Rašto ženklų įvardijimas Pilypo Ruigio žodyne Littauisch–Deutsches und Deutsch–Littauisches Lexicon (1747)

Terminológia / Terminology 2025, 32. szám, 1–27. o. Tartalomjegyzék hivatkozása / Contents link ISSN 2669-2198 (elektronikus / online) Copyright © 2025 Jurgita Venckienė. A Litván Nyelv Intézete adta ki. Ez egy nyílt hozzáférésű tanulmány, amelyet a Creative Commons Nevezd meg! licenc feltételei szerint terjesztenek; a licenc korlátlan használatot, terjesztést és többszörözést engedélyez bármely médiumban, feltéve, hogy feltüntetik az eredeti szerzőt és forrást. // Kiadta a Litván Nyelvi Intézet. Ez a cikk nyílt hozzáférésű, és a „Creative Commons” Nevezd meg! licenc feltételei szerint terjeszthető, amelyek lehetővé teszik a tartalom korlátlan felhasználását, terjesztését és sokszorosítását bármilyen adathordozón, a szerző és a forrás megjelölésével. Beérkezett: / Received: 2025-07-03. Elfogadva: / Accepted: 2025-08-25. 1 AZ ÍRÁSJELEK ELNEVEZÉSE PILYPAS RUIGYS LITTAUISCH–DEUTSCHES UND DEUTSCH–LITTAUISCHES LEXICON (1747) CÍMŰ SZÓTÁRÁBAN Az írásjelek megnevezése Philipp Ruhig Littauisch–Deutsches und Deutsch– című művében Littauisches Lexicon (1747) JURGITA VENCKIENĖ Litván Nyelvi Intézet E-mail: jurgita.venckien[email protected] ORCID ID: https://orcid.org/0000-0002-6305-6664 Kutatási terület: a litván nyelv és írásbeliség története. https://doi.org/10.35321/term32-09 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ ABSZTRAKT Kalbotyros terminų istorijai skirtame tyrime analizuojami į Pilypo Ruigio žodyną Littauisch–Deutsches A Deutsch–Littauisches Lexicon (1747) című műben szereplő, írásjeleket jelentő szavak: a betűt, a számjegyet, a pontot, a diakritikus jelet, a vesszőt és a kettőspontot jelölő szavak. A tanulmány emellett elemzi a terminusok kapcsolatait Ruigys szótárának forrásaival, valamint elterjedésüket Kelet-Poroszország litván és német nyelvű szótáraiban a XIX. században. LÉNYEGES SZAVAK: Pilypas Ruigys, betű, számjegy, pont, diakritikus jel, vessző, kettőspont. ÖSSZEFOGLALÓ Ez a nyelvészeti terminológia történetének szentelt tanulmány a Philipp Ruhig (Pilypas Ruigys, 1675–1749) Littauisch–Deutsches und Deutsch–Littauisches Lexicon (1747) című szótárában szereplő, írásjeleket megnevező szavakat elemzi: betű, számjegy, pont, diakritikus jel, vessző és kettőspont. A tanulmány továbbá e terminusoknak Ruhig szótárának forrásaival való kapcsolatait, valamint a 19. századi kelet-poroszországi litván és német szótárakban való elterjedésüket is vizsgálja. KULCSSZAVAK: Philipp Ruhig, betű, számjegy, pont, diakritikus jel, vessző, kettőspont. 2 BEVEZETÉS A litván nyelvészeti terminológia kezdetét a kutatók Martynas Mažvydas Katekizmusához kötik, a terminusalkotás intenzívebb szakasza azonban a XIX. század 1 első felében kezdődött – addig a litván írásbeliségben a latin terminusok domináltak (Balašaitis 1961: 10). A XVII–XVIII. században a litván terminológiát létrehozó és terjesztő főbb művek a szótárak voltak. Pilypas Ruigis (1675–1749) Littauisch–Deutsches und Deutsch–Littauisches Lexicon (Karaliaučius, 1747) című szótárának legújabb kutatásai, különösen az Ona Aleknavičienė által készített litván 2 szóindex (Aleknavičienė 2024), lehetővé teszik a teljes terminológia jobb megismerését. A nyelvészeti terminusok történetének a Mažvydas-katekizmustól a 20. század ötvenes éveiig terjedő időszakát Antanas Balašaitis Lietuvių kalbotyros terminų istorija (1961) című disszertációja tárgyalja. Célja – 3 „bemutatni, hogyan alakították ki és szabályozták a litván nyelvészeti tudomány létrejötte során annak különböző ágai terminológiáját, hogyan formálódott, gyarapodott, változott és szilárdult meg a litván nyelvészetben” (Balašaitis 1961: 3). Noha a források között a 17–18. századi szótárak nincsenek feltüntetve (vö. Balašaitis 1961: 3), a kutatásba azok adatait is bevonták. A szerző rögzítette a nyelvészeti terminusok első előfordulási eseteit, köztük Pilypas Ruigis Littauisch–Deutsches und Deutsch– Littauisches Lexicon című szótárának néhány terminusát is. A disszertáció célja, valamint a széles kronológiai és tárgyi keretek miatt A. Balašaitis nem kereste sem Ruigis, sem más szerzők által használt terminusok forrásait, és nem vizsgálta behatóbban a terminusok elterjedését. Ez a kutatás a Ruigis Littauisch–Deutsches und Deutsch–Littauisches Lexicon című szótárába (a továbbiakban – R – a teljes szótár, Rvl – a német–litván nyelvi rész, Rlv – a litván– német nyelvi rész) felvett, írásjeleket jelölő terminusokra irányul; célja forrásaik és elterjedésük meghatározása 4 a 19. századi kelet-poroszországi szótárakban. Megfigyelhető, hogy A. Balašaitis az említett kutatásai körébe nem vonta be a Ruigio szótárában szereplő valamennyi terminust, például nem említette a kettőspontot jelentő skyrinėlis terminust. Munkájában nem gyűjtötte össze Ruigio valamennyi terminusszinonimáját: megadta, hogy az R „betűt” a skaitytinė, rašytinė és raštinėlis jelentette (Balašaitis 1961: 40), de nem említette a raštas, raštelis szavakat; a „pont” jelentésű terminusok közül a žymelė és spakelis szerepel (Balašaitis 1961: 152), de a žymė nincs megemlítve; a „vessző” jelentését a tarpbrūkšnelis és skyrimėlis jelölte (Balašaitis 1961: 152), de további két szinonimát, a skyrinėlis és žymė terminusokat nem rögzítették. Mivel a forrásokat nem vették figyelembe, nem nevezték meg a terminusok valamennyi jelentését, például a többjelentésű raštelis terminust megemlítették 1 A katekizmusban a balsinė „magánhangzó”, dvibalsinė „diftongus”, sąbalsinė „mássalhangzó” szavak fordulnak elő (Zinkevičius 1988: 36). 