Dėl „sekančio“ klausimo

224 Nyelvi Kultúra | 81 Viták DAINIUS RAZAUSKAS Litván Irodalmi és Folklorisztikai Intézet A KÖVETKEZŐRŐL Daugilas fiamnak, aki arra ösztönzött, hogy ezt a kérdést alaposabban tisztázzam Ez az írás annak a kísérlete során született, hogy eligazodjak a sekantis melléknévi igenév ajánlott és nem ajánlott jelentései, megengedett és nem megengedett használata között. Bár nem vagyok hivatásos nyelvész, úgy vélem, van némi jogom ehhez – anyanyelvem dolgainak megértésére irányuló kísérlethez. Annál is inkább, mivel először éppen nyelvészekhez fordulva próbáltam megérteni, és csak később, talán némileg kétségbeesésemben, mertem magam is elgondolkodni rajta. ítéljék meg e próbálkozásaimat a lehető legszigorúbban azok, akik sokkal jobban értenek a dologhoz, csak valamilyen számomra érthetetlen okból nem méltatták magukat arra, hogy megmagyarázzák. nem a melléknévi igenév sekantis használatát javította-e elsőként következetesen köznyelvünk pátriárkája, Jonas Jablonskis1. Például: Az előadást a k ö v e t k e z ő (= másik) szombatra halasztották; A k ö v e t k e z ő kongresszust két év múlva Moszkvában tartják, javítandó: A m á s i k kongresszust két év múlva Moszkvában tartják; A gazdának azt tanácsolhatom, hogy a megbetegedett sertéseket a k ö v e t k e z ő módon kezelje, javítandó: A sertéseket e z e n a módon kezelje…; (Le kell) dörzsölni az egész sertést a k ö v e t k e z ő oldattal, javítandó: A sertést e z z e l az oldattal kell ledörzsölni… (Jab lonskis 1935: 107, 179; 1936: 159, 161; 1959: 108, 184, 448, 450). És összefoglalásként: „Sekamas, sekantis = 1) másik, 2) ez, emez.” Pl.: 1) a másik ülés (nem: a következő ülés) szerdán lesz; ezek az emberek (nem: a következő emberek) megölettek.” 1 A háború előtti J. Jablonskis-írásokhoz való fordulásra adott tanácsért, a Kalbos kultūros rodyklės felhasználására vonatkozó útmutatásért, a lentebb említett Mantas Adomėnas-tanulmányra való hivatkozásért, néhány értékes szakmai megjegyzésért és egyszerűen jóindulatáért dr. Pranas Kniūkštának szeretnék köszönetet mondani. D. razausKas. A következő kérdésről 225 „E saját ügyemben általában nyelvünknek a következő szavait szoktam használni: 1) a további, most egymás után következő (tov., következő) ülés e szerdán lesz; 2) ezek a buborékemberek voltak: antanas, Jonas és Petras, akiket lelőttek (agyonlőttek, megöltek, kivégeztek…). Semmiképpen sem szeretném saját szavaimmal azt mondani, hogy a sekamas, sekantis szavak a nyelvben nem használhatók, hogy ezeket mindig javítani kellene: e két nyelvi szavunkat csak szükség nélkül nem illik használni…; e két szót (sekamas, sekantis) csak ott kell javítani, ahol az író „embertelenül használta” őket (Jablonskis 1936: 202). Jonu Jablonskiu nyomdokait követte a litván nyelv egy másik nagy normázója és tisztítója, Juozas balčikonis. Elsősorban az alábbi javítása említendő: A következő (= másik…) héten az események meglehetősen elhalványultak. Ezt a javítását így magyarázza: „E. Viskanta javítatlanul akarja hagyni a „másnap, a következő héten, a következő órán“ kifejezéseket, mert ezt állítólag „a nyelv pontossága“ követeli meg. Miféle pontosság lehet ebben, ha nyelvünk szavainak olyan jelentést adunk, amellyel nem rendelkeznek! vajon mondjuk-e: „Melyik nap következik holnap?