIRALDO PEREZ Infoterm (Nemzetközi Terminológiai Információs Központ) KULCSSZAVAK: terminológiai szójegyzék, szaknyelvi kommunikáció, digitális megosztottság, az Internetirányítási szójegyzék (IGG) módszertana, terminológiai alapelvek és módszerek, tartalom 1. AZ INTERNET IRÁNYÍTÁSI SZÓJEGYZÉK KIDOLGOZÁSÁNAK HÁTTERE Az információs és kommunikációs technológiák (IKT) gyors fejlődése, a tudástársadalmak térnyerése, valamint a digitális megosztottság minden formájának csökkentésére irányuló politikai célkitűzés kiemelt helyen szerepelnek az ipar, a közigazgatás és az akadémiai szféra döntéshozóinak napirendjén. A szaknyelvi kommunikáció és a tudásmegosztás hatékonyságának és eredményességének javítása érdekében szükség van a meglévő módszerek és koncepciók továbbfejlesztésére, valamint új módszerek és eszközalkalmazások kidolgozására. Számos javaslat született olyan tudásalapú eszközök fejlesztésére, amelyek hozzájárulnak a megfelelő tartalom létrehozásához, amely újrafelhasználható, új célokra alkalmazható és gazdagítható, miközben elősegíti az interoperabilitást és a fenntarthatóságot. A megfelelően kidolgozott szójegyzékek alapvető eszközei a szaknyelvi kommunikáció és a tudásmegosztás hatékonysága és eredményessége növelésének. A szószedet és a digitális szakadék szempontjából vett értékének megértéséhez ismerni kell a digitális szakadékot és az általa magában foglalt kérdéseket. Általános jelentésében a „digitális szakadék” a modern IKT-khoz hozzáféréssel rendelkező demográfiai csoportok és régiók, valamint az azokhoz hozzá nem férők közötti szakadékra utal. Andy Carvin (2000) kijelentette: „A digitális szakadék modern információs gazdaságunk egyik legfontosabb polgárjogi kérdése.” Mindazonáltal az internethez, az sufficient to reduce the digital divide, which as Carvin highlighted, is információhoz és az IKT-khoz való hozzáférésről bebizonyosodott, hogy nem csupán a tartalomról, az írástudásról, a pedagógiáról és a közösségről szól. Napjainkban még ezeken a dimenziókon is túlmutat. „A digitális kirekesztés egy szélesebb szakadék része, amely hozzájárul az emberek társadalmi és gazdasági kirekesztéséhez. Többes 6 0 Blanca Stella Giraldo Perez Pragmatics for developing a terminological glossary: UNESCO’s Internet Governance A szójegyzék szempontjai: gazdasági, földrajzi, nyelvi, nemi stb.” (Patru 2008). Társadalmi kérdésként a digitális szakadék több, egymástól eltérő formában válik láthatóvá, amelyeket különböző érdekelt felek, valamint állami vagy magánszervezetek próbálnak felszámolni. Mindazonáltal „a digitális szakadék megszüntetése nem lesz elegendő a tudásszakadék megszüntetéséhez, mivel a hasznos, kulturálisan releváns tudáshoz való hozzáférés több, mint a technológiához való hozzáférés kérdése.” (uo.) „Az olyan kormányközi szervezetek, mint az UNESCO, valamint az olyan globális szervezetek, mint az Internet Corporation for Assigned Names and Numbers (ICANN), a regionális szervezetek, nem kormányzati szervezetek (NGO-k) és mások mellett, kiemelik a nyelvek nélkülözhetetlen szerepét a befogadó tudástársadalmak kiépítésében. Minden nyelv egyedülálló tanúságtételt kínál civilizációjának kulturális zsenialitásáról, és hozzájárul a világ örökségéhez – nem is beszélve az interkulturális párbeszéd, a megbékélés és a béke megteremtésében betöltött kulcsfontosságú szerepéről.” (UNESCO 2017) Az UNESCO üzenete itt: „Egy globalizált, egymással összekapcsolódó társadalmakkal teli világban az interkulturális párbeszéd létfontosságú, ha együtt akarunk élni sokféleségünk