Iš kur „Kniūkštų“ pavardė

P. KNIŪKŠTA. Honnan származik a Kniūkštas vezetéknév 27 PRANAS KNIŪKŠTA Lietuvių kalbos institutas HONNAN SZÁRMAZIK A KNIŪKŠTAS VEZETÉKNÉV A Kniūkšta a ritkább litván vezetéknevek közé sorolható. Amint azt a Litván vezetéknevek szótára mutatja, a két világháború közötti Litvániában ennek a vezetéknévnek 60 családja volt (LPŽ I 1034). Ez a vezetéknév a žemaitis nyelvjárás kis területén volt elterjedt, főként Salantai (19 család), Plungė (14), Kuliai (11) és Kartenai (10) környékén; mindenhonnan máshonnan együttvéve mindössze hatot említenek. A szótárban a rövid u-val írt forma is szerepel: Kniukšta. Összesen 45 ilyen családot számoltak össze, csaknem a felük Kretingõsról, a többi pedig nagyobb területről származik – Mažekiestől és Sedõstól Klapėdáig. A származással kapcsolatban óvatosan fogalmaztak: „Úgy tűnik, hogy a rövid u magánhangzót tartalmazó vezetéknevek másodlagosak, későbbiek, bizonyos átalakításai a kniūkštkezdetű vezetékneveknek.” Valójában itt erre az óvatosságra nincs is szükség, bátran mondhatjuk, hogy ezek a rövid u-t tartalmazó vẽzetéknevek eltorzult, pontosabban helyesírási hibával leírt formák. Erről bővebben egy külön tanulmányban írtak: „Kniūkšta, nem Kniukšta”1. Hozzá lehet tenni, hogy a rövid u-s forma e vezetéknév lengyel vagy orosz lejegyzéseiből is elterjedhetett: Kniukszta, Кнюкшта; ezekből rendszerint a Kniukšta formát rekonstruálják. Megemlítenek még két, tárgyalt vezetéknévváltozatot is, a Kniùkštast és a Kniukštyst, amelyeket a vezetéknév fő elterjedési területétől távolabb jegyeztek fel: a Kniukštast 4 alkalommal (köztük kétszer Kaunasból), a Kniukštyst pedig egyszer, mégpedig egy elnémetesített Kniuksties formából rekonstruálva. Ezek nagy valószínűséggel a Kniūkšta véletlenszerű átalakításai, amelyekben nemcsak az u magánhangzó hosszúsága, hanem a végződés is megváltozott. A szótár a Kniūkšta vezetéknevet a knikštas, kniūkštà melléknévvel hozza kapcsolatba, és megadja a jelentését, amely a kniūbsčias melléknév szinonimája – „előrehajolt, arcával a földet érintő” . Megadott és közvetlenül a kniūbsčias (kniūbščias) melléknévhez kapcsolódó Kniūpštà (a Kniūbšta alakból) vezetéknév, igaz, csak egyszer van feljegyezve – Gargždból. A Kniūkštà és Kniūpštà vezetékneveket a lásd utalás kapcsolja össze. : Kniūkštà lásd. Kniūpštà; Kniūpštà lásd. Kniūkštà. A szótár a képzés és a jelentés alapján kapcsolja össze őket 1 Lásd. K n i ū k š t a P. Kalbos vartosena ir tvarkyba, Vilnius: Lietuvių kalbos instituto 2001, 576–578. 28 NYELVI KULTÚRA | 82 hasonlóságot, de önálló eredetük különbözőségére utal: a Kniūpštà a kniūbsčias, a Kniūkštà pedig a kniūkštas szóból származik. leidykla, Történetileg tekintve e vezetéknevek viszonya némileg más, összetettebb; feltárásukban a régebbi idők forrásai segítenek. Az ilyen legrégebbi forrás a Salantai templomának 1641–1659 közötti keresztelési bejegyzéseit tartalmazó könyve, amelyet a salantai templom levéltárában őriznek. Igaz, ebben a könyvben a Kniūkšta vezetéknév nem szerepel; a Kniūpšta vezetéknévre sem sikerült rábukkanni, de meglétét az ott feljegyzett Kniūpštaitis, Kniūpštaitė apai nevek bizonyítják (lengyel helyesírással Kniupsztaytis, Kniupsztayte írják őket – a cikk szerzője, litvánosítva ezeket, hosszú ū-val írja). A könyvben néhányszor említik Ambraziejus (Ambrozius) Kniūpštaitist: 1657. augusztus 28-án toks krikšto tėvas; 1658 m. vasario 28 d. pakrikštyta mergaitė, kurios tėvas taip pat (tikriausiai tas pats) Ambraziejus Kniūpštaitis. Kniūpštaitė užrašyta jegyezték be, 1659. március 1-jén pedig megkeresztelték