Teisės terminai 1936 m. ir 2013 m. lietuviškuose tarptautinių žodžių žodynuose: lyginamasis tyrimas

Terminológia / Terminology 2025, 32. sz., 1–18. o. A tartalomra mutató hivatkozás / Contents link ISSN 2669-2198 (elektronikus / online) Copyright © 2025 Dalia Gedzevičienė. A Litván Nyelv Intézete adta ki. Ez egy nyílt hozzáférésű cikk, amelyet a Creative Commons Nevezd meg! licenc feltételei szerint terjesztenek; a licenc korlátlan használatot, terjesztést és sokszorosítást engedélyez bármely hordozón, feltéve, hogy feltüntetik az eredeti szerzőt és forrást. // Kiadta a Litván Nyelvi Intézet. Ez a cikk nyílt hozzáférésű, a „Creative Commons” Nevezd meg! licenc feltételei szerint terjeszthető, amelyek lehetővé teszik a tartalom korlátozás nélküli használatát, terjesztését és sokszorosítását bármilyen adathordozón, a szerző és a forrás megjelölésével. Received: / Beérkezett: 2025-04-30. Elfogadva: / Priimta: 2025-07-21. 1 JOGI TERMINUSOK AZ 1936. ÉS 2013. ÉVI LITVÁN NEMZETKÖZI SZÓTÁRAKBAN: ÖSSZEHASONLÍTÓ VIZSGÁLAT Legal Terms in the 1936 and 2013 Lithuanian Dictionaries of International Words: Összehasonlító tanulmány DALIA GEDZEVIČIENĖ A Litván Társadalomtudományi Központ Jogi Intézete E-mail e-mail-cím: [email protected] ORCID ID: https://orcid.org/0000-0001-8285-9692 Kutatási területek: a jog nyelve, jogi terminológia, társadalmilag kiszolgáltatott személyek megnevezése, a konceptuális metafora elmélete. https://doi.org/10.35321/term32-06 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ ANNOTÁCIÓ A tanulmány az 1936-ban és 2013-ban kiadott litván idegen szavak szótáraiban (TŽŽ 1936 és TŽŽ 2013) rögzített jogi terminusokat és azok melléknévi tagjait vizsgálja és hasonlítja össze. Az összegyűjtött anyag vizsgálatának célja e szótárak jelentőségének értékelése a független Litvánia megfelelő időszakának jogi nyelve szempontjából. Mindkét szótárban hasonló mennyiségű jogi terminust és azok melléknévi tagjait találtak (TŽŽ 1936 – 738, TŽŽ 2013 – 748). A tanulmány arra a következtetésre jut, hogy a TŽŽ 1936 szakszerűen összeállított, hasznos és jelentős, a korabeli jogi terminológia egyik forrása volt, míg a TŽŽ 2013 hatása és jelentősége a jogi nyelvre nézve jóval csekélyebb, mivel egyrészt a TŽŽ 2013-ban a TŽŽ 1936-hoz képest csökkent a jogi terminusok relatív száma, másrészt a későbbi időszakban a jogi terminológiát számos más, nyilvánosan hozzáférhető szakosított forrásban is rögzítették és közzétették. KULCSSZAVAK: jogi terminus, jogi nyelv, idegen szavak szótára, a terminológia forrása. ABSTRACT A cikk az 1936-ban és 2013-ban kiadott litván idegenszó-szótárakban (DIW 1936 és DIW 2013) rögzített jogi terminusokat és azok melléknévi összetevőit elemzi és hasonlítja össze. Az összegyűjtött anyag vizsgálatának célja e szótárak jelentőségének értékelése a független Litvánia adott időszakainak jogi nyelve szempontjából. Mindkét szótár hasonló számú jogi terminust és melléknévi összetevőt tartalmazott (DIW 1936 – 738, DIW 2013 – 748). Megállapítható, hogy 2 A DIW 1936 korára nézve aprólékosan összeállított és értékes jogi terminológiai forrás volt, míg a DIW 2013 hatása és jelentősége a jogi nyelv szempontjából jóval kisebb, mivel egyrészt a jogi terminológia relatív gyakorisága a DIW 2013-ban csökkent a DIW 1936-hoz képest, másrészt e későbbi időszakban a jogi terminológiát már széles körben rögzítették és terjesztették számos, a nyilvánosság számára hozzáférhető szakmai forrásban. KULCSSZAVAK: jogi terminus, jogi nyelv, idegenszó-szótár, terminológiai forrás. BEVEZETÉS A két litván nemzetközi szójegyzékben rögzített jogi terminusok vizsgálatát és összehasonlítását, amely szójegyzékeket csaknem nyolc évtized választ el egymástól, e szótárak kiadásának egy közös körülménye ösztönözte – mind az első függetlenség időszakában, az úgynevezett két világháború közötti időszakban, amikor 1936-ban megjelent a Nemzetközi szójegyzék (a továbbiakban: TŽŽ 1936), mind a helyreállított függetlenség időszakában (1990-től napjainkig), amikor 2013-ban megjelent a Nemzetközi szójegyzék (a továbbiakban: TŽŽ 2013), nem adtak ki értelmező, többnyelvű jogi terminológiai szótárt. E terminológiai szempontból jelentős körülmény perspektívájából szemlélve e tanulmány célja – a szótárakban talált anyag (jogi terminusok és azok melléknévi elemei) alapján értékelni két litván nemzetközi szójegyzék mint az akkori jogi terminológia egyik forrásának jelentőségét a jog nyelve és a jogi fogalmak történetének kutatása szempontjából. E cél elérése érdekében a következő feladatokat tűztük ki: 1) összehasonlítani mindkét szótár jogi terminusait és azok szótári bemutatásának módjait, kiszámítva a) a jogi terminusok és azok elemeinek számát, valamint