Kunigo Juozo Laukaičio „Mažojo Katekizmo vaikeliams“ religijos terminų norminimas

A. RIMKUTĖ. Juozas Laukaitis papnövendékeknek szóló Kis katekizmusának vallási terminusainak szabványosítása 59 AUŠRA RIMKUTĖ Lietuvių kalbos institutas JUOZAS LAUKAITIS PAP NÖVENDÉKEKNEK SZÓLÓ KIS KATEKIZMUSA A VALLÁSI TERMINUSOK SZABVÁNYOSÍTÁSA Az imádságoskönyv-bizottság megalakulásának 100. évfordulójára Juozas Laukaitis (1873–1952) a XX. század eleji litván egyházi nyelv egyik legfontosabb újjáélesztője, ápolója és a vallási terminológia szabványosítója volt. E munkába bevonta Alfonsas Petrulis és Adomas Jakštas-Dambrauskas papokat is, akikkel csaknem két éven át javították az imádságok nyelvezetét, és lehetőségeikhez mérten igyekeztek megtisztítani a legfontosabb imádságok szövegét az idegen elemektől, valamint litván szavakkal felváltani őket. 1909-ben az akkori kor leghíresebb nyelvészei – Jonas Jablonskis, Kazimieras Būga, Juozas Balčikonis és Jurgis Šlapelis, J. Laukaitis és más papok társaságában, két hónapon át megvitatták a litván nyelvtan és helyesírás számos alapvető szabályát, rendezték a fontosabb litván imák, énekek és litániák nyelvezetét, valamint jóváhagytak néhány vallási terminust. Az úgynevezett Poterių bizottság nehéz és gondos munkájának eredményeit először 1909-ben, a Vadovas 9. számában tették közzé. A Poterių bizottság elnöke, J. Laukaitis pap, a kijavított imák nyelvezetének buzgó védelmezője volt. A kedvezőtlen bírálat megjelenése után meglehetősen szigorúan válaszolt Jonas Totoraitis Nauji poteriai (Poterių Komisijos klaidos) című cikkére, amelyben felvetődött a kérdés, hogy „a barbarizmusok már nem érthetők-e, és semmiképpen sem maradhatnak-e meg többé az imákban? <...> Talán a Bizottság azt hiszi, hogy egyetlen kézmozdulattal kitépi és kigyomlálja a litvánok szívéből és lelkéből a régi formát, helyette pedig úgy erőlteti be az újat, ahogyan tavasszal villákkal, ásókkal1, csákányokkal és rudakkal kihúzzák a földből a régi tölgyfát a kertben, helyére pedig bedugnak egy fiatal almafát, amelyről még az sem tudható, hogy megered-e?“ (Totoraitis 1909: 296)2. A Dr. Jonui Totoraičiui (Del poterių taisymo) című cikkében J. Laukaitis ezt írta: „Aki olvasta Puriškevičiusnak az orosz dumában a régi államrend védelmében elmondott beszédeit, az a Vadovas „Nauji Poteriai“ című cikkében felismerheti Litvánia Puriškevičiusát, csak 1 x spatas – ásó, lapát (LKŽe). 2 Az idézetek nyelvezetét a cikkben nem javították. 60 NYELVI KULTÚRA | 82 más talajban – az életben egy régi, nem megfelelő, legmagasztosabb imák fordítása”, a Poterių-bizottság pedig úgy dolgozik, ahogy tud és ahogyan érti (Laukaitis 1909d: 415). J. Laukaitis a litván nemzeti öntudat felélesztését már a Seinai papi szemináriumban folytatott tanulmányai idején elkezdte. Tagja volt a titkos litván kispapi körnek (egy ideig a vezetője is volt), amely az anyanyelv felélesztésére és a litván sajtó terjesztésére törekedett. J. Vailokaitis kanonok 1910-ben a Šaltinyje azt írta, hogy J. Laukaitis a litván nyelv ismeretét vysk. Antanas Baranauskastól, „szép nyelvünk e kincsei megismerésének forrásából” merítette, és olyan jól ismerte, hogy „ma Suvalkijában nincs vele egyenrangú” (Vailokaitis 1910: 422). Nyilván ezért, amikor az 1904–1905-ös tanévben a Seinai szemináriumban megkezdődött a litván nyelv oktatása, J. Laukaitis lett az első litvánnyelv-tanár. A „professzor”3 J. Laukaitis kanonok aktív tevékenysége nem tetszett a szeminárium ellengyelesedett oktatóinak. „Litvománnak” nevezték, noha Laukaitis mindenki iránt toleráns volt nemzeti, politikai és vallási szempontból egyaránt” (Vaičiūnas 1996: 8). J. Laukaitis az 1905-ben Kaunasban alapított Šv. Kazimiero draugijos krikščionių raštams leisti társaság egyik alapítója volt. Ugyanebben az évben ő elnökölt a „Laukaitis, Dvaranauskas, Narjauskas ir B-ė” könyvkiadó vállalatnál is, újságokat és folyóiratokat szerkesztett, cikkeket írt, litván nyelvre fordított énekeket, zsoltárokat és szépirodalmi műveket. Szerkesztette a kereszténydemokraták Šaltinis című hetilapját (az első három számot Kazimiero Prapuolenio4 neve alatt írta alá, a 4.