scieee AI-readable full text Open interactive document viewer

Linksnių vartojimas veiksmažodžių abstraktų junginiuose

Rasuolė Vladarskienė

Full text

R. VladaRskienė. A casushasználat az igei absztraktumok kapcsolataiban 173 RASUOLĖ VLADARSKIENĖ Litván Nyelvi Intézet A CaSuShAsZnÁlAt Az IgEi AbSzTrAkTuMoK KaPcSoLaTaIbAn A litván nyelv igei jellegű, azonban igékből főnevek is képezhetők, amelyek kapcsolatait az igei kifejezés helyett használják. A nyelvészek ajánlásaiban az igei absztraktumokat gyakran nem megfelelő kifejezési módként említik ott, ahol a gondolat gördülékenyebben is kifejezhető igékkel. A hivatalos nyelvben a legtöbb problémát az -imas (-ymas) képzős igei absztraktumok használata okozza; például nem ajánlott az absztrakt főnevek részes esetét rendeltetési árnyalattal kifejezett cél jelölésére használni (kP s1: 49, 50). Az igei absztraktumok nélkül azonban a litván nyelv nem boldogulhat, annál is kevésbé a hivatalos és a tudományos nyelv, mivel e nyelvhasználati területeken gyakrabban beszélnek általánosított cselekvésekről és elvont dolgokról. A tanulmány a cselekvés megnevezését1 jelentő főnevek (igei absztraktumok) kapcsolatait vizsgálja. A tanulmány tárgyát két okból választottuk: a cselekvés megnevezései többnyire igékből képzett főnevek, másrészt az adminisztratív nyelv sajátosságai miatt az ilyen főnevek különösen gyakoriak, és néhány gyakorlati használati kérdést vetnek fel. A tanulmány célja az igei absztraktumok kapcsolatainak szerkezetét megvitatni, valamint megvizsgálni az adminisztratív nyelv szempontjából fontos, az e kapcsolatokban előforduló esetjelölések használatának eseteit. A tanulmány főként a legtermékenyebb -imas (-ymas) képzővel képzett származékokra összpontosít. Az IGEI ABSZTRAKTUMOK KAPCSOLATAINAK SZERKEZETE ÉS JELENTÉSE A litván nyelv főnévi kapcsolatainak szerkezetét és jelentését a Lietuvių kalbos gramatikoje, a Dabartinės lietuvių kalbos gramatikoje, valamint Jonas Balkevičius, Vitas Labutis és Jurgis Pakerys munkáiban írták le. Az igei1 vizsgálatakor nem tárgyaljuk a kötelező predikatívumok kifejezésének eseteit; róluk lásd: Pakerys 2009:125–145. 174 NYElVHASZNÁLAT | 83 Az absztrakt főnevek kapcsolataival kapcsolatban mindenekelőtt kiemelik, hogy többségük a megfelelő igei kapcsolatokból származik, azonban eltérő viszonyokat fejeznek ki2. Az igei kapcsolatok tárgyi viszonyokat fejeznek ki, a megfelelő főnévi kapcsolatok pedig jelzői viszonyokat (lkG 1976: 17), vö. dokumentumokat ellenőrizni – dokumentumok ellenőrzése; a dolgozók részt vesznek – a dolgozók részvétele. Mindazonáltal elismerik, hogy az igei absztraktumok kapcsolatai a jelzői jelentés mellett további árnyalatokkal is rendelkeznek. Vitas labutis az ilyen kapcsolatok jelentését „[e]gyfajta jelzői, jellemző jelentésként írja le, amelyben mélyebben érzékelhető alanyi, tárgyi vagy valamely körülményre utaló árnyalat” (labutis 2002: 91). A mai litván nyelv grammatikájában az igei absztraktumok kapcsolatait a „Mellérendelő kapcsolat” című fejezetben tárgyalják, az objektum, az alany és a körülmények kifejezését ismertetve (dlkG 2006: 512, 514–515, 517, 519, 526, 555). Amikor az igei kapcsolatok főnévi kapcsolatokká alakulnak, a függő tagok jelentése hasonló marad. A mai litván nyelvben az igei absztraktumok leggyakrabban birtokos esettel alkotnak kapcsolatokat. Ennek az az oka, hogy a litván nyelv igéinek többsége tranzitív, és a belőlük képzett főnevek genitivust vonzanak, vagyis az igei szerkezet bővítményének accusativusa a főnévi szerkezet