Conceptual Equivalence in Multilingual EU Terminology – Challenges and Possible Solutions

97Terminologija | 2024 | 31 doi.org/10.35321/term31-05 Fogalmi ekvivalencia a többnyelvű uniós terminológiában – Challenges and Possible Solutions A fogalmi ekvivalencia a többnyelvű uniós terminológiában: kihívások és lehetséges megoldások ORSOLYA HEDVIG KARDOS Az Európai Unió Tanácsa1 ORCID-azonosító: https://orcid.org/0009-0003-8038-6715 ÖSSZEFOGLALÓ Ez a cikk azt vizsgálja, hogy a fogalomorientáció milyen következményekkel jár az Európai Unió kontextusában végzett, fordításorientált többnyelvű terminológiai munkára. Az uniós szövegekben szereplő terminusok és fogalmak egy adott fogalmi rendszerhez való egyetemességük vagy specifikusságuk alapján három csoportra oszthatók: egyetemes, unióspecifikus és országspecifikus terminusokra, illetve fogalmakra. Ezek a terminusok gyakran együtt jelennek meg az uniós szövegekben, ezért a fordítóknak tisztában kell lenniük a természetükkel ahhoz, hogy megtalálják a célnyelvi legjobb ekvivalenst. A tanulmány a különböző típusú terminusokkal foglalkozó fordítók számára kidolgozott stratégiákat vázolja. Tárgyalja továbbá az egyetemes terminusok országspecifikus dimenziókkal történő fordításának kihívásait. Rámutat arra, hogy az ekvivalenciára vonatkozó információk hiánya, valamint az egyetemes és az országspecifikus terminusok összekeverése veszélyeztetheti a terminológiai bejegyzéseket. A 27 tagállam jogrendszereinek sokfélesége miatt a célnyelvben hiányzó ekvivalens terminus arra kényszeríti a fordítókat, hogy pontatlan vagy részleges ekvivalensek közül válasszanak. Ezért kulcsfontosságú egy terminológiai adatbázisban jelezni, hogy a célnyelvben nem léteznek fogalmilag ekvivalens terminusok. A fordítók támogatása érdekében az IATE, az EU fogalomorientált terminológiai adatbázisa, információt nyújt a terminusok eredetéről, valamint a különböző nyelvekben meghatározott terminusok által kifejezett fogalmak közötti ekvivalencia fokáról. Ez az információ azonban nem mindig rendszerezett. Gyakran csak több adatmező alapos vizsgálatát követően szerezhető meg. Az az érv fogalmazódik meg, hogy az adatbázis-bejegyzés által reprezentált fogalom uniós vagy országspecifikus eredetének szisztematikus feltüntetése, valamint egy új, opcionális átviteli megjegyzésmező bevezetése – a más többnyelvű terminológiai adatbázisokban látottak szerint – tisztázná a terminusok közötti ekvivalencia fokát, 1 Jogi nyilatkozat: A kifejtett nézetek kizárólag a szerző nézetei, és nem tekinthetők az EU Tanácsa hivatalos álláspontjának. Orsolya Hedvig Kardos98 Fogalmi ekvivalencia a többnyelvű uniós terminológiában – Challenges and Possible Solutions nagyban segítené a fordítókat azáltal, hogy világosabb megértést biztosítana az alence relationships and helping them to make informed choices when selecting ekviválens célnyelvi terminusokról. KULCSSZAVAK: uniós terminológia, fordításorientált terminológia, többnyelvű terminológia, fogalomközpontúság, fogalmi ekvivalencia, az ekvivalencia foka, ekvivalenciamező. ANNOTÁCIÓ A tanulmány azt vizsgálja, milyen jelentősége van a fogalmakra való orientációnak az Európai Unió kontextusában végzett, fordításorientált többnyelvű terminológiai munkában. Az uniós szövegek terminusai és fogalmai univerzalitásuk, illetve egy adott fogalmi rendszerben való specifikusságuk alapján három csoportra oszthatók: 1) univerzális, 2) uniós sajátosságú és 3) egy adott országra jellemző terminusok és fogalmak. Ezek a terminusok az uniós szövegekben gyakran együtt fordulnak elő, a fordítóknak pedig meg kell érteniük a jellegüket ahhoz, hogy megtalálják a célnyelvi legjobb megfelelőt. A tanulmány stratégiákat mutat be a különböző típusú terminusokkal dolgozó fordítók számára. A tanulmány tárgyalja továbbá az olyan univerzális terminusok fordítása során felmerülő kihívásokat, amelyek országspecifikus szempontokkal rendelkeznek, és bemutatja, hogy az ekvivalenciára vonatkozó információ hiánya, valamint az univerzális és az országspecifikus terminusok összetévesztése miként gyengítheti a terminusbejegyzéseket. Vizsgálja az uniós specifikus terminusok nemzeti jog nyelvére történő fordításának kihívásait a konkrétan vizsgált 27 tagállamban, amelyek jogrendszerei eltérnek egymástól. A tagállamok jogrendszereinek sokfélesége miatt, ha a célnyelvben nem létezik megfelelő terminus, a fordítóknak pontatlan vagy részleges megfelelők közül kell választaniuk. Ezért nagyon fontos a terminológiai adatbázisban jelezni, hogy a célnyelvben nincsenek fogalmilag egyenértékű terminusok. A fordítók segítése érdekében az IATE, az EU fogalomorientált terminológiai adatbázisa, információt nyújt a terminusok eredetéről, valamint a különböző nyelvek konkrét terminusaival megnevezett fogalmak egyenértékűségének fokáról. Ez az információ azonban nem mindig rendszerezett. Gyakran csak több