Marina Kniūpštaitė leányát (az anyák házasság előtti vezetéknevét írják fel). Mindkét Kniūpštaitis Barzdžiból származott; feltehető, hogy apjuk, Kniūpšta, Barzdžiuosèban élt. Más helyekről sem Kniūpštaitiseket, sem Kniūpštákat nem jegyeztek fel; könnyen lehet, hogy akkoriban máshol nem is éltek ilyenek. Az ilyen, a kniupti igével és annak kniūpsčias származékával összefüggő személynév kezdetben minden bizonnyal ragadványnév volt, és egy konkrét, botladozó vagy térdre bukó embert jelölt. Az ilyen embernek Barzdžiuosban kellett élnie; máshol ilyen ragadványnév talán nem is létezett, az illető hasonló tulajdonságát pedig megnevezetlenül hagyhatták, vagy más képzésű szóval jelölhették. A hasonló jelentésű Kniustis vezetéknév, amely a térdre esést jelentő kniusti igével hozható kapcsolatba (LKŽ VI 270), 1641. július 28-i bejegyzésben a szomszédos Pesči faluból származóként szerepel. Néhányszor feljegyezték a lengyelesített Kniustovič vezetéknevet (lengyelül Kniustowicz), valamint a Kniustaitis és Kniustaitė patronimikus neveket is (utóbbiak nemcsak Pesčiai településről). A Kniustis és Kniūpšta családnévvé vált személynevek sorsa eltérően alakult. A Kniustis idővel visszaszorult: a salantai plébánia lakóinak 1853. évi jegyzékében a Kniustis kétszer, a Kniustaitė (Kniustowna alakban) és a Kniustienė (Kniustowa alakban) pedig egy-egy alkalommal szerepel; az 1896. évi jegyzékben már csak egy Kniustis maradt (oroszul írva – Кнюстис). Néhány évtizeddel később a Kniustis teljesen eltűnt – az LPŽ már nem említ ilyen vezetéknevet. A Kniūpšta vezetéknév a XIX. századig fennmaradt, később más alakot öltött, és Kniūkšta lett. A régi formát még a Kalnali templom 1793–1821 közötti keresztelési bejegyzéseinek könyvében is megtaláljuk (a könyvet a Kretingai Múzeumban őrzik). Ebben a Kniūpšta vezetéknév (Kniupszta alakban írva) és a Kniūpštaitė leánykori vezetéknév (Kniupsztowna alakban írva) a XVIII. század utolsó évtizedében három faluból van feljegyezve – P. KNIŪKŠTA. Honnan származik a Kniūkšta vezetéknév 29 Barzdžiai, Klių Sodõs (ma Klsodis) és Nasrnai falvakból. Barzdžiaiból 1796-ban Kniūpšta Juozef keresztapát és ugyanazon gyermek anyját, Kniūpštaitė Kotryną jegyezték fel; Kūlių Sodából – 1794-ben a gyermek apját, Kniūpšta Juozefet; Nasrėnaiból – 1794-ben Kniūpštaitė Julija keresztanyát, 1796-ban Kniūpštaitė Kotryna keresztanyát, 1799-ben pedig Kniūpšta Laurynas keresztapát. A könyvben a vezetékneveknek néhány kissé eltérő változata is megtalálható. 1794-ben Nasrėnai településről Stanislovas Kniupštast jegyezték fel. Különösen érdekes az 1820-as bejegyzés, amely arról tudósít, hogy a megkeresztelt gyermek anyja Marina Kniuštovna (Kniusztowna), keresztanyja pedig Ona Kniuštovna – mindketten Klupėnai településről származtak. Litvánosított vezetéknevük Kniūštaitė, a megfelelő férfi vezetéknevük pedig Kniūšta lenne. Az ilyen formák írásbeli tévesztések eredményeként is létrejöhettek, de azt is mutatják, hogy a vezetéknév régi formájával más névváltozatok és más vezetéknevek is versenyezni kezdtek, köztük a Kniustis. A Kniūpšta mellett megjelent Kniūšta mintegy átmenetet képezett a Kniūpštától a Kniūkštához. Az egyik formáról a másikra való áttérés azért volt könnyű, mert formailag (hangzásuk alapján) hasonlóak voltak, eredeti jelentésük és a kniupti igével való kapcsolatuk pedig elhalványult. Hogy a Kniūšta és a Kniūkšta ugyanazon vezetéknév változataiként is felfoghatók, azt apám több dokumentuma is mutatja, ezek egyike az 1928–1938 közötti szolgálatteljesítésről szóló könyvecskéje. A borítóján és az első három év oldalain