„Bendrinės lietuvių kalbos žodyno“ iliustracinių pavyzdžių atranka ir pateikimas

D. MURMULAITYTĖ. A Bendrinės lietuvių kalbos žodyno iliustracinių pavyzdžių atranka ir pateikimas 129 DAIVA MURMULAITYTĖ Lietuvių kalbos institutas A BENDRINĖS LIETUVIŲ KALBOS ŽODYNAS ILLUSZTRÁCIÓS PÉLDÁINAK KIVÁLASZTÁSA ÉS BEMUTATÁSA A KIVÁLASZTÁS ÉS BEMUTATÁS LÉNYEGES SZAVAK: szemléltető használati példa, értelmező szótár, lexéma, szókapcsolat, mondat. BEVEZETÉS A használati példák feladata a jelentésmagyarázat szemléltetése, annak apróbb jelentésárnyalatokkal való kiegészítése, a szó használati lehetőségeinek és sajátosságainak bemutatása (LVV 10); ezek alapozzák meg a szó szótárba való felvételét, és győzik meg az olvasót arról, hogy a szó magyarázata és stilisztikai minősítése megfelelő (БAСРЯ I 29); általában véve a használati példák segítenek jobban megérteni a magyarázott szó tartalmát, legalább részben bemutatják lexikai környezetét és szintaktikai kapcsolatait (DŽ4 XIII). A különböző értelmező szótárakban az illusztrációkat eltérő módon közlik. Ez függ a szótár rendeltetésétől, céljaitól, szerkezetétől, terjedelmétől, a lexikográfusok által választott módszertantól és egyéb tényezőktől. Gyakran a példák bemutatásának módszertanát és technikáját a szótár bevezetőjében magyarázzák meg. Az újabb szótárakban (pl. WCD) néha grafikusan is bemutatják a szócikk szerkezetét, és megjelölik az egyes szócikkrészek helyét. A kisebb terjedelmű szótárakban (MLKŽ, NSJP) gyakran erre korlátozódnak, anélkül hogy részletesebben ismertetnék a jelentések magyarázatának, illusztrálásának, valamint a nyelvtani és egyéb minősítések feltüntetésének módszertanát. Általában a nagyobb terjedelmű szótárakban (LKŽe, LLVVe, БТСРЯ) a szavak jelentésmagyarázatait több példával illusztrálják, a kisebbekben (MLKŽ, LVV) pedig csak szükség esetén (vö. Jakaitienė 2005: 103–104). Leggyakrabban szókapcsolatokkal és mondatokkal illusztrálják. Ezeket szerkeszthetik, megrövidíthetik vagy más módon a szócikkhez igazíthatják, hogy a legjobban megfeleljenek a magyarázott lexikai egység használatának, szemantikai és szintaktikai kapcsolhatóságának bemutatására stb. (vö. LLVV I 16, LKŽI 76). Az illusztrációkhoz kiválasztott autentikus mondatokat néha nem rövidítik meg; ezek akár több mondatból is állhatnak, feltüntetik 130 NYELVI KULTÚRA | 84 idézetforrás1, pl. : könnyűszárnyú, -ú adj. (2) gyorsan, könnyedén szálló: fehérpelyhes felhőcském, könnyűszárnyú pilótácskám, hová repülsz? V. Myk-Put. […]; reivė fn. (4) […] 3. ms.: Kreive reive, hová futsz? – Fuss csak, gyalog, mi közöd hozzá! (patak és rét) Pnd. (LKŽe); hiba […] 2. A psziché, a jellem, a személyiség negatív, nemkívánatos tulajdonsága. Az emberi szervezet nemkívánatos képződménye, illetve állapota. Bírálta és elmarasztalta úgyszólván az összes lányt és nőt, aki csak megfordult Gustas [fia] közelében, számtalan hiányosságot és hibát talált bennük.. Ezera 9, 291. «Ne vedd zokon, asszony! Nekem megvannak a magam hibái, neked a tieid, és Austrumnak [fiának] megint a magáéi. Az ember ember marad.» Indrāne 5, 188; zīdenis, -ņa fn. Babféléből, borsóból, tört árpaszemekből és szárított sertéshúsból készült étel. Szintén grūdenis (1). […] Anyánk szigorúan ragaszkodott a régi szokásokhoz. Így farsangkor minden évben zīdenist főzött sertésfüllel. Austriņš 1, 360. Tudják, mi az a zīdenis? Gyöngyárpaleves szürke borsóval és szárított sertéshússal.. Ves 86, 6, 30. Meteņa napján sertéshúsos ételeket főztek, különösen a sertés fejének egy részét.. A hagyományos ételt – zīdenist, vagyis grūdenist – főzték. Lauku Dzīve 90, 2, 20 (LLVVe); ÁЗБУКА […] 4. ∕∕ Разг. Ami всем известно, всеми признано (обычно в функции сказуемого). Кто побеждает в бою? – продолжал подполковник. – Господа, ведь это азбука: побеждают сплоченные между собою люди, зажженные идеей. Веres. Japánul. háború. (БAСРЯ). A litvánok számára fontos, hogy a szótárakban bemutassák a hangsúlyozási kérdéseket; ebből a szempontból az illusztrációk is változatosak. Az LKŽe és a DŽ6e illusztrációiban csak a címszó alakjai vannak hangsúlyjelöléssel ellátva, pl.: motinlė sf. (2) 1. M, Pc keresztanya, komasszony: Motinėlė su tėveliu veža vaiką krikštyti Rz. Valaki elvitte a Motinėlė által ajándékozott gyöngyöket Sdb. 2. lásd: motina 4: Amint megjelenik egy második motinėlė, a méhek akkor eresztenek rajt Dbk. […] (LKŽe); bti, yrà (bva, bna, ẽsti), bùvo 1. létezéssel bírni, a valóságban megnyilvánulni, létezni: A világ nagy. Van még tej? Nincs több széna. Nincs ház füst nélkül (közm.). 2. élni, kitartani: Három fivér volt. Most a lányánál van. 3. valahol helyet elfoglalni, állni, feküdni: Ott volt a kovácsműhely. A tehenek az istállóban szoktak lenni. Helyben maradva még a kő is bezöldül (közm.). 