genitivusává válik, vö. patvirtinti biudžetą – biudžeto patvirtinimas; naudoti išteklius – išteklių naudojimas; apriboti ginkluotę – ginkluotės apribojimas; paskirstyti darbą – darbo paskirstymas. Így jelölik a szókapcsolat közvetlen tárgyát. Ugyancsak a főnévi szerkezet genitivusává válik az igei szerkezet nominativusa, pl.: bendrovės skyla – bendrovių skilimas; darbuotojai dalyvauja – darbuotojų dalyvavimas; kapitalas juda – kapitalo judėjimas; az adó csökken – az adó csökkenése; a régiók együttműködnek – a régiók együttműködése. Itt a birtokos eset alanyi jelentésű – a szerkezetben a cselekvés végrehajtóját jelöli. Ha az ige birtokos esetet vonz, akkor az igéből főnevet képezve az eset nem változik: munka keresése (munkát keresni), a demokrácia hiánya (híján lenni a demokráciának), a lakosok hiánya (lakosok híján lenni), élelmiszerhiány (élelmiszer híján lenni), az adók elkerülése (elkerülni az adókat), az állampolgárság elvesztése (elveszíteni az állampolgárságot), a javaslat elutasítása (elutasítani a javaslatot), a jog be nem tartása (nem betartani a jogot). A birtokos eset olyan szerkezetekben is használatos, amelyekben a 2. cikk nem tér ki a szintaktikai kapcsolatok típusairól szóló vitára (lásd Vaskelaitė 2003: 143–158; Pakerys 2006: 127–133). R. VladaRskienė. A ragozati esetek használata az igékből képzett elvont főnevek szerkezeteiben 175 fő alkotóelemek – negatív tranzitív igékből képzett főnevek, pl.: a jelentés jóvá nem hagyása (nem hagyni jóvá a jelentést), a fegyverek terjesztésének mellőzése (nem terjeszteni a fegyvereket), a vám alkalmazásának mellőzése (nem alkalmazni a vámot). Kétértelmű esetek is előfordulhatnak, amikor nem világos, hogy a birtokos eset milyen jelentésárnyalatot hordoz – tárgyit vagy alanyit, pl.: a vámhivatal ellenőrzése – a vámhivatal ellenőriz vagy a vámhivatalt ellenőrzik; a közösség finanszírozása – a közösség finanszíroz vagy a közösséget finanszírozzák. A cselekvés megnevezését kifejező főnevek részes esettel alkotnak szerkezeteket, amikor az igék, amelyekből ezek a főnevek képződtek, részes esetet vonzanak: a címzettnek való visszaküldés (visszaküldeni a címzettnek), közlemény a sajtónak (közölni a sajtóval), egy területhez tartozás (egy területhez tartozni), a kereskedelem támogatása (támogatni a kereskedelmet), a szolgálat vezetése (vezetni a szolgálatot). A tárgyat részes eset jelöli. ez az eset olyan főnévi szerkezetekben is használható, amelyek fő alkotóeleme olyan igéből képződött, amely nem vonz részes esetet, pl.: az emberi jogok iránti tisztelet (tisztelni az emberi jogokat), a ellenség iránti gyűlölet (gyűlölni az ellenséget), a család támogatása (támogatni a családot), a környezetre gyakorolt hatás (hatni a környezetre), a környezet károsítása (károsítani a környezetet). Az igékből képzett elvont főnevek instrumentálissal azokban az esetekben alkotnak szerkezeteket, amikor a megfelelő ige ezt az esetet vonzza: lakással való ellátás (ellátni lakással), valuták cseréje (valutákat cserélni), ételmérgezés (étellel megmérgeződni), munkatársak cseréje (munkatársakkal cserélődni), a jogok használata (használni a jogokat), a rendszerben való csalódás (csalódni a rendszerben), postai értékesítés (postán értékesíteni), a munkával való elégedettség (megelégedni a munkával), az államba vetett bizalom (bízni az államban), a következtetésekre való támaszkodás (a következtetésekre támaszkodni), videokamerákkal való követés (videokamerákkal követni). Az instrumentális jelölheti a tárgyat (valuták cseréje) vagy