2 A legtöbb kutatást Vilma Zubaitienė publikálta (Zubaitienė 2006; 2010a; 2010b; 2018), továbbá Vincentas Drotvinas (Drotvinas 2005). O. Aleknavičienė és V. Zubaitienė készítették elő Ruigio szótárának tudományos kiadását (2024). 3 Az „Iš lietuviškų kalbotyros terminų istorijos” című tanulmányban A. Balašaitis csak a szófajok és a szószerkezet terminusainak történetét tárgyalta a XIX. század elejétől (Balašaitis 2010: 3–12). 4 A kutatók már felfigyeltek az R terminusaira: Domas Kaunas rámutatott, hogy az R-be 94, az írással, könyvvel, sajtóval és olvasással kapcsolatos terminust vettek fel, és közölte azok jegyzékét (Kaunas 1996: 141–142). 3 csak „betű” jelentésben, a žymelė pedig csak „pont” jelentésben, de nem állapítható meg, hogy „diakritikus jelet” is jelentettek volna. Ugyanezzel a jelentéssel bíró raištelis terminus egyáltalán nincs adatolva. A tanulmány célja annak megállapítása: 1) milyen, az írásjeleket jelölő terminusokat vett fel Ruigys a szótárába; 2) mik lehettek az R terminusainak forrásai; 3) átvették-e ezeket a XIX. század későbbi kelet-poroszországi szótárainak szerzői. A terminusok elemzése során sajátosságaik is kirajzolódtak – a szinonimitás és a többértelműség. Az R írásjegyeit jelölő szavakat litván szavainak indexe alapján azonosították (a fogalom (Aleknavičienė 2024: 113–958). Nustatyta, kad į R įtraukta terminų raidei (raidės ir garso szavait nem különítették el), továbbá számjegy (a számjegy és a szám fogalmát nem különítették el), diakritikus jel, pont, vessző és kettőspont jelölésére szolgáló szavakat. A kutatás következő szakaszában ezek korábbi munkákkal való kapcsolatait keresték. R forrásai előszavából és V.-ből ismertek. svarbūs Rvl šaltiniai: Ericho Weismanno (1641–1717) žodynas Lexicon Bipartitum (Stuttgart, 1725, a továbbiakban – W; Zubaitienė 2006: 97–148), Martin Luther német Bibliája 5 (Zubaitienė 2010a: 13), az 1735-ös bibliai kiadás, a BIBLIA, Tai eſti: Wiſſas Sʒwentas Raßtas, Séno ir Naujo Teſtamento (Königsberg, 1735, a továbbiakban – B 1735), amelyből a német szavak litván megfeleltetéseit gyűjtötték, és kiegészítették az Rvl regisztert (Zubaitienė 2010a: 221; 2018: 1–38). V. Zubaitienė állítása szerint a Biblia Ruigys számára a litván lexika egyik legfontosabb forrása volt, „jól tükrözte a litván nyelv szinonimikai lehetőségeit, valamint az új vallási fogalmak (személyek, tárgyak és más realitások) megnevezéseinek fordítási lehetőségeit” (Zubaitienė 2018: 4). A német szavak fordításához és az Rlv regiszter összeállításához Ruigys Konstantinas Sirvydas Dictionarium trium lingvarum című szótárának harmadik kiadására támaszkodott (Vilnius, 1677, a továbbiakban – SD 1677), az összehasonlító elemzés azonban kimutatta, hogy az írásjegyeket jelentő terminusok nem kapcsolódnak ehhez a szótárhoz. Az R fontos forrása Friedrich Wilhelm Haack Vocabularium című szótára (Halle, 1730, a továbbiakban – H, Hvl – a német–litván nyelvi rész, Hlv – a litván–német nyelvi rész; Zubaitienė 6 2010a: 82, 160, 221), továbbá Ruigys támaszkodhatott XVII– A XVIII. századi szótárakban, a Lexicon Lithuanicumban (a továbbiakban – Lex), a Clavis Germanico-Lithvanában (a továbbiakban – C), az úgynevezett Krause-szótárban (a 7 továbbiakban – Q), Jokūbas Brodovskis Lexicon Germanico– Lithvanicvm et Lithvanico–Germanicvm című művében (a továbbiakban – B), illetve e szótárak másolataiban (Zubaitienė 2010a: 222–223). Az úgynevezett prágai német–litván 8 kéziratos szótárban (a továbbiakban – P) 9 5 Egyelőre nem állapították meg, hogy Ruigys Luther Bibliájának melyik kiadását vagy konkordanciáit használta (Zubaitienė 2010a: 201; 2018: 33–34). A tanulmányban a német szöveget az Újszövetség 1727. évi kiadásából idézzük (a továbbiakban – NT 1727). 6 H kritikai kiadását lásd. Zubaitienė 2012a, a litván szavak indexét lásd. Zubaitienė 2012b. 7 A kéziratos szótárak kapcsolatáról lásd. Urbutis 2008: 622–623. 8 Ruigys Ernst Dicelius (1629–1692) kéziratos anyagát is felhasználta, de azt nem találták meg (Zubaitienė 2010a: 222). Még néhány R-forrás nem releváns e kutatás szempontjából: Ruigys Meletema ([1735]) és Betrachtung der Littauiſchen Sprache, in ihrem Urſprunge, Weſen und Eigenſchaften (Königsberg, 1747) című művei, amelyekből az R-be csak szólások és szemléltető szókapcsolatok kerültek be (Zubaitienė 2010a: 190, 310), Danielius Kleinas, Teofilis Gotlibas Šulcas és Kristupas Sapūnas litván nyelvtanai (ezekre Ruigys támaszkodhatott, amikor megadta 4 V. Zubaitienė 2010-ben nem említette R forrásai között, mert róla csak 2011-ben szereztek tudomást. Amint azt Birutė Triškaitė szövegkritikai elemzése kimutatta, P „egy korábbi kis-litvániai kéziratos szótár másolata”, amely a Lexszel és a Q-val áll kapcsolatban (Triškaitė 2014: 313), ezért annak anyaga is fontos az R lexikai forrásainak elemzésekor. Az ezekben a szótárakban rögzített német és latin terminusokkal való összevetés lehetővé tette a jelölt fogalmak pontosabb meghatározását. Ezt követően az R írásjeleire utaló terminusok elterjedését elemeztük. Az R-t, valamint Ruigys fiának, Povilas Frydrichasnak az einer Littauischen Grammatick című nyelvtanát (Königsberg, 1747) a kortársak nagyra értékelték. O. Aleknavičienė rámutatott, hogy „a porosz történész, Johann Friedrich Goldbeck (1748–1812) a Literarische Nachrichten von Preußen (1781–1783) című művében azt állította, hogy ezek a legjobb könyvek, amelyek csak a nyelv tanulására alkalmasak lehetnek, és az adott nyelv minden tudója dicséri őket” (Aleknavičienė 2024: 13). A jelen tanulmány azt elemzi, hogy a vizsgált