4. meglátogatni, látogatóba menni: Tegnap a nővéremnél voltam. Jártál már Lettországban? […] 6. menni, történni: Ami volt, azt tudjuk, ami lesz – nem. Jelen idő, múlt idő (egyszeri, gyakori), jövő idő (nyelv.). Eljövendő napok. […] (DŽ6e); dėmǁ (4) 1. szennyezett, beszennyezett hely: D. ant 1 A szótári szócikkek idézésekor igyekeztek megtartani ugyanazt a formát, amely az idézett szótárban található. A kihagyott szövegrészeket […] jelöli. D. MURMULAITYTĖ. A köznyelvi litván nyelv szótára szemléltető példáinak kiválasztása és bemutatása 131 skarelės. 2. a környezetétől színével elütő hely: Napfoltok. Az arcon vörös folt. 3. átv. valaminek a rossz viselkedésből eredő következménye, hibája: Egyetlen hibával sem rendelkező ember. […] (DŽ6e). Ezzel szemben a tanulási célokra készült szótárban (MLKŽ) a szemléltető példákban a logikai hangsúly szerint jelölik a hangsúlyt, vagyis hangsúlyt kap minden szó, amelyet a mondat kiejtésekor kiemelnek: pavéikslas fn. v. (1, 1) rajzvagy festményalkotás: Látták Čiurliónis festményeit? ° A falon egyetlen kép sincs. […]. Másutt az enklitikumokat és proklitikumokat is hangsúlyozzák, igaz, következetlenül, vö.: blõgas […] nėrà tõ ~o, kurs neišetų  gẽra, pasáu lis […] sẽna kap p.; prisiiti […] k prisėmei, tur i įvýkdyti, pasiléis ti […] jiẽ ~léido výtis vãgį, bet bókš tas […] statýti ~tus iš smlio, ka lénti […] jis vis t pãtį mán ~lẽna  gálvą, telkšóti […] seniaũ čia ~ójo ẽže ras, pasekti […] aš ~kiu tik jõ pẽtį (LNŽ)2. A szócikk célja, hogy bemutassa a szemléltető használati példák közlését a Litván köznyelvi szótárban (bŽ), valamint felhívja a figyelmet néhány kétségeket felvető kérdésre3. A szótár írásakor az illusztrációkat különféle forrásokból merítik, köztük egyre több az elektronikus forrás. Az interneten a Google keresőrendszer segítségével böngésznek, a keresési sort a teljes tė 2008: žodžio kaitybos paradigmą ar didesnę, esminę jos dalį (Aleksandravičiū267) beírásával alakítják ki. A példákat a Kortárs litván nyelv szövegtárában, a Terminynasban, a Terminų bankasban, különféle enciklopédiákban és más forrásokban keresik (bővebben lásd a Litván Nyelvi Intézet honlapjának „Készülő Litván köznyelvi szótár” című rovatát, http://www.lki.lt/LKI_LT/index.php?option =com_ content&view=article&id=592&Itemid=1). A legtöbb esetben az LKŽe-re támaszkodnak, amely gyakran az egyetlen forrás a régebbi, illetve a falusi és mezőgazdasági élet valóságait megnevező lexikához, etnografizmusokhoz, botanikai és hasonló szókincshez. a terminusok szemléltetésére. 2 A cikk szerzője egyike a bŽ szerkesztőinek, és részt vesz a szöveg megírásában, illetve szerkesztésében. A cikk annak az előadásnak az alapján készült, amelyet 2011. február 24-én a Litván Nyelvi Intézet Lexikográfiai Központjának „A standard litván nyelv szótára befejező munkálatainak problematikája” című szemináriumán olvastak fel. A szerző arra törekedett, hogy összefoglalja saját és kollégái tapasztalatait e szótár írása során. Mivel a bŽ szerkesztési módszertanát a felmerülő problémák figyelembevételével módosítják, és a cikk írásakor még nincs kidolgozva az utasítás végleges változata, a cikk szerzőjének az illusztrációs anyag kiválasztásáról és közléséről vallott nézete bizonyos szempontokból eltérhet a szerkesztőbizottság e kérdésben kialakított végleges álláspontjától. A szerző azonban fontosnak tartja, hogy a társadalmat megismertesse a régóta várt szótár néhány alapvető elvével, tájékoztatást adjon annak létrehozásáról, és esetleg vitát kezdeményezzen, hogy az elhangzott észrevételekre reagálva magát a szótárt már menet közben javítani lehessen. 3 E cikk írásakor a bŽ még szerkesztés alatt áll, ezért az alább közölt példák még módosulhatnak. 132 KALboS KULTūRA | 84 1. ÁLTALÁNOS ILLUSZTRÁCIÓS MÓDSZERTAN ÉS A HASZNÁLATI PÉLDÁK KIVÁLASZTÁSA 1.1. A BDZs létrehozásának kezdetén úgy vélték, hogy számos szó esetében egyáltalán nincs szükség illusztrációkra. Ezek közé sorolták a terminusokat (obòjus muz., maniãkas, ūsõrius 2. zool., báitas komp., pilkapýnas ist.), más, nagyon konkrét, meghatározott jelentéssel rendelkező szavakat (kašas, peñkakė, išsituõkėlis, -ė), népek és törzsek neveit (gruznai), a lakóhely alapján képzett személyneveket (alytškis, -ė, alsėdškis, -ė) stb. A legújabb módszertan szerint csak kivételes esetekben maradhatnak el az illusztrációk, például vulgarizmusok vagy ritkán használt, de egyéb okokból közlendő szavak esetében. Minden egyes lexémát illusztrálni kell, vagyis a szó, a szókapcsolat vagy a frazeologizmus minden egyes jelentését vagy annak árnyalatát – mind a magyarázat, mind a megjelölés során. Például4: tàpti plik. | tollal, levéllel stb. nem plkas, plikà bdv. (4) 1. neturintis plaukų: Màno senẽlis jau visái plkas. Výrai bjo rendelkező : Plik mẽdžiai. A fészekben egy éppen csak kikelt, kopasz kis madárka ült. 2. nadrág, sapka, kesztyű és hasonlók nélkül. : Csupasz kezek. Miért jársz mezítelen fejjel? Ne menj ki a szabadba csupasz nyakkal, vegyél fel sálat. Látható volt a csupasz melle. | mezítlábas: Csupasz lábak. 