XIX a. pab. – XX a. pr. dvižodžiai sudėtiniai pavadinimai su pagrindiniu dėmeniu „liga“ ir dalyviu reiškiamais priklausomaisiais dėmenimis

239Terminológia | 2021 | 28 doi.org/10.35321/term28-11 XIX a. pab. – XX a. pr. dvižodžiai összetett elnevezések a liga ’betegség’ fő elemmel és melléknévi igenévvel kifejezett függő elemekkel PALMIRA ZEMLEVIČIŪTĖ Lietuvių kalbos institutas ORCID id: https://orcid.org/0000-0002-8679-3253 ANNOTÁCIÓ A tanulmány a 19. század végén – a 20. század elején népszerűsítő orvosi írásokban (könyvekben, füzetekben, újságés naptárcikkekben) használt, liga ’betegség’ fő elemet és melléknévi igenévvel kifejezett függő elemeket tartalmazó kétszavas összetett elnevezéseket vizsgálja. Ismerteti ezen elemek kifejezésének sajátosságait és a liga ’betegség’ fő elem szemantikai funkcióit, továbbá tárgyalja a különböző kifejezésű melléknévi igenevek kiválasztásának, valamint az elnevezések terminológiai jellegének kérdését. Az elnevezéseket külön csoportokban tárgyalja, amelyeket annak alapján különített el, hogy milyen fajtájú (szenvedő vagy cselekvő) és milyen kifejezési formájú (egyszerű vagy névmási) melléknévi igenevek töltik be a függő elemek szerepét. Ezen elemek leggyakoribb kifejezési típusa – Dlvnvk ← Dktvliga, altípusa pedig – Dlvnvk(ppr) ← Dktvliga. A legjellemzőbb szubjektív árnyalatú elnevezésekben a liga „betegség” fő elem többnyire az alany funkcióját tölti be. Az elnevezések többsége nem terminus, mivel nem fogalmakat nevez meg, függő elemük pedig időleges tulajdonságot jelöl. KULCSSZAVAK: orvostudomány, kéttagú összetett elnevezés, terminus, fő elem, függő elem, melléknévi igenév, szemantikai funkció. ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány a liga fejelemű, mellékelemeként igenevekkel kifejezett kéttagú összetett megnevezéseket elemzi, amelyeket a 19. század végén – a 20. század elején népszerű tudományos stílusban írt orvosi szövegekben használtak; továbbá vizsgálja a különböző kifejezésmódú igenevek entific style (books, booklets, newspaper and calendar articles). It explains the specific features of expression of those elements and the semantic functions of kiválasztásának kérdését, valamint az elemzett megnevezések terminusokhoz való sorolását. Az elnevezéseket az eltérő csoportok keretében tárgyaljuk, amelyek ĮVADINĖS PASTABOS Šiame straipsnyje tęsiama XIX a. pab. – XX a. pr. dvižodžių sudėtinių pavadinimų (toliau tekste vartojamas 240 Palmira Zemlevičiūtė a XIX. század végéről – a XX. század elejéről származó, két szóból dinimai su pagrindiniu dėmeniu liga ir dalyviu reiškiamais priklausomaisiais dėmenimis álló összetett elnevezések a részesülők függő elemként való használatának hangnemét (passzív vagy aktív) és kifejezési formáját (egyszerű vagy névmási) alapul véve. Kifejezésük domináns típusa a Dlvnvk ← Dktvliga, domináns altípusa pedig a Dlvnvk(ppr) ← Dktvliga. Legelterjedtebbek az alany jelentésárnyalatát hordozó megnevezések: a fejelem, a liga, rendszerint az alany funkcióját tölti be. A megnevezések többsége nem terminus, mivel nem fogalmakat pontosítanak, mellékelemük pedig időleges tulajdonságot jelöl. KULCSSZAVAK: orvostudomány, kéttagú összetett megnevezés, terminus, fejelem, mellékelem, igenév, szemantikai funkció. sutrumpintas terminas pavadinimas) su pagrindiniu dėmeniu liga analizė. Ezúttal a mojo laikotarpio népszerűsítő orvosi irodalmának – könyvek, füzetek, újságok és kalendáriumok cikkeinek (lásd a „Forrásjegyzéket”) – elnevezéseit tárgyaljuk. Emlékeztetni kell arra, hogy a XIX. század végén – a XX. század elején számos nem periodikus és periodikus kiadvány jelent meg nyomtatásban, amelyekben az priklausomieji dėmenys reiškiami dalyviais1. Medžiaga surinkta iš kalbaorvosi és egészségügyi