terminusok bekerültek-e a későbbi munkákba – a XIX. században nyomtatott litván és német nyelvű szótárakba: Kristijonas Gotlybas Milkus (1732–1807) Littauiſch=Deutſches und Deutſ (Königsberg, 1800; a továbbiakban – M, Mvl – a német–litván nyelvi rész, Mlv – a litván–német nyelvi rész), Georg Heinrich Ferdinand Nesselmann (1811–1881) Wörterbuch der Littauiſchen Sprache (Königsberg, 1851; a továbbiakban – N), valamint Frydrichas Kuršaitis (1806–1884) Wörterbuch der littauischen Sprache című művébe (a továbbiakban – K) – Deutsch–Littauisches Wörterbuch 1–2 (Halle, 1870–1874; a továbbiakban – Kvl) és Littauisch–Deutsches Wörterbuch (Halle, 1883; a továbbiakban – Klv). O. Aleknavičienė szerint R és Ruigys fiának említett litván nyelvtana 10 arra ösztönözte K. G. Milkust, hogy elkészítse az R javított és bővített kiadását – az M-et (Aleknavičienė 2024: 13–14). Azt, hogy K. G. Milkus használta az R-t, szótárának címe is mutatja: Littauiſch–Deutſches und Deutſch–Littauiſches rinn das vom Pfarrer Ruhig zu Walterkehmen ehemals heraus gegebene ʒwar ʒum Grunde gelegt. G. H. Nesselmann szótárának előszavában megjelölte azokat a forrásokat, amelyek anyagát felhasználta; ezek között Ruigys szótára is szerepel (N V). F. Kuršaitis a Kvl és a Klv összeállításakor valószínűleg nem támaszkodott közvetlenül az R-re, hanem kéziratos szótárakat használt (Тrishkaite 2011: 40, 44), valamint az M-et és az N-t (Drotvinas 2006: 33) – ez utóbbiakból vehette át az R terminusait. nyelvtani hivatkozásokat (Zubaitienė 2010a: 300), Jonas Šulcas Aiszóposz-meséit (1706), amelyekből talán a beszélt nyelvi példákat vették (Zubaitienė 2010a: 300–301). 9 Bővebben lásd: Lemeškin 2013: 269–279. 10 Arról, hogyan változtatta meg K. G. Milkus az R anyagát, lásd: Zubaitienė 2003: 127–178. 5 A Rvl-be bekerült a vok. a Buchstabe „betű” címszó (a XVII–XVIII. századi grammatikákban és később, egészen a XX. század elejéig, a betűt nem különböztették meg a hangtól), és négy litván megfelelője van 11 megadva: skaitytinė, rašytinė, raštelis, raštas (lásd az 1. ábrát). 1. ábra. Rvl 87: Buchſtabe litván megfelelői: Skaitytinė, Raßytinė, Raßtélis, Ráßtas; LMAVB RSS: LK–18/10 A jegyzéket az Rlv címszava, a raštinėlis is kiegészíti, így összesen öt olyan terminus volt, amely a „betűt” jelentette (jelentésüket és alakjukat lásd: 12 Aleknavičienė 2024: 731, 691), vö. : Rvl 87: Buchſtabe, Skaitytinė, ês, f. Raßytinė, ês, f. Raßtélis, élio, m. Matt. V. 18. Ráßtas, to, m. Rom. II. 29. Rlv 118: Raßtinėlis ėlio, m. eine Buchſtabe. Hvl 165: Buchſtabe Skaitytine, Raßtelis. Lex 20a: Buchſtabe Skaititine. C I 405: Buchſtabe. Skaitytine, ês. F. Q 105: Buchſtabe Skaitytine. B 301: Buchſtab Skaitytine Lev 19,28 Matth 5,18. P 47v: A betű megnevezésére szolgáló kifejezés 13 W 83: Buchſtaben. litera, gramma, elementa, character. bekerült a W, valamint a XVII–XVIII. századi német–litván szótárakba – a Lex, C, Q, B, P és H kéziratos szótárakba. Vok. A Buchstabe a német–litván szótárakban két litván megfelelővel rendelkezett – skaitytinė és raštelis, vö. : Az SD 1677-ben szintén megadták a betű elnevezésére szolgáló szót: Litera, czćionká Litera. Litera SD 1677 109, de a latin litera szót, amelyet a litván megfelelő helyén adtak meg, Ruigys nem vette fel a szótárába. 11 R-ben megadták a buchſtabiren igét is, Bokßtabėróju, Raßytines ſudemi Rvl 87, amely korábban W-ben: Buchſtabieren szerepelt. coordinare literas & ſyllabas W 83; B-ben nincs fordítása: [Buchſtab]biren B 301. Más forrásokban ez az ige nem szerepelt. 12 A. Balašaitis az R-ből mindössze három, a betűt jelentő szót rögzített: skaitytinė, rašytinė, raštinėlis (Balašaitis 1961: 40). 13 A prágai szótárból származó adatokért őszinte köszönetemet fejezem ki dr. Birutė Triškaitėnek. 6 Buchstabe A skaitytinė kifejezést Ruigys az Rvl-ben a német vok. Buchstabe első megfelelőjeként (lásd a „Raidė” című fejezetet), valamint címszóként az Rlv-ben adta meg; ezenkívül a silbė „szótag” szó magyarázatában is használta, vö. Rvl 87: 14 Buchſtabe, Skaitytinė, ês, f. Rlv 131: Skaitytinė, ês, f. der Buchſtabe. : Rvl 347: Syllbe, Sillbė, ês, f. Skaitytinės wiėnu kart ißkalbamos. Skaitytines, das Alphabet. 29. Mlv 240: N 474: Skaitytine, ês, f. egy írásjel, egy betű Plur. : A skaitytinė terminus az első litván írásos emlékek óta ismert: Mažvydas Katekizme című művében (Balašaitis 1961: 39), Baltramiejaus Vilentas Evangelijose bei Epistolose, Simono Vaišnoras Margarita Teologiška című művében, valamint Jokūbas Morkūnas Postilėje 15 című művében használták. Amint említettük, bekerült a(z) Hvl-be és a XVII–XVIII. századi német–litván kéziratos szótárakba mint a német Buchſtabe megfelelője (lásd a „Raidė” című fejezetet); ezenkívül a Hlv-ben címszóként is szerepel, vö. : Skaitytine, és egy betű Hlv 116. A skaitytinė a B 1735-ben is szerepelt, Ruigys azonban e szó mellett nem jelölte meg a Bibliára vonatkozó utalásokat az R-ben. SD 1677 skaitytinė turėjo kitą – „skaitymo“, o ne „raidės“ reikšmę: Czytánie, Lectio. Skaytimas, skaytitine SD 1677 31. A skaitytinė terminust a XIX. századi M, N és K szótárak is átvették: a német–litván nyelvű részben a német terminus litván megfelelőjeként, a litván–német nyelvű részben pedig címszóként, vö. : Mvl 114: Buchſtabe, Skaitytinė, ês, f. Raßytinė, ês, Raßtélis, élio, m. Matt. V, 18. Ráßtas, to, m. Rom. II, Klv 376: ſkaitýtinė, -ės Subst. f. der Buchstabe; bibl. sonst, jetzt búkßtawas. Amint látható, K. G. búkßtaws. Mišriosios raidės. Kvl I 267: betű, most általánosan használt ]}ega? másként is: raßýtinė. skaitýtinė. źymẽlė. Milkus ezt a szót nehezen érthetőként jelölte meg, F. Kuršaitis pedig bibliaiként. Az utóbbi megadta az akkoriban „betűt” jelentő terminust is: „jetzt búkßtawas“, „jetzt 267; ßwinìniei (od. liėtìniei) búkßtawai Kvl II 25. Így a XIX. században a skaitytinė terminus kezdett kikerülni a használatból. N még szerepel benne, F. Kuršaitis pedig az akkoriban használt ném. Buchstabe gew.: búkßtaws“, plg. ir jo iliustracinius pavyzdžius: dìdelis búkßtaws, mãźas búkßtaws Kvl I megfelelőjeként a būkštavas szót javasolta. 