3. növényzet, zöld növényzet nélkül: Kopár mező. Kopasz sziklák. Kopár hegyek. | hó nélkül: Kopasz út. Kopasz földre feküdt le. | képek nélkül vagy üres szobáról: Kopasz falak. | szigeteletlen: Kilógott a csupasz elektromos vezeték. […] pliáuškinti, pliáuškina, pliáuškino ige. […] 6. (mivel) köznyelvi fényképezni, kattintgatni: Digitális fényképezőgéppel a minőség miatt fejfordítás nélkül is lehet kattintgatni. | (mit, mivel): Egy jó fényképezőgépet kapott ajándékba, és azzal mindent lefényképezett, amit csak meglátott. Képkockáról képkockára fényképez. […] zabla fn. (3b) 1. ZABLÁK: A lovat zablával irányítani. A ló irányítására a szájába helyezett, a kantárszárakkal összekapcsolt fém pálcákból álló emelőkarokat zabla néven, illetve zablának nevezik. 2. zablával ellátott kantár a ló irányítására, lószerszám: Ilyen zablával nem tudod visszatartani a lovat. ferdíteni, ferdít, ferdített ige […]  a fejét csóválja 1. meglepetést fejez ki, csodálkozik: Az emberek csodálkozva csóválták a fejüket. 2. kételkedik, habozik: Ő csóválja a fejét, nem hiszi el, amit mondok. a farkát csóválja 1. nehéz helyzetből próbál kijutni, kifogásokat keres: Először semmit sem csinált, most pedig a farkát csóválja. 2. nagyon igyekszik tetszeni, kelleti magát: A lányok kelletik magukat. szomszédos jogok szakm. az előadóművészek, a hangfelvétel-előállítók, a műsorsugárzó szervezetek és az audiovizuális mű első (film-)felvételének előállítói jogai: Megsérteni a szerzői és szomszédos jogokat. Szomszédos vagyoni jogokat szerezni egy filmre. 4 E cikk írásakor a bŽ még szerkesztés alatt állt, ezért az alább közölt példák még módosulhatnak. D. MURMULAITYTĖ. A Bendrinės lietuvių kalbos žodyno illusztrációs példáinak kiválasztása és bemutatása 133 Minden lexémát használati példákkal illusztrálnak azokban az esetekben is, amikor a szó nem jelenik meg nyilvánvalóan (címszóként), pl. a sngr., neig. jelöléssel ellátott lexémák a szócikk közepén találhatók, de önálló lexikai egységek – visszaható igék vagy főnevek, tagadószóval ellátott szavak; továbbá az átvitt jelentésű lexémák (prk. jelöléssel), a személytelen használat (beasm. jelöléssel) és egyéb esetek, amelyeket a szótári szócikkben függőleges vonal választ el. Például: išmèsti, šmeta, šmetė ige. 1. (mit, miből, mibe) kivetni, kihajítani, kivinni: Žrgas šmetė ratelį iš bano. Išmèsk drabužiùs į balkòną, tegù prasivėdna. | személytelen (mit, min keresztül, mitől): Nuo smgio j šmetė pro prekinį mašnos stklą. | (mit, kinek, min keresztül, min át) kidobva, valahonnan odaadni: Dobd ki nekem a kulcsokat az ablakon [az erkélyen] keresztül. 2. (mit, miből, mibe) kidobással, kivitelkor eltávolítani: Vettem egy új szekrénykét, a régit pedig bedobtam az előszobába. Miután megetted az édességet, dobd a papírdarabkát a szemétkosárba. A szerszámot már régen nem lehet beszéddel kidobni (népkölt.). | visszaható (mit): Nagyon kukacos gombák, sok kidobódik. […] megvilágítani, megvilágít, megvilágított ige. 1. (mit, kinek) fény šmetėme iš grỹčios į kltį. Tàvo sudėvti spòrtbačiai jau išmest, gal neieškóti. Jei gandra šmeta iš lzdo jaunikliùs – bùs blog mẽtai. | neig. (ko, iš ko): Iš dai nõs terjesztésével láthatóvá, világossá tenni: Nekik a tüzek világították meg az utat. A Hold halvány fénnyel megvilágított mindent. | átv. : A győztes arcát mosoly világította meg. 2. visszaható derültté válni, kiderülni: Az ég ismét kiderült. | személytelen : Talán délutánra kiderül. […] Nehézségek merülnek fel, amikor etnografizmusokkal (etnogr.), historizmusokkal (tört.), elavult (elav.) és hasonló ritkább lexikával találkozunk. Gyakorlatilag nincsenek jelen az interneten, ami azt jelenti, hogy nagy a valószínűsége annak, hogy jelenlegi használatuk valóban ritka. Ilyen esetekben azt kell eldönteni, hogy ezeket a szavakat valóban fel kell-e venni a bŽ-be (az egyéb jelentések jobb megértésének szükségessége, neves írók műveiben vagy más jelentős forrásokban való használat stb. miatt). Ha igen – a példákat az LKŽe-ben keresik meg, és ha nem találják őket, akkor azon kivételes esetek közé sorolják, amikor nincs szükség illusztrációkra. Például a bržės ‘rugós borona’ jelentésű žemaitybė több jelentős forrásban (ŽūE, PŽ) is szerepel, de az interneten nem használatos. A bŽ-ben ezt a szót a következő példával illusztrálják: Akti su bržėmis. A DŽ6e-ben ez a bržioti ige meghatározása volt; ez az ige ritka használata miatt nem kerül be a bŽ-be. Alig néhány használati példát találva valószínűleg nem kerül be a bŽ-be a DŽ6e-ben még szereplő bãdą [badùs] atgáuti ‘kissé jóllakni’ frazeologizmus sem. a bušidò szó második jelentése pedig, bár használatára nem találtak példákat a szövegekben (csak szótárakban szerepel), mégis felveendő, mert segíthet megérteni a jelenlegi első jelentést: bušidò fn. hímnemváltoztató 1. Keleti küzdősport, amely kick-boxból és birkózófogásokból áll: Káutis bušidò rnge. Europiẽtiškas bušidò lietùviškame rnge. 2. a középkori Japánban – a szamurájok becsületés erkölcsi kódexe. 