Terminological Variation and Climate Change

Terminológia / Terminológia 2025, 32. évfolyam, 1–19. o. Tartalomjegyzék hivatkozása / Turinio nuoroda ISSN 2669-2198 (online / elektroninis) Copyright © 2025 Judit Freixa. A Litván Nyelv Intézete adta ki. Ez egy nyílt hozzáférésű cikk, amelyet a Creative Commons Nevezd meg! licenc feltételei szerint terjesztenek; ez lehetővé teszi a korlátozás nélküli felhasználást, terjesztést és sokszorosítást bármilyen médiában, feltéve, hogy feltüntetik az eredeti szerzőt és forrást. // Kiadta a Litván Nyelvi Intézet. Ez a cikk nyílt hozzáférésű, a „Creative Commons‚ hozzárendelési licenc feltételei szerint terjesztve, amelyek lehetővé teszik a tartalom korlátlan használatát, terjesztését és többszörözését bármilyen adathordozón, a szerző és a forrás megjelölésével. Beérkezett: / Gauta: 2025-07-22. Elfogadva: / Priimta: 2025-11-06. 1 TERMINOLÓGIAI VARIÁCIÓ ÉS ÉGHAJLATVÁLTOZÁS 1 A terminusok variabilitása és az éghajlatváltozás JUDIT FREIXA Universitat Pompeu Fabra E-mail: [email protected]du ORCID ID: https://orcid.org/0000-0002-1440-5514 Kutatási területek: neológia, terminológia, lexikográfia, genderkutatás. https://doi.org/10.35321/term32-01 ------------------------------------------------------------------------------------------------------------------ ABSZTRAKT Ez a tanulmány a terminológiai és kognitív változatosságot vizsgálja az éghajlatváltozásról szóló diskurzusban. A környezetvédelmi glosszáriumokból és terminológiai adatbázisokból származó 80 fogalom elemzésén keresztül azonosítja, hogyan fejlődnek és változnak a terminusok – grafikailag, morfoszintaktikailag, lexikailag vagy redukció révén. A tanulmány rávilágít arra, hogy az olyan változó terminusok, mint az ozone layer, az ozone shield vagy az ozonosphere, ugyanazt a fogalmat jelölik, mégis eltérő megközelítéseket javasolnak és különböző kognitív kereteket aktiválnak. KULCSSZAVAK: terminológiai változatosság, kognitív változatosság, éghajlatváltozás. ÖSSZEFOGLALÓ A tanulmány a terminusok és a kognitív variabilitás kérdését vizsgálja az éghajlatváltozás diskurzusában. A környezetvédelemmel foglalkozó szakszótárakból és terminológiai adatbázisokból származó 80 fogalom elemzése alapján megállapították, hogyan fejlődnek és változnak a terminusok grafikai, morfoszintaktikai és lexikai szinten, illetve redukció következtében. A kutatás feltárja, hogy az olyan terminusváltozatok, mint az ozone layer (ózonréteg), az ozone shield (ózonpajzs) vagy az ozonosphere (ózonoszféra), ugyanazt a fogalmat jelölik, mégis eltérő nézőpontokat közvetítenek és különböző kognitív modelleket aktiválnak. KULCSSZAVAK: a terminusok variabilitása, kognitív variabilitás, éghajlatváltozás. 1 E szöveg egy korábbi változatát a „Terminológia tudományos, közigazgatási és oktatási dimenziói” című 6. Nemzetközi Tudományos Konferencián mutatták be, amelyet a Litván Nyelvi Intézetben, Vilniusban (Litvánia) rendeztek meg 2025. október 16–17-én. 2 BEVEZETÉS 2000-től kezdődően a biofuel terminus a környezettudomány területén az egyik leggyakrabban használt terminussá vált. A biofuel felhasználható villamos energia előállítására, hő vagy mozgás létrehozására, valamint egyéb háztartási, ipari vagy közlekedési célokra. A biofuel azért fontos, mert segít elkerülni a fosszilis tüzelőanyagok használatát. A bioüzemanyagokat szerves anyagból (biomasszából) nyerik, amely fizikai, kémiai vagy biológiai folyamatok révén folyékony, szilárd vagy gáznemű tüzelőanyaggá alakítható. Az egyik ilyen folyamat a biogázosítás, amely a szerves hulladék anaerob (azaz oxigén hiányában végbemenő) lebontásán alapuló technika, amelynek eredményeként biogáz keletkezik. A biogázosítás során elsődlegesen előállított gáz a metán, ezért ezt a folyamatot biomethanizációnak (vagy biomethanisationnek, az alkalmazott angol nyelvváltozattól függően) is nevezik. Nyelvi gazdaságossági okokból, valamint a bioelőtag szemantikai semlegesítése miatt azonban általában egyszerűen metanizációnak (vagy methanisationnek) nevezik. E három kifejezés – biogázosítás, biomethanizáció és metanizáció – helyesírási változataikkal együtt szemléletes példát szolgáltat, amely bevezeti e tanulmány tárgyát: az éghajlatváltozás szókészletében tapasztalható terminológiai változatosságot. Ez a szókészlet különösen termékeny terepet kínál a terminológiai változatosság, és közelebbről a kognitív változatosság elemzéséhez. Ebben a tanulmányban a megnevezésbeli változatosság – vagyis ugyanazon fogalomra való utalás különböző terminusok használatával – és a kognitív változatosság