“ „Melyik hónap következik ezután?“ „Melyik óra következik most?“ Ha ezeket nem használjuk, akkor a „következő napon“, „a következő hónapban“, „a következő órán“ kifejezéseket sem használhatjuk. Erre a célra megvannak a következő kifejezéseink: „másnap“, „a következő hónapban“, „a következő órán“, „a jövő héten“, „a következő hónapban“ (vö. „Hogy hívják azt a hónapot, amelyik eljön?“), „a következő években“. Ha azt mondom: „a jövő héten a faluba utazom“, „a következő években a városban fogok élni“, lehet-e még valakinek nem világos, hogy mit mondok?“. Íme még néhány javítása: megegyeztek, hol és mikor találkozzanak a következő (= második) alkalommal; (a méh) lejjebb mászott a következő (= másik) gyűrűhöz; már másnap (= a következő napon) húsz férfinak… be kellett vonulnia az uradalomba; A következő (= másik) év tavaszán a baltacímert megtrágyázták (balčikonis 1978: 145, 155–156, 225, 288, 292, 307). Nyelvünk nagyjai nyomán haladnak annak későbbi munkásai is, de nem mindegyikük. Röviden áttekintjük a legfontosabb elhangzott véleményeket. Nijolė sližienė ezt írja: „Amikor arra kérnek, hogy javasoljunk valakit a tiszteletbeli elnökségbe, néha azt halljuk mondani: a tiszteletbeli elnökséget a következő összetételben javasoljuk, vagy a tiszteletbeli elnökséget a következő összetételben javasoljuk, sőt: a tiszteletbeli elnökséget következőképpen javasoljuk. Az ilyen megfogalmazások is szó szerinti tükörfordítások. Különösen kifogásolható itt a sekančios melléknévi igenév, amelyet az šios, šitokios, tokios névmások helyett használnak, a sekančiai határozószó pedig ezekben az esetekben egyáltalán nem lehetséges. Azt kellene mondani: a tiszteletbeli elnökségbe javasoljuk… (vagy: a tiszteletbeli elnökségbe ezeket az elvtársakat javasoljuk…)“ (sližienė 1969: 18). Kazys ulvydas kijelenti: „Meg kell mondani, hogy nagyon gyakran, különösen az 226 Nyelvi kultúra | 81 Ebből k ö v e t k e z i k, hogy nem jönnek el a közös munkára; A korábban kifejtett anyagot figyelembe véve, k ö v e t k e z i k…; Ez a k ö v e t k e z ő t mutatja; A bizottság m e g á l l a p í t j a (megjegyzi) a k ö v e t k e z ő t; Alább (a továbbiakban) k ö v e t k e z n e k az aláírások; Ezt a k ö v e t k e z ő táblázatból látjuk; A munkákat a k ö v e t k e z ő k é p p e n osztották el. értelmiségiek beszélt nyelvében, ügyetlenül használják a sekti igét és annak származékait. Íme, néhány konkrét hiba e latin eredetű ige és származékai használatában: az ige és származékai ilyen használata nem litvános. ez nem más, mint a német folgen ige és származékai, illetve az orosz следовать ige és származékai rossz fordítása. litvánul csak így lehet mondani: Mi következik ebből? Ebből következik, hogy nem jönnek el a közös munkára; A fentebb kifejtett anyag a következőket mutatja; Ez a következőket mutatja; A bizottság a következőket állapítja meg (jegyzi meg); Alább (a továbbiakban) következnek az aláírások; Ezt az alábbi táblázatból látjuk; A munkák a következőképpen vannak elosztva” (ulvydas 1972: 25–26). Megemlítendő Klementina Vosylyte „A sekti ige jelentései” című cikke. Miután a nyelvésznő hangsúlyozta, hogy a sekti ige