Kniušta szerepel, a további oldalakon Kniukšta, egy helyen pedig még Kniusta is (mindenütt a rövid u-t írják). Végül maga a cikk szerzője is kapott olyan küldeményeket, amelyeken a vezetéknevet nem Kniūkštaként, hanem Kniūkstasként, Kniustaként írták, nem is beszélve a rövid u-val írt változatról – Kniukšta. A Kniūkšta névnek a Kniūpsta névből való kialakulását a mássalhangzók hasonulására való hajlam is elősegíthette – a két k-val írt alakot könnyebb kiejteni, mint k-ról p-re ugrani. A már említett kalnalisi templom keresztelési anyakönyvében a Kniūkšta vezetéknév nem szerepel, de megtalálható a salantai plébánia lakosainak 1853-as jegyzékében. Itt már nincs meg a régi Kniūpšta alak, mindenütt a Kniūkšta váltotta fel (Kniukszta alakban írva). A Kniūkšta azokon a falvakban is megjelent, ahol a kalnalisi könyvben Kniūpšta szerepelt – Barzdžiai és Kūlių Sodas falvakban. A Kniūpšta csak úgy, nyomtalanul nem tűnhetett el. Nyilvánvaló, hogy a Kniūkšta itt nem új vezetéknév volt, és nem a kniūkštas szóból keletkezett, hanem a Kniūpšta vezetéknévből alakították át. A jegyzék nemcsak a vezetéknév új alakját, hanem annak elterjedtségét is mutatja. Ebből látható, hogy a salantai plébánián akkoriban öt önálló Kniūkšta család élt – gazdaként öt Kniūkšta volt bejegyezve. Az egyik ilyen házgazda, Pranciškus Kniūkšta, Erlnaiban élt, ketten – Simonas Kniūkšta és Jonas Kniūkšta – Jakštáičiaiban, szintén ketten, mindketten Juozapasok – Barzdžiai­ban. 30 NYELVI KULTÚRA | 82 (A családtagok alapján megállapítható, hogy egyikük az én dédnagyapám.) A többi családhoz három, saját családdal rendelkező zsellért jegyeztek be: Jakštaičiaiban – Antanas Kniūkšta, Kūlių Sodában – Juozapas Kniūkšta, Barzdži Mẽdsėdžiuoseban – Mikodemas Kniūkšta (így is van bejegyezve – Mikodemas). További két Kniūkštát más gazdák cselédjeként jegyeztek be: Júodupėnuoseban – Petras Kniūkšta, Šaũčikiuo seben – Juozapas Kniūkšta feleségével, Onával. A családtagok, feleségek és gyermekek esetében csak a keresztneveket jegyezték be, ezért egyetlen Kniūkštienė sincs feltüntetve. Ugyanakkor hat, saját családjában nem élő Kniūkštaitė-t is bejegyeztek (Kniuksztowna alakban) – egyet a salantai plébánia épületeiben, egyet Pesčiuoseban zsellérként, négyet pedig cselédként (Juodupėnuose kettőt, Jakštaičiaiban és Kūlių Sodában egyet-egyet). Tehát a Kniūkštų vezetéknév elterjedt volt a salantai plébánián: kilenc, hét faluban élő családot jegyeztek be, összesen pedig Kniūkštų és Kniūkštaičių még kilenc helységből szerepel a nyilvántartásban. A Kniūkšták azonban nincsenek Nasrėnai­ban, ahonnan a Kalnalio keresztelési anyakönyvébe a Kniūpšta és Kniūpštaitė neveket bejegyezték, de ott már Kniūpšták sem maradtak. A Kniūkšta vezetéknevek hasonló képét mutatja a salantai plébánia 1896-ban összeállított lakosjegyzéke. Igaz, külsőre különbözik, mivel a nyelvhasználati tilalom idején orosz betűkkel írták, a keresztneveket és vezetékneveket pedig jobban eloroszosították, mint korábban elpolonizálták. A Kniūkšta nevet is -o végződéssel írják – Кнюкшто; nőket is találunk így bejegyezve, valószínűleg ezek Kniūkštaitėk, egyszer pedig egy férjezett nőre utaló Кнюкштова alakot jegyeztek be. Az ilyen torzítások nem akadályozzák a valódi vezetéknevek helyreállítását és elterjedésük nyomon követését. A második jegyzékben mind az öt korábban önálló Kniūkšta család megtalálható. Kettő azonban újonnan jelent meg – Erlėnaiban a második gazdaként Petras Kniūkštát jegyezték be, Barzdžių Medsėdžiuose pedig a korábbi zsellért, Antanas Kniūkštát gazda váltotta fel. Jakštaičiaiban és Kūlių