közötti kapcsolatot vizsgáljuk. ELMÉLETI KERETRENDSZER Terminológiai változatosság A terminológiai változatosság az elmúlt 25 évben jelentős figyelmet kapott a kutatóktól, akik 2 számos elméleti nézőpontból közelítették meg. Cabré (1999) a terminológia kommunikációs elméletében olyan integratív megközelítést javasol, amely összekapcsolja a nyelvi, kognitív és kommunikatív dimenziókat. Ebből a nézőpontból a változatosság nem terminológiai hibának, hanem a különböző használati kontextusokra adott funkcionális válasznak tekintendő. Cabré szerint továbbá a terminusok nem zárt, egységes rendszerekhez tartoznak; hanem különféle kommunikációs környezetekben léteznek, amelyek ugyanazon specializált tartalom többféle kifejezését hívják életre. Ebben az értelemben a terminológiai változatosság nemcsak a használat nyelvi különbségeit tükrözi, hanem a tudás észlelésében és reprezentációjában fennálló különbségeket is. Freixa (2003; 2006; 2013; 2022) multidimenzionális perspektívából vizsgálta a terminológiai változatosságot, szintén integrálva a nyelvi, kognitív és kommunikatív szempontokat. Cabréval összhangban Freixa (2003) hangsúlyozza, hogy a denominatív variációt 2 A terminológiai variáció szigorú értelemben minden olyan variáció, amely a terminusokat érinti, ebben a tanulmányban azonban a gyakoribb értelmében használjuk, a denominációkat érintő variációként, így a denominatív variáció szinonimájaként alkalmazzuk. 3 nem szabad marginális vagy véletlenszerű jelenségnek tekinteni, hanem a szaknyelv inherens jellemzőjeként. A környezeti terület különböző specializáltsági szintű szövegeinek korpuszvizsgálatai révén több olyan tényezőt azonosít, amelyek befolyásolják a variánsok megjelenését: többek között a szöveg kommunikatív célját, a szerző és a célközönség tudásszintjét, a kommunikációs csatornát, valamint a terület fogalmi struktúráját. Freixa 2006-os tanulmányában a terminológiai variáció okainak olyan tipológiáját javasolja, amely lehetővé teszi, hogy a variációt ne egyszerűen a formák sokféleségeként, hanem különböző kommunikatív szükségleteket kielégítő funkcionális és kognitív stratégiaként értsük. Újabb kutatásaiban (2022) hangsúlyozza a szakmai tudás dinamikus természetét, bemutatva, hogy ez a dinamizmus miként tükröződik azokban a változó denominációkban, amelyek a tudás konstruálásának és közvetítésének diskurzusaiban jelennek meg. Különösen kiemeli a tudományos ismeretterjesztés, valamint a nyelvek és kultúrák közötti transzfer szerepét. E tekintetben amellett érvel, hogy a variációt olyan erőforrásként kell tekinteni, amely lehetővé teszi a szakmai diskurzus különböző használati kontextusokhoz való adaptációját anélkül, hogy ez szükségszerűen a terminológiai pontosság elvesztéséhez vezetne. Munkája ezáltal hozzájárul a terminológia integratív és nem előíró szemléletének megszilárdításához. Temmerman (2000) szociokognitív perspektívából a terminológiát a kollektív tapasztalatban és a megosztott tudásban gyökerező jelenségként elemzi. Modellje megkérdőjelezi a klasszikus megközelítések merevségét, és elismeri a fogalmak dinamikus, rugalmas és kontextualizált természetét, különös figyelmet fordítva a fogalmi variációra. Másfelől a keretalapú terminológia (Faber et al. 2009; Faber 2022) perspektívájából a variációt a kogníció, a diskurzus és a nyelvtechnológiák metszéspontjában vizsgálják. E megközelítések azt mutatják, hogy a terminológiai variáció összetett és produktív jelenség, amely teljes körű megértéséhez interdiszciplináris és dinamikus megközelítésekre van szükség. Kognitív variáció A denominatív variációval ellentétben, amely egyetlen fogalom megjelölésére használt különböző elnevezéseket érinti, a kognitív vagy fogalmi variáció arra utal, hogy egy adott 3 fogalom milyen különböző módokon konstruálható meg, értelmezhető és reprezentálható a kontextuális, kulturális, ideológiai vagy diszciplináris tényezőktől függően. Ez a variációtípus gyakran abban tükröződik, hogy különböző terminusokat használnak a fogalom eltérő perspektívákból való megközelítésére. Fernández-Silva (2011; 2016; 2022) abból a szükségletből indul ki, hogy túl kell lépni a fogalomnak mint rögzített, univerzális entitásnak a hagyományos felfogásán, és ehelyett dinamikus, szituált, diskurzus által konstruált felfogását javasolja. Fernández-Silva szerint a fogalmi változatosság a tudományos és műszaki tudás fejlődésének inherens része, valamint annak 3 Ebben a tanulmányban ezt a két terminust szinonimaként használjuk, jóllehet a fogalmi változatosságot gyakrabban alkalmazzák arra, hogy egy terminushoz kapcsolódó, magában a fogalomban bekövetkező változásokra vagy különbségekre utaljanak, míg a kognitív változatosság arra vonatkozik, ahogyan egy beszélő egy adott pillanatban vagy egy meghatározott kontextusban konceptualizál vagy észlel egy fogalmat. 