többjelentésű, és felsorolta jelentéseit, hozzáteszi: „a felsorolt jelentéseken kívül a sêkti (sìka, sìkė) igét az írásokban még a következő jelentésekben használják: 1) „valami után közvetlenül menni, lenni, lejátszódni”, pl.: a poliklinika után a betegek otthoni látogatásai k ö v e t k e z t e k (= voltak, kezdődtek); 2) „kiderülni, világossá válni, láthatóvá válni”, pl. : Ebből k ö v e t k e z e t t (= kiderült) az a következtetés, hogy a paraszt soha nem fogja magáévá tenni a természethez való helyes viszonyt. A sekti ige ezekben a jelentésekben nem használható, mivel ezek idegen jelentések. e jelentések helytelenségéről már szó esett a „Nyelvkultúra” korábbi füzeteiben. Kerülendő továbbá a sìkantis,i melléknévi igenév „ez, emez, ilyen” jelentésben, pl. A felvetett kérdések köre k ö v e t k e z ő (= ilyen); A munkák sorrendje k ö v e t k e z ő (= ilyen). a sìkantis,i melléknévi igenév azonban „amely valami után következik, következő” jelentésben használatos a litván nyelvben. ezt a „Kortárs litván nyelv szótára” is rögzíti (mindkét kiadás), pl. : A k ö v e t k e z ő újságszám; A k ö v e t k e z ő megállónál szállunk le”. az alábbiakban három példa következik az lKŽ-ből, közülük az egyik Donelaitisé: Ezért mindenkinek… úgy kell gondoskodnia, hogy minden nap, miután elvégezte a maga dolgát, a k ö v e t k e z ő r e se feledkezzen el gondolni. És megmagyarázta: „Erre a célra a kitas, ateinantis, tolesnis szavak javasolhatók, de zavart kelthetnek vagy homályossá tehetik a gondolatot. Mindazonáltal azokban az esetekben, amikor a kitas, ateinantis, tolesnis szavak tökéletesen kifejezik azt, amit a sekantis is, ezeket kellene használni. például teljesen világos és érthető a K i t ą vasarą atostogausiu pajūryje mondat, ezért nincs szükség arra, hogy azt mondjuk: S e k a n č i ą vasarą atostogausiu pajūryje” (Vosylytė 1978: 50; a példákat lásd: lKŽ XII 318). Ismét K. u l v y d a s, de most már pontosabban és világosabban: „Ugyanígy nem helyes kijavítani a sekantis szót, amikor „valami után következő” jelentésben használják. „A mai litván D. r a z a u s K a s. A következő kérdésről 227 nyelv szótárában” a sekantis szó ilyen jelentését normatívként erősítették meg, és példákat adtak: Sekantis laikraščio numeris; Išlipsim sekančioje stotelėje. Nincs alapja annak, hogy ezt a jelentést ne ismerjük el. más esetekben azonban a sekantis szó egyszerűen megengedhetetlen. Például az ilyen mondatok: Tai rodo sekanti lentelė; A következőképpen javítandók: Komisijos sudėtis sekanti: Tai rodo ši lentelė; Komisijos sudėtis tokia“ (ulvydas 1986: 6). Természetesen nem szabad itt meg nem említeni Pupkis aldono által összeállított Kalbos praktikos patarimai című művet (a továbbiakban – KPP), amelyben szintén azt állítják, hogy a sekti ige „nem használható a „közvetlenül valami után lenni, menni” jelentésben: Kas s e k a (= Kas eina, kas yra) tuoj po žiemos? Alább k ö v e t k e z n e k (= eina, yra) az aláírások. K ö v e t k e z e t t (= Buvo) két pontos ütés (Paskui, toliau – du tikslūs smūgiai). Az alábbiakban k ö v e t k e z i k (Ezután következik, van; A továbbiakban –) információ a vilniusi fúrógépgyár élenjáróiról“. a résztvevőről a következőt mondták, hogy nem használható