„Murdyti(s)“, „murgdyti(s)“, „murkdyti(s)“ pateikimas žodynuose ir dabartinė vartosena

D. MurMulaitytė. A murdyti(s), murgdyti(s), murkdyti(s) szótári bemutatása és jelenlegi használata 151 DAIVA MURMULAITYTĖ lietuvių kalbos institutas MURDYTI(S), MURGDYTI(S), MURKDYTI(S) BEMUTATÁSA A SZÓTÁRAKBAN ÉS JELENLEGI HASZNÁLATA BEVEZETÉS A készülő Általános litván nyelvi szótár (a továbbiakban – BŽ) egyik újítása (és elkésésének egyik oka) az, hogy az írás és a szerkesztés nem ábécérendben történik, ahogyan korábban, hanem a szavakat közös szemantikai jegyeik és képzésük alapján csoportosítják (Liutkevičienė 2006: 9). Ezzel arra törekednek, hogy a szótár a lehető legrendszerezettebb legyen. Kiindulópontként a Mai litván nyelv szótára (a továbbiakban – DŽ) 3. kiadásának számítógépes változatát vették alapul. Címszavait lexikai-szemantikai csoportokba sorolják, az adatokat elemzik, korrigálják és kiegészítik, vizsgálják a jelenlegi nyelvhasználatot, valamint a legújabb lexikográfiai forrásokat (köztük a DŽ későbbi kiadásait is), és mindez végül új szócikkekké válik1. A -yti képzős igék és származékaik (e csoport egyik alcsoportja) szócikkeinek írásakor megfigyelték, hogy a murdyti, murgdyti, murkdyti igék (valamint származékaik) egymáshoz való viszonyát a különböző DŽés a Litván nyelv szótára (a továbbiakban – lKŽ) kiadásai meglehetősen eltérően kezelik. A mai használat azt mutatja, hogy ezek változatok2: a murés murktővel rendelkező igék (egy-két kivételtől eltekintve) azonos jelentésűek, míg a murgtövű, legritkábban használt igéknek általában kevesebb jelentésük van, mint a murktövű főváltozatnak. Így ezen igék és származékaik szócikkeinek írásakor a következő kérdéseket kellett megoldani: mennyire lehet támaszkodni a korábbi lexikográfiai 1 Lásd még D. Liutkevičienė cikkét e Kalbos kultūra-kötetben (141–150. o.). 2 A nyelvészetben a változat fogalmát különbözőképpen értelmezik (ЛЭС 1990: 80). Ebben a cikkben változatoknak ugyanazon nyelvi egység, jelen esetben – a szó – azonos szemantikával és eltérő kifejezési formával rendelkező változatait, típusait nevezzük. A fő, megszilárdult, a köznyelvben megkövetelt változat a norma (KtŽ 1990: 225, 134). 152 KalBOS Kultūra | 83 forrásokra, lehetséges-e fenntartani e szavak ottani bemutatásának folytonosságát, előnyben részesíthető-e ezen igék mai használata, ha annak vizsgálata lehetővé teszi, hogy az említett szavakat változatoknak tekintsük, és egyértelműen mutatja egyikük túlsúlyát, hogyan egyeztethető össze a BŽ és az lKŽe, amelyben az egyik változat hibának minősül, és így tovább. E kérdésekre a válaszok még nem teljesen világosak, ezért e cikk remélhetőleg vitát3 ösztönöz, kritikát és javaslatokat vált ki, amelyek lehetővé teszik e szavak megfelelő bemutatását a BŽ-ben, a norma követelményeinek megsértése és a tényleges használat tényeinek eltorzítása nélkül. 1. A ViZSGÁLT iGÉK BEMUTATÁSA A SZÓTÁRAKBAN 1.1. A DŽ1 mindhárom tárgyalt igét közli, közülük kettőt – a murdyti és murgdyti igét – egyetlen szócikkben: mùr(g)d‖yti, ~o, ~ė 1. vízbe, sárba süllyeszteni, meríteni: M., įm. ką į balą. A falusi utak (tavasszal) sárba vannak taposva, nem lehet rajtuk közlekedni. 2. tömni, dugni, gyömöszölni: A szénát a pajtába gyömöszölni. A mérték tele van tömve, lesüllyesztve és púpozva. A teljes pajtát megtöltötte szénával. 3. visszaható dagonyázni, fürödni (sárban): A lapályokon a völgy alján ~ytis. ~ymas (1) mùrkd‖yti, ~o, ~ė 1. tócsába dugni, meríteni, bemártani: Az állatokat tócsákban ~o. ~ydamiesi szénát húztak ki a tócsából. Az összes fehérneműt be~mártotta az üstbe. 