4 különböző közösségek közötti körforgásának. Azt állítja, hogy a szakosodott fogalmak nem zárt entitások, hanem keretezési folyamatok és újrakontextualizálás révén formálódó nyitott struktúrák. E tekintetben Fillmore Keretszemantikájára (1977) támaszkodik annak hangsúlyozására, hogy a fogalmak összetett kognitív struktúrákon keresztül aktiválódnak, amelyek meghatározzák, hogy az egyes kommunikatív helyzetekben a tudás mely aspektusai válnak szaliensekké. Ebből a perspektívából a fogalmi változatosság természetes és szükséges jelenségként jelenik meg a szakosodott kommunikációban, különösen akkor, amikor a tudás eltérő prioritásokkal, szakértelemszintekkel vagy ideológiai pozíciókkal rendelkező közösségek között cirkulál. A Keretalapú Terminológia megközelítésén belül Faber et al. (2009) és Ureña Gómez-Moreno et al. (2013) eszközöket fejlesztettek ki a fogalmi változatosság terminológiai tudásbázisokban való reprezentálására. A szemantikai relációk, a keretvegyítés és a kognitív dinamika ötvözésével megközelítésük megragadja, hogy egyetlen terminus miként konceptualizálható eltérően a különböző tudományterületeken. Benítez és León-Araúz (2023) tovább vizsgálják, miként követhető nyomon a fogalmi variáció a többnyelvű korpuszokra alkalmazott számítógépes módszerekkel, feltárva, hogy ugyanaz a fogalom miként keretezhető eltérően a különböző nyelvekben és kultúrákban. A szerzők szerint ez jelentős kihívásokat vet fel a szakfordítás, a nemzetközi kommunikáció és a globális tudásmenedzsment számára. Hasonlóképpen, Tercedor (2011) a fogalmak kognitív dinamikájával foglalkozik, kiemelve a társadalmi változás hatását a szakmai tudás újrakonfigurálására. Azt vizsgálja, hogyan fejlődnek a fogalmak az idő múlásával, feszültségeket keltve a régebbi és az újabb reprezentációk között, valamint hogy e feszültségek miként jelennek meg a diskurzusban. A fogalmi variáció tehát egy evolúciós folyamat eredményeként is megjelenik, nem csupán kommunikatív jelenségként – ezt az álláspontot olyan kutatók is osztják, mint Dury és Lervad (2008), újabban pedig Dury (2022), valamint Dury és Picton (2024), akik a terminológiai variációra diakrón perspektívából összpontosítanak. Összegzésképpen, a fogalmi variáció a szakmai tudás szituált és dinamikus természetéből fakad. Tanulmányozása elmélyíti annak megértését, hogy a terminusok – és jelentéseik – miként jönnek létre, öröklődnek tovább és kerülnek egyeztetésre olyan diskurzusokban, amelyek sokféle világképet testesítenek meg. Az éghajlatváltozás terminológiája Az éghajlatváltozás összetett jelenség, amely olyan precíz terminológiát igényel, amely képes alkalmazkodni az e területen folyamatosan bővülő ismeretanyaghoz. Az elmúlt évtizedekben az éghajlatváltozáshoz kapcsolódó szókincs gyorsan fejlődött, amelyre tudományos, politikai, médiabeli és oktatási tényezők voltak hatással. Ezért nemcsak az egyes terminusok azonosítása fontos, hanem annak megértése is, hogy ezek a terminusok hogyan jönnek létre, hogyan változnak, és hogyan közvetítik őket a kommunikációs kontextustól, a szakértelem szintjétől és más, használatukat befolyásoló változóktól függően. 5 Guslyakova, Valeeva és Vatkova (2020) azt elemzik, hogyan jelennek meg és terjednek az új környezeti terminusok (zöld neológia) az oktatásban és a médiában. Ezek a neologizmusok új fogalmak megjelenését (pl. garbológia), valamint azok megnevezésének és közvetítésének hatékony módjai iránti igényt tükrözik. A szerzők szerint az ideológiai és oktatási összetevők kulcsfontosságúak a környezeti műveltség szempontjából, és ezek a neologizmusok nemcsak megnevező funkciót töltenek be, hanem meggyőző eszközként is szolgálnak, amelyek formálják az oktatási és politikai diskurzust. Következésképpen az éghajlati diskurzus egyik meghatározó jellemzője a neologizmusok folyamatos létrehozása. Ez a dinamizmus az éghajlati tudás interdiszciplináris jellegével is összefügg. Moore et al. (2021) például a transformation (átalakulás) kifejezést az éghajlatváltozás mérséklésének kontextusában elemzik. Szisztematikus áttekintésükben megfigyelik, hogy a kifejezést kétértelműen és többféle jelentésben használják, a technológiai változástól a mélyreható társadalmi újrakonfigurációkig terjedően. Ez a poliszémia az éghajlati jelenségek összetettségét és az