Terminological Variation in Specialised Discourse: The Case of the Mediterranean Diet

doi.org/10.35321/term30-1 Terminológiai változatosság a szaknyelvi diskurzusban: a mediterrán étrend esete Terminológiai változatosság a szaknyelvi diskurzusban: a mediterrán étrend esete FÁTIMA NORONHA University of Algarve, Centro de Investigação em Comunicação e Artes (CIAC) ORCID-azonosító: https://orcid.org/0000-0003-3583-5991 Ö S S Z E F O G L A L Ó Ebben a munkában bemutatjuk, hogy a szakemberek különböző csoportjai között kialakuló terminológiai változatosság miként hat a terminológiai adatbázisokra. Esettanulmányként a mediterrán étrendet vizsgáljuk: ez összetett terület, ahol a hagyományos tevékenységek saját, beágyazott tudással és terminológiával rendelkeznek, amelyeket azonban a fő terminológiai források ritkán vesznek figyelembe. Bár elkerülhetetlen, a különböző közösségekből eredő változatosságot megfelelően kell kezelni és magyarázni. A szakember és a szaknyelvi diskurzus fogalmának olyan megközelítését javasoljuk, amely lehetővé teszi a szaknyelvi korpuszok hatékonyabb rendezését, valamint a diasztratikus változatosság eredetének jobb megértését. Elméleti, ökollingvisztikai alapú keretrendszert is bemutatunk azokra a területekre, ahol a hagyományos közösségek szakemberek szerepét töltik be. Célunk, hogy segítsük a kommunikációs közvetítőket a jobb döntéshozatalban és a célközönségükhöz igazodó, megalapozott választásokban. KULCSSZAVAK: terminológiai változatosság, diasztratikus változatosság, ökollingvisztika, mediterrán étrend, szaknyelvi diskurzus. Ö S S Z E F O G L A L Ó Ebben a munkában bemutatjuk, hogyan hat a terminológiai adatbázisokra a szakembercsoportok közötti különbségekből fakadó terminológiai variáció. Esettanulmányként a mediterrán étrendet választjuk, egy összetett területet, amelyben a hagyományos tevékenységek saját, beágyazott tudással és terminológiával rendelkeznek, ezek azonban ritkán jelennek meg a fő terminológiai forrásokban. Bár a variáció elkerülhetetlen, a különböző közösségekben kialakuló variációt megfelelően kezelni és magyarázni kell. A szakember és a szaknyelvi diskurzus fogalmának olyan megközelítését javasoljuk, amely lehetővé teszi a szaknyelvi korpuszok hatékonyabb összeállítását és a diasztratikus variáció eredetének jobb megértését. Azokhoz a területekhez, ahol a szakértői szerepet 8 Fátima Noronha Terminological Variation in Specialised Discourse: The Case of the Mediterranean Diet hagyományos közösségek töltik be, egy ökolingvisztikán alapuló elméleti keretet javaslunk. Célunk, hogy segítsük a kommunikációs közvetítőket a jobb, illetve a kitűzött célnak megfelelően tájékozottabb döntések meghozatalában. KULCSSZAVAK: terminológiai variáció, diasztratikus variáció, ökolingvisztika, mediterrán étrend, szaknyelvi diskurzus. B E V E Z E T É S A terminológiai variáció a terminológiatudomány egyik aktuális témája; számos szerző vitatja, hogy a nyelven kívüli és a nyelven belüli tényezők miként befolyásolják e jelenségeket, és következésképpen egy adott terület terminológiáját. Mivel a terminusok variációja a diskurzusban, a terminusok verbalizálásakor, közvetítésekor és megosztásakor jelentkezik, az eredmény gyakran különböző megnevezésekben fejeződik ki, amelyek a diskurzusban részt vevők eltérő igényeit, kommunikációs céljait, kognitív struktúráit és egy adott témára vonatkozó tudását tükrözik (Freixa 2005, 2006, 2013; Fernández-Silva et al. 2014; Freixa, Fernández-Silva 2017). A terminológiai munka ezért nem korlátozódik az ismeretek reprezentációjára, hanem fontos kommunikációs funkciót is betölt: a kommunikációs közvetítésben részt vevő szakemberek, a szakterületi szakértők, az oktatók, a nyelvpolitikai döntéshozók és a nyilvánosság igényeit szolgálja. Ez terminológiai források létrehozásával és hozzáférhetővé tételével valósul meg. E forrásoknak meg kell felelniük a nemzetközi szabványoknak, hogy érvényesüljenek a pontosság, a megbízhatóság és a hatékonyság elvei, miközben megszüntetik és szabályozzák a terminusvariációt. A variáció azonban előfordul, és eredete, illetve okai olykor magukban a terminológiai munka módszertanaiban gyökereznek, sőt még a nagy és népszerű adatbázisokat is érintik. Noronha és Célio Conceição (Noronha 2018; Noronha, Conceição 2020a) kimutatták a váratlan variációs formák jelenlétét néhány, az akvakultúra területén a fordítók által széles körben használt, angol és (európai) portugál nyelvű releváns terminológiai forrásban. Ezek a termékek (pl. az IATE1, az Eurotermbank) nemzetközi szervezetek vagy vállalatok tulajdonában vannak. Elsősorban belső használatra készülnek, jogalkotási és közigazgatási környezetben, a belső és/vagy külső szintű következetesség javítása érdekében. Ennek ellenére e forrásokban a terminusvariációval kapcsolatos esetek váratlanul nagy számát találták. Az 1. táblázat bemutatja, hogyan 1 IATE – Interaktív terminológia Európáért https://iate.europa.eu/home [Hozzáférés dátuma: 21/05/2023]. Terminologija | 2023 | 30 9 ugyanazt az IATE-bejegyzést (ID #1129093) különböző nyelvi formákkal nevezik meg. 1. táblázat. Denominatív variáció az IATE terminológiai adatbázisában (bejegyzésazonosító: #1129093): ugyanannak a fogalomnak különböző megnevezési formái PORTUGÁL ANGOL FRANCIA ROMÁN estabelecimentos de aquicultura exploração unidade de aquicultura aquaculture establishment aquaculture farm farm ferme aquacole ferme d’aquaculture, installation d’aquaculture fermă de acvacultură unitate de acvacultură, Ha nem adnak meg további információt, ez lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy ellenőrizetlen megnevezési formákat terjesszenek. Ismételt használat során egyes formák idővel meggyökeresednek, vagyis bizonyos diskurzusközösségek elfogadják őket (Noronha, Conceição 2017; 2020a). Emellett egyes formákat a különböző szakmai közösségek — például az adminisztratív szakemberek, a kutatók és más szakemberek — nem ismernek el vagy fogadnak el egyhangúlag. Következésképpen különböző közösségek különböző megnevezéseket használnak. Ez néhány kérdést vet fel. Figyelembe vették-e az összes releváns szakembert ezen adatbázisok létrehozásakor? Kik maradtak ki, és kinek a tudása jelent meg a terminológiai erőforrás tervezése és létrehozása során? Hogyan kezelhető a variáció a terminológiai erőforrások fejlesztése érdekében, a variációról szóló jobb tájékoztatás révén? 2. DIASTRATIKUS VARIÁCIÓ A variációnak különböző okai lehetnek, kezelése pedig olyan megközelítést igényelhet, amely figyelembe veszi a szaknyelvi diskurzus sokféleségét. Emellett a különböző diskurzusközösségek nem feltétlenül korlátozódnak a tudományos vagy műszaki diskurzusokra, hanem eltérő kulturális és társadalmi hátterű közösségekben is jelen lehetnek (Picton 2010, 2014; Tercedor-Sánchez 2011; Condamines 2017; Delavigne 2017). Ezek a variáció forrásai lehetnek, nevezetesen a diasztratikus variációé, amely a terület különböző szakértői közösségei által folytatott diskurzív gyakorlatokban, a társadalmi-kulturális különbségek következményeként jelenik meg. Amint Picton és Dury (2017) megjegyezte, ez a 10 Fátima Noronha Terminological Variation in Specialised Discourse: The Case of the Mediterranean Diet diasztratikus variáció a szaknyelvi és nem szaknyelvi, vagyis köznyelviesített diskurzus közötti eltérésekre szűkült. A szerzők azt is figyelembe veszik, hogy „<...> egy adott szakterületen belül <...