Kalbininko Algirdo Sabaliausko garbinga sukaktis

Z. ZINKEVIČIUS. A nyelvész Algirdas Sabaliauskas tiszteletre méltó jubileuma 367 ZIGMAS ZINKEVIČIUS A NYELVÉSZ ALGIRDAS SABALIAUSKAS TISZTELETRE MÉLTÓ JUBILEUMA A neves litván nyelvésznek, a Litván Tudományos Akadémia levelező tagjának, számos tudományos és tudományos ismeretterjesztő könyv és cikk szerzőjének (munkáinak jegyzéke csaknem kétezer bibliográfiai tételt tartalmaz!), akit két Nagy Gediminas litván fejedelem-renddel tüntettek ki, a habilitált doktornak, Algirdas Sabaliauskas professzornak 2009. július 26-án volt a 80. születésnapja. A jubiláns Marijampolėben született. Itt 1948-ban végezte el a Rygiškių Jonas Gimnáziumot (amely a szovjet korszakban elvesztette ezt a nevet). Tanárai között volt Jonas Kalbelka litván nyelvész, akivel a jubiláns ismét találkozott, amikor a Vilniusi Egyetemen litván filológiát tanult; leginkább a litván nyelv története érdekelte. Emlékezetes maradt a fiatalember, aki mohó tekintettel az első padban ülve gondosan feljegyezte az előadó minden elhangzott gondolatát. Aktívan bekapcsolódott a Litván Nyelvi Kör tevékenységébe, és annak elnökévé választották. Az összejöveteleken előadásokat tartott az atematikus igékről (ez volt leendő diplomamunkájának témája) és a főnevek mássalhangzós tövéről. Fontos esemény volt a rigai látogatás egy alsóbb évfolyamos hallgatóval, a később ismert litván nyelvkutatóvá vált Jonas Kazlauskasszal. Akkor ketten találkoztak a nagy lett 368 KALBOS KULTŪRA | 82 nyelvésszel, Jānis Endzelīns-szel. Mindez arra ösztönözte A. Sabaliauskast, hogy a lett nyelvészettel foglalkozzon. Jól megtanulta a lett nyelvet. Később több lett nyelvű író könyvét fordította le litvánra, és a Lett Tudományos Akadémia külföldi tagjává választották. Az egyetemi tanulmányai utolsó évében (1953) kezdett dolgozni a Litván Nyelv és Irodalom Intézetben, amelyhez később egész életét kötötte. Az intézetben elvégezte a doktori képzést (akkor aspiranturának nevezték), megírta és megvédte kandidátusi, később pedig doktori (ma habil. dr.) értekezését. Mindvégig a Nyelvtörténeti és Dialektológiai Osztályon dolgozott – a fiatalabb tudományos munkatársi beosztástól a vezető tudományos munkatársi tisztségig jutott el; 1997–2000 között a helyreállított Litván Nyelvi Intézet igazgatója volt. A jubiláns sokat tett a litván nyelv szavainak történeti kutatásáért. E témában számos cikket és nagyobb tanulmányt publikált. Doktori értekezésének témája: A balti nyelvek mezőgazdasági növényneveinek eredete (1958), habilitációs dolgozatának témája pedig: A balti nyelvek szókincsének kutatása (1975). Három nagy tanulmányt publikált e területen: A litván nyelv lexikájának fejlődése, A balti nyelvek háziállat-elnevezései és A balti nyelvek állattenyésztési terminológiájának történetéből. 1990-ben adta ki összefoglaló művét, A litván nyelv lexikája címmel. Érdeklődött a balti nyelvek kölcsönszavai és más nyelvekben található baltizmusok iránt, és kutatta is őket. A. Sabaliauskas munkásságának második területe, amelynek sok időt és energiát szentelt, a litván nyelv, illetve általában a balti nyelvek kutatásának története volt. Ebben a témában számos tanulmányt és kisebb cikket publikált, mindezt pedig összefoglalta A litván nyelv kutatásának története című kétkötetes művében: I. kötet – 1940-ig (1979-ben jelent meg), II. kötet – 1940–1980 (1982-ben jelent meg). Ez a litván és általában a balti nyelvészet legátfogóbb és legjobb története. Ezért a szerző állami díjat kapott. Jelenleg készül a harmadik könyv, amely az elmúlt évtizedekben, 1980 után végzett litván (balti) nyelvészeti kutatásokat tekinti majd át. Mindezt kiegészítik a következő könyvecskék: A balti nyelvek kutatása (1986) és A keleti szláv nyelvészek a lituanisztika területén (1990, Jonas Palionisszal), valamint a népszerűsítő művek: Hogyan kutatták