2. átv. összekeverni, bajba keverni. ~ymas (1) A DŽ1-ben a nem igekötős igék szócikkeiben a használati példákkal együtt a címszói igék igekötős és visszaható képzett alakjai is szerepelnek (DŽ1 Vii, Xi), így a szótár e kiadásába bekerült az įmurdyti, išmurdyti, numurdyti, primurdyti, mur(g)dytis és sumurkdyti is. Nyilvánvaló, hogy takarékossági okokból egy szócikkben a murdyti és murgdyti olyan változatokként szerepelnek, amelyek jelentése teljesen megegyezik. A szemléltető ábrákban bemutatott, mind kizárólag a murdyti igéből képzett igekötős származékok alapján feltételezhető, hogy az utóbbi változatot tekintik alapváltozatnak. Ezzel magyarázzák és külön szócikként adják meg a murkdyti igét is, amelyről csak a Szótár szerkesztőinek első kérésére (a Litván Nyelvi Állami Bizottság vezető szakértője, aiste Pangonytė közvetítésével) fejtette ki véleményét az adott kérdésről dr. habil. doc. Jurgis Pakerys és doc. dr. Albinas Drukteinis. Nagyon hasznos lenne, ha beleegyeznének gondolataik részletesebb kifejtésébe, és azokat nyilvánosan megismertetnék a szélesebb társadalommal. D. MurMulaitytė. A Murdyti(s), murgdyti(s), murkdyti(s) szótári bemutatása és jelenlegi használata a 153. jelentésben megegyezik a másik két igével, és ezen kívül még egy rájuk nem jellemző átvitt jelentéssel is rendelkezik. A murkdytis visszaható származékszó nincs külön jelentésként feltüntetve (vö. mur(g)dyti 3. sngr. ). 1.2. A DŽ2-ben az említett igék közül csak két igekötő nélküli ige szerepel: mùrd‖yti, ~o, ~ė 1. vízbe, iszapos helyre süllyeszteni, meríteni: Ne merítsd így a mùrkd‖yti, ~o, ~ė 1. vízbe meríteni, dagasztani: ~o a gyermeket a folyóba – giliai. ‖ sngr.: Po dumblą ~ytis. 2. kimšti, kišti, grūsti: Šieną ~o į maišą, į daržinę. ~ymas (1) még megfullasztja. ‖ visszaható. : ~ydamiesi a szénát húzták ki a mocsárból. 2. átv. összekeverni, bajba keverni. ~ymas (1) Mind a DŽ2-ben, mind a későbbi kiadásokban az igekötős igék – a neigekötős származékok kivételével – külön szócikkekben szerepelnek. Ebben a kiadásban több, murgtövű igekötős ige is található, így lényegében a DŽ2 mindhárom tő (mur-, murg-, murk-) igéit bemutatja. Érdekes, hogy a murdyti és murkdyti, valamint az įmurdyti és įmurkdyti külön szócikkekben szerepelnek. Kitų priešdėlių vediniai su savo variantais, turinčiais murgšaknį, tame pačiame straipsnyje pateikiami (išmur(g)dyti, numur(g)dyti, primur(g)dyti, sumur(g)dyti, užmur(g)dyti), išskyrus pamurdyti ir pamurgdyti, kurie pateikiami atskirai. Beje, pamurgdyti aiškinamas kaip „pamurdyti“ (o ne nukreipiamas į jį). Iliustraciniai pavyzdžiai (tiek sutrumpinti, tiek ištisiniai) šiuo atveju nesuteikia galimybės spręsti, kuris iš variantų laikomas pagrindiniu. Pvz.: išmùr(g)d‖yti, ~o, ~ė megfürdetni, vízbe merítve: I. a kiskutyát. ‖ sngr. : Beleesett a folyóba, és teljesen kimùr(g)dė. užmùr(g)d‖yti, ~o, ~ė 1. bedugni, betömni: A palackot dugóval ~o. 2. megkínozni a merítés által: A gyerekek ~ys a kiscicát. 3. ráhúzni: U. a sapkát a fejére. a tárgyalt igék és származékaik szemantikai szerkezete hasonlóan szerepel, mint a szótár korábbi kiadásában, kivéve a visszaható igéket, amelyek többé nem szerepelnek külön jelentésekkel. 1.3. A DŽ3-4 mindhárom igekötő nélküli igét közli: mùrd‖yti, ~o, ~ė 1. vízbe, sárba süllyeszteni, meríteni: Ne süllyeszd ilyen mélyre. ‖ vsszh. : A sárban ~ytis. 2. tömni, dugni, gyömöszölni: A szénát a zsákba, a pajtába ~o. 3. átv. bajba keverni, sodorni: Ő maga bajba került, és engem is ~o. ~ymas (1) mùrgd‖yti, ~o, ~ė lásd: murdyti mùrkd‖yti, ~o, ~ė 1. lásd: m u rd y t i 1. 2. lásd: murdyti 3 154 KalBOS Kultūra | 83 Jelentésük másképpen van elrendezve, vagyis az „bajba keverni, bajba sodorni” átvitt jelentés, amely a DŽ korábbi kiadásaiban csak a murkdyti igére volt jellemző, most a murdyti igéhez is hozzá van rendelve, amelyet fő változatnak tekintenek, a többi igére csak utalnak. Ezenkívül a murgdyti szemantikája teljesen megegyezik a murdytiével (akárcsak a DŽ1-ben), a murkdyti igének pedig nincs „tömni, bedugni, gyömöszölni” jelentése (ez valamennyi DŽ-kiadásra jellemző). A DŽ3–4 legszembetűnőbb újítása, hogy már nincsenek -gbetűs prefixumos igetípusváltozatok, amelyeket az előző kiadásban a fő változattal egy címszó alatt közöltek. Az egyetlen išmur(g)dyti (és egyben a változatok egy címszó alatt való közlésének egyetlen esete) feltehetően tévedésből maradt meg. Így a DŽ3–4-ben már csak két, murgtövű ige maradt – a murgdyti és az išmurgdyti. 