Pirmas žvilgsnis į tinklaraščių kalbą

RITA MILIŪNAITĖ Litván Nyelvi Intézet ELSŐ PILLANTÁS A BLOGOK NYELVÉRE I. A NYELV ÚJ MEGJELENÉSI FORMÁJA AZ INTERNET KÖZEGÉBEN Billo Gatesnek, a „Microsoft” szoftvervállalat alapítójának ismert mondása – „Ha a nyelv nem lesz jelen az interneten, egyáltalán nem is lesz” – idővel átfogalmazásra került: hamarosan vállalatokra és intézményekre alkalmazták, most pedig már az egyes emberre is. Valóban, nehéz volna olyan, akár csak valamelyest is közéletileg aktív embert találni, akiről ne lenne legalább a legcsekélyebb információ az interneten. Ráadásul az internet olyan erőteljesen hatol be a mindennapi életbe, hogy ma már bárki kialakíthatja benne a maga kis „zugát”. 1. A blogkorszak kezdete Jó egy évtizede kezdtek megjelenni a világhálón az úgynevezett blogok – nyilvános internetes naplók, amelyeket bárki írhat, aki csak szeretne. Kezdetüket illetően nincs teljes egyetértés, de leggyakrabban 1994-et említik, amikor egy amerikai internethasználó elkezdte közzétenni mindennapi híreit az interneten: filmekről mesélt, amelyeket látott, könyvekről, amelyeket olvasott, más szóval egyfajta naplót írt. Ma már milliós nagyságrendben vannak blogok, és azt mondják, hogy számuk félévente megduplázódik. Körülbelül 2000-ben kezdtek ilyen naplók megjelenni a litván internetes közegben is. 2004 táján, ugyanabban az évben, amikor az amerikai „Merriam-Webster” szótárkiadó a blog szót („blog”) az év szavának választotta, a litván blogok száma gyors növekedésnek indult, 2006–2007-ben pedig fellendült a litván nyelvű blogírás. Például hét szerző, akik 2007-ben kezdtek blogot írni egy internetes oldalon, körülbelül egy év elteltével a következő statisztikát közlik: Az oldalon: bejegyzések – 4123, hozzászólások – 18370, összesen ennyi szó – 812101. Vagyis tizenkét, egyenként 300 oldalas könyv. Már a tizenharmadik kötetet írjuk. (www.nezinau.lt, megtekintve: 2008. 05. 09.) 20 KALBOS KULTŪRA | 81 David Crystal, akit leginkább a nemrég magyarul megjelent „A nyelv halála”1 című könyv szerzőjeként ismerünk, egy másik könyvében, a „Nyelv és internet” című mű második kiadásában kilenc oldalt szentel a blogoknak (lényegében a különféle megjelenési formáik leírásának) (Crystal 2006: 238–247). Bevallja, hogy amikor 2001-ben megjelentette a könyv első kiadását, arra számított, hogy az interneten később változások következnek be, mivel néhányuk már kezdett megmutatkozni, csak még nem keltett nagyobb társadalmi figyelmet. Crystal azonban nem sejtette, hogy öt év múlva a könyv külön fejezetét kell majd szentelni az internet teljesen új formáinak. E formák egyike a blog, amely villámgyorsan terjed az interneten, és amelynek nyelve annyira különbözik az internet más formáinak nyelvétől, hogy külön kell vizsgálni. De mik is azok a blogok, és miben különleges a nyelvük? Ahhoz, hogy válaszolhassunk erre a kérdésre, szélesebb körben kell tárgyalnunk maguknak a blogoknak a sajátosságait, mert csak így érthetjük meg, milyen szerepet töltenek be a társadalmi kommunikációban, és egyúttal megkezdhetjük a további vizsgálódás kérdésének felvetését is: milyen jelentősége van a blognyelvnek, és milyen hatást gyakorolhat a litván nyelv egészének fejlődésére? 2. A blogok közege – az internet új generációja (Web 2.0) A blogok megjelenése és virágzása az internet mint globális számítógépes hálózat minőségi ugrásához kapcsolódik. 2004 körül a webes szolgáltatások és technológiák új generációjának megnevezésére javasolták a Web 2.0 kifejezést. A litván média így írt erről: A Web 2.0 hajtóereje az adat. A webet olyan platformként mutatják be, amelyre alapozva új szolgáltatások hozhatók létre. Hálózati hatás (network effect) alakul ki: minél többen vesznek igénybe egy adott szolgáltatást, annál nagyobb hasznot húznak belőle a folyamat valamennyi résztvevői. (Vedrickas 2007) Ezek az új információs technológiák lehetővé teszik, hogy különösebb nehézség nélkül, sőt programozási ismeretek nélkül is létrehozzunk és kezeljünk tetszőleges információkat az interneten – egyszerűbben és kényelmesebben, mint a személyes weboldalakon. Ezt a lehetőséget használták fel blogok létrehozására. A blog nyilvános, a szerző kívánsága szerint bármikor szerkeszthető és frissíthető weboldal, amelyen többnyire különféle személyes információkat tesznek közzé: beszámolnak tevékenységeikről, érdeklődési köreikről, utazási élményeikről, véleményt nyilvánítanak bizonyos kérdésekben, információkat osztanak meg. 1 David Crystal. Kalbos mirtis, Vilnius: Tyto alba, 2005. R. MILIŪNAITĖ. Pirmas žvilgsnis į tinklaraščių kalbą 21 (például egy újonnan vásárolt háztartási gépről, az internetes tárgycseréről, különféle társadalmi akciókról), közzéteszik saját alkotásaikat, fényképeiket, videó- és hangfelvételeiket stb. Egy kommentárban ezt olvashatjuk: A naplóírás okai sokfélék lehetnek: az igény, hogy gondolatainkat és ismereteinket megosszuk másokkal, a felgyülemlett negatív érzelmek kiadása és levezetése, az ego kielégítése, az egyéniség kifejezése, az alkotás iránti igény – versek, elbeszélések stb. írása. (Klaustux)2 Mivel a bejegyzések automatikusan dátumot kapnak, és a legújabb kerül legfelülre, a weboldal egyfajta naplóhoz válik hasonlóvá. Minden bejegyzésnek saját címe van. Olyan címet igyekeznek kitalálni, amely azonnal megragadja a figyelmet, és a legújabb bejegyzések összesítőiben kitűnik a többi szerző bejegyzései közül, például: • A hétfőről és a „macskák” karmairól • igen, igen... órák alatt • Miért kézzel írják fel az orvosok a recepteket? A folyamatosan megjelenő, az oldal közepén közzétett, témák szerint csoportosított és archívumban tárolt bejegyzéseken kívül a blog szélein számos hivatkozás található más (általában barátok, hasonló gondolkodású emberek által írt) blogokra és kedvelt weboldalakra. Általában minden bejegyzés alatt van egy kommentárrovat is, ahol a blog olvasói elmondhatják véleményüket, a blog szélén pedig az összes látogatói hozzászólás felsorolása is megjelenhet. Így néz ki egy olyan szöveg, amely a szerző által szívesen olvasott blogokat mutatja be, aláhúzott hiperhivatkozásokkal – ezekre kattintva azonnal el lehet jutni az adott blogokra: Nahát, milyen jó, hogy ma csak anyák napja van (na jó, még áldozócsütörtök és Szent Flórián napja is, de ez már nem lényeges), mert a tegnapi összejövetel nem volt valami sikeres. Az eredmény azonban így is pozitív: a többség kiszabadult a természetbe sétálni, először kivinni a számítógépet sétálni az udvarra, élő zenét élvezni, pizzát enni egy új helyen, vagy egyszerűen gyönyörködni a fiatal anyasegítők alkotásaiban. (vienastoks) A szerzők maguk döntik el, hogy teljesen névtelenek maradnak-e – csak álnévvel –, vagy közölnek magukról adatokat (utónevet, vezetéknevet, születési dátumot, lakóhelyet – általában csak a város megjelölésével stb.). 2 Mivel nyomtatott irodalmunkban még nincs hagyománya a blogok idézésének (az interneten ezt a megfelelő hiperhivatkozások helyettesítik), ezúttal az idézeteknél álnevet vagy keresztnevet tüntetünk fel – úgy, ahogyan maga a szerző aláírja a szövegét. Az idézett szövegek grafikai megjelenését és nyelvét természetesen nem javítottuk, hogy a valós kép látható legyen. 22 KALBOS KULTŪRA | 81 Azok a weboldalak, amelyek a blogok gyűjtését és tárolását szolgálják, rendszerint felsorolják a legújabb és legolvasottabb bejegyzéseket. Így egész internetes közösségek jönnek létre3, bennük pedig közös érdeklődésű bloggerek csoportjai. A kívánt blogok friss híreire fel lehet iratkozni, a legjobb bejegyzésekről áttekintések készülnek, bloggerek címtárai állnak össze – egyszóval egy egész új virtuális tér jön létre. A személyes blogok mellett ilyen műfajú oldalakat kezdtek létrehozni saját weboldalaikon a hírportálok, valamint különféle intézmények – televízió- és rádiótársaságok és hasonlók is (például delfi.lt, alfa.lt, mtv.lt stb.). Ez főként reklámcélokat szolgál: azt a benyomást kívánják kelteni, hogy közvetlenebbül és kötetlenebbül lehet velük kapcsolatot tartani, hiszen az intézményi blogokat maguk az alkalmazottak írják (és rendszerint névvel). A hivatásos újságírók a műfajt népszerűségét kihasználva olykor közvetlen szakmai céljaikra használják. A világhálón a blogok mint ígéretes internetes műfaj önálló típusai körvonalazódnak (bővebben lásd a cikk folytatását – Miliūnaitė 2008). A blogok fontos sajátossága, hogy nem elszigetelten, egymástól függetlenül működnek, hanem különféle kapcsolatok (hiperhivatkozások, hasonló gondolkodásúak címei stb.) révén más blogokhoz kötődnek, így folyamatos az információ terjedése és cseréje. A blogoknak ezt az interneten kialakult összességét, megfelelőbb litván elnevezés híján (tinklaraštyno? valaki által bevezetett tinklaraštijos?), egyelőre leggyakrabban blog(o)sfera. néven említik. 3. A bloggerek és céljaik A bloggerek a különféle személyes adatok között álnevet is megadnak, de valódi kereszt- és vezetéknevük is előfordul. Még ha figyelmen kívül hagyjuk is a félrevezető adatokat, amelyek különféle okokból mindig akadnak, nem tévedünk, ha azt mondjuk, hogy a legfiatalabb bloggerek már a korai kamaszkorban, hozzávetőleg 12–13 évesen elkezdik, amikor már rendelkeznek bizonyos számítógép-használati készségekkel, hiszen a blogot az egyes weboldalak által kínált eszközökkel maguknak kell létrehozniuk és gondozniuk. Az anonimitás mértéke tehát nagyon változó, de jóval alacsonyabb, mint az internetes elektronikus diskurzusban (vitafórumokon és hozzászólásokban)4, 3 Az interneten működő, közösségi hálózatokat (szociális hálókat) létrehozó közösségek sajátosságaival az antropológia új ága, a digitális etnográfia foglalkozik. 