14 A skaitytinė R jelentése „kotta” is volt (Aleknavičienė 2024: 731): Note, ymélė giėdama, áid ema: Skaitytine giėdamoji Rvl 269. 15 Lásd. LKŽe. 7 Írott A rašytinė „betű” terminust Ruigys a ném. Buchstabe megfelelőjeként adta meg; a buchstabieren ige magyarázatában használta, és bekerült az Rlv szótárába, vö. Rvl 87: Buchſtabe [...] Raßytinė, ês, f. Raßytinė, ês, f. idem. : Mvl 114: Buchſtabe [...] Raßytinė, ês, f. N 429: Rvl 87: buchſtabiren, betűző, Raßytines ſudemi. Mlv 218: Rlv 118: Raßtinėlis ėlio, m. eine Buchſtabe. Raszytinne, ês, f. ein A. Balašaitis állítása szerint a rašytinė Ruigio által a skaitytinė szóval való analógia alapján alkotott szó (Balašaitis 1961: 40). A korábbi munkákban a szó nem volt adatolva, a későbbi szótárakba pedig mind a német szó megfelelőjeként, mind címszóként bekerült (a Klv Buchſtabe. : búkßtaws. Kvl I 267: betű, most Raßtinėlis, lio, m. Raßytinė, nês, f. der Buchſtabe, nem túl ismert. használatos sonst auch: raßýtinė. = másként is: raßýtinė.} ]} } } ]}}】【。 қисим.```jsonкылуу kivételével), vö. : Mindazonáltal az Mlv-ben hozzáadott megjegyzés szerint ez kevéssé ismert szó, azonban nem világos, hogy a raštinėlis és rašytinė mindkét litván szóra vonatkozott-e, vagy csak az egyikre. A Kvl-ben a rašytinė a négy német vok. Buchstabe megfelelő egyikeként szerepel, a Klv azonban nem vette fel a címszavak jegyzékébe; a betű megnevezésére a būkštavas terminus szolgál: búkßtawas, -o, Subst. m. der Buchstabe, (dtsch.) Klv 63. Raštelis Ruigys a raštelis terminust a négy német 16 vok. Buchstabe megfelelő egyikeként adta meg, az Rlv-ben ez a szó nem szerepel, vö. : 海南天天中彩票 oops számjegy. jel. Rvl 87: Buchſtabe [...] Raßtélis, élio m. Matt. V. 18. A. Balašaitis a nyelvészeti terminusokat vizsgálva rögzítette első előfordulási eseteiket; A „raidė“ jelentésű raštelis szót megtaláló H. kutatásában már nem említette a többi, ezt használó szerzőt, így Ruigyst sem (Balašaitis 1961: 40). Gita Kazlauskaitė ezt a terminust K. G. Milkaus, G. H. F. Nesselmanno és Antanas Baranauskas munkáival hozta összefüggésbe (Kazlauskaitė 2002: 66). Amint látható, Ruigys is használta (lásd még Aleknavičienė 2024: 691). A raštelis „raidė“ terminus mellett Ruigys megjelölte a forrást is – Mt 5,18. A német Bibliát összehasonlítva a B 1735-tel, amelyet Ruigys használt, látható, hogy a német Buchstabe a B 17 1735-ben a raštelisnek felel meg, vö. : 16 Az R raštelisnek még „diakritikus jel” (lásd a „Raštelis” alfejezetet) és „betűtípus” jelentése is volt (Aleknavičienė 2024: 691). 8 Mt 5,18 NT 1727 15: Mert bizony mondom nektek, ǁ Amíg az ég és a föld el nem múlik, egyetlen Stikerei. ʒergehen a legkisebb geſchege. ʒóka=ǁno, betű sem, még egyetlen cím sem a ikk’ wiſſ’ iſſipildis. kk’ A „raidė“ (betű) terminus a H-ban is megtalálható: a német Buchstabe megfelelőinek egyike a Hvl-ben, és címszó a Hlv-ben. F. V. Haack ezt a szót átvehette az 1727-es NT-ből, amelynek elkészítésében maga is jelentős szerepet vállalt (Zubaitienė 2010a: 58), de bibliai hivatkozást nem adott hozzá, vö. : Hvl 165: Betű, Skaitytine, Raßtelis. Hlv 110: Raßtelis, azaz egy betű I d. g. m. törvényből, míg minden be nem teljesedik B 1735 6: Mt 5,18 NT 1727 ǁ wiſſ’ isſipildis. Mvl A korábbi kelet-poroszországi szótárakban ez a terminus nem szerepel, a későbbi szótárakba azonban bekerült. K. G. Milkus a Mvl „Buchstabe“ szócikkébe vette fel (Mlv-ben nem szerepelt), az N-ben pedig címszóként (öt szinonimával) adja meg, vö. : 114: Buchſtabe [...] Raßtélis, élio, m. Matt. N 429: Rasztélis, io, m. Rasztátis, czio, m. Dim. V, 18. Rasztùźis, io, m. Schrift, Buchſtabe, Stikkerei. Rasztinẽ, ês, f. betű sem; eine 15: Rasztinélis, io, m. daſſ. Rasztinéle, ês, f. Írás A Rvl negyedik vok. A Buchstabe megfelelője – raštas (A. Balašaitisnál nem adatolt, vö. Balašaitis 1961: 40). Ez a terminus a „betű” jelentéssel csak a Rvl-ben szerepel, 18 vö. : daſſ. Rvl 87: Buchſtabe [...] Ráßtas, to, m. Rom. II. 29. Ruigio nurodytoje vietoje, t. y. Romiečiams 2,29 laiške, NT 1727, yra vok. Buchstaben (V littera), tai atitinka B 1735 raštą, plg. : 17 Vulgatoje (toliau – V) toje vietoje yra jota „devintoji graikų abėcėlės raidė“, plg. Mt 5,18: „Amen quippe dico vobis, donec transeat cælum et terra, jota unum aut unus apex non præteribit a lege, donec omnia fiant.“ 18 R raštas turi ir kitų reikšmių: „rašymas; Šventasis Raštas; dokumentas; ornamentum“ (Aleknavičienė 2024: 691). 