Italų kulinarijos svetimžodžiai

192 Kalbos Kultūra | 81 JURGITA GIRČIENĖ Litván Nyelvi Intézet Olasz kulináris idegen szavak Litvániában olyan könyveket adnak ki, amelyek közelebbi és távolabbi vidékek ételeit mutatják be, vannak kávézók és éttermek, amelyek különböző országok fogásait kínálják, és a periodikus sajtóban, az interneten stb. is bőségesen találhatók ételreceptek. Az ilyen ételeket, italokat, élelmiszertermékeket újonnan átvett szavakkal – új idegen szavakkal – nevezik meg. A nyelv gyakorlati művelői – szövegalkotók, fordítók, szerkesztők, nyelvi normakodifikátorok – számára a más országok konyháinak valóságát megnevező új idegen szavak számos problémát vetnek fel: el kell dönteni, hogy meghagyják-e az idegen szóval kifejezett megnevezést, vagy megpróbálnak litván megfelelőt keresni; az idegen szó választása esetén felmerül az átírásának és egyéb kérdései. A tanulmány ezekből a szempontokból vizsgálja az Olaszországban különösen népszerű olasz konyha új idegen szavait, amelyek 1990–2008 között jelentek meg litván nyelvű írott és elektronikus forrásokban – a sajtóban, étlapokon, a (kulináris témájú) internetes oldalak tájékoztató és kommunikációs terében, (fordításos) irodalomban, és amelyek az 1990 előtt összeállított litván szótárakban (TŽŽ 1985 stb.) nem voltak rögzítve1. Az új idegen szavak használati tendenciáit – a kifejezés változatosságát, a litván megfelelők­kel való versengést – tárgyalja, valamint vizsgálja a köznyelvi normákhoz való viszonyukat és a normakodifikáció perspektíváját. Az írott és elektronikus forrásokban több mint száz olasz kulináris idegen szót rögzítettek (Tartilaitė 2008: 4). Ezeket designatív (az új realitások megnevezésének szükségessége) és szemantikai (amikor ki kell emelni a jelentésbeli különbségeket, mivel az új és a régi fogalmak tartalma csak részben egyezik) okokból kölcsönözték, a szövegekben pedig rendszerint referenciális, azaz információátadó funkciót töltenek be. 1 Az elemzés az írónő által összeállított, az új idegen szavak és megfelelőik (1990–2001, több mint 1500 idegen szó és 500 megfelelőjük), valamint a litván nyelv neologizmusai (1990–2008, több mint 2000 neologizmus) használatának elektronikus adatbázisaira, továbbá Jovita Tartilaitė által összeállított, az olasz konyha neologizmusainak használatát tartalmazó korpuszra (66 neologizmus: lásd Tartilaitė 2008: 44–59) támaszkodik. A használati tendenciák ellenőrzésére a Google általános internetes keresőrendszerét használták. J. GIRČIENĖ. Az olasz konyha idegen szavai 193 átadó funkcióját (az új idegen szavak kölcsönzésének okairól és funkcióiról részletesebben lásd: Vaicekauskienė 2007: 33–67). Ezen új idegen szavak legnagyobb részét (több mint egyharmadát) különféle tésztafélék megnevezései alkotják (pl. lazanija), valamivel kisebb részük (körülbelül egyötödük-egyötödük) a sajtokat (pl. pekorinas), illetve a kenyeret és édességeket (pl.: brušeta, tiramisas) megnevező idegen szavak, körülbelül egytizedük-egytizedük pedig italok és ételek megnevezése (pl.: espresas; rizotas); néhány idegen szó szószokat nevez meg (pl. pesto) (lásd Tartilaitė 2008: 13). A különböző olasz konyhai idegen szavak nem egy időben jelentek meg a litván nyelvű szövegekben, ezért eltérő mértékben alkalmazkodtak a litván nyelv rendszeréhez. AZ ÚJ IDEGEN SZAVAK ALAKI VÁLTOZATOSSÁGA VÁLTOZATOSSÁG ÉS NORMA Az olasz konyhaművészeti jövevényszavakra, akárcsak általában az újabb jövevényszavakra (lásd Mikelionienė 2000: 25; Vaicekauskienė 2007: 159), a kifejezés változatossága jellemző. Egy olasz konyhaművészeti jövevényszónak több mint tíz, a használatban