The History and Recent Trends of Terminology in Hungary in the 21st Century

53Terminologija | 2024 | 31 doi.org/10.35321/term31-03 A terminológia története és legújabb tendenciái Magyarországon a 21. században1 A magyar terminológia története és legújabb tendenciái a XXI. században FÓRIS ÁGOTA Károli Gáspár University of the Reformed Church in Hungary, TERMIK ORCID-azonosító: https://orcid.org/00000-0002-7599-0323 ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány célja, hogy áttekintést nyújtson a terminológia történetéről és legújabb tendenciáiról, amelyek hatással voltak a terminológia magyarországi fejlődésére a 21. században. Az elmúlt két évtized jelentős változásokat hozott a magyarországi felsőoktatásban, a szakképzésben, a tudományos minősítésben és a publikálásban. Mindezek a változások lehetőséget teremtettek a terminológiaelmélet és a terminológiamenedzsment jobb megértésére, fejlesztésére és oktatására, valamint a nemzetközi kapcsolatok erősítésére és a magyar terminológiapolitikákról szóló párbeszéd megkezdésére. A tanulmány először a magyar terminológiában bekövetkezett the last two decades from the perspective of language rights and then focuses on jelentős változásokat mutatja be a terminológia területén megjelent legfontosabb tudományos publikációk alapján. A tanulmány továbbá kiemeli és részletesebben bemutatja azokat a területeket, amelyeken az előző két évtizedben jelentős terminológiai munka folyt: a jog és a közigazgatás magyar terminusai, az EU-specifikus terminusok, az orvosi terminusok, valamint a természettudományok terminológiája és nómenklatúrája. KULCSSZAVAK: magyar terminológia, a terminológia története, a 21. század trendjei, terminológiamenedzsment, terminológiáról szóló publikációk. ANNOTÁCIÓ A tanulmány célja a terminológia történetének és legújabb tendenciáinak áttekintése, amelyek hatással voltak a terminusok fejlődésére Magyarországon a XXI. században. Az elmúlt két 1 Ezt a kutatást a Magyarországi Református Egyház Károli Gáspár Református Egyetemének Bölcsészetés Társadalomtudományi Kara által támogatott, „Studies on Specialised Languages: theory and applications of terminology” című projekt támogatta. Ágota Fóris54 A terminológia története és legújabb tendenciái Hatékony in Hungary in the 21st Century változásokat hoztak Magyarországon a felsőoktatás, a szakképzés, a tudományos minősítés és a kiadás területén. Mindezek a változások lehetőséget teremtettek a terminológia elméletének és a terminusok kezelésének jobb megértésére, fejlesztésére és oktatására, valamint a nemzetközi kapcsolatok megerősítésére és a magyar terminologijos politiką. A tanulmány először a magyar terminológia elmúlt két évtizedben bekövetkezett jelentős változásait mutatja be a nyelvi jogok perspektívájából, majd a terminológia területének legfontosabb tudományos publikációira összpontosít. A tanulmány továbbá kiemeli és részletesebben bemutatja azokat a területeket, amelyeken az elmúlt két évtizedben jelentős terminológiai munka folyt: a magyar jog és közigazgatás terminusai, a specifikus uniós terminusok, az orvosi terminusok, valamint a természettudományi terminusok és nomenklatúra. KULCSSZAVAK: magyar terminológia, a terminológia története, a XXI. század tendenciái, terminuskezelés, terminológiai kiadványok. 1. BEVEZETÉS A magyar nyelv történetéről, ezen belül a magyar szaknyelvek és a terminológia történetéről jelentős számú könyv és tanulmány jelent meg magyar nyelven. Kevesebb angol nyelvű publikáció foglalkozik a magyar terminológia történetével, és néhány tanulmány jelent meg a magyar terminológia 20. és 21. század fordulóján tapasztalható tendenciáiról és jellemzőiről (pl. Fóris 2010a. és Fóris megjelenés alatt, Muráth 2010). A 21. század első két évtizede számos új fejleményt hozott a magyar terminológia területén, és ebben az időszakban sok tudományos publikáció jelent meg. A tanulmány célja e két évtized eredményeinek és tendenciáinak áttekintése és összefoglalása. 1.1. Háttér és tendenciák Elengedhetetlen, hogy egy rövid visszatekintéssel kezdjük a 20. század végére2. A magyar iparban, gazdaságban és társadalomban bekövetkező változások és átalakulások már az 1980-as években elkezdődtek. E változások közé tartoznak a következők: a piaccal összhangban álló új adórendszer bevezetése; kétszintű bankrendszer kialakítása, azaz egy központi bank és kereskedelmi bankok létrehozása; áttérés egy rögzített (valuta)ár-rendszerre stb. (lásd Fóris 2010a). Ezt elősegítette és felgyorsította az 1989-es rendszerváltás, amely együtt járt a 2 A magyar terminológia 20. századi történetének áttekintéséhez lásd Fóris, megjelenés alatt. számú 55Terminologija | 2024 | 31 korábbi szocialista gazdasági fogalmi rendszerének megszűnésével. Ennek eredményeként az 1990-es években több területen (pl. a gazdaságban, a kereskedelemben) létre kellett hozni egy új, demokratikus és piacgazdasági terminológiai rendszert, amely összhangban állt a nyugat-európai terminológiai rendszerrel. Új vállalkozások, kiadók, fordítóirodák és multinacionális vállalatok jöttek létre. Számos kétnyelvű és többnyelvű szójegyzéket adtak ki kis kiadók, elsősorban technológiai to assist with technical translation. The 1990s saw significant changes in területeken világszerte, így Magyarországon is (pl. az információtechnológia és a távközlés fejlődésével), a személyi számítógépek és az internet megjelenésével, valamint a digitalizáció és az online térben végzett munka első lépéseivel együtt. Az 1990-es és 2000-es években a szabványosítás is átalakult a kelet-európai országokban (az ezen országok