Iš kur „Kniūkštų“ pavardė

PRANAS KNIŪKŠTA Litván Nyelvi Intézet HONNAN SZÁRMAZIK A KNIŪKŠTŲ VEZETÉKNÉV A Kniūkšta a ritkább litván vezetéknevek közé tartozik. Amint azt a Lietuvių pavardžių žodynas mutatja, a két világháború közötti Litvániában 60 család viselte ezt a vezetéknevet (LPŽ I 1034). Ez a vezetéknév a žemaitiai nyelvjárás kis területén volt elterjedt, főként Salantai (19 család), Plungė (14), Kuliai (11) és Kartena (10) környékén; minden más helyről együtt mindössze hatot említenek. A szótár a rövid u-val írt alakot is közli: Kniukšta. Összesen 45 ilyen családot számoltak össze, csaknem a felük Kretingából való, a többiek pedig egy nagyobb területről, Mažeikiaitól és Sedától Klaipėdáig. Az eredetéről óvatosan ezt írták: „Úgy tűnik, hogy a rövid u magánhangzót tartalmazó vezetéknevek másodlagosak, későbbiek, a kniūkšt- kezdetű vezetéknevek bizonyos átalakulásai.” Valójában itt erre az óvatosságra egyáltalán nincs szükség, bátran kijelenthető, hogy ezek a rövid u-val írt vezetéknevek eltorzult, vagy még egyértelműbben fogalmazva, helyesírási hibával lejegyzett alakok. Erről bővebben egy külön cikkben írtak: „Kniūkšta, ne Kniukšta”1. Hozzátehetjük, hogy a rövid u-val írt alak a vezetéknév lengyel vagy orosz írásmódjaiból is elterjedhetett: Kniukszta, Кнюкшта; ezekből rendszerint a Kniūkšta alakot rekonstruálják. A szóban forgó vezetéknévnek még két változatát említik: Kniūkštas és Kniūkštys; ezeket a vezetéknév fő elterjedési területétől távolabb jegyezték fel: Kniūkštas – 4 alkalommal (köztük kettőt Kaunóból), Kniūkštys – egyszer, mégpedig ugyanazt a németesített Kniukšties alakból rekonstruálva. Ezek valószínűleg a Kniūkštos véletlenszerű átalakulásai, amelyekben nemcsak az u magánhangzó hosszúsága, hanem a végződés is megváltozott. A szótár a Kniūkšta családnevet a kniūkštas, kniūkšta melléknévvel kapcsolja össze, jelentését is megadja, amely a kniūbščias melléknévvel rokon értelmű: „előrehajolva, arccal a földet érintve”. A kniūbščias (kniūb-ščias) melléknévvel közvetlenül összefüggő Kniūpštà családnevet is feltünteti (a Kniūbšta alakból), igaz, csak egyszer jegyezték fel, Gargždųból. A Kniūkšta és a Kniūpštà családnevek között lásd hivatkozás szerepel: Kniūkšta lásd Kniūpštà; Kniūpštà lásd Kniūkšta. A szótár képzésük és jelentésük alapján kapcsolja össze őket 1 Lásd Kniūkšta P. A nyelvhasználat és nyelvművelés, Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla, 2001, 576–578. P. KNIŪKŠTA. Iš kur Kniūkštų pavardė 27 hasonlóságot, de eltérő önálló eredetüket jelöli: Kniūpšta a kniūbščias, Kniūkšta pedig a kniūkštas szóból származik. Történeti szempontból e családnevek kapcsolata valamivel más és összetettebb; a régebbi korok forrásai segítenek feltárni. A legrégebbi ilyen forrás a Salantai templom 1641–1659 közötti keresztelési bejegyzéseit tartalmazó anyakönyve, amelyet a Salantai templom levéltárában őriznek. Igaz, ebben az anyakönyvben a Kniūkšta családnév nem szerepel; a Kniūpšta családnevet sem sikerült megtalálni, de hogy létezett, azt az ott feljegyzett apai családnevek mutatják: Kniūpštaitis, Kniūpštaitė (lengyel helyesírással írva: Kniupsztaytis, Kniupsztaytė – a cikk szerzője a litván alakot helyreállítva hosszú ū-val írja őket). Az anyakönyvben néhány alkalommal említik Ambraziejus (Ambrozius) Kniūpštaitis nevét: 1657. augusztus 28-án ilyen nevű keresztapát jegyeztek fel; 1658. február 28-án pedig megkereszteltek egy leányt, akinek apja szintén (valószínűleg ugyanaz az) Ambraziejus Kniūpštaitis. Kniūpštaitė volt, akit 1659. március 1-jén jegyeztek