funkcionáló változata lehet, például: kapučinas, kapučino, kapucinas, kapucino, kappucino, kapuccino, kappuccino, capucino, cappuccinno, cappucino, cappuccino „speciális berendezéssel felhabosított forró tej kis mennyiségével készült eszpresszó” (ol. cappuccino2). Az ilyen nagyfokú kifejezésbeli változatosság a vizsgált jövevényszavak kis részére jellemző – kevesebb mint egytizedükre. Leggyakrabban a változatok száma egy és öt között ingadozik, például: pesto „bazsalikomból és egyebekből készült szósz” (ol. pesto); grapa, grappa „szőlőpálinka” (ol. grappa); tiramisas, tiramissu, tiramisu „mascarponéból, eszpresszóból és egyebekből készült desszert” (ol. ti ra mi sù < tirami su „emelj fel”); latė, lattė, late, latte „speciális berendezéssel felhabosított nagy mennyiségű forró tejjel készült eszpresszó” (ol. (caffè) latte, caffelatte); ravioliai, ravijoliai, ravijoli, raviolli, ravioli „húsvagy egyéb töltelékkel töltött, tésztából készült négyszögletes derelye” (ol. ra violi)3. Egyes formák ritkák, véletlenszerűek, de mindig akad legalább néhány, egymással ténylegesen versengő változata ugyanannak a jövevényszónak; legtöbbször az eredeti forma és egy vagy több litvánosított forma fordul elő. 2 E szó olasz nyelvi alapja egy másik, régebbi jövevényszó, a kapucinus „a ferences rend egy bizonyos ágához tartozó szerzetes”. A csuklyás köpenyt viselő szerzetes (cappuccio – hegyes csuklya) megnevezését később metaforikusan egy kávéfajta megjelölésére alkalmazták. 3 Azok a források, amelyek alapján a meghatározásokat és a jövevényszavak alapvető (olasz nyelvű) formáit megállapították, a forrásjegyzékben szerepelnek. A konkrét jövevényszavak etimológiáját – a tárgyalt témához releváns esetek kivételével – nem közöljük (vö. ol. pesto < pestare < lat. pistare (pinsere)). Összefoglalva megállapítható, hogy egy-egy kivételtől eltekintve (pl. ol. grappa < ófelnémet krāpfo) a vizsgált olasz kulináris jövevényszavak (italianizmusok) alapja a latin nyelv. 194 Nyelvi kultúra | 81 A használatban előforduló olasz kulináris idegen szavakat a litván nyelv rendszeréhez való alkalmazkodásuk alapján négy csoportba lehet sorolni: 1) autentikus helyesírásúak, pl. cannelloni (változatok – canneloni, canelloni, caneloni) „nagy, vastag, töltelékkel – sajttal, darált hússal vagy hasonlóval – megtöltött tésztacsövek, amelyeket rendszerint sütőben sütnek” (ol. cannelloni); 2) morfológiailag megformált, de ortográfiailag nem adaptált alakok, pl. canelloniai; 3) ortográfiailag adaptált, de morfológiailag nem megformált alakok, pl. kaneloni; 4) ortográfiailag és morfológiailag is adaptált alakok, pl. kaneloniai (vö. Girčienė, liutkevičienė 2007: 110–111). A legtöbb változat az autentikus helyesírású (1) csoportba sorolható, pl.: mozzarella, mozzarela, mozarella, mozarrella, moccarella, mocarella, mocarrella „puha, fehér, olasz bivalyvagy tehéntejből készült sajt” (ol. mozzarella). vágják fel a paradicsomot és a mozzarella sajtot szeletekre, majd kör alakban helyezzék őket a tányérra (www.manovirtuve.com) 200 g Mozzarella sajtból (www.manovirtuve.com) a „Mozarella“ sajtot az ország valódi hagyományai szerint készítik, és jellegzetes íze van (www.meniu.lt) „Mozarrella“ sajtos és paradicsomos saláta pestoszósszal (www.delfi.lt), minden pizzára 5 szelet Moccarella sajtot tesznek (www.gardu.lt), halas rakott étel: 4 golyó mocarella (www.dieta.lt), Mocarrella – ez fantasztikus (www.naturele)4 Az alakváltozatosság gyakran az ortográfiailag és morfológiailag adaptált (4) idegen szavakra is jellemző, pl.: mocarela, modzarela, mozarela. Zöldségek, friss lazac, garnélarák, mozzarella