szabványosítási szervezeteiről további információért lásd Bölcskei 2019). Magyarországon az egykori állami ügynökséget 1995-ben független közhasznú szervezetté alakították át, és létrehozták a Magyar Szabványügyi Testületet (MSZT; www.mszt. hu). Ez volt az egyik előkészítő lépés és feltétel Magyarország Európai Unióhoz való 2004-es csatlakozásához. Az MSZT elsődleges feladata az uniós szabványok magyarországi bevezetése, valamint – amikor lehetséges – magyar nyelvre fordítása volt. Az Intézmény tanúsítást is végez. A nemzeti szabványosítás mindig az adott ország hivatalos nyelvén (magyarul) zajlik, a nemzetközi és európai szabványosítási folyamatokban való részvétel pedig azt jelenti, hogy az angol (szakmai) nyelv is fontos szerepet játszik. Pénzügyi okokból azonban számos európai szabványt angol nyelven vezettek be magyar szabványként; a magyar szabványok több mint kétharmada angol nyelvű, és ennek következtében a terminológia is angol nyelvű. Következésképpen a szabványok bevezetésében szereplő terminológiai szabványoknak és terminológiai jegyzékeknek csak mintegy egyharmadát tették közzé magyarul. A terminológiai folyamatokra vonatkozó szabványok nemzetközi szabványok, és Magyarországon nem vezették be őket. A 20. század utolsó két évtizedében jelentős változások mentek végbe a sportterminológia területén. Az 1980-as évek második felétől több mint harminc új sportágat és negyven sportszövetséget jegyeztek be Magyarországon. Ez azt jelenti, hogy e két évtizedben csaknem minden második sportág meghonosodott, és új sportágak mind a mai napig megjelennek. Ezen új sportágak némelyike megőrizte eredeti terminológiáját (pl. a távol-keleti harcművészetek), Ágota Fóris56 A terminológia története és legújabb tendenciái míg mások in Hungary in the 21st Century terminológiát kaptak magyar nyelven (pl. rugby/rögbi). Az új sportágak terminológiája bekerült a szótárakba, kézikönyvekbe, szabálykönyvekbe, valamint számos, a sportnyelvek terminológiájáról megjelent tanulmányba. Korábban a Magyar Tudományos Akadémia szerepe kulcsfontosságú volt a tudományos és akadémiai terminológiában. A 20. század végén azonban átszervezték a felsőoktatást és a tudományos minősítés rendszerét, az akadémiai képzést és minősítést pedig az Akadémiától az egyetemekhez helyezték át (PhD-szint, a bolognai rendszer bevezetése). Emellett a publikációk nyelve, különösen a természettudományokban, az orvostudományban, a mérnöki tudományokban és a matematikában, nagyrészt az angol felé tolódott el. Továbbá a magyar nyelvű tudományos folyóiratok fokozatosan eltűntek, és visszaesett a magyar nyelvű tudományos publikálás; ez a tendencia ma is folytatódik. A magyar nyelvű tudományos terminológia a magyar nyelvű felsőoktatásnak köszönhetően maradt fenn. Miközben számos európai ország a 2000-es években áttért az anyanyelv használatáról az angolra a felsőoktatásban (különösen mesterképzési és doktori szinten), a magyar egyetemeken a felsőoktatás nyelve továbbra is magyar (lásd például Fóris 2010b). A magyar felsőoktatás csak az elmúlt évtizedben mozdult el az angol nyelvű képzések irányába, különösen mesterképzési és doktori szinten. Ez részben a kormány által támogatott, nemzetközi hallgatóknak szóló „Stipendium Hungaricum” ösztöndíjprogramnak köszönhető, amely 2013 óta a magyar felsőoktatás nemzetköziesítésének elősegítését célozza. E változások eredményeként a magasabb szintű tudományos publikációkban kizárólagossá vált az angol terminológia, és ez egyúttal számos területen ously led to bilingualism in higher education and the need for establishing angol–magyar terminológiai megfelelést is eredményezett. A kodifikálás mellett mára normatív, leíró és aktuális korpuszalapú nyelvtanok, szótárak és adatbázisok is létrejöttek; megkezdődött a terminológiai adatbázisok létrehozása is. A nyelvészet területén megerősödött a leíró, adatalapú, empirikus kutatás, míg a terminológiában a standardizáló és preskriptív irányzat átadta helyét a sokféleség támogatását célzó harmonizációs megközelítésnek. A magyar nyelv standard változatának és szaknyelveinek kodifikálása a 20. század közepére befejeződött. A kodifikálás eszközei a nyelvtan, a helyesírási szabályok és a szótárak voltak; a terminusok létrehozásának és terjesztésének eszközei pedig az újságok és 57Terminologija | 2024 | 31 a népszerű tudományos és szakfolyóiratok voltak. Számos átfogó könyv jelent meg a 20. századi általános nyelvi standardizálásról és kodifikálásról, de nincs elegendő adat arról, hogy a standardizálás miként hatott a különböző nyelvváltozatokra (például a szaknyelvekre), sem pedig 2015). A különböző tudományterületeken, főként the history of terminology in different disciplines and professions (Laczkó szakmai szervezetek és a Magyar Tudományos Akadémia keretében dolgozó személyek jelentős terminológiai munkát végeztek; történetüket és eredményeiket azonban a 20. században csak néhány esetben dolgozták fel és dokumentálták (pl. a kémia nyelvének történetét). 1.2. A tanulmány célja és módszertana A tanulmány célja, hogy általános áttekintést nyújtson a terminológia azon történetéről és újabb irányzatairól, amelyek a terminológia magyarországi fejlődésére a 21. században hatást gyakoroltak. A tanulmány először a nyelvi jogok szempontjából mutatja be a magyar terminológiában az elmúlt két évtizedben bekövetkezett jelentős változásokat, majd kiemeli a terminológia területén megjelent legfontosabb tudományos publikációkat. Továbbá részletesebben kiemeli és bemutatja azokat a területeket, amelyeken az előző két évtizedben jelentős terminológiai munka folyt: a jogi és közigazgatási terminológiát, az EU-specifikus kifejezéseket, az orvosi terminológiát, valamint a természettudományok terminológiáját és nomenklatúráját. A választott kutatási módszer a publikált cikkeken alapuló áttekintés és értékelés: a terminológiával és a történeti nyelvészettel foglalkozó szakirodalomé; valamint tudományos és szakmai honlapoké (a korábbi kutatások szintézise és elemzése); a terminológiai monográfiákat, doktori disszertációkat és adatbázisokat összefoglaló munkákat is összegyűjtötték és kiemelték. 