ennek arányát a szótár összes címszavának számához viszonyítva; b) a jogi terminusok és azok elemeinek számát kifejezésmódjuk szerint (a terminusok felépítése, szófajok); c) a jogi terminusok és azok elemeinek számát eredeti nyelvük szerint, valamint az eredeti nyelvekre vonatkozó utalások különbségeit; 2) mindkét szótárban közös és eltérő jogi terminusok, valamint azok elemeinek halmazait elkülöníteni, és ezek alapján meghatározni a terminusok kifejezésmódjának és definícióinak lényeges változásait. Így e tanulmány kutatásának tárgya a jogi terminológia egyik forrása – két, különböző időszakokban kiadott idegenszó-szótár –, az ezekben a szótárakban rögzített jogi terminológia pedig olyan kutatási anyag, amely segít meghatározni e forrás jelentőségét az adott korszak jogi nyelve, a jogi fogalmak fejlődése és annak kutatása szempontjából. A jogi terminusokat mindkét szótárból kézzel gyűjtöttük ki; a tanulmányban számlálási, összehasonlító és leíró-analitikai módszereket alkalmaztunk. Fontos rámutatni arra, hogy az idegenszó-szótárak általában két okból nem a jogi terminológia elsődleges forrásai. Először is, a jogi terminológia legmegbízhatóbb forrásai a különböző szintű jogszabályok, a jogi terminusok szótárai, a jogtudományi munkák és a szakosított adatbázisok; másodszor, az idegenszó-szótárak nem a teljes jogi terminológia, hanem annak csupán egy bizonyos, specifikus részének – a nemzetközi jogi terminusoknak – a forrásai. Mindazonáltal a tanulmány azt a hipotetikus feltevést veti fel, hogy az első függetlenségi időszakban, közzétett litván jogi terminológiai szótár, még kevésbé korpusz vagy adatbázis hiányában, a TŽŽ 1936 a litván jogszabályok és jogtudományi munkák mellett legalább néhány évig (az ország megszállásáig) a jogi terminológia egyik fő forrása lehetett. 3 Az 1936-ban megjelent Tarptautinių žodžių žodynas (TŽŽ 1936) nem az első litván idegenszó-szótár, hanem az első ilyen terjedelmű (1 064 psl.), saját szakterületük szakembereinek kollektívája 1 által professzionálisan elkészített munka. Ezt a szótárt Kazys Boruta író, a feleségével, Albina Sirutytė-Čepėnienėval együtt dolgozó ismert történész és enciklopédista, Pranas Čepėnas állította össze; szerkesztette Juozas Žiugžda történész és litván nyelvész; átnézte és javította Vaclovas Biržiška jogász, bibliofil professzor, valamint Pranas Dovydaitis filozófusprofesszor. A szótár összesen mintegy 22 000 különféle szót, terminust és kifejezést magyaráz meg. Így ez a szótár az első időszak kutatásának tárgyául azért választatott, mert terjedelme csaknem tízszeresen felülmúlja elődeit, továbbá mert az adott kor értelmiségijei állították össze. A visszaállított függetlenség időszakában szintén több nemzetközi szavak szótára jelent meg. Ezek közül az összehasonlító kutatás második tárgyául a szerzői kollektíva 2 által készített és 2013-ban kiadott Nemzetközi szavak szótára (TŽŽ 2013) szolgált. Ebben külön szócikkekben mintegy 28 000 szót magyaráztak meg. Ez a szótár a 2004-ben kiadott Nemzetközi szavak szótára alapján készült. Mindeddig nem vizsgálták részletesebben, hogyan rögzítik a terminusokat a nemzetközi szavak szótáraiban. A jogi terminusok TŽŽ 2013-ban való bemutatásának bizonyos jellemzőit Dalia Gedzevičienė (2023) tárgyalta. Azok közül a különböző területek közül, amelyek terminológiáját nemzetközi szavak szótáraiból gyűjtötték össze, és valamely szempontból elemezték, megemlíthető a poligráfia (Petrėtienė, Mikalajūnaitė 2010) és az orvostudomány (Briaukienė 2004). Ugyancsak vizsgálták a közigazgatási nyelvben használt nemzetközi szavak szemantikájának változásait (Vladarskienė 2004; Rudaitienė 2006; Vladarskienė 2014; Vladarskienė 2019), valamint bizonyos nemzetközi szavak használatát a jogászok nyelvében (Koženiauskienė 2004). A litván jogi terminográfia különböző időszakokban fennálló helyzetét publikációiban részletesen vizsgálja Alvydas Umbrasas (2001; 2008; 2010; 2021; 2024 és mások). Noha a litván terminológiában kialakult az a hagyomány, hogy terminusnak csak a főneveket és a főnévi szókapcsolatokat tekintik, a tudomány és a gyakorlat nyelvében, amelyben a terminusok funkcionálnak, ezek a formák nem elegendők; mindenekelőtt nem lehet nélkülözni a speciális jelentésű igéket (Umbrasas 2010: 14), ezért ebben a tanulmányban az igéket is önálló terminusokként kezeljük. A mellékneveket ebben a publikációban nem tekintjük önálló terminusoknak, hanem az összetett terminusok alárendelt tagjaiként vizsgáljuk. E tanulmány vizsgálati anyagát tehát a TŽŽ 1936-ban és a TŽŽ 2013-ban rögzített, jogi fogalmakat kifejező főnevek, igék és azok szókapcsolatai (összetett terminusok), valamint a jog területén speciális jelentésben használt melléknevek alkotják, vagyis az önálló jogi terminusok és azok lehetséges alárendelt tagjai, amelyeket a szótár különálló szavakként rögzített. A teljes vizsgálati anyagot a továbbiakban összefoglalóan jogi terminusoknak nevezzük. 