sajt, csiperkegomba, olívabogyó (az étterem „Da Antonio” étlapja) Felépítésük szerint a sajtok lehetnek frissek, érleltek (házi tejszínes, modzarelaés ricottasajt), lágyak (www.virejai.lt), 250 g mozarellasajt (www.sintagma.lt), egyébként a morfológiai adaptációra néha csak a kontextusból lehet következtetni, vö. salotos su mocarela és mocarela sūrio salotos; most megfőzöm őket, és mozzarellával eszem, valamint hidegen füstölt sonka mozzarellasajttal. ez attól függ 4 itt és a további példákban a szöveg releváns elemeit a cikk szerzője félkövér vagy ritkított betűvel emelte ki, a grafikai jelek (idézőjelek és dőlt betű) eredetiek. J. GIrčIENė. Az olasz kulináris jövevényszavak 195 a jövevényszó végződésétől függően – ebben az esetben ez egybeesik a litván nőnemű végződéssel: a. A nőnemű olasz kulináris jövevényszavak száma viszonylag magas – mintegy egyharmaduk (a litván nyelvből nemi végződést kapott új jövevényszavaknak csak mintegy 12%-a sorolható a nőneműek közé, lásd Vaicekauskienė 2007: 174). Ezt meglehetősen könnyen felveszik azok a jövevényszavak, amelyek eredeti alakja -a vagy -e végződésű (az utóbbiak csaknem feleannyian vannak), pl.: rikota (ol. ricotta) „éretlen túróból készült sajt (túró)”; maskarponė (ol. mascarpone) „puha, kenhető, fehéres sajt” (lásd még a korábban megadott példákat). Egyelőre nem rendelkeznek ragozott alakokkal a tésztát megnevező többes számú jövevényszavak, pl.: farfale „masniféle alakú tészta” (ol. farfalle, egyes számban farfalla); pene „kis cső alakú, ferdén levágott végű tészta” (ol. penne, egyes számban penna). spagetti ricottával és juhsajttal (www.skanus.lt/receptai) hozzáadjuk az apróra vágott mascarponét, a tojásfehérjét, mindent jól összekeverünk (www.receptuknyga.lt) Farfale- (lepkeszárny alakú tészta-) saláta pestószósszal (www.zebra.lt) Penne tészta tenger gyümölcseivel, fehérboros, currys és tejszínes mártással (www. meniu.lt) A hímnemű alakot a legtöbb olyan idegen szó ölti fel, amelynek eredeti alakja -o végződéssel rendelkezik – ez -as litván végződéssé válik, pl. taledžas „félig lágy tehéntejből készült sajt” (ol. taleggio). A hímnemhez sorolják azokat a többes számú idegen szavakat is, amelyek eredeti alakja -i végződéssel rendelkezik – ezek a litván -is végződést veszik fel (többes számban: -iai), pl. ravi(j)oliai (ol. ravioli, egyes számban: raviolo). azonban egyelőre az ilyen idegen szavak nagyobb részének még nincs morfológiailag, gyakran pedig ortográfiailag sem kialakított alakja, pl. capellini „a spagettinél hosszabb és vékonyabb tészta” (ol. capellini, egyes számban: capelinno). Taledžas, provolonė, rikota és ismét mocarela meg parmidžanas – egyszerűen nyilvánvalóan érezhető, hogyan forr fel a temperamentum és támad fel az étvágy! (www.patiekalai.lt) Olasz saláta. 4 adaghoz szükséges: 500 g spenótos töltelékkel készült ravioli, só, néhány csepp olívaolaj (www.beta.lt) ezek a tészták, amelyeket mi spaghetti néven ismerünk, vastagságuk szerint capellini néven is szerepelhetnek (www.patiekalai.lt) a kifejezés változatossága attól függ, hogy az idegen szó 196 Kalbos Kultūra | 81 Megjegyzendő, hogy az említett, morfológiailag és ortográfiailag adaptált, az olasz konyhával kapcsolatos idegen szói formák nem az egyedüli változatok – a használatban egyelőre más, vagyis ragozhatatlan, ortográfiailag nem adaptált formákkal versengenek (lásd a korábban bemutatott példákat). Az idegen szói kifejezésváltozatok többsége akkor jön létre, amikor megpróbálják (gyakran hibákkal) visszaadni az idegen szó autentikus írásmódját (néha a kifejezésváltozatok az olasz nyelvben is