„Kitaip nepasakysi“ (metakalbiniai komentarai tekstuose)

K. Župerka. Másképp nem mondhatod (metanyelvi megjegyzések a szövegekben) 141 KAZIMIERAS ŽUPERKA Šiauliai Egyetem MÁSKÉPP NEM MONDHATOD (MeTaNYeLVI MeGJeGYZÉSeK A SZÖVeGeKBeN) A tanulmány a metanyelvi megjegyzések (MK) funkcionális-szemantikai csoportját1 tárgyalja, amelynek domináns elemeként a kitaip nepasakysi kifejezés tekinthető. E megjegyzések annak meggyőződését fejezik ki, hogy valamely szó vagy megfogalmazás alkalmas a szóban forgó dolog megnevezésére: a beszélő úgy véli, hogy megtalálta (legalábbis neki így tűnik) a kifejezés optimális változatát. Funkciójuk és szemantikájuk szempontjából e csoport megjegyzései ellentétben állnak a kifejezés keresését jelző (kaip čia pasakius)2, a kifejezés helyességével kapcsolatos kételyt kifejező és hasonló (jeigu taip galima sakyti; galima sakyti; sakyčiau; sakykim taip; pasakysiu taip) megjegyzésekkel, valamint a nem megfelelő kifejezésre utaló jelzésekkel (pl. ne tas žodis; kvailiau nepasakysi). A kifejezés hangsúlyozásán és a kommentáláson kívül a kommentárban mintegy mentegetőzés is felfedezhető – arra irányuló erőfeszítés, hogy elejét vegye egy lehetséges ellenvetésnek, más megfogalmazásnak, más megnevezésnek. Más szóval, a címző nemcsak maga van meggyőződve szava helyénvalóságáról, hanem ezzel a címzettet is meg akarja győzni. (Még egyértelműbben mutatja az ellentétes vagy egyszerűen másfajta megfogalmazástól való bebiztosítás szándékát az MK nebijau šito žodžio.) az elemzett példákat (több mint 700-at) különböző forrásokból gyűjtöttük (korunk és a szovjet korszak írott és szóbeli médiájából, szépirodalmi és tudományos irodalomból, a beszélt nyelvből), továbbá a Mai litván nyelv szövegtárából és a Google keresőrendszer által szolgáltatott litván nyelvi kontextusokból. 1 A metanyelvi kommentár terminusa cseh nyelvészek publikációiból származik (lásd Jiřičková 1979; Mareš 1983). Ezt és a metanyelv, valamint a metatextus kutatásához kapcsolódó egyéb jellegzetes terminusokat a szerző korábbi tanulmányai tárgyalták (lásd Župerka 1995; Župerka, Inčiūrienė 2005; Macienė, Župerka 2007), ezért ebben a tanulmányban magától értetődőként használjuk őket. 2 e funkcionális-szemantikai csoport kommentárjairól lásd Župerka 1995. 142 NYELVI KULTÚRA | 81 JELLEGZETES KOMMENTÁROK az adott funkcionális szemantikai csoport fő tárgyalt kommentárjához másképp nem mondhatod a legközelebbi MK-k a másképp nem nevezheted (ez még gyakoribb a másképp nem mondhatod kifejezésnél), hogyan is mondanád (neveznéd másképp; mondani, nevezni). E csoporthoz sorolandók továbbá, vagy legalábbis nagyon közel állnak hozzá, az alábbi MK-k: semmilyen más szó (itt) nem illik; itt erre a szóra feltétlenül szükség van; más / másféle szót nem használhatsz; az igazi szó (név) ez; nem találok pontosabb szót; jobban nem mondhatod; másképp beszélni / nevezni nem fordul rá a nyelvem; nem tévedek, ha azt mondom stb. Az ezekkel az MK-kkal kifejezett meggyőződés a használt megnyilatkozás helyességéről nem egységes. Egyes kommentárok kategorikusan állítják valamely megnyilatkozás helyességét, mások óvatosabban fogalmaznak, mintha bizonyos fenntartással élnének: a címzett megérthetné, hogy a beszélő a kommentált megnyilatkozást nem tekinti az egyetlen vagy optimális, hanem csupán a kommunikációs helyzetben