1 Korábban ismert litván idegenszóés nemzetközi szógyűjtemények: Šlapelis Jurgis 1907: Idegen és érthetetlen szavak szójegyzéke: megkönnyítés az olvasók számára, Tilžė: Šviesa, 110 p.; M. és S. 1923: Idegen és nemzetközi szavak szójegyzéke, Šiauliai: a „Vilties“ társaság kiadványa, 84 p.; Norkus Jonas 1924: Idegen és érthetetlen szavak szójegyzéke, Kaunas: a „Vaivos“ részvénytársaság, 95 p. 2 Pl. : Mackevičienė Aldona 1999: Nemzetközi szavak szótára, Vilnius: Gimtinė; Vaitkevičiūtė Valerija 2007: Nemzetközi szavak szótára, Vilnius: Žodynas; és mások 4 A vizsgált szótárakból a jogi terminusok kiválasztásához mindenekelőtt meg kellett határozni a jogi terminus felismerésének és kiválasztásának kritériumait. Mivel „a terminus nem valamiféle különleges szó vagy állandó szókapcsolat, hanem olyan megnevező nyelvi egység, amelynek tartalmát a terminológiai jelentés meghatározása tárja fel” (Gaivenis 2002: 13), ebben a tanulmányban a TŽŽ 1936-ban és a TŽŽ 2013-ban megadott szójelentést feltételesen a terminológiai jelentés meghatározásával azonosítottuk. E rendelkezés alapján a jogi terminus felismerésének fő kritériumává és a jogi terminus jellemzőjévé a jogi fogalom meghatározásának, illetve jelentésének szótári megadását választottuk. A jogi terminusok nemzetközi szavak szótáraiból való összegyűjtésekor arra törekedtünk, hogy a jog területéhez kapcsolódó lexika minél nagyobb részét felöleljük: összegyűjtsük a különböző jogágakban, más országok jogrendszereiben használt (pl. bestas), valamint az elavult (pl. abjudikacija) és az egyházi jogi (pl. konkordatas) terminusokat. A JOGI TERMINUSOK MENNYISÉGE AZ 1936-OS ÉS A 2013-AS NEMZETKÖZI SZAVAK SZÓTÁRAIBAN Ebben a tanulmányban a terminus valamely tudományos, műszaki, művészeti vagy más terület fogalmának megnevezéseként értendő. A nemzetközi szavak jelentésmegadásai alapján, amelyeket itt feltételesen a terminusok meghatározásaival azonosítunk, megállapítható, hogy a TŽŽ 1936-ban 738, a TŽŽ 2013-ban pedig 748 olyan nemzetközi szó szerepel, amely jogi fogalmakat nevez meg, vagy a jog területén speciális jelentésben használatos. A TŽŽ 1936-ban talált 738 jogi szakkifejezés és azok elemei e szótár valamennyi címszavának (22 000) 3,35%-át teszik ki, míg a TŽŽ 2013-ban feltárt 748 jogi szakkifejezés és azok elemei e szótár valamennyi címszavának (28 000) mintegy 2,67%-át teszik ki. A két szótár címszavainak számát összehasonlítva (22 000 a TŽŽ 1936-ban és 28 000 a TŽŽ 2013-ban) látható, hogy a 77 évvel később kiadott második szótárban számuk 6 000-rel, azaz 27%-kal nőtt, a jogi szakkifejezések abszolút száma azonban lényegében nem változott, relatív száma pedig még csökkent is. Ez azt mutatja, hogy a TŽŽ 2013 szerkesztőinek figyelme a jog területére nem növekedett olyan arányban, mint más területek fogalmaira. Ez a helyzet részben a még a szovjet korszakban kialakult helyzet folytatásaként 3 értékelhető: az akkor összeállított idegenszó-szótárakban rendkívül kevés figyelmet fordítottak az olyan társadalomtudományokra, mint a szociológia és a pszichológia, más irányzatokat, például a közgazdaságtant és a politikatudományt pedig erősen ideologizálták. Másfelől az idegenszó-szótárak készítése többek között terminológiai szótárak alapján történik, így a TŽŽ 2013-ban szereplő társadalomtudományi fogalmak igen korlátozott számát az adott területek terminológiai szótárainak hiánya is okozhatta. 3 A szovjet megszállás időszakában eredeti litván idegenszó-szótár csak a késői szovjet korszakban, 1985-ben készült (Kvietkauskas Valdemaras 1985: Tarptautinių žodžių žodynas, Vilnius: Vyriausioji enciklopedijų redakcija), addig a gyakorlatban orosz idegenszó-szótárakat, illetve oroszból fordított és a litván nyelvhasználathoz némileg hozzáigazított szótárakat használtak, pl. : Lemchenas Chackelis 1951: Tarptautinių žodžių žodynas, Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla; Lemchenas Chackelis 1969: Tarptautinių žodžių žodynas, Vilnius: Mintis. 