a következő jelentésekben: 1. ez, ilyen, olyan (felsorolás előtt): Vilniusban jelenleg a k ö v e t k e z ő (= ezeket a) kiállításokat rendezik. A kollektíva a k ö v e t k e z ő (= ezeket, ilyen) kötelezettségeket vállalta. Nekünk ilyen szakemberekre van szükségünk. A bizottság ilyen összetételben (= ilyen bizottság) alakult meg. A k ö v e t k e z ő (= ezeket, ilyeneket, olyanokat) egyenleteket kapjuk. A gyermekek számára ilyen (= ilyen, ehhez hasonló) alvásidőt javasolnak (jobb: A gyermekeknek ennyit ajánlott aludniuk). Kezelni a következő (ezzel, ilyen, olyan) módon lehet; 2. íme, miért (a magyarázat előtt): Az Önök levelére válaszolva a következőkről tájékoztatom (= íme, miről tájékoztatom Önöket; tájékoztatom Önöket). Ez a következőket mutatja (= íme, mit). A határozatot a következők miatt hagyták hatályban (= ezen okok, indokok miatt; íme, ezért; azért, mert…). és így használandó: A farkas nyomait követő vadász körülnézett. A őt követő emberek megálltak“ (KPP 256–257). Végül a litván nyelvi bizottság határozatával törvényesítik, hogy a sekantis,i szó nem használható a következő jelentésekben: 1. „ez,e, ilyen,ilyen, olyan,olyan” (felsorolás előtt): Vilniusban jelenleg a következő (= e, ilyen) kiállítások működnek: […]; 2. „íme, mi; „ezért” (a magyarázat előtt): Válaszolva az Önök levelére közlöm a k ö v e t k e z ő t (= íme, ezt):… (lKKN 145). Nem állítom, hogy e kérdésben a nyelvészek valamennyi véleményét bemutattam, lehet, hogy valamit szem elől is tévesztettem, de már az elmondottakból is világos – talán bizonyos ellentmondás, egyet nem értés is van, de valójában a következetesség és a pontosság hiánya, vagy akár (félig) tudatos elhallgatás. ezúttal szorítkozzunk egyetlen, egy és csak egy kérdésre: helyeslendő vagy nem helyeslendő-e a sekti ige „(valami) után menni” jelentése, és ebből következően a sekantis participium „utána menő” vagy „az, aki utána megy” jelentése? 228 Kalbos Kultūra | 81 J. Jablonskis hangsúlyozza, hogy a sekantis szó általában nem kerülendő – csak „szükségtelenül”, „embertelenül” nem használatos, azonban néhány általa javított példából (A színdarabot a k ö v e t k e z ő (= másik) szombatra halasztották; a következő ülés (nem: sekantis posėdis) szerdán lesz) látható, hogy a „embertelennek” tűnő jelentések között szerepelt számára az „utána menő” jelentés is. magának a sekti igének „utána menni” jelentéséről J. Jablonskis semmit sem mond (Jablonskis 1935: 107; 1936: 202). J. Balčikonis elutasítja az ige e jelentését, és erre alapozza a megfelelő participiumjelentés elutasítását („vajon mondjuk-e: „Melyik nap következik holnap?”... Ha ezt nem használjuk, akkor a „sekančią dieną” kifejezést sem használhatjuk ...”, lásd a 225. old.), helyettük többek között az ateiti igét és az ateinantis participiumot javasolja (Balčikonis 1978: 155–156). K. Vosylytė szerint a sekti ige „menni, lenni, közvetlenül valami után következni“ jelentésben nem használható, „azonban a sẽkantis,i „ami valami után megy, a következő“ jelentésű melléknévi igenév használatos a litván nyelvben“, mivel ezt a Dabartinės lietuvių kalbos žodynas is törvényesíti (mindkét kiadás). Ezenkívül klasszikus irodalmunkból is hoz példákat, ezzel megerősítve, hogy