fel; azon a napon megkeresztelték Marinos Kniūpštaitės lányát (az anyák házasság előtti családnevét írják be). Mindkét Kniūpštaitis Barzdžiaiból származott; feltehető, hogy apjuk, a Kniūpšta Barzdžiuose élt. Más helyekről sem Kniūpštaitėkről, sem Kniūpštákról nincs feljegyzés; meglehet, hogy akkoriban máshol nem is éltek. Az kniupti igéhez és annak kniūpščias származékához kapcsolódó személynév eredetileg bizonyára ragadványnév volt, és egy bizonyos botladozó vagy megbotló embert jelölt. Ennek az embernek Barzdžiaiban kellett élnie; másutt talán nem is létezett ilyen ragadványnév, hasonló emberi tulajdonságot pedig lehet, hogy nem neveztek meg, vagy más képzésű szóval jelöltek. Hasonló jelentésű a Kniustis vezetéknév is, amely a botladozást jelentő kniusti igéhez köthető (LKŽ VI 270); az 1641. július 28-i bejegyzésben a szomszédos Pesčiai faluból származóként szerepel. Néhányszor feljegyezték a lengyelesített Kniustovič vezetéknevet (lengyel írásmóddal Kniustowicz), valamint a Kniustaitis, Kniustaitė apanévi alakokat is (utóbbiak nemcsak Pesčiai faluból valók). A vezetéknévvé vált személynevek, a Kniustis és a Kniūpšta sorsa eltérően alakult. A Kniustis idővel megritkult: a salantųi plébánia lakóinak 1853-as jegyzékében a Kniustis név kétszer szerepel, a Kniustaitė (írásmódja Kniustowna) és a Kniustienė (írásmódja Kniustowa) pedig egy-egy alkalommal; az 1896-os jegyzékben már csak egyetlen Kniustis maradt (orosz írásmóddal: Кнюстис). Néhány évtized múlva a Kniustis teljesen eltűnt – az LPŽ már nem említi ezt a vezetéknevet. A Kniūpšta vezetéknév a XIX. századig fennmaradt, később más alakot öltött, és Kniūkšta lett belőle. A régi alak még megtalálható a Kalnalis templom 1793–1821 közötti keresztelési anyakönyvében (a könyvet a kretingai múzeumban őrzik). Ebben a Kniūpšta vezetéknév (írásmódja Kniupszta), valamint a leánykori Kniūpštaitė név (írásmódja Kniupsztowna) a XVIII. század utolsó évtizedében három faluból – 28 KALBOS KULTŪRA | 82 Barzdžiai, Kūlių Sodas (ma Kūlsodis) és Nasrėnai faluból került bejegyzésre. Barzdžiaiból 1796-ban Juozapas Kniūpšta szerepel keresztapaként, ugyanannak a gyermeknek az anyja pedig Kotryna Kniūpštaitė; Kūlių Sodából 1794-ben a gyermek apja, Juozapas Kniūpšta; Nasrėnaiból pedig 1794-ben a keresztanya, Julija Kniūpštaitė, 1796-ban a keresztanya, Kotryna Kniūpštaitė, 1799-ben pedig a keresztapa, Laurynas Kniūpšta szerepel. A könyvben a vezetéknév néhány valamelyest eltérő változata is megtalálható. Nasrėnaiból 1794-ben Stanislovas Kniupštas nevét jegyezték fel. Különösen érdekes az 1820-as bejegyzés, amely szerint a megkeresztelt gyermek anyja Marina Kniuštūona (Kniusztołwna), keresztanyja pedig Ona Kniuštūona volt – mindketten Kūlupėnaiból származtak. Litvánosított vezetéknevük Kniūštaitė, a megfelelő férfi vezetéknév pedig Kniūšta lenne. Az ilyen alakok keletkezhettek bejegyzési hibaként, de azt is mutatják, hogy a régi vezetéknévforma mellett más változatok és más vezetéknevek is versenyre keltek, köztük a Kniustis. A Kniūpšta mellett megjelenő Kniūšta mintegy átmenetet jelentett a Kniūpšta és a Kniūkšta között. Az egyik alakról a másikra való áttérés azért volt könnyű, mert formailag (hangzásuk alapján) hasonlítottak egymásra, eredeti jelentésük és a kniūpti igével való kapcsolatuk pedig elhalványult. Hogy a Kniūšta és a Kniūkšta ugyanazon vezetéknév változatainak tekinthető, azt apám néhány dokumentuma is mutatja; az egyik az 1928–1938-as szolgálati kötelezettségek teljesítéséről szóló füzet. A borítóján és az első három év oldalain