elismerése mellett. Egy bizonytalan világban a nemzetek jövője nemcsak gazdasági tőkéjüktől vagy természeti erőforrásaiktól függ, hanem attól a kollektív képességüktől is, hogy oktatáson, tudományos kutatáson és a tudás megosztásán keresztül megértsék és előre jelezzék a környezet változásait.” (Wikiprogress knowledgebase n.d.) Ezért az információs társadalomra hatást gyakorló elvek meghatározása mellett mindig is az UNESCO programjainak és tevékenységeinek fő témái közé tartozott olyan stratégiák kidolgozása, amelyek hozzájárulnak a digitális szakadék csökkentéséhez. A statisztikai jelentések általában az internetfelhasználók számának és a technológiai piac penetrációjának növekedését jelzik. Az Internet World Stats hasznos statisztikai információkat nyújt a világ internetfelhasználóiról. A Global Digital Snapshot kulcsfontosságú statisztikai mutatókat közöl a világ internet-, mobiltechnológiaés médiafelhasználóiról. E számadatok többsége növekvő tendenciákat mutat, és elképesztően gyors változásokat jelez előre az elkövetkező években. A felgyorsult változás nem minden ágazatban következik be egyenletesen, ahogy annak kellene. A Scientific Foresight Unit (STOA) „nyelvi egyenlőség a digitális korban” című tanulmányában bemutatott, a gépi fordítás (MT) nyelvenkénti támogatási szintjére vonatkozó adatok szerint csak néhány nyelv részesül jó minőségű szoftverekből és erőforrásokból bizonyos alkalmazási területeken, míg a nyelvek többi részéhez nem áll rendelkezésre gépi fordítási (MT) támogatást biztosító szoftver vagy erőforrás. Még az Európai Unióban használt nyelvek többsége sem részesül egyenlő 6 1Terminologija | 2017 | 24 lehetőségekben az információhoz, a kommunikációhoz és a globalizált világban szükséges tudásmegosztáshoz való hozzáférés tekintetében. „Miközben a többnyelvűség Európa egyik legnagyobb értéke, egyben az egyik legjelentősebb kihívást is jelenti egy valóban integrált EU létrehozása szempontjából. Az EU-ban mintegy 80 nyelvet használnak, és a nyelvi akadályok mélyreható hatással vannak nemcsak a közös európai identitás kialakítására, hanem a tanulmányozásra is, amelyet a STOA 2017 márciusában tett közzé; ez az worker mobility and cross-border e-commerce, trade and public services. This új technológiai fejlesztések megjelenését mutatja be, amelyek a megnövekedett számítási kapacitáson és a nagy adathalmazokhoz való hozzáférésen alapulnak, és amelyek révén az emberi nyelvi technológiák (HLT) valódi megoldássá válnak a nyelvi akadályok leküzdésére. Mindazonáltal az eddigi technikai fejlődés többnyire csak egyetlen nyelv, az angol esetében valósult meg.” (Pataki, Dawood 2017) Nemcsak a gépi fordítás (MT), hanem az információt és a kommunikációt felölelő valamennyi terület is ki van téve az internet és az IKT-k gyors fejlődésének, amelyek új lehetőségeket teremtenek az információhoz és a tudáshoz való hozzáférésre, azok megőrzésére, létrehozására és megosztására. A megosztás azt feltételezi, hogy az információ az emberek számára hozzáférhető, és ezáltal globális hatást gyakorolhat. Következésképpen az információnak és a tudásnak egyaránt hozzáférhetőnek kell lennie a magasan fejlett szaknyelvekkel rendelkező közösségek, valamint a kevésbé fejlett szaknyelvvel és terminológiával rendelkező közösségek számára. „Korai fejlődési szakaszában az internetet gyakran technológiai szempontból értékelték.” Az elmúlt évtizedben azonban más, gyakran „puha” tényezőként jellemzett kérdések is előtérbe kerültek, olyan témákra összpontosítva, mint az emberi jogok, a demokrácia, a