1.4. Az elektronikus DŽ5–6-ban a kép lényegében megváltozik – megszűnnek a murktövű változatok (a prisimurkdyti kivételével), a murg tövű igéket pedig mindenütt következetesen a murdyti alapváltozatra és annak igekötős származékaira utalják. Az is érdekes, hogy a DŽ valamennyi kiadásában, az első kivételével, megadják az užmurdyti második jelentését: „murdant (a DŽ2-ben murgdant) agyonkínozni”: Vaikai užmurdys kačiuką. „A gyerekek agyon fogják kínozni a kiscicát.” az alapszócikkben azonban nem szerepel olyan jelentés, amelyre a származékszó támaszkodhatna (vö. az LKŽ-ben megadott „nyomkodni, gyömöszölni” jelentéssel). 1.5. A vizsgált igék és igekötős származékaik bemutatása az LKŽ-ben és az LKŽe-ben eltérő. Először is fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az LKŽe-ben a murgdyti hibás alaknak minősül, és murkdyti alakra javítják, szemléltető példák nélkül közlik, származékai pedig egyáltalán nincsenek benne. A nyomtatott LKŽ a murgdyti alakot, valamint ennek visszaható és igekötős származékait is közli: įmurgdyti, numurgdyti, nusimurgdyti, pamurgdyti, pasimurgdyti, primurgdyti, prisimurgdyti, sumurgdyti. Ezek mindegyikét a murdyti vagy annak megfelelő igekötős, illetve visszaható származékaira utalják, és az élő nyelvből, valamint írott forrásokból származó példákkal szemléltetik. Általában véve az LKŽ-ben számos, azonos vagy közeli jelentésű, mur-, murg-, murkés egyéb tövű szó van rögzítve: murà „ingovány, sártenger”; 1 mùras „elázott, felázott föld“; mùras2, -à „nedves, felázott“; murdti, mùrda (mùrdi?), ėjo „elmerült állapotban lenni, lebegni, süllyedezni“; murdýnas, murdỹnė „ingoványos, mocsaras hely, iszapos terület“; mrdinti (-yti), ina, ino lásd murdyti 4 („vízbe vagy más folyadékba dugni, lesüllyeszteni, alámeríteni“); mrduloti, oja, ojo „akárhogyan mosni, meríteni“; 1 murgti, D. MurMulaitytė. Murdyti(s), murgdyti(s), murkdyti(s) szótári bemutatása és jelenlegi használata 155 mùr ga, ėjo „apró szemekben esni, permetezni“; murglà „sűrű köd; „nagyon finom eső“; muglinas, -à 1. „piszkos, szennyes“; 2. „kimelegedett, megizzadt“; murg lýnas „sártenger“; murglỹnė „nagyon iszapos hely, iszaptenger“; 2 muglinti, ina, ino „bepiszkolni, bekenni”; muglytis, ijasi, ijosi „fürödni, tisztálkodni“; murgliuoti, iuoja, iavo „kenni, összekenni“; murglótas, a „szitáló esővel, ködös“; murglóti, ja, jo „szitálni, szemerkélni“; 3 mùrinas, -à 1. „piszkos, maszatos, bekenődött“; 2. „nedves, leizzadt, átmelegedett“; 1 mrinti, ina, ino 1. „kenni, maszatolni, bepiszkítani“. | refl. ; 2. „áztatni, nedvesíteni“; 2 mrinti, ina, ino „dagasztani“; 2 įmrinti „beledagasztani, bedugni“; 2 išm rinti lásd išmurdyti 3 („haladás közben kitapodni, kitaposni“): Išmùrintas kelys; mrioti, ioja, iojo 1. „kenni, bepiszkítani, besározni“; 2. refl. „ügyetlenül mosakodni, összekenni magát“; mrkyti, o (ia), ė „gyúrni, gyömöszölni“; įmrkyti „bedugni, belegyömöszölni“; sumrkyti 1. „összegyűrni, összegyömöszölni, összenyomkodni“; 2. „összezúzni, szétzúzni, összemorzsolni“; 3. „vízbe dugni, bemártani“; murklỹnė lásd murglynė; 2 muklinti, ina, ino lásd 2 murglinti; murklóti, ja, jo „dagonyázni, cuppogni“; murknà „olvadás, enyhülés“; murknùs,  „borús, esős“; murksóti, mukso, jo 3. „borúsnak lenni“; 1 murkšl „szitáló eső“; murkšlnti, na, no „bepiszkolni, bemocskolni, valamit piszkosan csinálni (pl. mosni)“; 1 mrkšlinti, ina, ino „bekenni, bemocskolni“; mrkšlioti, ioja, iojo 3. „rosszul, piszkosan mosdatni, mosni“; murkšlótas, a „borús; apró cseppekben szitáló“; 1 murkšlóti, ja, jo „apró szemekben esni, szitálni“; mrktelėti, ėja (ia), ėjo 1. „hirtelen elmerülni“; 2. „hirtelen