Linksnių vartojimas veiksmažodžių abstraktų junginiuose

RASUOLĖ VLADARSKIENĖ Litván Nyelvi Intézet A FŐNEVESEK ESETHASZNÁLATA AZ IGEI ABSZTRAKTUMOK KAPCSOLATAIBAN A litván nyelv igei jellegű, ám az igékből főnevek képződnek, amelyek kapcsolatait az igei kifejezésmód helyett használják. A nyelvészek ajánlásaiban gyakran említik az igei absztraktumokat mint nem megfelelő kifejezésmódot olyan esetekben, amikor a gondolat gördülékenyebben is megfogalmazható igékkel. A hivatali nyelvben a legtöbb problémát az -imas (-ymas) képzőjű igei absztraktumok használata okozza; például nem ajánlott a cél részleges rendeltetési árnyalatú kifejezésére az absztrakt főnevek részes esetét használni (KP S1: 49, 50). Az igei absztraktumok nélkül azonban a litván nyelv nem boldogulhat, különösen nem a hivatali és a tudományos nyelv, hiszen ezeken a nyelvhasználati területeken gyakrabban esik szó általánosított cselekvésekről és elvont dolgokról. A cikk a cselekvésneveket jelölő főnevek1 (igei absztraktumok) kapcsolatait vizsgálja. A cikk tárgyát két okból választottuk: a cselekvésnevek főnevek, amelyeket többnyire igékből képeznek; másrészt a hivatali nyelv sajátosságai miatt ezek a főnevek különösen gyakoriak, és bizonyos gyakorlati használati kérdéseket vetnek fel. A cikk célja az igei absztraktumok kapcsolatainak szerkezetét ismertetni, valamint megvizsgálni az ezekben a kapcsolatokban előforduló, a hivatali nyelv szempontjából releváns esethasználati eseteket. A cikk elsősorban a legtermékenyebb -imas (-ymas) képzővel alkotott származékokra összpontosít. AZ IGEI ABSZTRAKTUMOK KAPCSOLATAINAK SZERKEZETE ÉS JELENTÉSE A litván nyelv főnévi kapcsolatainak szerkezetét és jelentését a Lietuvių kalbos gramatikoje, a Dabartinės lietuvių kalbos gramatikoje, valamint Jonas Balkevičius, Vitas Labutis és Jurgis Pakerys munkáiban írták le. Az igei absztraktumok kapcsolatainak vizsgálatakor 1 Nenagrinėjami būtinųjų predikatyvų raiškos atvejai; apie juos žr. Pakerys 2009:125–145. R. VLADARSKIENĖ. Linksnių vartojimas veiksmažodžių abstraktų junginiuose 173 elsősorban azt hangsúlyozzák, hogy többségük a megfelelő igei kapcsolatokból származik, ám eltérő viszonyokat fejez ki2. Az igei kapcsolatok tárgyi viszonyokat, a megfelelő főnévi kapcsolatok pedig jelzői viszonyokat fejeznek ki (LKG 1976: 17), vö. dokumentumokat ellenőrizni – a dokumentumok ellenőrzése; a dolgozók részt vesznek – a dolgozók részvétele. Elismerik azonban, hogy az igei absztraktumok kapcsolatai a jelzői jelentés mellett további árnyalatokat is hordoznak. Vitas Labutis az ilyen kapcsolatok jelentését „[e]gy sajátos jelzői, leíró jelentésként jellemzi, amely mögött mélyebben érzékelhető alanyi, tárgyi vagy valamilyen körülményre utaló árnyalat” (Labutis 2002: 91). A Dabartinės lietuvių kalbos gramatikoje az igei absztraktumok kapcsolatait a „Alárendelő kapcsolat” című fejezetben tárgyalják, a tárgy, az alany és a körülmények kifejezésének ismertetésekor (DLKG 2006: 512, 514–515, 517, 519, 526, 555). Amikor az igei kapcsolatok főnévivé alakulnak, a bővítmények jelentése hasonló marad. A mai litván nyelvben az igei absztraktumok leggyakrabban birtokos esettel alkotnak kapcsolatot. Ennek az az oka, hogy a litván nyelv igéinek többsége tranzitív, és a belőlük képzett főnevek birtokos esetet vonzanak, vagyis az igei kapcsolat bővítményének tárgyesete a főnévi kapcsolatban birtokos esetté válik; vö. a költségvetést jóváhagyni – a költségvetés jóváhagyása; az erőforrásokat használni – az erőforrások használata; a fegyverzetet korlátozni – a fegyverzet korlátozása; a munkát elosztani – a munka elosztása. Ezzel jelölik a szókapcsolat közvetlen tárgyát. Ugyancsak a főnévi kapcsolat birtokos esetévé válik az igei kapcsolat alanyesete, például: a vállalatok szétesnek – a vállalatok szétesése; a dolgozók részt vesznek – a dolgozók részvétele; a tőke mozog – a tőke mozgása; az adó csökken – az adó csökkenése; a régiók együttműködnek – a régiók együttműködése. Itt a birtokos eset alanyi jelentésű: a kapcsolat cselekvőjét jelöli. Ha az ige birtokos esetet vonz, akkor az igéből képzett főnév esetében az eset nem változik: munkakeresés (munkát keresni), a demokrácia hiánya (híján van a demokráciának), lakossághiány (lakosság híján lenni), élelmiszerhiány (híján lenni az élelmiszernek), adóelkerülés (elkerülni az adókat), az állampolgárság elvesztése (elveszíteni az állampolgárságot), a javaslat visszautasítása (visszautasítani a javaslatot), a jogszabály be nem tartása (nem tartja be a jogszabályt). A birtokos eset olyan kapcsolatokban is használatos, amelyek 2 Straipsnyje nesigilinama į diskusiją dėl sintaksinių ryšių tipų (žr. Vaskelaitė 2003: 143–158; Pakerys 2006: 127–133). 174 KALBOS KULTŪRA | 83 fő tagjaik negatív tranzitív igékből képzett főnevek, például: a beszámoló jóvá nem hagyása (nem hagyja jóvá a beszámolót), fegyverek terjesztésének mellőzése (nem terjeszt fegyvereket), a vám mellőzése (nem alkalmaz vámot). Előfordulhatnak kétértelmű esetek, amikor nem világos, hogy a birtokos eset milyen jelentésárnyalatot hordoz – tárgyit vagy alanyit –, például: a vámellenőrzés – a vámhatóság ellenőriz vagy a vámhatóságot ellenőrzik; a közösség finanszírozása – a közösség finanszíroz vagy a közösséget finanszírozzák. Veiksmo pavadinimus reiškiantys daiktavardžiai sudaro junginius su naudininku, kai veiksmažodžiai, iš kurių tie daiktavardžiai padaryti, valdo naudininką: grąžinimas gavėjui (grąžinti gavėjui), pranešimas spaudai (pranešti spaudai), priklausymas teritorijai (priklausyti teritorijai), pritarimas prekybai (pritarti prekybai), vadovavimas tarnybai (vadovauti tarnybai). Naudininku žymimas objektas. Šis linksnis gali būti vartojamas ir tokiuose daiktavardiniuose junginiuose, kurių pagrindinis dėmuo padarytas iš veiksmažodžio, nevaldančio naudininko linksnio, pvz.: pagarba žmogaus teisėms (gerbti žmogaus teises), neapykanta priešui (neapkęsti priešo), parama šeimai (paremti šeimą), poveikis aplinkai (paveikti aplinką), žala aplinkai (žaloti aplinką). A eszközhatározói esettel az igéből képzett főnevek akkor alkotnak szerkezeteket, ha a megfelelő ige ezt az esetet vonzza: lakással való ellátás (lakással ellátni), valuták cseréje (valutákat cserélni), ételmérgezés (étellel megmérgeződni), alkalmazottak cseréje (alkalmazottakat cserélni), jogok gyakorlása (jogokat gyakorolni), csalódás a rendszerben (csalódni a rendszerben), postai értékesítés (postán értékesíteni), elégedettség a munkával (elégedettnek lenni a munkával), bizalom az államban (bízni az államban), a következtetésekre való támaszkodás (a következtetésekre támaszkodni), videokamerákkal való megfigyelés (videokamerákkal megfigyelni). Az eszközhatározói eset jelölheti a tárgyat (valuták cseréje) vagy az eszközt (címkékkel való jelölés). Priklausomojo dėmens vietininkas taip pat lieka nepakitęs veiksmažodiniam junginiui virstant daiktavardiniu, pvz.: atsitikimas darbe (atsitikti darbe), dalyvavimas renginyje (dalyvauti renginyje), laikymas sandėlyje (laikyti sandėlyje), migravimas mieste (migruoti mieste), mokymas darbo vietoje (mokyti darbo vietoje), prisitaikymas mokykloje (prisitaikyti mokykloje), reklamavimas parduotuvėje (reklamuoti parduotuvėje), tikrinimas keliuose (tikrinti keliuose), ūkininkavimas kalvotose vietovėse (ūkininkauti kalvotose vietovėse). Vietininkas turi konkrečios vietos, srities, sferos reikšmę. Az igéből képzett főnevek olyan szerkezeteket alkothatnak elöljárószókkal, amelyek az igei szerkezetnek megfelelően megmaradnak, például: védelem a csalás ellen (megvédeni a