adatmező alapos vizsgálatával szerezhető meg. A cikk szerint nagyon hasznos lenne a fordítók számára, ha az adatbázis bejegyzésében feltüntetnék a fogalom eredetét, vagyis azt, hogy uniós vagy egy adott országhoz kapcsolódó fogalomról van-e szó, továbbá ha bevezetnének egy új, nem kötelező MEGFELELTETÉSI MEGJEGYZÉS mezőt a terminusok egyenértékűségi fokának magyarázatára, ahogyan azt más többnyelvű terminológiai adatbázisokban is teszik, mivel így jobban megértenék az egyenértékűségi viszonyokat, és megalapozott döntéseket hozhatnának a célnyelvi terminusok kiválasztásakor. KULCSSZAVAK: uniós terminológia, fordításorientált terminológia, többnyelvű terminológia, fogalomorientáltság, fogalmi egyenértékűség, az egyenértékűség foka, egyenértékűségi mező. 99Terminológia | 2024 | 31 1. A FOGALOMORIENTÁLTSÁG ELVE ÉS TERMINOLÓGIAI EGYENÉRTÉKŰSÉG A fogalomelemzés kulcsfontosságú a többnyelvű terminológiában, mivel a terminológia a fogalmakra (onomaziológiai megközelítés)2 összpontosít, nem pedig a fogalmi words (semasiological or lexicographic approach). Indeed, a comparative elemzésre; ezt először el kell végezni, hogy megtaláljuk a célnyelvi (TL) megfelelőt, valahányszor a terminológiai munka egynél több nyelvet érint, ahogyan ez az EU kontextusában is történik. Éppen a terminológia fogalomközpontú jellegéből adódóan a terminusokat szigorú értelemben véve nem fordítják egyik nyelvről a másikra. Ehelyett a fogalmi elemzés alapján kiválasztják vagy létrehozzák a célnyelvi terminus megfelelőjét. Mivel minden kultúra a saját nézőpontjából fogja fel a világot, a fogalmak gyakran nem azonosak a különböző nyelvekben. Az ISO 860:2007 (3.5. pont) az „ekvivalenciát” úgy határozza meg, mint „különböző nyelvekben használt megnevezések közötti, ugyanazt a fogalmat képviselő kapcsolatot”. Az ISO 25964-2:2013 elismeri, hogy a terminusok gyakran nem teljes mértékben ekvivalensek, és az ekvivalencia fokozatait egzakt, nem egzakt vagy közelítő ekvivalenciaként, részleges ekvivalenciaként, illetve ekvivalenciahiányként osztályozza. A szabvány azt is elismeri, hogy az ekvivalenciahelyzetek általában nem írhatók le egyértelműen elkülönülő kategóriák segítségével, hanem inkább „az egzakt ekvivalencia és az ekvivalencia hiányának szélsőértékei között elhelyezkedő lehetőségek spektrumának pontjaiként” (ISO 25964-2:2013, 51). Valójában ennek a kontinuumnak a közbülső esetei a legnehezebbek. Az 5. szakaszban a fent említett ekvivalenciakategóriákra hivatkozva megvizsgáljuk a különböző ekvivalencia-forgatókönyveket. 2. AZ UNIÓS TERMINOLÓGIA FOGALMI AUTONÓMIÁJA Az EGK Tanácsának 1/1958. számú rendelete3 meghatározza az Unió hivatalos és munkanyelveit, és előírja a dokumentumok többnyelvű elkészítését, amelynek eredményeként „nyelvi változatok” jönnek létre, amelyek egyaránt hitelesek. Következésképpen a többnyelvű, szövegalapú, együttműködésen alapuló terminológiai munka szerves része a fordításnak. Ugyanakkor egy független uniós fogalmi rendszer megléte teszi az uniós szövegek fordítását, illetve „többnyelvű megszövegezését” valóban egyedivé 2 Az ISO 1087:2019 szabvány a „terminust” úgy határozza meg, mint „olyan megnevezést, amely nyelvi eszközökkel egy általános fogalmat képvisel”. Az „általános fogalom” további meghatározása: „olyan fogalom, amely potenciálisan korlátlan számú (észlelhető vagy elképzelhető) objektumnak felel meg, amelyek közös tulajdonságaik miatt csoportot alkotnak”. 3 Az EGK Tanácsának 1/1958. számú, az Európai Gazdasági Közösség által használandó nyelveket meghatározó rendelet egységes szerkezetbe foglalt változata. Elérhető: http://data.europa.eu/eli/ reg/1958/1(1)/2013-07-01. Orsolya Hedvig Kardos100 Fogalmi ekvivalencia a többnyelvű uniós terminológiában – egyedivé. A Bíróság a Challenges and Possible Solutions 283/81. sz. ügyben elismerte az uniós fogalmak autonómiáját, kijelentve, hogy „a közösségi jog olyan terminológiát használ, amely sajátos hozzá”, továbbá hogy „a jogi fogalmaknak nem szükségszerűen ugyanaz a jelentésük a közösségi jogban és a különböző tagállamok jogában”. Az Európai Parlament, a Tanács és a Bizottság által az európai uniós jogszabályok kidolgozásában részt vevő személyek számára készített közös gyakorlati útmutató (JPG) kiemeli ezt az autonómiát az uniós jogszabályok megszövegezése során, és azt tanácsolja, hogy „bármely nemzeti jogrendszerre jellemző fogalmakat vagy terminológiát körültekintően kell használni” (5. szakasz), továbbá hogy „kerülni kell azokat a kifejezéseket, amelyek túlságosan szorosan kapcsolódnak egy adott nemzeti jogrendszerhez” (5.3.2. szakasz). A cél a fogalmi különbségek elkerülése olyan átlátható kifejezések kiválasztásával, amelyek nem kapcsolódnak egy konkrét jogrendszerhez. Ez a kulturális semlegesítés (Biel, Doczekalska 2020: 187) kihívást jelenthet, mivel a legtöbb kifejezés az EU tagállamainak jogrendszereiből származik (Fischer 