Kniūšta, a további oldalakon Kniukšta szerepel, egy helyen pedig még Kniusta is (mindenütt rövid u betűvel). Végül maga a cikk szerzője is kapott olyan küldeményeket, amelyeken a vezetéknevet nem Kniūkšta, hanem Kniūkštas, Kniusta alakban írták, nem is beszélve a rövid u-val írt változatról: Kniukšta. A Kniūkšta alak kialakulását a Kniūpšta formából a mássalhangzó-asszimilációra való hajlam is elősegíthette – a két k-t tartalmazó alakot könnyebb kiejteni, mint a k-ról a p-re ugrani. Az említett kalnalisi templom keresztelési anyakönyvében a Kniūkšta vezetéknév nem szerepel, a salantųi plébánia lakóinak 1853-as jegyzékében azonban megtalálható. Itt már nincs nyoma a régi Kniūpšta alaknak, azt mindenütt a Kniūkšta váltotta fel (írásmódja Kniukszta). A Kniūkšta azokban a falvakban is megjelent, ahol a kalnalisi anyakönyvben korábban Kniūpšta szerepelt – Barzdžiaiban és Kūlių Sodában. A Kniūpšta nem tűnhetett el nyomtalanul, csak úgy. Nyilvánvaló, hogy a Kniūkšta itt nem új vezetéknév volt, és nem is a kniūkštas szóból keletkezett, hanem a Kniūpšta vezetéknév átalakulásával jött létre. A jegyzék nemcsak a vezetéknév új alakját, hanem elterjedtségét is mutatja. Ebből látható, hogy a salantųi plébánián akkoriban öt önálló Kniūkšta család élt – háztartásfőként öt Kniūkšta szerepel. Egy ilyen háztartásfő, Pranciškus Kniūkšta Erlienuose élt, ketten – Simonas Kniūkšta és Jonas Kniūkšta – Jakštaičiaiban, ketten pedig, mindketten Juozapas, Barzdžiaiban. P. KNIŪKŠTA. Iš kur Kniūkštų pavardė 29 (A családtagok alapján megállapítható, hogy egyikük az én dédapám volt.) A többi család mellett három, saját családdal rendelkező háztulajdon nélküli zsellért jegyeztek fel: Jakštaičiuose – Antanas Kniūkšta, Kūlių Sodoje – Juozapas Kniūkšta, Barzdžių Medsėdžiuose – Mikodemas Kniūkšta (így írták le: Mikodemas). További két Kniūkštát más gazdák cselédjeként jegyeztek fel: Juodupėnuose – Petras Kniūkšta, Šaučikiuose – Juozapas Kniūkšta a feleségével, Onaval. A családtagok, feleségek és gyermekek esetében csak a keresztneveket jegyezték fel, ezért egyetlen Kniūkštienė sin szerepel. Ugyanakkor hat, nem a saját családjával élő Kniūkštaitėt jegyeztek fel (a bejegyzés alakja: Kniukszłowna) – egyikük a salantai plébánia épületeiben lakott, egy másik Pesčiuose zsellérként, négyen pedig cselédek voltak (ketten Juodupėnuose, egy-egy Jakštaičiuose és Kūlių Sodoje). Így a Kniūkštas családnév elterjedt volt a salantai plébánia területén: kilenc, hét faluban élő családot jegyeztek fel, a Kniūkštas és Kniūkštaitė családneveket pedig összesen nem kevesebb mint kilenc településen jegyezték fel. Nasrėnuose viszont nincsenek Kniūkštas családnevűek, pedig a Kalnalio keresztelési anyakönyvében onnan Kniūpšta és Kniūpštaitė szerepel; de ott már Kniūpšta nevűek sem maradtak. A salantai plébánia lakosainak 1896-ban összeállított jegyzéke hasonló képet mutat a Kniūkštas családnevekről. Külsőleg ugyan eltér, mivel a sajtótilalom idején orosz betűkkel írták, a kereszt- és családneveket pedig jobban eloroszosították, mint korábban elpolonizálták. A Kniūkšta név is –o végződést kapott: Кнюкшто; így nőket is feljegyeztek, akik talán Kniūkštaitės voltak, egyszer pedig egy férjezett nőre utaló alakot is feljegyeztek: Кнюкшотова. Az ilyen torzulások nem akadályozzák a valódi családnevek helyreállítását és elterjedésük nyomon követését. A második jegyzékben mind az öt korábban önálló Kniūkštas családot megtaláljuk. Két új is megjelent: Erlienuose feljegyezték a második gazdát, Petras Kniūkštát, Barzdžių Medsėdžiuose pedig a korábbi