-től a 22. számig pedig saját neve alatt, később a szerkesztést Juozapas Vailokaitisnak adta át), továbbá ő volt a Šaltinėlis (1906) című, gyermekeknek a litván nyelv tanulására szánt kiadvány kezdeményezője is. 1908 őszétől kezdték kiadni a Vadovas5 című havi folyóiratot katolikus papok számára, amelyben helyes nyelven tettek közzé prédikációkat és nyelvi tanácsokat. Ennek alapítója szintén J. Laukaitis volt. Mindezeken felül még néhány éneket és egy katekizmust is írt Mažasis katekizmas vaikeliams címmel. Pranas Skardžius szerint J. Laukaitis „egyike azon kevés papjainknak, akik egész életükben sokat törődtek a litván írott nyelv, mindenekelőtt az egyházi nyelv tökéletesítésével.}】【。 peqata]}]}] }! Need valid JSON. actual output malformed due maybe generation? Need correct.} 大发快三走势图ционер? Wait need return only. Let's formulate. }]}]}]}]}]}</analysis waswo 恒一彩娱乐彩票. final correct.} 在天天中彩票? Ensure ending quote. curse.} }]}]}. Final plain.}和天天中彩票.}]}{ translations Nem 3 J. Laukaitis volt 1902-től (Antanas Baranauskas püspök halála után) a szemináriumi pap és sajtómunkás Kazimieras Prapuolenis (1858–1933) nevében. A kanonok segített megszerezni az engedélyt a narijos profesorius. 4 Keistas sutapimas – J. Laukaitis pasirašė tuo metu gyvenusio kanauninko, visuomenės veikėŠaltinis című újság kiadásához, és ahogy a Lietuvybės kovų verpetuose: Vilniaus ir Seinų kraštai XIX a. pabaigoje – XX a. pradžioje című könyvben írják, „egy ideig annak szerkesztőjeként írta alá magát”. Részt vett továbbá a Vadovas kiadásában is. Különféle álneveken írta alá magát (Kairiūkštytė, Gudonytė 2009: 223). 5 A Vadovas 1914-ig jelent meg. A tizenkettedik számig J. Laukaitis szerkesztette, később – Justinas Staugaitis. A. RIMKUTĖ. Juozas Laukaitis pap Mažasis Katekizmas vaikeliams című művének vallási terminusnormái 61 „milyen képzett nyelvész szakember, hanem csupán amatőr gyakorlati szakember, aki meglehetősen korán szembesült a litván írott nyelv használatának kérdésével” (Skardžius 1997: 420). Alfonsas Svarinskas monsignor szintén említi J. Laukaitist mint a litván nyelvet különösen kedvelő személyt: „Kiderül, hogy más papok prédikációi alatt egy jegyzetfüzettel a kezében az oltár mellett ült, és feljegyezte a nyelvi hibákat. Aztán kijavította őket...“ (Svarinskas 1996: 13). Aktív társadalmi szereplő volt. 1912-ben J. Laukaitist a Suwałki kormányzóságban beválasztották az Orosz Állami Duma negyedik összehívásába, ahol 1917 őszéig dolgozott. Szentpéterváron élve sem feledkezett meg Litvániáról. Az első világháború éveiben a háború károsultjainak megsegítésére alakult Litván Társaság Szentpétervári Osztályának elnöke volt, és megalapította a Litván Nemzet Katolikus Szövetségét. 1918-ban visszatért Litvániába, 1936-ban pedig beválasztották a Litvánia negyedik parlamentjébe. 1946-ban a szovjet hatóságok letartóztatták J. Laukaitist, és 7 év börtönbüntetésre ítélték. A vlagyimiri börtönben halt meg. J. Laukaitis aktív nyelvi és társadalmi tevékenységének áttekintése után e tanulmány fő célja marad – az általa kiadott Mažasis katekizmas vaikeliams három kiadásának (1904, 1907, 1914) vallási terminológiája és annak változása; annak megállapítása, hogy milyen elvek és normalizálási kritériumok alapján járt el a vallási terminusok egységesítésekor, és mindenekelőtt annak értékelése, hogy a csaknem egy évszázaddal ezelőtt kiadott katekizmusok vallási terminusainak javításai miként viszonyulnak a köznyelvi litván nyelvhez. Maga J. Laukaitis azt írta, hogy „hogy mennyire szükséges az egységesség a katolikus imákban, azt legjobban a papok érzik át, amikor a gyermekeket katekizmusra tanítják, ünnepnaponként a templom szószékéről imádkozzák az imákat, házról házra járnak, valamint fogadják azok megrendeléseit, akik házasodni készülnek” (Laukaitis 1907: 417). A tanulmány további részében tehát áttekintjük, hogy az általa kiadott katekizmusok