> különböző helyzetekben kommunikálnak egymással a szakértők, és ami a legfontosabb, különböző típusú szakértők vannak, akik saját, specifikus terminusokat használnak” (Picton, Dury 2017: 61). A terminológia általában az akadémiai és műszaki kontextusokra összpontosít, amelyeket a szakosított tudás, következésképpen pedig a szaknyelvi diskurzus természetes közegének tekint. Mivel a terminológiai munka nagy része a korpusz-nyelvészet módszertanára épül, a terminológia olyan szaknyelvi szövegeket használ, amelyeket a műszaki és tudományos tevékenységi területeken relevánsnak tekintett diskurzusközösségek hoznak létre. Az e tevékenységi területeken előállított nagyobb mennyiségű szöveg bőséges anyagot tesz hozzáférhetővé, ami a terminológiai kutatásokat bizonyos diskurzusközösségekre korlátozza. Ezt figyelembe kell venni a terminológiai variáció okainak vizsgálatakor, hiszen a terminusok összetett társadalmi, kulturális és kommunikációs gyakorlatok közegében forognak. Ha tágabb perspektívából tekintünk ezekre a kölcsönhatásokra, jobban megérthetjük a variációt, különösen a diasztratikus variációt. Amint Conceição (2005) megállapítja: A kulturálisan hegemónnak tekintett csoportok (a szakértők) terminológiáját nem vizsgálhatjuk leegyszerűsítő módon, mivel a terminológiai harmonizáció főként a társadalmi cselekvések és kommunikációs struktúrák különböző folyamatai és szintjei során megy végbe. Ez egyúttal a köznyelv és a szaknyelvek közötti folytonosság biztosításának egyik módja is (Conceição 2005: 137).2 Ezzel a nézőponttal értünk egyet: a terminusok vizsgálata nem korlátozható egyetlen beszélőközösségre, mintha az a terület egyedüli képviselője volna. Kiindulásként figyelembe kell venni a különböző diskurzív nézőpontokat, és tágabban kell meghatározni, kit tekinthetünk szakértőnek. Számos területen, például a sportban, sok szakértő nem kutató, sőt nem is hivatásos szakember: ők nem hivatásos szakértők, mivel kellő szintű ismerettel rendelkezhetnek az adott területen ahhoz, hogy megértsék és létrehozzák a szaknyelvi diskurzust, amint azt Bowker és Pearson (2002) megfogalmazza: <...> egy szakterületnek nem kell feltétlenül erősen „műszakinak” lennie, és a szakértőknek sem kell „hivatásos szakembereknek” lenniük. Például, ha Önnek van 2 Fordításunk; az eredeti francia nyelven. Terminologija | 2023 | 30 11 egy hobbi, például a foltvarrás vagy a hegyikerékpározás, <...> ehhez a hobbihoz kapcsolódóan vannak bizonyos szakkifejezések (Bowker, Pearson 2002: 27). Condamines (2017) provides another example of recreational fishing and the way how the emotive factor affects the use, sharing, and change of terms by practitioners. She notes the lesser attention given to term behaviour in discourses considered as specialised but produced outside technical and scientific communities, particularly when the speaker is emotionally bounded with the domain and the discourse is not neutral, noting the need to register terms often considered jargon: <...> Úgy vélem, hogy a sporthoz vagy hobbikhoz kapcsolódó szakterületeken a zsargonnak tűnő jelenségeket (vagyis a „semleges helyzetekben” használatos kifejezésektől vagy szóhasználattól eltérőket) le kell írni és szótárban kell rögzíteni, és olykor közvetlenül is magyarázhatja őket a beszélő szubjektív érintettsége (Condamines 2017: 14). Addressing the wine-tasting domain, Gautier (2019) also notes that the terminology used by industry professionals and consumers in wine tastings is heavily based on sensorial and (highly) subjective criteria. He refers to the need for a holistic and innovative approach as a way to explore complex domains in which various stakeholders and discursive contexts interact at a professional, institutional and personal level. E szakmai körök teljes összetettségükben való megközelítése ezért megköveteli, hogy kilépjünk a semlegesnek, állítólag objektívnek és hamisan gördülékenynek tekintett diskurzusok területéről – amelyek kétségtelenül mind relevánsak, ha a cél szigorúan terminológiai és normatív –, és kevésbé gördülékeny adatokat is bevonjunk; ezeket javasoljuk „feszültséggel terhelt diskurzusoknak” nevezni, vagyis olyan diskurzusoknak, amelyekben viták, eszmecserék és a szóban forgó területen belüli hatások érvényesülnek <...> (Gautier 2019: 377).3 Ha tehát elfogadjuk, hogy a szakértőnek nem feltétlenül kell magas iskolai végzettséggel rendelkeznie, túlléphetünk a műszaki és akadémiai kontextusokon, amelyek a terminológia hagyományos fókuszát jelentik. Ez nemcsak a szabadidős tevékenységekre terjed ki, hanem különösen a hagyományos tevékenységekhez kapcsolódó tevékenységekre és közösségekre. Ezekben a közösségekben a tudás és a hozzáértés gyakran empirikus, és ősi gyakorlatok, valamint nem formális tanulási folyamatok, például mester–tanítvány kapcsolatok révén alakul ki. Társadalmi szempontból azonban ezt az állapotot gyakran nem értékelik nagyra. A szakképzett szakemberek védelmében 3 Fordításunk; az eredeti francia nyelvű. 12 Fátima Noronha Terminological Variation in Specialised Discourse: The Case of the Mediterranean Diet akiknek a hozzáértése tapasztalaton alapul, Conceição (2006) megjegyezte, hogy őket is a terület terminológiájának releváns kommunikációs szereplőiként kell figyelembe venni: <...> a hagyományos tevékenységekben a formális oktatás által társadalmilag nagyra értékelt tudás helyett a tapasztalat útján megszerzett tudás van jelen, amelyet társadalmilag kevéssé értékelnek. Ezért amellett érvelünk, hogy a „kézműveseket” is tevékenységük szakértőinek kell tekinteni, és tudásuk is szaktudás (Conceição 2006: 497).4 Így a különböző közösségeknek saját diskurzusuk és terminológiájuk lehet, és eltérő dinamikákat alakíthatnak ki az adott terület terminológiájában. Egyes közösségek azonban nem számítanak szakértőket tömörítő közösségeknek, mivel az akadémiai szférán kívül helyezkednek el, annak ellenére, hogy megtestesült tudással rendelkeznek, és nyelvi eszközökkel képesek azt közvetíteni. Az akadémiai vagy műszaki kontextusokon kívül létrejött diskurzusokat, az azokban használt terminológiát, valamint a kifejezések közösségen belüli változásait figyelmen kívül hagyhatják. Ez késztetett bennünket arra, hogy újragondoljuk a variáció – különösen a diasztratikus variáció – megfelelőbb kezelésére szolgáló elméleti és módszertani megközelítéseket, főként az olyan területeken, ahol a diskurzusközösségeket a nagy adatbázisok rendszerint nem fedik le. 3. ESETTANULMÁNY: A MEDITERRÁN ÉTREND 3.1. A mediterrán étrend meghatározása Álláspontunk szemléltetésére a mediterrán étrendet (MD) választottuk esettanulmányként. Ezt a fogalmat Ancel Keys alkotta meg (Real & Graça 2019; Delgado et al. 2022), hogy a mediterrán térségben élő emberek életmódját jelölje, nem pusztán egy étkezési mintát. A mediterrán étrendet5 az UNESCO6 2013-ban felvette az emberiség szellemi kulturális örökségének reprezentatív listájára, és meghatározása szerint „a növénytermesztéssel, betakarítással, halászattal, állattenyésztéssel, tartósítással, feldolgozással, főzéssel, valamint különösen az ételek megosztásával és fogyasztásával kapcsolatos készségek, ismeretek, rítusok, szimbólumok és hagyományok összessége”. A természeti környezet és annak ritmusai iránti tisztelet fenntartható gazdaságot eredményez, amely hangsúlyt helyez az idényjellegű termékek fogyasztására vagy az egyszerű 4 Fordításunk; az eredeti portugál nyelvű. 5 Étrend – a görög diáita szóból, jelentése: életmód, életvitel. 6 Mediterrán étrend, az UNESCO-nál. Elérhető: https://ich.unesco.org/en/RL/mediterranean-diet-00884 [Lekérdezés dátuma: 2023. 05. 20.]. Terminologija | 2023 | 30 13 1. ábra. Az MD keretrendszere (Real et al 2020) az élelmiszerek tartósítására és feldolgozására szolgáló technikákra. Az UNESCO meghatározása olyan értékeket erősít meg, mint az étkezés közbeni együttlét, amely a kulturális identitás megszilárdításának és a helyi közösségek fenntarthatóságának alapvető társadalmi rítusa. Az UNESCO meghatározásában megjelenő további értékek a vendégszeretet, az interkulturális párbeszéd, a kulturális sokszínűség és a kulturális kifejezésmódok tisztelete, valamint az ünnepségek. A fizikai aktivitás szintén része az MD értékrendjének; ez arra az időszakra utal, amikor a fizikai aktivitás kézi munkát és más testi tevékenységeket jelentett (például mezőgazdasági munkát és kézművességet). A 14 Fátima Noronha Terminological Variation in Specialised Discourse: The Case of the Mediterranean Diet Az UNESCO leírása szerint a nők szintén fontos szerepet játszanak a hagyományos tudás átadásában és az ősi technikák megőrzésében. A helyi piacok tényleges fórumként, a tudás cseréjének, megosztásának és átadásának, valamint az üzleti ügyletek lebonyolításának kijelölt helyszíneiként működnek. The conceptual complexity of the MD was discussed by Real et al. (2020), who proposed a conceptual framework to improve the communication of the concept and its dissemination to the public, while contributing to the development of public policies aiming for its safeguard. Their model (Fig. 1) was based on four pillars: food, conviviality, sustainable food production, and lifestyle which represent “a cultural model, with impact on areas such as the environment, economy, health, and tourism” (Real et al. 2020: 6). A modell multidiszciplináris és interdiszciplináris keretrendszert tár fel, amelyben különböző kulturális, társadalmi és környezeti dimenziókat, valamint a tevékenység különböző területein tevékenykedő szereplők eltérő rétegeit találjuk. A tudás tehát a hagyományos tevékenységekhez kapcsolódó közösségekbe ágyazódik, és szerepet játszhat a terület diskurzusában és terminológiájában. 