4 A diskursas fogalomnak több jelentése van: 1) bármely szöveg, amely összefügg a létrehozásának és működésének környezetével; 2) a nyelvhasználat valamely területe (pl. tudományos, politikai diskurzus); 3) interaktív- R. MILIŪNAITĖ. Pirmas žvilgsnis į tinklaraščių kalbą 23 ahol az internetes kommunikáció normája, hogy csak álnéven írják alá a bejegyzéseket. A blogok szerzőinek anonimitási szintjét nagymértékben a címzett határozza meg: ha elsősorban barátoknak szólnak, akkor bizonyos személyazonosságra utaló jegyekre szükség van. Azt, hogy az anonimitás csökkenése vagy a szerző teljes nyilvánossága mennyiben befolyásolja a nyelvhasználat színvonalát, csak átfogó kutatások mutathatnák ki. Egyelőre, miután megvizsgáltunk egy kisebb válogatást különböző életkorú szerzők által írt, eltérő színvonalú blogokból, feltételezhetjük, hogy a nem anonim módon író szerzők nyelvhasználata rendezettebb, mert nagyobb felelősséget éreznek a nyilvánosan kimondott szóért. Tudják, hogy nyilvános térbe kerülnek, ám ez a tér némileg más, és nagyobb felelősséget kíván, mint az anonim elektronikus diskurzus. Az anonim internetes kommentek nyelvéről Leonidas Donskis ezt írja: Vajon nem gondolunk bele, milyen következményekkel jár a tizenöt évesekre nézve az a barbár nyelvezet, amellyel az anonim kommentekben a nemzeti kisebbségekről vagy az ország legkiemelkedőbb személyiségeiről beszélnek? Hiszen eltüntettük a határt a nyilvános és a magánbeszéd között – az, amit az embereknek négyszemközt viccelődve senkinek sem kellene hallania, ma egyre inkább hivatalos politikai diskurzusunkká válik, és segít hírnevet, valamint népszerűséget szerezni. Tényleg nem világos, hogy már a kocsmai szókészlet közéletben és politikában való legitimálása felé tartunk? (Donskis 2008) A blogokban valóban ritka ez a „kocsmai szókészlet”. Maguk a bloggerek azt mondják, hogy „a blogger jó neve és tekintélye nagyon fontos”, mert ettől függ, milyen gyorsan és széles körben terjednek a közzétett gondolatai, illetve érkezik-e rájuk visszhang. Íme egy szerző gondolatai a kommentekben a blogger hírnevéről: Amikor megírtam azt a bejegyzésemet a viskisieliaisről, sokáig azon töprengtem, vajon nem kellett volna-e megtennem. És egy csomó bejegyzést sem írok éppen azért, mert nem akarok túlságosan kitűnni nyilvános helyen, vagyis lényegében hivatalos környezetben, hiszen nem világos, hogy formális-e vagy sem, ezért a rosszabb/biztonságosabb változatot választjuk. Még azokat a blogokat is, amelyeket anonim módon írok, a hírnévre való tekintettel írom. Az online közösségekben a „hírnév” még fontosabb, mint a való életben, mert a valóságban soha nem találkozol annyi emberrel, mint online, hacsak nem vagy valami Zvonkė5. (Dominykas) vus, diskusinis bendravimas (plg. Marcinkevičienė 2008: 15–16). Šiame straipsnyje elektroniniu diskursu vadinama ne elektroninės terpės tekstų visuma, o tik tie tekstai, kurie atlieka tiesioginio (interaktyvaus) bendravimo funkciją. Paprastai tai esti nedidelės apimties žinutės, kai bendraujama realiuoju laiku arba per laiko tarpą. Jos gali būti rašomos kompiuteriu arba mobiliuoju telefonu: interneto komentarai, žinutės diskusijų forumuose, elektroniniai laiškai, telefono žinutės, sparčiosios (arba momentinės) žinutės (pavyzdžiui, naudojant „Skype“ programą) ir pan. 5 Egy ismert szórakoztatóipari szereplő vezetékneve. 24 KALBOS KULTŪRA | 81 Mire törekednek a bloggerek, mi ösztönzi őket az írásra? Egyesek számára ez átmeneti divat, a megörökítés pszichológiailag magyarázható vágya – „Itt jártam”. Másoknak ez az első komolyabb kísérlet a nyilvános önkifejezésre, hiszen, amint említettük, az elektronikus diskurzus ezt nem helyettesíti. Egy szerzőnő munkatársai körében végzett felmérésében néhány válasz meglehetősen találóan fogalmazta meg, mi a blog: Egy hely, ahol nyilvánosságra hozod annak a felét, amiről fecsegsz. A virtuális önkifejezésed formája. A fiatalok számára a blogok elsősorban a szocializáció eszközei – barátok és hasonló gondolkodású emberek keresésének lehetőségei, vagyis a kortársakkal való azonosulás kísérletei (Huffaker, Calvert 2005). A nyelv szerepe itt szintén fontos, hiszen a fiatalok által használt nyelvnek sajátos jellemzői vannak. Egyes szerzők szövegei valóban nagyon emlékeztetnek a napló műfajára: az ember magának ír, csupán az a különbség, hogy mindenki elolvashatja. Néha ez egy jegyzetfüzethez hasonlít, amelyet az ember saját kényelme érdekében bármikor megtalálhat az interneten. Az ilyen műfajú bejegyzésekben meglehetősen népszerű egy „jegyzet magamnak” (angolul: note to (my) self) beillesztése, így elkülönítve a szövegnek azt a részét, amely valójában csak magának a szerzőnek fontos: Minden a fejünkben van, minden a hozzáállásunkon múlik, az enyémen is! (Megjegyzés magamnak. Angolul ez a kifejezés jobban hangzik, úgyhogy ne haragudjatok). (Serafimas) Vagy egy külföldön tanuló litván nő ezt írja: És ez a kérdés így megválaszolatlan maradna, valamilyen céltalan, ki tudja, merre vezető motivációt mutatva, ám a Strasbourgi Menedzsment Egyetem brosúrája, amelyet éppen a szemem elé ragasztottak, nagyon gyorsan megmagyarázza az egésznek a célját. (Megjegyzés magamnak – MEGTANULNI FRANC IÁUL). (Viktorija) A bloggerek életkora tehát jelentősen meghatározza a közzétett szövegek tartalmát is, amely szintén függ a szerzők érdeklődésétől, végzettségétől, foglalkozásától és hasonló tényezőktől. 4. A blogok tartalma Mivel a blogok tartalmát senki sem ellenőrzi, és az a szerző felelősségére van bízva (új blog létrehozásakor a szolgáltatók weboldalain ismertetik az általános szabályokat, és figyelmeztetnek a személyes felelősségre), sokak számára nagyon vonzó ez a módja annak, hogy nyilvánosan kifejezzék véleményüket, és hasonló gondolkodásúakat keressenek- R. MILIŪNAITĖ. Pirmas žvilgsnis į tinklaraščių kalbą 25 társakat. Éppen ezért a polgárilag aktív társadalmakban, például az Egyesült Államokban, a blogokat kezdetben elsősorban politikai nézetek kifejezésére használták, különösen a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatban, valamint a társadalmi eseményekre való reagálásra, a társadalmi tapasztalatok megosztására és hasonlókra. Ezért a blogokat gyakran a civil újságírás sajátos műfajának tekintik. Litvániában a hivatásos médiaszakemberek véleménye a blogok társadalmi szerepéről igen ellentmondásos: attól az állítástól kezdve, hogy a Web 2.0 a dilettánsok kultúráját neveli (Virginijus Savukynas), egészen addig, hogy a blogok a hivatásos média sírásói (Virginijus Valentinavičius)6. A szakértők szerint Litvániában sokkal inkább a blogok személyes tartalma felé hajlanak, a blogok apolitikusak. Egyúttal felmerül az aggodalom is, hogy ezek az elektronikus naplók a hivatásos újságírás versenytársaivá válnak. Aurelijus Katkevičius szerint a blogok mutatják meg a legjobban, mi érdekli a társadalmat: ha egy témát az interneten sokan kommentálnak, szinte biztos, hogy másnap az újságban is szó esik róla. Az elektronikus közeg és a legújabb technológiák azonban nemcsak azt teszik lehetővé, hogy az emberek kifejezzék véleményüket az őket foglalkoztató kérdésekben, hanem azt is, hogy más beszélgetőpartnereket vonjanak be a virtuális beszélgetésbe: [...] a blogszférában nem a téma alapos vizsgálata a fontosabb, hanem a vitára való felhívás. Itt a közösség szerepe fontosabb, hiszen az egyik legfontosabb feladat a vita kiprovokálása. (Šarūnas Girdėnas) Egy blogger így írja le a blogok és a hivatásos média viszonyát: [...] a hagyományos médiának mindenképpen változnia kell, és meg kell találnia a helyét az új térképen. Valamilyen formában azonban mindig fennmarad. Egy bloggerből soha nem lesz hivatásos újságíró. És ez így van jól, mert mindenkinek a saját munkáját kell végeznie. A hivatásos újságíró minden nap információkat gyűjt és ellenőriz, míg a blogger – ha nem ez a fő foglalkozása – csak akkor, amikor ideje engedi. [...] Ezért nagyon szkeptikusan tekintek a blogszférában fel-felbukkanó gondolatokra, miszerint a blogok (bloggerek) jobbak, vagy jobbak lesznek, mint a média (újságírók). Szerintem ezt kissé másként kell megítélni: ezek különböző tevékenységek, különböző folyamatokkal, és gyakran különböző célokkal. A média és a blog nem helyettesíti, hanem kiegészíti egymást, és a jövőben ez a két csatorna szimbiózisban fog együtt élni. (gedzius29) A hivatásos médiaszakemberek és a bloggerek helyzete és felelőssége különbözik. Egy blogger szerző szerint az újságíró úgy nyújtja be az írását, hogy azt újra- 6 Ezek a vélemények a bloggerek második konferenciáján, 2008. április 5-én elhangzott előadásokból származnak. Maguk a bloggerek is gyakran idézik és vitatják őket (például a konferencia beszámolója online elérhető: http://www.ore.lt/article.php?action=get&id=1007845). 26 KALBOS KULTŪRA | 81 a doktor számára: „a blog szerzője közvetlenül az olvasóhoz szól. Az újságíró számíthat a szerkesztőség támogatására, [...] a blog szerzője [...] egyenesen a frontvonalba megy” (vienastoks). A blogok formáinak és létrehozási lehetőségeinek tehát se szeri, se száma, a szerzők és a tartalmak változatossága a lehető legnagyobb, ez pedig a web e műfaját nehezen meghatározhatóvá, kiszámíthatatlanná és megfoghatatlanná teszi. Úgy tűnik, mindenki blogot ír, akinek csak kedve tartja. És ki olvassa őket? David Crystal szellemesen válaszol erre a kérdésre: úgy tűnik, sajnos a nagy többségüket senki sem olvassa, kivéve azokat a nyelvészeket, akik véletlenül tévednek a blogoszférába (Crystal 2006: 246). Valójában a legismertebb és legnépszerűbb blogoknak sok olvasójuk van, feltehetően több, mint az újságoknak. A többi „teleírt” tér azonban gyakran visszhangtalan marad. Akárhogy is, maguk a bloggerek úgy vélik, hogy az online világ e vívmánya „rendkívül jó módja annak, hogy az emberek saját ötletei és alkotásai terjedjenek, viták alakuljanak ki, és hasonló gondolkodású emberek találjanak egymásra” (vienastoks). 