szövegeiben megtalálható-e az említett egységesség. A KATEKIZMUSOK VALLÁSI TERMINOLÓGIÁJA J. Laukaitis katekizmusának három kiadása jelent meg: 1904-ben – Mažasis katekizmas vaikeliams, prisiruošiantiems į pirmą išpažintį ir šventą Komuniją (a borítón 1905, Vilnius), 1907-ben és 1914-ben – Mažasis katekizmas vaikeliams, prisiruošiantiems į pirmąją išpažintį ir šventąją Komuniją (Seinai). Minden katekizmust jóváhagyták. A katekizmus szerzője, összeállítója vagy fordítója nincs feltüntetve, azonban úgy vélik, hogy J. Laukaitis írta (Kairiūkštytė, Gudonytė 2009: 167). A katekizmusok terjedelme eltérő. Az első kiadás valamivel rövidebb – 105 oldal, míg 62 NYELVI KULTÚRA | 82 a második és a harmadik – egyenként 115 oldal. Az elsőben nincsenek meg a reggeli és esti imák szövegei. A katekizmus három kiadásából több mint 1800 vallási terminust, azok szinonimáit és változatait gyűjtötték össze. Mivel a katekizmuskiadások szövegei alig különböznek egymástól, mindegyikben mintegy 600 különböző egyés összetett szavas (közel egyharmad) vallási terminust, azok szinonimáit és változatait találták. J. Laukaitis A kisgyermekek kis katekizmusának három kiadását áttekintve megfigyelhetjük a vallási terminusok bizonyos változását, valamint a normatív szabályozás sajátos szakaszait és elveit. Ezért a vallási terminusok normatív szabályozásának három szakaszáról beszélhetünk: idegen elemek használata, ezek litván megfelelőkkel való felváltása, valamint az átmeneti szakasz – amikor felváltva használják az idegen elemet és a litván terminust. A vallási terminusok6 közé e cikkben azokat a szavakat és szókapcsolatokat soroljuk, amelyek a keresztény hit alapvető igazságait, a vallás szereplőit, továbbá a természetfeletti lényeket, a vallási könyveket és szövegeket, a hittel kapcsolatos cselekvéseket és jelenségeket, a szentségeket, a bűnöket, vétkeket, erényeket, a vallási szertartásokat, az egyházi kellékeket (ruhákat, azok részeit, liturgikus edényeket stb.), az egyházi és vallási ünnepeket, az ünnepelt napokat és a vallással kapcsolatos egyéb időfogalmakat, különféle vallási helyeket és építményeket, valamint a közigazgatási felosztást stb. nevezik meg. Terminusként nemcsak a valódi, kizárólag a vallásra jellemző terminusokat kell tekinteni, pl.: altorius, angelas, apaštalas, Dievo Avinėlis, išpažintis, krikštas, kunigas, nuodėmė, ostija, Paskutinis Teismas, pragaras, rojus, sakramentas, Sūnus (Dievo sūnus), Švenčiausioji Trejybė, Velykos stb., valamint a nómenklatúrai tartozó megnevezéseket, pl. : Katalikų bažnyčia, Šventoji Romos bažnyčia stb., hanem a köznyelvben (és más területeken is) használt, terminologizálódott szavakat is, pl.: avis, avelė, dangus, duona, lazda, pasaulis, sodas, taurė, žaltys, žemė, žmogus és hasonlók. A terminologizálódott szavak tartalma eltér a köznyelvi szavakétól, pl.: az avis terminus a vallási szövegekben a hívő jelentésében használatos, a duona a vallásban a lelki táplálék, Krisztus teste, így az ő megváltói áldozatának szimbóluma, a Didysis ketvirtadienis – az utolsó vacsora napja, a Didysis penktadienis – Krisztus szenvedésének és halálának napja, a sekmadienis – nemcsak a hét hetedik napja, hanem az Isten imádására és pihenésre szánt szent nap is. A sodas szó vallási terminusként a tisztaság és erkölcsi szeplőtlenség szimbóluma, egyben a földi és a mennyei paradicsom. 6 A vallási terminus fogalmáról lásd még Rimkutė 2009: 172–177. A. RIMKUTĖ. Juozas Laukaitis pap katekizmusának vallási terminusai a Mažasis Katekizmas vaikeliams című műben: normatív kérdések 63 Idegen szavak J. Laukaitis 1907-ben a Draugijos folyóiratban ezt írta: „A Žyvatas, griešnas, griekas ugyanolyan értékűek, mint az „abliubenyčia, tajemnyčia, apibrozyti, bliuznierstva, loska”. Az ilyen értéktelen szemetet feltétlenül ki kell dobni, mert csúnyán sérti a litván ember fülét” (Laukaitis 1907: 418). A katekizmusokban csak a griešnas, griekas és tajemnyčia fordul elő, mivel a litván megfelelőik vannak túlsúlyban. A vizsgált Mažasis