3.2. A mediterrán étrend terminológiája: első megközelítés A previous study on the MD’s terminology, conducted by Machinho (2018), showed that this multidisciplinary and interdisciplinary scenario corresponds to the definition of a composite domain (Conceição 2005; Fréjaville 2009). Composite domains are complex structural networks of distinct fields of activity constantly interfering with each other. They are represented by a high diversity of stakeholders, distinct specialists from different social and cultural communities and backgrounds, with distinct communicative contexts, which may result in terminological variation. Machinho also notes the underestimated terminological representation of knowledge from communities linked to traditional activities, as she also considers specialists of these discursive communities as holders of specialised knowledge: <...> A mediterrán étrend olyan terminológiája, amely a köznyelvi terminológiát is magában foglalja, lehetővé teheti, hogy az emberek összekapcsolják a tudományos terminológiát azokkal a köznyelvi kifejezésekkel, amelyeket a helyi közösségek ismernek, használnak, és mindig is használtak. Bár ezek a terminológiák nem tudományos ismeretekből mint olyanból erednek, idővel kialakult empirikus tudás eredményei, ezért szintén a szakmai tudás részét képezik (Machinho 2018: 59). Terminologija | 2023 | 30 15 A szerző példákat mutat be a megnevezésváltozatokra egy olyan felsorolásban, amely olívaolajjal, borral és fűszernövényekkel kapcsolatos kifejezéseket tartalmaz európai portugál nyelven (PT-eu). Egyik példája az őshonos aromás növény, a Foeniculum vulgare Mill (édeskömény, EN-uk), valamint a portugáliai Algarve déli régiójában használt különféle köznevei: Tudományos név: Foeniculum vulgare Mill. Család: Apiaceae (Umbelliferae) Köznevek (PT-eu): erva-doce; fôlho; fonho; funcho; funcho-amargo; funcho-bravo; funcho-de-florença; funcho doce; funcho hortense. A Machinho által használt hivatkozásokban7 a Foeniculum vulgare Mill. két alfaját (Foeniculum vulgare Mill. subsp. vulgare var. dulce Mill., illetve Foeniculum vulgare Mill. var. vulgare) nem azonosították. Ugyanezt az információt találtuk néhány botanikai hivatkozási weboldalon is (Universidade de Évora8; Universidade de Trás os Montes e Alto Douro9). Ez megerősítette, hogy mindkét alfajra szélesebb körben használják a közneveket. Mindazonáltal, és csak a dulce változatot figyelembe véve, a funcho doce (édeskömény) megnevezési forma volt az egyetlen hivatalosan elfogadott elnevezés az Európai Gyógyszerügynökség weboldalán.10 A megnevezési forma kiválasztásának célja természetesen a kommunikációs félreértések csökkentése. Azt azonban megkérdőjelezzük, mi indokolta ezt a választást, és hogy egy másik megnevezési formát (funcho doce, erva-doce) meg kellene-e jeleníteni lehetőségként egy nyilvános terminológiai adatbázisban, használatára vonatkozó megfelelő tájékoztatással. Másfelől hogyan használják ezeket a formákat a nagy szervezetek diskurzuskörnyezetén kívül? Vannak-e más hasonló esetek, amikor különböző diskurzusközösségek eltérő terminológiákat alkotnak, és/vagy a különböző társadalmi és kulturális kontextusok miatt más változatokat használnak? 7 Romano A., Gonçalves S. 2015: Plantas silvestres comestíveis do Algarve, Faro: Universidade do Algarve. Available at: https://issuu.com/ualg/docs/plantas-silvestres-comestiveis-do-a [Retrieved on 19/05/2023]. 8Az Évorai Egyetem Biodiverzitási Múzeuma. Elérhető: https://www.museubiodiversidade.uevora.pt/elenco-de-especies/biodiversidade-actual/plantas/angiospermicas/foeniculum-vulgare/ [Letöltés dátuma: 21/05/2023]. 9A Trás-os-Montes-i és Alto Douro-i Egyetem Botanikus Kertje (UTAD). Elérhető: https://jb.utad.pt/especie/Foeniculum_vulgare [Letöltés dátuma: 21/05/2023]. 10Az édeskömény termése. A HMPC nyilvánosságnak szóló jelentésének összefoglalója. Elérhető: https://www.ema.europa.eu/en/documents/herbal-summary/foeniculum-vulgare-miller-subsp-vulgare-var-dulce-miller-thellung-fructus-fennel-fruit-sweet-hmpc_pt.pdf [Letöltés dátuma: 20/05/2022]. 16 Fátima Noronha Terminological Variation in Specialised Discourse: The Case of the Mediterranean Diet A mediterrán étrend szakemberei által létrehozott szakterületi terminológia és a nagy terminológiai adatbázisokban található információk közötti különbségek további vizsgálatához az alábbi kritériumok alapján szövegkorpuszt állítottunk össze a mediterrán étrendről: a) Eredeti nyelv: európai portugál (PT-eu); b) A dokumentum szakterülete, címe, kulcsszavai: mediterrán étrend; c) Részterületek, cím, kulcsszavak: élelmiszer; élelmiszer-feldolgozás; társadalmi és kulturális gyakorlatok/tevékenységek (az élelmiszerekhez kapcsolódóan); d) Időkeret: < 10 év. Az anyagokat nyilvános dokumentumokból és weboldalakról (16,5%) gyűjtöttük; ezeket a mediterrán étrend területén két fő diskurzusközösség képviselői állították elő: a kutatók és a kulturális közvetítők (például helyi fejlesztési csoportok és egyesületek): a) Akadémiai/műszaki – kutatási tanulmányok, a mediterrán étrendről szóló tudományos dokumentumok; b) Kulturális közvetítők – a helyi fejlesztési szervezetek és a szellemi örökség megőrzésében részt vevő, a helyi lakossággal szoros kapcsolatban dolgozó nem kormányzati szervezetek anyagai. A DM-1 korpuszt a Sketch Engine korpuszelemzővel kérdeztük le. Az alapadatokat a 2. táblázat mutatja be. 2. táblázat. A DM-1 korpusz alapadatai; az anyagok 16,5%-át weboldalakról gyűjtöttük MUNKANYELV portugál (európai) TOKENEK 237,655 SZAVAK 191,394 MONDATOK 13,597 DOKUMENTUMOK (16,5% WEBOLDALAKRÓL) 37 A Sketch Engine funkcióinak (Concordance, CQL, Word sketch, Keywords) segítségével lehetséges terminusjelölteket gyűjtöttünk ki. Ezután az IATE-adatbázisban kerestünk rá, hogy összevessük a kigyűjtött terminusjelölteket az adatbázisban elérhető információkkal. Célunk nemcsak annak felmérése volt, hogy szerepelnek-e az adatbázisban ugyanezek a terminusjelöltek és lehetséges változataik, hanem az is, hogy ellenőrizzük a használatukra vonatkozóan rendelkezésre álló információkat. Az IATE-ot fontossága és a fordítók, valamint a nyelvi szakemberek körében való széles körű használata miatt választottuk. Két párhuzamos korpuszt használtunk (Linguee, online elérhető; Terminologija | 2023 | 30 17 EUR-Lex 2/201611 – portugál/angol korpusz, a Sketch Engine-en keresztül elérhető), hogy angol megfelelőket keressünk, ha azok nem szerepeltek a terminológiai adatbázisban. A 3. és 4. táblázat néhány eltérést mutat be a közvetlenül érintett közösségek által készített anyagokból összeállított korpuszunkban talált terminológia és az európai intézmények munkáján alapuló referencia-terminológiai adatbázis, az IATE között. A 3. táblázat 1–5. példája az UNESCO keretrendszerének fő kulcsfogalmait szemlélteti. A 4. táblázat (6–11.) példái a terminuskigyűjtő funkcióval készültek, majd konkordanciakereséssel és CQL-lel vizsgáltuk őket tovább. A fogalmi értéket a korpuszban talált kontextuális meghatározások igazolták. A 3. táblázat az adatbázis néhány hiányosságát mutatja be. Az