megtalálhatók)5, vagy amikor a legmegfelelőbb litvánosított kifejezésmódot keresik (vö. Girčienė, liutkevičienė 2007: 110). mikor jelenik meg a litván szövegekben (azaz a használat hagyományától), valamint a nyelvhasználók számára megnevezett valóság aktualitásával összefüggő intenzitásától és az idegen szó ortográfiájától. Kezdetben a használatban az idegen szó gyakran autentikus formában jelenik meg. Amint a bemutatott példákból látható, a bonyolultabb helyesírású idegen szavakra az eredeti kifejezésmód téves változatai is jellemzők. Az idegen szó kiejtésének visszaadására tett kísérlet során ortográfiailag adaptált formák kezdenek megjelenni. Számuk szintén az idegen szó helyesírásától függ – minél idegenebb az a litván nyelv számára, annál több változat alakul ki. Az idegen szó végződésétől függően egyes formákat meglehetősen gyorsan vagy azonnal egy bizonyos ragozási paradigmához sorolnak. ez tipikus jelenség – a kölcsönzés folyamatában a formaváltozás gyakran (de nem szükségszerűen) a helyesírás és a morfológia konvergenciájának irányában megy végbe (Vaicekauskienė 2007: 159). Megjegyzendő, hogy az autentikus helyesírás nem akadályozza meg az olasz konyha idegen szavainak morfológiai adaptációját – ez a tendencia más újabb idegen szavakra is jellemző (lásd bővebben: Vaicekauskienė 2007: 183). a szerkesztett nyilvános írásbeli használatra (irodalom, sajtó, internetes információs tér) leginkább az ortográfiailag és morfológiailag adaptált, használati (és normatív) hagyománnyal rendelkező idegen szavak formái, illetve a használati (és normatív) hagyománnyal nem rendelkező idegen szavak grafikailag elkülönített autentikus formái jellemzők. A litván nyelv rendszeréhez való végső alkalmazkodás köztes változataként itt ortográfiailag adaptált, de morfológiailag nem formalizált idegen szói kifejezésformák is előfordulnak. de többségük általában eltűnik a nyilvános használatból. A magánjellegű írásbeli nyelvhasználat (amelyet az internet kommunikációs tere képvisel) változatosabb. itt természetesen megtalálhatók a nyilvános használatra jellemző, az olasz konyhával kapcsolatos idegen szói kifejezés fent említett változatai is, vagyis ortográfiailag, valamint 5 az általános internetes keresőrendszer, a Google adatai szerint az olasz konyhával kapcsolatos idegen szavak úgynevezett autentikus kifejezésmódjának rendkívül nagy variabilitása más nyelvekre, például az angolra és a németre is jellemző. J. GIrčIENė. Az olasz kulináris jövevényszavak közül 197 morfológiailag adaptált, és autentikus kifejezésmódú, csak ez utóbbiakat nem szokás grafikailag elkülöníteni. Emellett itt gyakrabban fordul elő, hogy mindkét forma hibásan szerepel. Ami pedig az ortográfiailag nem adaptált, de morfológiailag formailag kialakított jövevényszóalakokat illeti, ezeket legalább egyelőre éppen a magánhasználat változatainak lehet tekinteni. Ezt a mennyiségi adatok is mutatják: az újabb jövevényszavak morfológiailag adaptált, de ortográfiailag nem formailag kialakított kifejezésváltozatai a legritkábbak. A megfigyelt különbségek alapján feltételezhető, hogy a (többnyire) nyelvi szerkesztők által felügyelt nyilvános írásbeli használatban alapvetően igyekeznek betartani a hagyományokat – az olasz kulináris jövevényszavakat ortográfiailag és morfológiailag adaptálják. Ez kétségtelenül a nyelvi szakemberek erőfeszítéseit igényli: a különböző nyelvi normatív forrásokban (az Európai Unió Eurovoc terminológiai szótárában (Eur), a Valstybinė lietuvių kalbos komisija konzultációs adatbankjában (VlKK KKb), az újabb idegenszótárakban (tŽŽ 2001 és mások)) a vizsgált