9 Rom 2,29 NT 1727, 625: Sondern das iſt ein Ju=ǁde, der inwendig verborgen iſt; ǁ und die Beſchneidung des Her=ǁꜩens iſt eine Beſchneidung die ǁ im Geiſt und nicht im Buchſta=ǁben geſchicht; welches Lob iſt ǁ nicht aus Menſchen ſondern aus V: sed qui in abscondito Judaeus est, et circumcisio cordis in spiritu non Raßtinėlis ėlio, m. eine Buchſtabe. littera, Gott. cuius laus non ex hominibus sed ex Deo est. B 301: Buchſtab verguldet Slatitas Raßtas. B 377: Héber betű Ʒÿdißkas Ráßtas Luc. 23,38. Mvl 114: Buchſtabe [...] Ráßtas, to, m. Rom. II, 29. Mlv 218: eiben. Rlv 118: B 1735, 214: Bet tas žydas yra, kuris viduje paslėptas esti, ir širdies apipjaustymas, Diewo. Tad vok. Buchstabe atitikmenį raštas Ruigys veikiausiai įtraukė į R remdamasis B 1735. Juo labiau kad nei H, nei ankstesniuose rankraštiniuose žodynuose tokia šio žodžio Buchstabe atitikmuo yra raštas, plg. Kaip minėta, į Mvl perimtas visas Rvl „Buchstabe“ straipsnis ir duoti tie patys atitikmenys su nuorodomis į tas pačias Biblijos eilutes, plg. Mlv antraštinis žodis raštas neturi vok. atitikmens Buchstabe, nors iš pavyzdžio Ne moka Raßtus, er kann nicht ſchreiben atrodytų, kad „raidės“ reikšmę galėtų turėti, plg. N prie antraštinio žodžio raštas irgi nėra vok. A Buchstabe megfelelője, de itt is szerepel egy Mlv-példa (csak a szórend változott meg), amely arra utalhat, hogy „betű” jelentése van, vö. : Rásztus ne moka, nem tud írni N 429. Kvl ném. Buchstabe megfelelője már nem tartalmazza a raštas szót (vö. Kvl I 267), a Klv címszavának raštas „betűk” jelentése sincs megadva (vö. Klv 346). Így Ruigio Bibliából átvett szavának a raštas „betűk” jelentése a XIX. században már nem volt jellemző. Raštinėlis A négy tárgyalt Rvl ném. Buchstabe litván megfelelőjén kívül az Rlv még egy „betűk” jelentésű szót is megad – raštinėlis (Aleknavičienė 2024: 691; lásd a 2. ábrát), az Rvl-ben ez nem szerepel, vö. : 16 Mint említettük, a C jelölés a ném. A Punkt megfelelője, és „diakritikus jelent” (gör. Κεραία, lat. apex), ezt a jelentést a W vok. is hordozta. Punkt. A „diakritikus jel” jelentésében a žymelė Samuel Bitner Újszövetség-kiadásában (Königsberg, 1701, a továbbiakban – BtNT), a Mt 5,18-ban fordul elő – Ruigys ezt a bibliai verset az ugyanezzel a jelentéssel bíró raištelis szó mellett is megadta (vö. NT 1727 vok. Titel, 27 V lat. apex), vö. : Mt 5,18 BtNT: Írásjel, egy számjegy. Klv 522: -ẽlė, -ės, ein kleines Merkzeichen, ein ß Ʒokono / ǁ iki wiſs iſſipildis. Mvl 132: Mvl 378: Mvl 479: Z’yméle, ês, f. Dim. daſſ. Komma. H „Dipfel, Tipfel”, „Punkt” és „Tütel, Pünktlein” szócikkekkel ellátott szócédulát átvették az M-be, vö. : G. H. F. Nesselmann és F. Kuršaitis a žymelė szót szintén felvették szótáraikba a žymė szó deminutívumaként, amely „jelet, szimbólumot, írásjelet” jelentett, de a „diakritikus jel” jelentését már nem tüntették fel, vö. : N 546: Z’yme, ês, f. egy jel, ismertetőjel, karakter; egy nyom, egy heg; egy Lex C Q B P B 1735 raištelis ------ Mindazonáltal nem lehet pontosan kijelenteni, hogy a žymelė a BtNT-ből származhatott, mivel V. Zubaitienė kutatásai azt mutatják, hogy Ruigys valószínűleg nem támaszkodott rá (Zubaitienė 2010a: 196). Az R-ben szereplő Összegzés Ruigys szótárába felvette a „diakritikus jelet” jelentő szavakat. Az Rvl regiszter német szavai kapcsolatban állnak a forrásokkal, litván megfelelőik azonban eltérőek, kivéve a C-beli žymelė szót. A bibliai hivatkozás arra utal, hogy a cédula a B 1735-ből kerülhetett át (lásd a 4. táblázatot). 4. táblázat. Az „R diakritikus jelét” kifejező terminusok használata a korábbi művekben 27 Vö. LB T tel. 17 H Lex C Q B P B 1735 žymelė --+ ---M N K raištelis + + raštelis + --Rlv 192: f. eine Narbe, Maal der Wunde, 2. ein Comma oder Punkt der Schrift. Schriftʒeichen, eine Ʒiffer. Rvl 283: B 988: Pünctlein. Spakkelis. raštelis ------+ žymelė + -- Az „diakritikus jel“ jelölő porosz terminusok közül M. G. H. F. Nesselmann szótárába felvette a raištelis „pontocska” („ein Kreischen, Pünktchen”) szót. F. Kuršaitis ezeket a porosz terminusokat nem vette fel a szótárába (lásd az 5. táblázatot). 5. táblázat. A „diakritikus jelet” jelentő porosz terminusok a XIX. századi szótárakban PONT A „pont” jelentését poroszul két szó fejezi ki: žymė és spakelis. Žymė Az Rlv-ben szerepel a žymė „pont” 28 jelentésű szó (Aleknavičienė 2024: 936), az Rvl-ben nem volt meg, vö. : Sem a korábbi, sem a későbbi szótárakban nem volt a „taško” jelentés jelölése. Az N jelölésnek több jelentése van, ezek egyike az „írásjel”, de a „taško” jelentése nincs elkülönítve, vö. : N 546: Z’yme, ės, f. ein Ʒeichen, ein Kennʒeichen, ein Charakter; eine Spur, eine Narbe; ein Spakelis Rvl német A Punkt egyik megfelelője – spakelis (Rlv-ben nincs). Korábban a spakelis csak a B-ben volt rögzítve, vö. : Az M-be az R-ből teljes egészében átvett német „Punkt” szócikk, így a spakelis is. A spakelis deminutívumként a spakas „pont” szónál van megemlítve. A „pontot” N-ben és K-ban más szavakkal nevezik: N spakas, spuogis, K spuogelis, punktas (megadják továbbá a „nem világos” spakas, spuogas, taškas alakokat is), vö. Spakas, o, m. egy csepp; egy apró pont. Spakélis, io, m. kicsinyítő képzős alak. uo. N 491; Spugis, io, m. 28 R žymė reiškia ir „tašką – skyrybos ženklą“, „skiriamąjį ženklą“, „randą“ (Aleknavičienė 2024: 936). 18 (Ʒ’em.) egy pont N 494; Pont, az, 1) egy kis kerek petty, ſpogẽlis. mint írásjel, pùnktas Kvl 116; [ſpakas, -o, egy csepp, egy pontocska, ugyanaz, mint ſpógas.] Klv 395; [taßkas, -o, m. főnév, a csepp, egy pont az írásban.] Klv 450. Összegzés Az R „pontot” jelentő žymė és spakelis szavakat a korábbi munkákban nem rögzítették, kivéve a B spakelist (lásd a 6. táblázatot). 6. táblázat. Az R „pontot” jelentő terminusainak használata a korábbi munkákban H Lex C Q B P žymė -----spakelis ----+ -M N K žymė --spakelis + + -Rvl 92: Comma, Tarpbrukßnėlis, ėlio, m. Skyrimėlis, ėlio, m. Rlv 157: Tarp Brukßnėlis, ėlio, m. ein Comma. Rlv 133: Skyrinėlis, ėlio, m. ein comma oder colon im Buche. Rlv 192: f. heg, sebhely, a seb nyoma, 2. vessző vagy írásjel. Az R žymė „pont” egyetlen későbbi szótárba sem került be; a spakelis „pont” bekerült az M-be, G. H. F. Nesselmann pedig csak a „Spakas” szócikkben közölte. F. Kuršaitis az R „pont” jelölésére szolgáló terminusokat nem vette fel a szótárába (lásd a 7. táblázatot). 