5. Terminológiai probléma Az angol blog szót először 1997-ben használták. Szokatlan szóalkotású szó. Először a web log kifejezés terjedt el, később az összetett weblog (litvánul szó szerint „web + napló7”). Egy humorérzékkel megáldott internetező a weblog szót az angol we („mi”) személyes névmás és egy állítólagos blog („blogolunk”, vagyis „blogot írunk”) ige összevonásaként „etimologizálta”, így különválasztva egy szóalkotás szempontjából nem létező elemet: blog. Később az új blog szóból számos származék kezdett létrejönni a blogokkal kapcsolatos különféle dolgok megnevezésére: magukra a szerzőkre (blogger), a tevékenységre (blogging), a blogok összességére az interneten (blogosphere), a mobiltelefonon keresztül közzétett blogbejegyzésekre (moblog), valamint a videókat, hangfelvételeket vagy fényképeket tartalmazó blogokra (videoblog (vlog), audioblog, photoblog), és így tovább. A blogok egyik legújabb típusával, amelyet angolul klog (a knowledge log rövidítése) néven emlegetnek, a litván interneten egyelőre még nem találkoztam. Ezeket a blogokat főként szervezetek és intézmények készítik üzleti célokra (tapasztalatmegosztásra) és oktatási célokra. 7Az angol napló szó egyik jelentése „(hajó, repülőgép) naplója” (ALKONAS), de litvánul a napló szó is megfelelhet neki (vö. DŽ₆: „naponta vagy dátum megjelölésével vezetett, valamely intézmény vagy személy adatait rögzítő könyv; napló”). logbook R. MILIŪNAITĖ. Pirmas žvilgsnis į tinklaraščių kalbą 27 A szabályozatlan internetes szóhasználatban a blogas idegen szó – bár véletlenül a litván blogas melléknév homográfjává vált – az első litván blogokkal kezdett gyorsan terjedni. Ezt a homonímiát szívesen használják ki szójátékként: Rogoznyj [...] a következő szlogennel zárta: „nincs olyan jó, ami ne kerülne ki a BLOG-ba”. Ettől fogva tehát az élet bloggossá válása nem azt jelenti, amire a litvánnak születettek rendszerint panaszkodni szoktak, hanem épp ellenkezőleg: több szabadságot, és ennek megfelelően több örömet. (Virgis Valentinavičius) Íme, egy újabb blogbejegyzés (az aláhúzott részek a blog hiperhivatkozásait jelölik): Nem blog, hanem jó és szép Igazából szívesen elolvasnám Aušra blogját az hegyi utazásáról, aztán Ieva blogját a piranhákról, és úgy döntöttem, hogy jót írok. A színházról. Vagy pontosabban a cirkuszról. Még pontosabban: úgy döntöttem, nem írok sokat, inkább megmutatom. A jót és a szépet. A lányok túl bonyolultan tekintenek az életre. Nekik mindig minden rossz. Nekem viszont néha jó dolgok is történnek. Ezért írok róluk. Ráadásul az IT-vezetőnk, Antanas mindig „jó híreket” követel. (Andrius Vaitkevičius) Leginkább természetesen a blog jövevényszót használják (különféle írásváltozatai: blog’as, BLOGas). Ritkábban – napló, elektronikus vagy internetes napló, nagyon ritkán – gyűjtemény; a litván változatok közül pedig talán a leggyakrabban használt, és a köznyelv hivatalos szavává válásra is esélyes – a tinklaraštis. A szerzők első, 2007-es konferenciájukon tárgyalták a blogok elektronikus naplókra cserélésére vonatkozó javaslatot, ezt a terminológiai problémát pedig Virginijus Valentinavičius, aki részt vett a konferencián, akkor így kommentálta a blogján: Nagy derültséget keltett a hír, miszerint az állami nyelvi bizottság betiltotta a „blogas” szót, és az általa helyesebbnek tartott „internetinis dienoraštis” („internetes napló”) használatát javasolja – praktikus és elegáns, nagyjából olyan, mint a szőke nőn a katonai bakancs (ismét a bizottság keze: az automatikus spellcheck épp most javította ki azt a szót, amelyet a nagyapám használt: „kerzavi”). Miért nem akarja a tisztelt állami nyelvi bizottság betiltani a „komisija” szót? Hiszen nem litván eredetű, ráadásul egyértelműen túl rövid és túl kényelmes. Egyébként meddig terjedhet a nyelvi szabályozás az interneten? Kell majd nyelvészeket alkalmazni a cikkekhez fűzött hozzászólások szerkesztésére? Dicsőséges államunk virtuális rendőri osztagot szervez majd, hogy megkeresse és megbüntesse a helytelenül író, beszélő és gondolkodó internetezőket? Ha pedig végeztünk az internettel, jöhet a telefonbeszélgetések nyelvezete? 28 KALBOS KULTŪRA | 81 A használatban általában, a blogokban magukban is, a megnevezések változatosak, sőt gyakran még ugyanazon szerző (ezúttal egy tizenhárom éves) szövegében is szinonimaként szerepelhetnek: Már régóta foglalkoztatott a blog létrehozásának ötlete, de sosem tudtam eldönteni, mit írjak bele, ezért mindig halogattam a kezdést. Amikor azonban elolvastam néhány blogot, rájöttem, hogy blogot írni nem olyan nehéz, mint gondoltam. Így most már nekem is van saját blogom. Nem egyetlen témáról fog szólni. Egyszerűen mindenből egy kicsit. De vajon képes leszek-e mégis egy érdekes, az emberek figyelmét megragadó blogot létrehozni? Ez a kérdés mindmáig nem hagy nyugodni. Azt hiszem, más bloggerek segítségével ki tudok hozni valamit ebből a friss blogból. Szóval akik nem lusták, és nem félnek megosztani a tapasztalataikat, bátran mondjanak el nekem mindent. (Mykolas) A blog magával hozta a már említett angol eredetű származékokat is, de saját alkotású szavak is születtek. Íme, ennyi, kölcsönzött tövű blog- szó, blog- előtagú szó, valamint -log utótagú szó fordult elő litván blogokban8, továbbá a róluk szóló információkban és beszélgetésekben (a használatra vonatkozó példa is szerepel mellette9): blogarašliavinis, -ė: A blog nem csupán társadalmi jelenség, nem csupán üzlet, hanem a függőség egy formája, egyfajta betegség is lehet, amelynek vírusa az interneten terjed, és nemcsak az írók, hanem az olvasók is megfertőződnek vele. Dovilė, te is ebben a blogarašliavine nevű betegségben szenvedsz? blogas: [...] blogas lehetőséget ad arra, hogy tíz perc alatt kiadóvá váljunk, és ezt bárki megteheti, aki akarja. blogdepresija: A látogatói statisztikákat követő eszközök telepítése az első lépés a blog elfajulásához vezető úton, amely végül csak blogdepresiją eredményez. blogeris, -ė: [...] blogeriai hajlamosak elsőként kipróbálni az újdonságokat, és hírt adni róluk. blogferma: A Blogas.lt a legnagyobb és legismertebb litván „blogferma“. bloginti: [...] hát kitaláltam, hogy pablog’int a kérdésre adott válaszokról. blogolás: Optimális blogolás gyakorisága – naponta egy bejegyzés. Ez kényelmesebb az olvasónak, ezért egyáltalán nem rossz, ha van néhány bejegyzésünk tartalékban, ha nem is végleges formában, de legalább a témájukat vagy a fő gondolatukat már kitaláltuk. blogybė: 539 blogybė [a bejegyzés címe]. blogkérdés: A konklúzió egy: a környezetem blogkérdésekkel csak ragyogjon és ragyogjon;) bloglogas, blogologas: végre Aurelijus magához tért, és újra összeállította/elkészítette a saját blogologą [blograngsorolási rendszert]. blog-neišprusęs, -usi: A környezetemben élők válaszai rögzítve. Sajnos a túlnyomó többségük teljesen blog-neišprusę volt;) 8 Azoknak a litván blogoldalaknak a címei, amelyek adataira a cikk támaszkodik, a forrásjegyzékben szerepelnek. Az adatokat 2008 áprilisa és júniusa között rögzítették. 9Ezekben az internetes példákban csak az idézőjeleket és a gondolatjeleket javítottuk. R. MILIŪNAITĖ. Pirmas žvilgsnis į tinklaraščių kalbą 29 blogomania: Blogománia inkább társadalmi jelenség, mint üzleti vállalkozás. blogoszemélyiség: Én magam először láttam élőben Liutaurast [...] és még néhány általánosan elismert és nagyra becsült blogoszemélyiséget. blogorama: [...] már nem figyelek a tárgyalt bejegyzések kiválasztásának fő szempontjára blogoramákban, amely emberi, érthető és a maga módján bájos. blogger, -nő:Rájöttem, hogy sietve válogatom a legjobb litván blog témáit, minden figyelmemet egyetlen kritériumra összpontosítva: melyik alá írhatnék feltűnőbb megjegyzéseket, bloggerstílusú napjaimon, hogy akár a legcsekélyebb látogatói forgalmat is a vitorlámba fújja? blogoló: [...] A blogoló úgy ír, hogy tudja: mindenki olvasni fogja. blogoszféra, blogszféra:Mi történik a litván blogoszférában?blogoszférában? blogosferinis, -ė, blogsferinis, -ė: Metai tik prasidėjo, o jau startavo du šaunūs blogosferiniai projektai. blogger:Beszámolt a bloggerekkonferenciáról, így nem nevezhette másként, hiszen maguk a bloggerekígy nevezik. blogocska:Mindketten [a szerzők – R. M.] olyan kontextust jelentenek számomra, amelyre a lett férfi irodalomról szólva támaszkodom, pontosabban a két szerző két programadó műve – Sacks blogocskája„Leírva” és [...]. fotóblog, flóg:[...] A The Guardian napilap fotósa, Dan Chung három balti államba utazott, és élményeit, valamint fényképeit saját fotóblogjábanmutatja be. [...] A munkáidat néztem a te flógjaidban. hivatkozásnapló: A „tamblog” kevesebb, mint a „blog”; de több, mint a „hivatkozásnapló”. Arany középút a pusztán hivatkozást és címet tartalmazó publikációk, valamint a személyes napló értékes (és gyakran terjedelmes) reflexiói között. moblog: A moblog nagyon egyszerűen elérhető – mobiltelefonon, a mobilinternet-portálon keresztül. tamblog, tlog: Ha a „tamblogok” tetszett, a Tumblr eszközével elkészítheti a sajátját. videoblog, vlog: [...] lefilmeztem, és feltettem a videoblogba. Csak röviden bemutatom, miről szól ez a vlog lesz. Az új jövevényszavak normázásának egyik módja: csak a hajtást lecsípni, a gyökeret nem látni. A szabad, szabályozatlan szóhasználatban a blog és származékai nyilvánvalóan gyökeret vertek (pl.: [...] bloggerek nem kellene magukba zárkózniuk, és annyit írniuk a blogolásról és más blogokról.). Vajon a hivatalos szóhasználatban a „tinklaraštis” képes lesz-e helyettesíteni? Vannak aktív bloggerek, akik nem tartanak a litván neologizmustól, és felismerik az e jelenség megnevezésére alkotott szó alapszavainak, a tinklas (háló) és a raštas (írás) jelentése közötti összhangot: A közösség, az idézés és a hivatkozások egyedülálló hatást keltenek a blogokban. Egy ismeretlen és „jelentéktelen”, talán névtelen szerző által közzétett gondolat, ötlet, elképzelés vagy felhívás, amely „horizontálisan” terjed a blogokon keresztül, idézetté válik 30 KALBOS KULTŪRA | 81 és újraidézve az egész közösség nagy erejű gondolatává növi ki magát, amely nemcsak az írókra és olvasókra, hanem az ország egész társadalmára vagy az állam alapvető ügyeire is hatással lehet. [...] A szövegek elszigetelt közzététele viszont a szerző tekintélyének azon erejére épül, amellyel befolyásolhatja az olvasó véleményét. [...] „Háló” nélkül csak „írás” marad... (vienastoks) Kezdenek megjelenni a második tagként –raštis elemet tartalmazó további litván megfelelő alakok, illetve a tinklaraštis szóval alkotott szókapcsolatok is, amelyek a blogok különféle típusait és fajtáit nevezik meg: vaizdaraštis (videoblog, angolul vlog), fototinklaraštis (angolul flog), hivatkozásokat gyűjtő blog (angolul linklog), mobilblog (mobilkommunikációs eszközökkel, például telefonnal írják; angolul moblog) (http://lt.wikipedia.org/wiki/Blog). Ez azt mutatja, hogy a litván neologizmus, a tinklaraštis a használatban kezd gyökeret verni10. 