bebújni, beszaladni, besurranni“; 2 mukti, ia, ė „szüntelenül esik, áztat“; 2 murla „köd, pára“; 2 murli „mocsaras hely, ingovány“; muliotis, iojasi, iojosi „szitálni, szemerkélni“; mulyti, ija, ijo 1. „beszennyezni, bekenni, zavarossá tenni“; 2. refl. „csobogni, fröcskölődni, tocsogni“; mrti, sta (mūra), o 1. „nedvesedni, ázni, elnehezülni“; 3. „elsüllyedni, alámerülni“ és mások. Vö. még mrmaliuoti, iuoja, iavo, lásd murlyti 2: A kiskacsák tocsognak a pocsolyában; murmỹnė 1. „mocsár“; mrminti (yti), ina, ino 3. „dugni, tömni, gyömöszölni“; 5. refl. „rossz úton haladni, dagonyázni“. figyelembe véve mind az alak, mind a jelentés azonosságát vagy hasonlóságát, a cikkben vizsgált mur-, murg-, murkirés az itt felsorolt egyéb szavak továbbra is kapcsolatba hozhatók a mirkti, merkti, maurai és hasonló szavakkal. Az lKŽ bőséges adatai azt mutatják, hogy mind a murg-, mind a murkgyökű szavak jelentős szóalkotási fészkeket alkotnak. mindkét esetben lehetségesek a magánhangzó és a félhangzó előtti pozíciók (pl.: murgėti, murgla, murkti (murkia, murkė), murkyti, murkna), ezért helytelen lenne a murggyök helyesírását a mássalhangzók hasonulása miatt hibásnak tekinteni. 156 KalBOS Kultūra | 83 keleti apibendrinus lKŽ ir lKŽe duomenis matyti, kad šaknies murveiksmažodžiai būdingesni žemaičiams ir vakarų aukštaičiams, o murg- / murk- – aukštaičiaiak számára. 2. Az etimológiai források adatai Ernst Fraenkel litván nyelv etimológiai szótárában a muglinas „elázott” szó -gl eleme -*dl-ből származik; ezt a szót a mùrdyti, mùrti, mùras, muriti, máuras „iszap, sár” szavakkal, valamint a lett murdi „sugár, forrás (Sprudel)”, mùrdêt „forrni, bugyogni”, murdinât „zavarossá tenni”, murga „pocsolya, tócsa, piszkos lény (Pfütze, unreines Wesen)”, murît, -êt „bepiszkítani, besározni” szavakkal hozza kapcsolatba (Fraenkel 1965: 472). Karlis Mīlenbachs és Jānis Endzelīns szótárában a murdinât 1. „zavarossá tenni” (a vizet); 2. „előidézni, hogy forrjon, bugyogjon” (a víz); 3. „előidézni, hogy doromboljon” (a macska) feltehetően a litván mùrdyti igével kapcsolatos (Wohl zu li. murdyti „valamit a vízben rázva kezelni”; ME 1925–1927: 668), a murga pedig a litvánnal hozható összefüggésbe. mùrti (ME 1925–1927: 669). A lett etimológiai szótárban a murdyti szóval a la. murdētb „bugyogni, forrni”, az orosz nyelvjárási мурдá „sár, sáros hely”. A tő alapjelentését a nyelvjárási murīt „lefröcskölni, bepiszkítani, összekenni”, murga „tócsa, pocsolya” mutatja. A lett szó jelentésére hatással volt a homonim murdēta „érthetetlenül beszélni, dünnyögni, motyogni” (Karulis 1992: 608–609)4. Wojciech Smoczyński Lietuvių kalbos etimologiniame žodyne című etimológiai szótárában a murk tövű szavak, a murksti „alámerülni, elsüllyedni”, murknà „enyhülés” a merkti ige etimologizálásánál szerepelnek; a mur tövű igék és főnevek, az (į)mùrti, mùrdyti(s), murdti, mùrinti, murà, mùras, mùrinas stb. – a máuras szó etimologizálásánál. O murgti, murglà, murglti, a le. alapján a reikšmių santykiu (1. „dulkti, lynoti“ ir 2. „būti matomam kaip per miglą, šviesti išsklaidyta šviesa, žybčioti, mirgėti“), siejami su la. mùrgt „leisti laiką nemiegant, plūktis, kamuotis“, mùrgi „kliedesys, svaičiojimas; šmėklos; šiaurės pašvaistė“, mùrguôt „kliedėti, svaičioti, fantazuoti“ ir pateikiami žodžio mirgėti etimologijoje (Smoczyński 2007: 378, 390, 404). 4 Plg. lie. mùrminti (yti), ina, ino 1. intr. N „murmėti, niurnėti“. 