érintett tudományterületi perspektívák sokféleségét tükrözi. Így az olyan kifejezések, mint az energiaátmenet, a rendszerszintű átalakulás vagy az éghajlati igazságosság nemcsak technikai súllyal, hanem politikai és etikai jelentőséggel is bírnak. Így Moore et al. hasonlóképpen arra a következtetésre jutnak, hogy a terminológia nemcsak leírja a változást, hanem diskurzív módon aktívan részt is vesz annak megalkotásában. Pragmatikai szempontból Carrió-Pastor és Candel-Mora (2012) szintén amellett érvelnek, hogy a terminológiát kontextuális és diskurzív jelenségként kell értelmezni, minden feltételezett normatív merevségen túlmenően. Korpuszvizsgálat révén kimutatják, hogy az éghajlattal kapcsolatos kifejezések megválasztása olyan tényezőktől függ, mint a szövegműfaj (tudományos, médiavagy oktatási), a célközönség (szakértők, diákok vagy laikusok), valamint a kommunikációs csatorna és cél: technikai pontosság, egyszerűsített terjesztés vagy retorikai hatás. Azzal érvelnek, hogy a kommunikatív specifikusság (ki beszél, kihez és milyen céllal) központi szerepet játszik a terminológiai választásban. Egy inkább diskurzusorientált perspektívából Bureau (2024) kimutatja, hogy az éghajlatváltozás fogalmi reprezentációi nemcsak a terminológiában térnek el, hanem a különböző diskurzusokban aktivált vonatkoztatási keretekben is. Szakértői és médiakorpuszokat összehasonlítva jelentős különbségeket talál abban, ahogyan az éghajlatváltozással kapcsolatos okokat, megoldásokat és felelősségeket konceptualizálják. Ezek az eredmények összhangban állnak Rogers (2004) megállapításával, miszerint a médiadiskurzus hajlamos leegyszerűsíteni és átalakítani az éghajlatra vonatkozó tudományos ismereteket, ezáltal hibrid és időnként pontatlan fogalmakat hozva létre, amelyek ugyanakkor a szélesebb nyilvánosság számára hozzáférhetőbbek. A fogalmi metaforákról szintén kimutatták, hogy központi szerepet játszanak az éghajlatváltozás megértésének alakításában. Haddad Haddad és Montero-Martínez (2021) rámutatnak, hogy az olyan kifejezések, mint a carbon footprint vagy a carbon capture, strukturáló metaforaként működnek, és meghatározott kognitív kereteket vetítenek elvont jelenségekre. Ezek a metaforák nemcsak a megértést segítik, hanem a cselekvést is orientálják, mivel minden egyes keret a probléma észlelésének és kezelésének eltérő módját vonja maga után. Az ilyen metaforák nyelvek és kultúrák közötti átvitele szemantikai feszültségeket kelthet. Angol–arab kontrasztív tanulmányukban a szerzők kiemelik a fogalmi implikatúrák pontos fordításának nehézségét, ami hatással lehet 6 a kommunikáció hatékonyságára többnyelvű kontextusokban. Cabezas-García és León-Araúz (2022) ezt az elképzelést azzal erősítik meg, hogy bemutatják: az éghajlatváltozással kapcsolatos kommunikáció a különböző kommunikációs igényekhez igazított terminológiai változatokat is magában foglalja. Például a global warming és a climate crisis közötti választás nem semleges: ideológiai, regiszterbeli és kommunikációs szándékbeli különbségeket implikál. A terminusok használatának módja alakíthatja a közvélekedést. Ugyanakkor olyan újabb tanulmányok, mint Goldwert et al. (2024), arra utalnak, hogy a terminológia megváltoztatása nem feltétlenül befolyásolja a viselkedési szándékokat. Kísérleti kutatásukban azt találták, hogy az olyan terminusok, mint a global warming climate crisis terminussal való felváltása nem gyakorolt statisztikailag szignifikáns hatást az emberek éghajlatvédelmi cselekvés iránti hajlandóságára. Ez a megállapítás árnyaltabb képet tesz lehetővé a nyelv környezeti viselkedésre gyakorolt közvetlen hatásáról, bár nem zárja ki annak szerepét a kognitív keretezésben. ADATOK ÉS MÓDSZERTAN A terminológiai változatosság empirikus kutatása szövegelemzésen alapul, mivel a szöveg a terminusok természetes közege, és itt figyelhető meg valódi viselkedésük. Ehhez a tanulmányhoz úgy döntöttünk, hogy szójegyzékekre támaszkodunk, feltételezve, hogy az ott rögzített változatosság kisebb a ténylegesen létező változatosságnál. Ily módon megfigyeléseinket azokra a példákra alapozzuk, amelyek átestek a szójegyzékeket összeállító terminológusok vagy szakemberek által alkalmazott szűrőkön, és amelyeknek a szakemberek használatában a leginkább rögzültnek kell lenniük. Az éghajlatváltozással kapcsolatos szókincs legreprezentatívabb terminusainak jegyzékének összeállításához több, Google-keresésekkel megtalált szójegyzéket tekintettünk át. Ezek közé tartozik a Glossary of Climate Change Terms (United States Environmental Protection Agency), a