6. A bloggerek nyelvi attitűdjei A blogokban sokféle megjegyzés, kommentár és eszmefuttatás található a nyelvről és annak használatáról. Ezen nincs mit csodálkozni, hiszen az interneten általában is szívesen vitatják meg a nyelvi kérdéseket. Emellett, amennyire a vizsgált blogok sokféleségéből megítélhető, nem kevés szerző vallja be, hogy nyelvi problémával szembesül, és döntenie kell: milyen nyelven, milyen stílusban írjon? A tudatosabb szerzők érzik, hogy az elektronikus diskurzus „ékezet nélküli”, nyelvi takarékosságra jellemző stílusa nem illik a blogokhoz. Íme egy részlet egy felsőbb osztályos diák „Elidegenednek-e az emberek a virtuális kommunikáció során?” című fogalmazásából, amely a fiatalokra jellemző, máig uralkodó nézetet mutatja az elektronikus diskurzus nyelvéről: A virtuális kommunikáció további előnye, hogy könnyű kommunikálni. Az internetes kommunikációhoz nincs szükség nyelvtudásra és a szabályok betartására. A blogoknál más az írás módja (alaposabb átgondolással), a terjedelem (nagyobb), a várható címzettek köre (több olvasó érdeklődését igyekeznek felkelteni), valamint az olvasás kényelmessége (a hosszabb, ékezetek nélküli szöveg fárasztóbb). Ezért maga a blogbejegyzés és a hozzá fűzött kommentek e tekintetben is nyilvánvalóan különböznek. Természetesen „ékezetek nélkül” írt szövegek is vannak, különösen, ha mobiltelefonról írnak, ám maguk a bloggerek tudatosan igyekeznek szabályozni a nyelvhasználatot, és arra ösztönöznek, hogy litván betűkkel írjanak. Például 2006-ban 10 Az új, blog- kezdetű jövevényszavak és litván megfelelőik versengéséről, valamint használati tendenciáiról bővebben lásd Jurgita Girčienė tanulmányát a jelen Kalbos kultūros füzetben (50–64. o.). R. MILIŪNAITĖ. Pirmas žvilgsnis į tinklaraščių kalbą 31 a végén egy blogger kezdeményezésbe fogott, logót készített, amelyet minden szimpatizáns kitehetett a blogjára, terjesztésére buzdított, és valóban jelentős támogatásra talált; a logó pedig terjedni kezdett más blogokon és egész blogoldalakon: ė propaganda! Hagyjátok már abba, hagyjátok abba, hagyjátok abba a selypítve írást! Szörnyű betegség, amikor a betegek nemcsak borzalmas szövegeket fabrikálnak, hanem már magukat is selypítve becézik aláíráskor. [...] Hadat üzenek ennek, és arra biztatlak benneteket, honfitársaim, hogy ragadjatok zászlót, és vigyétek e-mailjeiteken, blogjaitokon, messengereiteken és Skype-otokon át a selypítéstől elárasztott elektronikus pusztaságba! (cloo) A kezdeményezés szerzője így magyarázta: Az a célom, hogy ne küldözgessenek nekem selypítve írt leveleket, és főleg ne kérjenek arra, hogy selypítve válaszoljak. Aztán mindenféle kétértelműségek adódnak – „siaušti” vagy „šiaušti”, „kipsas” vagy „kipsas” stb. Nehéz és kellemetlen olvasni. (cloo) Egy másik kezdeményezés: „Helyesírás szerint írok”. Annak hangsúlyozására, hogy a blogok tudatosan a szigorúan kodifikált normáktól mentes nyelven íródnak, és nem kötelező betartani a szabályokat, megalkották a „helyesírás szerinti nyelv” kifejezést – a köznyelv egyfajta ellenpólusaként: Az az érzésem, hogy a blogszféra katalizátora lehet a litván nyelv széthasadásának. A blogszféra nyelvében erősebb önszabályozó mechanizmusok működnek, mint az egyszerű szlengben. A blogok tartalma nyilvános és „örök”; a szerzők igyekeznek olvasóik kedvében járni, ezért odafigyelnek a nyelvi és stilisztikai megjegyzésekre; a blog műfaja folyamatosan megköveteli a saját beszédstílus kialakítását; így minden blogger nyelve erős nyomás alatt áll, amely egy bizonyos Új Közép felé tereli (lényegében a köznyelv egy új változata felé). (R.Zu) A köznyelvtől azonban nem távolodnak el annyira, hogy a nyelvi szabadság korlátlansága irányíthatatlan káosszá váljon: A mi helyesírás szerinti litván nyelvünk, amelyen a blogjainkat írjuk (vagy blogokat, attól függően, ki hogyan nevezi), bár nyughatatlan, kíváncsi és elbűvölő lány, mégis képes meghallgatni és megérteni. A köznyelvi litván arra tanította, hogy kerülje a hogy főnévi igenévvel szerkezetet, amikor célról beszél. Hogy megérezze a tisztán csörgedező gondolat természetes szépségét, bizonyos értelemben lehunyja a szemét, ellazul, és figyelmesen hallgatózik. A „hogy megérezni” itt közönségesen hangzana, 32 KALBOS KULTŪRA | 81 mintha kifordítva húzott pulóver volna. Hogy ne kövessétek el ezt a buta hibát, rátok kacsint a sajátos litván nyelv; ne siessetek hát olyan lázasan gondolataitokat mondatok pulóvereibe öltöztetni... (R.Zu) Elhatárolódnak „a buta zsargontól, a fogyatékos selypítéstől”, de olyan nyelvváltozatban írnak, amely a valós (nyelvészek által nem szerkesztett) nyelvhasználatot tükrözi. Így aztán a szerző saját nyelvi képességei válnak a legfontosabbá, amelyeket többé-kevésbé mégis szabályoz a blogoszférában formálódó közvélemény. Ezt felismerve az alfa.lt hírportál, amely munkatársai blogjait is közzéteszi, így figyelmeztet: Ezt a blogot az Alfa.lt hírportál munkatársai írják. Nem mindenki, csak az önkéntesek. A blog tartalmát nem cenzúrázzák, ezért a portál szerkesztőségének véleménye nem feltétlenül egyezik meg minden szerző véleményével. A helyesírási hibák miatt se haragudjatok – nyelvi szerkesztő segítsége nélkül írunk. Íme, egy újabb bejegyzés a blogokról szóló televíziós műsorról: A műsorból hiányzott egy igazi blogger, mert S. Stomát szívesen olvasom, de külföldön őt nem „bloggernek”, hanem „publicistának” nevezik. Attól, hogy egy véleményrovatot blognak nevezünk, még nem válik azzá. Úgy vélem, a hasonló hátterű beszélgetőpartnerekről szóló vita (elnézést kérek a litván nyelv kedvelőitől, de Stoma is azt mondta, hogy „nickas”. Egyszerűen így kényelmesebb, pontosabb és világosabb) csorbát szenvedett. (gedzius29) Társadalmunkban megszokott, hogy nyilvános megszólaláskor, ha érezzük, hogy vétünk a köznyelvi normák ellen, „elnézést kérünk a nyelvészektől”. A blogok világában nekik nincs semmilyen hatalmuk, ezért – végre – „a litván nyelv kedvelőitől” kérnek elnézést. Érdekes kutatási irány lehetne megvizsgálni, hogyan fejezik ki maguk a bloggerek a köznyelvi normákhoz való viszonyukat. Íme, egy szerző, aki az üzleti témájú blogokról írva (névtelenül, egy internetes hírportálon) számos, a bürokratikus nyelvre jellemző tükörfordításos szerkezetet használ, anélkül hogy észrevenné normátlanságukat (az aláhúzott részek hiperhivatkozások): Minden OK lenne – jó lenne megismerkedni, érdekes volna hallani a blogírók véleményét arról, bevált-e ez az eszköz, és így tovább. De hát ekkor az Alfa blogja csak úgy kiesett a kontextusból. Mi a helyzet? De mivel mostanában egyértelműen divat blogot írni, függetlenül attól, van-e mondanivalód, ez gyakran a PR-osok fejtörőjévé válik. Ennek eredményeként olyan blogokat kapunk, mint a Monton és a Pizza Jazz. (Dovilė Vaitkevičiūtė) R. MILIŪNAITĖ. Pirmas žvilgsnis į tinklaraščių kalbą 33 Ebben a bejegyzésben azonban a szerző olyan nyelvi jelenségeket emelt ki, amelyek számára valamilyen szempontból különlegesek – a nesvietiškai hibridet, a kūrybininkai11 neologizmust, a kreizėjimai szlengszót, a saját maga alkotta lentelinis melléknevet, valamint a társalgási stílusú muilinė szót („ilyen fényképezőgép”) dőlt betűvel emeli ki: Mi magunk írjuk a blogot. nesvietiškai sok időt szánunk rá, aktívan részt veszünk a blogszféra életében, bloggerek barátai vagyunk. Az üzleti vállalkozások közötti értékesítést ösztönző blogokat általában nehezen tudom elképzelni. Nos, talán a szolgáltatások vagy szellemi termékek előállítóinak hasznára lehetnek a munkatársak szakmai blogjai. Például egy reklámügynökség kūrybininkų blogja, amelyben látom a kreizėjimai-ukat, és úgy gondolom, hogy ők azok az emberek, akik előállnak majd egy bombasikerű ötlettel [...] Ezt kívánja a lentelinis gondolkodásom. Magam nem tudom megítélni, mert fényképezési tudásom csúcsa a muilinė fényképezőgép sablonos üzemmódjainak kiválasztásáig terjed. (Dovilė Vaitkevičiūtė) Nézzük meg tehát közelebbről magának a blogoknak a nyelvét. Mi látható a legjobban annak sokféleségében? Mi teheti érdekessé a nyelvkutatók számára? II. A BLOGOK NYELVE David Crystal megjegyzi, hogy a személyes blogok sokféle nyelvi tevékenységet foglalnak magukban. Az Egyesült Államokban 2001 óta éppen az elektronikus naplók száma növekedett a leggyorsabban: ezekben a szerzők mindennapi életükről mesélnek és elmélkednek rajta, ahogyan az a naplókra jellemző; olykor saját alkotásaik próbálkozásait is közzéteszik. A szerzőknek azonban mindig szem előtt kell tartaniuk, hogy írásaik mindenki számára nyilvánosan hozzáférhetők12, ezért számítaniuk kell arra, hogy amit leírtak, előbb-utóbb elolvashatják. Ez a körülmény arra enged következtetni, hogy a nyelv nem teljesen intim, személyes ügy a szerző számára, mint a hagyományos naplók esetében: a nyilvánosság megköveteli bizonyos, általánosan elfogadott normák betartását. A blogok nyelvének legfontosabb jellemzője tehát a blogok formája és sajátosságai által meghatározott nyelvi szabadság. Crystal ezt a köznyelv és a- között helyezi el. 11 Láthatjuk, ahogyan ez a reklámszakmában született neologizmus a kötetlen nyelvhasználatban megpróbál meghonosodni az egy ideig használatos kreatorius vagy krieitorius (angolul creator) kölcsönszó helyett. 