zsellér helyét gazda, Antanas Kniūkšta vette át. Eltűntek a Jakštaičiuose és Kūlių Sodoje élő zsellérek, valamint a Juodupėnuose és Šaučikiuose élő cselédek; ez utóbbi három faluban egyáltalán nem találkozunk már Kniūkštas nevűekkel. Didžiuosiuose Žalimuose egy cselédet, Salantuose pedig egy zsellért jegyeztek fel. Kniūkštaitė cselédeket egyáltalán nem jegyeztek fel, de voltak női zsellérek (Kniūkštaitės vagy Kniūkštienės): egy Šaukliuose, kettő Salantuose. Összesen hét településről jegyezték fel a Kniūkštas családnevet; Barzdžiai, Erlėnai és Juodupėnai a Kniūkštas családnév biztos ősi székhelyei, a név pedig lassanként Salantusba is eljut. A Kniūkštas családnév a 19. század végén kétségkívül nemcsak a salantai plébánia területén volt elterjedt, bár a cikk szerzője konkrét ilyen adatokat nem gyűjtött össze. A nyilvánvaló tények azonban azt mutatják, hogy a név tovább terjedt, mind létszámát, mind földrajzi kiterjedését tekintve. 30 KALBOS KULTŪRA | 82 A Lietuvių pavardžių žodynas szerint a 20. század közepe táján Salantus környékén 19 Kniūkštas család élt (a szótárban hiba csúszott be: ezen a helyen Salantus helyett Sintautai rövidítése szerepel). Feltehetően Salantus járásának területét vették alapul, amely nagyjából egybeesett a salantai plébániáéval. Vagyis fél évszázad alatt megkétszereződött a Salantus környékén élő, ezt a családnevet viselők száma. A Kniūkštas családnév Plungė és Kretinga környékén majdnem ugyanolyan gyakori (mindkét helyen 18 előfordulást jegyeztek fel), Kartena (10) és Kuliai (11) környékén pedig valamivel ritkább, de szintén elterjedt. Bár egyes helyeken hosszú, máshol rövid u-val írták, ugyanarról a családnévről van szó, ezért ezeket együtt számítják és tárgyalják. A szótár szerint a családnév a 20. század közepén a žemaitiai nyelvjárás kis területén volt elterjedt, Salantus, Kretinga, Kuliai és Plungė között (ebbe a területbe Kartena is beletartozik). Másutt csak egy-két előfordulását jegyezték fel. A családnevet a Kniukštas változattal együtt összesen 109 alkalommal jegyezték fel: a központi területen 76-szor, mindenütt másutt 33-szor. A Kniūkštas családnév mai elterjedtségét a telefonkönyvek alapján képzelhetjük el, amelyekben a vezetékes telefonnal rendelkező személyek nevei szerepelnek. A klaipėdai megye 2001-es telefonkönyve szerint abban az évben Kretinga járásban 15 Kniūkštas, 26 Kniūkštienė és egy Kniūkštaitė rendelkezett telefonnal (sokukat rövid u-val jegyezték fel). Ez azt jelzi, hogy akkoriban Kretinga járásban körülbelül 40 Kniūkštas család élhetett. Fél évszázaddal korábban ezen a területen (Kretinga, Salantus, Kartena és Darbėnai járásaiban) 51-et jegyeztek fel, tehát valamivel többet. A telefonkönyv nem mutatja a valós számot: olyan Kniūkštas családok is lehettek, amelyeknek nem volt telefonjuk. Akárhogy is, a Kniūkštas családnév régi elterjedési területén számuk nem nőtt, hanem csökkent. Ez nem jelenti azt, hogy összességében csökkent volna a Kniūkštas családnevűek száma. Másutt gyarapodtak, és olyan helyeken is elterjedtek, ahol korábban egyáltalán nem voltak jelen. Például a 20. század közepén Klaipėdában és Endriejavasban egyaránt öt alkalommal jegyezték fel a családnevet, a 2001-es telefonkönyv szerint viszont Klaipėda városában és járásában már 55, Kniūkštas nevű személynek volt telefonja (Kniūkšta és Kniūkštienė). Más irányokban a Kniūkštas családnév még tovább terjedt. A kaunasi megye 2004-es telefonkönyve szerint akkor Kaunasban hat, Kaunas járásában pedig két Kniūkštas család rendelkezett telefonnal. Kaišiadorys járásából