ismereteket nemcsak orvosok, hanem más foglalkozások képviselői is közérthetően ismertették. Ezekben élénken reagáltak az akkori egészségügyi helyzet valóságára, vagyis olyan kérdésekről írtak, amelyek akkoriban a legsürgetőbbek voltak. Ezek egyike az emberek körében tapasztalható magas megbetegedési arány. Így érthető, hogy a betegségek témája volt talán a legnépszerűbb és legkeresettebb. Ezért a betegségek elnevezései ezekben a nyomtatványokban valóban nagy számban fordulnak elő, és jelentésük, valamint kifejezésmódjuk tekintetében változatosak. A vizsgált anyag a liga főelemet és melléknévvel kifejezett függő elemeket tartalmazó elnevezésekhez viszonyítva nem nagy terjedelmű. Az említett forrásokban 43 elnevezést találtunk (változataikat2 nem számítva), amelyeknek függő elemei igenevekkel vannak kifejezve. A tanulmány célja ezen elnevezések szemantikai, valamint a függő elemek kifejezésmódjára vonatkozó sajátosságainak meghatározása. Ennek érdekében a következő feladatokat tűzzük ki: 1) összegyűjteni a liga főelemet és igenevekkel kifejezett függő elemeket tartalmazó, két szóból álló összetett elnevezéseket;1 A XIX. század vége – a XX. század eleje két szóból álló, liga főelemet és melléknévvel kifejezett függő elemeket tartalmazó összetett elnevezéseiről lásd: Zemlevičiūtė 2020: 233–257. 2 Változatoknak azokat az elnevezéseket tekintjük, amelyek függő tagjai grafikailag eltérően vannak megformálva, például: apkrečiama / apkrecziama liga, limpančioji / limpanczioji liga, užkrečiama / użkrečema / użkrečiama liga, užsisenėjusi / użsisenėjusi liga. 241 Terminologija | 2021 | 28 szóból álló összetett elnevezések a XIX. század végi – a XX. század eleji népszerűsítő orvosi könyvekből, füzetekből, valamint újságés naptárcikkekből; 2) ezeket az elnevezéseket csoportokba sorolni aszerint, hogy milyen fajtájú és milyen kifejezési formájú részesülőkkel fejezik ki a függő tagokat; 3) a csoportokon belül meghatározni a függő tagok kifejezési típusait és altípusait; 4) tisztázni, milyen szemantikai funkciókat tölt be az alaptag; 5) megvitatni az eltérő kifejezésű részesülő megválasztásának és az elnevezések terminológiai Aptariant tuos pavadinimus remiamasi aprašomuoju analitiniu, semantinės, struktūrinės, transformacinės analizės, taip pat skaičiavimo metodais. Pajellegének kérdését. A megnevezések eredeti helyesírással, bibliográfiai adatokkal – a forrás rövidítésével, a kiadás évével, a számmal (ha időszaki kiadványról van szó) és az oldalszámmal – szerepelnek. A címek dőlt betűvel vannak szedve, függő bővítményeiket pedig félkövér betűtípussal emelik ki. Az anyagban, amint már említettük, változatok is előfordulnak; ezeket ferde vonal után közlik, azonban az ilyen bővítmények variálódására mindössze néhány esetben találtunk példát. A szemléltető mondatokat a szövegben kisebb betűmérettel írják. A mennyiségi adatokat táblázatban közlik. Olyan szövegrészleteket is beillesztettek, amelyekben a vizsgált megnevezések szerepelnek. KÉTSZAVAS ÖSSZETETT MEGNEVEZÉSEK A LIGA ALAPTAGGAL, AMELYEK FÜGGŐ BŐVÍTMÉNYEI IGENEVEKKEL FEJEZŐDNEK KI Ezek a megnevezések (szószerkezetek) a leíró (jellemző) jelzős szerkezetek altípusába tartoznak. A domináns szemantikai jegyek alapján ezek cselekvést leíró szószerkezetek (Bunevičiūtė 1998: 34). A tulajdonság hordozóját (a fő tagot) absztrakt főnév fejezi ki, a függő tagot pedig melléknévi igenév. Az ilyen elnevezések fő jelentése attribútív, azonban a függő tag igei természete miatt mélystruktúrájukban további alanyi és tárgyi árnyalatok is megjelennek, amelyek akkor válnak szembetűnővé, amikor a főnévi szerkezetet igeivé alakítjuk (lásd: LKG III 229; Bunevičiūtė 1998: 34; Bučienė 2007: 20), vö.: kimbama liga és liga kimba, limpama liga és liga limpa (alanyi árnyalat), išgydoma liga és išgydo ligą, užsendinta liga és užsendina ligą (tárgyi árnyalat). Az ilyen elnevezésekben a fő szemantikai teher a függő tagra (a meghatározó komponensre) hárul. Ez kiemeli a fő taggal (a meghatározott komponenssel) kifejezett denotátum jelentéses jegyeit (lásd Пуя 2012: 75). 