az eszközt (címkékkel való megjelölés). A függő tag helyhatározó esete szintén változatlan marad, amikor az igei szerkezet főnévi szerkezetté alakul, például: munkahelyi baleset (munkahelyen történik), részvétel a rendezvényen (részt venni a rendezvényen), raktári tárolás (a raktárban tárolni), városi migráció (a városban migrálni), munkahelyi képzés (a munkahelyen képezni), alkalmazkodás az iskolában (az iskolában alkalmazkodni), reklámozás az üzletben (az üzletben reklámozni), ellenőrzés az utakon (az utakon ellenőrizni), gazdálkodás dombos vidékeken (dombos vidékeken gazdálkodni). A helyhatározó konkrét hely, terület, szféra jelentésével rendelkezik. Az igék absztrakt főnevei olyan elöljárószavakkal alkothatnak szerkezeteket, amelyek a megfelelő igei szerkezetben is megmaradnak, például: védelem a csalás ellen (megvédeni a csalás ellen), felmentés a büntetés alól; 176 kalBOs kUlTūRa | 83 (felmenteni a büntetés alól), munka a futószalag mellett (a futószalag mellett dolgozni), vita az illetékességről (az illetékességről vitatkozni), nyugdíjba vonulás (nyugdíjba vonulni), igény szerinti képzés (igény szerint képezni), árverésen történő értékesítés (árverésen értékesíteni), kinevezés tisztségbe (tisztségbe kinevezni), életkor szerinti megoszlás (életkor szerint megoszlani), közlemény a beruházásról (közölni a beruházásról). összefoglalva elmondható: az ige absztrakt főneve leggyakrabban birtokos esetet vonz (ebbe alakul át az igei szerkezet tárgyesete és alanyesete), az ilyen szerkezet alanyi, tárgyi, ritka esetekben pedig körülményhatározói jelentésárnyalattal rendelkezhet. Az igei szerkezet tárgyának részes esete a főnévi szerkezetben változatlan marad, de olykor az igei szerkezet tárgyesete vagy más esetei a főnévi szerkezet részes esetévé válhatnak. A helyhatározó változatlan marad, az eszközhatározó és az elöljárós szerkezetek általában nem változnak. Az igei absztraktumok vonzatának szabályszerűségei az igei absztraktumok használatáról szólva gyakran felmerül a kérdés: milyen esetű szavakkal használjuk őket. A litván nyelv grammatikája szerint a vonzatos kapcsolat módján összefüggő főnévi szerkezetek nagy része a megfelelő igei szerkezetekből származik, és a fő tag alakjának megváltoztatásakor a függő tag alakja az esetek többségében nem változik, vö.: trokšta mokslo – mokslo troškimas; atsidavė šeimai – atsidavimas šeimai; pasipriešino įsakymui – pasipriešinimas įsakymui; ginčijosi su tėvais – ginčas su tėvais. Bizonyos esetekben azonban az igei és a megfelelő főnévi szerkezet függő tagjának alakja nem egyezik, például az igei szerkezetek tárgyesettel, a főnévi szerkezetek pedig birtokos esettel képződnek, vö.: pjauna medį – medžio pjovimas (lkG 1976: 16). az ilyen megfogalmazásból nem világos, hogy azok a bizonyos esetek, amikor az igei és a megfelelő főnévi szerkezet függő tagjának alakja nem egyezik, csak a tárgyeset birtokos esetté válását jelentik-e, vagy másféle esetek is előfordulhatnak. más ilyen esetek az igei főnevek birtokos esettel alkotott szerkezeteinek tárgyalásakor válnak világossá, jóllehet itt nem hangsúlyozzák a vonzat megváltozását, és nem írják le azokat a feltételeket, amelyek mellett ez bekövetkezhetne, azonban ez egyértelműen látható a bemutatott példákból. A litván nyelv grammatikájában ez áll: „a birtokos eset közvetett cselekvési tárgyat is kifejezhet, pl. : Birutė dala (vö. dainuo- R. VladaRskienė. A raghasználat az igei absztraktumok kapcsolataiban 177 Birutė-ről szól és a dal Birutė-ről), háborús dal (vö. a háborúról