7. táblázat. Az „pontot” jelentő terminusok a 19. századi szótárakban VESSZŐ Rvl két német megfelelőt ad A Komma „vessző” megfelelői: tarpbrūkšnelis és skyrimėlis (lásd őket: Aleknavičienė 2024: 826, 736; lásd az 5. ábrát), vö. : Az Rlv regiszterében több, a vessző jelentésével rendelkező terminus található: a tarpbrūkšnelis, valamint további két, az Rvl-ben nem említett szó: skyrinėlis és žymė (lásd őket: Aleknavičienė 2024: 736, 936), vö. : 19 5. ábra. Rvl 92: német A Comma litván megfelelői: Tarpbrukßnėlis, Skyrimėlis; LMAVB RSS: LK–18/10 Taigi, iš viso R yra keturi „kablelį“ reiškiantys terminai: tarpbrūkšnelis, skyrimėlis, skyrinėlis ir žymė. Žodis kableliui žymėti buvo įtrauktas į W, taip pat į B (parodyta ir šio ženklo forma </>). Rvl vok. Komma vertimo variantai sutampa su B; kituose žodynuose šių žodžių nebuvo, plg. : W 96: Comma, ătis, 3. n. írásban használt megkülönböztető jel, más néven Virgula. B 314: Comma. Kis gondolatjel A tarpbrūkšnelis „vessző“ kifejezés megtalálható mind az Rvl-ben, mind az Rlv-ben; mint említettük, a B-ben is szerepelt (lásd a „Vessző” című fejezetet). A. Balašaitis megjegyezte, hogy Ruigio tarpbrūkšnelis és a később tárgyalandó skyrimėlis (lásd a „Skyrimėlis” alcímet) nem terjedtek el szélesebb körben (Balašaitis 1961: 152), de bekerültek a XIX. századi szótárakba. K. G. Milkus a tarpbrūkšnelis szót a szótár mindkét részébe felvette (az Mvl-be a teljes „Komma” szócikket átvette), vö. : Tarp-brukßnelis, Skirimelis. v. g. (/) Mvl 121: Mlv 288: Tarpbrukßnėlis, lio, m. ein Az N-ben a tarpbrūkšnelis kétszer szerepel: a „B” és a „T” betűk fejezetében; F. Kuršaitis felvette a Klv-be, igaz, szögletes zárójelbe tette, jelezve, hogy a szó Comma, ein Unter=ſcheidungsʒeichen. N 91: Tarpbruksznélis, io, m. vessző, központozási jel. N 347: Tarpbruksznélis, io, m ein Komma. Klv 449: [tarpbrūkßnẽlis, -io, Subst. masc. demin. ein Komma.] bizonytalan, vö. : A vessző megnevezésére más terminusok is adottak: Komma, das, kùma, brųkẽlis, io. Kvl 699. Skyrimėlis A skyrimėlis „vessző” terminus, amint említettük, csak az Rvl-ben található; korábban J. Brodovskis is felvette szótárába (lásd a „Vessző” című fejezetet). Ezt a terminust átvette az Mvl (lásd a „Közbevetett vonás” című alfejezetet; az Mlv-ben nincs meg) és az N; A Klv-ben, akárcsak a közbevetett vonás, szögletes zárójelben szerepel bizonytalanként, vö. : 20 N 478: Skyrimélis, io, m. Dim. daſſ. ʒ. B. das Komma. Klv 381: -io demin. zu ſkýrimas, az elkülönítés, elválasztás, a vessző.] Mlv 244: Skyrinėlis Den Terminus skyrinėlis im Rlv, der „Komma“ und „Doppelpunkt“ bedeutete (siehe das Kapitel „Komma“, siehe Abb. 6), erwähnt A. Balašaitis in seiner Untersuchung nicht; V. Zubaitienė hielt ihn für einen Korrekturfehler (Zubaitienė 2010a: 261). Es erscheint durchaus wahrscheinlich, dass es sich hier tatsächlich um einen beim Druck gesetzten Fehler handeln könnte: Vielleicht wurde anstelle von Skyrimėlis Skyrinėlis gesetzt. Ruigys hatte im Rvl schließlich zwei deutsche A vessző megfelelői – a gondolatjel és a vesszőpótló jel; az előbbi címszóként bekerült az Rlv-be, az utóbbi azonban nem, itt viszont van egy vesszőpótló jel, amely nem szerepelt az Rvl-ben. Az R forrásaiban a skyrinėlis terminus sincs jelen. Másfelől azonban ez akár Ruigys alkotta szó is 29 lehet, amely a skyrinys „felosztás, elkülönítés” szóhoz kapcsolható (vö. raštinėlis). 6. ábra. Rlv 133: Skyrinėlis „vessző”, „kettőspont”; LMAVB RSS: LK–18/10 K. G. Milkus az R skyrinėlis szavát felvette a szótárába, igaz, azzal a megjegyzéssel, hogy a szó nem világos; N-ben és K-ban ez a Skyrinėlis, lio, m. ein Comma, ein Unterſcheidungs=Ʒeichen im terminus nem szerepel, vö. : Jel Az Rlv egyik jelentése a žymė szónak – „vessző” 30 (lásd Aleknavičienė 2024: 936), míg az Rvl a német A „kablelis” megfelelőjének jele nincs, vö. : Buch; nicht ſehr . Rlv 192: f. heg, sebhely, a seb nyoma, 2. vessző Az R forrásokban a žymė szó jelentése szintén nem a „vessző” volt. K. G. Milkus a Rvl „Komma” című cikkét a žymelė szinonimával egészítette ki, nem pedig a žymė szóval (lásd a „Nagykötőjel“ című alfejezetet), az Mlv pedig már nem tüntette fel a szójel jelentését: „vessző”, amely az Rlv-ben szerepelt, vö. : Mvl 121: vagy írásjel. Mlv 351: f. heg, sebhely, sebhelyjel. 29 Lásd LKŽe. 30 R žymė reiškia ir „tašką – skyrybos ženklą“, „skiriamąjį ženklą“, „randą“ (Aleknavičienė 2024: 936). 21 Az N jelnek több jelentése van, az egyik közülük „írásjel”, de a „vessző” jelentése nincs elkülönítve; A Klv-jelzés sem jelenti a „vesszőt”, ezt a jelentést a žymelė kicsinyítő alak hordozza, mint az M, vö. : N 546: Z’yme, ės, f. ein Ʒeichen, ein Kennʒeichen, ein Charakter; eine Spur, eine Narbe; ein SchriftʒÖsszegzés Az R-be a vessző megnevezésére szolgáló terminusok kerültek be. Közülük kettőnek – a tarpbrūkšnelisnek, a skyrimėlisnek – kapcsolatai vannak a B-vel, a többit a források nem említik, valószínűleg maga Ruigys találta ki őket (skyrinėlis [ha ez nem korrektúrahiba], žymė; lásd a 8. táblázatot). 8. táblázat. Az R-ben „vesszőt” jelentő szavak használata korábbi munkákban Az R-ben „vesszőt” jelentő terminusok, a kettőspont és a tagolójel, bekerültek mindhárom XIX. századi szótárba, csak a K-ban eichen, eine Ʒiffer. H Lex C Q B P kötőjel ----+ elválasztójel ----+ jel ------M N K kötőjel + + [+] elválasztójel + + [+] elválasztójel + -jel ---Rlv 133: Skyrinėlis, ėlio, m. ein comma oder colon im Buche. Klv 522 jelölték őket bizonytalanokként. Ugyanilyen jelentésben a skyrinėlis csak az M-be került be, az N és a K jelölésnek pedig már nincs „vessző” jelentése (csak jelölés) (lásd a 9. táblázatot). 