első példa (1) a legfelső terminus: mediterrán étrend (mediterrán diéta), amely hiányzik az IATE-ből, de a párhuzamos Eur-Lex-korpusz megerősíti. Hasonló eset az 5. példa: mediterrán táplálkozási minta (mediterrán élelmezési minta). Itt azonban nem találtunk egyezést a párhuzamos korpuszokban. A 3. példa, szezonalitás (szezonalitás), azokra a természetes ciklusokra utal, amelyek meghatározzák az élelmiszer-termelést és egyes termékek elérhetőségét bizonyos évszakokban, így befolyásolva a helyi lakosság megélhetését. A referenciaterminológiai adatbázisban (IATE) azonban a szezonalitás (szezonalitás) egy másik szakterülethez, a <turizmushoz> és egy másik fogalomhoz kapcsolódik. Ez tehát egy másik terminus, amely a turistaforgalom év közbeni szezonális ingadozását jelenti. A szezonalitás (3.1) e második fogalma a korpuszunkban is megtalálható, ami szintén a turizmus szakterületének a korpuszban való megjelenésére utal. Ez felkeltette a figyelmünket, mivel azt jelzi, hogy a mediterrán étrenddel foglalkozó különböző érintetti csoportok eltérő terminológiákat használnak. A 4. példában a társas együttlét (együttlét)12 a korpuszunkban olyan társas összejöveteleket jelöl, amelyekre főként étkezések alkalmával, barátokkal és/vagy családdal kerül sor, ünnepekhez vagy rituálékhoz kapcsolódó különleges alkalmakkor. Az IATE-ben azonban a megtalált megnevezés egy másik szakterülethez tartozik, mégpedig az <IT-hez> és az <elektronikához>, a fogalom pedig egy eszköz vagy műszer felhasználóbarát használatát jelenti. Ugyanez érvényes a Linguee-ben és az Eur-Lex-korpuszban talált megfelelőkre is. 11 Sketch Engine. Elérhető: https://www.sketchengine.eu/ [Hozzáférés dátuma: 2023. 04. 24.]. 12 Saját fordítás. 18 Fátima Noronha Terminological Variation in Specialised Discourse: The Case of the Mediterranean Diet 3. táblázat. A mediterrán étrend legfontosabb terminusai; # – abszolút gyakoriság a korpuszban; (L) – angol megfelelő, amely kizárólag a Linguee segítségével volt megtalálható; szürke háttér – eltérő fogalom / eltérő tevékenységi terület DM-1 KORPUSZ | REFERENCIA-NYELVI ERŐFORRÁSOK IATE / LINGUEE (L) | EUR-LEX 2/2016 KORPUSZ | PÉLDA | TERMINUSJELÖLT (LEMMA) | # | IATE-AZONOSÍTÓ | PT-EU | EN | EN | 1 | dieta mediterrânica | 396 | -------- | dieta mediterrânica (L) | mediterranean diet (L) | mediterranean diet | dieta mediterrânea | 16 | -------- | 2 | património cultural | 19 | 1084705 | património cultural | cultural heritage | cultural heritage | património cultural imaterial | 3 | 2211294 | património cultural imaterial | intangible cultural heritage | intangible cultural heritage | 3a | sazonalidade | 17 | seasonability/seasonal nature | 3b | sazonalidade | 7 | 869363 | sazonalidade | seasonability | seasonability | 4 | convivialidade | 18 | 135511 | convivialidade | user-friendly/ease of use | user friendliness | 5 | padrão alimentar mediterrânico | 44 | -------- | regime alimentar mediterrânico (L) | Mediterranean food pattern (L) | ------------ | regime alimentar mediterrânico | 1 | -------- | regime alimentar mediterrânico (L) | Mediterranean food pattern (L) | ------------ További eseteket mutat be a 4. táblázat. A 7. példa az erva aromática (aromás/fűszernövény) különböző változatait szemlélteti. Korpuszunkban az erva aromática fordul elő a leggyakrabban, ezért úgy tűnik, hogy ezt részesítik előnyben a szaknyelvi felhasználók. Az IATE azonban az ervas condimentares (többes számú alak) formát írja elő, amely a DM-1 korpuszban egyáltalán nem fordul elő, kivéve, ha az aromática szóval együtt szerepel. Terminologija | 2023 | 30 19 4. táblázat. A MD terminusai; # – abszolút gyakoriság a korpuszban; (L) – a Linguee-ben talált megfelelő; szürke háttér – eltérő fogalom / eltérő tevékenységi terület DM-1 KORPUSZ | REFERENCIA-NYELVI FORRÁSOK IATE / LINGUEE (L) | EUR-LEX 2/2016 KORPUSZ, PÉLDA | TERMINUSJELÖLT (LEMMA) | # | IATE ID | PT-EU | EN | EN 6 | szezonális termék | 3 | 1571579 | szezonális termék | szezonális termékek | szezonális termékek 6 | (az) idénynek megfelelő termék | 10 | Eurolex (2010/ C16 E/31) | idénytermék (L) | szezonális termékek (L) | szezonális termékek 7 | aromás fűszernövény | 87 | 327664 | fűszernövények (preferált) | konyhai / főzőfűszernövények | aromás fűszernövények/konyhai fűszernövények/szárított fűszernövények 7 | aromás fűszernövények | | | = | | 7 | illatos fű (=aromás fűszernövény) | 1 | | ------------ | ------------ | vegyes fűszernövények 7 | aromás | 1 | | ------------ | ------------ 7 | fűszernövény | 0 | | fűszernövények | konyhai / főzőfűszernövények | konyhai fűszernövények (#1) 7 | aromás és fűszerezésre használt fűszernövény | 14 | | aromás fűszernövények | | ------------ 8 | édeskömény | 33 | 757114 | édeskömény | édeskömény | édeskömény 8 | | | 1572869 | édeskömény / ánizskapor | keserű édeskömény | keserű édeskömény 8 | édes édeskömény | 0 | 1332746 | édes édeskömény | édes édeskömény / római édeskömény | édes édeskömény 8 | ánizskapor / ánizskapor | 22 | =1572869 | ánizskapor | keserű édeskömény | ánizs (Pimpinela anisum L.) 9 | fűszernövénycsokor | 6 | -------- | fűszernövénycsokor (L) | aromás csokor (L) | 9 | =bouquet garni | 3 | | | | 20 Fátima Noronha Terminological Variation in Specialised Discourse: The Case of the Mediterranean Diet DM-1 KORPUSZ REFERENCIA-NYELVI FORRÁSOK IATE / LINGUEE (L) EUR-LEX 2/2016 KORPUSZ PÉLDA TERMINUSJELÖLT (LEMMA) # IATE ID PT-EU EN EN illatos fűszernövénycsokor 2 -------- -------- -------- 10 disznóvágás 4 1352178 disznóvágás kóser vágás (farmon) vágási ünnepségek/házi disznóvágás disznóvágás 2 Eurolex (2008/C 328/12) disznóvágás (L) házi disznóvágás (L) házi disznóvágás A 8. példa a fent tárgyalt Foeniculum vulgare Mill. (funcho/fennel). A korpuszban végzett konkordanciakeresés lehetővé tette, hogy megkülönböztessük a funcho (fennel), Foeniculum vulgare Mill. növényt az erva doce (ánizs), azaz a Pimpinela anisium L. növénytől mint különböző növényeket. Azonban az erva doce (= erva-doce) megnevezést a funcho helyett használják a Foeniculum vulgare Mill. (funcho/fennel) megnevezésére. Az IATE-ben a bitter fennel kifejezésre keresve egyetlen bejegyzést találtunk (1572869), amely mindkét köznevet tartalmazza (funcho, erva-doce). Ezekről az alakokról további információ nincs megadva. A korpusz és a terminológiai adatbázis terminológiai eltéréseit szemléltető másik példa a ramo de cheiros (9). Korpuszunk szerint ez megfelel a francia konyhai bouquet garni kifejezésnek: aromás fűszernövények vékony zsineggel összekötött vagy vászonzacskóba helyezett kis kötegének (boneca, boneca de cheiros / aromás baba). Különféle ételek ízesítésére és fűszerezésére használják. A terminus hiányzik mind az IATE-ből, mind az EUR-Lex korpuszból, és csak a Linguee-ben találtuk meg „aromás csokor” jelentésben. Végül a 10. példa, a matança do porco / matança (disznóvágás) egy hagyományos, a 20. század végéig igen elterjedt eseményre utal. Régebben a vidéki közösségek lakói összegyűltek, hogy levágjanak egy egész évben megfelelően hizlalt és gondozott disznót. Szinte rituáléként élték meg, és az volt a célja, hogy hússal lássa el a közösséget. A jelenlegi közegészségügyi előírások csaknem teljesen megszüntették ezt a gyakorlatot; a vidéki térségekben azonban továbbra is fontos rítusnak számít. A megnevezés az Eur-Lex korpuszban és a Linguee-ben is előfordul, adminisztratív, jogi és szabályozási célú kontextusban használják, és részben elveszti fogalmi értékét. Terminologija | 2023 | 30 21 Az IATE-ben teljesen más fogalmat jelöl, így egy másik terminusnak (kóser vágás) felel meg. A mediterrán étrend terminológiájának esete megmutatja, milyen nehéz egyes szakterületeken megfelelő terminológiai forrásokat találni, és hogy a korpusz összeállításához használt források mennyire fontos különbséget jelenthetnek. Nem zárhatjuk ki, hogy az IATE és az Euro-Lex korpusz két intézményi forrásán belüli, illetve azok közötti eltéréseket fordítási torzítás okozza; ahogyan Clay (2022: 157) is megjegyzi, a korpuszalapú megközelítést javasolja az