vagy kontextusban a szóban forgó dolog jellemzésére alkalmas megfogalmazásnak. Az MK kategorikussága / nem kategorikussága függ azoktól a modális szavaktól, amelyekkel az MK kiegészül, valamint a kifejezés grammatikai formáitól. A kategorikusságot bizonyos intenzifikátorok erősítik, például a niekaip határozószó a kitaip mellett, a tik partikula a taip határozószóval együtt, az ismétlés alakzata: Ezt a kórosan gyötrő érzést [= Ezt... az érzést] semmiképpen sem nevezheted másnak, mint szerelemnek Ji 2003 23 12; A serdülőkort – csakis így és csakis így nevezhetem azt az állapotot, amelyben most mindannyian vagyunk Lr 1990 40. Annak az állításnak a kategorikusságát, hogy másképp nem lehet mondani, csökkenti az MK-ban használt feltételes mód, a galėti, ryžtis modális igék (gyakran tagadással) stb.: kitaip nepasakyčiau / nepavadinčiau; másképp nem tudnék / nem tudnánk / nem tudok / nem tudsz majd / nem merem / nem tudom megmondani / elnevezni. pl.: a legrosszabbak azok a hivatásos adósok / én őket másképp nem is nevezném / hivatásos adósok közny. 1985 (diákokról); A vállalatunknál tragikus a helyzet / más szót nem tudnék használni (= alkalmazni) / mert az emberek sorsukra vannak hagyva rdj 2007 07 27; Nem kételkedem egy ilyen előadás színészeinek professzionalizmusában, azonban nem merem a társulatot másnak nevezni, mint műkedvelőnek... KB 1986 3 21. A beszédcsoporthoz közel álló egyes kommentárokkal, anélkül hogy azt állítanák, hogy az alkalmazott kifejezés optimális volna, arra utalnak, hogy az különösen alkalmas a tárgyalt helyzet jellemzésére: a tárgyalt csoport kommentárjaival a beszélő rendszerint kíséri kijelentését. A K. ŽuperKa. Másképpen nem mondhatod (metanyelvi kommentárok a szövegekben) 143 Azt mondják: politikai szerepet játszott; sehol sem illik ez a mondás annyira, mint a Népi Gyűlésre [1940-ben]. Nem ok nélkül kezdődött az Állami Színházban L. Dovydėnas (LM 1989 08 12); Örülni kell annak, hogy a háború elvonulása után még idejében észbe kaptak, és megmentették a pusztulástól (itt valójában ez a szó illik) a dalok és dallamok tízés százezreit S. geda (LM 1986 01 18); Pénzügyi injekcióra van szükség / ez segít nekünk fennmaradni a Sajtóházunk színháztermében / nagyon jól mondtam / a Sajtóházunk színháztermében TV 2000 02 21 (a beszélő hangsúlyozza a megfogalmazás pontosságát: nem a palota a miénk, csak a terem). beszédpartner vagy egy harmadik személy nyelvi kifejezésmódját így sokkal ritkábban értékelik. A kommentárokban leggyakrabban az egyes szám második személyű általánosító személyt használják, elsősorban önmagukra, saját szavukra vonatkoztatva. Amikor a beszélő az egyes szám első személyű alakot használja, személyét jobban kiemeli, de éppen az első személyű alakkal rendelkező kontextusokra jellemzőek a kategorikusságot enyhítő eszközök. Amikor az érintett lexikai összetétel kommentárjai kérdő intonációval (valódi, nem retorikai kérdés, azaz nem kifejező állítás vagy tagadás) vagy anélkül, de az ar, talán, esetleg, valószínűleg partikulumokkal hangzanak el, akkor egy másik – a kifejezés teljes megfelelőségével kapcsolatos kétely csoportjába tartoznak. Ezek kommentárok, vagy talán másképpen kellene nevezni őket? ; másképpen aligha lehet nevezni; másképp valószínűleg nem lehetne nevezni; másképp nehéz lenne nevezni. pl. : Vajon ez a szerencsétlenség