9. táblázat. Az R-ben „vesszőt” jelentő terminusok a XIX. századi szótárakban (a szögletes zárójelek azt jelzik, hogy a szó a szerző számára nem volt egyértelmű vagy ismert) ẽlė, -ės, ein kleines Merkzeichen, ein Komma. elválasztójel ------ KETTŐSPONT Az R-beli skyrinėlis terminusnak 31 „kettőspont” (és „vessző”) jelentése van (Aleknavičienė 2024: 736, lásd 6.3), vö.: 31 A skyrinėlis az LKŽe-ben az R-ből csak „vessző” jelentésben van rögzítve. 22 A W-be és a B-be a kettőspontot jelentő címszavak is bekerültek, de a B-ben nincs litván megfelelő, csak a <:> jel, vö. : W 94: Colon, colum. n. 2. ʒwei Puncta. B 314: colon v. g (:) Amint már említettük, ez a szó átkerült az M-be, de itt nem kapta meg a kettőspont jelentését (lásd a „Skyrinėlis” című alfejezetet). Az N-ben és a KŽ-ben nincs skyrinėlis, a kettőspontot pedig a dvispuogis, dvilinkas punktas terminusokkal nevezik meg, vö. : Dwispugis, io, m. kettőspont, a kolón N 494; kettőspont, dwìlinkas pùnktas Kvl 302; [dwiſpugis, -io, Subst. m. kettőspont. Valószínűleg a nyelvtanárok találmánya.] Klv 103. KÖVETKEZTETÉSEK A XVII–XVIII. században, amikor a litván nyelv grammatikáit más nyelveken írták, a szótárak voltak a litván terminológiát létrehozó fő művek. Pilypas Ruigys az 1747-ben kiadott litván–német és német–litván szótárába felvette a litván írásjeleket megnevező terminusokat: mind címszavakat, mind a német terminusok litván megfelelőit. Az R-ben és a többnyelvű szótárakban, valamint a Bibliában rögzített német és latin terminusokat. A korábbi lyginamoji analizė leido tiksliau identifikuoti jais žymimas sąvokas. terminológiai kutatások nem rögzítették az összes, Ruigys által az írásjelek megnevezésére használt terminust. Ebben a tanulmányban első alkalommal tárgyaljuk az R-ben megadott, a „kettőspont” és a „diakritikus jel” jelentésével rendelkező szavakat. Megállapítást nyert, hogy az Rvl betű, számjegy, diakritikus jel, pont és kettőspont megnevezésére szolgáló címszavai kapcsolatokat mutatnak a W-vel. Az Rvl vok. a H-ra utal. Buchstabe megfelelői, a skaitytinė és a raštelis, mindkét szótár litván–német részében címszóként is szerepelnek. A B-hez a vok. kapcsolja. Buchstabe megfelelője, a raštas, vok. A vessző megfelelői a nagykötőjel és a gondolatjel, németül A Punkt, Pünktlein megfelelője: spakelis. A C-ből átvehető lenne a Buchstabe atitikmuo skaitytinė. Biblijos nuorodas turintys žodžiai raštas, raštelis „raidė“, német. A „diakritikus jel” című cédula a B 1735-höz köthető. A terminusok: rašytinė, raštinėlis „betű”, rokuotinė, suskaitytinė „számjegy”, raištelis „diakritikus jel”, žymė „pont”, „vessző”, skyrinėlis A „vessző” és a „kettőspont” nem szerepelnek a korábbi munkákban, szerzőjük Ruigys lehetett. A legtöbb R terminus M-be került át: az Rvl „Buchstabe” szócikkéből a következő litván megfelelők: skaitytinė, rašytinė, raštelis, raštas; A „Ziffer” és „Zahl” címszavak a rokuotinė, suskaitytinė megfelelőkkel; német Tütel, Pünktlein, Dipfel, Tipfel megfelelői: raštelis, raištelis, žymelė „diakritinis ženklas“; német Komma megfelelői: tarpbrūkšnelis, skyrimėlis; német 23 Punkt megfelelői: žymelė, spakelis; az Rlv.-ből – a címszavak: skaitytinė, rašytinė, raštinėlis „betű“, tarpbrūkšnelis, skyrinėlis „vessző“. A későbbi szótárakban az R-ben korábban a írásjeleket jelölő terminusok száma jóval kisebb. Az N-be címszavakként felvett R-terminusok: skaitytinė, rašytinė, raštelis, raštinėlis „betű“, rokuotinė „számjegy“, tarpbrūkšnelis, skyrimėlis „vessző“, spakelis „pont“. A KŽ R-rel való kapcsolatai még ritkábbak: Kvl csak az Rvl vok.-t adja meg. A Buchstabe megfelelői a rašytinė, skaitytinė (F. Kuršaitis a vok. Buchstabe fő megfelelőjeként a būkštavas szót adta meg), vok. A Zahl és a Ziffer megfelelője a rokuotinė, vok. A Komma megfelelői a tarpbrūkšnelis, skyrimėlis (mindkettő bizonytalanként van megjelölve; a vessző megnevezésére a kuma, brūkelis terminusokat adták meg); A Klv-ben címszavak a skaitytinė (jelezve, hogy bibliai), rokuotinė, tarpbrūkšnelis (bizonytalanként megjelölve). A kutatás kimutatta, hogy az R terminusait többértelműség jellemzi: egy litván szó több fogalmat jelöl: a raštelis egyaránt a vok. Buchstabe „betű“ és a Tütel, Pünktlein „diakritikus jel“ megfelelője (továbbá a vok. Schrift der Buchdrucker, Lėtas Raßtélis Drukorû „betűtípus“ megfelelője is); a skyrinėlis (ha ez nem sajtóhiba) két jelentéssel bír: „vessző” és „kettőspont”; a žymė – „vessző” és „pont”. Az R írásjegyeit jelölő terminusokra a szinonímia is jellemző: Ruigys néhány német szóhoz több litván megfelelőt is megadott: ném. Buchstabe „betű” – skaitytinė, rašytinė, raštelis, raštas, raštinėlis; ném. Komma „vessző” – tarpbrūkšnelis, skyrimėlis, skyrinėlis; ném. Punct „pont” – žymelė, žymė, spakelis. ŠALTINIAI B: LEXİCON GERMANİCO=LİTHVANİCVM ET LİTHVANİCO=GERMANİCVM [...], [prieš 1744]. Dokumentinis leidimas, žodžių indeksas: Brodovskis Jokūbas 2009: Lexicon Germanico=Lithvanicvm et Lithvanico=Germanicvm. Rankraštinis XVIII amžiaus žodynas 1–3, parengė V. Drotvinas, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. B 1735: BIBLIA, Tai eſti: Wiſſas Sʒwentas Raßtas, Séno ir Naujo Teſtamento, Pagal Wokißką Pérguldimą D. Mertino Luteraus [...] Karaláucʒuje. BtNT: NOVUM TESTAMENTUM LITHVANICUM [...] Naujas Teſtamentas Lietuwißkas [...] Karalaucʒuje / Ißſpáuſtas nůg Potámkû Reuʒnėraus. Métu 1701. Internetinis leidinys: Samuelis Bitneris, Naujasis Testamentas, 1701, parengė O. Aleknavičienė, J. Venckienė, programavo