Katekizmas vaikeliams-kiadásokban használatban maradtak a köznyelvbe be nem került alábbi idegen szavak (önálló szakkifejezések, amelyek összetett terminusok tagjaiként is szerepelnek), amelyeknek nincs litván megfelelőjük7: x almužna8 MKV1 44, MKV2 36, MKV3 36 („alamizsna”, lengyelül jałmużna); x aniolas MKV1 17, MKV2 6, MKV3 6 („angyal“, lengy. anioł): Őrangyal MKV3 6, Isten Angyala MKV3 106, jó Aniolas MKV3 6, szent Őrangyal MKV3 102, szent Aniolas MKV3 45; x Arkaniolas MKV1 54, MKV2 47, MKV3 47 („arkangyal“, lengy. archanioł): Gábriel arkangyal kinyilatkoztatása MKV3 48; x čysčius MKV1 24, MKV2 13, MKV3 13 („tisztítótűz“, lengy. czyściec): a tisztítótűz szenvedései MKV3 88; x čystata MKV1 10, MKV2 XI, MKV3 XI („tisztaság, tisztaság, szűziesség“, lengy. tisztaság, vö. lengyel tisztaság); x dūšia MKV1 7, MKV2 7, MKV3 62 („lélek“, lengy. dusza): a lélek a tisztítótűzben szenved MKV3 46, kisgyermek lelke MKV3 65, emberi lélek MKV3 IX; x árok MKV1 35, MKV2 26, MKV3 25 („koporsó“9, orosz. гроб, lengy. grób); x bűnös MKV1 5, MKV2 VI, MKV3 VI („bűnös“, fehérorosz. grěšnyj, lengyel. bűnös, továbbá vö. orosz грешный); x karunka MKV1 54, MKV2 47, MKV3 47 („ilyen ima“, lengyel korunka); x nečystata MKV1 79, MKV2 76, MKV3 VIII („gonoszság, paráznaság“, lengyel neczystota); x pakūta MKV1 30, MKV2 20, MKV3 20 („bűnbánat“, lengyel pokuta): didelė pakūta MKV3 84, išpildymas pakūtos MKV3 82, Pakūtos Sakramentas MKV3 70; 7 A terminusok eredetének (és jelentésének) meghatározásakor A. Sabaliauskas Lietuvių kalbos leksika (1990) című tanulmányára, D. Urbo Martyno Mažvydo raštų žodynas (1998) című szótárára, J. Palionis XVI–XVII a. lietuviškų raštų atrankinis žodynas (2004) című válogatott szótárára, a Lietuvių kalbos žodynasra, továbbá A. Brückner Słownik etymologiczny języka polskiego (1974), valamint W. Smoczyński Słownik etymologiczny języka litewskiego (2007) című művére támaszkodunk. A terminusok betűrendben, az eredeti helyesírással, egyes számú alanyeseti formában szerepelnek. 8 Az „x” jellel a mai köznyelvben nem használatos szavakat jelöljük. 9 A Karstas szintén jövevényszó, vö. belarusz. корста. 64 KALBOS KULTŪRA | 82 x šliūbas MKV1 7, MKV2 61, MKV3 VIII („bažnytinės sutuoktuvių apeigos“, lenk. ślub); x veselija MKV1 7, MKV2 61, MKV3 61 („esküvő”, fehérorosz вяселле, lengyel wesele; létezik a lietuviškas vestuvės kifejezés is, MKV3 VIII) stb. Szinonimák és változatok Megemlítendők azok az idegen szavak is, amelyek összetett terminusok alkotóelemeiként (fővagy mellékelemként) szerepelnek, és külön, egy szavas vallási terminusként a katekizmusban nem fordulnak elő, például: x asaba („személy”, lengyel osoba, orosz особа): Dievo Asaba arba Ypata MKV1 15, MKV2 4, Dievo Ypata arba Asaba MKV3 4 (az asaba szinonimaként használatos az ypata neologizmussal); x četvergas („csütörtök”, fehérorosz četvérg, lengyel czwartek): didysis Četvergas MKV1 71, MKV2 66, didysis ketvergas MKV3 23; x kielikas („kehely”, lengyel kielich, német Kelch): kielikas vyno MKV1 100, MKV2 99, MKV3 99, pakylėjimas kieliko MKV1 99, MKV2 98, MKV3 98; x pėtnyčia („péntek”, fehérorosz pjátnica, lengyel piątek): didžioji Pėtnyčia MKV1 34, MKV2 24, MKV3 24; x Traicė („Szentháromság”, lengyel Trójca, vö. még latin Trinitas): Švenčiausia Traicė MKV1 13, Švenčiausioji Traicė MKV2 1, MKV3 1; x žėlabnas („gyász-”, vö. lengyel żałoba): gedėtinos Mišios (žėlabnos) MKV1 100, gedimosios Mišios (žėlabnos) MKV2 100, MKV3 100; x žyvatas („méh”, lengyel żywot): vaisius žyvato MKV1 5, MKV2 VI, MKV3 VI stb. A Poterių komisija által közzétett imákban felsorolt idegen szavak (az aniolas és a dūšia kivételével) nem szerepelnek. Nem világos, hogy J. Laukaitis miért használja ezeket a nem litván terminusokat még a katekizmus utolsó kiadásában is. Talán a véleménye nem egyezett meg a nyelvészek javaslatával. A Vadovo folyóiratban J. Laukaitis meglehetősen sokat írt a nyelvről. A nyelvi kérdésekkel foglalkozó részben arra törekedett, hogy „megfontolja a műveinkben használt legszükségesebb