Sodában már nem maradtak meg a korábban ott élő zsellérek, Juodupėnaiban és Šaučikiuose pedig a korábbi napszámosok; e három utóbbi faluban Kniūkštákat egyáltalán nem látunk többé. A zsellér a Didžiuõsiuose Žalimuosè településen van feljegyezve, a házas zsellér pedig Salantuose. Kniūkštaičiai zselléreit egyáltalán nem jegyezték fel, azonban vannak női házas zsellérek (Kniūkštaitė vagy Kniūkštienė) – egy Šaukliuosè, kettő Salantuose. Összesen a Kniūkštas vezetéknevet hét helységből jegyezték fel; a Kniūkštasok szilárd ősi birtokai Barzdžiai, Erlėnai és Juodupėnai, és ez a vezetéknév lassanként Salantùsba is eljut. A Kniūkštas vezetéknév a XIX. század végén kétségtelenül nem csupán a salantai plébániában volt elterjedt, bár e cikk szerzője konkrét ilyen adatokat nem gyűjtött össze. Az egyértelmű tények azonban azt mutatják, hogy később mind számban, mind kiterjedését tekintve tovább terjedt. P. KNIŪKŠTA. Honnan származik a Kniūkštas vezetéknév? A 31. Lietuvių pavardžių žodynas szerint a XX. század közepe táján Salantai környékén 19 Kniūkštas család élt (a szótárba hiba csúszott, azon a helyen nem Salantai, hanem Sintautai rövidítése szerepel). Feltételezni kell, hogy Salantai járásának területét vették alapul, amely nagyjából egybeesett a salantai plébánia területével. Vagyis fél évszázad alatt Salantai környékén ennek a vezetéknevet viselő lakosok száma megduplázódott. A Kniūkštas vezetéknév csaknem ugyanolyan gyakori Plungė és Kretinga környékén (18-18 alkalommal jegyezték fel), valamivel ritkább, de szintén elterjedt Kartena (10) és Kuliai (11) környékén. Bár egyik helyen hosszú, máshol rövid u-val jegyezték fel, ugyanarról a vezetéknévről van szó, ezért itt együtt számítjuk és tárgyaljuk őket. A szótár azt mutatja, hogy ez a vezetéknév a XX. század közepén a žemaitis nyelvjárás kis területén volt elterjedt Salantai, Kretinga, Kuliai és Plungė között (ebbe a területbe Kartena is beletartozik). Más helyekről mindössze egy-két alkalommal jegyezték fel. Összesen ezt a vezetéknevet, a Kniukštas változatot is beleértve, 109 alkalommal jegyezték fel; a fő területen 76, mindenütt máshol pedig 33 alkalommal. A Kniūkštas vezetéknév jelenlegi elterjedését a telefonkönyvek alapján lehet elképzelni, amelyekben a vezetékes telefonnal rendelkező személyek vezetéknevei szerepelnek. A Klaipėda megye 2001. évi telefonkönyve szerint abban az évben Kretinga járásban 15 Kniūkštas, 26 Kniūkštienė és egy Kniūkštaitė rendelkezett telefonnal (legtöbbjüket ott rövid u-val jegyezték fel). Ez azt mutatja, hogy akkoriban a Kretingai járásban körülbelül 40 Kniūkštas családnak kellett lennie. Fél évszázaddal ezelőtt ezen a területen (Kretinga, Salantai, Kartena és Darbnai járásaiban) 51-et jegyeztek fel, tehát valamivel többet. A telefonkönyv nem mutatja a tényleges számot, olyan Kniūkštas családok is lehettek, amelyeknek nem volt telefonjuk. Akárhogy is, a Kniūkštas vezetéknév régi elterjedési területén számuk nem növekedett, hanem csökkent. Ez nem jelenti azt, hogy a Kniūkštas vezetéknevet viselők összlétszáma csökkent volna. Más helyeken gyarapodtak, és ott is terjedni kezdtek, ahol korábban egyáltalán nem fordultak elő. Így például a XX. század közepén Klaipėdában és Endriejavasban ezt a vezetéknevet 5-5 alkalommal jegyezték fel, a 2001-es telefonkönyv szerint azonban Klaipėda városában és járásában már 55 Kniūkštas vezetéknevű személynek (Kniūkštasoknak és Kniūkštienėknek) volt telefonja. Más irányokban a Kniūkštas vezetéknév még messzebbre elterjedt. A Kaunas megye 2004-es telefonkönyve akkor Kaunasban hat, a Kaunas körzetében