magánélet védelme, a társadalmi méltányosság, a befogadás, a helyi tartalom létrehozása, a kölcsönös függőség, valamint az internethasználat egyéb kulturális, oktatási, gazdasági és politikai aspektusai. Az ilyen megbeszélések az Internet Governance Forum (IGF) létrehozása óta folynak; az IGF a két Információs Társadalomról szóló Világcsúcstalálkozó (WSIS Genfben, 2003-ban, illetve Tuniszban, 2005-ben), valamint a WSIS+10 felülvizsgálati folyamat és annak eredményei nyomán jött létre. Ebben az összefüggésben a „nyelvet” egyre inkább kérdésként ismerik el, mivel a nyelv mai használatát nagymértékben támogatják az IKT-k és az internet. Ezért a releváns terminológia hiánya közvetve hatással van a digitális és tudásbeli szakadékokra. Napjainkban a nemzetközi közösség több, több érdekelt felet bevonó mechanizmussal rendelkezik az internetirányítási kérdésekről folytatott párbeszédre és az azokra vonatkozó megoldások megvalósítására. A WSIS eseményei és az IGF ezek közül a legfontosabbak közé tartoznak. A nemzetközi, több érdekelt felet bevonó folyamatokban való részvételhez az országokat és nemzeti képviselőiket olyan nyelvi eszközökkel is fel kell vértezni, amelyek megkönnyítik a megértést, az együttműködést és a koordinációt. Az utóbbiak egyike az internet irányításához kapcsolódó, gyorsan növekvő többszereplős partnerségi mechanizmusok.” (Infoterm, UNESCO, ICANN 2017: 12) 6 2 Blanca Stella Giraldo Perez Pragmatika egy terminológiai glossary: UNESCO’s Internet Governance Szójegyzék fejlesztéséhez Általánosságban elmondható, hogy amikor különböző közösségek számára fejlesztenek nyelvi eszközöket, az IKT-k vezető szerepet töltenek be, és a technológiai szempontok fejlesztése elsőbbséget élvez. A nyelvi eszközöket illetően azonban a tartalomfejlesztés és az erőforrások állnak a középpontban. A nyelvi erőforrások példái: írott és beszélt korpuszok, számítógépes lexikonok, terminológiai adatbázisok, beszédadatok gyűjtése és feldolgozása stb. Az alapvető szoftvereszközök szintén fontosak e nyelvi erőforrások és más tartalomtípusok beszerzéséhez, előkészítéséhez, gyűjtéséhez, kezeléséhez, testreszabásához és használatához. Mindazonáltal, mivel a nyelv mai használatát nagymértékben támogatják az információs és kommunikációs technológiák (IKT) és az internet, a releváns terminológia hiánya közvetve, de elkerülhetetlenül digitális és tudásbeli szakadékokat hoz létre, amelyek különböző módokon nyilvánulhatnak meg. ogy planning, institutional capacity building and effective coordination Ezért folyamatos terminológiai mechanizmusokra van szükség regionális és országos szinten. (Lásd: Infoterm, UNESCO, ICANN 2017) Ennélfogva az olyan terminológiák kidolgozása, amelyek hozzájárulnak az információ és a tudás cseréjéhez, valamint a szakosodott közösségek vitáiban való aktív részvételhez, nemcsak nagyszerű lehetőséget jelent a kevésbé fejlett nyelvek használói számára, hanem a strukturált tartalmak interoperabilitás és fenntarthatóság szempontjából történő fejlesztését is szolgálja. Számos olyan termék létezik, amely fogalmakat képviselő kifejezéseket tartalmaz, például tezauruszok, szótárak, adatbázisok és szójegyzékek. A szójegyzék olyan terminológiai erőforrás, amelynek értéke attól függ, milyen céllal és milyen módon dolgozták ki. Tágabb értelemben: „A szójegyzék, más néven szókincs vagy clavis, egy adott tudásterület kifejezéseinek betűrendes jegyzéke, amely e kifejezések meghatározásait is tartalmazza. Az alapszójegyzék egyszerű szójegyzék vagy értelmező szótár, amely lehetővé