5 Az 1936-os TŽŽ-ben és a 2013-as TŽŽ-ben talált 738, illetve 748 jogi terminus és azok komponensei közül 562 olyan szó, amely mindkét szótárban rögzítve van, ugyanazt a jogi fogalmat nevezi meg, és legfeljebb bizonyos formai kifejezésbeli eltéréseket mutat. Ez a két szótárban közös jogi terminusok halmaza. Megjegyzendő, hogy azonos kifejezésű lexémákból jóval több van, azonban a közös terminusok közé nem sorolhatók azok, amelyek 1936-ban még nem rendelkeztek, illetve 2013-ban már nem rendelkeztek jogi fogalmi jelentéssel. Megállapítást nyert, hogy csaknem nyolc évtized alatt a litván nemzetközi jogi terminológia alapjának legalább 77 százaléka stabilan fennmaradt, a fennmaradó 178, vagyis 23 százaléknyi jogi terminust pedig a következők alkotják: 1) csak az egyik szótárban rögzített terminusok: a) A TŽŽ 2013-ban olyan jogi terminusok találhatók, amelyek még nem szerepeltek a TŽŽ 1936-ban; ezt a helyzetet egyrészt az új társadalmi jelenségek mint a jogi szabályozás tárgyainak, másrészt az új jogi fogalmak megjelenése idézte elő, pl.: alimentinis, diskriminuoti, genocidas, lobizmas, preambulė, resocializacija stb. ; b) A TŽŽ 1936-ban olyan jogi terminusok szerepeltek, amelyek már nincsenek meg a TŽŽ 2013-ban; ezt a helyzetet a jogi szabályozás változásai, a jogi fogalmak és az azok megnevezésére szolgáló terminusok változása, a fogalmak aktualitásának megszűnése stb. idézte elő, pl.: akriminacija, areštantas, azilis, egzekutyva, ilegališkas, impunitetas, nunkupuoti, observancija, perifakcija stb. ; 2) mindkét vizsgált szótárban rögzített szavak, amelyek azonban terminológiai jelentéssel csak az egyikükben rendelkeznek: a) A 2013-as szótárban a jogi fogalom jelentésével kibővültek azok a szavak, amelyek már az 1936-os szótárban is szerepeltek, de nem neveztek meg jogi fogalmat; pl. a kolizija a TŽŽ 2013-ban a „azonos vagy közeli társadalmi viszonyokat szabályozó törvények ellentéte” második jelentéssel rendelkezik, míg a TŽŽ 1936-ban a kolizija egyetlen rögzített jelentése: „ellentétes erők, érdekek, körülmények, vélemények, érzelmek harca, összeütközése”; a TŽŽ 2013-ban a nacionalinis egyik jelentése „az egész államhoz, az egész államhoz tartozó”, míg a TŽŽ 1936-ban a nacionalinis csak „nemzeti” jelentésű volt; b) Az 1936-os szótárban olyan, jogi fogalmakat megnevező szavakat vagy szókapcsolatokat rögzítettek, amelyeknek a 2013-as szótárban már nincs ilyen jelentésük, például a TŽŽ 1936-ban a degradacija jelentése „megalázás, a fokozat vagy más jogok valamelyikének megvonása” volt, míg a TŽŽ 2013 a degradacija szót csak valamely jó tulajdonság fokozatos elvesztéseként, valaminek a romlásaként, rosszabbodásaként határozza meg; a retrakcija egyik jelentése a TŽŽ 1936-ban „a bírósági határozat megváltoztatása annak tévessége miatt” volt, míg a TŽŽ 2013-ban a retrakcija csupán összehúzódást, csökkenést jelent; 3) A TŽŽ 1936 címszavainak jegyzékében 53 összetett jogi terminust rögzítettek, például: közigazgatási jog, polgári jog, természetes személy, jogi személy, kasszációs panasz, közjegyzői szerződések stb. A TŽŽ 1936-ban szereplő összetett terminusok többsége a modern litván jogi terminológia szerves részévé vált. A JOGI TERMINUSOK NEMZETKÖZI KIFEJEZÉSEI Mielőtt megvizsgálnánk, hogy a nemzetközi szavak szótáraiban milyen kifejezésű terminusok találhatók, megjegyzendő, hogy e tanulmányban a jogi terminusok összetevőinek vagy lehetséges összetevőinek azokat a jog területén speciális jelentésben használt mellékneveket nevezzük, amelyeket a nemzetközi szavak szótárainak címszólistáiban nem szókapcsolat (összetett terminus) összetevőiként, hanem önálló lexikai egységekként rögzítettek, amelyek terminológiai jelentése jelentésük magyarázatából vagy 6 a megadott használati példákból válik világossá. A formai kifejezés (a terminus összetétele) alapján a tanulmány további részében az ilyen mellékneveket terminusösszetevőknek tekintjük; pontos megnevezésük: az összetett terminusok melléknévi összetevői. A TŽŽ 1936 által rögzített összesen 738 jogi terminus és terminuselem közül 53 összetett terminus, 685 pedig egy szóból álló terminus és terminuselem. Az 53 összetett terminus közül 52 kétszavas, 1 terminus pedig háromszavas (aktyvi renkamoji teisė). Mindezen összetett terminusok fő eleme főnév, a mellékelemek pedig kétfélék − többségük a) melléknévvel kifejezett egyeztetett jelző (35), pl.: administraciniai aktai, komercinis teismas, servitutinė teisė, verbalinė nota, vagy melléknévi igenévvel kifejezett jelző (1), pl. kaltinamasis aktas, illetve b) főnév birtokos esetével kifejezett vonzatos jelző (17), pl.: akredityvo raštas, ekzilio teisė, garantijų sutartis, policijos priežiūra. A TŽŽ 1936 által rögzített összetett jogi terminusok e csoportja nem hasonlítható össze a TŽŽ 2013 megfelelő terminuscsoportjával, mivel az utóbbi szótár címszavai között nincsenek a jogi fogalmakat megnevező szókapcsolatok – összetett terminusok. 4 Feltétlenül fel kell hívni a figyelmet arra, hogy a TŽŽ 1936 a már említett 738 nemzetközi jogi terminuson és terminuselemen kívül 10 litván jogi terminust is közöl: közülük 3 egy szóból álló (akistata, antstolis, nepakaltinamumas), 7 pedig összetett terminus (asmens neliečiamybė, ypatingi įstatymai, karo lauko teismas, lygtinis nuteisimas, netesėjimo mokestis, tarptautinė teisė, trečiųjų teismas). Bár első pillantásra ez a szótár szerkesztőinek munkájában mutatkozó következetlenségnek tűnik, a szótár szerkesztője, J. Žiugžda (1936: 6) által írt „Előszóból” („A nemzetközi szavak szótárában <...