csalástól), felmentés a büntetés alól R. VLADARSKIENĖ. Linksnių vartojimas veiksmažodžių abstraktų junginiuose 175 (felmenteni a büntetés alól), munka a futószalag mellett (a futószalag mellett dolgozni), vita az igazságosságról (vitatkozni az igazságosságról), nyugdíjba vonulás (nyugdíjba vonulni), igények szerinti fejlesztés (igények szerint fejleszteni), árverésen történő értékesítés (árverésen értékesíteni), kinevezés egy tisztségbe (kinevezni egy tisztségbe), életkor szerinti megoszlás (életkor szerint megoszlani), tájékoztatás a beruházásról (tájékoztatni a beruházásról). Összefoglalva elmondható: az igéből képzett főnév leggyakrabban birtokos esetet vonz (az igei szerkezet tárgyesete és alanyesete alakul át birtokos esetté); az ilyen szerkezetnek lehet alanyi, tárgyi, ritka esetben pedig körülményre utaló jelentésárnyalata is. Az igei szerkezet tárgyának részes esete a főnévi szerkezetben változatlan marad, de olykor az igei szerkezet tárgyesete vagy más esetek is a főnévi szerkezet részes esetévé alakulhatnak. A helyhatározói eset változatlan marad; az eszközhatározói eset és az elöljárós szerkezetek általában szintén nem változnak. AZ IGEI ABSZTRAKTUMOK VONZATÁNAK TÖRVÉNYSZERŰSÉGEI Az igei absztraktumok használatáról szólva gyakran felmerül a kérdés: milyen esetű szavakkal használjuk őket. A litván nyelv grammatikája szerint a vonzatviszonyban álló főnévi szerkezetek nagy része a megfelelő igei szerkezetekből származik, és a főtag alakjának megváltoztatásakor a függő tag alakja a legtöbb esetben változatlan marad, vö.: tudásra vágyik – a tudás utáni vágy; a családnak szentelte magát – a családnak való odaadás; ellenállt a parancsnak – a parancsnak való ellenállás; vitatkozott a szüleivel – vita a szülőkkel. Bizonyos esetekben azonban az igei szerkezet és a megfelelő főnévi szerkezet függő tagjának alakja nem egyezik meg: például az igei szerkezetek tárgyesettel, a főnéviek pedig birtokos esettel állnak, vö.: fát vág – a fa kivágása (LKG 1976: 16). E megfogalmazásból nem világos, hogy azok a bizonyos esetek, amikor az igei szerkezet és a megfelelő főnévi szerkezet függő tagjának alakja nem egyezik meg, csupán a tárgyeset birtokos esetté alakulását jelentik-e, vagy más esetek is előfordulhatnak. Más ilyen esetek az igei főnevek birtokos esettel alkotott szerkezeteinek tárgyalásakor válnak láthatóvá; itt ugyan nem hangsúlyozzák a vonzat megváltozását, és azt sem írják le, milyen feltételek mellett következhet ez be, a példákból azonban világosan kitűnik. A litván nyelv grammatikája ezt írja: „A birtokos eset közvetett cselekvési tárgyat is jelölhet, például: Birutės daina (vö. dainuo- 176 KALBOS KULTŪRA | 83 ja apie Birutę és dal a Birutę), háborús dal (vö. dainuoja apie karą), az apa segítője (vö. padeda tėvui), a nép képviselője (vö. atstovauja tautai), kézi munka (vö. dirba rankomis)” (LKG 1976: 205). A tárgy dativusa szintén kifejezhető egyes, tranzitív, ritkábban más igékből képzett főnevekkel, például: szeretet a szülők iránt, tisztelet az ember iránt, együttérzés a szülők iránt, figyelem a gyermek iránt, gyűlölet az ellenség iránt (LKG 1976: 206). A körülményhatározói jelentésű birtokos eset szintén más kifejezésmód helyett jelenik meg: légi harcok, az osztály zaja, az erdő hangjai, a környezet ütései. A példákból tehát kitűnik, hogy az igei főnevek csak akkor vonzhatnak az alapszavukétól eltérő esetet, ha az -imas (-ymas) képzőtől eltérő képzővel vagy végződésképzéssel jöttek létre. Igaz, Jono Jablonskis Linksniai ir prielinksniai című könyvében találni példákat arra, hogy a névutós igei szerkezeteknek birtokos esetű főnévi szerkezetek felelnek meg, például: Jis lipo tada per tvorą, į miestą ėjo. Jam dar ilgai atsilieps tas tvoros lipimas, miesto ėjimas (Jablonskis 1957: 