énekel), az apa segítője (vö. segít az apának), a nemzet képviselője (vö. képviseli a nemzetet), kézi munka (vö. kézzel dolgozik)” (lkG 1976: 205). Hasonlóképpen a tárgyesetet kifejező részes eset is előfordulhat egyes, tranzitív, ritkábban más igékből képzett főnevek mellett, pl.: szeretet a szülők iránt, tisztelet az ember iránt, együttérzés a szülők iránt, figyelem a gyermek iránt, gyűlölet az ellenség iránt (lkG 1976: 206). A körülményi jelentésű birtokos eset szintén más kifejezés helyett áll: légi harcok, az osztály zaja, az erdő hangjai, a környezet csapásai. A bemutatott példákból tehát látható, hogy az igei főnevek csak akkor vonzhatnak az alapszavaiktól eltérő eseteket, ha az -imas (-ymas) képzőtől eltérő képzővel vagy végződésképzéssel alkották őket. Igaz, Jono Jab lonskis Linksniai ir prielinksniai című könyvében találhatunk példákat arra, amikor a prepozíciós igei szerkezeteknek birtokos esetű főnévi szerkezetek felelnek meg, pl. : Akkor átmászott a kerítésen, a városba ment. Ez a kerítésmászás, városba menetel még sokáig visszhangzik majd benne (Jablonskis 1957: 572), a mai használatban azonban ritkák az ilyen kifejezések. A Mai litván nyelv grammatikájában a deverbatív főneveknek azt a lehetőségét, hogy bizonyos esetű főneveket vonzzanak, az objektum, az alany és a körülmények kifejezésének leírása során jellemzik. Ez a következőképpen általánosítható: amikor egy igei szerkezetet főnévi szerkezetté alakítunk, a birtokos eset változatlan marad, az igei szerkezet tárgyesete ebbe az esetbe kerül át, és más forma is átalakulhat (a példák ugyanazok, mint az lkG-ben) (dlkG 2006: 512). A részes esettel olyan főnevek kapcsolódnak össze, amelyek részes esetet vonzó igékből, valamint egyes, más eseteket vonzó igékből származnak (dlkG 2006: 514–515). Az objektum eszközhatározói esetét olyan főnevek vonzzák, amelyek eszközhatározói esettel kapcsolódó igékből származnak (dlkG 2006: 517), az igei absztraktumok pedig ugyanazokat a körülményjelentésű szavakformákat vonzzák, mint a megfelelő igék (dlkG 2006: 555). A VeRbumI aBsZTrakTUMok VaNzaTÁsÁnAk PRObléMÁi Az igei szerkezet főnévi szerkezetté történő szintaktikai átalakításának elvét nagyon világosan fogalmazta meg Vitas Labutis: „amikor tárgyas igéből elvont főnevet alkotunk (leggyakrabban az imas, ymas képzővel), a cselekvés tárgyát (objektumát) jelölő szó birtokos esetbe kerül [...]. 178 NYELVI KULTÚRA | 83 amikor az elvont főnevet olyan igéből alkotjuk, amely más esetekkel kifejezett tárgyat vagy körülményt kíván meg, az ilyen főnévtől függő eset ugyanolyan, mint az alapul szolgáló igéé.” (1995: 13–14). Lényegében ezt az elvet követik a főnévi szerkezetekben az esetek használatának javításakor. Ha a főnév nem az -imas képzővel képződik, akkor megmaradhat az alapul szolgáló ige vonzata, de birtokos eset is használható; például az Európai szótárban a prekyba szóval a következő szerkezetek szerepelnek: könyvkereskedelem, műalkotások kereskedelme, fegyverkereskedelem, valamint kereskedelem termékekkel, kereskedelem nőkkel, kereskedelem gyermekekkel, emberkereskedelem, kereskedelem emberi szervekkel. A példákból látható, hogy az eszközhatározói esetet gyakrabban használják, amikor az objektum személy, mert nem mindig világos, milyen jelentésárnyalata lesz a birtokos esetnek – alanyi vagy tárgyi. Ez azonban nem olyan törvényszerűség, amelyet szigorúan követnének. A Terminų bankasban a következő terminusok szerepelnek: kereskedelem növényvédő szerekkel, kereskedelem vadon élő állatokkal, jóllehet