The Climate Dictionary: An Everyday Guide to Climate Change (United Nations Development Programme), a Climate Change Glossary (BBC News), a Climate Change Glossary: Definition of Key Terms (Sustainable Travel International), valamint a Glossary (Office for Climate Education). Miután kiválasztottuk azt a 100 terminust, amely a legtöbb szójegyzékben szerepelt, két terminológiai adatbázisban kerestünk rájuk: az IATE-ben (Interactive Terminology for Europe, az Európai Unió adatbázisa) és a Cercatermben (a Termcat, a katalán kormány, Generalitat de Catalunya adatbázisa). A végső kiválasztás 80 fogalomból állt, amelyeket egy vagy több terminus képviselt; mindegyik terminust legalább az egyik adatbázis dokumentálta (legtöbbjüket mindkettő). A 80 fogalom és változataik teljes listája a függelékben található. A változatok formális osztályozásához a Freixa (2003) által javasolt tipológiára támaszkodtunk, amely a változatokat aszerint csoportosítja, hogy a változás grafikai, morfoszintaktikai, redukciós vagy lexikai jellegű-e. Ez az osztályozás lehetővé teszi a változatok közötti fogalmi ekvivalencia fokának elemzését is (kettőnél több megnevezést tartalmazó esetekben azokat hasonlítottuk össze, amelyek formális eltérése a legkisebb volt). Végül, a terminusok használatának és időbeli változásának a szakmai diskurzusban való elemzéséhez a Google Ngram 7 Viewert használtuk, amely lehetővé teszi legfeljebb öt megnevezés egyidejű összehasonlítását egyetlen időtengelyen, így nyomon követhettük az egyes terminusok megjelenését és relatív gyakoriságát az idő folyamán. Az eredményeknek a terminusok újságírói diskurzusban való használatával és változásával történő összehasonlításához a 4 Dow Jones által működtetett Factivát, a világ legnagyobb sajtóadatbázisát használtuk. EREDMÉNYEK ÉS ELEMZÉS Ebben a részben először a terminusmintánkban szereplő fogalmak megnevezési indexét elemezzük. Ezt követően a kiválasztott példák kezdeti elemzését kínáljuk formális osztályozásuk alapján, kiemelve a denominatív változatok megkülönböztető jegyeit, és különös hangsúlyt fektetve a kognitív változatosság eseteire. Végül kiválasztott terminuscsoportokat vizsgálunk annak megfigyelésére, hogy a különböző változatok miként jelenítenek meg eltérő kognitív nézőpontokat, és hogyan fejlődtek az idők során az időbeli tengely mentén. Denominatív index 80 fogalmunk többségét egy vagy két terminus képviseli. 20%-ukat azonban 3 terminus képviseli, és amint az az 1. táblázatban látható; az egyik fogalmat 6 terminus, egy másikat pedig 7 terminus képvisel. Így a denominatív index (vagyis a fogalmankénti denominációk átlagos száma, Freixa 2003 nyomán) 2,37 denomináció fogalmanként. 1. táblázat. A denominatív csoportok megoszlása a denominációk száma szerint Den Mennyiség% 1 25 31,25 2 25 31,25 3 16 20,00 4 6 7,50 5 6 7,50 6 1 1,25 7 1 1,25 Összesen 80 100% Index ----2,37 Egyetlen terminussal képviselt példák: desertification, greenhouse effect, ozone precursor, anthropocene, rewilding és circular economy. Érdekes módon az első három régebbi terminus (1970 után egyik sem jelent meg), míg az utóbbi három újabb (mindegyik 2010 körül jelent meg), így úgy tűnik, hogy egy terminus kora nem határozza meg, hogy vannak-e alternatív denominációi. A gyakoriság sem tűnik döntő tényezőnek, mivel mindegyik az éghajlattal kapcsolatos diskurzusban leggyakrabban használt fogalmak közé tartozik. Hasonlóképpen, úgy tűnik, hogy egyetlen konkrét szóalkotási folyamat sem szabályozza változatosságukat. Így az a kérdés, hogy egyesek miért 4 Dow Jones. Factiva. Adatbázis. Elérhető: https://www.dowjones.com/products/factiva. 8 hogy mely fogalmak mutatnak terminológiai változatosságot, és melyek nem, azt a jövőbeli kutatások során kell tanulmányozni. A fogalmak további egyharmadát (31,25%) két megnevezés képviseli, míg a fennmaradó egyharmadot (37,50%) kettőnél több. A legtöbb megnevezéssel képviselt fogalmak a következők: hydrofracturing (hydraulic fracking, hydraulic fracturing, hydrofracking, hydro-frac és HF alakokkal), valamint eco-friendly (environmentfriendly, environmentally friendly, green, earth friendly, ecological, environmental). A formai változások megoszlása Az azonos fogalomra váltakozva használt megnevezések közötti szemantikai ekvivalencia vizsgálatát a megfigyelt formai változás típusának elemzésével közelítjük meg. Amint a 2. táblázat mutatja, és Freixa (2003) által javasolt osztályozást követve, a példákat négy kategóriába soroltuk annak alapján, hogy a változás grafikai, morfoszintaktikai, redukciós vagy lexikai jellegű-e. Láthatjuk, hogy a példák többsége a két véglet valamelyikébe sorolható: a kisebb változás, amely egyszerűen grafikai jellegű, illetve a nagyobb változás, amely lexikai változást foglal magában. 