134 KALboS KULTūRA | 84 DŽ6e yra nemažai abstraktų (su priesagomis -imas / -ymas, -umas ir kt.), be vartosenos pavyzdžių tiesiog įtrauktų į pamatinių žodžių straipsnius. Tai rendszeres képzések, amelyeket mindig létre lehet hozni alapigékből vagy alapszófajokból. Közülük bŽ csak azok kerülnek bemutatásra, amelyek a tényleges nyelvhasználatban meglehetősen gyakoriak, vagyis szemléltető példáik megtalálhatók. Kivételek akkor lehetségesek, ha a szót nem gyakori használata, hanem más okok miatt (helyesírás, az alapszóval való kapcsolat, egy másik szó meghatározásában való használat, hangsúlyozás stb.) kell felvenni. A bŽ készítésének kezdetén, amikor még nem követelték szigorúan minden lexéma illusztrálását, néhány illusztrálatlan többjelentésű reguláris képzett szó (absztraktum) jelentését egyetlen jelentésszámmal jelölve szándékozták megadni. Például: buvmas fn. (2) → būti 1, 2, 5. lenkmas fn. (2) 1. → lenkti 1, 4, 5, 10, 11. 2. → lenkti 2. | visszaható. 3. visszaható. → hajlítani 7, 12 (visszaható). 4. → hajlítani 8: Az előzéshez szükséges (közúti) útszakasznak szabadnak kell lennie. kibújás2 fn. (2) 1. → kibújni2 1, 2. 2. → kibújni2 3–5. | visszaható. 3. visszaható. → kibújni2 6 (visszaható): A kígyó vedlése. A munka során megbizonyosodtunk arról, hogy egyrészt ezzel a módszerrel pontatlanul jelenik meg a származék szemantikai struktúrája, másrészt az ilyen bemutatás nem lenne világos és kényelmes a felhasználó számára. Ezért a szótár szerkesztésének befejező szakaszában elvetettük ezt a módszertant: minden egyes lexémát külön értelmezünk, vagy külön utalunk a címszó valamely jelentésére, és illusztráljuk. 1.2. Annak érdekében, hogy a szótárt ne terheljük új, lényeges információt nem közlő mondatokkal (Jakaitienė 2005: 105, Hudson 1988), valamint a bŽ-szócikkek egységesebb megjelenésére törekedve, átlagosan három–négy, egy jelentést vagy annak árnyalatát illusztráló mondatra irányulunk (a szókapcsolatok száma nagyobb is lehet). Másfelől egyes szavak nagyon gazdag szemantikai vagy szintaktikai kombinálhatósága több illusztrációt igényel, a ritkább népnevek, lakóhely alapján megnevezett személyek, valamint a kémiai elemek nevei esetében pedig nem is olyan egyszerű illusztrációkat találni. minden esetben az illusztrációk nem lehetnek túlzók, csak az illusztrált lexéma számára egyértelműen szükséges információt tartalmazhatják. Ez éppúgy vonatkozik az illusztrációk összességére, mint minden egyes használati illusztrációs példára (mondatra, szókapcsolatra). Ezért az autentikus D. MURMULAITYTĖ. A standard litván nyelv szótárának szemléltető példái: kiválasztás és bemutatás 135 Hiteles használati példák Szerkesztett használati példák btkrėslė fn. (1) gyógyhatású, mérgező, erős szagú növény, kis, félgömb alakú, sötétsárga fészkes virágzattal (Tanacetum): A varádics keserű, sárgászöld virágzatú varádicskészítmények nem serkentik az étvágyat. A ezek növelhetik a vérnyomást. időszakban. használati példákat szerkesztjük, pl.: btkrėslė fn. (1) gyógyszerészeti, növény (Tanacetum): A varádicsvirágzat serkenti az étvágyat. A varádicskészítményeket hosszú ideig nem ajánlott fogyasztani – mérges hód fn. (2) hód-kölyök: […] Április végén – május elején ellik: […] Tavasszal a nőstény három–négy (ritkábban öt) hóddal. A rágcsálósban egy hódkölyköt látunk. hódkölyök fn. (2) a hód kölykeA fecsegés sérüljön. Összehasonlítva a brukmas absztraktum egyik jelentésének illusztrációit alapszintű igékre történik utalás), nyilvánvaló, hogy az első mondat kétségtelenül informatívabb: Az értelmes emberek tanácsai többnyire tanácsok is maradnak, nem hódfiat hoz világra. A hódoktól. A hódász által küldött, a rágcsálósban – egy hódkölyök a elfogadhatatlan, de a példák rövidítésekor nem szabad, hogy az informatív jelleg (figyelemre méltó, hogy az absztraktumok bŽ nem kerülnek meghatározásra, hanem az pedig vélemény ráerőltetései (1), és Ne tekintsék az én véleményemet ráerőltetésnek (2). Vö. még a szócikkben található rendkívül hosszú, ám nagyon informatív illusztrációt: alkotmány fn. (1) 1. jogtud. az állam berendezkedését meghatározó alapvető törvény: a Litván Köztársaság alkotmánya. Az alkotmánymódosítás magában az alkotmányban végrehajtott módosítás, amikor pedig az alkotmány alapján valamilyen más törvényt vagy egyebet módosítanak, az ilyen módosítást alkotmányosnak nevezik. […] 1.3. A bŽ létrehozásának kezdetén azt tervezték, hogy a lexikát csak autentikus példákkal szemléltetik. Ha azonban minden egyes lexémát szemléltetni kívánnak, akarva-akaratlanul előfordulnak olyan esetek, amikor a szemléltető példát magának a szöveg szerzőjének vagy szerkesztőjének kell létrehoznia. Vajon ezzel vétünk