2. A 21. SZÁZAD ELSŐ KÉT ÉVTIZEDE. ÁLTALÁNOS KÉRDÉSEK A terminológia interdiszciplináris tudományos és szakmai terület; különböző tudományágakhoz és szakmákhoz, valamint a nyelvpolitikához, a lexikológiához, a lexikográfiához, a szaknyelvi kutatáshoz és a fordításhoz kapcsolódik. 2.1. Nyelvi jogok A magyarországi nyelvpolitikáról szóló szakirodalom nagy része a nyelvtervezés, pontosabban a státusztervezés és a korpusz Ágota Fóris58 A terminológia története és legújabb irányzatai területén in Hungary in the 21st Century jelent meg. A terminológiával kapcsolatos területeket a terminológiapolitikák és a terminológiatervezés fedik le (lásd: UNESCO-irányelvek 2005). A magyar anyanyelvűek többsége Magyarországon él, kisebb részük azonban Magyarországon kívül, a szomszédos országokban él, ahol a magyar kisebbségi nyelv; minden országnak eltérő többségi nyelvvel rendelkező nyelvi környezete van (román, szlovák, szlovén, szerb, horvát, Ukrainian, and German). The Hungarian language is pluricentric (Vančo, Muhr, Kozmács, Huber 2020). A külső hatások sokfélesége (pl. gazdasági, jogi, kulturális) hatással van a magyar terminológiára. Következésképpen a nyelvi változás (beleértve a terminológiai változást is) eltérő módokon alakul Magyarországon és a kisebbségi kontextusokban. Az ezredfordulóra a közép-európai országok teljesen átalakították jogrendszerüket, és e folyamat részeként új nyelvtörvényeket is létrehoztak. Magyarországon az 1989-es kommunizmus bukása után kidolgozott módosított alkotmány még nem hirdette ki az ország hivatalos nyelvét; ugyanakkor kimondta, hogy a nemzeti és nyelvi kisebbségek az állam alkotóelemei, és biztosítja anyanyelvük használatát, az alkotmányukban folyó oktatást (a mother tongue, and the use of names in their native language. The new „Magyarország Alaptörvénye” elnevezésűt) elfogadták 2011, és kimondta, hogy az ország hivatalos nyelve a magyar (Andrássy 2017: 74–75). Az azonos nyelvet beszélő közösségek fogalmi és terminológiai rendszerei természetesen változnak, és eltérő fogalmi és terminológiai rendszereket alakítanak ki a különböző kulturális, gazdasági, jogi és közigazgatási kontextusok miatt (pl. a német szaknyelvek Németországban, Ausztriában és Svájcban; az angol szaknyelvek különböző országokban; a magyar szaknyelvek). Lanstyák (2002: 201) szerint természetes, hogy a magyar nyelv a Kárpát-medence nyolc különböző országában eltérő módokon változik, mivel a nyelvi változásokat a nyelven kívüli tényezők is befolyásolják. Így a szomszédos országok magyar szaknyelveinek terminológiáját a divergencia jellemezte, és csak az 1989-es rendszerváltás, valamint a 2004-es európai uniós csatlakozás után, hogy a magyar beszélők Magyarországon. A számos magyar neighbouring countries were able to reconnect with the terminology used terminológiai változat harmonizálására és adatbázisban való összegyűjtésére azonban még nem került sor, bár történtek kezdeményezések (pl. a szomszédos országokban élő magyarok nyelvpolitikai és nyelvtervezési kérdéseiről lásd pl., 59Terminologija | 2024 | 31 Szabómihály 2009, valamint a „zöld könyvben” szereplő, a magyar terminológiai stratégiáról szóló tanulmányokat: Prószéky et al. 2023). 2.2. Terminológiakutatás, tudományos publikációk A magyar nyelvészeti szakirodalomban a terminológia általános kérdéseinek tárgyalása a 2000-es években kezdődött intenzíven, amikor „újra felfedezték” a Wüster-féle alapelveket; ezt követően számos publikáció foglalkozott az 1930-as évek terminológiai iskoláival, elsősorban és részletesen Wüster munkásságával (pl. Zabóné Varga 2015). Azóta a terminológia más irányzatai iránt is fokozott érdeklődés tapasztalható; különösen ide tartozik a Maria Teresa Cabré munkásságát követő szocioterminológia, valamint a Rita Temmerman által képviselt szociokognitív megközelítés. Különösen népszerű témát jelentett a terminológia és a fordítás átfedő területe (részletes áttekintésért lásd a Translation and Terminology című kötetet: Fóris 2022). A terminológia területén folyó tudományos kutatás elsősorban a nyelvészetben, nem pedig a tudományokban lendült fel, és számos terminológiai publikáció, valamint doktori disszertáció született. A Magyar Terminológia (A magyar terminológia folyóirata) 2008 és 2013 között jelent meg az Akadémiai Kiadó gondozásában. A terminológiát mint tudományágat bevezették a felsőoktatásba (BA-, MAés PhD-szinten), majd elindították a Terminológia mesterképzést (2011–2018) a Károli Gáspár Református Egyetemen. Jelenleg különböző intézményekben terminológiához kapcsolódó képzések is vannak. Sokkal nagyobb igény mutatkozott a terminológiai munkára, elsősorban a fordítóiparban, majd a műszaki írás területén, ami terminológiai adatbázisok létrehozásához vezetett; főként fordításorientált adatbázisok és szótárak jöttek létre (például az IATE magyar nyelvű tartalma, a Termin adatbázis, valamint magánvállalatok terminológiai adatbázisai). Nem jött azonban létre országos terminológiai adatbázis. Számos terminológiai szervezet és kutatócsoport alakult, amelyek nemzetközi