242 Palmira Zemlevičiūtė XIX. század vége – XX. század eleje két szóból álló dinimai su pagrindiniu dėmeniu liga ir dalyviu reiškiamais priklausomaisiais dėmenimis összetett elnevezéseiA függő tagot kifejező melléknévi igenév fajtája alapján az elnevezések kifejezésének két fő típusa különíthető el – a szenvedő és a cselekvő melléknévi igenévvel kifejezett függő taggal rendelkező elnevezések; külön kifejezéstípust alkotnak azok az elnevezések, amelyekben a függő tagot szükségességi melléknévi igenév fejezi ki. Az első két kifejezéstípus tovább kisebb altípusokra osztható a függő tag kifejezési formájától függően, vagyis attól, hogy a függő tag egyszerű vagy névmási melléknévi igenév-e (lásd az 1. táblázatot). 1. táblázat. A Dlv ← Dktvliga strukturális modell megvalósulásának típusai és altípusai, valamint azok számszerű és százalékos kifejezése MEGVALÓSULÁSI MEGVALÓSULÁSI SZÁMSZERŰ ÉS SZÁZALÉKOS TÍPUSOK ALTÍPUSOK KIFEJEZÉS Dlvnvk ← Dktvliga 22 (51 %) Dlvnvk(ppr) ← Dktvliga 15 (68 %) Dlvnvk(įvardž) ← Dktvliga 7 (32 %) Dlvvk ← Dktvliga 18 (42 %) Dlvvk(ppr) ← Dktvliga 16 (89 %) Dlvvk(įvardž) ← Dktvliga 2 (11 %) Dlvrk ← Dktvliga 3 (7 %) 1. Összetett elnevezések liga főtaggal, amelyek függő tagjai szenvedő igei melléknévi igenevekkel vannak kifejezve 22 ilyen elnevezést találtunk, amelyeket a függő tag kifejezése alapján két típusba soroltunk. Megkülönböztetjük azokat az elnevezéseket, amelyekben a függő tagokat egyszerű és névmási alakú szenvedő igei melléknevek fejezik ki (lásd az 1. táblázatot). 1.1. Összetett elnevezések liga főtaggal és egyszerű szenvedő igei melléknevekkel kifejezett függő tagokkal. Ezek az elnevezések alkotják a többséget – 15-öt találtunk belőlük (lásd az 1. táblázatot). Több csoport különíthető el aszerint, hogy a liga ’betegség’ alaptag milyen funkciót – alanyi, tárgyi vagy körülményhatározói szerepet – tölt be a szerkezetben. 1.1.1. Alanyi jelentésárnyalatú elnevezések. Ezen altípus cselekvést kifejező jelzős szerkezetei a dolognak abból a saját cselekvéséből fakadó 243Terminologija | 2021 | 28 atveju ypatybės turėtojas yra aktyvus. Daiktas yra toks dėl to, kad pats tulajdonságát jelölik. Ez jelen időben működik, működött, szokott működni vagy működni fog (Bučienė 2007: 20). Azok az elnevezések vannak túlsúlyban, amelyekben a liga ’betegség’ alaptag az alany. Liga (subjektas) gali: apkrėsti ’megfertőzni’ – apkrečiama liga ’fertőző betegség’ Svk 1921 6 2 / apkrecziama liga LtAK 1886 (1885) 86 (a betegség fertőz), išberti ’kiütéseket okozni’ – išberiamos ligos ’kiütéseket okozó betegségek’ UL 1914 6, Vlt 1915 70 2 (a betegség kiütéseket okoz), kibti ’tapadni’ – kimbama liga ’ragályos betegség’ Dž 1903 3 (a betegség ragad), lipti ’ragadni’ – limpama liga Svk 1909 1 7, Svk 1910 11 4, Žin 1911 157, Svk 1913 2 7, Svk 1913 5 20, Gdt 1914 1 2, Gdt 1914 2 5, Gdt 1914 3 9, Gdt 1914 4 14, Gdt 1914 5 18, Gdt 1914 6 21, Gdt 1914 7 25, Svk 1914 2 7, LUL 1915 4, Kol 1915 3, Džiov 1915 4, ŽmM 1915 2, Dez 1915 3, Skarl 1915 3, ULB 1915 4, LytL 1915 6, ŽmK 1918 43, LdK 1919 51, ŽLL 1920 9, Svk 1920 1 3, Svk 1920 4 1 (a betegség ragad), nelipti ’nem ragadni’ – nelimpama liga ’nem ragályos betegség’ LUL 1915 5 (a betegség nem ragad), užkrėsti ’megfertőzni’ – užkrečiama liga ’fertőző betegség’ KD 1895 32, KD 1905 41, ŽvK 1905 22, MGV 1909 204, DS 1910 6, Art 1910 19 69, DžA 1911 21, Žin 1911 130, Svk 1913 4 15, UL 1914 3, Svk 1914 3 10, Svk 1914 5 19, Vlt 1914 83 1, Vlt 1914 144 1, Vlt 1914 159 3, LUL 1915 3, Kol 1915 3, Dez 1915 3, Vlt 1915 70 2, Vlt 1915 88 2, ULB 1915 4, A2 1915 32 418, Gdt 1915 1 1, Gdt 1915 3 9, LytL 1915 95, UkK 1917 (1916) 69, UkK 1918 9, AVKV 1918 (1917) 62, LietK 1918 74, ŽmK 1918 49, LdK 1919 52, ŪKl 1920 56 / uż kre čema liga DN 1906 78 / użkrečiama liga KD 1905 41, DMS 1912 29 (a betegség fertőz). 