a sekantis szó ilyen jelentésű használatának hagyománya meglehetősen régi. Valójában „az erre a célra javasolt kitas, ateinantis, tolesnis szavak zavart kelthetnek vagy homályossá tehetik a gondolatot“, mivel a kitas – sokkal tágabb fogalom, mint csupán a „következő, közvetlenül utána haladó“. És mégis valamiért „nincs szükség azt mondani: S e k a n č i ą vasarą atostogausiu pajūryje“ (Vosylytė 1978: 50) – tisztelgés a tekintélyek előtt? K. Ulvydas szerint ugyanígy „nem helyes javítani a sekantis szót, amelyet a „valami után haladó“ jelentésben használnak, mivel „nincs alapja e jelentés el nem ismerésének“ (ulvydas 1986: 6). A KPP tanácsa szerint is a sekti ige nem használható „közvetlenül valami után lenni, menni“ jelentésben (KPP 257), azonban a sekantis melléknévi igenév megfelelő jelentésben való használatát itt megkerülték, egyszerűen elhallgatták – sem közvetlenül, semmilyen példával nem tesznek róla említést. Sajnos a Litván Nyelvi Bizottság is pontosan így járt el. Talán arra számítottak, hogy senki sem veszi észre? Hozzá lehet tenni, hogy a nagy Litván nyelv szótárában is (lKŽ XII 338–339) a sekti ige első jelentése „valaki után menni, haladni, követni”, míg a második, „valami után közvetlenül lenni, történni” jelentés szlávizmusnak, tehát kerülendőnek van minősítve. a kortárs litván nyelv szótárában (DlKŽ) ezzel szemben a sekti igének csak a „valaki után menni, haladni” jelentése van megadva. A sekantis melléknévi igenév a harmadiktól D. razausKas. A sekančio klausimo kifejezés a 229. kiadásban (1993) „másik 3” („eljövő, következő”) és „ez 1” („az, ez (időbeli vagy térbeli közelségben lévő személyre vagy tárgyra mutatva)”) jelentésében használhatatlanként van leírva, de a „másik 4” („ez után következő”) jelentéséről semmi sincs mondva, például: : A következő megállónál szállnak fel? Vagyis ez utóbbi jelentésben a sekantis melléknévi igenév nem használhatatlan, kerülendő? És megkérdezni: A következő megállónál szállnak le? nem valamiféle nyelvi hiba? és ha igen, akkor miért űzték ki ezt a jelentést mindenhonnan – elsősorban a tömegközlekedési járművek bemondásaiból – oly elszántan? Mivel a nyelvészek ebben a kérdésben, mint látható, nem segítenek eligazodni, megpróbálom magam, a saját fejemmel végiggondolni. ezt néhány lépésben kísérlem meg: e l s ő – összehasonlítani a sekti ige két említett, ajánlott és állítólag nem ajánlott jelentését; m á s o d i k – közvetve, néhány származéka, a szokásos és kétségtelenül ajánlott, azonos tövű szavak révén megvizsgálni a sekti ige jelentéseit; h a r m a d i k – logikai szempontból megvitatni magát a követés mint valaki mögött haladás cselekvését; n e g y e d i k – megnézni, hogyan bánnak a megfelelő szavakkal más nyelvekben. ezért érveléseimet, ha feltételesen is, szemantikai, lexikai, logikai és tipológiai érveknek fogom nevezni. 