572), a mai nyelvhasználatban azonban ritkák az ilyen kifejezések. A Mai litván nyelv grammatikája az igei főneveknek bizonyos esetű főnevek vonzására való képességét a tárgy, az alany és a körülmények kifejezésének tárgyalásakor írja le. Ez a következőképpen foglalható össze: amikor az igei szerkezetet főnévi szerkezetté alakítjuk, a birtokos eset változatlan marad, az igei szerkezet tárgyesete pedig ebbe az esetbe alakul át, és más alakú esetből is átalakulhat (a példák ugyanazok, mint az LKG-ben) (DLKG 2006: 512). Dativusszal olyan, igékből képzett főnevek társulnak, amelyek dativust vonzó igékből, illetve egyes, más eseteket vonzó igékből származnak (DLKG 2006: 514–515). A tárgyeszközhatározót olyan igékből képzett főnevek vonzzák, amelyekhez eszközhatározó kapcsolódik (DLKG 2006: 517), az igei absztraktumok pedig ugyanazokat a körülményhatározói jelentésű szóalakokat vonzzák, mint a megfelelő igék (DLKG 2006: 555). AZ IGEI ABSZTRAKTUMOK VONZATÁNAK PROBLÉMÁS ESETEI Az igei szerkezet főnévi szerkezetté való szintaktikai átalakításának elvét Vitas Labutis fogalmazta meg igen világosan: „Ha a tárgyesetet vonzó igéből absztrakt főnevet alkotunk (leggyakrabban az –imas, –ymas képzővel), a cselekvésben érintett dolgot (a tárgyat) jelölő szó birtokos esetbe kerül [...]. R. VLADARSKIENĖ. Linksnių vartojimas veiksmažodžių abstraktų junginiuose 177 „Ha az igéből olyan elvont főnevet képzünk, amely más esetben kifejezett tárgyat vagy körülményt vonz, az ilyen főnévtől függő eset megegyezik az alapszóul szolgáló igéével.” (1995: 13–14). Lényegében ezt az elvet követik a főnévi szerkezetek eset használatának javításakor. Ha a főnév nem -imas képzővel keletkezett, akkor az alapszóul szolgáló ige vonzata is megőrizhető, és birtokos eset is használható; például az Európai szótárban a prekyba szóval alkotott következő szerkezetek szerepelnek: könyvkereskedelem, műalkotásokkal való kereskedelem, fegyverkereskedelem, továbbá prekyba produktais, prekyba moterimis, prekyba vaikais, prekyba žmonėmis, prekyba žmonių organais. A példákból látható, hogy az eszközhatározói esetet gyakrabban használják, ha a tárgy személy, mert nem feltétlenül egyértelmű, hogy a birtokos eset milyen jelentésárnyalatot hordoz – alanyit vagy tárgyit. Ez azonban nem olyan szabály, amelyet következetesen betartanak. A Terminológiai bankban szerepelnek a prekyba augalų apsaugos produktais, prekyba laukiniais gyvūnais terminusok, noha ezek helyett az augalų apsaugos produktų prekyba, laukinių gyvūnų prekyba alakok is használhatók lennének. A Nyelvi tanácsadó füzetek számos, a főnévi igeneves szerkezetekben előforduló, nem normatív eset használatát sorolják fel, például: pasipiktinimas kam, pasitikėjimas kam, prisitaikymas kam, skundas apie ką, rūpestis apie ką, atsiskaitymas dėl ko, poveikis į ką, įtaka į ką, spaudimas į ką, tikėjimas į ką (KP S1, S2). Ezek a hibák azonban a szerkesztett közigazgatási nyelvben már nem különösebben aktuálisak3. Az igéből képzett elvont főnevek szerkezeteinek normatív jellegéről szólva mindenekelőtt hangsúlyozni kell, hogy azoknak az igéknek a főnévi származékaival alkotott szerkezetek okoznak problémát, amelyek vonzata helytelen. Leggyakrabban az atitikti ige és a belőle képzett atitikimas főnév vonzatát kellett javítani. Az igei szerkezet javításának története Jonas Jablonskis munkásságával kezdődik; később ezt a részes eset használatával kapcsolatos hibát Viktor Kamantauskas A nyelvi helytelenségek és barbarizmusok rövid szótárában (1928), valamint a Kalbos patarėjas (1939) című kiadványban is említették. Az atitikti ige helyes vonzatát folyamatosan hangsúlyozzák a nyelvi normákat rögzítő és oktatási kiadványok; ezt a részes eset használatával kapcsolatos hibát felvették a nagy nyelvi hibák listájára, amelyet az Állami Litván Nyelvi Bizottság hagyott jóvá. 3 Az említett szerkezetek használatát a Litván Köztársaság Seimasának jogszabálykereső adatbázisában ellenőriztük – a Litvániában készülő jogszabályokban és az Európai Unió dokumentumainak fordításaiban. Csak néhány helytelenül használt szerkezetre találtunk példát. 