terminológiai szervezeteknek is tagjai (lásd Fóris 2022: 115–120). Bár számos szakterület terminológiáját már a 20. században feldolgozták mind szakmai szótárakban, mind tudományos publikációkban (lásd Fóris, megjelenés alatt), az egyes szaknyelvek terminológiájának történetét csak a 21. században Ágota Fóris60 A terminológia története és legújabb irányzatai, valamint a in Hungary in the 21st Century szakterületek történetét vizsgálták a magyar nyelvű szakirodalomban részletesebb és átfogóbb módon (például az orvosi, matematikai, sport-, jogi, gazdasági, műszaki és zenei terminológiáról szóló könyvekben és PhD-értekezésekben). Jelentek meg továbbá publikációk az általános terminológiaelméletről és a magyar terminológia helyzetéről is (pl. Fóris 2005). Ennek megfelelően az egyetemeken működő kutatócsoportokban és doktori programokban jelentős mennyiségű terminológiai kutatás és publikációs tevékenység folyik. Egyes vállalatoknál (főként fordítóirodákban és multinacionális vállalatoknál) terminológiai adatbázisokat építenek, ezek azonban a legtöbb esetben nem nyilvános adatbázisok. Már egy ideje arra törekszünk, hogy összekapcsoljuk a terminológiai kutatást és a terminológiai munkát, valamint hogy megkezdjük egy magyar terminológiai portál és egy országos, nyilvános magyar terminológiai adatbázis létrehozását. Az elmúlt néhány évben több olyan könyv is megjelent, amely a magyar terminológiai stratégiához kapcsolódó részleteket, részterületeket és feladatokat tárgyalja (általánosságban: Fóris, Bölcskei 2019 és Prószéky et al. 2023; a jog és a közigazgatás terminológiájáról: Tamás, Szoták 2021, Rixer 2023, valamint a Glossa Iuridica folyóirat 2023/X/3. száma). Biztató, hogy a terminológiai portál kiépítése is megkezdődött a Nyelvtudományi Kutatóközpont Terminológiai Kutatócsoportja által 2021-ben elindított munkának köszönhetően. 3. KONKRÉT KÉRDÉSEK ÉS SZAKTERÜLETEK Az alábbiakban kiemelünk néhány olyan területet, amelyeken az elmúlt két évtizedben kiterjedt kutatást végeztek: a jog és a közigazgatás terminológiája, az EU-specifikus terminusok, az orvosi terminológia, valamint a természettudományok terminológiája és nómenklatúrája. A nagyszámú publikáció miatt itt válogatott bibliográfiát közlünk. Amennyiben a témában összefoglaló kötet vagy tanulmány jelent meg, arra hivatkozásként utalunk. 3.1. A jog és a közigazgatás terminológiája 3.1.1. A magyar jog és közigazgatás terminusai A jogi és közigazgatási területen a nyelvileg és terminológiailag érthető és sues are addressed in publications concerning the requirements of comprehozzáférhető kommunikáció összefügg a hatékonysági és etikai kérdésekkel. A jog területén a közérthető nyelv használatának követelménye a jogszabályok megfogalmazásakor és fordításakor a leginkább releváns; a közigazgatásban 61Terminologija | 2024 | 31 terület, főként akkor releváns, amikor állampolgárokkal (többnyire laikusokkal) kommunikálnak, illetve hivatalos dokumentumokat készítenek. Világszerte számos kezdeményezést indítottak a hivatalos nyelvhasználat egyértelműségének javítására, elsősorban stilisztikai, szintaktikai és lexikai ajánlások megfogalmazása céljából (például az USA-ban az 1970-es években kibontakozó Plain Language Movement, az Angliában az 1980-as években indított Plain English Campaign, valamint az Európai Bizottság 2010-ben indított Clear writing for Europe kampánya). Az érthetőség általános követelményét jogszabályok rögzítik (lásd Tóth 2022), míg az egyértelműség elérésének részleteit szabványok (például IEC/IEEE 82079-1:2019; ISO 24495-1:2023), valamint különféle stílusés nyelvi útmutatók határozzák meg. A jogi dokumentumok érthetősége részben nyelvi, részben jogi kérdés, és számos változó mentén értékelhető. A szövegek megértését nehezítő tényezők közül a leggyakrabban a terminológia használatát, valamint a szintaktikai és szövegbeli jellemzőket emelik ki. A nyelvészeti elemzések rámutatnak, hogy nincsenek a jogi szövegek érthetőségének biztosítására mindenütt alkalmazható irányelvek, továbbá a használt nyelv egyszerűsítése (például a mondatok lerövidítése vagy a terminusok köznyelvi kifejezésekkel való helyettesítése) nem feltétlenül teszi érthetővé a szöveget. Figyelemre méltó az is, hogy a tartalom pontossága és az érthetőség gyakran ellentétben áll egymással. Fontos figyelembe venni a célközönséget is and their legal and linguistic background. Magyarországon a jog és a nyelv kérdései már a 19. században összekapcsolódtak, és a jogi terminológia gyűjtése és létrehozása abban az időben központi kérdés volt. A magyar jogi terminológiával kapcsolatos kutatás az 1960-as években új lendületet kapott, amikor felmerültek a jogi nyelv közérthetőségével kapcsolatos aggályok. Az 1980-as években kutatás indult a jogi terminológia legfontosabb jellemzőiről. A 2000-es éveket követően az uniós szövegek nyelvhasználatának vizsgálata a jogi szövegek és a jogi terminológia fordítása felé fordította a figyelmet (lásd pl. Vinnai 2017). A jogi szövegek közérthetőségének vizsgálatára korpuszalapú kutatások is folytak. A Miskolci Egyetemen létrehozták a Miskolci Jogi Korpuszt, hogy korpusznyelvészeti módszerekkel vizsgálják a jogi szövegek jellemzőit jogi szövegek nagy korpuszában. Ebben a tanulmányban jogászok és nyelvészek működtek együtt annak feltárására, hogy vannak-e a magyar jogi terminológiának olyan jellemzői, amelyek akadályozzák közérthetőségét (Vincze 2018); e nagyszabású kutatást összefoglaló könyv is megjelent (Szabó, Vinnai 2018). A tanulmány egyik részében a mondat Ágota Fóris68 A terminológia története és újabb tendenciái, valamint a in Hungary in the 21st Century Covid19-járvány szakirodalmának angolról magyarra fordítása és a magyar nyelvű terminológia fejlesztése révén több mint 1,7 millió szavas korpusz jött létre (B. Papp, Somogyi 2022). 