teszi más fogalmak meghatározását, különösen a nyelv vagy a tanulmányi terület újonnan érkezői számára. Kis munkaszókincset és fontos vagy gyakran előforduló fogalmak meghatározásait tartalmazza, általában az adott kultúrában hasznos idiómákat vagy metaforákat is beleértve.” (Wikipédia) A glosszáriumoknak különböző típusai vannak: egynyelvűek, kétnyelvűek (általában egy másik nyelven megadott megfelelőket és magyarázatokat tartalmazó szólista) és többnyelvűek. Némelyikük képeket vagy szimbólumokat is tartalmazhat a fogalmak megjelenítésére. Szótár formájú glosszáriumok is léteznek, amelyek a fogalmak meghatározásait is tartalmazzák. 6 3Terminologija | 2017 | 24 Az ilyen glosszáriumok értékes források egy szakterület vagy konkrét téma terminológiájának megértéséhez. Ha az adott szakterület/téma ismeretei szerint vannak rendszerezve, hasznosabbak lehetnek a felhasználók számára a fogalmak megértésében. Értékük egyre hangsúlyosabbá válik az új, specializált területeken, amelyek gyors fejlődése olyan gyakorlati megoldásokat tesz szükségessé, amelyek később felhasználóik igényei szerint megoszthatók, frissíthetők, reprodukálhatók vagy továbbfejleszthetők. „[…] egy olyan nyelv, amely egy adott terület vagy számos terület terminológiája tekintetében lemaradásban van, idővel elveszítheti annak képességét, hogy e nyelv különböző tematikus területein kommunikáljon.” Egy olyan nyelvi közösség, amelynek nyelve nem fejlesztett ki tudományos és műszaki terminológiákat, elkerülhetetlenül arra kényszerül, hogy tematikus területeken folytatott kommunikációhoz valamilyen más, fejlettebb idegen nyelvet használjon.” (UNESCO 2017) Miután felvázolta a digitális megosztottsággal és a szójegyzék szerepével kapcsolatos kérdések egy részét, e tanulmány célja, hogy összefoglalja az Internet Governance Glossary (IGG) fejlesztésének módszertanával kapcsolatos főbb szempontokat, valamint felhívja a figyelmet az ilyen típusú nyelvi erőforrás tervezése és fejlesztése során kínálkozó különböző lehetőségekre, továbbá arra a potenciális felhasználásra, amelyet a „folyamatos terminológiatervezés, az intézményi kapacitásépítés, valamint a regionális és országos szintű hatékony koordinációs mechanizmusok” terén kínálhat. Célja továbbá az IGG tapasztalatainak megosztása, amelyeket más, olyan közösségek is nagyobb léptékben alkalmazhatnak vagy reprodukálhatnak, amelyek nem rendelkeznek a fejlett specializált nyelveket használó közösségek lehetőségeivel. Ugyanakkor példaként szolgálhat számos olyan közösség számára, amelyek az új területeken vagy az új területek között fennálló terminológiahiány miatt nem vesznek részt a több érdekelt felet bevonó folyamatokban. „E szempontból az arab nyelvű országoknak és közösségeknek jelenleg korlátozott lehetőségeik vannak arra, hogy teljes mértékben bekapcsolódjanak a több érdekelt felet bevonó folyamatok konstruktív párbeszédébe és közös cselekvésébe, a megfelelő támogató nyelvi eszközök elégtelen használata miatt. Ezért olyan megoldásokra van szükség, amelyek megerősítik az arab nyelv műszaki terminológiáját, hogy hatékony, eredményes és összehangolt módon megkönnyítsék az arab nyelv internetes használatáról folytatott párbeszédet. Az IGG-projektben részt vevő partnerek általában egyetértenek abban, hogy az internetnek a világ minden emberét szolgálnia kell.” (Infoterm, UNESCO, ICANN 2017: 12) Végül ez a cikk lehetőséget kínál arra, hogy szélesebb közönséget érjünk el, és bemutassuk azokat az intézkedéseket, amelyeket az olyan jelentős szervezetek, mint az UNESCO és az ICANN, itt az Infotermmel együttműködésben, társadalmi küldetésük teljesítése érdekében tesznek. 