178 KALBOS KULTŪRA | 83 bizottság. Manapság azonban gyakrabban hibáznak az igei elvont főnévvel alkotott szerkezet használatakor, mint magának az igének a használatakor (bővebben lásd Vladarskienė 2004). Erre példa, amikor ugyanabban a dokumentumban a tárgyesetű igét, belőle képzett főnevet pedig részes esettel használják: A törvénytervezet megfelel az Állami Nyelvtörvény és más jogszabályok követelményeinek. [...] A projekt atitikimas (= atitiktis) az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Európai Egyezmény rendelkezéseinek és az Európai Unió dokumentumainak (Indokolás, 2010-10-07). Az igazgatási nyelvre különösen jellemző ilyen megfogalmazásokat folyamatosan javítják, de mint látható, továbbra is aktuálisak. A főnévi szerkezet létrehozásakor azért merülnek fel bizonytalanságok, mert mind a cselekvés alanyát, mind a tárgyát meg kell jelölni, és mindkettőt birtokos esettel fejezik ki. A dokumentumok készítői nem fogadták el a nyelvészek javaslatát, hogy az alany birtokos esetét az igéből képzett főnévi alak elé, a tárgyét pedig utána írják; ez a megfogalmazás nehézkessége és stílustalansága miatt nem honosodott meg, vö. a projekt előírásoknak való megfelelése. A nyelvhasználatban azonban meghonosodott egy másik javasolt változat: megfelelés valaminek, amelyet a litván nyelvtanokban leírt esetekkel támasztottak alá, amikor a tárgy részeshatározói esete egyes, tárgyas igékből képzett, -imas képző nélküli főnevek mellett is kifejezhető: tisztelni valakit, valakinek a tisztelése, de tisztelet valaki iránt. A használat szempontjából egy másik kérdéses eset az atstovavimas igei elvont főnév szerkezete. Itt is összefüggés lehet az atstovauti ige nem elfogadható vonzatával, mivel akik helytelenül az atstovauti ką alakot használják, azok a nem megfelelő ko atstovavimas alakot is használhatják. Vitas Labutis véleménye szerint, ha azt mondjuk, hogy atstovauti valstybei, akkor azt is, hogy atstovavimas valstybei. A valstybės atstovavimas megfogalmazás akkor volna megfelelő, ha arról lenne szó, hogy az egyik állam valamely államcsoportot, szövetséget vagy közösséget képviselt (Labutis 1995: 14). A szerző itt a birtokos eset főnévi szerkezetben lehetséges alanyi jelentésére emlékeztet, amelyet a nyelvtanok is tárgyalnak. Vytautas Būda másképp vélekedik: elismeri, hogy az atstovavimas szabályszerűen részes esetet vonz, de a Lietuvos piliečių reikalavimų atstovavimas birtokos esetű alakot sem kifogásolja (Būda 1996: 15). Arra azonban figyelmet kell fordítani, hogy csak az a birtokos eset fogadható el, amely kizárólag tárgyi jelentésűként értelmezhető, vagyis ki kell zárni a kétértelműség lehetőségét. A dokumentumokban az igei elvont főnév mindkét szerkezetű változatát használják. Néha még ugyanabban a mondatban is a főnév mellett birtokos eset áll, az igei alak (melléknévi igenév) mellett pedig – R. VLADARSKIENĖ. Linksnių vartojimas veiksmažodžių abstraktų junginiuose 179 részes eset: Az állami képviselet rendjéről a részvénytársaságokban és zártkörű részvénytársaságokban szóló szabályzat 25. pontjában megjelent az a követelmény, hogy az államot a társaságban képviselő szervezeteknek a közgyűlésen annyi jelöltet kell állítaniuk a felügyelőbizottságba vagy az igazgatóságba, hogy számuk és a felügyelőbizottság, illetve az igazgatóság tagjai számának aránya ne legyen kisebb az állam tulajdonában lévő részvények által biztosított szavazatok arányánál (Valstybės žinios, 