2010b: 26; Stefaniak 2013: 64). Másfelől az új uniós fogalmak hatással lehetnek a nemzeti jogi nyelvre, bemutatva az uniós és a nemzeti jogi nyelvek közötti kölcsönhatást. Számos szerző (Adab 2001; Somssich et alii 2010: 66; Bergomi 2023) hangsúlyozza az uniós jog hibrid jellegét, amely egyetemes, uniós sajátosságú és országspecifikus fogalmakat és kifejezéseket ötvöz. Fischer (2010a: 165) alapján az 1. ábra azt szemlélteti, hogy a hivatalos nyelvek miként írják le az EU és a tagállamok fogalmi rendszereit. Ezért a (Klaudy 2007: 260; Rádai-Kovács 2009: 88; Fischer 2010a: 160; Schäffner, nyelven belüli összehasonlító terminológiai munka kulcsfontosságú a nemzeti és az uniós fogalmak közötti interferencia korlátozásához. Ez különösen fontos azon nyelvek esetében, amelyek több tagállamban is hivatalosak. 1. ábra. A több fogalmi rendszer együttélése a kiválasztott nyelvekben, Fischer (2010a: 165) alapján 101Terminologija | 2024 | 31 Tekintettel az uniós fogalmak autonómiájára, bármely terminus uniós specifikussá válhat, ha valamely uniós jogalkotási aktusban meghatározzák. energy consumption’ is defined in Directive 2012/27/EU on energy efPéldául a „primary ficiency” terminust „a másodlagos energia fogyasztók számára történő biztosítása céljából felhasznált primer energia bruttó fogyasztásaként” határozzák meg, így az IATE-ben (3549696. bejegyzés) uniós eredetű, uniós specifikus fogalommá válik. Ezzel szemben egy tágabb, univerzális terminus, amely magában foglalja a nem energetikai célokra felhasznált energiát is, a „primerenergia-fogyasztás” (IATE 48366). Hasonlóképpen, a „határ menti ingázó” terminusnak két bejegyzése van az IATE-ben: az univerzális „határ menti ingázó” terminus (IATE 3550291), azaz „olyan személy, aki az egyik államban dolgozik, de egy szomszédos államban lakik, ahová rendszeresen visszatér”, valamint a „határ menti ingázó” terminus (IATE 865809) mint uniós specifikus terminus, amelyet a 883/2004/EK rendelet „olyan személynek” határoz meg, „aki munkavállalóként vagy önálló vállalkozóként valamely tagállamban tevékenységet folytat, és egy másik tagállamban lakik, ahová fő szabály szerint naponta vagy legalább hetente egyszer visszatér” Sok esetben a megfelelő terminusok között nemcsak fogalmi, hanem nyelvi különbség is van (lásd a spanyol „trabajador transfronterizo” terminust a 3550291. bejegyzésben, szemben a 865809. bejegyzésben szereplő „trabajador fronterizo” terminussal). Ezért a fordító feladata a megfelelő terminológiai bejegyzés helyes azonosítása, ami megköveteli a fogalmi keret és a terminus eredetének megértését. 2.1. A különböző fogalmi rendszerekhez tartozó terminusok együttes előfordulása Az országspecifikus jelentések és ajánlások tipikus példái azoknak a hibrid uniós szövegeknek, amelyekben egyetemes („foglalkoztatási ráta”, „munkanélküliség”, „munkaerőpiac” stb.), uniós specifikus („Szociális eredménytábla”, „A szociális jo- „Magyarország a szociális jogok európai pillérét támogató Szociális eredménytábla cial Rights’) and country-specific terms (‘Public Works Scheme’) co-occur: egyes mutatói tekintetében viszonylag jól teljesít, de továbbra is jelentős kihívások állnak fenn. A foglalkoztatási ráta kissé meghaladja az uniós átlagot, a munkanélküliség pedig jóval az alatt marad. Az egyenlőtlenség alacsonyabb, mint sok más tagállamban, bár növekszik. A nemek és a készségcsoportok közötti foglalkoztatási és bérkülönbségek továbbra is jelentősek az EU többi részéhez képest. A nők és a kiszolgáltatott csoportok, köztük a romák és a fogyatékossággal élők munkaerőpiaci eredményei gyengék. A közfoglalkoztatási program jelentősen visszaszorult, de még mindig túlméretezett, és nem eredményes abban, hogy résztvevőit az elsődleges munkaerőpiacon állásokhoz segítse.” Forrás: A BIZOTTSÁG SZOLGÁLATI MUNKADOKUMENTUMA: Országjelentés Magyarország 2020, SWD/2020/516 végleges. Orsolya Hedvig Kardos102 Fogalmi ekvivalencia a többnyelvű uniós terminológiában – Challenges and Possible Solutions E fogalmakat fogalmi specifikusságuk vagy egyetemességük szerint a következőképpen kategorizáljuk:4 nity vagy szervezet (Fischer 2010a: 67). a) Universal terms are domain-specific but not bound to any commuIlyenek például a tágabb helyi valóságokat lefedő fogalmak, mint a „tanár”, a „törvényszék” vagy a „helyi szubszidiaritás elve”, míg más fogalmak, authority’. Some derive from international law, such as the ‘univerpéldául a „fenntartható fejlődés” fogalma, nem rendelkeznek nemzetközileg elfogadott meghatározással (Somssich et alii 2010: 112). b) Az unióspecifikus fogalmakat illetően két megközelítés létezik (Rádai-Kovács 2009: 85–90; Fischer 2010a: 155–160; Fischer 2010b: 28). Szűkebb értelemben csak azok a terminusok tekinthetők uniós terminusoknak, amelyek az Európai Unió alapvető jogi és intézményi keretéből származnak. A tágabb megközelítés minden, az uniós szövegekben