előérzete volt? Hogyan nevezhetném másképp? <t>. A másképp határozószóval, a semmilyen, más, másféle névmással alkotott MK nem mondja meg, milyen szempontból helyénvaló a kommentált megnyilatkozás (ez csak a helyzetből, a kontextusból érthető meg), míg a melléknévvel vagy melléknévi határozószóval alkotott MK-val (általában középfokú, olykor felsőfokú vagy alapfokú alakban) jobban / találóbban / pontosabban nem lehetne mondani; (nem találni) szebb jellemzést; a legpontosabb megnevezés (az lenne)... meghatározza, pontosabban megjelöli, miért megfelelő a választott kifejezőeszköz – a szépsége, találósága, pontossága stb. miatt. pl.: a különbséget köztük [az optimisták és a pesszimisták között] Justis Mikutis ironizálta a legjobban: az egyiknek a poloska konyakszagú, a másiknak pedig – a konyak poloskaszagú... Jobban nem is lehetne mondani! <t>; Nem véletlenül van nálunk az a mondás – úgy őrizd, mint a szemed fényét. Valójában találóbban nem is lehetne mondani. A szemet óvni kell. Nem számít, hány éves vagy <t>; Váratlanul azt mondtam: / – Jó anyukád van, János! / Mivel nem válaszolt, egy idő múlva hozzátettem: / – És a dal is jó. / Bizony, szebben nem is mondhatnád: ha jó az anya – jó a dal is Marc 34; A litván jelleg terjeszkedése – úgy vélem, ez lenne szellemi megnyilvánulásaink legpontosabb elnevezése, 144 A NYELV KULTÚRÁJA | 81 egyáltalán nem tartva a „terjeszkedés” szótól <...> A latin expansio jelentése – kiterjesztés, terjesztés, e szó „békés” formája KT 1989 06 14; Az igazi és csúnya hűtlenség pedig árulás és aljasság – csak ezek az igazi nevük TMot 1985 9 21. A MeTaNYELVI KOMMENTÁROK POZÍCIÓJA a tárgyalt csoport MK helye a metanyelvi egységben négyféle lehet: a) prepozíció: az MK a kommentált nyelvi eszköz előtt hangzik el, b) posztpozíció: a kommentár azon nyelvi eszköz után áll, amelynek optimalitását megerősíti, c) interpozíció: az MK beékelődik a kommentált többszavas megnyilatkozásba, d) a kommentált nyelvi eszköz beékelődik a kommentárba, eltávolítva az MK tagjait. pl. : (a) A madárinfluenza katasztrofális fenyegetése közepette, másképp nem is mondhatod – a tyúkoknak végük. Hiszen egyelőre még származási okmányok nélküliek Š 2006 11; Hogyan nevezhetnénk ezt másképp, ha egyszerű polgári nézőpontból tekintünk rá, mint a hatalom ember iránti, egyre nyilvánvalóbb tiszteletlenségének? <t>; (b) a legfelsőbb szintű tolvajok (hogyan is lehetne másképp nevezni azokat az embereket, akik saját belátásuk szerint osztogatják mások pénzét) büntetlenül maradnak Dlg 2002 10 11; Az az ember, akit kizsákmányolnak (hiszen a pedagógus jelenlegi munkakörülményeit másképp nem is nevezhetjük), nem bontakozhat ki szakemberként <int>; (c) Ő pedig rettenetesen fáradtnak érezte magát, a lábát húzta (másképp már nem is lehet mondani), mintha meg lett volna kötözve <t>; de nem vette le a lábát a gázpedálról, és emberfeletti – másképp nem mondható – erőfeszítésekkel életre kényszerítette a motort <int>; (d) Trolibusszal mentünk a térre, amelyet másképp, mint kísértetiesként, nem tudok nevezni. Sok fiatal, nagyon fiatal ember (talán tizennégy évesek...), mind részeg, mind dohányzik, mind énekelni próbál. Ilyen volt az elkövetkező újév bevezetője KT 1989 2; az okupációs hatalommal való együttműködést másképp, mint kollaborációként, nem nevezhetnénk <t>. A prepozíciós (a) esetekben az MK a beszédstratégia jelzése: mintegy arra figyelmezteti a címzettet, hogy erős szó fog elhangzani. A posztpozíciósan hozzáadott (b) MK záró megjegyzés; megerősíti, kiemeli a használt szót, emellett bizonyos mentségként is értelmezhető egy megfontoltan vagy hirtelen kicsúszott erősebb megfogalmazás miatt. A metanyelvi kommentár (MK) közbeékelése (c) közelebb áll a posztpozicionális kommentárokhoz, mivel e kifejezés legfontosabb (legerősebb, jellemző) szava általában a kommentár előtt hangzik el. A felbontott (d) rendszerint kommentár, másképp (mint)... nem is nevezhetnénk. Az MK közbeékeléséhez sorolhatnánk az értékelő szó ismétlés általi kiemelését is – amikor azt az MK előtt mondják ki, majd az MK után megismétlik, pl. : K. ŽuperKa. Másképp nem mondhatod (metanyelvi kommentárok a szövegekben) 145 Örömmel lépett a színpadra, és mohón, másképp nem mondhatod, – mohón látott munkához <t>; Ekkor egyikük [ablaka] hirtelen kitárult, és azon keresztül kizuhant, – másképp nem mondhatod, valóban kizuhant a levegőbe, – valamilyen nehéz, furcsa szárnyú madár <int>. Az MK pozíciójára vonatkozó statisztikai adatokat csak a másképp nem mondhatod (nem nevezheted) MK-val rendelkező metanyelvi egységek alapján számították ki; Hogyan is mondanád (neveznéd) másképp (mondani, nevezni). A 604 példából a leggyakoribbnak a posztpozíció bizonyult (körülbelül 80 százalék). A prepozíciós esetek körülbelül 12 százalékot tesznek ki. A kommentált kifejezésnek az MK-ba való beillesztésére az esetek több mint 6 százalékában találtunk példát, a legritkább pedig az MK interpozíciója – valamivel több mint 2 százalék. A BESZÉLT NYELVI EGYSÉGEK HASZNÁLATA ÉS FUNKCIÓJA A beszélt nyelvi csoport MK-i az úgynevezett szabad stílusokban használatosak – főként az írott publicisztikában, valamint a nyilvános és magánjellegű beszélt nyelvben. Hivatali és tudományos szövegekben nagyon ritkák; előfordulhatnak azoknak a szerzőknek a szövegeiben, akik tudományos munkáikban sem tartják magukat a szigorú, száraz hivatalos stílushoz, nem kerülik az élénkebb, képszerűbb szavakat, személyesebben beszélnek (jóllehet személytelen szerkezettel), pl. : Maximalistának – másképp nem lehetne nevezni – M. Kūsio követelményeit <...> – minden fontosabb közmondásnak monográfiát szentelni Sauk 273; Így tehát a Naprendszer a Világegyetem terében egy meglehetősen jól kirajzolódó elszigetelt egységet alkot, amelyre éppen ráillik a „rendszer” elnevezés Slav 7. Ezek a megjegyzések a művészi szövegekre sem jellemzők, úgy tűnik azonban, egészen más okok miatt. a szépirodalom számára ismerik el a legnagyobb szólásszabadságot (licentia poetica), a kitaip nepasakysi csoport megjegyzései pedig korlátozzák ezt a szabadságot. például Arvydas Šliogeris filozófus ezt mondja: „Íme, S. Geda ír néhány sort – a galagonyák virágzásakor, elvetettem a lent, a lenmag mint az arany az agyagdombokban... leírja ezeket, de nem mondja nekem: csak így lehet mondani” (Mt 2007 12 80; az idézetben kiemelve). Úgy tűnne tehát – amikor a költő azt mondja, hogy másképp nem lehet elmondani, akkor, abban a szövegben nem költő? Sigitas Geda esszéírásában nem kerüli az ilyen típusú megjegyzéseket. Néhány példa a szövegeiből: Ez már az örökkévalóság lehelete, és ezt itt másképp nem lehet elmondani. Íme, az örökkévalóság és az eszményiség ilyen képeit, hasonlatait, összecsengéseit suttogta Maironi fülébe az isteni Múzsa; A költői kinyilatkoztatás oly csodálatos, hogy szebb jellemzést nem találunk rá, mint azt, hogy földöntúli LM 1987 44. 