négy ilyen családnevet jegyeztek fel. Vilnius városának 2004-es telefonkönyvében a Kniūkšta név hétszer, a Kniūkštienė pedig négyszer szerepel. Vilnius megye járásaiban ez a családnév nincs jelen, nem volt ideje elterjedni. Általánosságban Litvánia nyugati részén és a nagyvárosokban terjedt el. Azt, hogyan terjedt a Kniūkštas családnév, saját családom példájával szemléltethetem. A 20. század elején Salantus járás Barzdžiai falujában élt a nagyapám, Ka P. KNIŪKŠTA. Iš kur Kniūkštų pavardė 31 zimieras Kniūkšta. Az 1920-as években az egyik fia Darbėnųban, a másik Kretingos járásban telepedett le, a harmadik, az apám pedig Barzdžiuose maradt. Sem a kretingai, sem a darbėnai férfiági leszármazottai nem hagytak hátra, így nem vitték tovább a családnevet, amelynek ezért ismét Barzdžiai faluból kellett elterjednie. Itt, apám családjában hárman voltunk fivérek – egyikünk Barzdžiuose maradt, ketten pedig távolabb telepedtünk le, egyikünk Kretingoje, másikunk Vilniuje. Ezúttal a családnév terjedése nem állt meg; a következő nemzedék szinte egész Litvániában elterjesztette. Családunk fiatalabb nemzedékének Kniūkštų tagjai már hét városban élnek: Kretingoje, Šventojoje, Klaipėdoje, Telšiuose, Kaune, Rumšiškėse és Vilniuje. Sajnos a család ősi birtokán már nem maradt belőlük; az utolsó barzdžiaii Kniūkštą, Juozą fivérünket, 2008-ban kísértük el az örökkévalóságba. Ilyen a Kniūkštų családnév másfél évszázados története. Ha pedig a korábbi Kniūpšta névalaktól számítanánk, története csaknem három és fél évszázadot ölel fel. Változtak az idők, változott a családnév, földrajzi elterjedése pedig kibővült és ma is tovább terjed. Ahogy mondani szokás: Tempora mutantur et nos mutamus in illis – változnak az idők, és velük együtt mi is változunk. LITERATŪRA LKŽ VI 1962 – Lietuvių kalbos žodynas 6, Vilnius. LPŽ I 1985 – A. Vanagas, V. Maciejauskienė, M. Razmukaitė. Lietuvių pavardžių žodynas 1 (A–K), Vilnius. Gauta 2009 10 29 WHERE HAS THE SURNAME KNIŪKŠTA COME FROM? Summary The Dictionary of Lithuanian Surnames (Lietuvių pavardžių žodynas) suggests that the surname Kniūkšta should be related to the adjective kniūkštas and is comparable to the surname Kniūpšta made from the adjective kniūbsčias. Older sources suggest that Kniūkšta might have originated from Kniūpšta. The Salantai church book of the 17th century does not have a single entry for Kniūkšta; however, it has a patronymic Kniūpštaitis from the village of Barzdžiai, which might indirectly refer to Kniūpšta residing in the same village. The surname Kniūpšta was preserved until the beginning of the 19th century; its last entry was found in the last decade of the 18th century in the birth register of the church book of Kalnalis. 32 KALBOS KULTŪRA | 82 The surname Kniūkšta was recorded in the census of Salantai parish in 1853. However, it had not a single Kniūpšta; the latter surname also disappeared from the villages previously mentioned in the church book of Kalnalis. This might suggest that Kniūkšta was not a new surname but rather made from Kniūpšta. In Salantai parish in the 19th century the surname Kniūpšta was most frequent in three villages: Barzdžiai, Erlėnai and Juodupėnai. In the middle of the 20th century it was mostly found in a small area of Lowlanders (žemaičių) between Salantai, Kretinga, Kuliai and Plungė; in the 20th century the surname spread to the west of Lithuania and major cities of the country. PRANAS KNIŪKŠTA Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, Vilnius LT–10308 P. KNIŪKŠTA. Iš kur Kniūkštų pavardė 33