1.1.2. Tárgyi jelentésárnyalatú elnevezések. Tárgyi jelentésárnyalatuk azoknak a cselekvést kifejező jelzős szókapcsolatoknak van, amelyek egy másik dolog által végzett, elvégzett vagy elvégzendő cselekvésből eredő tárgyi tulajdonságot jelölnek. A tulajdonság hordozója nem cselekszik, passzív, vagyis kívülről, egy másik dolog cselekvéséből kapja a tulajdonságot (Bunevičiūtė 2007: 21). Azokból az elnevezésekből, amelyeknek a liga ’betegség’ az alaptagjuk és tárgyat jelölnek, jóval kevesebb van. A betegséget (a tárgyat) lehet: išgydyti ’meggyógyítani’ – išgydoma liga ’meggyógyítható betegség’ DMS 1912 89, Sif 1915 5 (išgydo ligą ’meggyógyítja a betegséget’), pagydyti ’meggyógyítani’ – pagydoma liga ’meggyógyítható betegség’ LietK 1918 77 (pagydo ligą ’meggyógyítja a betegséget’), neišgydyti ’nem meggyógyítani’ – neišgydoma liga ’gyógyíthatatlan betegség’ VŽ 1906 222 3, DMS 1912 35, Svk 1912 8 32 (neišgydo ligos ’nem gyógyítja meg a betegséget’), nesuskaityti ’nem megszámolni’ – nesuskaitomos ligos ’megszámlálhatatlan betegségek’ Žin 1911 124 (nesuskaito ligų ’nem számolja meg a betegségeket’), neužsikrėsti ’nem megfertőződni’ – neużsikrečiama liga ’nem fertőző betegség’ DMS 1912 62 / neužsikrečiama liga ’nem fertőző betegség’ Svk 1909 5 3 (liga neužsikrečiama ’a betegség nem terjed’), užleisti ’elhanyagolni’ – užleista liga ’elhanyagolt betegség’ RAK 1895 11 (užleisti ligą ’elhanyagolni a betegséget’), 244 Palmira Zemlevičiūtė XIX. század végi – XX. század eleji kétszavas dinimai su pagrindiniu dėmeniu liga ir dalyviu reiškiamais priklausomaisiais dėmenimis összetett elnevezések pavaužsendinti – użsendinta liga ’elhanyagolt betegség’ Žin 1911 127 (užsendinti ligą ’elhanyagolni a betegséget’), užsikrėsti ’megfertőződni’ – użsikrečiama liga ’fertőző betegség’ DMS tarp kurio pagrindinio ir priklausomojo dėmens esti aplinkybiniai santykiai, pvz., mirštama liga KŽP 1904 9 (liga, nuo kurios mirštama, kuri 1912 89 (liga užsikrečiama ’a betegség terjed’). 1.1.3. Körülményjelentés-árnyalatú elnevezések. Egyetlen elnevezést találtak: sukelia mirtį ’halált okoz’ (oksági viszonyok). 1.2. Összetett elnevezések a liga ’betegség’ főtaggal és névszói alakú szenvedő igenévvel kifejezett függő tagokkal. Ezekből az elnevezésekből kétszer kevesebbet találtunk – mindössze 7-et; függő tagjaikat névszói alakú szenvedő igenevek fejezik ki (lásd az 1. táblázatot). 1.2.1. Alanyi árnyalatú elnevezések. Legnagyobb számban alanyi szókapcsolatokat találtunk. A liga ’betegség’ (alany) képes: išberti ’kiütéseket okozni’ – išberiamosios ligos ’kiütéses betegségek’ Žin 1911 173, Šlt 1910 18 280 (a betegség kiütéseket okoz), lipti ’terjedni’ – limpamoji liga ’ragályos betegség’ KD 1905 41, VŽ 1905 5 2, VŽ 1908 2 1, DžPK 1909 9, Art 1910 15 54, Art 1910 25 93, Art 1910 26 97, Art 1910 30 113, Šlt 1912 7 105, Šlt 1912 21 328, Svk 1912 7 28, Šlt 1912 40 632, Ps 1912 5 150, Šlt 1913 46 729, Vad 1913 t. 16, Nr. 62, 169, Vad 1913 16 63 277, ŽD 1913 3, Vlt 1913 62 2, LUL 1915 3, DL 1915 4, Kol 1915 3, Džiov 1915 4, Sif 1915 3, Skarl 1915 2, ULB 1915 6, ŽmK 1918 50, LdK 1919 52, LdK 1919 52, Svk 1920 3 1, Svk 1920 4 1 (a betegség terjed), nelipti ’nem terjedni’ – nelimpamoji liga ’nem ragályos betegség’ LytL 1915 3 (a betegség nem terjed), prisimesti ’rávetülni, átterjedni’ – prisimetusioji liga ’rávetült betegség’ AVKV 1919 (1918) 54 (a betegség átterjedt), pulti ’támadni’ – puolamoji liga ’támadó betegség’ Svk 1913 4 13 (a betegség támad), užkrėsti ’megfertőzni’ – užkrečiamoji liga ’fertőző betegség’ Šlt 1909 5 69, Art 1910 19 69, Šlt 1912 3 36, Svk 1914 3 10, UL 1914 4, Vlt 1914 101 2, LUL 1915 29, PrR 1915 3, Dez 1915 3, Skarl 1915 2, ULB 1915 12, LdK 1919 51, Vlt 1915 70 2, LA 1917 3 4, UkK 1917 (1916) 70, UkK 1918 9, AVKV 1918 (1917) 57, ŪK 1920 55 (liga užkrečia). 