pedig két Kniūkštas családnak volt telefonja. Négy ilyen vezetéknevet jegyeztek fel a Kaišiadorys körzetéből. Vilnius város 2004-es telefonkönyvében a Kniūkšta hétszer, a Kniūkštienė négyszer szerepel. A Vilnius megyei körzetekben ez a vezetéknév nem fordul elő, itt nem tudott elterjedni. Általában Litvánia nyugati részén és a nagyvárosokban elterjedt. A Kniūkštas vezetéknév terjedését saját családom példáival tudom szemléltetni. A 20. század elején a Salantai járás Barzdžiai falujában élt a nagyapám Ka- 32 NYELVI KULTÚRA | 82 dziuose. Sem a kretingai, sem a darbėnai férfiági leszármazottat nem hagyott hátra, és a vezetéknevet sem örökítette zimieras Kniūkšta. Trečiajame dešimtmetyje vienas jo sūnus apsigyveno Darbėnų, kitas – Kretingos valsčiuje, o trečiasis, mano tėvas, liko Barztovább, így annak ismét Barzdžiai felől kellett terjednie. Itt, apám családjában hárman voltunk testvérek – egyikünk Barzdžiuose maradt, mi ketten pedig távolabb telepedtünk le: egyikünk Kretingában, a másik Vilniusban. Ezúttal a családi vezetéknév terjedése már nem szakadt meg, a következő nemzedék csaknem egész Litvániában elterjesztette. Családunk fiatalabb nemzedékének Kniūkštai még hét városban élnek: Kretingában, Šventojiban, Klaipėdában, Telšiaiban, Kaunasban, Rumšiškėseben és Vilniusban. Sajnos a család ősi birtokán már nem maradt belőle, az utolsó barzdžiaii Kniūkštát, Juozas fivérünket, 2008-ban kísértük el az Örökkévalóságba. Ilyen a Kniūkštas vezetéknév másfél évszázadon át tartó története. Ha pedig a korábbi Kniūpšta vezetéknévformától számítanánk, az már három és egynegyed évszázadot ölel fel. Változtak az idők, változott a vezetéknév, és földrajzi elterjedése is kibővült, s továbbra is bővül. Ahogy mondják: Tempora mutantur et nos mutamus in illis – az idők változnak, és velük együtt mi is változunk. IRODALOM LKŽ VI 1962 – A litván nyelv szótára 6, Vilnius. LPŽ I 1985 – A. Vanagas, V. Maciejauskienė, M. Razmukaitė. A litván vezetéknevek szótára 1 (A–K), Vilnius. Beérkezett 2009 10 29 HONNAN SZÁRMAZIK A KNIŪKŠTA VEZETÉKNÉV? Összefoglalás A Lietuvių pavardžių žodynas (litván vezetéknevek szótára) szerint a Kniūkštà vezetéknév a kniūkštas melléknévvel hozható kapcsolatba, és összevethető a kniūbsčias melléknévből képzett Kniūpštà vezetéknévvel. Régebbi források arra utalnak, hogy a Kniūkšta a Kniūpštából származhatott. A 17. századi Salantai egyházi anyakönyvben egyetlen Kniūkšta-bejegyzés sem található; ugyanakkor szerepel benne egy Barzdžiai faluból származó Kniūpštaitis patronimikus név, amely közvetve az ugyanabban a faluban élő Kniūpštára utalhat. A Kniūpšta vezetéknév a 19. század elejéig fennmaradt; Utolsó bejegyzését a 18. század utolsó évtizedében találták meg a kalnalisi egyházi anyakönyv születési bejegyzései között. P. KNIŪKŠTA. Iš kur Kniūkštų pavardė 33 A Kniūkšta vezetéknevet 1853-ban feljegyezték a Salantai plébánia összeírásában. Kniūpšta azonban egyetlen egy sem szerepelt benne; Ez utóbbi vezetéknév szintén eltűnt a kalnalisi egyházi anyakönyvben korábban említett falvakból. Ez arra utalhat, hogy a Kniūkšta nem új vezetéknév volt, hanem a Kniūpšta névből alakult ki. A 19. században a Kniūpšta vezetéknév a Salantai plébánia három falujában fordult elő a leggyakrabban: Barzdžiai, Erlėnai és Juodupėnai. A 20. század közepén főként a žemaičiaiak egy Salantai, Kretinga, Kuliai és Plungė közötti kis területén fordult elő; A 20. században a vezetéknév elterjedt Litvánia nyugati részén és az ország nagyobb városaiban. PRANAS KNIŪKŠTA Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, Vilnius LT-10308