146 NYELVI KULTÚRA | 81 A beszélő által használt kijelentés, amelyet az optimális kifejezési változatként jellemez, lehet (a) saját, eredeti vagy (b) szokásos, a beszédhelyzetre jellemző kifejezés, akár közhellyé vált trópus is, pl.: (a) Ez volt életem legmagasabb rendű éjszakája. Nem, nem, semmilyen más szó nem megfelelő; csak akkor, amikor kimondom, hogy „legmagasabb rendű”, látom meg annak az éjszakának igazi színét – a sötétkéket, a világosodót, a hajnalodót... p. Dirgėla (prg 1986 5 53); (b) Ha a mezőket a tengerhez hasonlítod, többé nem leszel eredeti. De miközben az autó Kišinovtól délkelet felé száguldott, az ablakon túl elterülő szőlőültetvényekre semmilyen más szó nem illik. Tenger, valóban a szőlőültetvények végtelen tengere T 1979 08 08. Az összegyűjtött anyagból a tárgyalt funkcionális-szemantikai csoport MK-it illetően látható, hogy ezeket a kommentárokat általában expresszív értékelő megnyilatkozások mellett, gyakran kifejező, erős szavak és kifejezések közelében használják. Az értékelés lehet pozitív vagy negatív. A negatív értékelést kifejező megnyilatkozásokat (szavakat, kifejezéseket) jóval gyakrabban (több mint 10 alkalommal) használják, és változatosabbak. A csoport másként nem mondható kommentárjaival a mai nyelvben kifejezett pozitív (a) és negatív (b) értékelő szavakat a metanyelvi egységekből vett alábbi példákkal lehet illusztrálni: (a) angyal, angyalkácska, emberfeletti (erőfeszítésekkel), aranyoskám, újjászületés, elit (2 alkalommal), fantasztikus, (egyszerűen) zseni, kiemelkedő (személyiség), boldogság, mesés (2 alkalommal), paradicsom, (irodalmi) szárnyalás, csoda (3 alkalommal), remekmű; (b) közöny (a közöny láncaiba merevedve), abszurditás, litvánellenes, hanyagság, átvert, (valamiféle) megszállottság, siralmas (helyzet), szamár (2 alkalommal), (emberek) csorda, banditák (2 alkalommal), őrültek, őrült (projekt) (2 alkalommal), majomüzlet, förmedvény, vénasszony, (igazi) selejt, cirkusz (3 alkalommal), tahó, huliganizmus, debil nő, debilek (a debilek országa), leépülés, bemocskolja, dezinformáció, vénemberek (férfiakról negatívan), dilettáns, zabálni („enni”), bohózat, banda, népirtás, kakas (férfiról), kígyófészek (emberekről), állatok (emberekről), grafománia, idióta, -k (6 alkalommal), idióta (3 alkalommal), rokkantak (a rokkantak felvonulása), perverzek (a perverzek nemzedékének zagyvaléka), megőrült (lelkesek), elfajzottak, pimaszság, fekete (vasárnap), kurva (te valami kurva vagy), (igazi) háború, katasztrofális, giccs, kollaborálás, kommersz (zene), bizarr, kis butus, bolondok (3 alkalommal, a bolondok filozófiája, a bolondok bandája), mániákusok, kiskorú lányok, kölyök, (stílusok) keveréke, szörnyetegek, tökfej, valami fejletlenség, tiszteletlenség (az emberrel szemben), hülyeség(ek) (2 alkalommal), tisztességtelenség (2 alkalommal), kudarc, rendetlenség, gazemberek (testvérisége), lenyúlta, teremtmény (emberről), megőrültek, gúnyolódás (az embereken), pocakos (fiatalemberről), rosszindulat, provokáció, provokatív (lépés), pszichózis, önkényes (építkezés), gyengeelméjűek, erőszak, erőszakos (erőszakos eszközök), csalók (a csalók