12 Ahogyan az elektronikus levelek írásakor is (amelyeket nemcsak a címzett olvashat el), azért, hogy az emberek ne veszítsék el éberségüket, különféle blogírási szabályokat és alapelveket fogalmaznak meg. Crystal ezek közül az egyiket idézi: „Soha ne tegyél a blogodba olyasmit, amit ne lennél kész megvédeni a bíróság előtt.” (Crystal 2006: 242). 34 KALBOS KULTŪRA | 81 … sem a köznyelvhez tartozó nyelvhasználat. Crystal fő kritériumnak azt tekinti, amely elválasztja könyvében vizsgált néhány blog nyelvét és stílusát a köznyelvtől: ha ezt a szöveget nyomtatásra készítenék elő, kijavítanák. A blogok stílusa a gondolatok kötetlen áramlását tükrözi, amely nem mindig esik egybe a grammatikai mondatok határaival; ez a nyelvet közelebb hozza ahhoz, ahogyan a szerző beszél. A köznyelv kialakulása előtt a leveleket is ilyen stílusban írták, és a középkorban senki sem figyelt volna fel erre a stílusra (erről állítólag egyes peres eljárások kézirataiból lehet következtetni), mivel ez volt minden írott szöveg normája. Később, a 18. század második felében a köznyelv követelményei váltották fel, és a nyilvános írott szövegek rendszerint nem jelentek meg feldolgozatlanul. A blogok ismét egyedülálló lehetőséget kínálnak a nyers írott nyelv megfigyelésére. Ez az írott nyelv a maga legcsupaszabb, semmivel el nem takart formájában (Crystal 2006: 245). 1. A blognyelv kutatásának lehetőségei A blogok világa olyan tágas és sokszínű, hogy ha akarnánk, bármit be lehetne bizonyítani: hogy a litván nyelv romlik, hogy már alig él, vagy épp ellenkezőleg – minden csak jó irányba halad, az emberek egyre műveltebben írnak. Mindazonáltal, ha elkezdjük következetesebben vizsgálni, bizonyos tendenciáknak is ki kell rajzolódniuk. Ahogyan az a korábban bemutatott példákból is látható volt, a szerzők a nyelvi kérdésekben nyilvános megegyezésre törekednek, tehát nem mondhatjuk, hogy a nyelvnek ez a megnyilvánulási formája teljesen kaotikusan működik. Ezért mindenekelőtt azt kell megpróbálni megállapítani, hogyan alakulnak a blognyelv normái, milyen nyelvi standardra törekszenek. Ki kell derülnie, hogy egységes standardhoz igazodnak-e, vagy különböző irányzatok léteznek. Emellett fel kell mérni, milyen viszonyban áll ez a nyelvváltozat a többi nyelvváltozattal, elsősorban a köznyelvvel. Nem kevésbé fontos annak vizsgálata, hogy milyen kifejezőeszközök jellemzik a blognyelvet, és milyen funkciókat töltenek be e nyelvváltozat szövegeiben. Úgy tűnik, jó lehetőség nyílik az egyes szerzők nyelvének és stílusának (idiolektusának) vizsgálatára is. Miután kitűztük a blognyelv vizsgálatának célját, és megfogalmaztuk az ilyen kutatásokhoz kapcsolódó problémakört, a szerzők, témák és írásstílusok előttünk feltáruló sokfélesége konkrét kutatási irányok és feladatok keresésére késztet13. Mérlegelendő tal- 13A blognyelv szociolingvisztikai vizsgálatának lehetőségeiről, valamint a blognyelv mint sajátos használati változat jellemzőiről bővebben lásd: R ita M il iū n a it ė. A blognyelv helye a mai nyelvhasználat rendszerében. – Internetes folyóirat: Lietuvių kalba, 2008. Elérhető az interneten: www.lietuviukalba.lt R. MILIŪNAITĖ. Pirmas žvilgsnis į tinklaraščių kalbą 35 …olni azt is, hogy ez a nyelvváltozat az internet sajátosságai miatt rendkívül nyitott a gyors változásokra. A blogok sokaságában való tájékozódást segítő, legkézzelfoghatóbb szempontok kétfélék lehetnek – a szerzők, illetve a blogok tartalma szerint: 1) a szerzők társadalmi jellemzői: életkor (különböző korcsoportok), társadalmi helyzet, iskolázottság. 2) tematika. A valós írott nyelvhasználat kutatásában sokáig jelentős hiány mutatkozott, mivel a litván írott nyelvhasználat nagy részét a nyilvános nyelvhasználat tette ki, amely rendszerint csak közvetítőkön – nyelvi szerkesztőkön – keresztül jutott el a címzettekhez. A tanulói dolgozatok, szerkesztetlen kéziratok és hasonlók jóval nehezebben hozzáférhetők az ilyen kutatások számára, mivel nem a nyilvánosságnak, hanem csupán korlátozott számú embernek készülnek. A blogok nyelvét senki kívülálló nem szerkeszti, közvetítők nélkül jön létre. A blogok tehát a valós írott nyelvhasználatot mutatják. A blogok írásban rögzített, állandó formája és a szövegek akadálytalan hozzáférhetősége minden feltételt megteremt ahhoz, hogy a nyelvkutatók álma valóra váljon – közvetlenül megfigyelhessék a természetes nyelvet, amint létrejön és működik. Az irodalmi nyelv normáit meghatározók számára az ilyen kutatások segíthetnek eligazodni abban, milyen litván nyelvi változások zajlanak az irodalmi nyelvhez közeli környezetben, és miként hat egymásra ez a két nyilvános nyelvváltozat – az irodalmi nyelv és az internet szabad közegének nyelve (az internetnyelv). Egy blogger szavai szerint az irodalmi nyelv az, amit a nyelvművelők megpróbálnak a beszélők szájába adni, az internetnyelv pedig az, amit visszavehetnének az emberek szájából (R.Zu). A cikk célja nem az egész sokféleség áttekintése. Csupán a blognyelv néhány markánsabb sajátosságát szeretnénk feltárni. A továbbiakban az előzetes feltáró vizsgálathoz összegyűjtött blogbejegyzésekre támaszkodunk (összesen közel százra14), amelyek a cikk végén megjelölt internetes forrásokból származnak. 2. A litván blogok nyelvi sajátosságai A blogok nyelvi sajátosságainak jobb kiemelése érdekében érdemes nyelvüket összehasonlítani a jobban kutatott elektronikus diskurzussal (a 3. lábjegyzetben említett, szűkebb értelemben). A blogbejegyzések rendszerint legfeljebb 100 szóból állnak, ritkábban akár 14A blogok nyelvének alapos vizsgálatához reprezentatív és módszertanilag megalapozott adatbázist kell létrehozni. E cikk célja ezúttal csupán az, hogy a lehető legáltalánosabb áttekintést nyújtsa a blogszféra nehezen áttekinthető területeiről. 36 KALBOS KULTŪRA | 81 200 szó hosszúak. Ebben különösen világosan különböznek a kommentektől, amelyek többnyire néhány mondatból állnak, és ami a legfontosabb, a kommentált főszöveg nélkül önmagukban teljesen informatív érték nélküliek (Marcinkevičienė 2005: 23). A blogok szövege hosszabb, önállóan kibontott témája, tehát logikai szerkezete van (legalább néhány bekezdés). Ugyanakkor az elektronikus diskurzusra jellemző teljesen szabad anonimitás is megszűnik, amely lehetővé teszi a korlátlan viselkedést, így a blogbejegyzésekben több személyesség és felelősség jelenik meg. Ez észrevehetően a nyelvükre is hat: szervezettebbé válik. Az ilyen nyelv megalkotása nagyobb erőfeszítést igényel, mint az elektronikus diskurzusé. Bár e terület nyelve és stílusa még csak most kezd kibontakozni, azért már látható, hogy sok minden átkerül az elektronikus diskurzusból. Idővel azonban, feltehetően, bizonyos írásmódok is kialakulnak, és határok jönnek létre, amelyeken túl bizonyos dolgok az olvasók szemében a szerzők hivalkodásának tűnnek majd. Mint láthattuk, maguk a szerzők is érzik ezt, igyekeznek elnézést kérni, ha úgy vélik, eltérnek az elképzelt, általánosan elfogadott normától. Apie elektroninio diskurso kalbos ypatumus Asta Ryklienė (2000: 101) rašo: A technikai csatorna, az internet gyorsasága és igénytelensége a rövid frázisokban való, nem hivatalos, kötetlen, spontán és átgondolatlan írást eredményezi, javításokkal, töltelékszavakkal, ellipszisekkel, inverzióval, rövidített szavakkal és nem hivatalos szókinccsel. A blogok szövegeiben mindez szintén megtalálható, de mérsékeltebb mértékben. A blogok nyelvének egy további fontos különbsége az elektronikus diskurzushoz képest az, hogy „az internetes kommunikáció résztvevői azt mégis inkább folyamatnak, történésnek (beszélt nyelv), semmint eseménynek, terméknek (írott nyelv) tekintik” (Ryklienė 2000: 102). A bloggerek célja egy „termék”, vagyis egy adott témáról szóló bejegyzés létrehozása, amelyet mások elolvashatnak, és megvitathatnak. Ez alapvetően meghatározza a blogszövegek írott nyelvhez való szorosabb kötődését: az írott és beszélt nyelv skáláján az elektronikus diskurzus közelebb áll a lejegyzett beszélt nyelvhez, míg a blogok a hagyományos írott nyelvhez. Az írott forma azonban itt is lehetővé teszi, hogy a beszélt nyelvtől ne távolodjanak el túlságosan, így az élő, természetes nyelv benyomását keltik. A blogok stílusa többnyire a publicisztikai stílushoz áll közel (kivéve a saját alkotásokat). Itt különféle műfajú szövegek találhatók – a rövid hírtől és a riporttól az elemző kommentáron át a könyv- vagy koncertkritikáig (a publicisztikai műfajokról lásd Bitinienė 2007, Marcinkevičienė 2008). R. MILIŪNAITĖ. Pirmas žvilgsnis į tinklaraščių kalbą 37 2.1. Az írás szabadsága A blogírást a nyelvi valóság egyfajta valóságshow-jának is nevezhetnénk: a mindennapi teendők és gondolatok, miután leírták őket, nyilvánosság elé kerülnek. A természetes írás látszatának megteremtése érdekében néha szívesen mutatnak áthúzott szöveget, amelyet a szerző leírt, majd meggondolta magát, és áthúzott – ahogyan az kézíráskor, papíron is történik. Íme egy tizenkilenc éves egyetemista bejegyzése: 10 vállalás 1. Leszokni a káromkodásról. Bár az interneten nem használok trágár szavakat, a való életben kicsúszik a számon néhány. Túl sok, túl gyakran. 2. Lustálkodni. Nem lustálkodni. 3. Jól tanulni. Nem a jegyekért és az ösztöndíjért, hanem önmagamért. Csak a tudásért. 4. Stílusosan élni, fényűzően meghalni. 5. Ha lehet, utazáshoz környezetbarát üzemanyagot használni – a lábunkat. 6. Nem hazudni, bár igyekszem ezt a lehető legritkábban tenni. 