instabilitás és a széles körű változatosság kezelésére. Mindazonáltal ezek az esetek szemléltetik azokat a problémákat, amelyekkel a nyelvi szakemberek szembesülhetnek, amikor nagyobb forrásokra támaszkodva keresnek megfelelőket a célnyelvben, valamint azt, hogy a különböző közösségektől származó, eltérő szövegforrások miként eredményezhetnek terminológiai különbségeket. Tisztában vagyunk azzal, milyen hiányosságokkal járhat egy olyan nagy adatbázis, mint az IATE, és egy szaknyelvi korpusz összehasonlítása. Ugyanakkor azt is meg kívánjuk mutatni, hogy e források intézményi jellegéből adódóan felépítésük miként befolyásolhatja a kommunikációs közvetítők (például fordítók, tolmácsok és más szakemberek) munkájának eredményét, amikor ezekre az adatbázisokra támaszkodnak. Az IATE csupán egy példa a sok közül (Noronha 2018). Bemutattuk, hogy a nagy terminológiai adatbázisok lefedettségén kívül eső területeken használt egyes terminusok hiányoznak, valamint olyan megfelelőkre vonatkozó javaslatokat is találtunk, amelyek nem feltétlenül tükrözik az adott terület tényleges szaknyelvi diskurzusát. Ez azt jelenti, hogy a kommunikációközvetítő tevékenységekben – különösen az egyes területeken dolgozó fordítók számára – több erőfeszítésre van szükség a pontos megfelelő megtalálásához. Másodszor, bemutattuk, hogy a különböző közösségek diskurzusai közötti eltérések hatással lehetnek a terminológiára, mivel a korpuszban szereplő megnevezési formák különböznek az adatbázisban találhatóktól. A DM-1 korpuszban az információkat közvetlenül a szakterület szakemberei által készített szövegekből nyertük. Az adatbázis esetében a forrást az európai intézmények jogszabályai jelentik, amelyeket később külső lexikai források segítségével ellenőriztek. Ezenkívül a változatok használatára vonatkozó információk hiányosak vagy nem állnak rendelkezésre. Mindazonáltal korpuszunk maga is a változatosság forrása, mivel alapvetően két különböző szövegcsoportból áll: kutatási és társadalomfejlesztési programok keretében készült tudományos szövegekből, valamint kulturális közvetítőktől származó anyagokból. Ezek a közreműködők olyan más diskurzusközösségektől származó információkat dolgoznak fel, amelyek a mediterrán étrend leírásában szereplő tevékenységeket végeznek. 22 Fátima Noronha Terminological Variation in Specialised Discourse: The Case of the Mediterranean Diet Ez azt jelenti, hogy nem közvetlenül a helyi közösségektől származó diskurzív anyagokat használunk, hanem egy harmadik féltől, a kulturális közvetítőtől vagy a kutatótól kapjuk azokat. Ez magyarázatot adhat a korpuszban tapasztalható változatosságra is (produto sazonal vs. produto da época; ramos de cheiros vs. boneca de cheiros). 4. A TERMINOLÓGIAI VÁLTOZATOSSÁG ÚJRAKERETEZÉSE A fenti példák arra késztettek bennünket, hogy elgondolkodjunk a változatosság megközelítésének két módján, valamint azon, hogyan befolyásolhatják a különböző diskurzusközösségek egy szakterület terminológiáját. Először azzal a stratégiával foglalkozunk, amelyet a terminuskivonáshoz használt korpuszok összeállításakor kell alkalmazni: ezeknek a különböző diskurzusközösségeket és diskurzusaikat a szakterület terminológiájának meghatározó szereplőiként kell figyelembe venniük. Másodszor, ha a specialist és a specialised discourse fogalmát ki akarjuk terjeszteni úgy, hogy az az akadémiai és/vagy műszaki kontextusokon túli diskurzusközösségeket is magában foglalja, olyan elméleti keretrendszerre lesz szükségünk, amely lehetővé teszi a szakember fogalmának kiterjesztését, valamint az e közösségeken kívül létrejövő, peremhelyzetű diskurzustípusok befogadását. Az előbbit a Remígio-Oliveira (2010) által javasolt kommunikatív kontextusok módszertanával, az utóbbit pedig a terminológia ökolingvisztikai szemléletű keretezésével tárgyaljuk. 4.1. Kommunikatív kontextusok A funkcionális élelmiszerek területén megjelenő laikusoknak szánt diskurzust vizsgálva Remígio-Oliveira (2010) e terület kommunikációs kontextusainak azonosítására összpontosított; ezeket a „konkrét körülményekként határozza meg, amelyek között a laikusoknak szánt diskurzus <...> létrejön, figyelembe véve a szövegalkotókat, kommunikációs szándékukat és azt a közönséget, amelyhez szólnak” (Remígio-Oliveira 2010: 252–253). Megjegyezte, hogy a terminológia a laikusoknak szánt diskurzustípusokat az absztrakció alacsonyabb szintje, a kisebb terminológiai sűrűség és a csekélyebb pontosság jellemzi. Remígio-Oliveira a következőképpen érvel: <...> az absztrakció alacsonyabb szintje nem feltétlenül jár együtt kisebb pontossággal. A diskurzus kevesebb terminust tartalmazhat, és kevesebb és/vagy eltérő fogalmi jellemző aktiválódhat benne, a pontosság azonban mindezek ellenére különböző szinteken is állandó lehet – és annak is kell lennie. <...> Az eredetileg összetett dolgok egyszerű megfogalmazásának képessége nem befolyásolja, illetve nem szabad, hogy befolyásolja a közölt tartalom pontosságát (Remígio-Oliveira 2010: 232–233). Terminologija | 2023 | 30 23 2. ábra. Kommunikatív kontextusok – a funkcionális élelmiszerek szakterülete (Remígio-Oliveira, 2010: 237 alapján átdolgozva) Ezután a szakterületen belüli kommunikatív kontextusok azonosítására szolgáló modellt mutat be, amely a terminológiában alkalmazott hierarchikus, vertikális tipológia helyett horizontális diskurzustipológiát használ (Bowker and Pearson 2002; Guantiva et al. 2008; Nazar and Cabré 2012). A modell dinamikusan azonosítja és emeli ki a szakterület releváns kommunikatív kontextusait, lehetővé téve új szereplők megjelenését, valamint a köztük zajló, nem csupán a szomszédos szintek közötti diskurzív interakciókat. Emellett a modell azt is szemléltetheti, hogyan kommunikálnak egymással a különböző közösségek (mint különböző társadalmi csoportok) a kialakult társadalmi és kulturális kapcsolatok függvényében (2. ábra). As per Remígio-Oliveira (2010), this is to be carried out during the preliminary study on the domain, the first phase of terminographic work, which she designates as the pre-terminographic phase. It includes the process of identifying relevant intervenients within the domain, the typology of the discourses produced, and the delimitation of their communicative contexts. This has methodological consequences when selecting materials for a corpus, which should reflect the diversity of textual producers and communicative situations. The way these groups are linked depends on each domain itself and can only be identified during the pre-terminographic phase. 24 Fátima Noronha Terminological Variation in Specialised Discourse: The Case of the Mediterranean Diet 3. ábra. Javaslat a kommunikációs kontextusok azonosítására – szövegalkotók (többszintű ellipszis); közvetítők (négyzetes dobozok, szaggatott vonalak); passzív felhasználók/fogyasztók (négyzetes dobozok, folytonos vonal) Also, Rodríguez-Tapia (2018) considers that discursive categories (vulgarised, specialised, semi-specialised) can accommodate different groups and spheres of activity and proposes three main typologies for specialised discourse: (1) specialists, as text producers, (2) mediators and professionals with some degree of formal education, and (3) consumers, seen as passive intervenients, thus not text producers. By adapting these contributions to the communicative contexts of the MD domain, we can now identify different discursive communities relevant to the domain terminology and the communicative contexts where variation can possibly occur. Based on their proposals, we focused on text producers and advanced four categories for the MD contexts: 1. Academia – magasabb szintű formális végzettséggel (tudományos vagy műszaki) rendelkezők; kutatók; 2. Professzionalizálódott tevékenységek – meghatározott formális képzés (akadémiai, műszaki) az adott területen; teljes körű szakmai tevékenység (vállalatok, üzleti vállalkozások). Terminologija | 2023 | 30 25 3. Hagyományos tevékenységek – kevés vagy semmilyen formális végzettséggel nem rendelkező érintettek; nem formális szakmai képzés (szakmai vagy akadémiai képzés); olyan szakemberek, mint a hagyományos kézművesek. 