3.3. A természettudományok terminológiája és nómenklatúrája A természettudományok területén a terminológiát és a nómenklatúrát már a 19. században megkülönböztették, főként aszerint, hogy általános fogalmakra (terminológia), illetve tárgyakra, egyedekre vagy csoportokra (nómenklatúra) való utalásra használták-e őket (lásd ISO 1087:2019). Egy adott szakterület terminológiájának létrehozását az általános nyelv grammatikája szabályozza, míg a nómenklatúra létrehozásának szabályait specifikus szabályok és kódexek határozzák meg. Számos tudományterület (pl. kémia, biológia, földrajz) önálló rendszereket hozott létre a saját területén alkalmazott nómenklatúra fejlesztésére; ezeket a 20. század óta nemzetközi szakmai szervezetek hangolják össze. Magyarországon a Magyar Tudományos Akadémia osztályai felelősek a nómenklatúra szabályainak kialakításáért és korszerűsítéséért (pl. jelek, mértékegységek és elnevezések) (lásd Bölcskei, Fóris 2022). A szaknyelvek lexikona, beleértve a terminológiát és a nómenklatúrát is, az utóbbi évtizedekben szintén fontos kérdéseket vetett fel. Jelenleg egy interdiszciplináris bizottság, a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvészeti Munkabizottsága felelős a nemzetközi nómenklatúraszabályok magyar nyelvbe való átültetéséért, a szaknyelvi helyesírás szabályozásáért, valamint a szabályzatok és kézikönyvek kidolgozásáért. A gyakorlatban e bizottság munkája főként helyesírási kérdésekre összpontosul (helyesírási szótárak kiadására); terminológiai munkával modern értelemben véve, például terminológiai adatbázisok létrehozásával, nem foglalkoznak. A magyar tudományos terminológia történetét még nem írták meg, és csak néhány tanulmány foglalkozott a különböző tudományterületek terminológiájának és szaknyelvének fejlődésével (pl. kémia, geológia). A 20. és 21. században több egynyelvű, kétnyelvű és többnyelvű szótárt is kiadtak (lásd: https://szakszotar.lib.pte.hu/hu/), de összetettebb terminológiai adatbázisokat még ki kell fejleszteni. Magyarországon jelentős lézerkutatás folyt az optika (a fizikán belül) területén, beleértve a lézerfizikát is. Ez felhívta a figyelmet a tanulmányozására 69Terminologija | 2024 | 31 a kutatás és a lézerek egy sajátos csoportjának, of the terminology of lasers in the first decade of the 2000s. In these years, a nagyenergiájú attóés femtoszekundumos lézereknek6 a fejlesztése gyors ütemben kezdett fejlődni; ebben az összefüggésben a TERMIK kutatócsoport tanulmányozta és leírta az attóés femtoszekundumos impulzuslézerek terminológiáját, valamint létrehozott egy terminológiai adatbázist és a lézerterminológiával foglalkozó DictionELI szótárt (http://dictioneli.stepp.hu). A fő cél az volt, hogy tanulmányozzuk a English and Hungarian to collect the terminology of bilingual (Hungarian terminológiát és a fogalmi rendszert az angol nyelvű dokumentációban. Ez támogatná a szövegek fordítását (lásd Fóris, B. Papp 2015; Fóris 2022: 131–153). 4. KÖVETKEZTETÉS A tanulmány célja a terminológia magyarországi történetének és aktuális tendenciáinak összefoglalása volt a 21. században. Az elmúlt két évtized jelentős változásokat hozott a magyarországi felsőoktatásban, szakképzésben, tudományos minősítésben és publikálásban. Első következtetésünk az, hogy mindezek a változások lehetőséget teremtettek a terminológiaelmélet és a terminológiamenedzsment jobb megértésére, fejlesztésére és oktatására, valamint erősítették a al relations and starting a dialogue about Hungarian terminology policies, nemzetköziesedést Magyarországon és a szomszédos országokban. Ez a terminológiai oktatás, a terminológiai kurzusok és a nemzetközi kapcsolatok elterjedéséhez, valamint a tudományos publikációk számának növekedéséhez és a különböző szakterületek terminusainak tanulmányozásához vezetett. A 21. század első két évtizede számos új fejleményt hozott a magyar terminológia területén. Konkrétan számos tudományos publikáció (tanulmány, monográfia, PhD-értekezés) jelent meg ekkor. A tanulmány annak felvázolásával kezdődött, hogy az elmúlt két évtizedben milyen jelentős változások történtek a magyar terminológiában a nyelvi jogok tekintetében. Ezt követően kiemelte a terminológia területén megjelent legfontosabb tudományos publikációkat. Végül részletes áttekintést adott azokról a szakterületekről, amelyeken az előző 6 évben jelentős terminológiai munka folyt. A terminusok gyűjteményének összeállítását az úgynevezett ELI projekt magyar alprojektjének elindítása ösztönözte. Az ELI (Extreme Light Infrastructure; részletekért lásd: https://www.eli-alps.hu/) projekt része a fizikai Nobel-díjnak, amelyet „az anyagban zajló elektron-dinamika tanulmányozására szolgáló attoszekundumos fényimpulzusokat előállító kísérleti módszerekért” ítéltek oda, és a díj egyik nyertese, Ferenc Krausz nevéhez fűződik az út kikövezése the new generation of large-scale research facilities in Europe. It is interesting to note that the 2023 Nobel az ELI magyar pillérének szegedi létrehozásához. Ágota Fóris70 A terminológia története és legújabb tendenciái két in Hungary in the 21st Century évtizede: a jog és a közigazgatás terminológiája (magyar jogi és közigazgatási terminusok, uniós specifikus terminusok), az orvosi terminológia, valamint a természettudományok terminológiája és nómenklatúrája. Második következtetésünk az, hogy egyértelmű: a legaktívabb terminológiai