időszakban az olasz kulináris jövevényszavak kevesebb mint egyötödének adaptált normatív alakja található meg, pl.: e(k)spresas, gnočiai, gorgoncola, grapa, kapučinas, lazanija, maskarponė, parmidžanas, ravioliai, rizotas. Más esetekben a használatra kell támaszkodni, és a feltehetően legmegfelelőbb adaptált kifejezésváltozatot kell választani. Ha még a legcsekélyebb adaptált(ak) forma(ák) használati hagyománya sem létezik, fennáll annak a kockázata, hogy a nyelvhasználó számára felismerhetetlen, és amelyet később a nyelvi normatívák esetleg másképpen adaptálnak, jövevényszóalakot adunk meg. ezért az ilyen esetekben a leggyakoribb megoldás az – az autentikus, grafikailag kiemelt formák meghagyása. Ezek meglehetősen gyakoriak, de így csak akkor járnak el, ha nincs más kiút: (megfelelő) egyenértékű alak hiányában az adaptálást a normatívák engedélye nélkül nyilvánvalóan még mindig nem merik vállalni (attól tartva, hogy megsértik a nyelv általános tisztítására vonatkozó elvet). Még nemigen veszik figyelembe, hogy a 2007 elején jóváhagyott, az új jövevényszavak normázásának általános kritériumaiban (a továbbiakban – bNsNK) az új idegen szavak normázásának két lehetséges módját jelölték meg – normázás adaptálással és egyenértékű szóval való helyettesítéssel, míg az adaptálatlan új idegen szavakat nem normatívnak tekintik. A nyilvános nyelvhasználatnak az autentikus formák grafikai kiemelésére irányuló tendenciája arra enged következtetni, hogy az ilyen megjelenítés a litván szövegbe illesztett, atipikus elemként értelmeződik. ez és más kutatások lehetővé tennék annak feltételezését, hogy a nyilvános nyelvhasználat ilyen helyzete a hiányos normázás következménye. Az új idegen szavak normázására vonatkozó egyértelmű kritériumok hosszú ideig tartó hiányában megkísérelték megvalósítani a legfontosabb elvet – az idegen szavak be nem engedését, egyenértékű szavak keresését, és kerülték az adaptált idegen szóalakok ajánlását, még az olyanokét is, amelyeknek nem volt egyenértékű alak- 198 Kalbos Kultūra | 81 zatuk, mivel állítólag így legalizálták volna a kölcsönzött elnevezést. A megfelelő egyenértékű alakokkal nem rendelkező idegen szavakat a nyelvi normázó művekben egyszerűen megkerülték, kivételes esetekben pedig azt javasolták, hogy az autentikus megjelenésű idegen szavakat grafikailag emeljék ki6. tehát amikor egy új realitást azonnal meg kellett nevezni, ezt magának kellett (és kell) megoldania – lavírozni a (nem létező) normák, a szöveg minősége és a címzett dekódolási lehetőségei között (lásd az alábbi példát): vajon ez nem hattyútej íze? Nem – a cannoli tölteléke kenhető szemcsés túróból (riccota) vagy mascarpone sajtból készül, és egy tésztacsőben rejtőzik… Az utolsó csésze kávé. Megtanultuk úgy megrendelni, hogy ne rémisszük meg a pincéreket: kiadós ebéd után – semmi tejeskávé, csak eszpresszó, lehetőleg sambukával (ánizsízű likőr), hogy kitisztuljon a látásunk… A sambuka felfrissíti az érzékeket… (Moteris 2008 07) A különleges (sötét) betűtípussal megjelölt olasz kulináris jövevényszavak és megfelelőik a szövegnek még a harmadát is alkotják. A cikk szerzőjének és (vagy) szerkesztőjének a minőségi szöveg létrehozására irányuló erőfeszítései nem kétségesek. A grafikai kiemelés és a zárójelben megadott kiegészítő információ természetesen megbontja annak egységét, de mindkettő azt mutatja, hogy törekednek az információt a címzett számára érthetően átadni és nem megsérteni a nyelvi normákat. Az új jövevényszavakat kommunikációs célból gyakran zárójelben vagy a szövegbe illesztett (meta)nyelvészeti megjegyzések kísérik – ebben az esetben ez