1) sEMaNtIKaI éRV A sekti ige alapjelentését úgy határozzák meg, mint „utána menni, utána haladni“ (DlKŽ), „valaki mögött menni, haladni, nyomában járni“ (lKŽ XII 338); a második, nem ajánlott jelentést pedig úgy, mint „közvetlenül valami után lenni, történni“ (lKŽ XII 339), „közvetlenül valami után lenni, menni“ (KPP 257), „közvetlenül valami után menni, lenni, történni“ (Vosylytė 1978: 50). Feltűnő, hogy a meghatározások lényegében nem különböznek. Igaz, az első jelentés meghatározásakor egyszer sem használják a „lenni“ igét, először a „menni“ szerepel; a második meghatározásakor viszont a „menni“ is elhangzik (egyszer még első helyen is). De vajon különbözik-e a „közvetlenül valami után lenni“ a „közvetlenül valami után menni“ kifejezéstől? a legszembetűnőbb látható különbség az, hogy az első jelentésű cselekvés „utána, nyomában”, a másodiké pedig „közvetlenül utána” történik. Sajnos a különbség csak látszólagos, mivel a po elöljárószó itt, a DlKŽ meghatározása szerint, „helyi vagy időbeli s o r r e n d e t” jelöl, a nuoseklus pedig az lKŽ meghatározása szerint „egymás u t á n h a l a d ó, történő”, vagyis „utána haladó”; a (nuo)seklus azonban éppen az, ami követ (maguknak a szavaknak a kapcsolatáról lásd alább a lexikai érvet). tehát „eiti po” = „sekti” = „eiti pãskui, iš paskos”. Arra lehetne számítani, hogy e két jelentés csupán ügyetlenül van meghatározva, egyébként pedig a megfelelő és nem megfelelő példákból igen világosan elkülönülnek. azonban a 230 Kalbos Kultūra | 81 lKŽ által közölt megfelelő, kifogástalan, a sekti ige első jelentéséhez tartozó (igaz, átvitt) példák között ilyenek is szerepelnek: Senybiniai žodžiai sekė (magyarázat: öröklődtek, szájról szájra adódtak) ir atasekė lig šių laikų (antašavà, Kupiškio r.). Vargas vargą seka (raštai); …az apostoloknak előre jelzi az őket követő szenvedéseket (magyarázat: amelyeket át fognak élni) J. Bretkūnas Postillája (vajon nem ugyanazt jelentené-e azt mondani, hogy „amelyek ezután lesznek”); A szerencsétlenségek néha egészen váratlanul jönnek, és rendszerint egyik követi a másikat (A. Vienuolis). a második, nem ajánlott jelentés példái az LKŽ-ben kevés számúak és nem egyértelműek ahhoz, hogy belőlük bármit is meg lehessen állapítani: A rendelőintézet után a betegek otthoni meglátogatása következett; A lefektetés végét követi (LKŽ XII 338–339). de ha a szenvedést szenvedés, a szerencsétlenséget szerencsétlenség követheti, akkor miért ne követhetné az öröm is az örömöt, a szerencse a szerencsét, és egyébként egyik (semleges) esemény a másik eseményt, vagy egyszerűen egyik alkalom a másikat? tehát az egyik gyűlés a másikat, az egyik ülés a másikat, az (imént megjelent) újságpéldány az (előzőleg megjelent) újságpéldányt és így tovább követheti? Mire alapozva különböztetnek meg egyes példákat a hozzájuk hasonló többitől, és tekintik őket nem ajánlottaknak? Végül is milyen alapon különböztetik meg a követ ige elsődleges, fő (csak átvitt), valamint második, nem ajánlott jelentését? Sajnos, semmiféle valódi alapot nem sikerült megragadni. 2) lEKsINIs arGuMENtas Nézzük meg, mit tanúsít erről közvetve néhány másik, kétségtelenül hiteles litván szó – a sekti ige származékai. Az egyikről már szó esett – ez a sekti ige tövéből képzett nuoseklùs melléknév: „sorrendben, egymás után következő, végbemenő, végrehajtott”, továbbá „rendszeresen, sorban valamit végző”; ide tartozik a nuoseklia határozószó is, például: : Jis gerai išmoksta pamokas, bet nemoka savo mintis nuosekliai išdėstyti kitiems (lKŽ VIII 953). Ha a gondolatokat nuosekliai, azaz következetesen lehet