teológiai és filozófiai terminusok értékét, és kimutassa a leggyakrabban előforduló tévedéseket” (Laukaitis 1914: 201). J. Laukaitis nem félt beismerni, ha tévedett; például kezdetben azt írta, hogy az aniolą szót nem lehet angeluval megváltoztatni „egyrészt azért, mert minden litván katolikus kicsi korától kezdve széltében-hosszában Litvániában az anioląhoz imádkozik, másrészt pedig, ha az aniolą helyett angelust használnának, az emberek ezen rettenetesen felháborodnának, azt gondolva, hogy ez a litván lutheránusok és kálvinisták utánzása, akik var- A. RIMKUTĖ. Juozo Laukaičio pap Kis Katekizmusában a gyermekek számára a vallási terminusok normálása 65 nak angelaszt. Végül, ha az elsődleges forrásból indulunk ki, az angelos, angelus litvánul angelius, -iaus lenne, mint a stilius, vagy mint az emberek által használt név: Teopilius. Ezért az angelasz valószínűleg az orosz nyelvből származik” (Laukaitis 1908b: 413). A Vadovas 7. számában J. Laukaitis azt sürgette, hogy hagyják meg az aniolą szót, mivel ez az idegen eredetű szó állítólag éppoly régi, mint a popiežius, vyskupas, klebonas, prabaščius10, parapija és mások, és nincs szükség arra, hogy helyette mindenáron az angelast erőltessék (Laukaitis 1909a: 300). A következő számban azonban már azt írta, hogy az angelas szót kellene használni (Laukaitis 1909c: 102). Sajnos, ő maga nem tartotta be ezt a javaslatot – a Kis katekizmusban a gyermekek számára nincs meg az angyal terminus. Idegen szavak: apiera („áldozat”, vö. lengy. ofiara), birmavonė („a bérmálás szentsége”, lengy. bierzmowanie), griekas („bűn”, lengy. grzech, vö. or. гpex), kora („büntetés”, lengy. kara), mylista („kegyelem”, fehérorosz мiласць, lengy. miłość), nodieja („remény”, fehérorosz надзея, lengy. nadzieja), pekla („pokol”, lengy. piekło), smertis („halál”, fehérorosz смерць, lengy. śmierć), spaviednis („gyónás”, lengy. spowiedź), sūdas („ítélet”, fehérorosz суд, lengy. sąd), sumenija („lelkiismeret”, fehérorosz суменне, lengy. sumenie), svietas („világ”, fehérorosz свет, lengy. świat), tajemnyčia („titok”, lengy. tajemnica) és néhány másik szó valamennyi katekizmusi kiadásban használatos. A példákból látható, hogy megpróbálták kiküszöbölni őket, de nem következetesen, mivel találhatók külön használatos, valamint litván terminusok szinonimáiként szereplő alakok is (legtöbbször zárójelben vagy az arba kötőszó után). A legtöbb esetben J. Laukaitis a litván terminusokat részesítette előnyben, pl.: apiera MKV1 73, vö. auka arba apiera MKV2 69, MKV3 69: Mišių apiera MKV1 74, Mišių auka arba apiera MKV2 69, MKV3 69, šventų Mišių apiera MKV1 44; išpažintis (spaviednis) MKV1 81, MKV2 78, MKV3 78, továbbá vö. šventa išpažintis MKV1 66, MKV2 78, šventa išpažintis (spaviednis) MKV1 74, MKV2 70 – šventoji išpažintis MKV3 61, šventoji išpažintis (spaviednis) MKV3 83, velykinė išpažintis malonė MKV2 9, MKV3 9 – mylista MKV1 5, MKV2 V, MKV3 V, Dievo malonė MKV1 67, MKV2 9, MKV3 62 – Dievo mylista MKV1 7, MKV2 VIII, MKV3 VIII, Dievo malonė (mylista) MKV2 61, MKV3 61, Dievo malonė arba mylista (spaviednis) MKV3 60; griešnas MKV1 5, MKV2 VI, MKV3 VI, plg. nusidėjėlis MKV1 84, MKV2 81, MKV3 81; MKV1 68 10 Prãbaščius (lengy. proboszcz < ném. Probst, cseh. probošt < lat. propositus), prabõščius (fehérorosz probašč) – a katolikus plébánia vezetője, plébános (LKŽe). Ez a plébános latin eredetű elnevezése, mára elavult és kerülendő idegen szó (bővebben lásd Klimavičius 1998: 10). 