a sambuka leírása (zárójelben), valamint a második mondatban kifejtett, a cannolo „a törékeny tészta cső formájú, zsírban főtt sütemény, rendszerint ricottás stb. töltelékkel” (ol. cannolo, többes szám cannoli) leírása. A rikota idegen szó leíró jellegű megfelelője, a kenhető szemcsés túrósajt kétségtelenül a nyelvi normák megsértésének elkerülésére törekedve lett kiválasztva, vélhetően felismerve annak alkalmatlanságát (nem gazdaságos, terméketlen stb.; lásd: bNsNK), a dekódolás nehézségét (zárójelben grafikailag kiemelt, nem adaptált idegen szóval – a szöveg felesleges elemével – magyarázzák). A szöveg kifejezésmódját és grafikáját kétségtelenül zavarja egy másik, így közölt nem adaptált idegen szó, a cannoli is, amelyet feltehetően azért hagytak meg, hogy ne sértsék meg a nyelvi normákat. Ezt a feltételezést mintha megerősítené az összes többi idegen szó adaptált for6 Az idegen szavak grafikailag kiemelt autentikus kifejezésmódjának terjedési tendenciáiról, okairól, lehetséges következményeiről, szabályozási irányairól stb. bővebben lásd: Girčienė J. A fordításos irodalom neologizmusai. – Kalbos kultūra 79, 2006, 83–85; Girčienė J. Az új kölcsönszavak használata: a nyelvi kultúra és a stilisztika választóvonala. – Kalbos kultūra 80, 2007, 143–147; Girčienė J., liutk ev ičienė D. A sajtnevek használata és normája. – Kalbos kultūra 80, 2007, 110–113; Va icekaus k i e nė l. A litván nyelv új idegen szavai, 2007, 177– így felvetődik a kérdés, hogy vajon az általános nyelvtisztítási elv ápolására törekedve – az idegen szó be nem engedésével, a 189 és mások. J. GIrčIENė. Olasz kulináris jövevényszavak 199 mascarpone, espresso7, sambuca8 (olasz sambuca): az első két adaptált forma a szóban forgó időszakban megtalálható az említett nyelvi normatív forrásokban. A nyelvi ajánlások betartására irányuló törekvésre, még akkor is, ha ez ellentétben áll az információátadás pontosságával, egy másik litván, leíró jellegű realitásmegnevezés, a kávé tejjel is utalna – feltehetően ezt választották a tejjel készült kávéfajták egyik kölcsönzött megnevezése (például a latte vagy a cappuccino) helyett. A bemutatott, a nyilvános használatra jellemző példa feltárja a jelenlegi helyzetet, amely nemcsak a szövegeket készítő nyelvi szakemberek, hanem e szövegek olvasói számára is összetett, akiknek fel kell ismerniük őket, és akiket gyakran a nyelvi „tisztaság” jegyében a jövevényszavak nem litvánosított kifejezésmódjához szoktatnak (!). A jövevényszó autentikus kifejezésmódjának megszokottságát a modern nyelvhasználó számára különösen jól tárja fel a nem szerkesztett magánhasználat. Erre a grafikailag nem kiemelt autentikus formák és az ortográfiailag nem adaptált, ám morfológiailag ellátott olasz kulináris jövevényszavak kifejezésmódjának változatai jellemzők, például. Dariau, ma este cannellonit készítettem (http://qemm.blogas.lt) A spenóttal és dióval töltött canelloni egyébként nagyon finom (www.papugos.lt) Hogy az autentikus kifejezésmód terjedése általános tendencia, amely nem kapcsolódik a jövevényszavak szemantikai csoportjaihoz, azt más kutatások eredményei is mutatják: Loreta Vaicekauskienė, aki az új jövevényszavak használatát vizsgálta, megemlíti a jövevényszavak ortográfiailag nem adaptálásának új tendenciáját (ez nemcsak a litván, hanem más nyelvekre is jellemző), valamint a nyelvhasználók azon szokását, hogy az autentikus írásmódot látják (Vaicekauskienė 2007: 181, 187). normák megsértésétől óvakodva – nem okozunk-e még nagyobb kárt a nyelvnek? Talán a nyelvi normatíváknak a bNsNK alapján a lehető leggyorsabban arra kellene törekedniük, hogy a társadalom számára bemutassák az idegen szó kifejezésének legmegfelelőbb változatát? ez kétségkívül nem akadályozná a megfelelő ek keresését9. Amint a 7. ábra mutatja, az eszpresszó formában a birtokos esetet is felfedezhetnénk: semmiféle tejjel készült kávé, csak eszpresszó (a kávé értendő); de morfológiailag nem adaptált, a használatban továbbra is gyakori változatként is értékelhető: espreso, pl. sluoksniuotas espreso (egyébként a bNsNK-ban is szerepel). 