6 4 Blanca Stella Giraldo Perez Pragmatika egy terminológiai glossary: UNESCO’s Internet Governance Szójegyzék fejlesztéséhez 2. A MÓDSZERTAN ÁTTEKINTÉSE The Internet Governance Glossary Methodology describes “a framework arab nyelvű internetirányítási terminusok szójegyzékének létrehozása annak érdekében, hogy támogassa az arab nyelvű közösségek részvételét a több érdekelt felet bevonó internetirányítási és szakpolitikai döntéshozatali folyamatokban különböző platformokon, beleértve az Információs Társadalom Világcsúcsát (WSIS) és az Internet Governance Forumot (IGF).” (Infoterm, UNESCO, ICANN 2017: 7) Az IGG-projektet kezdettől fogva azzal a céllal dolgozták ki, hogy az arab nyelvű országokat és közösségeket az internetirányításról (IG) szóló szójegyzékkel, valamint a nemzetközi szabványokon alapuló terminológia létrehozására vagy harmonizálására szolgáló általános módszertannal lássa el. A valódi kihívást azonban az jelentette, hogy megfeleljenek annak a megfogalmazott elvárásnak, miszerint „[…] az arab nyelvű országok az internetirányítási terminusok szójegyzékét együttműködésen alapuló, pontos és több érdekelt felet bevonó módon fogják használni; • A közös napirendek kialakításának elősegítése, hozzájárulás a döntéshozatali folyamatokhoz, hatékonyabb kommunikáció és részvételük ösztönzése a több érdekelt felet tömörítő IG-mechanizmusokban; • Részvétel a több érdekelt felet tömörítő folyamatok valamennyi típusában; • A nyelvi kérdésekkel foglalkozó regionális és nemzeti szervezetek intézményi kapacitásainak és koordinációs mechanizmusainak kiépítése annak érdekében, hogy hozzájáruljanak az arab nyelv interneten való népszerűsítéséhez és hozzáférhetőségéhez.” (Infoterm, UNESCO, ICANN 2017: 13) Magát a szójegyzéket illetően öt fő szakaszt határoztak meg a várt eredmények elérése érdekében: • Azinternetirányítás(IG)területénalapvetőfogalmakazonosításátszolgálókulcsfontosságúdokumentumokátvilágítása. • PreparationofadraftglossaryofIGtermsinEnglish. • Nyilvánoskonzultációk. • AzIGfogalmainakszójegyzékénekarabnyelvretörténőlokalizálásaésaztkövetővalidálásifolyamat. • Terjesztés. Parallelly, in relation to the methodology, it was necessary to outline az előzetes megfontolások négy átfogó kategóriában: • Terminológiai munka módszertani szempontból: az IGG szakterületének, célközönségének és rendeltetésének figyelembevétele; • A munkafolyamat megtervezésének és megtervezésének típusai: a fő szakaszok adaptációja (az ISO 15188:2001 szerint), a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet/ISO/TC 37 „Nyelv és terminológia” főbb nemzetközi 6 5Terminologija | 2017 | 24 szabványainak szabályai és a bevált gyakorlat példái; • Az IGG előkészítéséhez konzultálandó dokumentumok az UNESCO által biztosított szakértői és szakpolitikai dokumentumokon kívül: meglévő szójegyzékek, további források, valamint a dokumentumok értékelésére szolgáló kritériumok meghatározása; • Terminusjelöltek és kontextusaik a dokumentumokban: a terminusjelöltek forrásai által nyújtott információ jellegének figyelembevétele. Három esetet azonosítottak: meghatározó kontextus nélküli esetek, elégtelen kontextus esetei, valamint a különböző szövegekben következetlenül használt terminusok. Az internetirányítást sajátos témaként megközelítve az alábbi perspektíva alapján sikerült azonosítani a dimenziókat és a reprezentatív alapfogalmakat: „Az internet irányításának kérdése kritikus jelentőségű. Az, ahogyan