megjelenő terminust magában foglal. A kiegyensúlyozott megközelítés (Biel, Doczekalska 2020: 185–189) az „uniós szupranacionális terminusokat” a jogi terminológia olyan különleges kategóriájának tekinti, amelyet többek között az autonómia, a többnyelvűség és a folytonosság jellemez. Ide tartoznak az EU által létrehozott terminusok, mint például a „pandémiás vészhelyzeti vásárlási program” (IATE 3589188), valamint az EU által saját céljaira újradefiniált, már létező univerzális terminusok, mint például a „kiutasítás” (IATE 778629), a 2008/115/EK irányelvben meghatározott értelemben, szemben a „kiutasítás” mint univerzális terminus értelmével (IATE 3584070). Az IATE-ban az EU-specifikus terminusokat az „Európai Unió” domain és/vagy eredet megjelölés azonosítja; ide tartoznak a jogi és közigazgatási terminusok, valamint az EU hatáskörébe tartozó különböző szakpolitikai területek terminusai. c) Az országspecifikus terminusok meghatározott országokból származnak, és azok társadalmi struktúráihoz, kultúrájához vagy hagyományaihoz kapcsolódnak. Ezeknek a terminusoknak nincs ekvivalensük a célnyelvben, és a fordítók számára a legnagyobb nehézséget jelentik, amint arra például Prieto Ramos és Cerrutti (2021: 166) rámutat. A következő részekben látni fogjuk, miért kulcsfontosságú a fordító számára a terminus természetének (univerzális, EU-specifikus vagy országspecifikus) megértése ahhoz, hogy megtalálja a helyes terminust a célnyelvben. 4 For a similar categorisation of terms based on their ‘discourse features’, see Prieto Ramos, Cerutti (2021: 160). 103Terminologija | 2024 | 31 2.2. Összehasonlító terminológiai munka A fordítók különböző stratégiákat alkalmaznak attól függően, hogy egy terminus univerzális, EU-specifikus vagy országspecifikus fogalmat jelöl-e. a) Az univerzális terminusok esetében a fordítóknak meg kell állapítaniuk a fogalmi ekvivalenciát a forrásnyelvi terminus és a célnyelvi terminus között. Fischer (2010a: 173) ezt a nyelvek közötti összehasonlítást horizontális összehasonlító terminológiai munkának nevezi. Ideális esetben az univerzális forrásnyelvi terminusoknak pontos ekvivalensük van a célnyelvben. Egyes univerzális terminusoknak azonban nincs pontos ekvivalensük a célnyelvben, csak pontatlan vagy részleges ekvivalensük, illetve egyáltalán nincs ekvivalensük. Ebben az esetben a fordítók vagy: i. pontatlan vagy részleges ekvivalenst (egy „funkcionális” ekvivalenst) használnak, azaz olyan célnyelvi terminust, amely a forrásnyelvi fogaloméval azonos funkciójú célnyelvi fogalmat ír le, vagy ii. „fordítási ekvivalenst” használnak, azaz a forrásnyelvi fogalom leírására létrehozott célnyelvi terminust (Fischer 2010a: 86–88). A terminológiában a funkcionális és a fordítási ekvivalensek közötti választás a forrásnyelvi és a célnyelvi fogalmak közötti hasonlóság fokától, valamint a kontextustól függ. Funkcionális ekvivalenst választanak, azaz honosító stratégiát alkalmaznak, amikor jelentős az átfedés, míg fordítási ekvivalenst, azaz idegenítő stratégiát részesítenek előnyben, amikor a különbség jelentős. A kontextus szintén befolyásolhatja a választást, és egy honosító stratégia alkalmazása olykor előnyösebb lehet annak érdekében, hogy a terminus ismerősebbé váljon. b) Az EU-specifikus terminusok esetében az EU fogalmi rendszerének autonómiája miatt nemcsak a nyelvek közötti ekvivalencia, hanem a nyelven belüli ekvivalencia is szerepet játszik. A fordítók ellenőrzik az EU-specifikus fogalom és a célnyelven esetlegesen már létező fogalmak közötti ekvivalenciát. Ezt a nyelven belüli összehasonlító folyamatot Fischer (2010a: 177) vertikális összehasonlító terminológiai munkának nevezi. Az EU fogalmi rendszerének autonómiája miatt a fordítási ekvivalenseket rendszeresen előnyben részesítik a funkcionális ekvivalensekkel szemben (amelyeket Stefaniak (2013: 63) „nemzeti terminusoknak” is nevez), mivel a nemzeti terminusok használata eltorzíthatná az uniós szöveg üzenetét, és nem lenne egyértelmű, hogy a terminus uniós fogalmat jelöl. Ez a szükségszerűség azt jelenti, hogy az uniós szövegek gyakran szokatlan és nem anyanyelvi jellegűek, amint arra számos szerző rámutatott (pl. Koskinen 2000: 90). c) Az egyetlen országhoz vagy szervezethez kötődő terminusoknak nincs pontos megfelelőjük más nyelvekben, kivéve, ha az adott ország vagy Orsolya Hedvig Kardos104 Fogalmi ekvivalencia a többnyelvű uniós terminológiában Challenges and Possible Solutions – az érintett szervezet több hivatalos nyelvvel rendelkezik. A fordítók ismét két lehetőség közül választhatnak: i. domesztikációs stratégiát alkalmaznak funkcionális ekvivalens választásával, vagy ii. az idegeniesítést választják, és fordítási ekvivalenst hoznak létre. A fent leírt minden egyes terminustípus lehetséges ekvivalenciaszintjeit, valamint a terminusok célnyelvre (CN) történő fordítására alkalmazható megfelelő stratégiákat