> néhány litván tudományos terminust is megmagyaráztunk”) mégis kitűnik, hogy tudatos, és akkoriban – terminológiai szótárak hiányában – rendkívül szükséges szerkesztői döntés volt, hogy egyes litván (nem nemzetközi) terminusokat is közöljenek és megmagyarázzanak a kiadott nemzetközi szavak szótárában. A TŽŽ 2013-ban szereplő mind a 748 jogi terminus és lehetséges alkotóelemeik egyetlen szóból állnak. Kifejezésmódjuk szerint három szófaji osztályba tartoznak: főnevekhez, igékhez és melléknevekhez. Kiszámították, hogy a TŽŽ 1936-ban talált 738 jogi terminus és azok alkotóeleme közül a főnévvel kifejezett egyszavas terminusok száma 566, vagyis a szótárban található összes jogi terminus 76,7 százaléka; igével kifejezetteké – 69, vagyis 9,8 százalék. ; a melléknévvel kifejezett terminusalkotóelemeké – 45, vagyis 6,4 százalék. ; az összetett terminusoké – 53, vagyis 7,1 százalék. A TŽŽ 2013-ban talált 748 jogi terminus és azok alkotóeleme közül a főnévi terminusok száma 573, vagyis a szótárban található összes terminus 76,6 százaléka; az igei terminusoké – 92, vagyis 12,1 százalék. ; a būdvardžiu išreikštų terminų dėmenų – 83, arba 11,3 proc. ; sudėtinių terminų antraštinių žodžių sąraše – 0 (1 pav.). 4 Reikia pridurti, kad kaip sudėtinių teisės terminų vartosenos pavyzdžiai TŽŽ 2013 pateikti prie 83 teisės srityje vartojamų būdvardžių iš 21, pvz.: prie juridinis – juridinis adresas, juridinis asmuo, prie kriminalinis – kriminalinis nusikaltimas, prie operatyvinis – operatyvinė informacija ir pan. Iš viso 27 tokie sudėtinių terminų pavyzdžiai pateikti. Kadangi iš abiejų žodynų tik antraštynuose užfiksuoti teisės terminai ir jų galimi būdvardiniai dėmenys buvo renkami, šie sudėtinių terminų pavyzdžiai neįskaičiuojami į bendrą TŽŽ 2013 teisės terminų sumą – tik antraštiniais žodžiais užfiksuoti būdvardžiai skaičiuojami. 7 1. ábra. A nemzetközi jogi terminusok és terminusalkotó elemeik megjelenése szófajok szerint a TŽŽ 1936-ban és a TŽŽ 2013-ban NEMZETKÖZI JOGI TERMINUSOK – A JÖVEVÉNYSZÓ ÉS A SZÓKÉPZÉS DILEMMÁJA Mielőtt bemutatnánk a mindkét szótárban megtalált jogi terminusok és terminusalkotó elemeik eredeti nyelveire vonatkozó hivatkozások statisztikáját, meg kell határozni azokat a szempontokat, amelyek alapján ezeket a hivatkozásokat kiszámítjuk, mivel mindkét szótárban a szavak egy részénél (a TŽŽ 1936-ban az egy szóból álló főnévi és igei terminusok, a melléknévi elemek és az összetett terminusok egy részénél, a TŽŽ 2013-ban pedig az igei terminusok és a melléknévi elemek egy részénél) nincs feltüntetve az eredeti nyelv, továbbá a TŽŽ 2013-ban egyes szavaknál nyíllal egy másik szócikkre történik hivatkozás, amelynek címszava vagy etimológiája segíthet megérteni a magyarázott szó eredetét. Bár egyik szótár szerkesztői sem magyarázták meg, miért nincs a szavak egy részénél feltüntetve az eredeti nyelv, feltételezhető, hogy azokat a szavakat, amelyek litván képzővel rendelkeznek, és amelyeknél nincs feltüntetve a nyelvi eredetre vonatkozó hivatkozás, valószínűleg nem jövevényszavakként, hanem olyan képzett szavakként értelmezik, amelyek képzési alapja egy másik nemzetközi szó. Az is valószínű, hogy az 1936-os TŽŽ szerkesztői bizonyos esetekben nem rendelkeztek elegendő adattal egyes szavak eredetének meghatározásához, továbbá a származási utalás nélküli szavak egy része tévedésből is kimaradhatott. A terminusok eredetük nyelve szerinti kiszámítása szempontjából a legkevesebb nehézséget az egyszavas főnévi terminusok csoportja okozza, mivel mindkét szótárban az ilyen terminusok többsége mellett fel van tüntetve a származási nyelv (a TŽŽ 2013-ban mind az 573 főnév mellett fel van tüntetve, míg az 1936-os TŽŽ-ben az 566 főnév közül csak 12 mellett nincs feltüntetve, pl.: falsifikatas, rasizmas). Ez azt tanúsítja, hogy a szótárak szerkesztői ezeket kölcsönszavaknak tekintik. E főnevek valamennyi morfémája, a végződés kivételével, idegen eredetű. Valószínű, hogy ezek a főnevek készen kerültek be a litván nyelvbe, és csak itt kaptak 5 végződést, a litván nyelv grammatikai rendszeréhez való alkalmazkodás során. Ha az ilyen szavakat kölcsönszavaknak tekintjük, nincs 5 A litván nyelvészetben a kutatók egy része az ilyen főneveket kölcsönszavaknak tekinti, más kutatók azonban a nem litván végződésű főneveket, amelyek mellett a litván nyelvben szemantikailag megfelelő 0 100 200 300 400 500 600 700 Főnevek Igék Melléknevek Összetett terminusok nincs értelme szóképzési