ezt az értékes, globális erőforrást kezeljük, közvetlenül hat gazdasági és társadalmi lehetőségeinkre a távoli jövőben is. A kihívás Az internetirányítás azokra a folyamatokra utal, amelyek hatással vannak arra, hogyan kezelik az internetet. Miközben a szakpolitikai döntéshozók és a műszaki szakértők azon dolgoznak, hogy összekapcsolják a világ fennmaradó kétharmadát kitevő nemzeteit, az internet irányításának MÓDJA valószínűleg hatással lesz arra, hogyan használjuk, és hogyan fejlődik. […] Kritikus fontosságú egyértelmű és egyszerű módokat teremteni ahhoz, hogy mindenki – háttértől függetlenül – megérthesse, hogyan működtetik az internetet, és részt vehessen annak működtetésében. […] A szakpolitika világában erre „többszereplős megközelítésként” hivatkoznak. Alapvetően azt jelenti, hogy mindenkinek, akinek érdeke fűződik az internet jövőjéhez, beleszólást kell kapnia abba, hogyan irányítják.” (Internet Society) Röviden elmondható, hogy egy olyan dinamikus terület, mint az IG, gyors technikai és fogalmi fejlődésen megy keresztül. Politikai szempontból ez egy rendkívül érzékeny terület, számos vitatott kifejezéssel, amelyek stratégiai jelentőséget sugallnak az ipar, a társadalom és a szakpolitikák/közigazgatás számára. Emellett az internet kulturális dimenziója nagy hatással van a kulturális örökség megőrzésére. Mivel az IG minden ország és minden állampolgár számára alapvető fontosságú, az IGG hozzájárul az alapvető kifejezések tisztázásához, és elősegíti, hogy minden érdekelt fél jobban megértse azokat. Az IGG elkészítésének módszertanát a nemzetközi szabványok követése mellett hozzá kellett igazítani a fent említett jellemzők kezeléséhez. A terület szakirodalmának jelenlegi állása alapján ez a következőképpen lett felépítve: 6 6 Blanca Stella Giraldo Perez Pragmatika egy terminológiai glossary: UNESCO’s Internet Governance A szójegyzék hét dimenzióra lett felosztva: általános internetirányítás; infrastruktúra és szabványosítás; gazdasági dimenzió; jogi dimenzió; fejlődési és társadalmi-kulturális dimenziója; érdekelt felek, valamint szervezetek, fórumok, hálózatok, csoportok, konferenciák, szabályozások és jogi eszközök. A megfogalmazásokat az érdekcsoportok szempontjából a lehető legsemlegesebben alakították ki. Ugyanakkor az IGG-szócikkeket a lehető legfelhasználóbarátabban fogalmazták meg, a jól képzett olvasókat megszólítva. Más szóval, az átlagos felhasználók igényeit kellőképpen figyelembe kellett venni. Az internetirányítás elfogadta a több érdekelt felet bevonó megközelítést, amelynek rugalmassága lehetővé teszi, hogy „különböző területekről érkező egyének és szervezetek egymás mellett vegyenek részt az eszmecserében vagy konszenzuson alapuló szakpolitika kidolgozásában.” (Internet Society 2016) A szakértők szemszögéből ez a megközelítés azt célozza, hogy egyetlen megoldás helyett számos eszközre vagy gyakorlatra támaszkodjon. Ezért az érdekelt felek kritikus kérdéseit gondosan kellett kezelni, mivel ezek nem azonosak minden érdekelt fél esetében. A fordítás szükségességének figyelembevétele szintén követendő követelmény volt. Ennek eredményeként egy betűrendes index jött létre, amely praktikus gyorskeresőként szolgál az IGG-terminusok kikereséséhez. Nemzetközi szabványokra és bevált gyakorlatokra alapozva általános módszertant dolgoztak ki a következő szempontok tekintetében: • Aforrásokértékeléseéskiválasztása. • Azinternetirányításteljesterületénekdimenziókbarendezése. • A szójegyzék szerkezetére (makrostruktúrára), o az egyes szójegyzékbejegyzésekre (mikrostruktúrára) vonatkozó szisztematikus megközelítés, § terminushoz kapcsolódó információk, § leíráshoz kapcsolódó információk, § további információk. • AzIGGkiadványáltalánoselrendezése. Gyakorlati okokból a terminológiaelméletet és a terminológiai munkát követő leíró és előíró megközelítések kombinációját választották. Ez a megközelítés figyelembe vette azokat a szaklexikográfiai megközelítéseket, amelyek egy szakterület szakmai kommunikációjában előforduló terminológiára összpontosítanak. A tényleges terminológiai munkában az egyes projektek céljától függően and the resources (in terms of human resources and technology) available, adaptált munkafolyamatra van szükség. A bevált gyakorlatok szemléltetik, hogyan igazították a kutatók kellőképpen az ISO/TC 37 „Nyelv és terminológia” főbb nemzetközi szabványainak szabályait. 6 7Terminologija | 2017 | 24 Az alábbi ábra a fejlesztési szakaszaihoz kidolgozott IGG-munkafolyamat-modellt mutatja. 1. ábra: IGG-munkafolyamat-modell „[A] leírások megfogalmazásakor különös figyelmet fordítottak arra, hogy fogalmilag kapcsolódó szócikkekre történő kereszthivatkozásokat biztosítsanak.” „Ez, valamint az összes szócikk stílusának, elrendezésének stb. összehangolása szükségessé tette a megfogalmazások aprólékos átdolgozását.” (Infoterm, UNESCO, ICANN 2017: 24) Valójában a 26. lépést követően egy végső folyamatra került sor, amelynek célja a Szójegyzék valamennyi módosításának elfogadása és a módszertan leírásának véglegesítése volt. 7 4 Blanca Stella Giraldo Perez Pragmatika egy terminológiai glossary: UNESCO’s Internet Governance Szójegyzék kidolgozásához Az IGG-hez hasonló erőforrás „a folyamatos terminológiatervezés, az intézményi kapacitásépítés, valamint a regionális és országos szintű hatékony koordinációs mechanizmusok iránti igény kielégítését célzó kezdeményezésként értelmezhető”. (UNESCO 2017) Az IGG vagy a hasonló típusú terminológiai erőforrások nagyban elősegíthetik a kevésbé fejlett szaknyelvvel és terminológiával rendelkező országok és közösségek bevonását és részvételét a kommunikációs folyamatokban. Ezzel kapcsolatban el kell mondani, hogy a tartalomminőség és a tartalomkuráció iránti igény egyre kritikusabb követelménnyé válik a dolgok internete (IoT) fejlesztéseinek keretében. Mindenesetre, ha biztosítani kell a magas tartalomminőséget, akkor a vonatkozó szabványokon alapuló, bevált terminológiai folyamatokat kell követni. SOURCES Home » What We Do » Issues » Internet Governance. – InternetSociety.[Online] [Cited: August 30, 2016.] http://www.internetsociety.org/what-we-do/internet-issues/internet-governance. We are social & Hootsuite. 2017. We are social Special Reports Digital in 2017: Global Overview. – We are social. [Online] January 24, 2017. [Cited: May 20, 2017.] https://wearesocial.com/special-reports/ digital-in-2017-global-overview. REFERENCES Carvin A. 2000: Mind the Gap: The Digital Divide as the Civil Rights Issue of the New Millennium. – Multimedia&InternetSchools.January–February 2000, The weekly e-Newsletter from MMIS.com. Infoterm, UNESCO, ICANN 2017: Home Internet Governance Glossary (IGG). – InternetGovernanceGlossary(IGG)Methodology (E. Baher, C. Galinski, B. Giraldo, & I. Kasinskaite-Buddeberg, Eds.) [Online] April 4, 2017. [Cited: May 3, 2017.] http://en.unesco.org/sites/default/files/internet_governance_glossary_methodology.pdf or https://en.unesco.org/internet-governance-glossary. Internet Society 2016: Home » Internet Governance - Why the Multistakeholder Approach Works. – InternetGovernance-WhytheMultistakeholderApproachWorks.