az alábbi táblázat foglalja össze: 1. táblázat. Az SL-terminusok típusai az ekvivalencia fokával és a TL-beli ekvivalensük megtalálására/létrehozására szolgáló lehetséges stratégiákkal A TERMINUSOK TÍPUSA A TERMINUSOKAT JELÖLŐ IN-TERMINUSOK INDISL-TERMINUS UNIVERZÁLIS FOGALMAK DICATING CATING COUNEU-SPECIFIKFOGALMAK US TRY-SPECIFIKUS FOGALMAK Pontos foka foka közeli/részlekvivalencia ekvivalencia eges/nincs foka pontos ekvivalencia ekvivalencia ekvivalencia Transzláat transfuA TL ciós create nctransexcreate használfuncegikifejezéekvivalehasználat tion es a term sek at stratistlation ekvivalensek funccreing TL equivalansek ekvivaleate transtiotion ekvivalensek használnal tional lation tional számára nsek 3. FOGALOMORIENTÁCIÓ AZ IATE-BAN Az EU terminológiai adatbázisa, az IATE (Interactive Terminology for Europe: www.iate.europa.eu), a legtöbb más adatbázishoz hasonlóan fogalomorientált. Több mint 650 000 bejegyzésével és csaknem 7 millió terminusával, 24 uniós nyelven és néhány más nyelven, a világ egyik legnagyobb többnyelvű adatbázisa. 2004 óta használják az EU-specifikus terminológia kezelésére. Mivel az IATE nagymértékben többnyelvű, egy bejegyzésben minden terminusnak ugyanahhoz a fogalomhoz kell kapcsolódnia. Ezt többek között a bejegyzés szerkezete és az általa tartalmazott kulcsfontosságú adatmezők biztosítják, amint azt az alábbiakban látni fogjuk. 3.1. Nyelvfüggetlen szint (LIL) Ez a szint a teljes bejegyzésre vonatkozó adatokat tartalmazza, beleértve az adminisztratív metaadatokat és a fogalomhoz kapcsolódó olyan erences. IATE’s domains are aligned with EuroVoc, the EU’s multilingual információkat, mint a szakterület, az eredet és a cross-refthesaurus. Az eredet mező egy fogalom földrajzi vagy intézményi (pl. uniós vagy ENSZ-) eredetét jelzi. A kereszthivatkozások kapcsolódó bejegyzésekre mutatnak. 105Terminologija | 2024 | 31 2. ábra. Az IATE 853538. sz. bejegyzés nyelvfüggetlen szintje Ideális esetben a definícióknak nyelvfüggetleneknek kellene lenniük, minden nyelvi szakaszban a megfelelő ekvivalensekkel. Mivel azonban hiányzik a fogalmak meghatározására szolgáló nyelvi rendszertől független rendszer, minden nyelvi szakasz önállóan határozza meg a fogalmat. Ez a fogalmi információ nyelvfüggetlen és nyelvspecifikus szintek közötti megoszlásához vezet, ami a nyelvek közötti definíciókban potenciális eltéréseket okoz (Kardos, Rádai-Kovács 2014: 168). 3.2. Nyelvi szint (LL) Ez a szint a fogalomra vonatkozik, és egy meghatározott nyelven íródik, valamint az adott nyelv valamennyi terminusára alkalmazandó. Itt jelennek meg a különböző nyelveken megadott definíciók. Az IATE egy horgonynyelvet használ referenciaként az összes többi nyelv számára annak biztosítására, hogy a ensures that “each entry corresponds to a single concept, which applies ‘horidefiníciók ugyanarra a fogalomra vonatkozzanak. Ez a kulcsfontosságú elv horizontálisan érvényesül valamennyi nyelvben, és vertikálisan az egyes nyelvek valamennyi terminusára” (IATE Handbook, 81). A horgonynyelv, jellemzően az angol vagy a francia, általában annak a szövegnek a forrásnyelve, amelyben a terminus először megjelenik. Országspecifikus fogalmak esetében azonban a horgonynyelvnek az érintett ország vagy intézmények hivatalos nyelvének kell lennie, és a releváns országot/intézményt fel kell tüntetni az eredet mezőjében. A fogalomhoz kapcsolódó további információk a megjegyzések mezőjében találhatók. A hiányzó horgonynyelv, illetve a különböző nyelvek által meghatározott eltérő fogalmak potenciálisan hibássá tehetik a bejegyzést. Ezért valamennyi nyelvi szakasznak ugyanarra a fogalomra kell vonatkoznia, amelyet a horgonynyelv definiál. Orsolya Hedvig Kardos112 Fogalmi ekvivalencia a többnyelvű uniós terminológiában – Challenges and Possible Solutions 4.3. Országspecifikus terminusok Amint azt a fenti 3.1. szakasz kifejti, az IATE-ben az országspecifikus (vagy intézményspecifikus) terminusok azonosításának fő eszköze a forrásmező, amelyet ésszerűen a bejegyzések nyelvtől független szintjén (LIL) helyeztek el. E mező rendszeres kitöltése és fordítók általi ellenőrzése kulcsfontosságú a terminusok helyes kiválasztásához. Egy másik fontos jellemző, hogy országspecifikus terminusok esetében a horgonyzó nyelv mindig annak az országnak/szervezetnek egy hivatalos nyelve, amelyre a terminus jellemző. Az országspecifikus terminusok esetében az egzakt ekvivalencia elvileg lehetetlen, mivel ezek csak bizonyos országokban léteznek, ezért más nyelveken nincs pontos megfelelőjük. Kifejezhetők pontatlan vagy részleges (funkcionális) ekvivalensekkel, illetve ekvivalencia hiányában fordítási ekvivalensekkel. Amint azt fent bemutattuk, az uniós jogi szövegekben nem ritka az országspecifikus fogalmakra való hivatkozás.