2. táblázat. Osztályozás a formális variáció típusa szerint Típus Mennyiség 29,89 Példák Grafikai 29 paleoclimatology / palaeoclimatology Morfoszintaktikai 13 13,40 greenwash / greenwashing Redukció 20 20,83 living biomass / biomass Lexikai 35 36,45 carbon market / carbon trading Grafikai variáció A grafikai variáció példái a szemantikai ekvivalencia legmagasabb fokát képviselik. Ide tartoznak a kötőjelezést érintő váltakozások (pl. agroecology / agroecology, biofuel / bio-fuel, net zero / net-zero), a szóközhasználat eltérései (heat wave / heatwave, waste water / wastewater, salt water intrusion / saltwater intrusion), valamint a brit és amerikai angol közötti helyesírási különbségek (paleoclimatology / palaeoclimatology, biomethanisation / biomethanization, reforestation / reafforestation). Mindezek a példák szemantikailag azonosak, és a regionális helyesírási konvenciókon túl nem hordoznak eltérő konnotációkat. E kategóriába tartozik továbbá a teljes alakok és rövidítések számos esete, például a betűszók (global warming potential / GWP, sea level rise / SLR, greenhouse gases / GHG), a kémiai képletek (carbon dioxide / CO₂), illetve más rövidített formák (redox potential / oxidation-reduction potential, biological diversity / biodiversity, ecological anxiety / ecoanxiety). Ezekben az esetekben a rövidített formák (például az SLR vagy a GWP) általában gyakrabban jelennek meg a nagyobb fokú specializációt mutató szövegekben. 9 Mor foszintaktikai variáció A morfoszintaktikai variáció ritkább (13.40%), és többnyire morfológiai eltolódásokhoz kapcsolódik, például a főnévi és igei formák között (carbon offset / carbon offsetting, greenwashing / greenwash), illetve a szuffixációval kapcsolatos variációkhoz (climate change / climatic change, nitrogen fertilizer / nitrogenous fertilizer, environment-friendly / environmentally friendly). Néhány példa szintaktikai átszerveződést mutat, például a loss of biodiversity / biodiversity loss esetében. A legtöbb ilyen eset nagyfokú ekvivalenciát mutat, csekély vagy semmilyen denotatív, illetve konnotatív különbséggel. Az éghajlatváltozás és az éghajlati változás közötti váltakozás különös figyelmet érdemel. Amint az az 1. ábrán látható, mindkét kifejezést az 1980-as évek közepéig ritkán használták, és használatuk nagyrészt tudományos szövegekre korlátozódott. A klimatológia fejlődésével és a kifinomultabb éghajlati modellek kidolgozásával azonban az éghajlatváltozás vált a globális időjárási mintázatok változásainak leírására szolgáló általános kifejezéssé. 1988-ban létrehozták az Éghajlatváltozási Kormányközi Testületet (IPCC) az éghajlattudományt értékelő fő szervként, megszilárdítva az éghajlatváltozást mint a nemzetközi politikai és tudományos diskurzus standard kifejezését. Ez magyarázza a használat meredek növekedését (kék görbe) 1985 után, amely trend megszakítás nélkül folytatódott, miközben az éghajlati változás gyakorisága marginális maradt. 1. ábra. Az éghajlatváltozás és az éghajlati változás időbeli alakulása Csökkentés A terminológiai variáció egyik, gyakran figyelmen kívül hagyott típusa – kvantitatív jelentősége (20,83%) ellenére – a szintagmatikus formák redukciójából eredő variáció. Ezek gyakran anaforikus redukciók, amelyekben az elhagyott rész a kontextusból rekonstruálható, más esetekben azonban a redukált forma nem anaforikus, vagy azért, mert lexikalizálódott, vagy azért, mert a kibővített forma kevésbé releváns vagy redundáns információt tartalmaz. A váltakozó formák közötti szemantikai távolság attól függ, hogy a redukció anaforikus-e (ebben az esetben az ekvivalencia csupán kontextusfüggő), vagy lexikai (ami jellemzően a szemantikai ekvivalencia magas fokát mutatja). 16 M.-C. L’Homme, Amsterdam: John Benjamins, 421–434. DOI: https://doi.org/10.1075/tlrp.23.19dur. Dury Pascaline, Lervad Susanne 2008: La variation synonymique dans la terminologie de l’énergie: approches synchronique et diachronique, deux études de cas [Szinonimikus változatosság az energia terminológiájában: szinkrón és diakrón megközelítések, két esettanulmány]. – LSP és szakmai kommunikáció (2001–2008). Dury Pascaline, Picton Aurélie (szerk.) 2024: La dimension diachronique dans les langues de spécialité [A szaknyelvek diakrón dimenziója]. – Lexique 35. Európai Unió. é. n. IATE – InterActive Terminology for Europe [Hozzáférés: 2025. július 17.]