1.2.2. Körülményes árnyalatú elnevezések. Egyetlen olyan elnevezés fordult elő, amelynek tagjai között körülményes viszony áll fenn, például miegamoji liga ’alvási betegség’ DMS 1912 85 (olyan betegség, amelytől az ember elalszik, illetve amely álmosságban nyilvánul meg). 2. Összetett elnevezések a Šie főtaggal Ezeket az elnevezéseket, akárcsak liga, kurių priklausomieji dėmenys reiškiami veikiamosios rūšies dalyviais a korábban tárgyalt elnevezéseket, a függő tag kifejezésmódja alapján két típusba soroltuk (18 ilyen elnevezést találtunk). A következő elnevezéseket 245Terminologija | 2021 | 28 egyszerű és névmási alakú, folyamatos melléknévi igeneves (főként jelen idejű) függő tagokkal kifejezve (lásd az 1. táblázatot). 2.1. Összetett elnevezések liga főtaggal és egyszerű, folyamatos melléknévi igeneves függő tagokkal. Azok az elnevezések vannak túlsúlyban, amelyekben a függő tagot egyszerű, folyamatos melléknévi igenév fejezi ki (16 ilyen elnevezést találtak) (lásd az 1. táblázatot). 2.1.1. Alanyi jellegű elnevezések. Ezek a szókapcsolatok alanyi jelentésárnyalattal rendelkező jelölt viszonyokat fejeznek ki (LKG III 229). A kutatási anyag megerősíti ezt az állítást – az ilyen elnevezések abszolút többsége alanyi szókapcsolat, vagyis fő tagjuk, a liga, alany. Liga (subjektas) gali: különböztetik meg: atsikartoti – atsikartojanti liga NamG 1907 3 (a betegség kiújul), įsikerėti – įsikerėjusi liga UK 1900 (1899) 38 (a betegség elhatalmasodott), įsisenėti – įsisenėjusi liga SK 1901 25, SK 1905 10, Svk 1920 3 4 (a betegség idültté vált), įsišaknyti – ſißaknyjuſi Liga LP 1891 42 (a betegség meggyökeresedett), išberti – iszberianti liga VL 1890 27 5 (a betegség kiütést okoz), kibti – kimbanti liga ŠLL 1901 3, PNA 1903 116 (a betegség megtámad), lipti – limpanti liga A 1883 4 112, LAK 1885 52, SŽL 1886 18, V 1889 X 153, U 1891 3 132, UK 1900 (1899) 38, U 1891 2 77, LtK 1892 (1892) 129, U 1892 VI/VII 230, ŽLA 1894 XI 82, Kd 1895 32, U 1897 3 41, UK 1900 (1899) 38, ŠLL 1901 35, LKal 1901 141, LieUK 1905 36, NK 1905 (1904) 24, VŽ 1905 124 4, LieUK 1905 37, DK 1908 76, VŽ 1908 194 2, MGV 1909 13, Svk 1910 3 1, DS 1910 26, DMKNY 1912 79, Svk 1914 4 15, LietK 1917 70, ŪK 1911 57, ŽmK 1918 49 (a betegség ragályos), nelipti – nelimpanti liga NK 1905 (1904) 24, Svk 1910 2 6 (a betegség nem ragályos), naikinti – naikinanti liga SK 1905 6, Žin 1911 183 (a betegség pusztít), nublokšti – nubloszkianczios ligos VL 1890 28 4 (a betegség ledönt), nusilpninti – nusilpninančios ligos VŽ 1905 225 4 (a betegség legyengít), silpninti – silpninanti liga DK 1908 96 (a betegség gyengít), parbaigti – parbaigianti liga Žin 1911 182 (a betegség végez), pasenėti – pasenėjusi liga Svk 1912 8 29 (a betegség elöregedett), užsidegti – uſideganti Liga LP 1891 52 (a betegség fellángol), užsisenėti – užsisenėjusi liga Šlt 1914 7 102, NG 1924 100 / użsisenėjusi liga DMS 1912 17 (a betegség idültté vált). 