7. Mindenben igyekezni meglátni a pozitív oldalt. [...] (hattori) A blogok nyelve tehát szabad, nyilvános nyelvhasználat. Virginijus Valentinavičius ismert újságíró, az alfa.lt hírportál igazgatója, aki oldottan, nyakkendőjét meglazítva, de bizonyos távolságot tartva az olvasóktól – amit a téma és a személyazonosság fel nem fedése (nem mellesleg a portál vezetőjeként betöltött státusza) is meghatároz –, blogjában a politikai korrektségről ír [néhány érdekesebb nyelvi elem kiemelése tőlem. – R. M.]: Politikai korrektség: gyakorlati-olimpiai vonatkozások [...] És ki engedte meg a futballistáknak, hogy letapossák a füvet? Jaj, ki merészel csak férfiakra szorítkozni, és nem azt írja, hogy „ki engedi meg a futballistáknak (nőknek és férfiaknak), hogy letapossák a füvet”? Jaj-jaj – miért nőnemű végződés áll zárójelben, és miért nem hímnemű? A marxizmus in action azt jelenti, hogy mindennek megvan a maga anyagi oka, a political correctness (PC) pedig olyan gondolkodásmód, amely ragaszkodik ahhoz, hogy minden ilyen okot feltárjon. [...] A Spectator‘iaus néhány oldala könnyed kézzel írt szöveg, amely nem tesz mást, mint következetesen alkalmazza a liberális (amerikai értelemben vett) eszméket gyakorlati ügyekben, például az olimpián. De...de...de... – a következetesség és a logika az eurocentrikus racionalizmus uralma az ősi irracionalitás felett, az általános repressziója az egyedi felett, az ész uralma az ostobaság felett – ööö, nos talán itt más, PC-kompatibilisebb, a megosztottságot felszámoló szót kellene keresni. Egyébként miért írnak feketén fehérre, és nem fordítva, és hogyan felelnek majd ezért a fehér, heteroszexuális, nem nemet váltott férfi keresztények és a globális kapitalizmus? 38 KALBOS KULTŪRA | 81 No meg a Litván Katolikus Egyház is for that matter. És a Lengyel Egyház is, egyszóval a Rzeczpospolita dominancia-struktúrái. Egyébként miért uralkodnak a mássalhangzók a magánhangzók fölött a lengyel nyelvben? To be continued in all newspapers. A bemutatott részletben a beszélt nyelvre jellemző kérdő mondatok is megfigyelhetők, amelyek célja az olvasóval folytatott közvetlen beszélgetés illúziójának megteremtése. A szokásos írott nyelvnél több közbevetés (egyébként, nos, és az ironikus egyszóval), indulatszó (jaj, jujj, ööö), ismétlés (De... de... de...) található benne. Vannak olyan helyesírási megoldások is, amelyeket a kötetlen írásbeli nyelv megkönnyítésére (az írás felgyorsítására) alakítottak ki. Ebben az esetben ezt az idegen, ragozhatatlan elemek szövegbe illesztése mutatja (PC-esnio, Spectator’iaus), hogy felolvasva természetes, azaz ragokkal ellátott beszélt nyelvi formában hangozzanak. Természetesen a szövegbe illesztett angol idézetek (szavak, kifejezések, sőt egy egész mondat) is szembetűnnek. Hivatalos beszélt vagy írott nyelvben a szerző ezt nem engedhetné meg magának. 2.2. A köznyelvhez való viszony A standard litván nyelv minőségének leírására több fokozatot javasoltak: 1) gyenge – a rendszer súlyos sérüléseivel; 2) kielégítő – súlyos nyelvi hibák nélkül; 3) jó – jelentősebb normasértések nélkül; 4) példaszerű (Klimavičius 2002: 23). A blogok nyelvének vizsgálatakor a benne működő jelenségek a standard nyelvi normákkal való egyetértés vagy egyet nem értés alapján jellemezhetők, vagyis itt is be lehet vezetni valami hasonlót ezekhez a fokozatokhoz, ám a nyelvi jelenségekhez való viszonyulásnak nem értékelőnek, hanem pusztán leírónak kell lennie. A blogokon az ember szabadon választhat olyan beszéd- (írás-)módot, amely az adott esetben a legcélravezetőbbnek tűnik számára. Mivel ez nyilvános, de hivatalosan nem szabályozott terület, nem kötelező betartani a standard nyelvi normákat, még kevésbé kell ezeket valamilyen hivatalos eszközzel szabályozni. Ezért hangsúlyozni kell, hogy aligha lenne célszerű a blogok nyelvére a standard nyelv valamiféle eltorzult formájaként vagy az elfogadott standard nyelvi normáktól való eltérésként tekinteni. Az elektronikus diskurzushoz hasonlóan a blogok is a nyelvhasználat egyfajta közegei, amelyekben különféle nyelvváltozatok jelenhetnek meg. Ezek egyike természetesen a standard nyelv, illetve annak kötetlenebb stílusa is lehet. Ennek a közegnek a nyelve, akárcsak a nyelvjárások, illetve a társadalmi és szakmai zsargon, nem tartozik a nyelvi normák tudatos szabályozásának (kodifikálásának) körébe. Mindenki maga dönti el, milyen nyelvet használ, és mennyire engedi, hogy a környezet befolyásolja; ez arra is késztetheti, hogy megváltoztassa nyelvi kifejezésmódját (például ne írjon ékezetek nélkül). R. MILIŪNAITĖ. Pirmas žvilgsnis į tinklaraščių kalbą 39 2.3. Változatosság és különféle eredetű elemek bősége A blogbejegyzések egyik legszembetűnőbb sajátossága a nyelvi kifejezőeszközök változatossága. Ennek a jelenségnek a tükröződései az elektronikus diskurzusban is megtalálhatók, ott azonban a szövegek rövidsége miatt ez nem rajzolódik ki olyan világosan, mint a hosszabb bejegyzésekben. A kötetlen beszélt nyelvben is van változatosság, de magának a beszélt nyelvnek a jellege és töredezettsége miatt sokkal nehezebb rögzíteni. Elmondható tehát, hogy a blogokban a tényleges nyelvhasználat változatai a lehető legkézzelfoghatóbb formában és mértékben működnek, amire ma a litván nyelv egyetlen más írott megnyilvánulásában sincs példa. Íme egy részlet egy tizennyolc éves fiatal blogbejegyzéséből (az érdekes változatok félkövérrel kiemelve): A szerelem befőttesüvege Sziasztok, ma xLapinux15 és én elkészítettünk egy remek „szerelmes üveget”. Nagyon könnyű elkészíteni, és elég eredeti kis ajándék, így a következő Valentin-napon nem kell majd vagyonokat költenetek, és nem kell mindenkinek az unalmas virághullákat ajándékoznotok. Először is szükségünk lesz egy befőttesüvegre. Fontos, hogy átlátszó legyen, és legyen fedele. Megeshet, hogy olyan üvegedényt választotok, amely többe kerül majd, mint maguk a cukorkák, úgyhogy legyetek résen. Olcsóbb (és általában szebb) befőttesüvegek kaphatók az edényboltokban (arra az esetre, ha kedvet kapnátok ahhoz, hogy a cukorkákkal együtt ugyanabból a bevásárlóközpontból hozzátok el a befőttesüveget), az „egyeurós” boltok pedig valóságos aranybányák. Nekünk fél literes befőttesüvegünk volt Ezután cukorkákra lesz szükségetek – drazsét és gumicukrot vettünk, de hogy ti milyet választotok, az már a másik feletek ízlésétől függ: [a szövegbe a készülő ajándékot bemutató fényképek vannak beillesztve. – R. M.] Szerintem ez elég ötletes ötlet Persze nem a legnagyobb intellektuális teljesítmény, de el tudom képzelni, hogy valamilyen alkalomra sokkal kellemesebb egy üveg cukorkát kapni, mint valami virágot. Vagy ha a pénztárca engedi, mindkettőt is lehet ajándékozni. Én személy szerint szeretek alkalom nélkül ajándékozni (Enorca) A hétköznapi nyelvben a szerző valószínűleg szüleitől vagy nagyszüleitől átvett sloikas és kvietkas szavakat tudatosan használja, nyilvánvalóan a stílus élénkítésének szándékával. Nemcsak az egyes szavak használata változatos. Ugyanabban a szövegben előfordulhatnak hétköznapi vagy szakmai zsargonok, sőt több nyelvből származó betétek is, így a nyelvi kifejezésmód igen tarkává válik. Még a bejegyzés címe is angol: Kirándulás a tengerpartra Ezen a hosszú hétvégén a csajommal elmentem egy kis kirándulásra a tengerpartra, egészen pontosan Palangába (tudom, hogy nem ez Litvánia legjobb üdülőhelye, de ha ingyenes szállásunk van, 15 A szerző ilyen álnéven szereplő barátjáról van szó, amely egyben hiperhivatkozás a barát blogjára. 40 KALBOS KULTŪRA | 81 teljesen megfelel). Ahogy vártuk, elég sokan voltak ott, de legalább ostoba kis állatból csak néhány akadt (a marozokra és a természet egyéb félresikerült teremtményeire gondolok). A kirándulás fun volt, úgy 1100 km-t tekertem: Vilnius – Klaipėda – Palanga – Uošvija – Kaunas – Alytus – Vilnius. Úgy érzem, mintha rendesen szabadságon lettem volna, csak az a baj, hogy a munkahelyemen sehogy sem térek magamhoz, nem sikerül visszarázódnom a ritmusba, és mindig álmos vagyok. (Povilas) Vagy egy informatikát tanuló húszéves bejegyzése (a hiperhivatkozások aláhúzva): Küzdelem a spammel Na igen... Ha teleszemetelték, hát teleszemetelték. Két nap alatt nem keveset, de nem is sokat töröltem a naplómból – 700 hozzászólást és vendégkönyvi bejegyzést... Polnyj [...] [Egy enyhe orosz káromkodás kihagyva. – R. M..] Szerencsére megtaláltam a megoldást;) És egy Nežinomo nevű napló bejegyzésében leltem rá, ahol ugyanilyen problémáról mesélt. Azt a bejegyzést pedig egy Pkmk nevű valaki kommentálta [...] A hozzászólásban azt javasolta, hogy vegyem igénybe az akismet.com szolgáltatásait. És OTT találtam egy hivatkozást az AchingBrain oldalára, amely (vagy akik?) az egész toolst PHP5-re adaptálta. Ebből az alkalomból letöltöttem ezt a toolst, és a naplómhoz igazítottam.:) És tessék, egy óra alatt már 41 hozzászólást fogott el:) Jeee;) Végre fellélegezhetek, és nyugodt lehetek, tudva, hogy reggel nem kell majd az egészet takarítanom, ezt a sok szemetet törölgetve... (~tapkius~) A különféle eredetű elemek a különböző témájú és életkorú szerzők blogjaira egyaránt jellemzőek. Feltételezhető, hogy a jobb íráskészséggel rendelkező és műveltebb szerzők igyekeznek valahogy megkülönböztetni az idegen eredetű elemeket. Így például egy hivatásos újságíró szokása, hogy az idegen szavakat idézőjelbe teszi, a blogban is megmarad: Nemrég egy magánbeszélgetés során orvosok fekete humorának egy részletét hallottam. Elárulták, hogy... a potenciális szervdonorok a „britvininkai”. Erről még vicceket is mesélnek. Egy temetkezési vállalat ügyintézője felhívja a „britvų” boltot. „Hány motorkerékpárt adtak el tegnap?” „Négyet” – feleli az eladó. „Ááá, akkor hármat már megkaptunk, a negyedik valószínűleg még száguldozik” – összegezte az ügyintéző. [...] Megpróbálom kívülről szemlélni a helyzetet. Mivel valamennyire értek a vezetési technikához és kultúrához: az Alfa.lt Kerekek rovatának szerkesztője vagyok, ralikon veszek részt, autós tesztvezetéseken. Nem vagyok egyetlen motorosklub tagja sem, de nemegyszer ültem már „britván” és „csopperen” is. (Žilvarskas) Az idegen elemeket dőlt betűvel is ki lehet emelni [a szerző dőlt betűs kiemeléseit én hangsúlyoztam. – R. M.]: És ha a végeredmény nem is változik, legalább azoknak a svolačiams fájni fog;) Nekem pedig a szívemen is jobb lesz;) R. MILIŪNAITĖ. Pirmas žvilgsnis į tinklaraščių kalbą 41 [...] igyekszik nem fitogtatni ezt a tulajdonságát, megjegyzéseit gyakran irónia, szleng vagy egyszerű vicc formájába öltöztetve. Ez olyan jellemvonásokra utal, mint a humorérzék, a környezethez való alkalmazkodás képessége, high communication skills and easy-going chatting. [...] A