elrendezni, akkor ez azt jelenti, hogy sorozatot alkotnak, más szóval követik egymást. bármely dolgok, amelyek csak lehetnek nuoseklūs, csak azért lehetnek olyanok, mert követik egymást. Mivel a melléknév az igéből képzett szó, nem pedig fordítva, a nuoseklus csak azért hordozza következetesen ezt a jelentést, mert a megfelelő jelentéssel – „egymás után, egyik a másikat követve menni, történni, végbemenni” – rendelkezik, vagy legalábbis rendelkezett és joggal rendelkezhet a sekti ige is. Ellenkező esetben, ahogyan azt találóan írta Mantas adomėnas: „ha következetesek vagyunk, alighanem a következetességről is le kellene mondanunk” (adomėnas 1995: 4). D. razausKas. A sekančio klausimo kapcsán 231 A sekti ige egy másik, éppen említett képzett szava – a sekâ főnév – „az események, jelenségek vagy tárgyak egymás utáni m e n é s é t” jelenti (lKŽ XII 318), vagyis ismét „utána menést”. Legyen ez akár száz-egynéhány éves új képzés, akkor is tanúsítja, hogy a sekti ige, amelyből létrejött, azt jelentette: „az eseményeknek, jelenségeknek vagy tárgyaknak e g y m á s u t á n m e n n i”. Ha létezhet gondolatok, szavak, mondatok, bekezdések, oldalak, továbbá oszlopok, megállók stb., végül egészen elvont számok sora, akkor ezek egymást követik (sorrendjük is csak azért lehet hasonló, mert egymás után = egymást követve mennek). A sekti ige gyökéhez tartozó szavak továbbá a pãskui „nyomában, a nyomában” elöljárószó, a pãskui „nyomában” határozószó (vö. még alakjai: pasekoms, pãseku stb.), valamint a pasku, paskiaũ határozószók, amelyek jelentése: „akkor, amikor az előző cselekvést elvégezték (az egymás után, sorrendben végbemenő cselekvések jelölésére)”, illetve „valamennyi idő múlva, később” (lKŽ IX 462, 463, 481, 490–491). Az utóbbi nyilvánvalóan már nem térben, hanem időben idézi fel a „nyomában menést”, és az egyik cselekvést a korábbihoz képest úgy határozza meg, mint amely „utána történik”, lényegében „utána megy”. Mivel ez a határozószó az igéből származik, nem pedig fordítva, jelentése a megfelelő ige jelentésén alapul, vagyis a sekti igével nemcsak a térben való „valami után haladást”, hanem az időben való „valami után következést” is lehetséges kifejezni (ez utóbbihoz lásd a 3. érvet). A határozószóból viszont létrejött a paskutnis (és pãskutinis) melléknév. Fő jelentése: „ami után több ilyen tárgy vagy jelenség már nincs; valamilyen tárgyak vagy jelenségek sorának végén álló, utolsó, végső” (lKŽ IX 498). Használati példákat nem is szükséges felhozni, mindenki tudja, hogy lehet utolsó óra, utolsó nap és utolsó vacsora, utolsó tánc, utolsó szó és bármi egyéb. az a dolog, amely az összes többit, az előtte haladókat követi. (egyébként az oroszoknak a следоваmь „követni” igéből ugyanígy képzett последний „utolsó” melléknevük van, amely ugyan nem vált ürüggyé a lietuviškas paskutinis szó használatának leszűkítésére!) Végül ugyanehhez a tőhöz tartozik a sekančio szinonimája, a paskèsnis „később járó, későbbi”, amelynek második, senki által nem vitatott jelentése is „valami után (a sorban) lévő vagy haladó” (lKŽ IX 481), ami azt jelenti, hogy a sekti ige, amelyből ez a melléknév származik, szintén rendelkezett és rendelkezhet a „valami után lenni vagy haladni” megfelelő jelentésével (éppen azzal, amelyet megtagadnak tőle!), és a sekantis igenév használható „valami után lévő vagy haladó” jelentésben. (egyébként miért nem javasolták a nyelvészek a sekančio szót a paskesnis szóval helyettesíteni?) 