が']} rfИхадоу? nope JSON invalid due weird. Need correct. [ ] Ensure exact. final. раԥхьа. wait. Need remove weird. Translation anchor maybe Ezért rendkívül fontos e fogalmak megkülönböztetése más egyetemes vagy kifejezetten uniós fogalmaktól, a terminológia szintjén is. A fordítókat ezért arra ösztönzik, hogy fordítási ekvivalenseket használjanak. Az uniós szövegekben az országspecifikus terminusok talán leggyakrabban a Bíróság ítélkezési gyakorlatában fordulnak elő. Például a „Corte di Cassazione” (IATE 3585131) terminus Olaszországra jellemző, ezért a horgony nyelv az olasz. A terminus országspecifikus jellegét az LIL eredetmezője is egyértelművé teszi, a meghatározás és a megjegyzések pedig a szerepét ismertetik, amint azt a TL-megjegyzés is egyértelművé teszi: „A hivatkozás eredete: Az Európai Unió Bíróságának Italian legal system. The English term is a translation equivalent, which is Többnyelvűségi Főigazgatósága Angol Nyelvi Egységének belső dokumentuma, 2019 (Megfogalmazás IT > EN)”. A „terminus eredetére” vonatkozó információt a Bíróság IATE-bejegyzéseiben használják, amikor a fogalom nem létezik a célnyelvben.8 A 27 tagállam jogrendszereinek sokféleségére tekintettel a fogalmi ekvivalencia hiánya mindennapi kihívást jelent a Bíróság fordítói számára. A fogalmilag ekvivalens terminusok hiányának rendszeres jelzése értékes információ a fordítók számára. Amint azonban láttuk, más intézmények bejegyzései eltérő megközelítéssel készülhetnek, és a funkcionális, illetve fordítási ekvivalenseket a horgonynyelvi terminus pontos ekvivalenseiként jeleníthetik meg. 8 Amint azt a Bíróság IATE-ben található, jogi terminológiáról szóló tájékoztatója megállapítja (Összehasonlító többnyelvű jogi szókincs. A terminológiai adatok strukturált gyűjteménye, 2020). 113Terminologija | 2024 | 31 For example, the term ‘Amstgericht’ (IATE 889426), the court of first a németországi rendes bíróság egyik szerve, franciául a svájci igazságszolgáltatáshoz tartozó funkcionális ekvivalenssel jelenik meg: tonal (“Amtsgericht”)’ and a note in the LL clarifies that the concept is „Tribunal canspecifikus a német kontextusban, míg angolul fordítási ekvivalenst javasolnak: „Local Court”, annak ellenére, hogy az angol definíció nem mention that this concept is specific to Germany. 5. HOGYAN SEGÍTHET A TERMINOLÓGIAI ADATBÁZIS A FORDÍTÓK TÁJÉKOZÓDÁSÁBAN Amint láttuk, a megfelelő terminus kiválasztásának első lépése annak meghatározása, hogy a terminus mennyire rendszerspecifikus. Ehhez meg kell állapítani, hogy a terminus univerzális, uniós vagy országspecifikus-e. Ezt követően kiválasztható a megfelelő IATE-bejegyzés. Megállapítást nyert, hogy a pontos ekvivalencia hiánya nemcsak az országhoz/intézményhez kötődő szakkifejezések, hanem az olyan univerzális szakkifejezések esetében is problémát jelent, amelyeknek országspecifikus dimenziói lehetnek. Másfelől pontos ekvivalencia hiányában úgy tűnik, nincs szisztematikus jelzés arra vonatkozóan, hogy egy adott kifejezés fordítás vagy funkcionális ekvivalens-e (a Bíróság IATE-bejegyzéseit kivéve). Ennek kezelése érdekében a terminológusok gyakran megjegyzéseket illesztenek be a bejegyzés nyelvi vagy kifejezésszintjén. Más esetekben csak a hivatkozások gondos tanulmányozása vagy a fogalmi elemzés révén állapíthatjuk meg az ekvivalencia szintjét, valamint azt, hogy a javasolt kifejezés fordítás vagy funkcionális ekvivalens-e. Időnként olyan kifejezésértékelési címkéket használnak, mint a „preferált”, az „elfogadott” vagy az „elavult”, noha ennek a mezőnek elvileg azt kellene jeleznie, hogy egy kifejezés mennyire megfelelő az uniós kontextusban, nem pedig az ekvivalenciaviszonyokat. A kihívások kezelése és az ekvivalenciaviszonyok szisztematikus jelzésének előmozdítása érdekében, különösen pontos ekvivalens hiányában, a következőket javasoljuk: a) A kifejezés EUvagy országspecifikus jellegét rendszeresen jelezzük azáltal, hogy az országspecifikus kifejezések esetében a releváns országot/szervezetet feltüntetjük az eredet mezőjében. Az üres eredetmező azt jelezné, hogy a fogalom nem kapcsolódik egyetlen országhoz vagy szervezethez sem, ezért univerzálisnak tekinthető. A nyelvi szintre vonatkozó megjegyzések a szóban forgó fogalom sajátosságainak magyarázatára is használhatók. b) Új opcionális adatmező bevezetése: az átadási megjegyzés mezője, i.e. a “note in a terminological data collection providing information on Orsolya Hedvig Kardos114 Fogalmi ekvivalencia a többnyelvű uniós terminológiában Challenges and Possible Solutions – az ekvivalencia mértéke, irányultsága vagy az ekvivalenciát befolyásoló egyéb különleges jellemzők egy adott nyelvben szereplő megnevezés és egy második nyelvben szereplő másik megnevezés között” (ISO 12616-1:2021). Ez az opcionális mező jelezné, hogy egy terminus funkcionális vagy fordítási ekvivalens-e. Az ekvivalenciamező használata elterjedt a többnyelvű terminológiai adatbázisokban. A Szellemi Tulajdon Világszervezetének terminológiai adatbázisa, a WIPO Pearl, olyan átadási megjegyzés mezőt tartalmaz, amely jelzi a különböző nyelvű terminusok közötti ekvivalencia mértékét (Valentini et al. 2016: 197; WIPO Pearl User Guide). Hasonlóképpen a Termium Plus, Kanada kormányának terminológiai adatbázisa, meghatározott címkéket (azaz „szemantikai paramétereket”, például „általános” és „specifikus”) használ annak jelzésére, hogy a szócikk terminusának jelentése tágabb/szűkebb, mint a másik nyelvben szereplő ekvivalensé. Hasonlóképpen az IUSTerm, a Magyar Országos Fordító és Fordításhitelesítő Iroda adatbázisa olyan ekvivalenciamezőt tartalmaz, amely a terminusokat tökéletes, funkcionális vagy fordítási ekvivalensként kategorizálja (Tamás et alii 2020: 126). 