leírás megalkotásának fő problémája változatlanul ugyanaz, és jól ismeri mindenki, aki már néhányszor járt itt: nem tudok keveset írni. Számomra minden fontosnak tűnik. Csak akkor írok rövidebben, ha nincs időm, de valamit mindenképpen el akarok mondani... But I will do it. Someday;) [...] De a legfontosabb apropó az, hogy ma pontosan egy éve szennyezem itt az étert;) Jo jo, hooray hooray, a RedVel blog már teljes 365 napja van online, és örömet okoz, egyúttal bosszant néhány rendszeres és egy tucatnyi random’inių látogatót;) Később majd közzéteszek egy ilyen annual review-t, de most nem hagy nyugodni ez az ötlet;) (RedVel) Másutt, amint az a korábbi példákból is látható volt, az idegen eredetű szó – akár szó vagy szókapcsolat, akár teljes mondat – gyakran mindenféle megkülönböztető jelölés nélkül kerül be a litván szövegbe (mindenütt én emeltem ki. – R. M.): Az usability egyik ajánlása a kulturális konvenciók betartása, például az, hogy „a balra az óramutató járásával ellentétes irányt jelent”. (Dominykas Blyžė) Anyway L. Donskisnak igaza volt abban, hogy a média változásának küszöbén állunk, de nincs bennem annyi lelkesedés, amikor Litvániáról beszélek. (gedzius29) Nos, ha pedig on comercial basis vágsz bele ebbe a dologba, arra kell törekedned, hogy a bevételek stabilak legyenek. (e.f.i.) NEM, mondja az eszem, és ismét visszatérek a könyveléselmélet jegyzeteléséhez. Just to let you know, i’m not dead:) (Viktorija) Az idegen eredetű elemek mellett a szlengnyelv különféle megnyilvánulásai is jelen vannak. Ha a szlenget bizonyos társadalmi csoportokra (leggyakrabban a fiatalokra, diákokra) jellemző nyelvi kifejezőeszközöknek nevezzük, akkor azt látjuk, hogy a blogbejegyzésekben akkor használják, amikor a szerző egy bizonyos beszédmódot választ, és ennek megfelelő címzettet feltételez. Egyes szerzők ezt valószínűleg öntudatlanul teszik, mert még nem rendelkeznek a nyilvános beszéd (írás) készségével; mások tudatosan törekednek arra, hogy azonosuljanak egy bizonyos csoporttal, és „ráérezzenek” annak beszédmódjára. Például egy egyetemista lány ezt írja: Holnap, pontosabban ma – matek revision session, bemegyek az egyetemre, és ott elintézek egy csomó dolgot. (Viktorija) Az ehhez hasonló szövegek kétségkívül csökkentik az olvasók számát, mert nem mindenki számára érthetők, ám ez önmagában elhatárolja egymástól a különböző nézeteket valló és érdeklődésű emberek csoportjait. 42 KALBOS KULTŪRA | 81 Az általános folyamban nincs sok ilyen szöveg. Például amikor kezdtek megjelenni a litván blogok, 2005-ben egy távközlési fizikát és elektronikát tanuló szerző ezt írta: C# és garbage collecting’as Jelenleg.NET/C#-ot tanulok, vagyis a hullám tetején akarok fejlesztő lenni:) Sokakkal ellentétben alapértelmezés szerint nem tartom rossznak a Microsoft termékeit, ezért csak egy kis használat után merem megfogalmazni a véleményemet az említett dolgokról. A.NET framework nagyszerű dolog, jobbat nem is találni – szinte minden megvan benne, amire csak szükség lehet, és minden össze van hangolva egymással. A C++ és a korábbi frameworkök/libek hátránya az volt, hogy mindent egymáshoz kellett igazítani, amiből gyakran semmi jó nem sült ki; például a boost::filesystem segítségével végigiterálsz egy könyvtáron, az eredményeket beírod egy std::vectorba, végül pedig beteszed őket egy wx::ListBoxba. Hát ez nem valami jó, röviden. Most pedig a C#-ról. Én tulajdonképpen tudós alkat vagyok, és eddig a C++ állt legközelebb az általam megálmodott nyelvhez. A C# jó, mert kijavít néhány rossz C++-tulajdonságot, de sajnos a C++ jó tulajdonságainak többségével nem rendelkezik (nos, a C# 2.0 ígérete szerint ezen valamelyest javít). Most pedig részletesebben egy ilyen dologról – a garbage collectingről. (Saulius) Magától értetődik, hogy egy ilyen szöveg értelmét csak olyan „devoloperek” érthetik meg, mint maga a szerző. A blogok nyelvi változatosságának és a különböző eredetű elemeknek a vizsgálata segíthet jobban megérteni, mikor használják a szerzők motiváltan és tudatosan a kifejezés eszközeit, illetve mikor honosodnak meg használatukban egymással versengő változatokként. 2.4. Helyesírás és központozás Tinklaraščių kalboje, kaip ir kitose vadinamųjų medialektų (žr. Hjarvard 2004: 75–97), t. y. elektroninėje terpėje funkcionuojančios kalbos, apraiškose, pirmiausia į akis krinta formalieji skirtumai nuo tradicinės rašytinės ir spausdintinės kalbos: įvairūs specialūs grafiniai ženklai, sutrumpinimai ir pan. Emellett a bloggerek a mindennapi írásbeli tevékenységükből hozzák magukkal az eltérő helyesírási szokásokat: a munkájukból (ha írással foglalkozó emberekről van szó), a kommentekből és a rövid üzenetekből. Ezért a helyesírási stílusok változatossága itt a legnagyobb. Találhatók litván ékezetes betűk nélküli szövegek, de nagyon leegyszerűsített és szinte tökéletes helyesírási példák is. Sok helyen világosan látszanak a gyenge helyesírási készségek (užmiestyn, išsprendė, esu deointam dangui), amelyeket kétségtelenül még inkább ösztönöz a „šveplavimas” divatja. A szóközök nélküli, csupán írásjelekkel tagolt mondatok írása – ahogyan az a helytakarékosság érdekében a rövid telefonos üzenetekben megszokott – a bejegyzésekben meglehetősen ritka: R. MILIŪNAITĖ. Pirmas žvilgsnis į tinklaraščių kalbą 43 Néhány napja csatlakoztam a Mi az a blog? című kezdeményezéshez. Mi a célja ennek a kezdeményezésnek? Nagyon egyszerű: megismertetni a derék litvánokat egy olyan jó dologgal, mint a blog (litvánul: tinklaraštis), hogy aztán az emberek ne gondolják [...] (olyan ember, akinek van mondanivalója). A tulajdonnevekkel szabadon bánnak. Néha az ismertebb vezetékneveket kisbetűvel írják, a szimbolikus elnevezéseket pedig egyáltalán nem emelik ki: Vajon a Microsoft és a befektetési tőke főnökei elgondolkodnak azon, miért nem vásárolja fel az Adidas a Nike-ot, a Toyota a Fordot, a Coca-Cola pedig a Pepsit? Még akkor is, ha a versenyfelügyeleti hatóságok engedélyeznék? Hiszen alighanem a kialakuló belső zűrzavar, a termékvonalak közötti versengés és összehangolás, a „káderháborúk”, az elbocsátások és a legtehetségesebbek sértett ambíciókkal való távozása lenne a legjobb ajándék a Reeboknak, a Volkswagennek és… ööö… a švenčionėliai üdítőital-gyártóknak. (vienastoks) Tinklaraščių tekstų skyryba panaši į elektroninio diskurso (plg. Ryklienė 2000: 102) – palyginti laisva, dažnai sukelianti nerūpestingumo įspūdį, skyrybos ženklų mažiau nei būtinai turėtų būti rašant normine kalba. Tačiau jei koks autorius skyrybos taisykles visiškai ignoruoja ir rašo be kablelių, gauna skaitytojų atkirtį: tokį tekstą skaityti per sunku. 2.5. Jaustukai A blogbejegyzésekben a különféle érzelmeket az elektronikus diskurzusra jellemzőbb érzelemjelekkel, valamint hagyományos, szóban kifejezett indulatszavakkal is kifejezik. Az ilyen indulatszavak – litvánok és kölcsönzöttek, különféleképpen átalakítottak, s valószínűleg éppen az írás közben kitaláltak – választéka széles. Íme néhány példa:16 ööö: [...] ööö, itt talán másik [...] szót kellene keresni. et: Et, kada nors likimui nusišypsosi reikia vėl ten sugrįžti. grrrrrrowl: Grrrrrowl.!!!Egy nap a sárkányok uralni fogják az egész Világegyetemet, és ezeréves béke köszönt be. yep: Yep, įpuolu į transą, išvydu prieš save segtuvą skaičių ir Excelio grafikus. muahahaha: A jó dolgok felé irányítani az érzékeket, a rosszakat pedig hagyni elpusztulni. Muahahaha. 16 A számítástechnikai terminológia magyarázó szótára (KTAŽ) a különféle, érzelmek kifejezésére szolgáló grafikus jeleket (angolul: emoticon) hangulatjelnek javasolja nevezni, ez azonban ebben a cikkben (és nem csak ebben) nem célszerű, mert a hangulatjel hagyományos szófaji jelentésben használatos. A használatban meghonosodó grafikus jeleket a cikk mosolyjeleknek, mosolygós arcoknak, arcocskáknak stb. nevezi. 44 KALBOS KULTŪRA | 81 nea: [...] röviden arról, mi ragadott meg. És arról, ami nea;) oi oi: Oi oi, ha már az egyetemen megértettem a mindenféle határértékeket és integrálokat, akkor ugyan miért ne értenék meg egy életfelfogást? oj, ojojoj: Ojojoj – miért nőnemű a végződés a zárójelben, nem pedig hímnemű? uoj: Uoj, micsoda szellemesség. wow: A tegnap nap legfontosabb híre: az iPhone megérkezik Litvániába! wow!!! azt hiszem, mindenki elfelejtett egy szót – hivatalosan. 2.6. Nyelvi újítások A blogok nyelve egy másik szempontból is érdekes: itt jól megfigyelhető, hogyan honosodnak meg a hivatalosan javasolt új szavak, különösen az idegen szavak megfelelői. Ha a szerzők természetesen, mindenféle metanyelvi megjegyzés nélkül használják őket, arra következtethetünk, hogy ezek az új szavak elfogadottá válnak, például: Nem tetszett, hogy az USB-kulcs csatlakoztatásakor két további meghajtó jelent meg a „Sajátgép”-ben [...]. (Criminal) Emellett maguk a szerzők is használnak jelentésbeli és formai új szavakat – egyszeri alkalomra alkotott, alkalmi képzéseket éppúgy, mint új szavakat, amelyek talán szélesebb körben is elterjednek. Az új szavakat maguk is megalkothatják, vagy más nyelvek szóképzési mintái alapján alkothatják meg, részben vagy teljesen lefordítva azokat. Így a blogokban – a hozzászólásokat is beleértve – számos nyelvi alkotással találkozhatunk, sikerültekkel és sikertelenekkel egyaránt, amelyek megmutatják, mennyire képesek vagy képtelenek a nyelvhasználók anyanyelvük kifejezőeszközeinek készletére támaszkodni. Íme néhány példa: aptikinys: Nyeregbe pattanok, böngészni kezdek, és lefújom a mentális port a rég nem látogatott padlásról. Aha, itt a kereső! Próbálkozom, a legújabb aptikinys [...]