használható lenne a növényvédő szerek kereskedelme, a vadon élő állatok kereskedelme is. A Nyelvi tanácsadó füzetekben számos, az igei főnevek szerkezeteiben előforduló, nem normatív eset használati esetét mutatják be, például: felháborodás valakire, bizalom valakire, alkalmazkodás valakihez, panasz valamiről, aggodalom valami miatt, elszámolás valami miatt, hatás valamire, befolyás valamire, nyomás valamire, hit valamiben (kP s1, s2). A szerkesztett közigazgatási nyelvben azonban ezek a hibák már nem különösebben aktuálisak3. A verbális absztraktumok kapcsolatainak normativitását illetően mindenekelőtt azt kell hangsúlyozni, hogy problémát jelentenek azoknak az igékből képzett főneveknek a kapcsolatai, amelyek vonzatának helyességét megsértik. Leginkább az atitikti ige és az abból képzett atitikimas főnév vonzatát javították. Ennek az igei kapcsolatnak a javítási története Jonas Jablonskis munkáival kezdődik, később ezt a részes eset használatával kapcsolatos hibát említi Viktoras Kamantauskas által összeállított Trumpas kalbos netaisyklingumų ir barbarizmų žodynėlis (1928), valamint a Kalbos patarėjas (1939) is. Az atitikti ige helyes vonzatát folyamatosan emlékezetbe idézik a nyelvi normákat rögzítő és oktató kiadványok, ezt a részes eset használatával kapcsolatos hibát pedig bevették a nagy nyelvi hibák jegyzékébe, amelyet a Litván Állami Nyelvi 3 Az említett kapcsolatok használatát a Litván Köztársaság Seimasának jogszabály-kereső adatbázisában ellenőrizték – a Litvániában készülő jogszabályokban és az európai uniós dokumentumok fordításaiban. Csak néhány helytelen kapcsolat használatára találtak példát. R. VladaRskienė. A ragok használata a verbális absztraktumok kapcsolataiban 179 bizottsága hagyott jóvá. Jelenleg azonban gyakrabban tévednek az igei absztrakttal alkotott szerkezet használatakor, mint magának az igének a használatakor (bővebben lásd: Vladarskienė 2004). Ezt olyan eset is mutatja, amikor ugyanabban a dokumentumban az igét tárgyesettel, a belőle képzett főnevet pedig részes esettel használják: A törvénytervezet megfelel az államnyelvről szóló törvény és más jogszabályok követelményeinek. [...] A projekt megfelelése (= összhangja) az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló európai egyezmény rendelkezéseinek és az Európai Unió dokumentumainak (indokolás, 20101007). Az adminisztratív nyelvre különösen jellemző ilyen kifejezéseket folyamatosan javítják, azonban, amint látható, továbbra is aktuálisak. A főnévi szerkezet létrehozásakor bizonytalanságok merülnek fel amiatt, hogy meg kell jelölni mind a cselekvés alanyát, mind a tárgyát, és mindkettőt birtokos esettel jelölik. A dokumentumok készítői nem támogatták a nyelvészek azon javaslatát, hogy az alany birtokos esetét az igei absztrakt elé, a tárgy birtokos esetét pedig utána írják; ez a megfogalmazás nehézkessége és stílustalansága miatt nem honosodott meg, vö. a projekt rendelkezéseknek való megfelelése. A használatban azonban megszilárdult egy másik javasolt változat, az „összhangban lenni valamivel”, amelyet a litván nyelvtanokban leírt esetekkel indokoltak, amikor a tárgy részes esete használható egyes, olyan tárgyas igékből képzett főnevekkel, amelyeknek nincs -imas képzőjük: gerbti ką, gerbimas ko, de pagarba kam. A használat további kérdéseket felvető esete az igei absztrakt atstovavimas szerkezet. Itt is lehetséges kapcsolat a atstovauti ige nem ajánlott vonzatával, mivel azok, akik helytelenül használják az atstovauti ką szerkezetet, a nem megfelelő ko