a korábbi hitelességi követelmény ellen? Aligha, hiszen a bŽ alkotói maguk is a nyelv használói. És nemcsak az írott nyelv, hanem a beszélt nyelv példáival is szemléltethető. Ebből egyébként bőven akad az internet kommunikációs nyelvhasználatában. És ez jó alkalom arra, hogy a bŽ-ba több, a mai beszélt nyelv használatából származó elevenebb adat kerüljön; az 136 NYELVI KULTÚRA | 84 amely kissé ellensúlyozná a régebbi idők falusi valóságát tükröző illusztrációk túlságosan bőséges részét. Ily módon a szótárban közölt adatok jobban megfelelnének a tényleges mai használatnak. Például a baisuõlis, baisuõlė főnévi szócikkben (2) aki nem tetszetős, csúnya: Gyermekkoromban attól féltem, hogy egy olyan csúnyával, mint én, a gyerekek nem akarnak majd barátkozni. Itt szépségverseny van, vagy csúnyák versenye? utolsó illusztrációra jellemző a beszélt nyelv szintaxisa (nincs Ar…), a bedantiškùmas szócikkben pedig (2) fogatlanság: O výrus bedantiškùmas tai jáunina, ar nè? (ironikus) A bemutatott élő, kifejező használati példa kontextus nélkül is világos, a helyzet könnyen elképzelhető. A létrehozott illusztrációknak azonban éppen élőknek, nem sablonosaknak kellene lenniük, vagyis annak, hogy egyazon szemantikai, hangsúlyozási vagy egyéb csoport jamos pagal vieną schemą (dar prieš pradedant rašyti bŽ buvo kritikuojamas lexémáit ne a legelemibb, elsőként eszünkbe jutó mondatokkal illusztrálják: Mergáitė válgo óbuolį. Berniùkas skato knỹgą. stb.) Ha nem törekszünk élőbb használati példa létrehozására, mesterségességük nagyon szembetűnő lenne, amikor egy bizonyos szemantikai csoport valamennyi szavát kiválasztjuk és egymással együtt áttekintjük. Tegyük fel, nagy a valószínűsége annak, hogy a népnevek vagy a lakóhelyük alapján megnevezett személyek szócikkeiben állandóan ismétlődni fognak a susipažinti su kuo, susitikti ką és hasonló szerkezetek – ezek a szavak többnyire a második hangsúlyozási osztályba tartoznak, az ilyen szerkezetek pedig alkalmasak a nehezen hangsúlyozható esetek illusztrálására, pl.: susipažinaũ su bangladešiečiù, -è; pasi tkti / susitkti alsėdiškiùs, -ès, nugalti kroatùs, -ès spòrto varžýbose és hasonlók. A helynevek (különösen a nem litván helynevek) használatának mesterséges illusztrálása esetén kétségtelenül ismétlődni fognak az adott helyen való életről, látogatásról, a hely szépségében való gyönyörködésről és hasonlókról szóló mondatok (mivel éppen ilyen kontextusban használhatók a címszóként szereplő helynév nehezebben hangsúlyozható ragozott alakjai). Ezekben az esetekben tehát jobban kell támaszkodni saját kreatív képességeinkre, és törekedni kell a változatosságra. 1.4. A lexikai egységek értelmező normatív szótárban szereplő meghatározásai nem lehetnek túlságosan enciklopédikusak, ezért példákkal ki lehet, és néha ki is kell egészíteni, illetve bővíteni őket – különösen ritkább vagy történelmi realitások D. MURMULAITYTĖ. A köznyelvi litván nyelv szótára illusztrációs példáinak kiválogatása és bemutatása 137 amelyek a mai mindennapi, nem szakmai szövegekben ritkán fordulnak elő. Ilyen esetekben az illusztrációk legjobb forrásai a különféle enciklopédiák, különösen a VLE. Például: bavãrai fn. tsz. (2) […] 2. nyugati germán törzs, amely beolvadt a német és osztrák népek összetételébe: A nèpek nagy vándorlása idején, az V. század végén–VI. század elején a bajorok elfoglalták a Duna és az Alpok közötti területet, és létrehozták saját királyságukat.5 bavãras, bavãrė fn. (2) 1. a bajor etnikai csoporthoz tartozó személy: […] A pincérnők ezeket a bajor nőket a müncheni sörfesztiválon könnyedén, egy kézben öt literes söröskorsókat cipelve […] fogadták. 2. tört. A bajor törzs embere: Ezek a két részből álló lamatiẽčių női függők világos kapcsolatokat mutatnak a VI. századi germán (alemann, bajor) függőkkel. A VI–VII. században az északi frank, alemann, türing, bajor és langobard nők ilyen tűkkel tűzték fel a hajukat. bemutatásakor, babiloniẽtis, babiloniẽtė fn. (2) a babiloni néphez tartozó személy: A babiloniẽtis érzéseit a komolyság, az állandóság és a tartósság elve irányította. Úgy vélik, hogy a Bibliában elbeszélt Noé bárkájának története valójában a babiloni Gilgames-eposz új változata. belső elválasztású mirigyek, kivezetőcsövekkel nem monai patenka tiesiai į kraują ar limfą, endokrininės liaukos: Hipòfizė, añtinksrendelkező mirigyek, amelyek által termelt hormonok, pajzsmirigy – a legfontosabb belső elválasztású mirigyek. A belső elválasztású mirigyek működésétől függ a szervezet normális növekedése és fejlődése. A belső elválasztású mirigyek zavart [károsodott, fokozottan működő, csökkent] funkciója. A belső elválasztású mirigyek fiziológiáját és betegségeit az endokrinológia vizsgálja. lãpiai fn. tbsz. (2) a Lappföldön élő, finnugor eredetű lapp nyelveket beszélő nép, számik: Négy közös lapp nyelv van. E kérdéssel kapcsolatban hozzá