6. KÖVETKEZTETÉS Amint láttuk, sok esetben a fordító számára az okozza a nehézséget, hogy a forrásszöveg egyetemes fogalmak, kultúraspecifikus fogalmak (amelyek egy nemzeti kultúrához vagy jogrendszerhez tartoznak) és homogenizált fogalmak (amelyek az EU fogalmi rendszeréhez tartoznak) kombinációját tartalmazza. Ezért a fordítóknak képesnek kell lenniük azonosítani, hogy egy adott terminussal jelölt fogalom egyetemes, uniós vagy országspecifikus jellegű-e, annak érdekében, hogy a megfelelő fogalmi rendszerben helyezzék el. Ezenfelül az IATE, az uniós intézmények fő terminológiamenedzsment-eszköze, nem jelzi rendszeresen egy terminus egyetemes, uniós vagy országspecifikus jellegét, és az ekvivalenciaviszonyokat sem mutatja be formalizált módon. Jelenleg az eredetmező, a nyelvi és terminusszintű megjegyzések, az értékelési címkék, valamint a terminusés kontextushivatkozások segítik a fordítókat abban, hogy megalapozott terminológiai döntéseket hozzanak. Az erre kijelölt eredetmező a legmegfelelőbb mező a terminusok rendszerhez kötött jellegére vonatkozó információk megadására, ezért annak rendszeres kitöltése alapvető fontosságú az intézményvagy országspecifikus terminusok esetében. Ezen túlmenően az ekvivalencia feltételeinek tisztázása érdekében egy új, opcionális átviteli megjegyzés adatmező beillesztését javasoljuk, amelynek kitöltése különösen az olyan terminusok esetében lenne ajánlott, amelyeknek nincs pontos ekvivalensük. Ez meghatározhatná, hogy a megadott terminus tökéletes, funkcionális vagy 115Terminologija | 2024 | 31 fordítási megfelelő. Az ilyen jellegű információk nyújtása a kontextus szerinti fogalmi nológiai döntésekről. equivalence relationships may help translators in making informed termiREFERENCES Bergomi Caterina 2023: Exploring Judicial Interpretation: Comparative Law Methodology and the Hybridisation Paradigm. – Global Jurist 23(3), 243–253. Available at: https://doi.org/10.1515/gj-2023-0119. Biel Łucja, Doczekalska Agnieszka 2020: How do supranational terms transfer into national legal systems? A corpus-informed study of EU English terminology in consumer protection directives and UK, Irish and Maltese transposing acts. – Terminology 26(2), 184–212. Available at: https://doi.org/10.1075/term.00050.bie. Commission Staff Working Document – Country Report Hungary 2020. Available at: https://eur-lex. europa.eu/legal-content/EN/TXT/?qid=1584543810241&uri=CELEX:52020SC0516. Court of Justice of the European Union 2020: Comparative multilingual legal vocabulary. A structured collection of terminological data. Available at: https://curia.europa.eu/trad/Affiche%20VJM_en.pdf. European Commission, Legal service 2015: Joint practical guide of the European Parliament, the Council and the Commission for persons involved in the drafting of European Union legislation, Publications Office. Available at: https://data.europa.eu/doi/10.2880/89965. Fischer Márta 2010a: A fordító mint terminológus, különös tekintettel az európai uniós kontextusra. Doktori disszertáció, Budapest: ELTE. Available at: http://www.euenglish.hu/wp-content/uploads/2012/05/ PHD-FISCHERM%C3%81RTA-2010.pdf. Fischer Márta 2010b: Translation(policy) and terminology in the European Union. – Thelen Marcel, Steurs Frieda (eds). Terminology on everyday life, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins, 21–34. Available at: https://doi.org/10.1075/tlrp.13.03fis. IATE Handbook. Available at: https://iate.europa.eu/assets/IATE_Handbook_public.pdf. ISO 860:2007 Terminology work – Harmonization of concepts and terms. ISO 25964-2:2013 Information and documentation – Thesauri and interoperability with other vocabularies —– Part 2: Interoperability with other vocabularies. ISO 1087:2019 Terminology work and terminology science – Vocabulary. ISO 12616-1:2021 Terminology work in support of multilingual communication – Part 1: Fundamentals of translation-oriented terminography. Judgment of the Court of 6 October 1982. Srl CILFIT and Lanificio di Gavardo SpA v Ministry of Health. Reference for a preliminary ruling: Corte suprema di Cassazione - Italy. Case 283/81. ECLI:EU:C:1982:335 Kardos Orsolya, Rádai-Kovács