atstovavimas szerkezetet alkalmazhatják. Vito Labutis véleménye szerint, ha azt mondjuk, hogy atstovauti valstybei, akkor atstovavimas valstybei is. Az valstybės atstovavimas kifejezés akkor lenne megfelelő, ha arról lenne szó, hogy egy állam államok valamely csoportját, szövetségét vagy közösségét képviselte (labutis 1995: 14). Itt a szerző a birtokos eset alanyi jelentésének lehetséges értékére emlékeztet a főnévi szerkezetben, amelyet a nyelvtanok tárgyalnak. Másképpen vélekedik Vytautas Būda: miközben elismeri, hogy az atstovavimas szabályosan részes esetet kíván, nem kifogásolja a birtokos esetet sem: Lietuvos piliečių reikalavimų atstovavimas (Būda 1996: 15). Figyelmet kell azonban fordítani arra, hogy csak az olyan birtokos eset igazolható, amely kizárólag tárgyi árnyalattal rendelkezőként értelmezhető, vagyis el kell vetni a kétértelműség lehetőségét. A dokumentumokban ennek az igei absztraktumnak mind az egyik, mind a másik szerkezetű kapcsolatai előfordulnak. Néha még ugyanabban a mondatban is a főnév mellett birtokos esetet használnak, míg az igei forma (igenév) mellett – 180 nyelvKUlTúRáJa | 83 részeset: Az állam képviseletének részvénytársaságokban és zártkörű részvénytársaságokban történő szabályozásáról szóló eljárási rend 25. pontjában megjelent az a követelmény, hogy az államot a társaságban képviselő szervezeteknek a közgyűlésen annyi jelöltet kell állítaniuk a felügyelőbizottságba vagy az igazgatóságba, hogy a számuk és a felügyelőbizottsági vagy igazgatósági tagok száma közötti arány ne legyen kisebb az állam tulajdonában lévő részvények által biztosított szavazatok arányánál (Valstybės žinios, 200702 03, nr. 14524). Az ilyen használat megerősíti azt a tendenciát, hogy az igei absztrakttal genitivust használjanak, az ige vonzatától függetlenül, egyúttal pedig elveti annak lehetőségét, hogy a szerkezet szabályszerűen egy nem ajánlott szerkezetű igei kapcsolatra vezethető vissza. Az atstovavimas szóval alkotott kapcsolatokban fontosak a jelentésárnyalatok, mivel a genitivusnak alanyi és tárgyi meghatározó jelentése is lehet. Azokban az esetekben, amikor a szókapcsolatban fontos e jelentések szigorú elkülönítése, a genitivussal célszerű jelölni az alanyt (ki képvisel), a részes esettel pedig a tárgyat (kit képvisel), például. : Ugyancsak figyelmet kell fordítani a n ő k k é p v i s e l e t é r e a sportágazat vezetői tisztségeiben (az Európai Bizottság fehér könyve, 20070711); A tudományos és felsőoktatási intézmények tanácsai és szenátusai összetételének elemzése azt mutatja, hogy a n ő k k é p v i s e l e t e itt jelentősen kisebb a férfiakénál (Valstybės žinios, 20080612, nr. 672537); bár a tárgyat nem jelölik meg, az kikövetkeztethető: a nők bizonyos embercsoportokat képviselnek; Egyes politikai pártok képviselete (= Egyes politikai pártoknak való képviselet) ebben az intézményben nem biztosítja az összes politikai párt és más politikai folyamatok résztvevőinek egyenlő jogait (magyarázó jegyzet, 20090428); Jelenleg az LRT Tanácsában nincs előirányozva a n e m z e t i k i s e b b s é g e k k é p v i s e l e t e (= a nemzeti kisebbségek képviselete) (indokolás, 20070926); a képviselet tárgyának megjelölésekor a birtokos esetű forma kétértelmű és nem megfelelő. külön kellene tárgyalni a nusikaltimas kam („bűncselekmény valakivel szemben”) szerkezetet. A Kalbos patarimai elmarasztalja, mint a bűncselekmény típusának megjelölésére nem használható szerkezetet, amikor a bűncselekmény tárgya nem lehet a cselekmény címzettje, például a