kell tenni, hogy egyébként a konkrét vezetékneveket és dátumokat az illusztrációkban, amennyire lehetséges, kerüljük: a szótár nem újság, írásakor arra számítunk, hogy jóval tovább fog szolgálni. A mai aktualitások tíz év múlva érthetetlenek lehetnek. Más a helyzet a historizmusokkal vagy hasonló ritka realitásokkal. Ugyancsak indokolt a litván és más klasszikusok, fontos történelmi helyszínek vagy dátumok, konkrét intézmények vagy szervezetek említése az illusztrációkban, például: brolijà fn. (2) […] 3. keresztény világiak társadalmi-vallási szervezete, amelyet papok és szerzetesek vezetnek: A testvériség alapításának alkalmából a plébános köszöntötte a világi ferenceseket. Litván ortodox testvériség. A testvériség iskolái (tört.). bùrtininkas, bùrtininkė fn. (1) […] 2. saját területének kiváló szakembere, rendkívüli művész: A dán mesék nagy mestere K. Andersen. bras1, brė1 fn. (2) Kis-Litvánia litván parasztja: Kis-Litvánia vad jobbágyparasztjait buróknak nevezték. K. Donelaitis a „Metai”-ban arra buzdította a jobbágyokat, hogy egyik vagy másik munkát végezzék. A lengyel, szegény jobbágyként a földesúr előtt. 5 Ebben az esetben indokolt, más esetekben pedig kerülendő a konkrét helyek és dátumok említése. 144 NYELVI KULTÚRA | 84 kiegészítve, valami felsorolva stb., például: Húsnyulak, gyorsan növő és gyorsan érő nyulak (brojlerek). A népek vándorlásának kezdetét a germán törzsek (alemannok, frankok, gótok, burgundok, vandálok) migrációjának tekintik. A kapát egy megvastagodás (más néven kapa), nyél, kampó és egy csúszó ék alkotta. A szótárban, a bŽ utasítás követelményeit és a rendszerszerűség elvét következetesen betartva, a mást jelentő zárójeles használati példákat át kell rendezni. Egyes esetekben az átrendezett mondat is megfelelően szemlélteti valamelyik lexéma használatát, vö.: Braziūkainál kezdődik a Višakis (a Šešupė mellékfolyója), illetve Braziūkainál kezdődik a Višakis, a Šešupė mellékfolyója; A kökény eltűnik, különösen a bogyók mechanikus módon (fésüléssel) történő szedésekor, illetve a kökény eltűnik, különösen a bogyók mechanikus módon – fésüléssel – történő szedésekor. Előfordul azonban, hogy az illusztrációs mondatot nem lehet úgy átalakítani, hogy ne torzuljon a jelentése, miközben megőrzi fontos szemantikai, stilisztikai árnyalatait és hasonlókat; ilyenkor az illusztrációt nem megfelelőként elvetik. Például a következő illusztrációkat elhagyták: J nu galjo trijosè rungtysè (atramnis šúolis, lygiãgretės, búomas). J ros (die nõs) ir krañto (naktiẽs) brzas. Išlkęs Butaut dvãras (kultros pamiñk las, mu ziẽ jus). 2.3. Iliustracijų eiliškumas A használati példák bemutatásának sorrendje egyes esetekben meghatározottabb, mint másokban. Említettük, hogy a használat illusztrálásakor először a szókapcsolatokat, majd a mondatokat adják meg. Az igei szócikkekben nem maradhat illusztrálatlan vonzat, illetve olyan illusztráció, amelynek vonzatosságát a megfelelő jelölésekkel nem jelölték az erre kijelölt helyen; továbbá ajánlott az illusztrációkat ugyanabban a sorrendben megadni, amelyben a vonzati jelölések fel vannak sorolva (kivéve, ha a szemantikai vonzatosság miatt másképpen kellene elrendezni őket – ebben az esetben a szemantikai, nem pedig a szintaktikai vonzatosság élvez elsőbbséget). kérdez, kérdez, kérdezett ige 1. (kit, mit, miről) kérdéssel fordulni valakihez, kérdést feltenni, megkérdezni, tudakozódni: Kérj tanácsot apádtól [anyádtól, másoktól]. Mit kérdeztél? Aki kérdez, megtudja. Megkérdeztem a véleményét [tanácsát]. Őt is megkérdeztem, de nem válaszolt. Megkérdezem, hol voltatok. Azt kérdezte, hány éves vagyok. A tanárnő rólad is kérdezett. […] Nehéz betartani ezt a követelményt annak tudatában, hogy létezik bizonyos irányítás, és nincsenek jó példák ennek bemutatására. Ebben az esetben, mivel nem lehet jó szemléltető példát bemutatni, bizonyos szintaktikai igei vonzatosság is jelöletlen marad, így az információ pontossága csorbát szenved. D. MURMULAITYTĖ. A Bendrinės lietuvių kalbos žodyno szemléltető példáinak kiválasztása és bemutatása 145 1. önmagára utalva használatos: Mindjárt Įvardžiai iliustruojami laikantis linksnių eiliškumo, pvz.: àš (K. mans, K. savyb. màno, N. mán, G. manè, Įn. manim, Vt. manyjè) įv. asmen. vns. visszajövök. Várj rám otthon. Hívj fel holnap. Te fiatalabb vagy nálam. Velem együtt eljönnek a barátaim is. Bennem forr a düh [szenvedélyek kavarognak]. 2. K. tulajdonság hozzám tartozó: Íme, a házam. Add vissza a levelemet. A gyermekeim még kicsik. Hallgasd meg az én véleményemet is. Az órám megállt. 3. K. tulajdonság olyan, első személyben kifejezett cselekvőt jelöl, akinek a cselekvést a szenvedő igenév fejezi ki: Mà no pasakýti žõdžiai. Vskas čià màno (patiẽs) padarýta [statýta].  