a litván nyelvet (1984), Mi, baltiak (1986, 22002, angol fordítása: We, the Balts, 1993). E terület számos cikkét publikálta Litvániában és külföldön: a litván nyelv kutatóiról, kutatóintézményeiről, szervezeteiről, a lituanisztika és a baltisztika szempontjából fontos kiadványokról, rendezvényekről, különösen enciklopédikus kiadványokban (csak a Lietuvių kalbos enciklopedijoje (1999) nem kevesebb mint 563 ilyen található!). Ez feljogosít bennünket arra, hogy Algirdas Sabaliauskast a litván nyelvészet Nesztorának, a lituanisztika legjelentősebb népszerűsítőjének nevezzük. Mit jelent már az is, hogy részt vett egy olyan külföldi kiadvány munkájában, mint a Lexicon Grammaticorum: Who‘s Who in the History of World Linguistics (Tübingen, 1996; a szerkesztőbizottság tagja). Z. ZINKEVIČIUS. A nyelvész Algirdas Sabaliauskas tiszteletre méltó évfordulója 369 A litván nyelvtudomány legnagyobb népszerűsítőjeként Algirdas Sabaliauskas számos különféle, ismeretterjesztő jellegű cikket publikált, és a társadalom érdeklődését felkeltő könyvecskéket adott ki: Žodžiai keliauja (1962, 21993), Žodžiai pasakoja (1965), Žodžiai atgyja (1967, 21980, 32000, angol fordítása 1973; a japán nyelvész, Ikuo Murata e könyvecske egyes fejezeteit japánra fordította!), Šimtas kalbos mįslių (1970, 22001). A tanuló ifjúság számára 1994-ben kiadott még egy, a szavak eredetéről szóló könyvecskét is – Iš kur jie? Mindez szélesítette az emberek látókörét, népszerűsítette a litván nyelvet és Litvániát külföldön, növelte maguknak a litvánoknak az önbecsülését, és megmutatta, hogy a széles világban érdeklődnek a litván nyelv iránt. Az ünnepelt a litván nyelvtudomány más területein is jelentős munkát végzett; például Kazys Morkūnasszal együtt megvizsgálta a Kuršių nerijos lakóinak nyelvét, a litván nyelv gyakorlati kérdéseiről írt, és a nyelvművelés, a helyesírás, valamint a morfológia kérdéseiről közölt cikkeket. Aktívan részt vett a Honismereti Társaság nyelvi szekciójának a Vilniusi Egyetemen rendezett eseményein. Fontos volt a televízióban sugárzott előadás-sorozata a litván nyelv szavainak eredetéről, a litván nyelv kutatóiról és egyebekről. Nagyban hozzájárult a kollektív munkák előkészítéséhez és szerkesztéséhez. A Baltistica tudományos folyóirat megalapításától (1965) kezdve szerkesztőbizottságának tagja. Egyike volt a Jona Kruopas Válogatott írásai, valamint a Vladimir Toporovas és Litvánia című könyv szerkesztőinek. Különféle filológiai és bibliográfiai kiadványok szerkesztőbizottságainak, valamint különböző tanácsoknak, bizottságoknak és komisszióknak volt a tagja. Bekapcsolódott a baltisták konferenciáinak szervezésébe. Mintegy 30 éven át a Vilniusi Pedagógiai Egyetem (korábban intézet) litván szakos hallgatóinak állami vizsgabizottsági elnöke volt. Előadásokat tartott a leendő litván nyelvés irodalomtanároknak, valamint a széles nagyközönségnek is. Algirdas Sabaliauskas a litván nyelvészek közül valamennyiük közül a legtöbb kapcsolatot ápolja külföldi kollégáival. E sorok szerzőjének abban a szerencsében volt része, hogy a Jubileum ünnepeltjével több mint 50 éven át kapcsolatban állhatott. Ez elegendő idő ahhoz, hogy az embert jól megismerjük. Felejthetetlen közös utazásunk 1975-ben Tartuba, hogy felköszöntsük barátunkat, Paul Ariste észt nyelvészt 70. születésnapja alkalmából; az 1986-os franciaországi utazás és vendégeskedés a híres litván tudósnál, a szemiotika tudományának egyik megteremtőjénél, Algirdas Greimasnál; a szívélyes litván baráttal, a nagy orosz nyelvésszel, Vlagyimir Toporovval folytatott gyakori beszélgetések és még sok más. Számtalanszor volt alkalmunk meggyőződni a Jubileum ünnepeltjének őszinteségéről, jóindulatáról és barátságosságáról. Már csak az a kívánságunk marad, hogy jó egészséget és alkotó energiát kívánjunk Neki, hogy befejezhesse mindazt, amit még eltervezett.