munka és kutatás azokban a tudományterületekben folyik, amelyek közvetlen alkalmazása fontossá vált, azaz a jog és a közigazgatás, az orvostudomány, valamint a természettudományok területén. Az is megfigyelhető, hogy különösen a jogi és közigazgatási területen a terminológiai kutatás szorosan kapcsolódik a fordításhoz. Ezenfelül mindegyik területen több doktori értekezés és monográfia született, valamint számos oktatási anyagot és szótárt adtak ki. Összességében a 20. század nagy részében Magyarország egynyelvű ország volt, ami kedvezett az egynyelvű terminológiai munkának. A 21. század geopolitikai dinamikái azonban – például a globalizáció, az angol nyelvű kutatások és publikációk térnyerése, valamint az EU-tagság –, továbbá a határon túli magyarokkal kialakított szorosabb kapcsolatok katalizálták a többnyelvű terminológiai munka térnyerését, és szükségessé tették az e folyamatok által befolyásolt szakterületek terminológiai rendszereinek pontosabb tanulmányozását és leírását. SOURCES A magyarországi szakszótárak és -lexikonok bibliográfiája. Available at: https://szakszotar.lib.pte.hu/hu/ [accessed October 11, 2023]. Bart István, Klaudy Kinga 2003: EU-fordítóiskola. Európai Uniós szövegek fordítása angolról magyarra, Budapest: Corvina. Clear writing for Europe. Available at: https://commission.europa.eu/about-european-commission/ departments-and-executive-agencies/translation/clear-writing-europe_en [accessed October 11, 2023]. DictionELI. Available at: http://dictioneli.stepp.hu [accessed October 11, 2023]. Fischer Márta, Trebits Anna 2014: Angolul az Európai Unióban. EU-angol – Kinek? Miért? Hogyan? [EU English – Using English in EU Contexts], Budapest: Tempus Közalapítvány. Available at: http://www. euenglish.hu/wp-content/uploads/2014/09/EU_angol_osszes_cikk_2014.pdf. Glossa Iuridica. Available at: https://ajk.kre.hu/index.php/glossa-iuridica [accessed October 11, 2023]. Hungarian Office for Translation and Attestation (OFFI). Available at: www.offi.hu [accessed October 11, 2023]. IATE. Available at: www.iate.europa.eu [accessed October 11, 2023]. IEC/IEEE 82079-1:2019 Preparation of information for use (instructions for use) of products – Part 1: Principles and general requirements. ISO 1087:2019 Terminology work and terminology science – Vocabulary. ISO 24495-1:2023 Plain language – Part 1: Governing principles and guidelines. Magyar Jogi Nyelv. Available at: https://joginyelv.hu/ [accessed October 11, 2023]. Magyar Orvosi Nyelv. Available at: https://orvosinyelv.hu/ [accessed October 11, 2023]. Magyar Terminológia. Available at: https://akjournals.com/view/journals/1206/1206-overview.xml [accessed October 11, 2023]. MSZT. Available at: www.mszt.hu [accessed October 11, 2023]. 71Terminologija | 2024 | 31 Nemzeti Jogszabálytár. Available at: www.njt.hu [accessed October 11, 2023]. Termin. Available at: https://termin.im.gov.hu/ [accessed October 11, 2023]. Terminology and Communication Research Group (TERMIK) at the Faculty of Humanities and Social Sciences at the KRE. Available at: https://btk.kre.hu/index.php/2015-12-05-09-31-20/karikutatocsoportok/824terminologiai-kutatocsoport-termik.html [accessed November 20, 2023]. Terminology Research Group at the Hungarian Research Centre for Linguistics. Available at: https://nytud.hu/ en/research-group/terminology-research-group/area [accessed November 20, 2023]. PHD THESES Balogh Dorka 2020: Műfajtudatosság a jogi szakfordításban és szakfordítóképzésben, Budapest: ELTE BTK. Bereczné Szép Beáta 2012: A szakfordítás szerepe a magyar gazdasági, jogi szaknyelv kialakulásában, Budapest: ELTE BTK. Fischer Márta 2010: A fordító mint terminológus, különös tekintettel az európai uniós kontextusra, Budapest: ELTE BTK. Fogarasi Katalin 2012. Limited Forensic Assessability of Soft Tissue Injuries. Contrastive Terminological Analyses of Hungarian, Austrian and German Medical Diagnostic Reports, Pécs: University of Pécs. Novák Barnabás 2019: A terminológiai munkafolyamat a minőségi jogalkotásban. Magyar–olasz összehasonlító vizsgálat az alkotmányjogi terminológia területén, Pécs: PTE ÁJK. Rádai-Kovács Éva 2009: Az euáoterminus, avagy az európai uniós terminológia jellemzői, különös tekintettel az újlatin nyelvekben megjelenő sajátosságokra, Budapest: ELTE BTK. Rátkainé Jablonkai Réka 2010: A corpus-linguistic investigation into the lexis of written English EU discourse: An ESP pedagogic perspective, Budapest: ELTE. Somssich Réka 2007: Az európai közösségi jog fogalmainak nyelvi megjelenítése, különös tekintettel az európai magánjogra, Budapest: ELTE ÁJK. Zabóné Varga Irén 2015: Műszaki szövegek fordításának terminológiai problémái német–magyar nyelvpárban járműipari szövegek alapján, Budapest: ELTE BTK. Vinnai Edina 2012: Nyelvhasználat a jogi eljárásban, Miskolc: Miskolci Egyetem ÁJK. REFERENCES Andrássy György 2017: A magyar nyelv és a magyar nyelvközösség jogi helyzete. – A magyar nyelv jelene és jövője, ed. G. Tolcsvai Nagy, Budapest: Gondolat, 64–90. B. Papp Eszter, Somogyi Zoltán 2022: Kollaboratív terminológiai munka a Covid1001 önkéntes szakfordítói csoportban. – Nyelvek, nyelvváltozatok, következmények II, eds. J. Navracsics, Sz. Bátyi, Budapest: Akadémiai Kiadó. DOI: https://doi.org/10.1556/9789634548607. Bölcskei Andrea, Fóris Ágota 2022: A névtudomány, a nevezéktan és a terminológia viszonya, érintkezési pontjai. – Névtani Értesítő 44, 59–78. DOI: https://doi.org/10.29178/NevtErt.2022.5. Bölcskei Andrea 2019: A szabványosítás online forrásai a Kárpát-medencében. – A szabványosítás fordítási és terminológiai