bandája), elhülyülés, (el)intézték, senkiházi, undorító, kutyafajzatok, (pénz) elherdálása, tragédia, tragikus (költségvetés), kísérteties, képmutató nő, pokol, rabszolgák, tyúk (a beszélő önmagáról). K. ŽuperKa. Másként nem mondható (metanyelvi kommentárok a szövegekben) 147 A kommentált szó értékelő árnyalata (a) erősíthető vagy (b) gyengíthető egy attribútív szóval: (a) pimaszul szégyentelen halogatás, klasszikus remekmű, nagyon lenyűgöző, rosszindulatú pofák, undorító nacionalizmus, patkányok válogatottja (emberekről); (b) kissé ütődött. Az MK másképpen megfogalmazva olyan értékelő frazeologizmusokat, perifrázisokat, közmondásokat is kísér, amelyek (a) pozitív vagy (b) negatív értékelést fejeznek ki: (a) aranykezű mesterek, kilenc szakmában jártas Barbie, álomcsapat; (b) abszurd színház, gödörásás, a lélek koldusai, a pimaszság csúcsa, trágyadomb, mesék országa (iron.), önmaga ellensége, pénzmosás, politikai prostituáltak (a hatalom), (egyetemes) értelmi elsötétülés, pszichés betegség, lakoma éhínség idején, rossz magot vetve, csodák országa (iron.), útifűnép, komédia és hiúság vására; aki sokat ír, az elhagyja a partot, a butaságra nincs orvosság. Értékelő szavakként idegen, zsargonbeli, vulgáris szavak és kifejezések is előfordulnak. az ilyen lexikával alkotott példákra leginkább az interneten bukkantunk (Google-keresés), pl.: best game, brudas, cool (rettenetesen cool), munkamániás nő, hülye, hülyegyerek (hülyék hajója, hülyék weboldala, hülyék népe), klassz, hülyék, király!, élvezet, ügyesek!, maladec, pimasz, na, ez irreális, pusztába vezetni, suka (fn., or. „szuka”), szuper, ribanc, ostoba, rohadékok, csalók. Hogy melyik szót választják, az elsősorban a szerzőnek a szóban forgó dologhoz való viszonyától, műveltségétől, a nyelvi kifejezőkészségtől, az etikett felfogásától, nyelvi beállítottságától, szándékaitól és hangulatától függ. A nyelv eltorzításának és önmagunk nyelvi torzításának, a nyelv nem ismeretének (pl. másképpen nem nevezheted őket, apart (= mint) naivak), valamint az egyszerű írástudatlanságnak a példái, amint tudjuk, leginkább az interneten találhatók. Az értékelő szó a szöveg témájával és stílusával is összefügg. Befejezésül még el kell mondani, hogy a metanyelvi kommentárhoz igen hasonlóan a kifejezés hangsúlyozásának, a használt szó rögzítésének funkcióját a kötőszókhoz közel álló būtent szó is betöltheti: Ezeken a [csúszós] lépcsőkön minden nap más-más korú emberek másznak fel, éspedig másznak, rV 1986 02 21. 148 KaLBOS KuLTūra | 81 KÖVETKEZTETÉSEK Azt a funkcionális szemantikai csoportot, az MK-kat áttekintve, amelyekkel a beszélő vagy az írott szöveg szerzője jelzi, hogy az általa használt megnyilatkozás az adott helyzetben megfelelő, vagy akár a legmegfelelőbb, néhány általánosítás tehető. 1. E csoport és a hozzá közel álló MK-k, valamint azok változatossága lehetővé teszik annak árnyalását, hogy a megfelelő megnyilatkozás kiválasztásába vetett meggyőződés hogyan és milyen erősséggel fejeződik ki, vö.: itt ennek a szónak feltétlenül szüksége van / nagyon jól mondtam / másképp nem lehet mondani. 