232 Kalbos Kultūra | 81 az áttekintett szavak alapján az következik, hogy a gondolat, a szó, a mondat, a megállóhely stb. teljesen szabályosan lehet sekantis,i. traipa, puslapis, taip pat valanda, diena, mėnuo, vakarienė, šokis, stulpas, 3) loGINIs arGuMENtas A sekti ige alapvető jelentése: „valaki vagy valami nyomában, mögötte menni, utána menni”. azonban nemcsak térben, hanem időben is lehet menni, erről tanúskodnak az olyan litván szavak, mint az at-eitis és a praeitis, és ezt erősíti meg a nyelvészek javaslata is (bár megalapozatlan), hogy a sekančią dieną kifejezést éppen a ateinančia diena kifejezéssel kell helyettesíteni. és mivel időbeli értelemben lehet menni, követni is lehet, ezt nyilvánvalóan mutatják az említett pasku, paskiaũ határozószók. J. Balčikonis, amikor bírálatához a „Kuris p a s k u i mėnuo seka?” példát hozta fel, ebben az értelemben következetlen volt. általában kétféleképpen fogjuk fel a mozgást: a saját (a megfigyelő) mozgásaként a környezet mozdulatlan tárgyaihoz viszonyítva, illetve a környezet tárgyainak a saját (a megfigyelő) helyzetéhez viszonyított mozgásaként – akár úgy, hogy a megfigyelő a földön áll, miközben valaki elhalad mellette, akár úgy, hogy a megfigyelő például egy autóbuszban áll, miközben az ablakon kívül az út menti oszlopok száguldanak el mellette. Ugyanez elmondható az idő értelmében vett haladásról, illetve magának az időnek a haladásáról is. Abban az esetben, amikor a megfigyelő az időhöz képest halad, a múlt az, amin ő már áthaladt, a jövő pedig az, ahová el fog jutni (az időről szólva a térbeli metaforák nemcsak jellegzetesek, hanem általában véve elkerülhetetlenek). Másrészt, amikor az idő egy mozdulatlan megfigyelő mellett halad el, akkor a múlt az, ami már elmúlt, a jövő pedig az, ami eljön. A nyelvben ez a különbség például így fejeződik ki: elmúlt nap, elmúlt évek és a nap, amely elmúlt, az é v e k, a m e l y e k e l m ú l t a k. Így a sekti ige „hátulról követni” térbeli alapjelentése könnyen átvihető az időre. Az első esetben – én azt követem, aki előttem halad, más szóval azt, aki elsőként metszi előttem a jelen pillanatát, és mivel én, mint megfigyelő, mindig a jelenben vagyok, ezért mindig azt követem, aki éppen elhaladt. Éppen az időhöz való ilyen viszonyuláson alapul a követő fogalma: jóllehet a követő nem mindenkit (vagy ebben az értelemben – nem minden egyest), mégis szükségképpen azt (azt a valakit), aki előtte haladt, már elhaladt. A második esetben pedig – amely ezúttal számunkra fontosabb – a jövő követi a múltat. Más szóval minden jövőbeli esemény, amely egy másik után következik, követi azt, vagyis „utána megy”, azaz „utána következik”. Néha egyébként egy esemény időben és térben is együtt érkezik – például az érkező felhő és az abból hulló eső –, és ha egy másik még követi, akkor az utóbbi valóban az ige közvetlen jelentésében követi az elsőt (ezért a hátulról érkező felhő, és vele együtt az eső is, éppen következő). őszintén szólva,