66 KALBOS KULTŪRA | 82 és Dievo mylista arba malonė MKV1 67, šventų sakramentų mylista MKV1 23 – šventųjų sakramentų malonė MKV2 12, MKV3 12, išrišimo11 malonė MKV1 84, MKV2 81, MKV3 81; mirtis (smertis) MKV1 19, MKV2 9, MKV3 9, továbbá vö. mirtis MKV1 19, MKV2 8, MKV3 8, valanda smerties MKV1 5, MKV2 VI és valanda mirties MKV3 VI; niektikystė (zabobonai) MKV1 58 – prietarai (zabobonai) MKV2 51, MKV3 51; nusidėjimas (nuodėmė, griekas) MKV1 88, MKV2 86, MKV3 86; az összetett terminusokban nusidėjimas (legtöbbször) vagy nuodėmė használatos: kūniškas nusidėjimas MKV1 91, MKV2 89, MKV3 89, pirmapradis nusidėjimas MKV1 20, MKV2 64, MKV3 86, pirmapradis nusidėjimas arba nuodėmė MKV1 19, MKV2 86, MKV3 86, pirmųjų gimdytojų nusidėjimas MKV1 20, MKV2 9, MKV3 9, sunkus nusidėjimas MKV1 67, MKV2 62, MKV3 81, užkietėjimas nusidėjimuose MKV1 9, MKV2 X, MKV3 X, viszont – griekų atleidimas MKV1 6, MKV2 36, MKV3 VI és nusidėjimų atleidimas MKV1 45, MKV2 76, MKV3 76; pasaulis MKV2 29, MKV3 29 – svietas MKV1 12, MKV2 39, MKV3 39, pasaulio pabaiga MKV1 42, MKV2 34, MKV3 38 – svieto pabaiga MKV1 46; paslaptis (tajemnyčia) MKV1 55, MKV2 48, MKV3 48, vö. Atpirkimo paslaptis MKV1 13, MKV3 1, Švenčiausiosios Traicės paslaptis MKV1 13, MKV2 1, MKV3 1; pragaras arba pekla MKV1 24, vö. pekla arba pragaras MKV1 9, MKV2 X, MKV3 X, továbbá vö. pragaras MKV1 24, MKV2 13, MKV3 13 – pekla MKV1 8, MKV2 13, MKV3 13, pragaro vartai MKV2 33, MKV3 33 – peklos vartai MKV1 41, pragaro nelaisvė MKV1 22, MKV2 11, MKV3 11, užsidirbimas pragaro MKV1 81, užsipelnymas pragaro MKV2 78, MKV3 78; sąžinė (sumenija) MKV1 75, MKV2 71, MKV3 71, vö. sąžinė MKV1 70, MKV2 65, MKV3 65, Sąžinės Skaičius (Rokunda sumenijos) MKV1 77, MKV2 73, MKV3 73; a rokunda (lengy. rachunek) idegen szó csak összetett terminusokban használatos; teismas (sūdas) MKV2 38, MKV3 38; 1904 m. katekizme yra tik sūdas MKV1 46, žodžio teismas dar nėra, plg. Dievo teismas (sūdas) MKV2 13, MKV3 13 – Dievo sūdas MKV1 23, Paskučiausiasis Teismas MKV2 38, MKV3 38 – Paskučiausias Sūdas MKV1 23 – Paskučiausiasis Teismas (Sūdas) MKV2 13, MKV3 13, visuotinas teismas MKV2 39, MKV3 39, Visuotinas Paskučiausiasis Teismas (Sūdas) MKV2 38, MKV3 38 – Visatinis Paskučiausias Sūdas MKV1 46; viltis (nodieja) MKV1 48, MKV2 41, MKV3 41, viltis MKV1 58, MKV2 52, MKV3 103 ir kt. Nors 1904 m. katekizme vartotą neologizmą niektikystė MKV1 58 J. Laukaitis pakeitė žodžiu prietarai MKV2 51, MKV3 51, tačiau skliaustuose paliko 11 Išrišimas „atleidimas (nuodėmių)“ – vertinys iš lenkų kalbos; plg. lenk. rozgreszenie (Palionis 2004: 157), dar plg. išrišti – lenk. rozwiązać. A. RIMKUTĖ. Juozas Laukaitis papnak a Kis Katekizmusában a vallási terminusok normálása 67 lenkység babonák. Egy litván terminusnak van egy szinonimája, amely hibridnek tekinthető12, pl. paaukojimas (apieravojimas) MKV2 49, MKV3 49 („áldozás”, leng. ofierować, ofiarowanie). Az első kiadásban csak az apieravojimas szerepel MKV1 56, vö. még. Viešpaties Jezaus apieravojimas MKV1 55 és Viešpaties Jėzaus paaukojimas (apieravojimas) MKV2 48, MKV3 48. További hibrid terminusokat is találtak, amelyek a köznyelvben már nem használatosak, pl. nepakūtavojimas MKV1 9, MKV2 X („bűnbánat hiánya”, vö. leng. pokutować) stb. A Kis Katekizmus gyermekeknek című műben vannak olyan esetek, amikor először egy idegen szó vagy nem használatos hibrid terminus szerepel, és csak utána annak litván megfelelője (néha összetett terminus), pl. : Birmavonė arba padrūtinimas13 šventam tikėjime MKV1 7, MKV2 VIII, MKV3 VIII, Birmavonė arba Padrūtinimas tikėjime MKV1 67, MKV2 62 (Birmavonė arba Patvirtinimas tikėjime MKV3 62); minden kiadásban használatos az egy szóból álló Birmavonė terminus is MKV1 70, MKV2 65, MKV3 65; nedėldienis arba sekmadienis MKV2 53, MKV3 53, az első kiadásban a sekmadienis szó nem szerepel, csak a nedėldienis hibrid található MKV1 59 („vasárnap”, vö. belarusz нядзеля), minden kiadásban használatos a Velykų nedėldienis összetett terminus MKV1 36, MKV2 27, MKV3 26. A Kis Katekizmus gyermekek számára című kiadásainak vallási terminusait összehasonlítva megfigyelhető, hogy J. Laukaitis igyekezett követni az idegen szavak saját szavakkal való helyettesítésének elvét, amelyet feltehetően a kialakult nyelvtisztítási hagyomány fogalmazott meg, s amelyet különösen az akkori sajtó vetett fel és tárgyalt. A tárgyalt példákból látható, hogy az 1904. évi Kis katekizmus gyermekek számára című kiadványban használt idegen szavak némelyike az 1907. és 1914. évi kiadásokban már nem szerepel, vagy litván megfelelőikkel