4. Jogalkotók/adminisztrátorok – más tevékenységi területen (jog, számvitel, irányítás) szerzett formális képzettség (akadémiai, műszaki vagy szakmai), akik egy meghatározott területen dolgoznak (közigazgatás, szakpolitikai döntéshozók) A szövegalkotókon túl, Remígio-Oliveira és Rodríguez-Tapia tipológiája alapján olyan diskurzív szereplőket is hozzáadhatunk, mint a kommunikációs közvetítők, az oktatási szakemberek és a fogyasztók (passzív szereplőként, nem szövegalkotóként). A javasolt modellt a 3. ábra mutatja be. Az egyes kontextusokon belüli vertikális hierarchiával is számolunk, hogy a tanítási/tanulási kapcsolatokat is figyelembe vegyük. A MD szövegalkotóira összpontosítunk; a modellt most kiindulópontként használhatjuk a területen belüli szakemberek, a kommunikációs kontextusok és a köztük fennálló diskurzív kapcsolatok azonosítására. Mivel Remígio-Oliveira modellje a kommunikációs kontextus azonosítására összpontosít, és nem zárja ki a nem akadémiai vagy műszaki közösségeket, most olyan elméleti keretet kereshetünk, amely tágabb értelmezést ad a szakember (és a szaknyelvi diskurzus) fogalmának, valamint lehetővé teszi, hogy a műszaki és tudományos területeken túli kommunikációs kontextusokat és diskurzív közösségeket is szakemberként vegyük számításba. 4.2. Az ökolingvisztikai megközelítés a terminológia elméleti megközelítései felismerték, hogy a szakmai tudás reprezentációja nem kizárólag fogalmi szempontból közelíthető meg. Erre példa a Cabré (2003) által bevezetett kommunikatív és nyelvészeti dimenzió, a szocioterminológiai megközelítés társadalmi dimenziója (Conceição 2005; Gaudin 2005), a kulturális terminológia (Diki-Kidiri 2000), valamint a néprajzi megközelítés (Depecker 2014). E keretek elfogadják, hogy a műszaki és tudományos tevékenységi körökön túl is vannak olyan diskurzív szereplők, akiket be kell vonni egy terület terminológiájának vizsgálatába. Temmerman és Van Campenhoudt (2014) szintén rámutatnak arra, hogy a terminológia elméleti megközelítéseit más tudományterületek megközelítéseivel és módszertanaival is integrálni kell, teret engedve a terminológiai variáció átfogóbb elméleti keretének. Ezért a szaknyelvi diskurzusok terminológiai variációjának magyarázatához különböző nézőpontokat (kognitív, nyelvi és társadalmi-kommunikációs) kell integrálni, 26 Fátima Noronha Terminological Variation in Specialised Discourse: The Case of the Mediterranean Diet miközben tágítjuk a szakember és a szaknyelvi diskurzus fogalmát. Emellett egyes domének olyan további sajátosságot mutatnak, amelyet a terminológiai variáció okainak elemzésekor figyelembe kell venni: a környezethez való kapcsolódást, valamint azt, ahogyan az hat az emberi populációkra, kultúrájukra, nyelvükre, tudásukra és terminológiájukra. A nyelv révén, a terminológián keresztül felépített, megosztott és közvetített tudás az ökoszisztéma folyamatait is tükrözheti. A MD érintettjeit, termékeiket (a munka és az életmód eredményeit), valamint tevékenységeiket természeti tényezők (biológiai, geológiai, biofizikai tényezők) alakítják, és azok függnek ezektől. Ez köteléket teremt az emberek és az ökoszisztéma között, még akkor is, ha ez antropogén eredetű. A terminológiai variáció megközelítésének – különösen egy összetett domén esetében, ahol a tevékenységi körök sokfélesége összefonódik, és számos különböző szakemberkategóriát hoz létre – mindezt figyelembe kell vennie. Egy korábbi tanulmányban Noronha és Conceição (2020b) első megközelítést mutatott be a terminológiai variációhoz, Sune Steffensen és Alvin Fill (2014) ökolingvisztikai keretrendszerére, valamint az ökolingvisztikára adott meghatározásukra támaszkodva, amelyet később Kravchenko (2016) továbbfejlesztett, a következőképpen: <...> az emberi lények környezetük hasznosítása révén létrejövő folyamatainak és tevékenységeinek (a nyelvként értelmezett nyelvnek) a tanulmányozása, amelyek az egyén, a csoport, a populáció és a faj szintjén egyaránt olyan kiterjesztett, jelentéssel telített ökológiát hoznak létre, amely támogatja egzisztenciális pályájukat (Kravchenko 2016: 111). Steffensen, Fill és Kravchenko szerint ez a meghatározás a nyelvet biológiánkba mélyen beágyazott rendszerként írja le, amely a diskurzusban való használatának módja révén az ökoszisztémára és létezésünkre ható tényező. Összekapcsolja a konceptualizációt a nyelvvel és azzal a tágabb ökológiai kontextussal, amelyben ezek végbemennek; ez a kontextus nemcsak kognitív vagy nyelvi, hanem társadalmi, kulturális és környezeti tényezőket is magában foglalhat. A terminológia területén a terminológiai variáció kognitív motivációja, amelyet Fernández-Silva (2016) képvisel, a nyelv és a kogníció szerves kapcsolatát feltételezi, összhangban Steffensen, Fill és Kravchenko ökolingvisztikai nézőpontjával. Ezt az ökolingvisztikai nézőpontot nem paradigmának, hanem egy nyelvi jelenség megfigyelésére szolgáló keretnek tekintve a terminológiai variációt egységes nézőpontból közelíthetnénk meg, ahogyan arra Honório do Couto (2014) utal. A nyelvet, a kogníciót, a kultúrát, a társadalmat és a természetet egy egész részeinek tekinti, ami azt jelenti, hogy bármely, a szaknyelvi Terminologija | 2023 | 30 27 diskurzus szintjén felmerülő problémát tanulmányozhatunk anélkül, hogy szem elől tévesztenénk a kognitív, társadalmi, kulturális és környezeti motivációkat. Másfelől Nash és Mühlhäusler (Nash 2011; Nash, Mühlhäusler 2014) módszertani javaslatot tesz az ökolingvisztika számára. Módszertanuk a Pitcairn- és Norfolk-szigeteki (Ausztrália) populációktól gyűjtött adatokon alapul. Bemutatták, hogyan befolyásolja a társadalmi és természeti környezet a nyelvet és a lakosság helynevekre vonatkozó lexikai választásait. A Nash és Mühlhäusler (2014) által ökolingvisztikai terepmunkának nevezett módszer szoros kapcsolatot követel meg a helyi közösségekkel, valamint a társadalmi-kulturális és biofizikai kontextus megértését. Ezt elengedhetetlennek tartják a releváns nyelvi adatok megszerzéséhez és szövegkorpuszok létrehozásához (Nash 2011). Terminológiai szempontból ez megfeleltethető a terminográfia előtti szakasznak, amelyben azonosítják a szakterület szakembereit és a kommunikációs kontextusokat. Nash és Mühlhäusler második módszertanát, az empirikus minimalizmust Albuquerque (2019) emeli ki; ez arra utal, hogy minden domént egyedi, sajátos és különálló esettanulmányként kell kezelni. A szerző arra figyelmeztet, hogy körültekintően kell eljárni, amikor egy másik diskurzuskörnyezet módszereit, eljárásait és következtetéseit az adott doménre alkalmazzuk. Terminológiai szempontból ez megerősíti azt az elképzelést, hogy minden domén egyedi jellemzőkkel bír, ezért a domén sajátosságaihoz, diskurzív és kommunikációs ökoszisztémájához, résztvevőinek jellemzőihez, valamint a nyelvi vagy nem nyelvi (antropogén és/vagy biofizikai) tényezőkhöz kapcsolódó variáció okainak feltárásához igazított, terminográfia előtti megközelítésre van szükség. Ezért egy olyan összetett domént tárgyalunk, mint a MD, amelyet társadalmi csoportok, tevékenységek és diskurzusok nagyfokú sokfélesége jellemez; ezek rendszerint az akadémiai/műszaki kontextuson kívül jönnek létre, és olyan sajátosságokat mutatnak, amelyeket erőteljesen meghatároznak és befolyásolnak kulturális, társadalmi és környezeti tényezők is (élelmiszer-termelés, élelmiszer-feldolgozás, kézművesség stb.). Terminológiájuk reprezentációja a hagyományos tudás megőrzésének kérdése, holisztikus nézőpontból pedig annak megértéséé is, hogy az emberi és környezeti tényezők miként hatnak a variációra. A terminológiai variáció ökolingvisztikai megközelítésű keretezése lehetővé teheti e jelenségek holisztikus szemléletű vizsgálatát, bizonyos módszertani következményekkel (Noronha, Conceição 2020b): a) Megerősíti a megnevezés szerepét a terminus vizsgálatában; ez az egység nem közelíthető meg teljeskörűen kizárólag fogalmi jegyei alapján. 