szempontból A terminusok és alkotóelemeik kifejezése TŽŽ 1936 TŽŽ 2013 8 felbontani és a szóképzési kategóriák alapján elemezni. A morfémaelemzés szempontjából vizsgálva látható, hogy e főnevek többsége nemzetközi képzőkkel került a litván nyelvbe. A mindkét szótárban rögzített főnévi, egyszavas nemzetközi jogi terminusok legnagyobb része a -acija (az összes főnévi terminus mintegy 20 százaléka) és a -ija (az összes főnévi terminus mintegy 19 százaléka) nemzetközi képzőt tartalmazza; a főnévi terminusok mintegy 40 százalékára az alábbi idegen eredetű képzők egyikének használata jellemző: -alas, -(i)antas, -aras, -(i)atas, -ažas, -ektas, -enas, -entas, -eris, -ė, -esas, -etas, -ika, -istas, -ė, -istika, -itas, -izmas, -yva, -yvas, -(t)orius, -ė, -(i)umas, -utas, -ūra; egy vagy két terminust találtak az alábbi képzőkkel: -ada, -anas, -antas, -endas, -eris, -eta, -ezė, -ėja, -idas, -ierė, -ierius, -iktas, -ina, -inas, -ingas, -ionas, -isas, -izė, -yras, -olas, -onas, -oras, -ulas, -usas. A fennmaradó nemzetközi főnévi jogi terminusok mintegy 20 százalékát olyan terminusok alkotják, amelyek a) idegen eredetű előés utóképzőt tartalmaznak, pl. koalicija; b) csak idegen eredetű előképzőt tartalmaznak, pl. preambulė; vagy c) amelyeknek sem előtagjuk, sem utótagjuk nincs, pl.: aktus, cenzus, faktus, nóta, útlevél, renta, stigma. Összefoglalásképpen hangsúlyozandó, hogy a tanulmányban tárgyalt főnévi terminusok kölcsönszavaknak minősülnek, és osztályozásuk, valamint a származási nyelvek szerinti kiszámításuk nem volt problematikus. Némileg eltérő helyzet rajzolódik ki, ha a jogi terminusokként használt igék, valamint a jog területén speciális jelentésben használt melléknevek morfémaszerkezetét vizsgáljuk – e lexémák jóval nagyobb része, az előzőekben tárgyalt főnévi terminusoktól eltérően, egy nemzetközi komponensből (tőből) és egy litván komponensből (képzőből) áll, a végződést nem számítva, ezért e terminusok és alkotóelemeik egy része megalapozottan nem kölcsönszónak, hanem képzett szónak tekinthető. Hogy mindkét szótár szerkesztői az igei terminusok és melléknevek csoportját éppen ebből a perspektívából szemlélték, vagyis megpróbálták megállapítani, melyek érkeztek készen a litván nyelvbe, és melyek képzése ment végbe a litván nyelvben, abból is látható, hogy az igék és melléknevek jelentős részénél egyáltalán nincs feltüntetve a szó eredete, továbbá a TŽŽ 2013 igéinek és mellékneveinek egy részénél a nyíl egy másik szóra utaló hivatkozást ad meg. A TŽŽ 1936-ban talált mind a 69 igei terminusra jellemző az -uoti képző, pl.: apeliuoti, justifikuoti, proroguoti. A TŽŽ 2013-ban talált 92 igés jogi terminus közül 91 a -uoti litván képzővel rendelkezik, például: amnestuoti, inkriminuoti, reglamentuoti, suspenduoti, és 1 ige a -auti képzővel: advokatauti. A litván nyelvben az idegen tőhöz járuló ilyen képzők elsősorban a morfológiai adaptáció funkcióját töltik be: segítségükkel a szó bekerül a ragozási rendszerbe, továbbá bizonyos esetekben, amikor „a nyelvbe több, azonos tővel rendelkező szó is kölcsönözhető, és amikor közülük az egyik morfológiailag összetettebb, már szinkrón szóalkotási kapcsolat is felismerhető” (Pakerys 2013– 2014: 2). Így amikor a lexéma szóalkotási szempontból nem bontható fel, mivel a litván nyelvben nincs alapszava, a képző pedig csak a kölcsönszó morfológiai adaptációjának funkcióját tölti be, valamint a formailag kapcsolódó szó, korrelatív képződményeknek tekinti. Az ilyen főnevek kettős értelmezését részletesebben tárgyalja Jolanta Vaskelienė a Praktinėje bendrinės lietuvių kalbos gramatikoje című műben (Balčiūnienė ir kt. 2024: 366–371). 9 és amikor a litván nyelvben azonos tövű főnevek vagy melléknevek találhatók, feltételezhető, hogy az ilyen képző nemcsak a szó litván nyelvi rendszerben történő adaptációjának, hanem a szóalkotásnak a funkcióját is betölti, és az ilyen ige már képzett szónak tekinthető. A tanulmány azt feltételezi, hogy éppen az ilyen, a szótár szerkesztői által képzett szavakként kezelt igék mellett nem szerepelnek eredetre vonatkozó utalások, míg azok mellett, amelyeket kölcsönszavakként kezelnek, szerepelnek. A TŽŽ 1936-ban a 69 igés jogi terminus közül 60 szó mellett szerepel eredetre vonatkozó utalás, például: aprobuoti, notifikuoti, 9 mellett pedig nem szerepel, például: bankrutuoti, kodifikuoti, kontroliuoti, legalizuoti. Bár jelenleg nehéz lenne kitalálni, hogy a TŽŽ 1936 szerkesztői milyen szavakat tekintettek e kodifikuoti és kompensuoti típusú igék alapszavainak, a terminusok eredeti nyelvük szerinti kiszámításakor a szótár szerkesztőinek ezt a döntését nem fogjuk megkérdőjelezni, és ezeket a szavakat azok közé soroljuk, amelyek mellett az eredeti nyelv nincs