2007–02–03, Nr. 14–524). Ez a használat megerősíti azt a tendenciát, hogy az igéből képzett főnév mellett birtokos esetet használnak, tekintet nélkül az ige vonzatára, egyúttal pedig elveti azt a lehetőséget, hogy a szerkezet szabályosan egy nem ajánlott szerkezetű igei kapcsolattól függően jött volna létre. Az atstovavimas szóval alkotott kapcsolatokban fontosak a jelentésárnyalatok, mivel a birtokos esetnek alanyi és tárgyi értelmezése is lehet. Azokban az esetekben, amikor a szókapcsolatban fontos e jelentések szigorú megkülönböztetése, a birtokos esettel kell jelölni az alanyt (ki képvisel), a részes esettel pedig a tárgyat (kit képvisel), például: Ugyancsak érdemes felhívni a figyelmet a nők képviseletére a sportszektor vezetői tisztségeiben (Europos Komisijos baltoji knyga, 2007–07–11); A tudományos és felsőoktatási intézmények tanácsai és szenátusai összetételének elemzése azt mutatja, hogy a nők képviselete itt jelentősen alacsonyabb, mint a férfiaké (Valstybės žinios, 2008–06–12, Nr. 67–2537); bár a tárgy nincs megnevezve, de kikövetkeztethető, hogy a nők bizonyos embercsoportokat képviselnek; Egyes politikai pártok képviselete (= Képviselet egyes politikai pártoknak) ebben az intézményben nem biztosítja valamennyi politikai párt és más politikai folyamatok résztvevőinek egyenjogúságát (Aiškinamasis raštas, 2009–04–28); Jelenleg az LRT Tanácsában nincs előirányozva a nemzeti kisebbségek képviselete (= képviselet nemzeti kisebbségeknek) (Aiškinamasis raštas, 2007–09–26); ha a képviselet tárgyát, vagyis azt jelöljük meg, hogy kit képviselnek, a birtokos eset kétértelmű és nem megfelelő. Külön érdemes tárgyalni a nusikaltimas kam kapcsolatot. A Kalbos patarimuose című kiadvány nem ajánlja ezt egy bűncselekményfajta megnevezésére akkor, ha a bűncselekmény tárgya nem lehet a cselekvés címzettje; például a nusikaltimai finansams forma helyett a finansiniai nusikaltimai alakot javasolja. Megjegyzi ugyanakkor, hogy ez a szerkezet használható, ha a bűncselekmény tárgyát címzettként értelmezzük (KP S1 40). Pranas Kniūkšta a közigazgatási nyelv speciális igényeiről szólva megjegyzi, hogy „a bűncselekmény jellegét (tartalmát) a törvénykönyvben célszerű mindenütt egyetlen általános formulával megnevezni, ezért a részes esetű szerkezet használati köre kibővül: a bűncselekmény az alany ellen irányul (nusikaltimas žmogui) 180 KALBOS KULTŪRA | 83 így fogalmazzák meg más bűncselekmények tartalmát is: nusikaltimas gamtai (az átmenet fokozata) és nusikaltimas gyvybei (a bűncselekmény tárgya)” (Kniūkšta 2005: 33–34). Úgy tűnik, ezért a Litván Állami Nyelvi Bizottság Konzultációs Bankja a részes esetű nusikaltimai finansams. alakot is elfogadhatónak tartja. A részes esetű szerkezetek meghonosodtak a jog nyelvében, elsősorban a Litván Köztársaság büntető törvénykönyvében, például: nusikaltimai vaikui ir šeimai; nusikaltimai žmogaus sveikatai; nusikaltimai visuomenės saugumui; nusikaltimai viešajai tvarkai; nusikaltimai intelektinei nuosavybei; nusikaltimai finansų sistemai; nusikaltimai ekonomikai ir verslo tvarkai. E törvénykönyvből az ilyen megfogalmazások más jogszabályokba is átkerültek; a Europos žodyne is találhatók részes esetű terminusok, például: nusikaltimas aplinkai; nusikaltimas mokesčių tvarkai; nusikaltimas nuosavybei; nusikaltimas taikai; nusikaltimas tarptautinei teisei; nusikaltimas valstybės saugumui; nusikaltimas žmogiškumui; igaz, a bűncselekmények fajtáját melléknévvel is jelölik: ekonominis nusikaltimas, kompiuterinis nusikaltimas. E főnévi szerkezetekben a részes esetet az ige vonzattulajdonságai indokolják. El kell ismerni, hogy az igéből képzett főnevek kapcsolataiban a birtokos eset a domináns, ezért ez az eset néha más kifejezési forma helyett szerepel: eszközhatározói, például: vasúti közlekedés (vasúton közlekedni, vö. közlekedés vasúton), közúti forgalom (utakon járni, vö. forgalom az utakon), az ilyen szerkezetben a leíró jelentés kerül előtérbe, a tövéül szolgáló igével való kapcsolat pedig kevésbé fontossá válik; elöljárós szerkezetek – az olyan kapcsolatok analógiájára, mint az életbiztosítás, vagyonbiztosítás, hitelbiztosítás, vagyonbiztosítás, megjelent a Balesetbiztosítási szabályzat (= Biztosítás balesetek ellen szabályzat) elnevezés is, figyelmen kívül hagyva, hogy ebben a kapcsolatban nem azt kell megjelölni, amit biztosítanak, hanem azt, hogy mi ellen kell biztosítani. Ha a szókapcsolat nem minősül terminusnak, meg kell őrizni a tőigének vonzatát, például: Az információ- és tapasztalatcsere (=Információ- és tapasztalatcserére) céljából a Közlekedési és Energiaügyi Főigazgatóság rendszeresen összehívja az európai koordinátorok értekezleteit (az Európai Bizottság határozata, 2009-07-22); A korábbi bejegyzés tulajdonosa vagy tulajdonosai és a kérelmező [...] megteszik a megfelelő intézkedéseket, hogy megállapodásra jussanak az információ közös használatáról (= információhasználatról) (Különkiadás, 2004-12-30, Nr. 1, tanácsi irányelv). R. VLADARSKIENĖ. Linksnių vartojimas veiksmažodžių abstraktų junginiuose 181 A nyelvészek javításaiból látható, hogy világosan megkülönböztetik a -imas (-ymas) képzővel képzett származékok és az egyéb származékok vonzatát. Amikor a főnevek a -imas (-ymas) képzővel jönnek létre, az ige vonzata rendszerint jelentős hatással van a főnévi szerkezet felépítésére: a tárgyesetű tárgy és az alanyesetű alany birtokos esetbe kerül, a többi eset pedig rendszerint változatlan marad. Az ettől eltérő lehetőségeket hibának tekintik. Ha a főnév más képzőkkel vagy végződésképzéssel jön létre az igéből, a szintaktikai átalakulás elvei nem ilyen szigorúak. A vizsgált példák azt mutatják, hogy a nyelvhasználók még akkor is gyakran elbizonytalanodnak a főnévi szerkezetek képzésekor, ha az igei szerkezeteket helyesen tudják használni; egyre inkább a birtokos eset használatára hajlanak. KÖVETKEZTETÉSEK 1. Az igei absztraktumok szerkezetében a leggyakoribb eset a birtokos eset; ez váltja fel az igei szerkezet alanyesetét és tárgyesetét, ritka esetekben pedig az elöljárószós szerkezeteket is. Az ilyen szerkezet alanyi, tárgyi, esetenként pedig határozói viszonyokat is jelölhet. 2. Az igei szerkezet tárgyának részeshatározó esete a főnévi szerkezetben változatlan marad, ritka esetekben azonban az igei szerkezet tárgyesete vagy más esetei a főnévi szerkezet részeshatározó esetévé válhatnak. Az eszköz- és helyhatározói eset változatlan marad, és rendszerint az elöljárószós szerkezetek sem változnak. 3. Ha az ige vonzatával kapcsolatban bizonytalanság merül fel, ez az igei absztraktum szerkezetében is megjelenik. Azok a nyelvhasználók, akik kevéssé ismerik az igei szerkezet főnévivé alakulásának szabályszerűségeit, bizonytalan esetekben hajlanak a birtokos esetű szerkezetek használatára. 4. Az igék vonzata rendszerint meghatározza az azokból -imas (-ymas) képzővel képzett főnevek szerkezeteit: a tárgyeset és az alanyeset birtokos esetbe kerül, a többi eset pedig rendszerint változatlan marad. Ha a főnevek más képzőkkel vagy végződésképzéssel jönnek létre az igékből, a vonzat változásai nem ilyen szabályszerűek; egyes esetekben az alaptagként szolgáló ige vonzatától függetlenül a szerkezet függő tagja birtokos vagy részeshatározó esetű lehet. 