àš táu (tù)! fenyegetéskor mondják. A többi ragozható szófaj használati példáinak közlési sorrendje nincs szigorúbban meghatározva. Általában a paradigma sorrendje nem olyan fontos, mint például a szemantikai szempontok, ezért az utóbbiak elsőbbséget élveznek. 3. A HASZNÁLATI ILLUSZTRÁCIÓS PÉLDÁK HANGSÚLYOZÁSA A szemléltető használati példák minden szava hangsúlyjelekkel van ellátva, kivéve a nem önálló szófajok egyszótagú szavait – a partikula-, kötőszó-, elöljárószóés egyéb szavakat. A két vagy több szótagú funkciószavakat, valamint az önálló egyszótagú szavakat hangsúlyjelekkel látjuk el, pl. : Àš túoj gr šiu. Mokinia čià laba nuovõkūs, dar nemačiaũ tap aštria protáujančių paaug li. A szemléltető példák hangsúlyozása: bálti, bla, bãlo ige. […] 2. sápadni: Látom, ahogy az arca sápad. A bőr egyre inkább elsápadt. 3. kissé őszülni, őszülni: A halántékok már őszülnek. könny főnév (1) 1. síráskor kiválasztódó, áttetsző, savós szemmirigyváladék egy cseppje: Végiggördült egy könnycsepp az arcán. Könnyes a szeme. Könny könnyet kerget (sírás kezdődik). Ó, hullanak, hullanak a drága könnyecskék (népkölt.). Ő a könnyeken [könnyeken át] nem látott. 2. többes szám s í r á s : Könnyezve nevetek. Könnyekkel kérlelni. Már könnyekre fakasztja azt. Újra könnyek lesznek. […] vég, főnév. (4) […] 4. útvagy időszakasz: Még nem kis út áll előttünk hazáig (li ko). Egy egész nap végét a poliklinikán töltöttem. 5. [szin.] befejezés: A szeminárium kezdetétől a végéig ott voltam. A nap véget ér. Már vége a nyárnak. A munka a végéhez közeledik [a végéhez]. […] skiaũsčias, skiausčià melléknév (4) 1. keskeny oldalával, élével lefelé vagy felfelé álló: Tedd a téglákat élükre, ne fektetve vagy állítva. Beszéd közben a tenyerével mindig élével végighúzott az asztalon, mintha morzsákat söpört volna le. […] 146 NYELVI KULTÚRA | 84 KÖVETKEZTETÉSEK Összefoglalásként megemlítendő a bŽ illusztrálási módszertanának néhány fő szabálya. 1. Az illusztrációk bemutatják a lexéma szemantikai és szintaktikai kapcsolódási képességét, és gyakran kiegészítik a jelentés magyarázatát. 2. Minden lexémát használati példákkal illusztrálnak. 3. A használatot szókapcsolatokkal és mondatokkal illusztrálják. Az utóbbiakból átlagosan három–négy megadását javasolják, kivéve, ha a szó nagyon gazdag szemantikai és szintaktikai kapcsolatait több használati példával kell bemutatni. 4. Az autentikus, különböző szövegekben talált használati példákra kell törekedni. Az illusztrációk azonban rövidíthetők, illetve más módon is módosíthatók. Egyes használati példák, különösen a beszélt nyelvi lexikához tartozók, meg is alkothatók, ha a szövegekben helyes és megfelelő példákat nehéz vagy lehetetlen találni. 5. A címszó az illusztrációs szókapcsolatokban és mondatokban nem rövidíthető. 6. Az illusztrációkban minden szókapcsolat vagy mondat valamennyi szavát hangsúlyozzuk, kivéve az egyszótagú segédszavakat. Igyekszünk olyan, helyesen hangsúlyozott címszói alakokat megadni, amelyek hangsúlyozásakor gyakran hibáznak. 7. A használati példákban a zárójeleket rendeltetésszerűen használjuk. A szögletes zárójelben dőlt betűvel a használati példák alternatív (azaz egymást helyettesíteni képes) részeit, a kerek zárójelben pedig a fakultatív (azaz lehetséges, de nem szükséges) részeket adjuk meg. Ha szükséges az illusztráció magyarázata, azt kerek zárójelben, normál betűtípussal tesszük. A bŽ írásakor és szerkesztésekor nem ritkán hosszasan és türelmesen kell keresni az illusztráló használati példákat, még akkor is, ha látható, hogy a Google keresőrendszere ezrével kínálja őket. Nem szabad az első adódó példákat átvenni, és azoknál megállni, annál is kevésbé, mivel ez a keresőrendszer mostanában gyakran mindenekelőtt mindenféle (nemritkán kétes minőségű) elektronikus szótárból származó példákat kínál, ezek azonban nem összefüggő szövegek, így a valós használat sem tükröződik bennük. Az illusztrációk a szócikk fontos részét alkotják: segítenek jobban megérteni a meghatározott lexikai egységet, és nemcsak szemantikai, hanem másfajta (például szintaktikai) információt is nyújtanak. Ezért ezeket felelősségteljesen kell kiválasztani, és nem kevésbé felelősségteljesen kell bemutatni, különösen a normatív szótárakban (Jakaitienė 2005: 104). Ez időt vesz igénybe, mint minden alapos munka, de ilyen munka nélkül nem lehet jó szótár. D. MURMULAITYTĖ. A köznyelvi litván szótár szemléltető példáinak kiválasztása és bemutatása 147 IRODALOM ÉS FORRÁSOK Aleksandravičiūtė S. 2008: A Google keresőrendszer használatának lehetősége a nyelvi jelenségek vizsgálatában. – Kalbos kultūra 81, 266–282. bŽ – A köznyelvi litván nyelv szótára (készülőben). A mai litván nyelv szöveggyűjteménye, Kaunas: Vytautas Magnus Egyetem. – Hozzáférés az interneten: http://donelaitis.vdu.lt DŽ4 2000: A mai litván nyelv szótára. Főszerkesztő. S. Keinys. 4. kiadás, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. DŽ6e 2006: A mai litván nyelv szótára. Főszerkesztő. S. Keinys. 