2. tr. „erzinti, pykdyti“: Kam mùrmini juos, t. y. pykini! J. 3. tr. „dugni, gyömöszölni, gyúrni“: Kislányom, jól gyúrd a fonalakat, hogy a festék jobban megfogja őket Kp. 4. tr. „fúrni, kapargatni“: Kaszanyéllel elkezdtem kapargatni a mocsarat, és megnyílt egy lék Slm. 5. refl. „rossz úton haladni, cuppogva járni“: Gödrökön át cuppog, és kész Skr. (lKŽe). D. MurMulaitytė. A murdyti(s), murgdyti(s), murkdyti(s) szótári előfordulása és mai használata 157 A Litván nyelv etimológiai szótárának adatbázisában található egyik bejegyzésben (http://etimologija.baltnexus.lt/?w=murdyti) a murdyti „rázni” szó az ősszláv eredetű szerb–horvát szavakkal van összevetve (a *mъrd alapján): *mъrdati (sę) – мрдати (ce), valamint a nekik megfelelő szlovén mdati, bolgár мрдат, мрдвам, мрдна, lengyel mardać, merdać, szorb mrdati (jelentésük mind hasonló – „mozgatni, érinteni”). A murgdyti és murkdyti szavakról nincs adat (a lekérdezés időpontja: 2010 11 24.). Összességében tehát e vizsgált igékre vonatkozó információ az etimológiai forrásokban meglehetősen változatos, egyes esetekben kétségeket ébreszt. Egyetlen etimológiában sem említik mindhármukat. Valószínűleg a murdyti(s), murgdyti(s), murkdyti(s) eltérő eredetű szavaknak tekintendők. Szinchronikus szempontból az első a murti, a harmadik pedig a merkti, mirkti igékkel hozható kapcsolatba. a második – a murgdy ti(s) – nyilvánvalóan nem a murkdyti(s) zöngésült változata. 3. SZEMANTIKA A tárgyalt murdyti, murgdyti, murkdyti igék alapvető jelentése: „(rendszerint ismételten) folyadékba vagy hasonló közegbe dugni, meríteni”, pl.: murkdyti į vandenį, į sniegą; murkdyti purvyne (ennek és más jelentéseknek további szemléltető használati példái e cikk 5. fejezetében közölt eredeti BŽ szótári szócikkében találhatók). Ebből a jelentésből alakult ki az átvitt „ártani, bajba keverni, megalázni, megvetni, tönkretenni” jelentés, pl.: geras įmonės vardas dabar murkdomas purve; a bíróságokon elfojtani; az eltiprott versenytárs nehezen tér magához. A murdyti ige sajátossága, hogy az išmurdyti belőle képzett ige még azt is jelenti: „járással, közlekedéssel (utakról) elpuhítani, tönkretenni”5. Figyelemre méltó, hogy az e jelentésű használati példa a DŽ valamennyi kiadása közül csak az elsőben van rögzítve (lásd a hivatkozott murgdyti szócikket), igaz, tévesen a korábban említett első jelentést illusztrálja. a használat vizsgálata alapján azonban úgy tűnik, hogy az išmurdyti igét az elpuhítás jelentésében használják leggyakrabban. A folyadékba vagy hasonló közegbe való merítés alapjelentéséhez kapcsolódnak a murdytis, murgdytis, murkdytis visszaható igeképzős alakok jelentései: „sáros, süppedős talajon járni, süllyedve mozogni, küszködni és hasonlók”, valamint „fürödni, merülni, pancsolni”; van továbbá 5 Valószínűleg az išmurdyti ebben a jelentésében nem prefixumos, hanem prefixszel ellátott igének tekintendő, vagyis az išmurti igéből a -dyti képzővel képzett okozati igének, nem pedig a murdyti igéből prefixummal képzett származéknak. Az utóbbi szócikkében az lKŽ ezt a jelentést nem adja meg. Kétségtelenül a kontextustól függően a sok más, igekötőkkel és képzőkkel rendelkező igéhez hasonlóan a „išmurdyti” képzése másképpen is magyarázható (Urbutis 1978: 92). 158 KalBOS Kultūra | 83 Az „elfáradni, küszködni, akadályokba ütközni, erőfeszítéseket tenni” átvitt jelentésben a nyomtatott DŽ-kiadások adatai alapján a „murdyti”-nek nincs a „nagy erővel betolni, belegyömöszölni, dorojantis su rūpesčiais, sprendžiant problemas ir pan.“, pvz., murkdytis skolose, intrigose, skandaluose. bedugni” jelentése, amely a „murdyti” és „murgdyti” igékre jellemző. Az lKŽe példákat közöl az „įmurkdyti”, „primurkdyti” és „sumurkdyti” használatára, amelyek ezt a belegyömöszölő, bedugó jelentést mutatják: Hát ki gyömöszölt téged abba a zsákba? rš. Amivel csak tudta, megtömte a zsákját Svn. Az asszony, miután visszagyömöszölte a kosárba a kifelé igyekvő kakast, sietve folytatta útját P. Cvir. Igaz, a nyomtatott lKŽ-ban az első két mondat az „įmurgdyti” és „primurgdyti” igéket szemlélteti (ugyanazokra a forrásokra hivatkozva)6. 4. A JELENLEGI HASZNÁLAT TÜKRÖZŐDÉSE AZ INTERNETEN A „murdyti(s)”, „murgdyti(s)”, „murkdyti(s)” igék és igekötős származékaik jelenlegi használatának vizsgálatához a Google keresőrendszerét használtuk (a keresés időpontja: 2010. 06. 