megjelölve. A TŽŽ 2013-ban szereplő 92 igei jogi terminus közül 36 szónál szintén nincs feltüntetve a származási nyelv, például: advokatauti, konfiskuoti, licencijuoti, patentuoti. E szócsoportot a tanulmány azok közé sorolja, amelyeknél nincs feltüntetve a származási nyelv. Valószínű, hogy a szótár szerkesztői ezeket az igéket képzett szavaknak tekintik. Hangsúlyozandó, hogy „az úgynevezett nemzetközi igék képzett voltára a litván nyelvészetben általában óvatosabban tekintenek, mivel történetileg ezek és az azonos tövű főnevek egymástól függetlenül is kölcsönözhetők, így maga a képzés aktusa a litván nyelvben meg sem történhetett, és ezt a kapcsolatot csak szinkrón szempontból vizsgálva véljük felfedezni” (Pakerys 2013–2014: 9). A TŽŽ 2013-ban egyes igéknél, amelyek esetében szinkrón szempontból szintén fel lehetne fedezni a képzés aktusát, nyíllal utalnak a feltételezett alapszóra, például: amnestuoti [↑ amnestija], konvojuoti [↑ konvojus]. A TŽŽ 2013-ban 13 ilyen ige szerepel. A tanulmányban ezen igék származási nyelvét a zárójelben megadott feltételezett alapszó származási nyelve alapján határozzuk meg. A nemzetközi igék származási és képzési elemzése összetett és vitatott terület, amit a két szótár szerkesztőinek ugyanazon szó eredetére vonatkozó gyakran eltérő álláspontja is bizonyít; például a TŽŽ 1936 a falsifikuoti szó mellett nem közöl eredetre vonatkozó utalást, míg a TŽŽ 2013 jelzi, hogy a latin falsificare szóból származik, és fordítva – a TŽŽ 1936 szerint a vizuoti francia kölcsönszó, míg a TŽŽ 2013 a vizuoti mellett egyáltalán nem közöl eredetre vonatkozó utalást, vélhetően feltételezve, hogy a viza szóból képzett szó lehet. A jogi terminusok melléknévi komponenseinek csoportja morféma-összetétel szempontjából két részre oszlik. Az első csoportba azok a melléknevek sorolhatók, amelyeket idegen eredetű tő és litván végződés alkot. Az ilyen töveket közelebbről megvizsgálva két nemzetközi képző különíthető el: -yvus, -i és -alus, -i. Ezek a képzők jól láthatók a TŽŽ 2013-ban is a terminus mellett feltüntetett etimonban, így nyilvánvaló, hogy az e képzővel való szóalkotás – ha egyáltalán sor került ilyenre – nem a litván, hanem a forrásvagy közvetítő nyelvben történt: preventyvus (fr. preventif), imperatyvus (lat. imperativus), legalus (lat. legalis). A TŽŽ 1936-ban az első csoportba összesen 8 melléknév tartozik a 45-ből, vagyis a melléknévi komponensek 18 százaléka: közülük 3 a -yvus, -i nemzetközi képzővel, pl. objektyvus, 5 pedig az -alus, -i képzővel, 16 pl. eksteritorialus. A TŽŽ 2013 olyan szavak és kifejezések, amelyek az akkori litván nyelvben idegen nyelvi idézetekként funkcionáltak. Számos eltérő helyesírású terminust is rögzítettek. A TŽŽ 1936 minőségileg jól elkészített, értékes és hasznos szótár volt, amely az első függetlenségi időszakban, publikált litván jogi terminológiai szótár, továbbá szöveggyűjtemény vagy terminológiai adatbázis hiányában, a litván jogszabályok és jogtudományi munkák mellett legalább néhány éven át (az ország megszállásáig) a jogi terminológia egyik fő forrása lehetett, míg a TŽŽ 2013 hatása és jelentősége a jogi nyelvre nézve jóval csekélyebb, mivel itt a jogi terminusoknak az összes szótári szó számához viszonyítva kiszámított aránya kisebb, mint a TŽŽ 1936-ban, emellett a második függetlenségi időszakban a jogi terminológiát számos más, nyilvánosan hozzáférhető szakosított forrásban rögzítették, tették közzé és rendszerezték (a Litván Köztársaság terminológiai bankjában, az IATE adatbázisban, kétnyelvű jogi terminológiai szótárakban stb.). ŠALTINIAI TŽŽ 1936: Tarptautinių žodžių žodynas, K. Boruta, P. Čepėnas, A. Sirutytė-Čepėnienė, [Kaunas]: Sakalas. TŽŽ 2013: Tarptautinių žodžių žodynas, A. Kaulakienė, S. Keinys, B. Kurkulis, V. Račiūnaitė, V. Žalkauskas, Vilnius: Alma littera. LITERATŪRA Balčiūnienė Asta, Drukteinis Albinas, Kazlauskaitė Rūta, Vaskelienė Jolanta 2024: Praktinė bendrinės lietuvių kalbos gramatika [Practical Grammar of Common Lithuanian Language], Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. Bendorienė Aldona, Bogušienė Virginija, Dagytė Emilija, Daržinskaitė Toleina, Grigas Gintautas, Gudžinskas Zigmantas, Jukna Feliksas, Kinderys Algimantas, Kurkulis Bronislovas, Kvietkauskas Valdemaras, Morkūnas Vaidotas, Mudėnienė Regina, Skirmantas Petras 2004: Tarptautinių žodžių žodynas [Dictionary of International Words], Vilnius: Alma littera. Briaukienė Birutė 2004: Medicinos terminai Tarptautinių žodžių žodyne [Medical Terms in the Dictionary of International Words]. – Žmogus kalbos erdvėje [elektroninis išteklius]: tarptautinės mokslinės konferencijos mokslinių straipsnių rinkinys, 2003 m. gegužės 8–9 d., Kaunas, 3(1), 559–565. Gaivenis