2.2. Összetett elnevezések liga főtaggal és a cselekvő alaknak megfelelő, határozott melléknévi igenevekkel kifejezett függő tagokkal. Az ilyen típusú elnevezések nem jellemzőek – a vizsgált forrásokban két olyan alanyi szószerkezetet találtak, amelyekben a liga főtag az alany. Liga (alany) a következőket teheti: 246 Palmira Zemlevičiūtė XIX. sz. vége – XX. sz. eleje kéttagú összetett dinimai su pagrindiniu dėmeniu liga ir dalyviu reiškiamais priklausomaisiais dėmenimis pavalipti – limpančioji liga KD 1895 32, Svk 1910 4 1, LietK 1917 69 / limpan czioji liga LAK 1885 52, V 1899 12 184 (a liga ragályos), užsisenėti – użsisenējusioji liga DMS 1912 49 / užsisenejusioji liga SK 1901 3 (a liga elhatalmasodott). Összefoglalva azt, ami a tanulmány első és második fejezetében elhangzott, kijelenthető, hogy azok az elnevezések vannak túlsúlyban, amelyekben a liga főtag az alany funkcióját tölti be. A liga számtalan különféle cselekvést végezhet – megfertőzhet, kiújulhat, elhatalmasodhat, idültté válhat, meggyökerezhet, kiütést okozhat, rátapadhat, pusztíthat, (nem) ragályos lehet, (nem) fertőzhet, ledönthet, (le)gyengíthet, befejezhet, megöregedhet, megbújhat, rátámadhat, begyulladhat, elhatalmasodhat, de leggyakrabban a liga kiütést okozhat, ragályos lehet, megfertőzhet. Azok az elnevezések, amelyekben a liga ’betegség’ fő elem tárgyi funkciót tölt be, mondhatni, nem jellemzőek. A betegséget meg lehet gyógyítani, (ki)gyógyítani, összeszámolni, elhanyagolni, elöregíteni. Ritkák az olyan esetek, amikor az elnevezés elemei között körülményes (okhatározói) viszonyok alakulnak ki. 3. Kétszavas összetett elnevezések liga ’betegség’ fő elemmel, amelyek függő elemeit a -tinas képző szükségességet kifejező, melléknévszerűvé vált melléknévi igenevei fejezik ki Külön típust alkotnak azok az elnevezések, amelyek függő elemeit a -tinas képző szükségességet kifejező, melléknévszerűvé vált melléknévi igenevei fejezik ki (lásd az 1. táblázatot). A szükségességet kifejező melléknévi igenevek általában az elvégzendő cselekvésből fakadó tulajdonságokat jelölik, azonban akadnak e képző olyan származékai is, amelyek nem az elvégzendő cselekvés jelentésével rendelkeznek, hanem egyszerűen a gyakran végzett, állandó vagy elvégezhető cselekvéshez kapcsolódó tulajdonságokat jelölik (LKG II 347). A szükségességet kifejező melléknévi igenévvel alkotott kapcsolatok jelzői viszonyokat fejeznek ki, általában tárgyi jelentésárnyalattal (LKG III 230). Ide sorolható három elnevezés, például: mirtina liga ’halálos betegség’ 1912 34. 4. Dvižodžių sudėtinių pavadinimų su pagrindiniu Svk 1914 3 10, pasibjaurėtina liga ’undorító betegség’ DMS 1912 31, pasibaisētina liga ’rettenetes betegség’ DMS A liga ’betegség’ elemmel az alárendelt elemként álló melléknévi igenév különböző kifejezési formáinak megválasztásáról Ebben a fejezetben azokat az eseteket tárgyaljuk, amikor egymással versengenek az elnevezések cselekvő és szenvedő igenevekkel kifejezett függő elemei, például: išberianti liga és išberiama liga, kimbanti liga és kimbama liga, limpanti liga és limpama liga, nelimpanti liga és nelimpama liga, valamint 247Terminologija | 2021 | 28 egyszerű és névmási alakú melléknévi igenevekkel, például: išberiama liga és išbe riamoji liga, limpama liga és limpamoji liga, limpanti liga és limpančioji liga, nelimpama liga és nelimpamoji liga, užkrečiama liga és užkrečiamoji liga. Amint a bemutatott példákból látható, a fertőző betegséget megnevező főnevek mellett álló függő összetevők kifejezésmódja a vizsgált forrásokban változott a leggyakrabban. Miért választottak a szövegek szerzői eltérő kifejezésmódú igeneveket, noha ugyanazt a fogalmat nevezték meg? Ezt a kérdést aligha érdemes felvetni, több okból is. A 19. század végén – a 20. század elején a népszerűsítő orvosi és egészségügyi írások szerzőinek legfontosabb célja ismeretterjesztő volt – szaktudás közvetítése. A szerzők feltehetően nem tudatosan választották ki, melyik igenevet használják. Leggyakrabban úgy írtak, ahogy tudtak, talán még más szerzők szövegeiből is átvettek megoldásokat. Egyetlen dolog volt különösen fontos számukra: egyszerű olvasó számára érthető nyelven, tehát litvánul írni, a nyelvi finomságok pedig aligha foglalkoztatták őket. A szerzők valószínűleg spontán módon választották ki a cselekvő vagy szenvedő, egyszerű vagy névmási formájú igenevet. Ezt például az is tanúsítja, hogy ugyanaz a szerző még egyetlen publikációban is, amikor ugyanarról a betegségről írt, különböző alakú mellékneves igeneveket használt (lásd az 1., 2. és 3. ábrát). 