16–20.; a visszaható igéket kiegészítő jelleggel 2010. 11. 08-án is vizsgáltuk, és a kapott eredmények lényegében megegyeztek a korábbiakkal). A nyilvánosan hozzáférhető internetes szövegek kommunikációs jellegük alapján feltételesen információs és kommunikációs szövegekre oszthatók; ez utóbbiak inkább „az írott formájú (többé-kevésbé) magánjellegű beszélt nyelv egyik változatával” azonosíthatók (Vaicekauskienė 2008: 71–72). Ebben az esetben a statisztikai adatokat úgy gyűjtötték, hogy az internetes szövegeket nem sorolták a fent említett részekbe, bár első pillantásra elmondható, hogy a kommunikációs jellegű szövegek száma nagyobb volt. ez természetes, mivel a vizsgált szavak stilárisan jelöltek, és a beszélt nyelvre jellemzők. különösen gyakran használják őket átvitt jelentésben. A kommunikációs jellegű szövegek részben talán még fontosabbak is e kutatás számára – az elemzett lexikográfiai források ellenpontjaként, amelyekből (a meglehetősen egyenetlen közlés miatt) nehéz 6 egyáltalán a példák egy részét a nyomtatott lKŽ-ben murgtővel közöltek, az elektronikus kiadványban ennek megfelelően módosítva a murkigés származékok használatát szemlélteti (erre a BŽ szerkesztőinek figyelmét dr. Albin Drukteinis docens hívta fel). A módosított példák többsége élőnyelvi, a szavak gyűjtői saját helyesírás-felfogásuk alapján jegyezhették fel őket (azaz -gbetűvel). Mivel az lKŽe szerkesztői a murgdyti alakot hibás helyesírási esetnek tekintették, az idézett és más használati példákat kijavíthatták, és a helyesírású igék szócikkeiben közölhették. Igaz, néhány írott forrásból származó példát is kijavítottak, azonban ezek régi vagy más okokból helyesírási szempontból nem különösebben megbízható forrásokból származnak – a BsP (= lietuviškos pasakos yvairios. Surinko Dr. J. Basanavičius. i–iV dalis. Chicago 1903–1905) és az rš (= fordítások, illetve általában kevésbé kiemelkedő írások szava vagy mondata) rövidítéssel vannak jelölve. D. MurMulaitytė. A murdyti(s), murgdyti(s), murkdyti(s) szótári megjelenése és jelenlegi használata 159 a nevezett igék tényleges használatára és egymáshoz való viszonyára következtetni. Mind az egyszerű, mind a visszaható igék ragozott alakjaira, továbbá a cselekvő és szenvedő melléknévi igenevekre rákerestek. Mivel a keresősor hossza korlátozott, az igék pedig számos és változatos alakkal rendelkeznek, a legvalószínűbb, azaz leggyakoribb alakokat választották keresésre (vö. aleksandravičiūtė 2008: 270). Például a murdyti, murdytis esetében a keresősorok a következők voltak: (1) ragozott egyszerű alakok – „murdyti“ Or „murdau“ Or „murdai“ Or „murdo“ Or „murdome“ Or „murdote“ Or „murdžiau“ Or „murdei“ Or „murdė“ Or „murdėme“ Or „murdėte“ Or „murdydavau“ Or „murdydavai“ Or „murdydavo“ Or „murdydavome“ Or „murdydavote“ Or „murdysiu“ Or „murdysi“ Or „murdys“ Or „murdysime“ Or „murdysite“ Or „murdytų“ Or „murdyk“ Or „murdykite“; (2) ragozott visszaható alakok – „murdytis“ Or „murdausi“ Or „murdaisi“ Or „murdosi“ Or „murdomės“ Or „murdotės“ Or „murdžiausi“ Or „murdeisi“ Or „murdėsi“ Or „murdėmės“ Or „murdėtės“ Or „murdydavausi“ Or „murdydavaisi“ Or „murdydavosi“ Or „murdydavomės“ Or „murdydavotės“ Or „murdysis“ Or „murdytųsi“ Or „murdykis“ Or „murdykitės“; (3) cselekvő melléknévi igenevek alakjai – „murdomas“ Vagy „murdomo“ Vagy „murdomam“ Vagy „murdomą“ Vagy „murdomu“ Vagy „murdomame“ Vagy „murdomi“ Vagy „murdomų“ Vagy „murdomiems“ Vagy „murdomus“ Vagy „murdomais“ Vagy „murdomuose“ Vagy „murdoma“ Vagy „murdomos“ Vagy „murdomai“ Vagy „murdomoje“ Vagy „murdomoms“ Vagy „murdomomis“ Vagy „murdomose“; (4) szenvedő melléknévi igenevek alakjai – „murdytas“ Vagy „murdyto“ Vagy „murdytam“ Vagy „murdytą“ Vagy „murdytu“ Vagy „murdytame“ Vagy „murdytiems“ Vagy „murdytus“ Vagy „murdytais“ Vagy „murdytuose“ Vagy „murdyta“ Vagy „murdytos“ Vagy „murdytai“ Vagy „murdytoje“ Vagy „murdytoms“ Vagy „murdytomis“ Vagy „murdytose“. A keresési eredményeket az 1. táblázat mutatja be. Az (1) első oszlopban az egyszerű, a (2)-ben a visszaható igék ragozott alakjainak statisztikája szerepel, a (3)-ban a cselekvő, a (4)-ben pedig a szenvedő melléknévi igenevek (kivéve a többes szám alanyeseti és birtokos eseti alakjait, amelyek egybeesnek a főnévi igenév és a feltételes mód 3. személyű alakjaival, ezért az egyszerű, ragozott alakokkal együtt kerültek számításba) számszerű adatai. Az első számsorban az igekötő nélküli, a továbbiakban a különböző igekötőkkel rendelkező igék – például a második sorban az į(si)murdyti, į(si)murgdyti, į(si)murkdy ti, a harmadikban az iš(si)murdyti, iš(si)murgdyti, iš(si)murkdyti stb. – statisztikája szerepel. Ezenkívül vizsgálták a tárgyalt igékből képzett elvont főneveket is; keresési soraikat az egyszerű és visszaható főnevek teljes ragozási paradigmái alkották. A cselekvések elnevezéseinek használati gyakoriságát a 2. táblázat mutatja. 166 KalBOS Kultūra | 83 elkerülhetetlen hiányosság, mivel ilyen esetben a szavak egy része pontatlanul szerepel a BŽ-ben. azonban ez a rész nagyon kicsi. Előnyök is vannak – a kettős utalások lehetővé teszik a változatok különbözőségének bemutatását, a legritkább változat mégis bekerül a szótárba, mivel a rokon szavak stb. elemzése alapján nem kerülendő a köznyelvben. KÖVETKEZTETÉSEK 1. A murdyti, murgdyti, murkdyti igéket, valamint azok visszaható és igekötős származékait a BŽ-ben lényegében másképpen tervezik közölni, mint a korábban kiadott szótárakban és azok elektronikus változataiban. 2. Ezeket az igéket és származékaikat a mai nyelv különböző kiadásaiban és az akadémiai szótár kiadásaiban meglehetősen eltérően közlik, ezért a BŽ-ben nehéz lenne bármiféle folytonosságot fenntartani. Az ebben az esetben nehezen összeegyeztethető, a norma stabilitására és a nyelvhasználat elsődlegességére vonatkozó követelmények összehangolására törekedve a változatok differenciált, utalásos közlésmódját választották. 3. A leggyakoribb használat és a leggazdagabb szemantika miatt a BŽ-ben fő változatoknak a murk-igék gyökváltozatai számítanának, ezekre utalnának a ritkábban használt, csaknem azonos jelentésű mur-igék gyökváltozatai, amelyeket szintén jelentések szerint tagolnának, és használati példákkal közölnének. A legritkább és csak részben szemantikailag egybeeső murg-igék gyökváltozatait szintén a fő változatokra utalva közlik, azonban jelentések szerint nem tagolják és nem illusztrálják. 4. A tő murveksmažodžių ilyen bemutatása kissé torz képet ad a szemantikájukról. ha azonban a tő murveiksmažodžiai megfelelőiként mutatnák be őket, az két változat (a murgir és murtövűek) egyenértékűségének elismerését jelentené, és így ellentmondana az lKŽe-nek, ahol a murg tövű veiksmažodžiai hibának minősülnek és javítják őket. 5. Ahhoz, hogy a BŽ-ben a murdyti(s), murgdyti(s), murkdyti(s) igéket és azok igekötős származékait megfelelően – pontosan, rendszeresen, a normakövetelményekkel összhangban és a tényleges nyelvhasználat eltorzítása nélkül – lehessen bemutatni, nagyon hasznos lenne nemcsak a lexikográfusok, hanem a lexikológusok, a szemantika, a szóalkotás, az etimológia és (különösen) a helyesírás szakembereinek véleményét is megismerni. ezt megvitatva már a BŽ első kiadásában ezeket az igéket és jelentős számú szóalkotási családjuk szavait új módon lehetne bemutatni, kijavítva a korábbi szótárakban előforduló valamennyi hibát és egyenetlenséget, valamint bemutatva a jelenlegi nyelvhasználatot. D. MurMulaitytė. A murdyti(s), murgdyti(s), murkdyti(s) szótári bemutatása és jelenlegi használata 167 ŠaltiNiai DŽ1 1954: Dabartinės lietuvių kalbos žodynas. atsak. red. J. Kruopas. 1 leidimas, Vilnius: Állami Politikai és Tudományos Irodalmi Kiadó. DŽ2 1972: A kortárs litván nyelv szótára. felelős szerkesztő J. Kruopas. 2. kiadás, Vilnius: Mintis. DŽ3 1993: A mai litván nyelv szótára. főszerkesztő S. Keinys. 