Kazimieras 2002: Lietuvių terminologija: teorijos ir tvarkybos metmenys [Lithuanian Terminology: Outline of Theory and Regulating], Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla. Gedzevičienė Dalia 2023: Dėl teisės terminų pateikimo „Tarptautinių žodžių žodyne“ [On the Submission of Legal Terms in the Dictionary of International Words]. – 17 Respectus Philologicus 43(48), 24–35. Prieiga internete: https://www.zurnalai.vu.lt/respectus-philologicus/article/view/29669/30792. Koženiauskienė Regina 2004: Tarptautinių žodžių vartojimas teisininkų kalboje [International Words in the Language of Lawyers]. – Skoliniai ir bendrinė lietuvių kalba, Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla, 189–196. Kvietkauskas Valdemaras 1985: Tarptautinių žodžių žodynas [Dictionary of International Words], Vilnius: Vyriausioji enciklopedijų redakcija. Lemchenas Chackelis 1951: Tarptautinių žodžių žodynas [Dictionary of International Words], Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla. Lemchenas Chackelis 1969: Tarptautinių žodžių žodynas [Dictionary of International Words], Vilnius: Mintis. Mackevičienė Aldona 1999: Tarptautinių žodžių žodynas [Dictionary of International Words], Vilnius: Gimtinė. M. ir S. 1923: Svetimų ir tarptautiškų žodžių žodynėlis [Dictionary of Foreign and International Words], Šiauliai: „Vilties“ dr-jos leidinys. Norkus Jonas 1924: Svetimų ir nesuprantamų žodžių žodynėlis [Dictionary of Foreign and Incomprehensible Words], Kaunas: „Vaivos“ b-vė. Pakerys Jurgis 2013–2014: Naujųjų skolinių duomenų bazės veiksmažodžių morfologija [Verbal Morphology in the Database of New Borrowings into Lithuanian]. – Taikomoji kalbotyra 3, 1–26. Prieiga internete: https://www.zurnalai.vu.lt/taikomojikalbotyra/article/view/17480/16652. Petrėtienė Angelika, Mikalajūnaitė Živilė 2010: 1936 m. „Tarptautinių žodžių žodyno“ poligrafijos terminai [Printing Trade Terms in International Words’ Dictionary of 1936]. – Santalka. Filologija. Edukologija 18(4), 93–106. Prieiga internete: https://www.ceeol.com/search/articledetail?id=125445. Rudaitienė Vida 2006: Dėl tarptautinių žodžių semantinių pokyčių administracinėje kalboje [On the Semantic Variation of International Words in the Language of Management]. – Specialybės kalba: tyrimas ir dėstymas, Vilnius: Mykolo Romerio universiteto Leidybos centras, 123–133. Šlapelis Jurgis 1907: Svetimų ir nesuprantamų žodžių žodynėlis: skaitytojams palengvinimas [Dictionary of Foreign and Incomprehensible Words: Help for Readers], Tilžė: Šviesa. Umbrasas Alvydas 2001: Teisės terminijos padėtis Lietuvoje 1918–1940 metais [The State of the Terminology of Law in Lithuania in 1918–1940]. – Terminologija 8, 76–94. Prieiga internete: https://journals.lki.lt/terminologija/article/view/698/789. Umbrasas Alvydas 2008: Lietuvių teisės terminografija: nuo rankraščių iki duomenų bazių [Lithuanian Terminography of Law: from Manuscripts to Databases]. – Specialybės kalba: terminija ir studijos: mokslinių straipsnių rinkinys, Vilnius: Mykolo Romerio universitetas, 100–109. 18 Umbrasas Alvydas 2010: Lietuvių teisės terminija 1918–1940 metais: pagrindinių kodeksų terminai [Lithuanian Legal Terminology in 1918–1940: Terms of the Main Codes], Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Umbrasas Alvydas 2021: Teisės terminijos tvarkyba Terminologijos komisijoje (1921–1926): Terminologijos komisijos 100-mečiui [The Ordering of Legal Terminology in the Terminology Commission (1921–1926): on the Occasion of the 100th Anniversary of the Terminology Commission]. – Terminologija 28, 225–238. Prieiga internete: https://journals.lki.lt/terminologija/article/view/2102/2227. Umbrasas Alvydas 2024: Legal Terminology Management in Lithuania. – Glossa Iuridica XI, 11–28. Vaitkevičiūtė Valerija 2007: Tarptautinių žodžių žodynas [Dictionary of International Words], Vilnius: Žodynas. Vladarskienė Rasuolė 2004: Dėl teisės aktų vertimo [On Translations of Legal Acts]. – Skoliniai ir bendrinė lietuvių kalba, Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla, 177– 188. Vladarskienė Rasuolė 2014: Naujos tarptautinių žodžių reikšmės administracinėje lietuvių kalboje [New Meanings of the International Words of the Administrative Lithuanian Language]. – Taikomoji kalbotyra 3, 1–16. Prieiga internete: https://www.zurnalai.vu.lt/taikomojikalbotyra/article/view/17482/16654. Vladarskienė Rasuolė 2019: Tarptautinių žodžių semantikos pokyčiai administracinėje kalboje [Changes in the Semantics of International Words in Administrative Language]. – Bendrinė kalba 92, 1–13. Prieiga internete: http://www.bendrinekalba.lt/?92. Žiugžda Juozas 1936: Prakalba [Preface]. – Tarptautinių žodžių žodynas, [Kaunas]: Sakalas, 5–7.