6. (elektronikus) kiadás, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Hudson R. 1988: A lexikai kutatás és a szótártervezés nyelvészeti alapjai’. – International Journal of Lexicography 1(4), 287–312. Jakaitienė E. 2005: Lexikográfia, Vilnius: Tudományos és Enciklopédiai Kiadóbos institutas. LKŽe 2005: A litván nyelv szótára 1–20 (elektronikus változat). Főszerkesztő: G. Naktinienė, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. Elérhető az interneten: www. lkz.lt. LKŽI 1980: A „Litván nyelv szótára” instrukciója, Vilnius: Litván Nyelvi Intézet. LNŽ 2008: Jakaitienė E., berg-olsen S. Litván–norvég szótár / Litauisk–norsk ordbok, Vilnius: baltos lankos. LLVV 1972–1996: Lett irodalmi nyelvi szótár 1–8, Riga: Zinātne. LLVVe 1972–1996: Lett irodalmi nyelvi szótár, a Lett Egyetem Matematikai és Informatikai Intézete, a Lett Egyetem Lett Nyelvi Intézete, Zinātne. Elérhető az interneten: www.tezaurs.lv/llvv. LVV 1987: Lett nyelvi szótár, Riga: Avots. MLKŽ 2010: Norkaitienė M., Šepetytė R., Šimėnaitė Z. Litván nyelvi tanulószótár, Vilnius: baltos lankos. MLVV 2003–2008: Modern lett nyelvi szótár. Szerk. Dr. philol. I. Zuicena, a Lett Nyelv Intézete, LU. Hozzáférés az interneten: www.tezaurs.lv/ mlvv. NSJP 2002: A lengyel nyelv új szótára. Varsó: Tudományos Kiadó PWN. PŽ 1984: Orosz–litván politechnikai szótár. Összeáll. G. Daugėla, Vilnius: Enciklopédiák Főszerkesztősége. Készül a litván köznyelv szótára. Internet-hozzáférés: http://www. lki.lt /LKI_LT/index.php?option=com_content&view=article&id=592&Itemid=1 (megtekintve: 2011. 10. 12.). Terminynas 2004: A Matematikai és Informatikai Intézet litván nyelvi terminológiai adatbázisa (A litván nyelv terminológiai szótára), Vilnius: Matematikai és Informatikai Intézet. Internet-hozzáférés: www.terminynas.lt (megtekintve: 2011. 10. 12.). 148 NYELVI KULTÚRA | 84 VLE 2001–2010: Visuotinė lietuvių enciklopedija 1–18, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. WCD 1996: The New International Webster’s Comprehensive Dictionary of the English Language, Deluxe Encyclopedic Edition, Florida: Trident Press International. ŽūE 1998: Žemės ūkio enciklopedija 1, Vilnius: Mokslo ir enciklopedijų leidybos institutas. БТСРЯ 2002: Большой толковый словарь русского языка, Санкт-Петербург: Норинт. БAСРЯ 2004–2010: Az orosz nyelv nagy akadémiai szótára 1–14, Москва, Санкт-Петербург: Наука. СРЯ 1988: Ожегов С. И. Словарь русского языка, Москва: Русский язык. Internetes szöveges források, a Google keresőrendszerrel böngészve. Beérkezett 2011 10 21 A TÉNYLEGES NYELVHASZNÁLATOT SZEMLÉLTETŐ PÉLDÁK VÁLOGATÁSA ÉS BEMUTATÁSUK A BENDRINĖS LIETUVIŲ KALBOS ŽODYNASBAN (A LITVÁN KÖZNYELV SZÓTÁRÁBAN) Összefoglalás A tanulmány célja, hogy bemutassa a tényleges nyelvhasználatot szemléltető példák bemutatását a Bendrinės lietuvių kalbos žodynasban (A litván köznyelv szótárában), és kitérjen néhány vitatható kérdésre. Az illusztrációk fontos részét képezik a szócikknek; segítenek jobban megérteni a szócikkben meghatározott lexikai egységet. A szótárakban található szemléltető példák bemutatják a lexikai egységek kombinálhatóságának lehetőségeit és sajátos jellemzőit, szemantikai és szintaktikai kapcsolataikat, valamint hozzájárulnak jelentésük magyarázatához. A litván nyelvben a helyes hangsúlyozási mintát is bemutatják. A szótár terjedelmétől, céljától, szerkezetétől, valamint a lexikográfiai módszertan és technika egyéb kérdéseitől függően az illusztrációkat különböző módokon adják meg. A szótárban az illusztrációk megadásának fő szabályai a következők: minden lexémát tényleges használati példák szemléltetnek; az illusztrációk szókapcsolatokat és mondatokat tartalmaznak; előnyben részesülnek a hiteles, tényleges használat példái; az illusztrációk azonban lerövidíthetők, módosíthatók, illetve a szerző által létrehozhatók; az illusztratív szókapcsolatokban és mondatokban a címszó általában teljes alakban szerepel; az illusztrációkban a szókapcsolatok vagy mondatok minden szava hangsúlyjelölést kap, kivéve az egyszótagú- D. MURMULAITYTĖ. A köznyelvi litván szótár illusztrációs példáinak kiválasztása és bemutatása 149 lexikai funkciószó; az illusztratív példákban a címszó alakjai rendszerint hangsúlyjelölési hibákat tartalmaznak; a példákban a zárójelek a példák alternatív használatot [szögletes zárójelben] jelölő részeit, illetve az opcionális használat példáinak részeit jelzik (kerek zárójelben). A címszó (lexikai) használatát szemléltető példákat gondosan és felelősségteljesen kell kiválasztani; ugyanígy kell ezeket a szótárakban is bemutatni. Ez különösen fontos a normatív szótárak, például a Standard szótára esetében Litván. Kulcsszavak: a tényleges használatot szemléltető példa, általános szótár, lexéma, szókapcsolat, mondat. DAIVA MURMULAITYTĖ Lietuvių kalbos institutas P. Vileišio g. 5, LT-10308 Vilnius [email protected]