vonatkozásai, eds. Á. Fóris, A. Bölcskei, Budapest, KRE–L’Harmattan, 137–150. Bősze Péter, Kapronczai Katalin, Keszler Borbála (eds.) 2021: A magyar orvosi nyelv története, Budapest: Medicina. Bősze Péter (ed.) 2009: A magyar orvosi nyelv tankönyve, Budapest: Medicina. Donáth Tibor 2009: Az anatómiai nyelv mint az orvostudomány alapja. – A magyar orvosi nyelv tankönyve, ed. P. Bősze, Budapest: Medicina, 287–295. Dróth Júlia 2000: Legyen egységes az Európai Unió magyar nyelvű terminológiája! – Magyar Nyelvőr 124, 287–297. Farkas Ildikó 2007: A fordítói szabadság korlátai az EU intézményeiben. – Fordítástudomány 9, 98–105. Fischer Márta 2008: Az európai uniós fordítás és terminusalkotás magyar vonatkozásai. – Magyar Nyelvőr 132, 385–402. Fischer Márta 2023: Eurolektusok. Az Európai Unió hatása a nyelvekre, különös tekintettel a jogi nyelvre, Budapest: Akadémiai Kiadó. DOI: https://doi.org/10.1556/9789634548959. Fogarasi Katalin 2016: Anatómiai terminusok használatának problémái látleleti sérülésleírásokban. – Távlatok a mai magyar alkalmazott nyelvészetben, eds. A. Á. Reményi, Cs. Sárdi, Zs. Tóth, Budapest: Tinta, 322–332. Ágota Fóris72 The History and Recent Trends of Terminology in Hungary in the 21st Century Fogarasi Katalin 2017: A kórboncolási jegyzőkönyv terminológiájának sajátosságai és XXI. századi kihívásai. – Porta Lingua 2017, eds. Zs. Bocz, R. Besznyák, Budapest: SZOKOE, 95–108. Fóris Ágota, B. Papp Eszter 2015: Creating an English-Hungarian Termbase for Laser Physics, The DictionELI. – Terminologija 22, 26–38. Available at: https://journals.lki.lt/terminologija/article/ view/517/607. Fóris Ágota, Bölcskei Andrea (eds.) 2019: Terminológiastratégiai kihívások a magyar nyelvterületen, Budapest: L’Harmattan–OFFI Zrt. Available at: https://www.offi.hu/offi-akademia/kiadvanyok/ terminologiastrategiai-kihivasok-a-magyar-nyelvteruleten. Fóris Ágota 2005: Hat terminológia lecke, Pécs: Lexikográfia Kiadó. Available at: http://mek.oszk. hu/09200/09278/. Fóris Ágota 2010a: The situation and problems of Hungarian terminology. – Terminology in Everyday Life, eds. M. Thelen, F. Steurs, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins, 35–46. Fóris Ágota 2010b: Hungarian, as the language of education in the universities of the Carpathian Basin. – Nacionalni jeziki v visokem šolstvu. National Languages in Higher Education, eds. M, Humar, M. Žagar Karer, Ljubljana: ZRC Publishing, Scientific Research Centre SASA, 71–78. Fóris Ágota 2022: Translation and Terminology. Theory and Practice in Hungary, Budapest/Paris: KRE – L’Harmattan. Fóris Ágota forthcoming: Terminology in Hungary: from standard Hungarian to terms and scientific names. – History of Terminology, eds. K. Warburton, J. Humbley, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins. Gáspár Endre, Somssich Réka 2019a: Nemzeti jog nemzetközi térben, avagy terminológiai és stilisztikai dilemmák a magyar joganyag angol nyelvre fordítása során. – Diszciplínák találkozása: nyelvi közvetítés a XXI. században, ed. Sz. Szoták, Budapest: OFFI Zrt., 28–41. Gáspár Endre, Somssich Réka 2019b: A magyar jog fordítva: Az Igazságügyi Minisztérium átfogó fordítási projektje a magyar joganyag angol nyelvű elérhetőségének biztosítására. – Fontes Iuris 1, 55–60. Keresztes Csilla, Borda Bernadett, Vincze Veronika 2019: Mi derül ki a SZEMEK-ből? Egy magyar nyelvű orvos korpusz morfológiai sajátosságai. – Porta Lingua 2019, ed. R. Besznyák, Budapest: SZOKOE, 97–109. Klaudy Kinga 2004: Az EU-szakszövegek fordításának oktatása. – Miskolci Nyelvi Mozaik, ed. Cs. Dobos, Budapest: Eötvös József Kiadó, 11–24. Kuna Ágnes, Ludányi Zsófia 2023: Terminológiai elvek az orvosi szaknyelvben és a gyógyító kommunikációban. Problémák, tendenciák, ideológiák. – A magyar terminológiastratégia kialakítása. Zöld könyv, eds. G. Prószéky et al., Budapest: Nyelvtudományi Kutatóközpont, 109–134. Laczkó Krisztina 2015: Az újmagyar és az újabb magyar kor. – A magyar nyelv, ed. F. Kiefer, Budapest: Akadémiai Kiadó. Lanstyák István 2002: A magyar nyelv határon túli változatai – babonák és közhelyek. – Magyar nyelvtervezés Szlovákiában, eds. I. Lanstyák, G. Szabómihály, Pozsony: Kalligram Könyvkiadó, 199–211. Lesznyák Ágnes 2010: Az európai uniós intézmények terminológiai adatbázisa: a IATE. – Magyar Terminológia 3(2), 161–181. Ludányi Zsófia, Varga Éva Katalin 2021: A szemészeti dokumentáció jellegzetességei. – Tartalomfejlesztés és dokumentáció. Nyelvészeti vonatkozások, eds. Á. Fóris, A. Bölcskei, Budapest: KRE – L’Harmattan, 327–360. Majzikné Bausz Ágota 2008: Az e-kormányzat, e-közigazgatás problémái és terminológiai vonatkozásai Magyarországon. – Magyar Terminológia 1(1), 59–76. DOI: https://doi.org/10.1566/MaTerm. 1.2008.1.5. Mori Laura (ed.) 2018: Observing Eurolects. Corpus analysis of linguistic variation in EU law. (Studies in Corpus Linguistics, 86), Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins. Muráth Judit 2010: Translation-oriented terminology work in Hungary. – Terminology in Everyday Life, eds. M. Thelen, F. Steurs, Amsterdam/Philadelphia: John Benjamins, 47–59. Prószéky Gábor et al. (eds.) 2023: A magyar terminológiastratégia kialakítása. Zöld könyv, Budapest: Nyelvtudományi Kutatóközpont. DOI: https://doi.org/10.18135/term.2023. Rixer Ádám 2023: Szükség van-e Magyarországon jogi-igazgatási szaknyelvújításra? Gondolatok egy kutatás margójára. – Glossa Iuridica X(3), 93–103. DOI: https://doi.org/10.55194/GI.2023.3.1 Robin Edina et al. 2016: Fordítástudomány és korpuszkutatás: bemutatkozik a Pannónia Korpusz. – Fordítástudomány 18(2), 5–26. Somssich Réka 2003: A jogfogalmi megfeleltetés problémái a közösségi jogban az irányelvek átültetésének szintjén – a jogi „fordítás” sajátos formája. – Magyar Jog 50, 746–753. 