. kėdynė: nekem a villamoson mindig felmerül a kérdés: mi van, ha túl hangosan szól ki a fülhallgatómból a zene? de ha egyedül leülök egy kétszemélyes „ülésre”, és később valaki mellém ülve fintorog a zeném miatt (vagy talán nem is amiatt), akkor gondolatban a pokolba küldöm – „minek ültél a zenélő mellé?” persiskait yti: [...] a blogokból persiskaitęs már elegem van (nagyjából úgy, mint amikor túleszem magam). skalbadienis: Hétvégén az egyik nap [...] mosónap szokott lenni.skalbadienis. šlamštknygė: Könyvkritikákat szinte sosem olvasok, de van egy különleges nyolcadik érzékem, úgyhogy a szemétkönyvek ritkán kerülnek a kezembe. De néha kifejezetten szórakoztató ilyen szemétkönyvekről kritikákat olvasni. Tehát a blogok nyelvének és stílusának vizsgálata kimeríthetetlen lehetőségeket kínál. Ide tartozik az új jelentések kialakulása, a frazeológia, a mondatok sajátosságai, a szójáték, R. MILIŪNAITĖ. Pirmas žvilgsnis į tinklaraščių kalbą 45 humor. Sok kifejezőerő, kreativitás és szerzői önkifejezés. Íme egy történet arról, hogyan válik a szokásos bolti bevásárlás és az eladóval folytatott beszélgetés a modern technológiáknak köszönhetően önkiszolgálássá. A pénztárnál nincs pénztáros, a vásárlónak a számítógéppel kell beszélgetnie (dőlt betűvel – a blog szerzője): A zöldnek (nem) lenni ára Tegnap, amikor betértem, hogy feltöltsem a hűtő tartalmát, lecsipogtatva az összes árut, és bepakolva azokat abba a műanyag – zöld-sárga-fehér zacskóba, váratlan kérdés jelent meg a számítógép képernyőjén. „Szükséges mennyiség: hány zacskót használt?” Az első gondolatom az volt, hogy ez csak statisztikai adat. A második – és helyes – gondolatom az, hogy fizetnem kell majd. Egyet, tisztelt számítógép, mindössze egy zacskót használtam, és azt is csak azért, mert nem áll szándékomban a fagyasztott zöldségek csomagját a számítógépházba gyömöszölni. (Ieva Baranauskaitė) Néhány évtizeddel ezelőtt, amikor Litvániában úgy tűnt, még senkinek sem lehetett fogalma az internetről, egy irodalomtanár a diákjainak, akikből kétségkívül írók lettek volna, azt tanácsolta: Írjatok, minden este feltétlenül írjatok legalább egy oldalnyi naplót. Folyamatos írás nélkül semmire sem mentek. Valóban, az írás gondolkodásra ösztönöz, erősíti a nyelvi kifejezőkészséget, fejleszti a stílust, és a fiatalok számára – akik többségben vannak a bloggerek között – nagyon jó terepet kínál a fejlődésre. Ezért szeretnénk kétségbe vonhatatlanul kijelenteni: az internet jövője nem az íróké, hanem az írástudóké. KÖVETKEZTETÉSEK 1. Az interneten bő egy évtizede megjelent új önkifejezési és kommunikációs forma – az online naplók, más néven blogok – már a litván internetes térben is széles körben elterjedt. Ezzel együtt megjelent a litván nyelvhasználat új megnyilvánulása. Különlegessége, hogy az írott nyelv itt közvetítők nélkül jön létre, és senki sem szabályozza célzottan, az így megírt szövegek azonban nyilvánosan és mindenki számára hozzáférhetően jelennek meg. 2. A blogok sokfélesége, a különböző szerzők és témák első pillantásra csak a nyelv legáltalánosabb sajátosságainak és a mélyrehatóbb kutatások lehetséges irányainak kirajzolását teszi lehetővé, ezért még nincs alap az általánosításokra. Mindazonáltal abból, hogy mely rétegekhez és eredethez tartozó lexika van túlsúlyban, mely kifejezési módokat részesítik előnyben, milyen alkalmi szóalkotások születnek, és hogyan honosodnak meg vagy utasítódnak el az új szavak, világos, hogy e közeg nyelve érdekes jelenség, és jó terep a tényleges nyilvános írott nyelvhasználat kutatására. 46 KALBOS KULTŪRA | 81 3. A blogok nyelvét a szabad stílusú nyilvános írott nyelv egyfajta új változataként lehet jellemezni – az elektronikus közeg, az úgynevezett medialektusok egyik megnyilvánulásaként, az elektronikus diskurzus (kommentek, rövid telefonos és gyorsüzenetek stb.) mellett. Mivel a tudatosan szabályozott írott köznyelv használatának peremén és azon kívül működik, sokkal változatosabb. Bár nem egy esetben különféle nyelvváltozatok, különösen pedig más nyelvek – leggyakrabban az angol – elemeinek keveréke, aligha indokolt a blogok nyelvére a köznyelv valamiféle eltorzult formájaként tekinteni. 4. Látható, hogy a blogoszféra szereplői törekednek arra, hogy a nyelvi kérdésekben nyilvános megállapodásra jussanak, emellett a nyelvhasználatot az olvasók nyilvános véleménye is befolyásolja. Tehát nem mondható, hogy ez a nyelvi jelenség teljesen kaotikusan alakul. 5. A blogok népszerűsége és elterjedtsége arra enged következtetni, hogy kifejezésmódjuk hatása a litván köznyelvre és annak normáinak fejlődésére kétségtelen lesz. E szabad stílusú (sajátos) írott nyelv mellett jobban kirajzolódnak magának a köznyelvnek a jellemzői és társadalmi rendeltetése. Tehát a blogok nyelvére valós használatként tekinthetünk, amelyben egyaránt megmutatkoznak az új tendenciák, valamint a köznyelvi kodifikáció fenntartásának vagy korrekciójának lehetősége. ŠALTINIAI http://blogologas.lt/ http://kasyrablogas.lt http://lt.wikipedia.org/wiki/Blog http://verslas.blogas.lt http://visiblogai.lt http://www.alfa.lt http://www.blogas.lt http://www.blogeriai.lt http://www.blogeriai.net http://www.mtv.lt/blogai http://www.nezinau.lt/ http://www.rzu.lt http://www.vlkk.lt LITERATŪRA Bitinienė A. 2007: Publicistinis stilius, Vilnius: Vilniaus pedagoginis universitetas. Crystal D. 2006: Language and the Internet, 2-nd ed. Cambridge: Cambridge University Press. R. MILIŪNAITĖ. Pirmas žvilgsnis į tinklaraščių kalbą 47 Donskis L. 2008: Užnuodyta viešoji erdvė. – www.balsas.lt, balandžio 18. Prieiga internete: http://www.balsas.lt/naujiena/192269 DŽ6: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. Vyr. red. Stasys Keinys. 6-as (3-ias elektroninis) leid., Vilnius: Lietuvių kalbos institutas, 2006. Hjarvard S. 2004: The Globalisation of Language. How the Media Contribute to the Spread of English and the Emergence of Medialects. – Nordicom Review 1–2. Nordicom: Gothenburg University, 75–97. Prieiga internete: http://www.nordicom.gu.se/common/publ_pdf/157_075-098.pdf Huffaker D. A., Calvert S. L. 2005: Gender, identity, and language use in teenage blogs. – Journal of Computer-Mediated Communication 10(2). Prieiga internete: http://jcmc.indiana.edu/vol10/issue2/huffaker.html Klimavičius J. 2002: Lietuvių bendrinė kalba: ribos ir beribiškumas, sistema, norma ir kodifikacija. – Terminologija 9, 7–25. KTAŽ: Kompiuterijos terminų aiškinamasis žodynas. Prieiga internete: http://aldona.mii.lt/pms/terminai/term/z2odynas.html Marcinkevičienė R. 2005: Internetinių straipsnių komentarai žanriniu aspektu. – Tekstas: lingvistika ir poetika 14. Mokslinės konferencijos medžiaga, Šiaulių universitetas: Šiaulių universiteto leidykla, 22–23. Marcinkevičienė R. 2008: Žanro ribos ir paribiai. Spaudos patirtys, Vilnius: Versus aureus. Miliūnaitė R. 2008: Tinklaraščių kalbos vieta dabartinės lietuvių kalbos vartosenos schemoje. – Lietuvių kalba [internetinis mokslo žurnalas]. Prieiga internete: www.lietuviukalba.lt Ryklienė A. 2000: Bendravimas internetu: kalbėjimas rašant. – Darbai ir dienos 24, 99–107. Vedrickas A. 2007: Web 2.0 – naujoji interneto karta. – Lietuvos rytas (Kompiuterija), sausio 15. Prieiga internete: http://kompiuterija.lrytas.lt/zurnale/2007-01-15/web-20-%E2%80%93-naujoji-interneto-karta Gauta 2008 07 08 A FIRST GLIMPSE AT THE LANGUAGE OF BLOGS Summary More than a decade ago the first blogs appeared on the world web (www); around the year 2000 the Lithuanian internet set up its first blogs; in 2006–2007 it witnessed their boom. The article describes blogs as a new internet form of self-expression and communication, its role in social communication and its linguistic 48 KALBOS KULTŪRA | 81 expression as well as possible frameworks of linguistic analysis. The article also discusses the problem of coining Lithuanian blog-related concepts and offers an overview of the terms in actual use. The analysis of almost a hundred of blogs produced by authors of different ages and focusing on different topics could hardly lead to any final conclusions and generalisations. However, the pilot linguistic investigation has resulted in identifying some new features of the blog language. The language of blogs is peculiar in that its written form evolves with no mediators or regulators; however, its texts are easily accessible to the public. Therefore, language specialists have a unique opportunity to research actual public written use, to investigate its characteristic features of linguistic expression and functions of the features in the texts. A large variety of blogs, different authors (and the data provided about themselves) give access to investigating the layers and origin of prevalent lexis, dominating modes of expression, specific features of occasional words, how language innovations come into use or are rejected etc. Moreover, all of the above can be related to the social features of the authors and the topics of the texts. The language of blogs can be defined as a new variety of free-style public written language, one of the forms of electronic medium, the so called medialects, and can be discussed alongside with electronic discourse (comments, e-mails, telephone text messages (SMS) and instant messages). The language of blogs functions on the periphery of regulated standard language and beyond its boundaries; it is much more varied. In many cases it is a mixture of elements from different language varieties and different languages (mainly English); therefore, it should not be treated as a perverse form of standard language. In the blogosphere the authors seem to take efforts to publicly negotiate language issues; moreover, the language use is influenced by the public opinion of the readers. Therefore, this language variety cannot be claimed as being completely chaotic. The popularity of blogs and their wide spread would presumably exert major influence on standard Lithuanian and the development of its norms. Thus the language of blogs can be treated as actual use with some obvious new developments, on the one hand, and a possibility to maintain the codification of the standard language or its modification, on the other hand. RITA MILIŪNAITĖ Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius [email protected] R. MILIŪNAITĖ. Pirmas žvilgsnis į tinklaraščių kalbą 49