182 KALBOS KULTŪRA | 83 LITERATŪRA B a l k e v i č i u s J. 1963: Dabartinės lietuvių kalbos sintaksė, Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla. B ū d a V. 1996: Atstovauja kam ar ką. – Gimtoji kalba 10, 14–15. DLKG 2006: Dabartinės lietuvių kalbos gramatika. Red. Vytautas Ambrazas, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. J a b l o n s k i s J. 1957: Rinktiniai raštai. I tomas. Sudarė J. Palionis, Vilnius: Valstybinė politinės ir mokslinės literatūros leidykla. K n i ū k š t a P. 2005: Administracinė kalba ir jos vartosena, Vilnius: Lietuvių kalbos institutas. KP S1: Kalbos patarimai. Kn. 1. Sintaksė: 1. Linksnių vartojimas. Sud. Rita Miliūnaitė, teksto aut. Vitas Labutis, Aldonas Pupkis ir Jonas Šukys, vyr. red. Aldonas Pupkis. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2003. KP S2: Kalbos patarimai. Kn. 2. Sintaksė: 2. Prielinksnių ir polinksnių vartojimas. Sud. Rita Miliūnaitė, teksto aut. Aldonas Pupkis ir Jonas Šukys, vyr. red. Aldonas Pupkis. Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas, 2003. L a b u t i s V. 1995: Valstybės atstovavimas ar atstovavimas valstybei? – Gimtoji kalba 8–9, 13–14. L a b u t i s V. 2002: Lietuvių kalbos sintaksė, Vilnius: Vilniaus universiteto leidykla. LKG 1976: Lietuvių kalbos gramatika 3. Sintaksė. Vyr. red. Kazys Ulvydas, Vilnius: Mokslas. P a k e r y s J. 2006: Veiksmo pavadinimo konstrukcija lietuvių kalbos gramatikoje. – Daiktavardinio junginio tyrimai. Axel Holvoet, Rolandas Mikulskas (red.), Vilnius: Lietuvių kalbos instituto leidykla. P a k e r y s J. 2009: Būtinių predikatyvų žymėjimas lietuvių kalbos veiksmo pavadinimo konstrukcijose. – Gramatinių funkcijų prigimtis ir raiška. A. Holvoet, R. Mikulskas (red.), Vilniaus universitetas, asociacija „Academia Salensis“, 125–145. V a s k e l a i t ė R. 2003: Lietuvių kalbos daiktavardiniai junginiai sintaksinių ryšių požiūriu. – Acta Linguistica Lithuanica 48, 143–158. V l a d a r s k i e n ė R. 2004: Žodžių atitikti, atitikimas vartosena teisės aktų kalboje. – Specialybės kalba: sistema ir vartosena. Lietuvos teisės universitetas: Mokslinės konferencijos darbai, Vilnius, 2004 m. lapkričio 26 d., 118–122. Gauta 2010 12 03 R. VLADARSKIENĖ. Linksnių vartojimas veiksmažodžių abstraktų junginiuose 183 THE USE OF CASES IN ABSTRACT PHRASES OF VERBAL NOUNS S u m m a r y The aim of the article is to discuss phrases with verbal nouns denoting actions and describe the problematic uses of cases observable in the official administrative discourse. The focus of attention is on derivatives containing the most productive suffix, i. e. -imas (-ymas). The analysis of verb phrases and respective noun phrases has shown that the names of various actions most often occur in phrases with the genitive case. This case form replaces the nominative and accusative cases, sometimes even prepositional constructions, of the primary verb phrase that expresses relations between the verb and subject, object and sometimes adverbials. The dative case of the primary verb phrase is usually preserved though in certain cases the dative of the noun phrase originates from the accusative or other cases of the verb phrase. The instrumental and locative cases as well as prepositional constructions usually do not change. Language users are not familiar with the patterns of transformation of word phrases from nominal to verbal and, in dubious cases, they tend to prefer phrases with the genitive case. It is important to bear in mind though that when nouns are derived from verbs with the suffix -imas (-ymas) the combinability of the verb largely determines the structure of the noun phrase. Hence, the accusative and nominative of the object of the verb becomes the genitive of the noun phrase while the other cases usually do not change in such transformations. When a noun is derived from a verb by adding other suffixes and inflections, the patterns of syntactic transformation are not very strict. RASUOLĖ VLADARSKIENĖ Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius [email protected] 184 KALBOS KULTŪRA | 83