Éva 2014: IATE – An indispensable tool for EU translations. – Muráth Judit (ed.). Hungarian Lexicography III. LSP lexicography, Budapest: Akadémiai Kiadó, 163–181. Koskinen Kaisa 2000: Beyond Ambivalence. Postmodernity and the Ethics of Translation. – Acta Universitatis Tamperensis, Tampere: Tampere University Press. Available at: https://urn.fi/urn:isbn:95144-4941-X. Klaudy Kinga 2007: Az EU-szakszövegek fordításának oktatása. – Klaudy Kinga (ed.). Nyelv és fordítás. Válogatott fordítástudományi tanulmányok, Budapest: Tinta Kiadó, 255–266. Prieto Ramos Fernando, Cerutti Giorgina 2021: Terminology as a source of difficulty in translating international legal discourses: an empirical cross-genre study. – International Journal of Legal Discourse, 6(2), 155–179. Available at: https://doi.org/10.1515/ijld-2021-2052. Rádai-Kovács Éva 2009: Az euroterminus, avagy az európai uniós terminológia jellemzői, különös tekintettel az újlatin nyelvekben megjelenő sajátosságokra, ELTE Nyelvtudományi Doktori Iskola, Budapest. Schäffner Christina, Adab Beverly 2001: The idea of the hybrid text in translation revisited. – Across Languages and Cultures, 2(2), 277–302. Available at: https://doi.org/10.1556/Acr.2.2001.2.11. Somssich Réka, Várnai Judit, Bérczi Anna 2010: Study on Lawmaking in the EU Multilingual Environment, European Commission, Directorate General For Translation. Available at: https://termcoord.eu/wpcontent/uploads/2013/08/Study_on_lawmaking_in_the_EU_multilingual_environment.pdf. Stefaniak Karolina 2013: Multilingual Legal Drafting, Translators’ Choices and the Principle of Lesser Evil. – Meta, 58(1), 58–65. Available at: https://doi.org/10.7202/1023809ar. Orsolya Hedvig Kardos116 Conceptual Equivalence in Multilingual EU Terminology – Challenges and Possible Solutions Tamás Dóra Mária, Polácska Edina, Klenk Márk 2020: A hiteles fordítás terminológiai támogatásának lehetőségei. – Szoták Szilvia (ed.). A hiteles fordítás mint közfeladat, Budapest: OFFI Zrt., 113–130. Available at: https://www.offi.hu/offi-akademia/kiadvanyok/a-hiteles-forditas-mint-kozfeladat. Valentini Christina, Westgate Geoffrey, Rouquet Philippe 2016: The PCT Termbase of the World Intellectual Property Organization. Designing a database for multilingual patent terminology. – Terminology 22(2), 171‒200. Available at: https://doi.org/10.1075/term.22.2.02val. WIPO Pearl – User Guide. Available at: https://www.wipo.int/reference/en/wipopearl/guide.html. KONCEPTUALUSIS LYGIAVERTIŠKUMAS DAUGIAKALBĖJE ES TERMINIJOJE: KIHÍVÁSOK ÉS LEHETSÉGES MEGOLDÁSOK Összefoglaló A fogalmak elemzése a terminológiai munka alapvető része, különösen a többnyelvű és a mą orientuotuose kontekstuose. Šiame straipsnyje nagrinėjama orientavimosi į sąvokas fordításorientált terminológiai munkában az Európai Unióban. Az Európai Unió Bírósága által elismert uniós jogrendszer autonómiája azt jelenti, hogy a jogi terminusoknak az uniós jogban és a nemzeti jogban eltérő jelentésük lehet. Az uniós szövegekben előforduló terminustípusok sokfélesége megköveteli, hogy a fordítók felismerjék a terminusok egyetemes, uniószerte sajátos vagy kifejezetten országspecifikus jellegét, hogy kiválasszák az adott nyelv legjobb megfelelőjét. A cikk bemutatja azokat a stratégiákat, amelyeket a fordítók különböző típusú terminusokkal (egyetemes, uniószerte sajátos vagy kifejezetten országspecifikus terminusokkal) végzett munkájuk során alkalmazhatnak. A tanulmány az országspecifikus szempontokat tartalmazó egyetemes terminusok fordításának nehézségeit vizsgálja. A cikk bemutatja, hogy az ekvivalenciára vonatkozó információ hiánya, valamint az egyetemes és az országspecifikus terminusok összekeverése miként gyengítheti a terminusbejegyzéseket. Szintén hangsúlyozza a kifejezetten uniós terminusoknak a nemzeti jog nyelvébe való átültetésével járó kihívásokat. Hangsúlyozza, hogy az országspecifikus terminusok esetében, ha a célnyelvben nincs megfelelő terminusfordítás, pontatlan vagy részleges megfelelők használatára lehet szükség. Az IATE uniós terminológiai adatbázis bizonyos, a terminusok eredetére és az ekvivalenciasz kapcsolatokra vonatkozó információkat tartalmaz (bár nem mindig rendszerezetten). Ezeket az információkat gyakran csak több adatmező alapos vizsgálatával lehet megszerezni. E problémák megoldása érdekében a cikk a fogalom eredetének szisztematikus feltüntetését és egy új, opcionális PERKELÉSI MEGJEGYZÉS adatmező bevezetését javasolja, amelyben megmagyaráznák a fogalmi ekvivalencia-viszonyokat. A szerzők szerint ez az opcionális adatmező hasznos lehetne a fordítók számára, mivel segítene nekik megérteni az ekvivalencia-viszonyokat, és megalapozott döntéseket hozni a célnyelvi terminusok kiválasztásakor. Beérkezett: 2024-01-30 Orsolya Hedvig Kardos Rue de la Loi/Wetstraat 175. B-1048 Bruxelles/Brussel. Belgique/België E-mail [email protected]