szinonimaként használják őket, rendszerint a saját nyelv szavainak adva elsőbbséget. J. Laukaitis katekizmusaiban a szinonímia azt mutatja, hogy a vallási terminológia még nem szilárdult meg, és keresték a fogalom megnevezésére legalkalmasabb terminust. A különböző eredetű, azaz litván és nem litván eredetű vallási terminusok szinonímiája a legtöbb esetben indokoltnak tekinthető, mivel így az idegen eredetű terminusok megtisztítására vagy kiküszöbölésére, valamint litván terminusok használatára törekedtek. Bár a svietas és a pasaulis a katekizmusokban szinonimaként használatos, érdemes megemlíteni a Vadovas 1909. évi 8. számában közzétett Kalbos dalykai című rövid cikket, amelyben J. Laukaitis kifejtette, hogy „[h]elytelenül használták a pasaulis szót 12 A cikkben hibrideknek azokat a szavakat nevezik, amelyek saját eredetű és kölcsönzött szavakból származó alkotóelemeket tartalmaznak (Keinys 1984: 115; Gaivenis, Keinys 1990). 13 Padrūtinimas – „megerősítés” (vö. lengy. potwierdzienie). Az 1914. évi kiadásban a patvirtinimas terminust használják. 74 NYELVI KULTÚRA | 82 A litván vallási terminológia megalkotása, a terminusok tökéletesítése, valamint a fogalomhoz legmegfelelőbb szó keresése hosszú és körültekintő munka volt, amelyet J. Laukaitis atya meglehetősen sikeresen végzett. Ez nemcsak a vallási terminológia, hanem a kialakulóban lévő köznyelvi litván nyelv szabványosítása is volt. ŠALTINIAI MKV1 – Mažasis katekizmas vaikeliams, prisiruošiantiems į pirmą išpažintį ir šventą Komuniją. Išdavė kun. J. Laukaitis. Vilnius: Juozapo Zavadzkio spaustuvė, 1905 (antraštiniame lape 1904). – 105 p. MKV2 – Mažasis katekizmas vaikeliams, prisiruošiantiems į pirmąją išpažintį ir šventąją Komuniją. Išleido kun. J. Laukaitis. Antrasai išleidimas. Seinai: Laukaičio ir B-vės spaustuvėje, 1907. – 115 p. MKV3 – Mažasis katekizmas vaikeliams, prisiruošiantiems į pirmąją išpažintį ir šventąją Komuniją. Išleido kun. J. Laukaitis. Trečiasai išleidimas. Seinai: Laukaičio ir B-vės spaustuvėje, 1914. – 115 p. IRODALOM Brück ner A. 1974: Słownik etymologiczny języka polskiego, Warszawa: Wiedza Powszechna. Gaivenis K. 2002: Lietuvių terminologija: teorijos ir tvarkybos metmenys, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. Gaivenis K., Keinys St. 1990: Kalbotyros terminų žodynas, Kaunas: Šviesa. Jablo nskis J. 1935: Raštai 4, Kaunas. Kair iūkštyt ė N., Gudonytė A. 2009: A litván identitásért vívott küzdelmek örvényeiben: Vilnius és a Seinai vidéke a XIX. század végén – a XX. század elején, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadóintézet. Keinys St. 1984: A litván nyelv hibridjei (fogalma, fajtái és normativitása). – A Litván SZSZK Tudományos Akadémiájának közleményei. A sorozat, 3. köt. (88), Vilnius, 113–125. Klimavičius J. 1998: Mi az a Vytautas-féle fara? – Anyanyelvi nyelv 8, 8–10. Klimavičius J. 2002: A katekizmus nyelve – a nyelv katekizmusa. – Nyelvművelés 75, 105–119. Klimavičius J. 2005: Lexikológiai és terminológiai tanulmányok: norma és történelem, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Lauka itis J. 1905: Egyházi nyelvünk. – Vilniaus žinios 178, 4. Lauka itis J. 1907: Az imák egységességéről. – Draugija 4, 417–420. Lauka itis J. 1908a: Nyelvi kérdések. – Vadovas 2, 202–205. Lauka itis J. 1908b: Nyelvi kérdések. – Vadovas 4, 413–414. Laukaitis J. 1909a: Nyelvi kérdések. – Vadovas 7, 296–301. Laukaitis J. 1909b: Nyelvi kérdések. – Vadovas 8, 402–406. A. RIMKUTĖ. Juozo Laukaičio plébános Kis Katekizmusa gyermekek számára vallási terminusainak normalizálása 75 Lauka itis J. 1909c: Kalbos dalykai. – Vadovas 9, 102. Lauka itis J. 1909d: Dr. Jonui Totoraičiui (Del poterių taisymo). – Vadovas 12, 413–415. Laukaitis J. 1914: Nyelvi kérdések. – Vadovas 76, 201. LKŽe 2005: A litván nyelv szótára 1–20 (1941–2002): elektronikus változat, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. – Elérhető az interneten: www.lkz.lt Palionis J. 1959: J. Jablonskis nyelvi javításai. – Jonas. Jablonskis. Válogatott