V. Zinkevičius, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2007– 2008. Prieiga internete: https://seniejirastai.lki.lt/db.php?source=26. C: Clavis Germanico-Lithvana [po 1680]. Faksimilinis leidimas: Clavis Germanico-Lithvana. Rankraštinis XVII amžiaus vokiečių–lietuvių kalbų žodynas 1–2, parengė V. Drotvinas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidykla, 1995–1997; 3–4, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 1997. H, Hvl, Hlv: [Hakas Frydrichas Vilhelmas,] VOCABVLARIVM LITTHVANICOGERMANICVM, ET GERMANICO-LITTHVANICVM [...] HALLE, Druckts Stephanus Orban, Univerſ. Buchdr. [1730]. Kritinis leidimas: Zubaitienė 2012a, 24 lietuviškų žodžių indeksas: Zubaitienė 2012b. Internetinis leidinys: Hakas Frydrichas Vilhelmas 1730: Vocabularium Litthuanico-Germanicum, et Germanico-Litthuanicum, parengė V. Zubaitienė, programavo V. Zinkevičius, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2018. Prieiga internete: https://seniejirastai.lki.lt/db.php?source=61. Klv: [Kuršaitis Frydrichas,] Littauisch-Deutsches Wörterbuch [...], Halle: Verlag der Buchhandlung des Waisenhauses, 1883. Kvl I: [Kuršaitis Frydrichas,] Wörterbuch der littauischen Sprache [...], Erster Theil: DeutschLittauisches Wörterbuch, Halle: Verlag der Buchhandlung des Waisenhauses, 1870. Kvl II: [Kuršaitis Frydrichas,] Wörterbuch der littauischen Sprache [...], Erster Theil: DeutschLittauisches Wörterbuch, Zweiter Band, Halle: Verlag der Buchhandlung des Waisenhauses, 1874. LB: D. Martin Luthers Werke. Kritiſche Geſamtsausgabe. Die Deutſche Bibel 6–7, Weimar: Hermann Böhlaus Nachfolger, 1929–1931. Lex: Lexicon Lithuanicum: rankraštinis XVII a. vokiečių–lietuvių kalbų žodynas. Įvadą, žodyno teksto transliteraciją ir žodžių rodyklę parengė V. Drotvinas, Vilnius: „Mokslas“, 1987. M, Mlv, Mvl: [Milkus Kristijonas Gotlybas,] Littauiſch=Deutſches und Deutſch=Littauiſches [...], Königsberg, 1800. Im Druck und Verlag der Hartungſchen Hofbuchdruckerey. N: [Nesselmann Georg Heinrich Ferdinand,] Wörterbuch der Littauiſchen Sprache [...], Königsberg: Verlag der Gebrüder Bornträger, 1851. NT 1727: Naujas Teſtamentas Muſu Pono Ieʒaus Kriſtaus / ir Pſalteras Dowido [...]. Karalaucʒuje, Mete 1727. Internetinis leidinys: Naujasis Testamentas, 1727, parengė M. Šinkūnas, B. Triškaitė, J. Venckienė, programavo V. Zinkevičius, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2016. Prieiga internete: http://seniejirastai.lki.lt/. P: Rankraštinis vad. Prahos vokiečių–lietuvių kalbų žodynas [XVIII a. pirmoji pusė], NK ČR: XVI.F.30. R, Rlv, Rvl: [Ruigys Pilypas,] Littauiſch=Deutſches und Deutſch=Littauiſches Lexicon [...], K nigsberg: druckts und verlegts I. H. Hartung, 1747. Faksimilinis leidimas: Aleknavičienė, Zubaitienė 2024; kritinis leidimas: Zubaitienė 2024; lietuviškų žodžių indeksas: Aleknavičienė 2024. Q: Krauzės vokiškai–lietuviškas žodynas XVII a., LLTIB R: F 1–5792. SD 1677: [Sirvydas Konstantinas,] DICTIONARIUM TRIUM LINGVARUM, In vſum Studioſae Iuventutis [...] Vilnae, Typis Academicis Sociatatis IESV. Anno Domini M. DC. LXXVII. Internetinis leidinys: Konstantinas Sirvydas, Dictionarium trium lingvarum, 1677, parengė M. Šinkūnas, programavo V. Zinkevičius, Vilnius: Lietuvių 25 kalbos institutas, 2012. Prieiga internete: https://seniejirastai.lki.lt/db.php?source=53. W: [Weismann Erich,] Lexicon bipartitum, Latino-germanicum, et Germanicolatinum [...] auctore Eryco Weismanno, Stuttgardia, Sum[p]tibus, Joh. Bened. Mezleri & Christoph Erhardi, Anno MDCCXXV [1725]. IRODALOM Aleknavičienė Ona 2024: Pilypo Ruigio žodynas Littauisch–Deutschs und Deutsch– Littauisches Lexicon, 1747 3 [A Littauisch–Deutsches und Deutsch–Littauisches Lexicon, 1747, Philipp Ruhig szótára 3]: tanulmány és a litván szavak morfológiailag annotált jegyzéke, Vilnius: Vilniusi Egyetemi Kiadó (nyomtatás alatt). Aleknavičienė Ona, Zubaitienė Vilma 2024: Pilypo Ruigio žodynas Littauisch–Deutsches und Deutsch–Littauisches Lexicon, 1747 1 [A Littauisch–Deutsches und Deutsch–Littauisches Lexicon, 1747, Philipp Ruhig szótára 1]: fakszimile, Vilnius: Vilniusi Egyetemi Kiadó kiadó (nyomtatás alatt). Balašaitis Antanas 1961: A litván nyelvészeti terminológia története [History of Lithuanian Linguistic Terminology]: filológiai disszertáció. a kandidátusi fokozat megszerzéséhez, Vilnius; VUB RS, F 76– 298. Balašaitis Antanas 2010: A litván nyelvészeti terminológia történetéből [A litván nyelvészeti terminológia történetéből]. – Gimtoji kalba 5, 3–12. Jacob Grimm és Wilhelm Grimm Német szótára [A Jacob Grimm és Wilhelm Grimm által készített Német szótár], digitalizált változat a Trieri Digitális Bölcsészeti Központ Szótárhálózatában, 01/25-ös verzió. Online elérhető: https://www.woerterbuchnetz.de/DWB. Drotvinas Vincentas 2005: Pilypas Ruigys „Littauiſch=Deutſches und Deutſch=Littauiſches Lexicon [...]” (Königsberg, 1747) című művének német–litván részéhez tartozó regiszter forrásairól: Ehrenreich Weismann „Lexicon Bipartitum, latino-germanicum et germanico-latinum [...]” című műve [A Philip Ruig „Littauiſch=Deutſches und Deutſch=Littauiſches Lexicon [...]” (Königsberg, 1747) című művének német–litván részéhez tartozó regiszter forrásairól: Ehrenreich Weismann „Lexicon Bipartitum, latinogermanicum et germanico-latinum” című műve]. – Lituanistica 1, 25–37. Drotvinas Vincentas 2006: Fridrichas Kuršaitis szótáríró [A szótáríró Friedrich Kurschat]. – Gimtasis žodis 4, 31–35. A német nyelv etimológiai szótára [A német nyelv etimológiai szótára]. Online elérhető: https://www.dwds.de/d/wb-etymwb.