. Elérhető: https://iate.europa.eu/. Faber Pamela 2022: Keretalapú terminológia. – Elméleti perspektívák a terminológiáról: terminusok, fogalmak és szaktudás magyarázata, szerk. P. Faber, M.-C. L’Homme, Amszterdam: John Benjamins, 353–376. DOI: https://doi.org/10.1075/tlrp.23.20fer. Faber Pamela, León-Araúz Pilar, Prieto Juan A. 2009: Szemantikai relációk, dinamizmus és terminológiai tudásbázisok. – Current Issues in Language Studies 1(1), 1–23. Fernández-Silva Sabela 2011: Terminológiai variáció és kogníció: kognitív tényezők a specializált fogalom megnevezésében [Terminológiai variáció és kogníció: kognitív tényezők a specializált fogalom megnevezésében]: doktori disszertáció, Universitat Pompeu Fabra. Fernández-Silva Sabela 2016: A terminusvariáció kognitív és retorikai szerepe, valamint hozzájárulása a tudáskonstruáláshoz kutatási cikkekben. – Terminology: International Journal of Theoretical and Applied Issues in Specialized Communication 22(1), 52–79. Fernández-Silva Sabela 2022: Kognitív megközelítések a terminusvariáció tanulmányozásához. – Elméleti perspektívák a terminológiában: A terminusok, fogalmak és a szakmai tudás magyarázata, szerk. P. Faber, M.-C. L’Homme, Amszterdam: John Benjamins, 435–456. Fillmore Charles J. 1977: Témák a lexikai szemantikában. – Aktuális kérdések a nyelvészeti elméletben, szerk. R. W. Cole, Bloomington: Indiana University Press, 76–138. Freixa Judit 2003: La variació terminològica: Anàlisi de la variació denominativa en textos de diferent grau d’especialització de l’àrea de medi ambient [Terminológiai variáció: A megnevezésbeli variáció elemzése különböző specializációs fokú szövegekben a környezetvédelem területén]: PhD-értekezés, Universitat Pompeu Fabra. Freixa Judit 2006: A megnevezésbeli variáció okai a terminológiában: Tipológiai javaslat. – Terminológia: A specializált kommunikáció elméleti és alkalmazott kérdéseinek nemzetközi folyóirata 12(1), 51–77. 17 Freixa Judit 2013: Újra a denominatív változatosság okairól [Újra a denominatív változatosság okairól]. – Terminológiai vita, 9 38–946. Freixa Judit 2022: A terminológiai változatosság okai. – Elméleti perspektívák a terminológiáról: A terminusok, fogalmak és szakmai tudás magyarázata, szerk. P. Faber, M.-C. L’Homme, Amszterdam: John Benjamins, 399–420. DOI: https://doi.org/10.1075/tlrp.23.18fre. Goldwert Danielle, Doell Kimberly C., Van Bavel Jay J., Vlasceanu Madalina 2024: Az éghajlatváltozással kapcsolatos terminológia nem befolyásolja az éghajlatvédelmi cselekvésre való hajlandóságot. – Journal of Environmental Psychology 100, 1–5. Guslyakova Alla, Valeeva Nailya, Vatkova Olga 2020: A „zöld neológia” és szerepe a környezeti nevelésben (médiadiskurzuselemzési megközelítés). – E3S Web of Conferences 169(4), 05004. Haddad Haddad Amal, Montero-Martínez Silvia 2021: A metafora az éghajlatváltozás terminológiájában: Kontrasztív angol–arab tanulmány [Metaphor in the Terminology of Climate Change: A Contrastive English–Arabic Study]. – UGR Digibug. Elérhető: https://digibug.ugr.es/. Éghajlatváltozással Foglalkozó Kormányközi Testület (IPCC). é. n. Különjelentés: A globális felmelegedés 1,5 ºC-kal. Szójegyzék. Elérhető: https://www.ipcc.ch/sr15/chapter/glossary/. Met Office. é. n. Éghajlatváltozási szójegyzék. Elérhető: https://weather.metoffice.gov.uk/climate-change/climate-glossary Moore Brendan, Verfuerth Caroline, Minas Angela Mae, Tipping Christianne, Mander Sarah, Lorenzoni Irene, Hoolohan Claire, Jordan Andrew J., Whitmarsh Lorraine 2021: Átalakulások az éghajlatváltozás mérsékléséért: A terminológia, a fogalmak és a jellemzők szisztematikus áttekintése. – Wiley Interdisciplinary Reviews: Climate Change 12(6), e738. Office for Climate Education (OCE). é. n. Szójegyzék. Elérhető: https://www.oce.global/en/resources/climate-science/glossary/. Rogers Margaret 2004: Többdimenzionalitás a fogalmi rendszerekben: Kétnyelvű szöveges perspektíva. – Terminology: International Journal of Theoretical and Applied Issues in Specialized Communication 10(2), 215–240. Sustainable Travel International 2024: Éghajlatváltozási szójegyzék: A legfontosabb kifejezések meghatározásai. Elérhető: https://sustainabletravel.org/climate-change-glossary/. Temmerman Rita 2000: Az új terminológialeírási módszerek felé: A szociokognitív megközelítés, Amszterdam/Philadelphia: John Benjamins. Tercedor Maribel 2011: A terminológiai variáció kognitív dinamikája. – Terminology 17(2), 181–197. DOI: https://doi.org/10.1075/term.17.2.01ter. 18 TERMCAT (Katalóniai Terminológiai Központ). é. n. *Cercaterm – Terminológiai adatbázis*[Cercaterm – Terminológiai adatbázis] [Hozzáférés: 2025. július 17.]