[Online] April 26, 2016. [Cited: June 30, 2016.] Briefing Papers. https://www.internetsociety.org/doc/internet-governance-why-multistakeholderapproach-works. Pataki Z. G., Dawood A. 2017: European Parliamentary Research Service Blog Language Equality In The Digital Age. – EuropeanParliamentaryResearchServiceBlog.[Online] May 10, 2017. [Cited: May 18, 2017.] https://epthinktank.eu/2017/05/10/language-equality-in-the-digital-age/. Patru M. 2008: IN Slide share Attainingqualityeducationforall:AUNESCOperspective. [Online] October 31, 2008. [Cited: September 5, 2015.] Slide 11-12. https://www.slideshare.net/eden_online/attainingquality-education-for-all-a-unesco-perspective-presentation?qid=69b4a61a-3066-4867-8069-0514ef0a125 0&v=&b=&from_search=1. UNESCO 2017: Home Internet Governance Glossary (IGG). – InternetGovernanceGlossary(IGG).[Online] March 27, 2017. [Cited: April 4, 2017.] http://en.unesco.org/internet-governance-glossary. Wikiprogress knowledge base. – WikiprogressOrganisationsUNESCO.[Online] [Cited: March 14, 2017.] http://wikiprogress.org/data/organization/unesco. Wikipedia – Glossary. [Online] [Cited: February 21, 2017.] https://en.wikipedia.org/wiki/Glossary. World Stats 2017: Internet World Stats usage and population statistics. – InternetWorldStats.[Online] June 30, 2017. [Cited: June 30, 2017.] http://www.internetworldstats.com/stats.htm. 7 5Terminologija | 2017 | 24 TERMINŲ ŽODYNO RENGIMO PRAGMATIKA: UNESCO INTERNETO VALDYMO ŽODYNAS Spartiinformaciniųirkomunikaciniųtechnologijųplėtra,didėjantisžiniųvisuomenėsirpolitinissiekismažintiįvairiųrūšiųskaitmeninęatskirtįyraprioritetiniaiklausimai,kuriuoskeliapramonės,viešojoadministravimoirakademinėspolitikosformuotojai.Kadbūtųgalimapagerintispecializuotoskomunikacijosirdalijimosižiniomis efektyvumąbeinaudingumą,galireikėtitobulintiesamusmetodusirkurtinaujųmetodųbeipriemoniųtaikymokoncepcijas.Yranevienasžiniųtvarkybospriemonių plėtojimopasiūlymas,prisidėjęspriekūrimotinkamoturinio,kurįbūtųgalimanaudotipakartotinai,taikytikitaistikslaisirpapildyti,tuopatmetugerinantsąveikumąbei tvarumą.Geraiparengtižodynaiyrapagrindiniaiįrankiaispecializuotoskomunikacijos irdalijimosižiniomisefektyvumuiirnaudingumuigerinti. Straipsnyjeaptariamikaikuriepraktiniaiterminųžodynųrengimo,remiantis UNESCOinternetovaldymožodyno(IGG)sudarymopatirtimiirmetodika,aspektai. IGGmetodikaapimapraktinįnustatytųterminologijosprincipųirmetodų,ypačpateiktųISOTK37standartuose,pritaikymąirnaudojimą.Jągalimataikytiskirtingiemstikslamsįvairiosesrityse,taippatskirtingomsįvairiųišsilavinimolygmenų tikslinėmsgrupėms. IGGmetodikaparodo,kadterminologiniodarboprincipaiirmetodaigalibūtipritaikytispecialiųtiksliniųnaudotojųporeikiams.IGGmetodikanepakeičiasisteminės terminologijos,betgalibūtipanaudotakaiplabaidinamiškaibesiplėtojančiossrities, tokios kaip interneto valdymas, terminologinio darbo geroji praktika. Žodynopasvetainėje(http://en.unesco.org/internet-governance-glossary/about-igg) rašoma,kadtokįištekliųkaipIGGgalimalaikytiiniciatyvapatenkintitęstinioterminologijosplanavimo,instituciniųgebėjimųgerinimoirveiksmingųregioniniobeinacionaliniolygmenskoordinavimomechanizmųporeikį.Tokieištekliaigalidaugprisidėti priešaliųirbendruomenių,kuriųspecialiosioskalbosirterminijosnėrapakankamai išplėtotos,įsitraukimoirdalyvavimogerinimo. Beérkezett 2017-09-05 Blanca Stella Giraldo Perez Nemzetközi Terminológiai Információs Központ (Infoterm) c/o CO SPACE, Gumpendorfer Strasse 65/1, 1060 Bécs, Ausztria E-mail [email protected]