2. A csoportba tartozó másképp nem lehet mondani kommentárokat gyakrabban használják posztpozícióban, a megnyilatkozás után, amelynek megfelelőségét megerősítik, vagyis ezek a kommentárok a metanyelvi egységben rendszerint záróelemek. Ebből arra lehet következtetni, hogy a kommentárokkal kísért, felhasznált „optimális” megnyilatkozások nagy része nem előre megtervezett, átgondolt (vö. a stratégia jeleivel), hanem a beszédaktus során jön létre, gyakran váratlanul kicsúszik, a szóban forgó dologhoz fűződő erős érzelmi viszony miatt. 3. E kommentárok megerősítik a nyelvi univerzálék egyikét: a negatív értékelés nyelvi kifejezése sokkal nagyobb teret foglal el, mint a pozitív értékelésé, és sokkal gyakrabban irányul rá a figyelem. ŠaLTINIaI Dlg – Dialogas (savaitraštis). <int> – internetas – pavyzdžiai iš paieškos sistemos Google (www.google.lt) lietuvių kalba (žiūrėta 2007 m. gruodžio mėn.). Ji – Ji (žurnalas). KB – Kultūros barai (žurnalas). KT – Komjaunimo tiesa (sovietmečio dienraštis). LM – Literatūra ir menas (savaitraštis). Lr – Lietuvos rytas (dienraštis). Marc – Just. Marcinkevičius. Dienoraštis be datų, Vilnius, 1981. Mt – Metai (žurnalas). prg – Pergalė (sovietmečio žurnalas). rdj – radijas. rV – Raudonoji vėliava (sovietmečio Šiaulių miesto dienraštis). Sauk – D. Sauka. Tautosakos savitumas ir vertė, Vilnius, 1970. Slav – p. Slavėnas. Saulės sistema, Kaunas, 1946. Š – Šeimininkė (žurnalas). šnek. – šnekamoji kalba. T – Tiesa (sovietmečio dienraštis). K. ŽuperKa. Kitaip nepasakysi (metakalbiniai komentarai tekstuose) 149 <t> – Dabartinės lietuvių kalbos tekstynas. Interneto prieiga: http://donelaitis.vdu.lt TMot – Tarybinė moteris (sovietmečio žurnalas). TV – televizija. LITeraTūra Jiřičková J. 1979: Metařečový komentař. – Slovo a slovesnost XL (2), 149– 151. Macienė J., Župerka K. 2007: Kalbinės raiškos švelninimo komentarų vartojimas. – Filologija 12, Šiauliai: Šiaulių universiteto leidykla, 55–65. Mareš p. 1983: Metajazyk, metařeč, metatext. – Slovo a slovesnost XLIV (2), Župerka K. 123–131. 1995: a kifejezésmód keresésének metanyelvi megjegyzései. – Filológia és módszertan 2, Šiauliai: Šiauliai Pedagógiai Intézet, 102–109. Župerka K., Inčiūrienė S. 2005: A nyelvi kifejezésmód pozitív értékelése nem nyelvészeti szövegekben. – A Litván Katolikus Tudományos Akadémia konferenciájának tanulmányai 19, Vilnius, 505–515. beérkezett 2008. 11. 03. YOU CANNOT SAY OTHERWISE (MeTa-LINguISTIc cOMMeNTS IN TeXTS) Összefoglalás A metanyelvi megjegyzések nagy sokaságán belül a megjegyzéseknek van egy jól elkülöníthető funkcionális szemantikai típusa, amelyben a megszólaló a megnyilatkozását (egy szót vagy egy kifejezést) fontosnak, relevánsnak, a lehető legpontosabban megfogalmazottnak és az adott helyzetben nélkülözhetetlennek értékeli. Az ilyen típusú sztereotip metanyelvi megjegyzések közé tartoznak az olyan fordulatok, mint a kitaip nepasakysi / nepavadinsi; másképp nem mondod / nem nevezed meg, mint (...); hogyan másképp mondod / nevezed meg. A fenti megjegyzések leggyakrabban utópozícióban fordulnak elő, vagyis a megjegyzés azt a nyelvi elemet követi, amelyet optimálisnak vagy a legpontosabbnak tekintenek. A végső, utópozícióban álló megjegyzés kiemeli az előtte álló szót vagy kifejezést; továbbá a megjegyzés egy erősebb kifejezés használatának vagy egy nyelvbotlásnak az indoklásaként is értelmezhető. A megjegyzés leggyakoribb utópozíciója feltehetően azt tanúsítja, hogy az előtte álló szavak és kifejezések a beszéd folyamatában jönnek létre, és határozottan érzelmi színezetűek; nem előre gyártott-