nusikaltimai finansams („pénzügyek elleni bűncselekmények”) szerkezetet finansiniai nusikaltimai („pénzügyi bűncselekmények”) alakra javítja. mellette megjegyzik, hogy az ilyen szerkezet használható, amikor a bűncselekmény tárgya címzettként értelmezhető (kP s1 40). Pranas kniūkšta a közigazgatási nyelv speciális szükségleteiről szólva megjegyzi, hogy „a bűncselekmény jellegét (tartalmát) a törvénykönyvben mindenütt célszerű egyetlen általános formulával leírni, ezért bővül a részes esetű szerkezet használati köre, a R. VladaRskienė. A vonzatos absztraktumok szerkezeteiben használt esetek 181 így fogalmazódik meg más bűncselekmények tartalma is: bűncselekmény a természet ellen (átmeneti fokozat) és bűncselekmény az élet ellen (a bűncselekmény tárgya)” (kniūkšta 2005: 33–34). Nyilván ezért igazolja az Állami Litván Nyelvi Bizottság konzultációs adatbankja a pénzügyek elleni bűncselekmények részeshatározóját is. A részeshatározós szerkezetek meghonosodtak a jog nyelvében, elsősorban a Litván Köztársaság büntető törvénykönyvében, pl.: gyermek és család elleni bűncselekmények; az emberi egészség elleni bűncselekmények; a társadalom biztonsága elleni bűncselekmények; a közrend elleni bűncselekmények; a szellemi tulajdon elleni bűncselekmények; a pénzügyi rendszer elleni bűncselekmények; a gazdaság és az üzleti rend elleni bűncselekmények. ebből a kódexből az ilyen megfogalmazások más jogszabályokban is elterjedtek, és ilyen, részes esetben álló terminusok az Európai szótárban is vannak, pl.: környezet elleni bűncselekmény; az adórend elleni bűncselekmény; a tulajdon elleni bűncselekmény; a béke elleni bűncselekmény; a nemzetközi jog elleni bűncselekmény; az állam biztonsága elleni bűncselekmény; emberiesség elleni bűncselekmény; igaz, itt a bűncselekmény fajtáját melléknévvel is kifejezik: gazdasági bűncselekmény, számítógépes bűncselekmény. A részes eset használatát ezekben a főnévi szókapcsolatokban az ige vonzatának sajátosságai indokolják. El kell ismerni, hogy az igékből képzett absztrakt főnevek szókapcsolataiban uralkodó eset a birtokos eset, ezért ezt az esetet néha más kifejezésmód helyett használják: az eszközhatározói eset helyett, pl. geležinkelių susisiekimas (susisiekti geležinkeliais, vö. susisiekimas geležinkeliais), kelių eismas (eiti keliais, vö. eismas keliais); az ilyen szókapcsolatban a jellemző jelentés kerül előtérbe, az alapszóként szolgáló igével való kapcsolat pedig kevésbé fontossá válik; elöljárós szerkezetek – a gyvybės draudimas, nuosavybės draudimas, paskolos draudimas, turto draudimas szókapcsolatok analógiájára létrejött a Nelaimingų atsitikimų draudimo taisyklės (= Draudimo nuo nelaimingų atsitikimų taisyklės) forma is, figyelmen kívül hagyva, hogy ebben a szókapcsolatban nem azt kell megjelölni, amit biztosítanak, hanem azt, amitől biztosítani kell. bűncselekmény alapján az alany felé (nusikaltimas žmogui „személy elleni bűncselekmény”); amikor a szókapcsolat nem minősül terminusnak, meg kellene őrizni az alapul szolgáló ige vonzatát, például. : Az információés tapasztalatcsere (= Információés tapasztalatcsere) céljából a Közlekedési és Energiaügyi Főigazgatóság rendszeresen európai koordinátori értekezleteket szervez (az Európai Bizottság határozata, 20090722); A korábbi lajstromozás tulajdonosa vagy tulajdonosai és a kérelmező [...] megteszik a megfelelő intézkedéseket annak érdekében, hogy megállapodjanak az információ közös használatáról (= az információ használatáról) (külön engedély, 20041230, 1. sz., tanácsi irányelv).