8 ugyanez mondható el a sambuka idegen szóról is. ez lehetne a használatban elterjedt változatlan forma is, vö. sambuka likeris, de az idegen szó két esetpozícióban való használata mégis arra engedne következtetni, hogy ez nem a szóvégződés formális hasonlósága. 9 ilyen példák már vannak: a VlKK KKb az olasz konyha idegen szavainak adaptált lazanija és rizotas formáit közli, és egyúttal megadja a különböző forrásokban ajánlott megfelelőiket is. 200 Nyelvi kultúra | 81 A nyilvános használat eltolódásai, amelyeket akár a normatív módon rögzített olasz kulináris jövevényszavak csekély számú terjedése, akár az adaptált formák használatának lehetőségére vonatkozó általános álláspont ösztönöz, megállíthatnák a jövevényszavak tömegesen terjedő, nem litvánosított kifejezésmódját. Vö. különböző időpontokban készített szövegek részleteivel: Az espresso kávé számos más népszerű kávéital, például a cappuccino és a latte alapja. <…> A cappuccino olasz kávé. Elkészítéséhez eszpresszókávét használnak. <…> A lattét eszpresszóból és gőzzel felmelegített, valamint enyhén felhabosított tejből készítik (www.meniu.lt, vendéglátóipar, Nr. 5, 2006) Eszpresszókávé grappával. <…> A cappuccino eszpresszókávéból, felmelegített tejből és tejhabból áll. <…> A latte kávé <…> – tejjel felszolgált olasz kávé, amelyet magas pohárban tálalnak, és eszpresszókávéból, valamint gőzzel felmelegített tejből készítenek (www.paulig. lt 2008) Az ÚJ SZAVAK VISZONYA LITVÁN MEGFELELŐIKHEZ megfelelőt körülbelül az olasz kulináris idegen szavak egyharmadához javasoltak. Többségüknek több is van, leggyakrabban a litván nyelvben megszokott kétvagy háromszavas, leíró jellegű szókapcsolatokkal kifejezve (lásd Tartilaitė 2008: 11– 12), pl.: kapucsínó – tejes kávé (tejszínnel, dióval, csokoládéval stb.); latte – fehérített kávé, tejjel készült kávé, tejes kávé; lasagne – tésztalapok, olasz tésztalapok, tésztalapokból készült rakott étel, skryliai; rizottó – rizs különféle zöldségekkel, főtt rizsből készült étel (hússal, zöldségekkel, csípős fűszerekkel), csípős rizses-húsos zöldségragu, rizsfelfújt (lásd ĮPVt 2005: 27–35, 146). az ilyen leíró jellegű, több szóból álló idegenszó-megfelelők a használatban nem terjednek el. Nem tarthatnak igényt arra, hogy a reáliák egyedüli megnevezéseivé váljanak: a cappuccino és a latte nem ugyanaz, mint amit Litvániában tejjel készült kávénak vagy fehérített kávénak szokás nevezni (vö. ezen idegen szavak jelentésének leírását); a lasagne „sütőben sült, nagy, főzetlen tésztalapok különféle töltelékkel” kétségtelenül különbözik a litvánok számára megszokott, tésztalapokból készült rakott ételtől: „főtt, kis, csík alakú tésztából különféle hozzávalókkal készült, megsütött étel”10; a rizottó „zsiradékban pirított rizottórizsből különféle hozzávalókkal készített étel” – először is nem ugyanaz, mint a különféle zöldségekkel készült rizs; főtt rizsből készült étel (hússal, zöldségekkel, csípős fűszerekkel); csípős rizses-húsos 10 A lazanija idegen szó és megfelelői jelentésbeli inadekvátságáról bővebben lásd: G i r č i e n ė J. Naujųjų skolinių atitikmenys: struktūra ir vartosena, 2005, 113–114.