28 Fátima Noronha Terminological Variation in Specialised Discourse: The Case of the Mediterranean Diet 4. ábra. Szövegalkotók az MD-ben és kommunikációs kontextusok b) A terminológiai dinamikát és változatosságot befolyásoló tényezők (kulturális, társadalmi, politikai és biológiai-fizikai tényezők) teljes mértékben beépíthetők a terminológiai kutatásokba, mivel az emberi ökoszisztéma kiterjesztett rendszerén belüli folyamatok részévé válnak. c) A változatosság mára a szaknyelvi diskurzus ökoszisztémájának részévé vált, kezelése pedig harmonizációs folyamat, amely megfelelő leírást kíván a felhasználó számára; a normalizálás eszköz, nem pedig cél, amelyet meghatározott célokra, meghatározott kommunikációs kontextusokban kell alkalmazni. Jelenleg az MD esetében az előterminográfiai szakasz még folyamatban van. Interdiszciplináris együttműködési hálózat kiépítése zajlik, amely azonosított szakembercsoportokat és kommunikációs kontextusokat foglal magában a Figure 4-ben azonosított, kezdetben javasolt szövegalkotói kategóriákon belül: (1) akadémiai szféra; (2) szakmai tevékenységek; (3) hagyományos tevékenységek; (4) jogalkotók. Remígio-Oliveira MD-re alkalmazott megközelítését követve átfogó vizsgálatot végzünk a területről, hogy megerősítsük és azonosítsuk a releváns érintetteket és kommunikációs kontextusaikat. Emellett Nash és Mühlhäusler módszertanát adaptálva szorosan együttműködünk kulturális közvetítőkkel, például helyi fejlesztési egyesületekkel, amelyek közvetítő érdekelt felekként működnek közöttünk és az MD profiljához kapcsolódó tevékenységek helyi szakemberei között. Helyi felmérés keretében terminológiai adatokat gyűjtünk közvetlenül ezektől a helyi szakemberektől, interjúkat készítve, amennyiben nem áll rendelkezésre írásos adat. Terminologija | 2023 | 30 29 interjúkat készítve, amikor nem áll rendelkezésre írásos adat. Ez lehetővé teszi, hogy társadalmi-kulturális keretrendszert dolgozzunk ki e csoportok és kiterjesztett ökoszisztémáik számára. Az előterminográfiai szakasz után a módszertan terminográfiai munkával folytatódik: a kivonatolási korpuszok összeállításával, feldolgozásával és elemzésével. Az eddig összegyűjtött adatokat egy új, az MD-ről szóló korpusz létrehozására használjuk. Ez a korpusz olyan nyelvi adatokból áll, amelyeket tipológiájuk és az eddig azonosított társadalmi-kulturális kontextusuk szerint osztályoztunk. Az új korpusz fájljait annotáljuk, hogy azonosítsuk a diasztratikus csoportokat és kiemeljük a szövegalkotók főbb csoportjaiban esetlegesen előforduló diasztratikus változatosságot. 5. KÖVETKEZTETÉS Az MD diskurzusközösségeit, tudásukat és tevékenységeiket természeti tényezők (biológiai, geológiai, biológiai-fizikai tényezők) alakítják, és azoktól függően köteléket teremtenek az emberek és az ökoszisztéma között, még akkor is, ha a környezet antropogén, például városi. Bármely terminológiai megközelítésnek, különösen összetett szakterület esetében, figyelembe kell vennie ezt. A nagymértékben változatos nyelvközi és kultúraközi kontextusokban a jobb kommunikáció kulcsa a szakemberek és kommunikációs kontextusaik megértése. A kommunikációs közvetítés és a nyelvi szakemberek által használt terminológiai erőforrások fejlesztéséhez jobban meg kell érteni a változatosság okait, amelyek a diskurzuskontextusokban gyökerezhetnek. A szakember és a szaknyelvi diskurzus fogalmának kibővítése lehetővé teszi a változatosság regisztrálását és magyarázatát annak hatékonyabb kezelésével. Emellett az olyan összetett területeken, mint az MD, a terminológiai erőforrás felépítésének figyelembe kell vennie a diskurzusszínterek sokféleségét és azok fő érdekelt feleit mint szakembereket. A terminológiai változatosság, különösen annak diasztratikus jellegének jobb megértése és magyarázata érdekében a normalizálás eszménye nem írhatja felül a kulturális és nyelvi sokféleség, valamint a tudás megőrzésének fontosságát az olyan területeken, amelyeket erőteljesen alakítanak a hagyományos tevékenységek, ismeretek és életmód. E cél keretezésére alkalmazható az ökolingvisztikai terminológiai megközelítés. Ez a projekt jelenleg is folyik, és doktori értekezés keretében fog továbbfejlődni. Célja, hogy hozzájáruljon a szaknyelvi diskurzus dinamikájának jobb megértéséhez, miközben megőrzi a sajátos közösségek tudását és szaktudását egy fenntarthatóságra törekvő társadalomban. 30 Fátima Noronha Terminological Variation in Specialised Discourse: The Case of the Mediterranean Diet REFERENCES Albuquerque Davi 2019: As relações entre Ecolexicografia e Lexicografia Pedagógica. – Domínios de Língu@gem 12(4), 2066–2101. DOI: https://doi.org/10.14393/DL36-v12n4a2018-7. Bowker Lynne, Pearson Jennifer 2002: Working with Specialized Language - A practical guide to using corpora, Routledge. DOI: https://doi.org/10.4324/9780203469255. Cabré Maria Teresa 2003: Theories of terminology. – Terminology 9(2), 163–199. DOI: https://doi.org/10.1075/term.9.2.03cab. Clay Edward 2022: A Corpus-Based Approach to Examining Terminological Variation in EU Law. – International Journal of Language and Law 11, 142–162. DOI: https://doi.org/10.14762/jll.2022.142. Conceição Manuel Célio 2005: Concepts, termes et reformulations, Presses Universitaires de Lyon. Conceição Manuel Célio 2006: Há mar e mar... Há termos e termos. Quando os termos dizem mas não condizem! – La Terminología en el siglo XXI: contribución a la cultura de la paz, la diversidad y la sostenibilidad. Actas del IX Simposio Iberoamericano de Terminología RITERM04, Eds. M. T. Cabré, R. Estopá, C. Tebé, Institut Universitari de Lingüística Aplicada, Universidade Pompeu Fabra, 495–502. Condamines Anne 2017: The emotional dimension in terminological variation. – Multiple Perspectives on Terminological Variation, Eds. P. Drouin, A. Francœur, J. Humbley, A. Picton, John Benjamins Publishing Company. 11–30. DOI: https://doi.org/10.1075/tlrp.18.01con. Delavigne Valérie 2017: Term usage and socioterminological variation: The impact of social and local issues on the movement of terms. – Multiple Perspectives on Terminological Variation, Eds. P. Drouin, A. Francœur, J. Humbley, A. Picton, John Benjamins Publishing Company. DOI: https://doi.org/10.1075/tlrp.18. Delgado Amélia, Cruz Ana Lúcia, Coelho Natacha, Romano Anabela 2022: The Mediterranean Diet: Fostering a Common Vision Through a Multidisciplinary Approach, Universidade do Algarve Editora. DOI: https://doi.org/https://doi.org/10.34623/1e6f-ke51. Depecker Loic 2014: Pour une ethnoterminologie. – Dans tous les sens du terme, Eds. J. Quirion, L. Depecker, L.-J. Rousseau, Les Presses de l’Université d’Ottawa. 13–29. Diki-Kidiri Marcel 2000: Une approche culturelle de la terminologie. – Terminologies Nouvelles 21 (n° esp. Terminologie et diversité culturelle), 27–31. Fernández-Silva Sabela 2016: The cognitive and rhetorical role of term variation and its contribution to knowledge construction in research articles. – Terminology 22(1), 52–79. DOI: https://doi.org/10.1075/term.22.1.03fer. Fernández-Silva Sabela, Freixa Judit, Cabré Maria Teresa 2014: A method for analysing the dynamics of naming from a monolingual and multilingual perspective. – Dynamics and Terminology: An interdisciplinary perspective on monolingual and multilingual culture-bound communication, Eds. R. Temmerman, M. van Campenhoudt, John Benjamins Publishing Company, 183–212. DOI: https://doi.org/10.1075/tlrp.16.10fer. Freixa Judit 2005: Variación terminológica: ¿Por qué y para qué? – Meta 50(4). DOI: https://doi.org/10.7202/019917ar. Freixa Judit 2006: Causes of denominative variation in terminology: A typology proposal. – Terminology 12(1), 51–77. DOI: https://doi.org/10.1075/term.12.1.04fre. Freixa Judit 2013: Otra vez sobre las causas de la variación denominativa. – Debate Terminológico 9, 38–46. Available at: https://www.seer.ufrgs.br/riterm/article/view/37170/24032. Freixa Judit, Fernández-Silva Sabela 2017: Terminological variation and the unsaturability of concepts. – Multiple Perspectives on Terminological Variation, Eds. P. Drouin, A. Francouer, J. Humbley, A. Picton, John Benjamins Publishing Company, 