1. ábra Részlet a fertőző betegség megnevezéseivel: limpamos liga, limpamosios ligos (Kol 1915 3) 2. ábra Részletek a fertőző betegség megnevezéseivel: užkrečiamoji liga, užkrečiama liga (Art 1910 19 69) 3. ábra Részletek a fertőző betegség megnevezéseivel: limpančioji liga, limpanti liga (LietK 1917 69, 70) Így legalább valamiféle következetességet vagy tendenciát itt nehéz lenne felfedezni. Másfelől az ilyen konkurens igenevek használatának esetei a vizsgált anyagban nem számosak. 254 Palmira Zemlevičiūtė A XIX. század végének – a XX. század elejének két szóból álló összetett szavai dinimai su pagrindiniu dėmeniu liga ir dalyviu reiškiamais priklausomaisiais dėmenimis Карлова Татьяна Михайловна 2009: Особенности перевода терминологических атрибутивных словосочетаний в технических текстах. – Научные чтения. Сборник материалов научнопрактической кон ференции профессорскопреподавательского состава Сыктывкарского лесного института по итогам научноисследовательской работы в 2008 году, ответственный редактор В. В. Жиделева, ответственная за выпуск А. М. Попова, Санкт-Петербург: Сыктывкарский лесной институт - филиал государственного образовательного учреждения высшего профессионального образования «Санкт-ПетерS. M. Kirovról elnevezett Állami Erdőmérnöki Akadémia, 254–258. Online elérhető: https://www.elibrary.ru/download/elibrary_25434368_58853127.pdf. Левенкова Анна Юрьевна 2015: Степень устойчивости терминологического словосочетания. – Науч tudományos almanach 7(9), Tambov: „Yukom” Tanácsadó Társaság Kft., 1394–1400. Online elérhető: https://www.elibrary.ru/download/elibrary_24068596_53596169.pdf. Mantzajeva Ajna Novrdievna 2007: Terminológiai szókapcsolatok. – LingvaUniversum 1, Groznij: Lingua-universum Kutatási Kör, 53–55. Online elérhető: https://www.elibrary. ru/download/elibrary_26258070_59569985.pdf. Подолина Оксана Владимировна 2017: К вопросу о специфике термина и особенностях его функционирования в языке. – Проблемы модернизации современного высшего образования: лингвистические aspektusok: III. Nemzetközi Tudományos-Módszertani Konferencia anyagai: 2 kötetben, Omszk автобронетанковый инженерный институт, Москва: ООО «Издательство Ипполитова», 84–88. Online elérhető: https://www.elibrary.ru/download/elibrary_29175260_13434274.pdf. Подолина Оксана Владимировна 2018: Аспекты изучения терминологических словосочетаний (ТС) в лингвистической литературе. – Проблемы модернизации современного высшего образования: лингви tikai aspektusok: IV. Nemzetközi Tudományos-Módszertani Konferencia anyagai, Omszk: „Ippolitov Kiadó” Kft., 75–79. Online hozzáférés: https://www.elibrary.ru/download/ elibrary_34890372_50252206.pdf. Пуя Фазели 2012: Синтаксический способ образования политических терминов в современном русском языке. – Веснік БДУ. Серыя 4: Філалогія. Журналістыка. Педагогіка 1, Минск: Белорусский Állami Egyetem, 74–78. Online elérhető: https://www.elibrary.ru/download/elibrary_ 21812920_82597329.pdf. Сабанчиева Асият Камиловна 2016: Особенности терминов как специальных лексических единиц (на a csillagászat szakterületéhez tartozó terminusok példáján). – Filológia: tudományos kutatások 4, 314–324. DOI: 10.7256/2305-6177.2016.4.20476. Online elérhető: https://nbpublish.com/library_get_pdf. php?id=39409. Тимофеева Надежда Павловна, Огнева Татьяна Николаевна 2018: Особенности синтаксической деривации в отраслевой терминологии. – Язык и мир изучаемого языка: сборник научных статей, ред. совет: А. А. Зарайский, Е. А. Елина, С. П. Хижняк, Саратов: Саратовский социально-экономический институт (филиал) федерального государственного бюджетного образовательного учреждения высшего образования «Российский экономический университет им. Г. В. Плеханова», 29–38. Online elérhető: https://www.elibrary.ru/download/elibrary_35002042_35737893.pdf. A 19. SZÁZAD VÉGI – A 20. SZÁZAD ELEJI, LIGA FEJELEMŰ ÉS IGÉNEVEKKEL KIFEJEZETT MELLÉKELEMŰ KÉTTAGÚ ÖSSZETETT MEGNEVEZÉSEK Összefoglalás A tanulmány a liga fejelemű, mellékelemeként igenevekkel kifejezett kéttagú összetett megnevezéseket elemzi, amelyeket a 19. század végén – a 20. század elején népszerű tudományos stílusban írt orvosi szövegekben (könyvekben, füzetekben, újságés naptárcikkekben) használtak. Megállapítást nyert, hogy e megnevezések mellékelemeit szenvedő és cselekvő igenevek, valamint a -tinas képzővel képzett, szükségességet kifejező melléknevesült igenevek fejezik ki, ez utóbbi kifejezésmód azonban nem túl gyakori. Mindkét típusú melléknévi igét egyszerű és névmási alakok fejezik ki. Az egyszerű szenvedő vagy cselekvő melléknévi igenevekkel kifejezett bővítmények vannak túlsúlyban. 255Terminologija | 2021 | 28 Three types of expression of dependent elements were singled out: Dlvnvk ← Dktvliga, Dlvvk ← Dktvliga, Dlvrk ← Dktvliga. The dominant type is Dlvnvk ← Dktvliga. Az első két típuson belül a kifejezés négy altípusát különböztették meg: Dlvnvk(ppr) ← Dktvliga, Dlvnvk(įvardž) ← Dktvliga, Dlvvk(ppr) ← Dktvliga, Dlvvk(įvardž) ← Dktvliga. A domináns altípus: Dlvnvk(ppr) ← Dktvliga. It was ascertained that the head element liga plays three semantic – subject, object and adverbial modifier – functions. The word phrases with the shade of the subject uralkodik. Más szóval, a liga fejelem általában az alany szerepét tölti be, azaz aktív pozíciót foglal el. Miután az elemzés alatt álló főnévi szerkezeteket igei szerkezetekké alakítjuk, láthatjuk, hogy a liga húsz tárgyatlan igével kombinálva használatos; A lipti és az užkrėsti a leggyakoribb. Azok az esetek, amikor a fent említett elem a tárgy vagy a határozó szerepét tölti be, csak egyedi esetek. A különböző kifejezésmódú (aktív és passzív, egyszerű és névmási alakú) melléknévi igéket függő elemként tartalmazó nevek elemzése feltételezi, hogy a szóban forgó szövegek szerzői a konkrét melléknévi igéket spontán módon, nem pedig tudatosan választották ki; általában úgy írtak, ahogyan ismerték vagy ahogyan más szerzők szövegeiben látták őket. Elsődleges céljuk az volt, hogy a szakterületre jellemző ismereteket érthető nyelven közvetítsék az átlagos olvasó számára, vagy más szóval inkább a tartalom foglalkoztatta őket, mint a formához kapcsolódó nyelvi finomságok. A nevek terminusokhoz való hozzárendelését illetően a nevek két csoportja emelkedik ki. Az első csoport elnevezései tulajdonképpeni terminusoknak tekinthetők, mivel orvosi fogalmakat jelölnek, és függő elemük egy jellegzetes specifikus tulajdonságot fejez ki. A vizsgált időszak orvosi szövegeiben használt, aktív melléknévi igenevekkel kifejezett függő elemeket tartalmazó kifejezések szintén terminusoknak tekinthetők. A második csoportot alkotó terminusok nem tulajdonképpeni terminusok; nincs kapcsolatuk az orvosi fogalommal, függő elemük pedig egy ideiglenes tulajdonságot jelöl, amely csak egy meghatározott szövegben releváns. Beérkezett 2021-04-19 Palmira Zemlevičiūtė Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio utca 5., LT-10308 Vilnius E-mail: palmira.zemle[email protected]