73Terminologija | 2024 | 31 Szabó Miklós, Vinnai Edina (eds.) 2018: A törvény szavai, Miskolc: Bíbor Kiadó. Szabómihály Gizella 2009: Hungarian in Slovakia: Language management in a bilingual minority community. – Language Management in Contact Situations, eds. J. Nekvapil, T. Sherman, Frankfurt am Main: Peter Lang, 49–73. Szoták Szilvia (ed.) 2021: A hiteles fordítás mint közfeladat, Budapest: OFFI Zrt. Tamás Dóra Mária, Szoták Szilvia (eds.) 2021: Magyar jogi alapterminusok a szomszédos országok nyelvén, Budapest: OFFI Zrt. Tamás Dóra Mária 2019: Bevezetés a jogi terminológiába a terminológus szemüvegén át, Budapest: ELTE Eötvös Kiadó – OFFI Zrt. Tamás Dóra Mária 2020: Az OFFI Zrt. tevékenységének és terminológiai projektjeinek bemutatása. – Nyelv, kultúra, identitás. Alkalmazott nyelvészeti kutatások a 21. századi információs térben. I. Terminológia, lexikográfia, fordítás, eds. Á. Fóris, A. Bölcskei et al., Budapest: Akadémiai Kiadó. Available at: https:// mersz.hu/a-manye-kongresszusok-eloadasai. Tamás Dóra Mária (ed.) 2023: Terminológiastratégia és jogi alapterminusok holland, orosz, spanyol, portugál nyelven, Budapest: OFFI Zrt. Tóth Judit 2022: A közérthetőség úgy, ahogy a jogalkotó elképzeli. – Közjogi Szemle 4, 20–27. Trebits Anna 2008: English Lexis in the Documents of the European Union – a Corpus-based Exploratory Study. – Working Papers in Language Pedagogy (WoPaLP) 2, 38–54. UNESCO Guidelines 2005: Guidelines for Terminology Policies. Formulating and implementing terminology policy in language communities, Paris: UNESCO. Available at: http://unesdoc.unesco.org/ images/0014/001407/140765e.pdf. Vančo Ildikó, Muhr Rudolf, Kozmács István, Huber Máté (eds.) 2020: Hungarian as a Pluricentric Language in Language and Literature, Berlin/Bern/Bruxelles/New York/Oxford/Warszawa/Wien: Peter Lang. Varga Éva Katalin et al. 2023: Erdélyi és anyaországi orvosi terminológia pandémia idején. – Alkalmazott Nyelvtudomány Különszám 1, 76–95. DOI: http://dx.doi.org/10.18460/ANY.K.2023.1.004. Varga Éva Katalin, Barta Andrea 2020: A nemzetközi és a magyar anatómiai nevek egységesítési problémái. – Porta Lingua 2020, 193–204. Varga Éva Katalin 2014: Anatómiai nevek régen és ma. Latin helyett angol? – Modern Nyelvoktatás 20(1–2), 35−42. Várnai Judit Szilvia 2005: Európai uniós terminológia és fordítás – múlt és jelen. – Fordítástudomány 7, 5–15. Vincze Veronika 2018: A Miskolci Jogi Korpusz nyelvi jellemzői. – A törvény szavai, eds. M. Szabó, E. Vinnai, Miskolc: Bíbor Kiadó, 9–36. Vincze Veronika et al. 2008: The BioScope corpus: annotation for negation, uncertainty and their scope in biomedical texts. – BMC Bioinformatics 9(11), 1–9. Vinnai Edina 2017: Jog és nyelv határán. A jogi nyelvhasználat nemzetközi és hazai kutatása, Budapest: Gondolat. Ződi Zsolt 2018: A jog érthetőségének határai: Meg tudják-e oldani a nyelvészek a jogi szövegek érthetetlenségének problémáját? – A törvény szavai, eds. M. Szabó, E. Vinnai, Miskolc: Bíbor Kiadó, 241–260. VENGRIJOS TERMINOLOGIJOS ISTORIJA A XXI. SZÁZAD LEGÚJABB TENDENCIÁI Összefoglalás A tanulmány célja a magyar terminológia történetének és legújabb tendenciáinak áttekintése, amelyek hatással voltak a terminusok fejlődésére a XXI. században. Az elmúlt két évtized hatékony változásokat hozott a magyarországi felsőoktatás, szakképzés, tudományos képesítés és kiadás területén. A publikációk nyelve, különösen a természettudományok, az orvostudomány, a mérnöki tudományok és a matematika területén, alapvetően megváltozott – nem magyarul, hanem angolul kezdtek írni. Emellett a magyar nyelvű tudományos folyóiratok fokozatosan megszűntek, a magyar nyelvű tudományos publikációk száma pedig csökkent; ez a tendencia mindmáig uralkodó. Mindezek a változások lehetőséget teremtettek arra, hogy jobban Ágota Fóris74 The History and Recent Trends of Terminology megértsék, fejlesszék és in Hungary in the 21st Century oktassák a terminológia elméletét és a terminusok kezelését, továbbá erősítsék a nemzetközi kapcsolatokat, és párbeszédet kezdeményezzenek a magyar terminológiapolitikáról. A tanulmány először a magyar terminológia elmúlt két évtizedben bekövetkezett jelentős változásait mutatja be a nyelvi jogok perspektívájából, majd a terminológia területén megjelent legfontosabb tudományos publikációkra összpontosít. A tanulmány emellett kiemeli és részletesebben bemutatja azokat a területeket is, amelyeken atliktas reikšmingas terminologijos darbas: Vengrijos teisės ir viešojo administravimo az elmúlt két évtizedben terminusok, specifikus uniós terminusok, orvosi terminusok, valamint a természettudományok terminológiája és nómenklatúrája kerültek előtérbe. Nyilvánvaló, hogy a terminológiai munka és kutatás legaktívabban azokban a tudományterületeken folyik, amelyek közvetlen alkalmazása fontossá vált, azaz a jog és a közigazgatás, az orvostudomány és a természettudományok területén. Úgy tűnik továbbá, hogy különösen a jog és a közigazgatás területén a terminológiai kutatások szorosan kapcsolódnak a fordításhoz. Ezenkívül több doktori értekezés és monográfia született a jog és a közigazgatás, az orvostudomány, valamint a természettudományok területén, továbbá számos oktatási anyag és szótár jelent meg. Beérkezett: 2023. 12. 16. Ágota Fóris Károli Gáspár University of the Reformed Church in Hungary, TERMIK Dózsa György út 25-27. H-1146 Budapest Magyarország E-mail [email protected]