. Elérhető: https://www.termcat.cat/en/cercaterm. Egyesült Nemzetek Fejlesztési Programja (UNDP) 2023: Éghajlati szótár: Mindennapi útmutató az éghajlatváltozáshoz. Elérhető: https://climatepromise.undp.org/news-and-stories/climate-dictionary-everydayguide-climate-change. United States Environmental Protection Agency (EPA) 2016: Az éghajlatváltozással kapcsolatos kifejezések szójegyzéke. Elérhető: https://19january2017snapshot.epa.gov/climatechange/glossaryclimate-change-terms_.html. Ureña Gómez-Moreno, Manuel José, Faber Pamela, Castro Miriam Buendía 2013: Keretvegyítés a szaknyelvben: káros algavirágzás. – Terminológia: International Journal of Theoretical and Applied Issues in Specialized Communication 19(2), 175–201. DOI: https://doi.org/10.1075/term.19.2.02gom. 1. FÜGGELÉK: A KIFEJEZÉSEK JEGYZÉKE 1. agroökológia, agro-ökológia 19. 2. albedó, 3. antropocén 20. 4. 5. légköri aeroszol 21. 6. légköri tartózkodási idő semleges, biodiverzitás, biológiai sokféleség biodiverzitás csökkenése, a biodiverzitás karbonkompenzátum elvesztése, a biológiai szén-dioxid-eltávolítás, szén-dioxid 9. bioüzemanyag, bio-üzemanyag 24. biogázosítás, biometa n izálás, szén-dioxid-tárolás, biom etanizáció, metanizálás 25. szénnyelő, 11. biomassza, élő 12. bioszféra 27. éghajlatváltozás, 28. az éghajlatváltozáshoz való szén-dioxid-leválasztás, éghajlati alkalmazkodás, szén-dioxid 15. szénkörforgás, a szén körforgása 29. 16. szén-dioxid, 17. szén-dioxid-kibocsátás, CO2-kibocsátás 30. éghajlati képesség, az éghajlattal szembeni karbonlábnyom, CO2-lábnyom, szénintenzitás, CO2-intenzitás, szénreflektancia-dioxid-intenzitás, CI szén-dioxid-piac, szén-dioxid-kereskedelem, kibocsátásantropogén kereskedelem karbonsemleges, karbon-semleges, éghajlati üvegházhatásúgáz-kibocsátás-semleges, 7. üvegházhatásúgáz-kibocsátás semleges 8. 22. karbonkompenzáció, sokféleség elvesztése, 23. kivonása, a biodiverzitás eróziója, a biológiai sokféleség CDR eróziója szénmegkötés, CO2-megkötés, 10. szén-dioxid-megkötés, metanizáció, szén tárolása szén-dioxid-nyelő, nyelő biomassza 26. körforgásos gazdaság klimatikus változás 13. kék gazdaság alkalmazkodás, alkalmazkodás az 14. CO2-leválasztás, éghajlatváltozáshoz, leválasztása, CO2 leválasztása alkalmazkodás éghajlati válság, éghajlati vészhelyzet, éghajlati CO2 összeomlás szén-dioxid-kibocsátások, igazságosság 31. éghajlati ellenálló ellenálló képesség 18. szénlábnyom változás, éghajlati ellenálló képesség 32. éghajlati érzékenység, érzékenység 19 33. klímasztrájk, Fridays For Future, FFF, sztrájk az éghajlatért, Fiatalok a közvetett kibocsátások 34. éghajlati visszatérés pontja 61. átmenet 62. nettó zéró, nettó-zéró 36. változékonyság 63. nitrogénműtrágya, komposztálható 64. ózonréteg, ózonpajzs, ózonprekurzor 39. elsivatagosodás 66. ivóvíz, iható víz 67. permafroszt, szorongás, 68. fotokémiai szmog, oxidáns környezetbarát, környezetkímélő, 69. környezetbarát, zöld, földbarát, ökológiai, újraerdősítés, állományfeltöltés 43. regeneratív mezőgazdaság, regeneratív energiahatékonyság 72. megújuló energia, energia 45. energiaátmenet 46. újravadonítás 47. evapotranszspiráció 74. szélsőséges időjárási esemény globális felmelegedés, globális hevülés 75. 50. globális felmelegedési potenciál, GWP 76. 77. fajvisszatelepítés 52. üvegházhatású részecskék, PM, lebegő részecskék 53. zöldre meleg időszak, forró időszak 55. nehézfém 79. szénhidrogén, fluorhidrokarbon, HFC 80. szennyvíz 57. hidraulikus rétegrepesztés, hidraulikus frakkolás, hidraulikus repesztés, hidrofrakkolás, hidrofrakk, HF 58. őslakos tudás, helyi tudás, Iskolai hagyományos tudás Éghajlatért 59. billenési pont, billenési pont, a 60. megaváros természet-helyreállítás 35. éghajlati éghajlati változékonyság, klimatikus nitrogéntartalmú műtrágya 37. ózonoszféra 38. krioszféra 65. paleoklimatológia, paleoklimatológia 40. pergeliszol 41. ökoszorongás, ökológiai szmog, környezeti szorongás oxidáló 42. redoxpotenciál, oxidációs-redukciós potenciál környezeti 70. erdősítés, ökomenekült, környezeti migráns, 71. környezeti menekült mezőgazdálkodás 44. megújuló energiaforrásokból származó környezetvédelmi tanúsítás 73. sós víz behatolása, sósvíz-behatolás, 48. sósvíz-intrúzió, sósvíz-behatolás 49. tengerszint-emelkedés, SLR talajromlás, talajdegradáció 51. üvegházhatás gázok, ÜHG 78. lebegő szállópor, SPM, festés, greenwash, zöld látszat 54. hőhullám, fenntartható fejlődés, SD 56. fluorozott szennyvíz, szennyvíz, csatornakifolyás,