155–180. DOI: https://doi.org/10.1075/tlrp.18.07fre. Fréjaville Rosa Maria 2009: Le corpus en analyse terminologique de domaines composites et interdisciplinaires. – Passeurs de Mots, Passeurs d’espoir-Actes Des 8e Journées Scientifiques Du Réseau de Chercheurs Lexicologie, Terminologie, Traduction, 593–604. Available at: www.bibliotheque.auf.org/doc_num.php?explnum_id=877. Gaudin François 2005: La socioterminologie. – Langages 157(1), 81. DOI: https://doi.org/10.3917/lang.157.0081. Gautier Laurent 2019: La recherche en «langues-cultures-milieux» de spécialité au prisme de l’épaisseur socio-discursive. – Dynamische Approximationen. Festschriftliches pünktlichst zu Eva Lavrics 62,5. Geburtstag (= Kontraste/Contrastes; 3), Eds. M. Calderón, C. Konzett-Firth, Peter Lang, 369–336. Terminologija | 2023 | 30 31 Guantiva Ricardo, Cabré María Teresa, Castellà Josep 2008: Clasificación de textos especializados a partir de su terminología. – Íkala, Revista de Lenguaje y Cultura 13(19), 15–39. Honório do Couto Hildo 2014: Ecological approaches in linguistics: A historical overview. – Language Sciences 41, 122–128. DOI: https://doi.org/10.1016/j.langsci.2013.08.001. Kravchenko Alexander 2016: Two views on language ecology and ecolinguistics. – Language Sciences 54, 102–113. DOI: https://doi.org/10.1016/j.langsci.2015.12.002. Machinho Sílvia 2018: O Conceito de Domínio em Terminologia: o Caso da Dieta Mediterrânica: Dissertação de Mestrado em Ciências da Linguagem, Universidade do Algarve. Available at: http://hdl.handle.net/10400.1/12264. Nash Joshua 2011: Insular toponymies: pristine place-naming on Norfolk Island, South Pacific and Dudley Peninsula, Kangaroo Island, South Australia: PhD Thesis, School of Humanities, University of Adelaide. Nash Josua, Mühlhäusler Peter 2014: Linking language and the environment: The case of Norf’k and Norfolk Island. – Language Sciences 41, 26–33. DOI: https://doi.org/10.1016/j.langsci.2013.08.004. Nazar Rogelio, Cabré María Teresa 2012: Towards a new approach to the study of neology. – Neologica: Revue Internationale de Néologie 6, 63–80. Noronha Fátima 2018: Proposta para a criação de um recurso terminológico no domínio da aquacultura: Dissertação de Mestrado em Ciências da Linguagem, Universidade do Algarve. Available at: http://hdl.handle.net/10400.1/12270. Noronha Fátima, Conceição Manuel Célio 2017: Fixação terminológica por tradutores: em busca da normalização perdida. – XIII Jornada Realiter: Terminologia per a La Normalització i Terminologia per a La Internacionalització, 17. Noronha Fátima, Conceição Manuel Célio 2020a: Discursos de especialidade e recursos terminológicos: mediação e dinamismo. – Terminologia e mediação linguística: métodos, práticas e atividades, Eds. M. C. Conceição, M. T. Zanola, Universidade do Algarve Editora, 59–74. DOI: https://doi.org/http://dx.doi.org/10.34623/bvf-bh80. Noronha Fátima, Conceição Manuel Célio 2020b: Terminological Variation and Communicative Mediation Within the Context of Specialised Discourse – an Ecolinguistic Approach. – 10th International Conference on The Dynamics of Specialized Languages: Innovative Approaches and Strategies, Eds. C. Teglas, R. M. Nistor, Universidade Babeș-Bolyai, Cluj-Napoca, 153–168. Picton Aurélie 2010: Marqueurs et contextes riches en connaissances pour observer l’évolution en diachronie courte. – Reconceptualizing LSP: Online proceedings of the XVII European LSP Symposium 2009, Eds. C. Heine, J. Engberg. Picton Aurélie 2014: The dynamics of terminology in short-term diachrony. – Dynamics and Terminology: An interdisciplinary perspective on monolingual and multilingual culture-bound communication, Eds. R. Temmerman, M. van Campenhoudt, John Benjamins Publishing Company, 159–182. DOI: https://doi.org/10.1075/trlp.16.09pic. Picton Aurélie, Dury Pascaline 2017: Diastratic variation in language for specific purposes. – Multiple Perspectives on Terminological Variation, Eds. P. Drouin, A. Francœur, J. Humbley, A. Picton, John Benjamins Publishing Company, 57–80. DOI: https://doi.org/10.1075/trlp.18.03pic. Real Helena, Dias Rui Rosa, Graça Pedro 2020: Mediterranean Diet conceptual model and future trends of its use in Portugal. – Health Promotion International 36(2), 1–13. DOI: https://doi.org/10.1093/heapro/daaa056. Real Helena, Graça Pedro 2019: Marcos da história da Dieta Mediterrânica, desde Ancel Keys. – Acta Portuguesa de Nutrição 17, 6–14. DOI: https://doi.org/10.2011/apn.2017.1702. Remígio-Oliveira Ana Rita 2010: Processo terminográfico: vertentes conceptual, comunicativa e textual: Tese de Doutoramento, Universidade de Aveiro. Available at: http://hdl.handle.net/10773/4532. Rodríguez-Tapia Sérgio 2018: El grado de especialización textual: caracterización a partir de la percepción sociocognitiva de la terminología y las relaciones discursivas: Thesis Doctoral, Universidad de Córdoba. Steffensen Sune, Fill Alwin 2014: Ecolinguistics – The state of the art and future horizons. – Language Sciences. DOI: https://doi.org/10.1016/j.langsci.2013.08.003. Temmerman Rita, Campenhoudt Marc Van 2014: Introduction – Dynamics and Terminology. – Dynamics and Terminology: an interdisciplinary perspective on monolingual and multilingual culture-bound communication, Eds. R. Temmerman, M. Van Campenhoudt, John Benjamins Publishing Company 16, 1–13. DOI: https://doi.org/10.1075/trlp.16 Tercedor-Sánchez Maribel 2011: The cognitive dynamics of terminological variation. – Terminology 17(2), 181–197. 32 Fátima Noronha Terminological Variation in Specialised Discourse: The Case of the Mediterranean Diet TERMINOLOGINIS VARIANTIŠKUMAS SPECIALIZUOTAME DISKURSE: VIDURŽEMIO JŪROS REGIONO DIETOS ATVEJIS Santrauka Terminologiniai ištekliai turi atitikti tarptautinius standartus – kuo labiau turi būti mažinamas terminų variantiškumas. Vis dėlto terminų variantiškumo pasitaiko, o jo priežastis kitąkart galima sieti su terminologinio darbo metodika. Terminologinis variantiškumas, o būtent diastratinis variantiškumas, gali būti susijęs su specializuoto diskurso įvairove, su skirtinga diskurso praktika. Remiantis ankstesniu akvakultūros srities darbu, šiame straipsnyje keliamas klausimas, ar kuriant terminų bazes yra atsižvelgiama į visų reikiamų specialistų nuomonę ir ar galima patobulinti terminų bazių sudarymo būdus. Atvejo analizei šįkart pasirinkus Viduržemio jūros regiono dietą, atskleidžiama, kaip terminų bazes veikia variantiškumas, susidarantis dėl specialistų grupių skirtumų. Analizuojama, kaip šios srities terminija pateikiama pagrindiniuose terminologijos šaltiniuose (veiklos sritys: viešasis administravimas, įstatymų leidyba ir teisė), ir ji lyginama su pačių susidaryto specializuoto tekstyno terminais (veiklos sritys: akademinė / techninė, kultūrinio / socialinio tarpininkavimo sritis). Pateikiama pavyzdžių, rodančių dviejų skirtingų specialistų grupių pateikiamų terminologinių duomenų skirtumus. Tačiau net ir į pačių susidarytą tekstyną patenka ne vietos bendruomenių, o kultūros tarpininkų ir tyrėjų pateikta medžiaga. Todėl abejojama, ar jame yra tinkamai pateikiamos žinios, susijusios su tradicine veikla, kurios mokslo ir technikos sritys neapima. Tai veikla, kuriai būdingas ištisas veiklos sričių tinklas ir didžiulė specialistų įvairovė. Svarstoma, kaip įtraukti šias diskurse galinčias dalyvauti bendruomenes. Pirma, ieškoma metodikos, kaip, remiantis komunikaciniu kontekstu, parengti tekstyną, kuris apimtų įvairias diskurse galinčias dalyvauti bendruomenes. Antra, siekiant įtraukti ne tik akademines ir (arba) technines bendruomenes, siūloma ekolingvistika pagrįsta teorinė sistema, kuri leistų išplėsti specialisto sąvoką įtraukiant įvairesnių diskurso tipologijos skalių. Tai srityse, kuriose specialistų vaidmenį atlieka tradicinės bendruomenės, besireiškiantį variantiškumą leistų nagrinėti iš holistinės perspektyvos. Gauta 2023-10-14 University of Algarve Faculdade de Ciências Sociais e Humanas Campus de Gambelas 8005-139 Faro, Portugal E-mail [email protected] Terminologija | 2023 | 30 33