3. kiadás, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadó. DŽ4 2000: A mai litván nyelv szótára. Főszerkesztő S. Keinys. 4. kiadás, Vilnius: litván nyelvi intézet. DŽ5e 2003: A kortárs litván nyelv szótára. Főszerkesztő S. Keinys. 5. (elektronikus) kiadás, Vilnius: litván nyelvi intézet. – Hozzáférés az interneten: www.lki.lt DŽ6e 2006: A jelenlegi litván nyelv szótára. Főszerk. S. Keinys. 6. (elektronikus) kiadás, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. lKŽ 1966, 1970: A litván nyelv szótára 7, 8. felelős szerk. J. Kruopas, Vilnius: Mintis. lKŽe 2005: A litván nyelv szótára 1–20 (elektronikus változat). Főszerkesztő G. Naktinienė, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. – Elérhető az interneten: www.lkz.lt A kortárs litván nyelv szöveggyűjteménye, Kaunas: Vytautas Magnus Egyetem. – Elérhető az interneten: http://donelaitis.vdu.lt internetes szövegforrások (a Google keresőrendszerrel keresve). irodalom aleksandravičiūtė S. 2008: A Google keresőrendszer használatának lehetőségei a nyelvi jelenségek vizsgálatában. – Kalbos kultūra 81, 266–282. Fraenkel E. 1965: Litván etimológiai szótár 2, Heidelberg: Carl Winter. Universitätsverlag, Göttingen: Vandenhoeck und Ruprecht. Karulis K. 1992: Latviešu etimoloģijas vārdnīca 1, rīga: avots. KtŽ 1990: Gaivenis K., Keinys S. Kalbotyros terminų žodynas, Kaunas: Šviesa. A litván nyelv etimológiai szótárának adatbázisa. – Hozzáférés az interneten: http://etimologija.baltnexus.lt liutkevičienė D. 2006: A közös litván nyelv szótára. A kívánatos és a valóság. – A közös nyelv értelmező szótárainak aktualitásai [Lexikográfia és lexikológia 1], Vilnius: A Litván Nyelv Intézete, 9–18. ME 1925–1927: Mīlenbahs K. Latviešu valodas vārdnīca 2. szerk. J. Endzelīns, rīga: Kultūras fonds. Naktinienė G. 2000: A köznyelv szótára és a lexikai normázás problémái. – Nyelvi kultúra 73, 12–24. Pupkis a. 1980: A nyelvi kultúra alapjai, Vilnius: Mokslas. 168 NYELVI KULTÚRA | 83 Smoczyński W. 2007: A litván nyelv etimológiai szótára, Vilnius: A Vilniusi Egyetem Kiadója. urbutis V. 1978: A szóalkotás elmélete, Vilnius: Mokslas. Vaicekauskienė l. 2008: Az új jövevényszavak normázásának újabb kérdései. – Nyelvi kultúra 81, 65–79. Vitkauskas V. 1995: a „litván köznyelvi szótárról“. – Kalbos kultūra 67, 87–91. ЛЭС 1990: Лингвистический энциклопедический словарь. Гл. ред. В. Н. Ярцева, Москва: Советская энциклопедия. Gauta 2010 11 26 A MURDYTI(S), MURGDYTI(S), MURKDYTI(S) IGÉK SZÓTÁRAKBAN ÉS JELENLEGI HASZNÁLATA Összefoglalás: a tanulmány összehasonlítja a murdyti(s), murgdyti(s), murkdyti(s) ‘(bele)mártani, (bele)meríteni’ igék bemutatását a litván nyelv különböző szótáraiban, nevezetesen a Kortárs litván nyelv szótárának (Dabartinės lietuvių kalbos žodynas) hat kiadásában és a Litván nyelv szótárának (Lietuvių kalbos žodynas) két kiadásában, amelyek nyomtatott és elektronikus változatban egyaránt megjelentek; elemzi az igék jelenlegi használatát, egymáshoz való viszonyát és jelentéstanát. A kortárs litván nyelvben végzett gyakorisági elemzés, valamint az igék szemantikai elemzése ezen igék és származékaik újfajta kezelését teszi szükségessé a Standard Litván Nyelv Szótárában. A norma stabilitására vonatkozó követelmény és a változatos nyelvhasználat kritériumának összeegyeztetésére irányuló kísérletek ösztönözték a kereszthivatkozások bevitelének differenciált megközelítését. Ennek a megközelítésnek azonban bizonyos hátrányai vannak, mivel nem tárja fel pontosan a murggyökű változatok szemantikáját. Remélhetőleg ez a tanulmány vitát indít a lexikográfusok, lexikológusok, nyelvi normák előírói és más szakértők körében, és végül lehetővé teszi a fent említett és más igék kezelésének javítását a Standard Litván Nyelv Szótárában. DaiVa MurMulaitytė lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius [email protected]