írások 2, Vilnius: Állami Politikai és Tudományos Irodalmi Kiadó, Palionis J. 2004: A XVI–XVII. századi 5–54. litván írások válogatott szótára, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadóintézet. Piroč kinas A. 1977: A köznyelv eredeténél, Vilnius: Mokslas. Rimku tė A. 2005: A XIX. század végi – XX. század eleji nem litván katolikus katekizmusok vallási terminusai. – Terminológia 12, 42–66. Rimkutė A. 2009: Az 1883–1916 közötti katekizmusok és vallási terminusaik jelentés szerinti csoportjai. – Terminológia 15, 156–179. Sabaliauskas A. 1990: A litván nyelv lexikája, Vilnius: Mokslas. Skardžius P. 1997: Előszó. J. Laukaitis nyelvész. – Válogatott írások 2, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadóintézet, 420–428. Smoczyński W. 2007: A litván nyelv etimológiai szótára, Vilnius: Vilniusi Egyetem. Svar inskas A. 1996: Az embereket és a nyelvet szerető prelátus. – Dienovidis 16, 13. Tot oraitis J. 1909: Új imádságok (Az imádságügyi bizottság 294–305. hibái). – Vadovas 11, Urbas D. 1998: Martynas Mažvydas írásainak szótára, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadóintézet. Vaičiūnas A. 1996: A prelátus dicsőségének és szenvedéseinek útjai. – Apžvalga 17 (273), 8. Vailokaitis J. 1910: Juozapas Laukaitis pap. – Šaltinis 27, 422. Beérkezett 2009. 06. 15-én 76 NYELVI KULTÚRA | 82 A VALLÁSI KIFEJEZÉSEK SZABVÁNYOSÍTÁSA JUOZAS LAUKAITIS PLÉBÁNOS GYERMEKEKNEK SZÓLÓ KIS KATEKIZMUSÁBAN Összefoglalás A 20. század elején Juozas Laukaitis (1873–1952) azon kiemelkedő személyiségek közé tartozott, akik szívükön viselték a litván egyházi nyelv ügyét, és nagy gondot fordítottak a litván vallási terminusok egységesítésére. Ő volt az úgynevezett Imabizottság elnöke, és az elsők között gondoskodott az imák nyelvezetéről, valamint litván változatuk előmozdításáról. A tanulmány J. Laukaitis Gyermekeknek szóló kis katekizmusának (Mažasis kate kizmas vaikeliams) három kiadásában (1904, 1907 és 1914) szereplő kifejezéseket és azok fejlődését kívánja megvitatni. A tanulmány célja továbbá a vallási terminusok egységesítésének elveit és kritériumait azonosítani, valamint a közel száz évvel ezelőtt kiadott katekizmusokban a standard litván nyelvre való tekintettel végrehajtott módosításokat értékelni. A Katekizmus három kiadásából mintegy 600 különböző egyszerű (az összes terminus csaknem egyharmadát kitevő) és összetett vallási terminust, valamint azok szinonimáit és változatait gyűjtötték össze. Minden kiadás tartalmazott néhány litván vallási kifejezést, például: Isten („Isten”), kenyér („kenyér”), lélek („lélek”), Vér („vér”), Test („test”), özvegy („özvegy”), Fiú („fiú”), víz („víz”), ördög („ördög”), sikló („sikló”) stb.; egyes kölcsönzött kifejezések, amelyeknek akkoriban nem volt megfelelőjük, vagy idegen eredetük esetleg elkerülte a figyelmet, pl. almužna („alamizsna”), aniolas („angyal”), arkaniolas („arkangyal”), čysčius („purgatórium”), čystata („tisztaság”), dūšia („lélek”), grabas („koporsó”), griešnas („bűnös”), karunka („ének”), pakūta („bűnbánat”), šliū bas („esküvő”), veselija („házasság”) stb. A legtöbb kifejezést szinonimaként használták, pl. auka – apiera („áldozat”), išpažintis – spaviednis („gyónás”), nusidėjimas vagy nuodėmė – griekas („bűn”), bausmė – kora („büntetés”), malonė – mylista („irgalom”), mirtis – smertis („halál”), paslaptis – tajemnyčia („titok”), pragaras – pekla („pokol”), pasaulis – svietas („világ”), teismas – sūdas („ítélet”), viltis – nodieja („remény”) stb. (általában a litván kifejezést részesítették előnyben). J. Laukaitis vallási terminusok egységesítésére irányuló tevékenysége a szakterület terminusai egységesítésének legáltalánosabb megközelítéseként értelmezhető. A Kisgyermekek katekizmusának három kiadásában talált terminológiai helyesírási és szintaktikai változatok, valamint szinonimák arra utalnak, hogy a vallási terminusok még meglehetősen következetlenek voltak. AUŠRA RIMKUTĖ Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius [email protected]